Csabival Ellinél

Meghitt beszélgetéssel kezdődött a nap. Áron elmondta, hogy mit olvasott, mert korán ébredt és miket tervez ma a suliban. megosztani a fiúkkal. Szerinte ma jól felkészülten indul el. Ma volt a smaragdfa mag ültetésének második napja. Mint a nyugdíjasok a postás jövetelét, úgy várom az egy hónap elteltét, mert az új módszer szerint körülbelül akkorra ígérik a mag kicsírázását.
Én a fürdőszoba után belemerültem az új 64 GB-s SD kártya tranzakcióba, de Béla egy kicsit lehűtött és azt javasolta,  hogy délig várjak a döntéssel, addig beleás egy picit a dologba. Ez meg is történt és abban maradtunk, hogy próbaképp rendelünk, de nem 10 darabot, hanem csak egyet és annak először megvizsgáljuk a minőségét.

Möci egy kicsit jobban van és le tud jönni reggelizni, de a melegszendvicsre nem volt étvágya. Később orvoshoz is lement, sőt vásárolt is egy pár dolgot.

Ebédre elővettem a mélyhűtőből egy lazac halászlét és bár másra lett volna gusztusom, de végül ezt melegítettem meg. Megtisztítottam a Bénitől kapott kaprot a gyökerétől és előkészítettem az elraktározására.

Délután vettem ki pénzt a falból, mert Áronnak a jövő heti "Erdei Iskola" programjához még be kell fizetnie 15.000.- forintot.
Felmentem Möcihez és egy nagyon keveset angoloztunk.

Ötkor jött haza az iskolából. Eredetileg azt terveztem, hogy vele és Csabival hárman megyünk az Ellihez Pátyra, de mivel Áronnak még nem volt készen a leckéje, jobbnak láttam, ha itthon marad és folytatja a házi feladatát.

Csabit átadtam Ellinek és rögtön mentem ki a kertbe Feri bácsihoz. Amikor meglátom az ő veteményesét, ugyanúgy elrestellem magam, mint amikor a Béniét látom Dömsödön. Részt vettem egy 10 perces mezőgazdasági továbbképzésen. Egy-egy dolgot  fogok belőle a hétvégén hasznosítani. Feri végül megmutatta a négy darab danamid pogácsát, amit a huzikához esztergált. Sajnos az M8-as csavar szorult a befúrt menetben, ezért felpattant a kismotorjára és elvitte valakihez, akinek vadi új menetfúrója volt és mire Elli végzett Csabi pedikűrözésével, már vissza is érkezett a 4 darab danamid pogácsával. Ellivel még kellett egy kicsit vitatkozni, mert nem akart a munkáért pénzt elfogadni.

Itthon fogadtam az utolsó SD kártya vevőjét. Közben S. Laci telefonált, hogy este tudunk e találkozni és egy kicsit beszélgetni. Mondtam, hogy csak egyedül tudok menni, mert Möci még gyengélkedik.

Előbb kikérdeztem Áront a leckéjéből, azután felküldtem Möcihez a fele kupac kaporral és a reggel meghagyott melegszendviccsel és kértem, hogy csináljon rendet a szobájában és nyolckor feküdjön le, én igyekszem haza.

Laciékkal a Közhely-ben találkoztam. Beszámoltam Bristolról, Norciékról és az egész útról. Egy BBQ-s hamburger és egy sör után indultam haza. Áron már természetesen aludt.

laza hétfő sok feladattal.

Egyedül ébredtem. Áron időben indult, de jól felöltözött, mert odakint nem csupán hűvös volt, de hatalmas szél fújt.
Reggel vittem fel reggeli Möcinek és úgy láttam, hogy egy picit jobban van. Együtt reggeliztünk, majd megelégelve, hogy Csabi hónapok óta húzza halasztja a konyhai neon armatúra leszerelését, nekiestem és egy fél órán belül túl voltunk az ügyön. Mondtam is Pató Pálnénak, hogy már régóta jóval kevesebbet fogyasztana az öt LED, mint ez a gusztustalan fényű neon.
Felhívtam Ellit, hogy holnap valószínűleg csökkentett létszámmal megyünk hozzá, Ferinek pedig küldtem egy rajzot a megesztergálandó belső danamid anyák módosított méretéről.
Közben leütötték a két SD kártyát a Vaterán. Lementem a postára feladni egy ajánlott levélben. Beugrottam a kis kínaiba ebédelni.
Az időközben kapott használati utasítás szerint újra nekifutottam a smaragdfa mag ültetésének. Azt írja az egyik szakértő, hogy ezzel a módszerrel valószínű, hogy egy-két hónapon belül kicsíráznak a magok. Nagyon kíváncsi vagyok rá.

Emőkének felragasztottam a Croninját (Réztábla a kapu alatt)
Felmentem Möcihez és vele ebédeltem, majd elindultam Áronért a suliba, hogy elvigyem a tenisz edzésre. Még mindig elégedetlen vagyok a labda fogadásánál a hozzákészülődésével, de az egyik legnehezebb dologban a szerva feldobása viszont nagyon tetszik. Az edzés alatt beszéltem Nóra nagyival, aki azt kérdezte, hogy a hétvégén nem lehetne e nála Áron. Az igazság  az, hogy én is nagyon szeretném ha több időt tudnának együtt tölteni, de nem úgy, hogy Áron ül a TV előtt péntek-szombat-vasárnap, miközben mi nélkülözzük és Áron is kimarad dömsödi elfoglaltságaiból. Azt nem is említve, hogy Áronnak mostanában sok behozni valója van az egy hónapos iskolai hiányzása miatt, amire szintén oda kell figyelnem.
Nóra nagyinak azt javasoltam, hogy ha csak rövid időt szeretne együtt tölteni Áronnal, akkor arra a szerdai teniszedzés és a szerdai nála alvás a legalkalmasabb, de az neki azért fárasztó, mert akkor csütörtökön korán kell felkelnie. A másik lehetőség, hogy pénteken érte megyünk és magunkkal visszük Dömsödre, ahol nem csupán sokat lehetnek együtt, hanem mi még három napon keresztül kényeztetjük mindenféle jóval és ott nagyon jól és tetszése szerint tölthetné a hétvégét.

Hazafele beugrottunk a TESCO-ba. Möci kérte, hogy vegyünk sok gyümölcsöt és natúr joghurtot, mert most azt kívánt.  Alma, citrom, banán és a joghurton felül vettünk még egy nagy darab afrikai törpe harcsát.
Hazajövet felcsöngetett Judit. Egy Unicum mellett minden aktuális kérdést meg tudtunk beszélni. A ruha projekt nem jött össze, mert, mint mondta, ezekből a ruhákból nem vinne el el semmit Csanádnak, mert őszre ezekbe már Áron is bele fog nőni, viszont elvitte Áron 32-es görkorcsolyáját, mert az a meg pont jó lenne Zéténynek.

A törpe harcsából két szeletet próbaképpen megsütöttem, mert Möci most nem kívánta. Áronnak és nekem nagyon ízlett, a többit nyersen betettük a mélyhűtőbe.

Kábelezés és elektromos bekötése a napelemnek.

Nagyon korán keltem, hogy ma tudjak végezni a napelem szereléssel. A mai feladat tulajdonképpen a kábelezés és az elektromos bekötés.Úgy indultam a dolognak, hogy fejben már mindent tisztáztam magamban és a szerelési anyagok nagy része már megvan, már csak csinálni kell és természetesen nagyon oda kell figyelni, mert könnyen gallyra tehetem a rendszert.
Megint Áronra hárult a feladat, hogy készítsen egy jó reggelit. Ez neki már nagyon megy. Amikor hívott reggelizni és azt mondtam, hogy "mindjárt", akkor átment nagyon szigorúba. Akárcsak magamat hallottam volna: "Azonnal gyere, mert különben ki fog hűlni a reggeli."

A szerelés lassan, de haladt. Dél körül megjelent Béni egy nagy fej (frissen a földből kiemelt) salátával és egy csomó friss kaporral. A saláta nagyon jól jött. Rögtön összedobtam egy gyors ebédet. Tojásos nokedli volt fejes salátával. Ebéd után pihenés gyanánt nekiláttunk a veteményest gyomlálni. Áron közben új helyen ültetett zöldborsót.

Felhívtuk Möcit, de azon kívül  hogy pihen nem sok javulásról tudott beszámolni. Megígértük, hogy időben fogunk elindulni haza.
Késő délután befejeztem a huzikát és elkezdtünk összepakolni. Zoli bácsinak adtunk egy kulcsot a kert kapuhoz, arra az esetre ha nagyon ritkán esne, akkor locsolja meg a veteményesünket. Áron hazafele jövet, azért kérte, hogy álljunk meg a Bureknél és még arra is volt gondja, hogy vigyünk egy kis virágot a betegnek.

Möci  még mindig nagyon lázas volt, de azért nem volt annyira beteg, hogy ne szegte volna meg a pihenési előírást. Főzött egy finom tárkonyos zöldséglevest apró csirkedarabokkal és készített  túrós palacsintát. Möci megmutatta, hogy Andris (Möci húga, valódi nevén Andrea) milyen hasznát cuccokat hozott Áronnak. Voltak közötte szuper jó ruhadarabok, de szerintem egy picit még mindegyik nagy lenne Áronra.  Vittem fel neki lázcsillapítót. Áron egész este nagyon drága és szófogadó volt. Megfürdött,még egy kicsi olvasott, azután ő is beájult.

A napelem felkerül a huzika tetejére

Nagyon későn ébredtünk. Tíz óra is elmúlt mire beértem a Dabi vegyesboltba az utolsó vekni kárpát kenyérért. A piacon tettem egy szokásos kőrt. Onnan elgurultam a fűnyírót javító szervizhez. A mester egészen jól megjavította a az öreg és beteg fűnyírót. Vettem még a barkácsboltba FBS-t és a villamossági boltban 5 m MTK kábelt a napelem szereléshez. A keresztmetszet méretezésében bizonytalan voltam, ezért a Laci bácsit kérdeztem meg, hogy amit vásároltam, az megfelelő-e.
Áron megkapta a feladatot, hogy készítsen kettőnknek reggelit, én pedig azon nyomban kipróbáltam a frissen szervizelt fűnyírót, hogy helyet csináljak a huzikának a kertben.
Áron készítette reggeli finom és tartalmas volt, ami azért fontos, mert ma úgy néz ki, hogy az ebéd kimarad. Áron egész délelőtt tanult és csak akkor szakította félbe a munkámat, ha valahol a tanulásban elakadt.
A szerelés első feladata az lett volna, hogy a rozsdamentes tartó csavarokat a terv szerint leszabjam és felszereljem a napelem tábla négy sarkára. Már az első lépés nem ment, mivel a két hete vásárolt M8-as orsó menete selejtesnek bizonyult és arra a három önzáró anya sehogyan sem akart felmenni. Nosza átmentem Feri bácsihoz egy M8-as menetmetszőért és a négy darab 95 mm-es orsón újra menetet vágtam.
Gabikáéknál egy kávé mellett tartottam egy rövid úti beszámolót a Bristolban tett látogatásunkról. Ezzel már majdnem elment az egész nap. Összeszereltem a csavarokat és amikor már minden a helyén volt, arra kértem Feri bácsit, hogy jelöljük ki a lukak helyét a tetőn és fúrjuk ki együtt, mert azt egyedül nem biztos, hogy meg tudtam volna tenni. Egy röpke óra alatt fel is került a napelem tábla a huzika tetejére. A szilikonozást és a végleges rögzítést  már egyedül is el tudtam végezni.
Az elmaradt ebéd helyett elég későn jutottunk el oda, hogy megmelegítettem az otthonról hozott levest. Felhívtuk Möcit, akinek felszökött a láza és valamilyen vírusra gyanakszik.
Lefekvés előtt locsolni már nem kellett, mert eleredt az eső.

Emőke szülinapja

Möcinek megártott a tegnapi szűk létszámú  lakógyűlésen a döntést megünneplő alkohol, ezért reggel arra ítéltem, hogy pihenjen és mondja meg, hogy miket tegyek az ünnepi ebédet előkészítendő.
Reggeli után kimentem Budaörsre egy rövid megbeszélésre, majd bementem a bányába a huzikáért, hogy délután azt is levigyük Dömsödre elkezdeni a lakókocsi napelem szerelését.
Amikor a ház mellett leakasztottam a huzikát, még elmentem az optikushoz, aki a szemem vizsgálata után nem biztatott a bal szememet illetően. El fogok menni egy szemészeti szakrendelésre. Még az is lehet, hogy szürke hályog, amiről azt mondják manapság, hogy egyszerűbb és kisebb a kockázata mint egy pedikűrnek.
Leszaladtam az  Eleven Centerbe Emőke szülinapi ajándékáért. Nekem tetszett a névtábla, remélem neki is fog tetszeni. Möci segített becsomagolni a névtáblát egy háromszög alakú díszcsomagolásba.
Lassan elkezdtünk készülődni az ünnepi ebédhez. Megjött Emőke és Csabi is lejött. Zoli egy hatalmas csokor rózsával állított be. A pulykamell, amit Möci tegnap bepácolt, nem lett olyan puha, mint ha azt fokhagymás tejben áztatta volna. A sárgarépa párolása inkább megégetésre sikeredett, a lazacsült sem volt  az igazi, de a saláta nagyon finom volt. Csabit határozottan idegesítette, hogy én kritizálom az anyukája főztjét. Emőke viszont exkuzálta magát Zoli előtt, hogy mi itt mindig nagyon finom kajákat szoktunk főzni.
Emőke megkapta az ajándékokat. Mi Áronnal azt a becsapós, beugratóst találtuk ki, hogy újságpapírból építettünk egy hajót, aminek a háromszögletű díszcsomag lett a vitorlája és majd figyeljük Emőke arcát, hogy tőlünk csak egy újságpapír hajót kap. Áron imádja a beugratós meglepetéseket. Emőke nem lepődött meg különösen a snassz ajándék láttán és így csak a hosszas unszolásunkra bontotta fel a hajó vitorláját, a névtáblának viszont nagyon örült.
Áron csodálkozva hallgatta Zoli ebéd előtti imádkozását. Az ebéd kudarcától nem hagytuk elrontani az ünnepet. Kaja után bementünk a nappaliba és Zoli gitárjátékát hallgattuk.
Möci úgy döntött, hogy nem tart velünk Dömsödre, helyette inkább pihenéssel gyógyítgatja magát. Nem álltunk meg sem a TESCO-nál, sem a Bureknél, hanem egyenesen mentünk a bázisra. Dömsödön azzal kezdtem, hogy Béninek megköszöntem, hogy több mint egy héten keresztül gondját viselte a veteményeseinknek.
Utána megkértem Zoli bácsit, hogy tegye be az akkut a huzikába, mert én még nem merek ilyen súlyos darabot emelni és a huzikát a saját lábán akartam a moverrel begurítani. Ez elsőre nem ment, mert ehhez nem volt az akku eléggé feltöltve. Így azután a kerítés mellé húztuk a huzikát és a kábelhosszabbítóval töltésre kapcsoltam az akkut. Meglocsoltam a veteményest. Jelképesen vacsoráztunk valamit, majd eltettük magunkat holnapra. Áron még nekiállt, hogy a Pál utcai fiúk-at elolvassa még egyszer, mert jövő szerdán abból fognak dolgozatot írni, de csak ötven oldal olvasott, azután ő is eloltotta a villanyt.

Godó Laci

Végre teljesen kipihentük az utazást. Áron egyedül készült reggel és majdnem időben indult a suliba. Egyedül kellett reggeliznem , mert Emő elment vásárolni. Hozott is egy kis epret tejszínhabbal.
Délelőtt figyeltem, hogy mi lesz a sorsa a vaterán aukcióra feltett SD kártyának, ami végül jól sült el. Jól is tette, mert ránk fér.
Persze mindig van valami probléma is. Most az a legújabb, hogy megállapítottam, hogy a bal szememmel gyengébben látok, mint a jobbal. Le is mentem a látszerészhez. Adott holnap délelőttre egy időpontot és akkor megvizsgálja.

Elővettem a  Bristol-ban készült fotókat és feltettem a tabletben lévő SD kártyára.

Möci egész délelőtt a számítógép előtt ült (ami persze Áronnak tilos lenne, de ő most a suliban van.) Utána még a tableten lévő fotókon is csámcsogott.

Ma tudtam meg, hogy meghalt Godó Laci osztálytársam és akkori barátom. Sohasem lett híres, de nagyon okos, tisztességes és lelkiismeretes ember volt, ami manapság legalább olyan ritka, mintha híres lett volna. Sajnos már egy jó ideje problémája volt a szívével. R.I.P. Az osztályból többen is egyidősek voltunk vele. Ilyenkor mi van?

Bertrand Russel, múlt században élt angol filozófus, miközben emberszeretetről és toleranciáról beszél, egy helyen azt mondja, hogy az aggkori halálfélelem elkerülhető, ha az ember tartalmasan él és főképp akkor, ha hagyott hátra valamit. Ez nem okvetlen vagyont kifejező tárgy kell legyen, hanem ha ültetett egy fát, felnevelt egy gyereket, kitalált valamit, amit az emberiség tud hasznosítani. Kár, hogy nekem csak egyetlen egy olyan találmányom van, amit a Találmányi Hivatal is regisztrált és immáron 40 éve hasznosítják, miközben vannak feltalálók, akiknek száznál is több találmányuk van, de még behozhatom őket, hiszen előttem az élet.
Igaz, hogy én a tanítást is hátrahagyott értéknek tartom ugyanúgy, mint az ültetett fákat, a legyártott alkotásokat, vagy a felnevelt gyerekeket.

Áron öt után ért haza és azzal az ürüggyel kért eltávozást, hogy a suliban papírgyűjtő akció van. Negyed hétig elengedtem.

Ismét Magyarországon

Vissza a régi kerékvágásba. Reggel 3/4 7-kor ébredés a Bartók rádióra. A hírek a hűvös időről és a zivatarokról szólnak. Milyen érdekes, mindenki azzal riogatott, hogy a hűvös és esős Anglia. Ehhez képest egy héten keresztül száraz, napos meleg időn volt és mire jövünk haza? Hűvös, esős időre.

Áron 3/4 8 után cammogva indul az iskolába. Lemegyek kenyérért és elkészítem a reggelit. Alig van itthon valami. Azután összeírom a To Do List-et. Rengeteg restanciám van. Ha azt szeretném  hogy a Bristol-i kellemes kiruccanás kellemes emlék is maradjon, akkor mindent gyorsan be kell pótolni.

Átnézem a leveleimet és megírom a TESCO reklamációmat.

Möcivel lementünk a kis kínaiba és végre ehettem egy régóta vágyott szecsuani csípős csirkét. A mézes, szezámmagos csirkemellet felhoztuk és Emőkét is áthívtuk egy kicsit nassolni.

Pontban 1/2 4-kor megjelentem a suliban Áronért, de ő késett és a késését Móni nénire fogta. Magyaráztam  neki, hogy Móni néni nem a csicskása. A tenisz edzésen örültek Áronnak, hogy a hosszú szünet után ismét megjelent. Volt amiben javult Áron labdakezelése, de az érkező labdához való hozzá mozgásával még nem voltam teljesen elégedett.

Möcinek késő délután kimenője volt, a barátnőivel találkozik.

Hazafele beugrottunk a TESCO-ba, mert teljesen lemerült az éléskamránk és a hűtőszekrényünk. Vettünk ásványvizeket, Unicumot, főtt, füstölt tarját és császárszalonnát, ketchupot. Áron Cappy helyett, most Seven Up-ot nézett ki magának. Már ott bejelentette, hogy ő szeretné, ha a mélyhűtőben lévő pizzát sütném meg vacsorára. Igyekeznünk kellett haza , mert Áronnak leckéje, nekem meg lakótanács megjelenésem volt. Amikor hazaértünk, éppen csak hogy fel tudtunk cipelni mindent, már mentem is B. Palihoz.

1/2 8-kor bejelentettem, hogy nem tudok tovább maradni és eljöttem. Beindítottam a sütőt. Átnéztem Áron matek leckéjét. A hosszú hiányzás után meglepően jól oldotta meg az új anyagból kapott házi feladatait. Mire a pizza elkészült, addigra Möci is hazaért, így együtt tudtuk a pizzát elfogyasztani. A többi leckére már nem maradt időm. Későre járt, alig tudtam Áront letiltani az ágyban olvasásról.