egy szerda

Mire felébredtem Áronnak már hűlt helye sem volt. Az íróasztali rendcsinálásból természetesen nem lett semmi, de lagalább megnéztem a Valami Amerika 2-őt mégegyszer..

Hatra jött Enikő a szokásos áztatni való bélyegeiért és hozott Áronnak Mikulásra egy macit, meg Bountit. Mi Áronnal lencsés rizst vacsoráztunk friss hagymával és tejföllel.

Este hét körül még lementem a háziorvosnőhöz, hogy megmutassam neki mi lett az elefántláb könyököm táján. Részben megnyugtatott, de azért adott egy labor beutalót, hogy holnap ott kezdjek protrombin kontrollon. Ha már ott voltam, akkor beoltattam magam influenza ellen is.

levél a fiamtól

Reggel Áron előbb bevonult a szobájába a mikulás csomaggal, majd szomorúan közölte, hogy nem ezt a zársasjátékot szerette volna. Megígértem neki, hogy ki fogom cseréltetni. Az én cipőmben is volt mikulás, de a cipő legmélyén volt a nagy ajándék, egy levél Árontól. A levél nagyon meghatott, mert őszinte volt és szinte alig volt benne helyesírási hiba.

"Kedves Apa!

Tudom, hogy nagyon nehéz a szíved, mert néha konfliktusaink
vannak, de tudd meg, hogy én is nagyon szomorú vagyok
és ha valaha megtudsz bocsátani akkor nagyon boldog leszek,
de addig is SZERETLEK!"

Ezt a levelet el fogom tenni a kincseim közé.
A reggel további része is jó volt, amit a búcsú puszinál szóvá is tett Áron.

Reggel próbáltuk folytatni Bélával a kütyü átparticionálását, de a siker elmaradt, így nem volt más hátra, mint visszatenni az eredeti ROM-ot

11-kor a CITIbankban volt egy rövid megbeszélésem, ami után úgy terveztük S. Lacival, gogy elmegyünk egy órácskára a Rudasba, de rám telefonált, hogy ma nem mehetünk be, mert női nap van.

Jobb is, hogy nem mentünk, mert, akkor nagyon szoros lett volna a napom. Gyorsan elkészítettem a pizzát és négyre vártam a fiúkat. Öten jöttek és jó volt a német gyakorlás. Betettük a pizzát sülni, de még tzálalás előtt beavattam őket a Fibonacci sor rejtelmeibe és ezzel kapcsolatban megtanítottam őket a NIMM játékra.

Estére Áront Ilihez pateroltam albérletbe, én pedig elmentem S. Laciékkal az ÚJ SZÍNHÁZ-ba megnézni a Menzel rendezte: Még egyszer hátúlról c. darabot. Még útközben a színház felé találkoztam P. Annával. Megállapítottuk, hogy milyen kár, hogy már régen nem jött össze a csapat.


Laciék elvittek a 8-as buszig, így már 11 körül hazaértem.

Mikulás

Hétköznap majdnem minden reggel történik valami amin összeütközünk. Ma például már teljesen felöltözött a fiú, amikor kerestem, hogy hova dobálta el a tegnap levetett szennyes fehérneműit. Végül kiderült, hogy nem is vett fel tiszta trikót, alsónadrágot és tiszta zoknit. Az már csak hab a tortán, hogy erre a tegnapi famászásnál használt hosszúnadrágot vette fel. Na ezen kicsit begurultam és megint tartottam egy táskaellenőrzést. Ez sem lett sokkal felemelőbb számomra. Hiába nagy és önálló már a fiam és már önállóan fel tud öltözni, ahhoz még kicsi és önállótlan, hogy egyedül ölözzön fel.

Csak rövid ideig élvezhettem a bánya levegőjét, mert jöttek értem és elvittek valahova a világ végére, hogy ügyvédi segítséggel kössünk egy megállapodást a kölcsön fedezeteként leterhelt ingatlanok felszabadításáról.
Ebéd már ismét a bányában és Áronnak vettem egy gombapörköltet nokedlivel.

Amikor Áron hazajött nagyon mintaszerűen viselkedett, mert tudta, hogy reggel rossz fát tett a tűzre. Kirámolta a mosogatógépet és szótlanul nézte, ahogy Emővel angolozunk. Lement a MATCH-ba tejfölért és felment Ilihez és kis láboskájában kegyelmeséktől elhozta a vacsoránkat. Leila kedvencét, lencsés rizst vacsoráztuk újhagymával és tejföllel. Nagyon finom volt.

Áron közölte, hogy nem csupán a saját cipőjét pucolta ki, hanem az én félciőmet is, sőt már jelentette, hogy az én cipőmbe már tett is valamit a mikulás, nézzem meg. Kitérő választ adtam, miszerint a Mikulást csak reggel szokták megnézni. Ezek után már csak az iránt érdeklődött, hogy éjfél előtt vagy utána szokott jönni a mikulás.

Este megjött Szilvia, akinek beszámoltam az ügyvédnél tett látogatásról. Amikor Áron már mélyen szuszogott, betettem a cipőjébe a mikulás csomagot.
Késő éjszakáig próbáltam Béla segítségével az androidos kütyü újraparticionálását, de nem sikerült.

tavaszias az idő

Ami a vasárnapot illeti, teljesen pihenő nap. Áron még 9-kor sem szólalt meg, hogy most már készül éhenhalni. Nagy nehezen lekászálódtam és elkészítettem mindkettőnknek a reggelit. Már majdnem befejeztük a reggelizést, amikor megjelent a TV szerelő. Közölte, hogy a "Mindig TV" jele itt Dömsödön olyan gyenge, hogy a hét ingyenes földfelszini digitális adás, inkább reklám célokat, mint valódi TV-zést szolgál.

Az idő a kertben napsütéses és meleg volt.
Az ebéd olyan címen maradt ki az életünkből, hogy a reggeli későn lett kész, viszont bőséges volt.
Befejeztem a három kis ablaknak a szilikonozását az északi falon és remélem, hogy ezzel már majdnem teljesen befejezettnek nyílváníthatom a hőszigetelési projektet.

Ebéd helyett áthívtuk M. Marikát egy kis almaszedésre. Áron felmászott a fára és néha megrázta az ágakat, mi meg a földröl kapkodtuk a frissen lehullott gyönyörű almákat. Elvitte Áron kedvenc meleg nadrágját, hogy a térdmagasságban keletkezett szakadást kijavítsa.

Feri bácsi visszahozta a kocsonyás tányérokat és az egyikben hozott egy rúd almásrétest. Adriéknak is szedtünk egy zacskó almát és azt az influenzás család gyógyulására vittük, míg a két tál kocsonyát Adri születésnapjára. A dolgokat csak puszik nélkül, kinyújtott karral adtuk át, mivel az egész család influenzás volt.
A sittes kupac megint csökkent egy kicsit, mert Adriéknál is kiettünk belőle egy keveset.
Útbaejtettük a TESCO-t már csak azért is, hogy kiszagoljam, mit szeretne a fiú kapni Mikulásra.

Itthon először kipakoltuk a csomagtartó felét, majd az ebédet bepótlandó, beültünk a Rustico Pizza Ristorante nevű étkezési intézménybe. Úgy kértük a maxi pizzát, hogy az egyik fele Ananászos, a másik meg Frutti di Mare-s legyen. Egy búzasörrel, egy gyömbérrel és borravalóval együtt 2500.- at perkáltunk, ami ahhoz képest, hogy én képtelen lennék ilyen finom pizzát sütni, nem is volt drága.

Felvittünk Ilinek is két tányér kocsonyát, amit a szemünk láttára olyan jóízűen falatozott be, hogy szinte én is kedvet kaptam, hogy az utolsó tányérnyit bekapjam.

Áron kérte, hogy nyolcig ne adjak parancsokat, de fél kilenc után már elkezdtem türelmetlenkedni, hogy szálljon ki a fürdőkádból, nézze át az iskolatáskáját és feküdjön le.
Áron kérte, hogy nyolcig ne adjak parancsokat, de fél kilenc után már elkezdtem türelmetlenkedni, hogy szálljon ki a fürdőkádból, nézze át az iskolatáskáját és feküdjön le.

finom a kocsonya

Határozottan tél van. Hideg és nyirkos az idő. Úgy döntöttünk, hogy bár csak tojásra van szükség, mégis előbb kimegyünk a piacra. Végül vettünk hordós káposztát, meg piros paprikát is. Közös a reggeli, de mást eszik Áron és mást én. Már alig vártam, hogy megvizsgáljam, milyen lett a kocsonya. Egy tányérral be is küldtem reggelire. Áron nem tudott betelni a bundáskenyerével és a hozzátartozó háziszalámi, kolbásszal és egyebekkel.
Reggeli után Áron folytatta az új könyve olvasását magam pedig nekiláttam a zöldséges csirkeleves készítésének.

Zoli bácsival szolidan bepakoltunk a kuka aljára megint egy adag sittet, de nagyon lassan fogy, pedig jó lenne ha tavasszal már nem csúfolkodna a kert elején ez a nagy kupac.

Begyujtottunk a cserépkályhába, de kint már olyan hideg volt, hogy nem kellett a kéményt külön előmelegíteni.
Az ebéd vagy túl koránra lett készen vagy csak megszokásból Áron bele se kóstólt. Az volt a véleménye, hogy a zöldségek, így megfőzve már nem is tartalmazzák azokat a vitaminokat, amik eredetileg benne voltak. Amúgy pedig érvényesíteni próbálta az akaratát és kivett a hűtőszekrényből egy nyers sárgarépát és azt kezdte majszolni. Természetesen nem eröltettem a főzött levest.

Délután megtanítottam a NIM játékra és ezzel kapcsolatban a Fibonacci sorarozat, aminek ismeretében könnyű kialakítani egy nyerő stratégiát a NIM-ben. Ha már megismerkedtünk a Fibonacci sorral, akkor megnéztük az Interneten, hogy a minket körülvevő világban mik azok, amik Fibonacci szerint alakulnak. Nagyon tetszett Áronnak, hogy még a napraforgók is úgy nővesztik a magjaikat, mintha Fibonacci dirigálná őket.
Norci a Facebookon közzétette a hírt: LÁNY! Ennek azután mindenki örült, én is persze, de azt hiszem, hogy fiúnak ugyanúgy örültem volna.

Átjött Feri bácsi, akivel küldtem két tányér kocsonyát Gabikának és neki, Rokkónak pedig egy nagy adag csontot.
Délután Áron először a német gyakorlatokat nézte át a notebookon, majd valamilyen játékot játszott rajta. Zoli bácsi megint szedett egy nagy zacskó diót. El is kezdtem törni és még az is lehet, hogy az angol brushup Christmas bulijára készítek nekik egy diótortát, hadd tudják meg, mi az igazi

Közben én leáztattam egy adag bélyeget  és újabb kisérletet téve feltálaltam vacsorára is a csirkelevest. Ez alkalommal Áron is megette.

Táskarend

Mindig jó érzéssel tölt el ha körülöttem akár milyen kis lépésekkel, de rendeződnek a dolgok, mint ahogy egészen a pánikigvagyok képes eljutni, ha felhalmozódnak a restanciáim. Ilyenkor sose tudom eldönteni, hogy kevés energiát fordítok-e a dologaim rendben tartására vagy túl sok mindent vállalok és azért van a rumli körülöttem.
Reggel megint összebalhéztam Áronnal. Este hiába kérdeztem többször is, hogy "mindent bepakoltál honapra a táskádba?", "Rend van a táskádban?", "Minden rendben van a tolltartódban?" Ezt reggel is elismételgettem néhányszor, de nem bíztam benne, hogy a bólogatás azt jelenti, hogy minden OK. "Mutasd a táskádat, meg szeretném nézni, hogy mi van benne." Szörnyű látvány fogadott, le sem tudnám írni. Azt mondtam, ilyen táskával nem mehet az iskolába. Ezen azután kitört a balhé.
A délelőttöt elszöszmötöltem a konyhában és az íróasztalomnál. Közben elindítottam a nagymosást.
Délben elindultam a Déli Pályaudvari metró állomásra, hogy a javaslatunkhoz az időadatokat stopperrel lemérjem. Hazafele menet beugrottam a kis kínaiba egy kisadag szecsuáni csirkéért és otthon a tegnapi rizs maradékával azt ebédeltem.
Délután kiteregettem és pontosítottam a BKV-nak szánt levelünket. Mire Áron hazaérkezett, már csak alá kellett neki is írnia és vihettük a postára.
Mindent gyorsan bepakoltunk az autóba és már indultunk is. Megállók nélkül, de már sötétben értünk Dömsödre. Csak egy fél kiló burján kenyérért álltunk meg a kis boltnál. A bázison jó meleg fogadott minket. 
Áron halasztást kért a lecke kezdésére én pedig feltettem a kocsonyát főni. Vacsorára melegszendvicseket készítettem és utána szabad foglalkozás. Áron a leckéjét készítette én pedig a blogomat írtam.  Még leckeírás közben is figyelmességgel kedveskedett: "Apuci meg ne fázz nekem" - mondta  - és betakarta a zsámolyra feltett lábamat.
Amire elkészült a lecke, addigra a kocsonya is megfőtt. Kiporcióztam az istállóba, átnéztük a leckét és Áron rávett, hogy nézzek meg vele egy rajzfilmet a youtube-on. Egy darabig kitartottam, de azután feladtam.
Áron aggódva hívta fel a nagyit a mobilján, mert azt mondta, hogy két hétre bevonul az Irgalmasokhoz a kórházba, de azután kiderült, hogy a hétvégére szabadságot kért és hazament.

Okmányiroda

Reggel hallgatólagosan Áronra bíztam, hogy megy-e iskolába vagy sem. Tapintással úgy éreztem, hogy nincs hőemelkedése, de azért nagyon odafigyeltem, hogy van-e levertsége és milyen az étvágya. Reggelire készítettem neki egy melegszendvicset kaukázusi kefírrel és kikészítettem néhány cikk finom dömsödi almát és egy kávéskanálnyi citromos, mézes céklasűrítményt.
Az erkélyről integetve, örömmel nyugtáztam, hogy Áron a dögnehéz iskolatáskáját a beépített görgőin húzza.
Kényelmesen megreggelizve hozzákezdtem a felhalmozódott teendőimhez. Két hónapi várakozás után megérkezett az ellopott autónkról a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat. Mostantól kezdődhet a harc a biztosítóval.
Azzal kezdtem, hogy az Okmányirodában kivonattam a forgalomból az ellopott autót. Ráadásul még a kivonásért is illetéket kell fizetni. A jövő nekem azt sugalljat, hogy mérni fogják a légzésszámot és minden levegővételért kell majd száz forintot fizetni. Ha egy levegővétel kimarad, azért majd csak ötvenet.
Utána hazarohantam és bekaptam egy lazacos almás-hagymás ebédet és már indultam is angolra.
Jó volt a társaság. Laura hozott a saját szülinapjára egy csomó Bauntit és Mars szeletet.
Nem sokkal öt után értem haza. Enikő csak később jött a bélyegekért.

Bence pontosan fél hatra érkezett. Azokat a feledatokat, amiket legutóbb adtam neki nem készítette el, de az óra jó volt. Áron óra közben érkezett meg, de a szobáját sem egy, sem két óra alatt nem sikerült rendbehoznia. Igaz, hogy közben megfürdött, de szerintem az is csak inkább lego hajóúsztatás volt, mint fürdés.
Vacsorára sült lazacot tálaltam majonézes rizzsel. Csak nyolc óra után jutottunk el oda, hogy megnézzem az üzenő füzetét, a tájékoztatót, a leckefüzetét és a leckét.