Indulás

Laza reggeli a kúp alatt. Arra koncentrálunk, hogy amit nem tudunk magunkkal vinni, azt együk meg. Semmire sincs időnk, mert minden csak az indulásról és a készülődésről szól. Még vetettem egy utolsó pillantást a kütyükön az IGO-ra.

Átugrottam Gabikához és feltelepítettem neki a szoftveres kütyü kikapcsolót és elbúcsúztam tőlük két hétre. Kiálltam az autóval és vizsgáztattuk a huzikát, hogyan tud ő egyedül, illetve a mover-jével ráállni az autóra. A helyét gyorsan lenyírtam a szegélynyíróval. A bázis kulcsait átvittük Bénihez, arra az esetre ha Emőkének vagy Csabinak kedve támadna Dömsödön tölteni néhány napot, amíg mi az Adrián nyaralunk.  Mindenki tette a dolgát és így közvetlenül ebéd után el is tudtunk indulni.

Az IGO azt javasolta, hogy menjünk fel az M0-ásig, de mi szerettünk volna inkább a Dunaújvárosi hídon átkelve eljutni az M7-esig. Béla azt tanácsolta, hogy mi induljunk el délre a saját elképzeléseink szerint, azután az IGO majd fog alkalmazkodni az új útitervünkhöz.

Délután öt és hat között elértük Nagykanizsát, de elsőre nem találtuk meg a kedvenc István fogadónkat. Amikor végre megtaláltuk, Möci megbeszélte a főnökkel, hogy mi a huzikában fogunk aludni a parkolóban. Nagyon finomat vacsoráztunk. Möci valamilyen kemencében sült csirkét, Áron rántott trappista sajtot rendelt majonézzel, én pedig vörösboros szarvaspörköltet kértem a helyi specialitású dödöllével.

Az Áron biciklijét ki kellett lakoltatnunk éjszakára a huzikából, hogy elférjünk és meg is tudjunk mozdulni. Már csak az esti fogmosás volt hátra és eltettük magunkat a hosszabb holnapi útra.

cél az adria

Nem keltünk fel túl korán. Elindultunk a piacra. Áron inkább otthon maradt, azzal az ürüggyel, hogy amíg mi oda leszünk, addig ő kirámolja a mosogatógépet, gondolom azért, hogy háborítatlanul hozzáférhessen a számítógéphez. Nem vettünk sok mindent, csak kolbászt, tojást és sütni való szalonnát, no meg három nagy üveg Kozel sört. A kolbászosnál adósok maradtunk 570.- forinttal. Be kellett még mennünk a villanyszerelési boltba is, hogy a szivargyújtó aljzatot korrekt módon be tudjam szerelni a huzikába.  Ha már ott voltunk a közelben, vettünk ki pénzt a falból és amíg  én a sörért  mentem, addig Möci visszafizette az adósságunkat és vett még piros paprikát.
Otthon Möci és Áron kezdte el a reggeli készítését. Én máris nekiláttam  a szivargyújtó szerelésnek. Egy óra alatt el is készültem a munkával.

Zsolti bácsival átvittük neki a nagy létrát, mert anélkül nem tudja leszüretelni a barackfáját. Sok barackot sikerült leszednie, de nem mindet, ezért meghirdette a "Szedd magad" barackszedés mozgalmat. Áron át is ment, de egy kosárnyi baracknál elfáradt, miközben egy csomó marad még a fán. Möci azt beszélte meg Zsolti bácsival, hogy miután ő szeretne belőle barack levárt befőzni, ezért ő inkább holnap szedne belőle, amikor a barack már érettebb.

Ebédre Möci nagyon finom tökfőzeléket tálalt csirkepörkölttel. Ma elmaradt a szerelmes szakácsné sózása.

A kora esti locsolást megelőzve neki álltam kocsit  mosni.

utsó nap Budapesten

Napok óta nem készül blog. Olyan sűrű lett az életünk, hogy azt már nincs idő rögzíteni. Ma reggel hétkor volt az első megbeszélés a Budaörsi MacDonalds-ban. Nagyon nehezen ébredtem, de tudtam, hogy mindenki ott lesz. Mind a hárman időben megérkeztünk. Egy erős kávé után megállapodtunk abban, hogy én írom meg a  feljelentés formáját és mindenkinek eljuttatva egyszerre fogjuk beadni a rendőrségre. Mielőtt elindultam haza, még beugrottam az Auchanba, hogy néhány hiányzó cuccot vegyek az útra. Unicum, Tchibo kávé kapszula, zöld nescafe, Cappy. A Bárdy üzletben vettem egy szivargyújtó aljzatot, hogy a huzikában a mobiltelefonjaink töltése is megoldódjon.

Még egy utolsó lehetőségünk volt, hogy mindent összeszedjünk az útra. Mindenki pakolt. Istvánnak elmondtam, hogy  két hétig leszünk távol és ismét kértem, ne felejtse el Katikának átadni a jókívánságainkat.
Kora délután tudtunk elindulni. Akkor úgy gondoltuk, hogy semmit nem felejtünk otthon. Elbúcsúztunk Emőkétől és nála hagytuk a lakáskulcsot.

Így a kora délutáni órákban egyáltalán nem volt dugó az M 0-áson, nagyon jól haladtunk. Bár több helyen is megálltunk, elég korán értünk a bázisra.

Möci úgy elsózta a lecsót, hogy utána csak úgy vedeltük rá a sok sört.

a varratok kiszedése

Csak 11:20-ra kellett megjelennem a sebészeten, de én már reggel nyolckor nagy pánikban voltam. Hiába nyugtatott mindenki, én csak  izgultam. Möci elkísért, Áron pedig azzal búcsúzott, hogy ha izgulok, akkor gondoljak rá.
Ha utólag meggondolom, akkor szinte nem fájt, de azért nem tudtam megállni, hogy ne hisztizzek. Amikor már túl voltam az egészen, akkor szinte repdestem az örömtől. Doktor úr csak annyit mondott, hogy szombatig még ne érje víz a sebet.

Möcivel először beültünk az Allé mellett egy kávéházi teraszra és két kávé mellett élveztük a déli napsütést.
Mielőtt hazamentünk, még betértünk a csarnokba és vásároltunk ezt-azt az ebédhez.

Délután négyre kellett mennem Kádár úrhoz, megbeszélni a pénzügyeinket. A megbeszélés annyira elhúzódott, hogy hazafele a 139-esről felhívtam Möcit, jöjjön le az autóhoz, hogy azzal is csökkentsük a késésünket Ellinél.

Elli először Möcit vette kezelésbe. Addig én Feri bácsival a kertben tettem a törvényt. Amikor rám került a sor, munka közben sokat nevetgéltünk.

Otthon már csak hideget vacsoráztunk.

egy kis fűnyírás

Mire felkeltem, Möci is és Áron is a számítógépeik előtt bambultak, deannyira, hogy meg se hallották a kérdésemet: Ki mit kér reggelire? Elkezdtem készíteni a reggelit, Áron és Möci csak nagy nehezen csatlakoztak. A kúp alatt

Sikerült beindítani a fűnyírót, de úgy tűnt, hogy nagyon megszívta magát, mert az első percben csak úgy okádta a füstöt. Végül nagyon simán lenyírta a fél telket.

Senki nem vállalta a fűszernővények ágyásában a gyomok kitakarítását ezért magamnak kellett nekikezdenem.
El is végeztem, amitől  egy újabb négyzetméter megművelhető terület jött létre. Gyorsan el is ültettem egy számunkra ismeretlen magot. Csak annyi derült ki a nylon zacskóról, hogy arab felirat van rajta, ezért a kis táblára csak annyit írtam, hogy Hassan.

Laci telefonált az Adriáról, hogy ha ott vagyunk, akkor vitorlázhatnánk együtt. Elmondtam, hogy mi csak a jövő héten indulunk nyaralni, de még pontosan azt sem tudjuk, hogy hova.

kedd

Mire felkeltem, Möci is és Áron is a számítógépeik előtt bambultak, de annyira, hogy meg se hallották a kérdésemet: Ki mit kér reggelire? Elkezdtem készíteni a reggelit, Áron és Möci csak nagy nehezen csatlakoztak. A kúp alatt tálaltunk.

Sikerült beindítani a fűnyírót, de úgy tűnt, hogy nagyon megszívta magát, mert az első percben csak úgy okádta a füstöt.

zöldbab

Reggeli után megkérdeztem Bénit, hogy mit javasol ültetni a learatott zöldborsó helyére. Ő zöldbabot javasolt, de csak azután, hogy teljesen kitakarítottuk és egy picit megszórtuk péti sóval.

Elgurultam a Gazdaboltba és vettem kis kapát, de nyél nélkül, mert ami nyéllel volt szerelve, az soha nem látott szakembert. Vettem még egy zacskó vetni való zöldbabot, egy kis zsák péti sót és damilt a szegélynyíróhoz.

Visszatérve legelőször nyelet készítettem a kis kapához. Erre a célra tökéletesen megfelelt egy kb.3 cm átmérőjű diófaág, amit még a Zoli bácsi dobott át, Möci meg reklamált, hogy ilyen szemeteket, miért nem dobok ki.

A családom segített a  volt zöldborsó föld rehabilitálásában. Möci szedte ki a gyomokat, én kapáltam, Áron pedig gereblyézett és  így hárman hamar rendbe hoztuk a leendő zöldbab kb. 8 m2 ágyását. A továbbiakat már szívesen  egyedül is. Megszórtam egy kevés péti sóval és azt újra elgereblyéztem. A kapával készítettem két hosszant árkot. Az egészet vékonyan megpermeteztem vízzel, majd következett a vetés. A babokat betakartam és az egészet alaposan meglocsoltam. Hiába volt fárasztó a munka, nagyon élveztem, mert számomra ez maga a csoda, hogy most már csak víz és napfény kell hozzá és minden egyes babszemből egy egész zöldbab bokor nő ki, sok-sok hüvely zöldbabbal.

Amíg én ültettem, addig Möci elindította a nagymosást. Reklamált, hogy neki útban van a régi rokkant Energomat mosógép, ezért felhívtam a fodrász fiát, hogy pattintsa el egy tízesért és felezzünk. Szerintem az is jól jár, aki megveszi, mert 10.000.- ért kap egy  - igaz, hogy öreg -, de hibátlanul működő mosógépet, csupán az egyik kitört görgőlábat kell kicseréltetnie.

Ebédre Möci feltálalta a tejfölös zöldséges krumplileves és a tiramisu maradékát. Nagyon finom, igazi nyári kaja volt.

Délután szerettem volna füvet nyírni, de Möci más feladatokat adott.

Régi bevált kedvtelésének engedve elkezdett kotorászott a múltamban, ami mindig megrontja a közöttünk uralkodó hangulatot.