A jó pap is holtig tanul

Reggel hétre teljesen kialudva magamat, talán egy kicsit én is jobban voltam. Möci még lábadozott, ezért egyedül mentem bevásárolni. Mindent megvettem, amit Möci kért, sőt, még egy sor csirke aprólékot és velős csontot is vettem, hogy egy finom erőlevest tudjak főzni.

Az idő borús, ma nem lesz kánikula.

Délelőtt rossz hírt kaptunk Áronról. Emőke telefonált, hogy Áron is bekaphatta ugyanazt a vírust, mint Möci, mert este és éjjel még kétszer hányt. Megbeszéltük, hogy akkor egyelőre ne induljon el Nóra nagyihoz, inkább pihenjen és igyon sok folyadékot.

Emőke csak főtt krumplit adott Áronnak, de azt is kihányta. Emőke nem hagyta Áront egyedül menni a nagyihoz, inkább Zolival és csak akkor vitték, amikor már sokkal jobban volt.
Nagyit is felhívtuk, de nagyi akkor már csak jó hírekkel szolgált és elhatározták, hogy holnap délben mennek Egerbe.

Zsolti megtanított, hogy a zöldbabot ne este locsoljam és ne felülről permetezve, hanem  reggel és csak a tövénél, mert akkor a növénynek kisebb a gombásodásra az esélye. Nagyon örültem, hogy megint tanultam valamit, így csak nem fogok teljesen hülyén meghalni. A jó papnak is az van a fejfájára írva, hogy: "Tanulmányait befejezte."

Délután angoloztunk, majd Möci evangelizált, de az az érzésem, hogy ez ebben a korban már reménytelen.


Újabb javaslat pattant ki az agyamból a  Budapesti Közlekedési Központnak-nak. Möcinek is tetszett az ötlet, de még hagyom egy kicsit érlelődni, azután megírom a Vitézi Dávid Vezérigazgató úrnak, de CC-zni fogom Tarlós Főpolgármester úrnak és Dr. Horváth Viktóriának a turizmusért felelős helyettes államtitkár asszonynak  is. Egyébként elhatároztam, hogy csak azokkal az ötleteimmel fogom terhelni a nagyközönséget, amiket már elfogadtak, és bevezettek, mert, hogy ilyen is előfordul, ha ritkán is, de előfordul.

Késő este feküdtünk le, de csak nem tudtam elaludni. Részben támadtak a szúnyogok, másrészt nyomasztott, hogy nem írtam meg Ádámnak a válasz levelemet.

Befele menet a fél család

Már korán reggel elkezdtünk készülődni. Leót Gabinál terveztük lerakni, Emőkét Gazdagréten, Áront pedig óra nagyinál, hogy mehessenek Egerbe.
Möci nem érezte jól magát. Egész éjjel hasmenése volt és hányt. Szerinte bekapott valamilyen vírust. Azt kértem tőle, hogy pihenjen, ne egyen semmit, de igyon sok folyadékot, lehetőleg cukormentes teát. Ha valamire szüksége van, csak hívjon, én igyekszem vissza délután.

A fiúk jókedvűen csomagoltak. Készítettek egy-egy szendvicset az útra, Gabinak pedig betettek egy üveg barack- és egy üveg szilvalekvárt. A legnagyobb probléma azzal volt, hogy egyik fiú sem találta a személyi igazolványát. Ároné végül meglett, de Leó továbbra se találta.

Kilenc óra után sikerült elindulnunk. Az első állomás a Burek volt. Mindenki választott magának valamit.

Fél tíz után amikor már közel jártunk a délegyházi elágazáshoz, hívtuk Gabit az útbaigazításért, de hiába, mert nem veszi fel. Nézem az órát, már elmúlt fél tíz, hívhatom Norciékat, hátha ők tudnak segíteni. Megint sikerült őket felkelteni, pedig a legutóbbi instrukció úgy szólt, hogy fél tíz előtt!! ne hívjam őket, mert nyaralnak.

Szerencsére időközben Gabi visszahívott és elkezdte a navigálást. Kérdeztem, hogy neki mit vegyünk a boltban, hogy neki ne kelljen egy órát ki- és egy órát visszakerekezni. Kenyér, vaj és egy doboz gyufa.

Norci szemrehányóan visszahívott minket, hogy megint sikerült felébresztenünk őket.

Többszöri telefonos útbaigazítás után végre megérkeztünk. Gabi nagyon megörült nekünk. Kedves volt és Emőkét körbevitte a rezidencián. Emőkének nagyon tetszett a tanyasi élet, de azt mondta, hogy neki nem lenne ekkora bátorsága, hogy egyedül éljen itt a világ végén.

Érzékeny búcsút vettünk Leótól. Áron már előre szomorú lett attól, hogy most lehet, hogy egy évig nem fognak találkozni.

Már egészen közel voltunk Budapesthez, amikor Nóra nagyi hívott, hogy Áront mégse ma vigyük hozzá, hanem csak holnap, mert csak csütörtökre tervezi az indulást Egerbe.

Amikor megérkeztünk Gazdagrétre,  megnyugtattam Áront, hogy csak rövid időre hagyom egyedül és rögtön elindultam az Önkormányzathoz az életben-lét igazolásomért, amit legkésőbb még ma postára kell adnom, ha nem akarom, hogy kimaradjon a német nyugdíjam. Már előre felbélyegzett és megcímzett borítékkal érkeztem és szerencsémre minden papír készen is volt. Ott helyben fel is adtam.

Visszatérve abban állapodtunk meg, hogy Áron és Emőke maradnak Budapesten, én pedig sietek vissza Möcihez és Áron majd holnap reggel egyedül megy a Nóra nagyihoz.

őszinteség - hazugság

Reggel egy darabig úgy tűnt, hogy minden rendben megy. Bár nem egyszerre ébredtünk és keltünk fel, emiatt azután több turnusban reggeliztünk.

Amíg Möci készítette a reggelit, addig én elkezdtem az istálló padlásterét reorganizálni. Felszereltem egy ott egy fali dugaszoló aljat és egy lámpatestet körtekapcsolóval.

Az első reggelizők mi voltunk, Möci meg én. Azután elkezdtek szállingózni a fiúk, Áron és Leó.

Közben Dezső átadott egy nagy vödör spenótot a kerítés fölött. A fiúk elkezdték pucolni. Amikor én csatlakoztam, megkérdeztem, hogy milyen használati utasítást mondott Möci a spenótra vonatkozólag. Öt perccel később, amikor valami miatt vitába keveredtem Áronnal, akkor ő azt mondta, hogy nem kérdeztem meg. Ettől teljesen kiborultam. Elmagyaráztam Áronnak, hogy a mi érékrendünkben milyen fontos helyet foglal el az őszinteség és milyen megvetett a hazugság. Ezután hosszú mosolyszünet következett.

Később, Möci megpróbálta oldani a megfagyott légkört azzal, hogy rajzoltatta a fiúkat. Az enyhülés azzal folytatódott, hogy kimentünk a stégre. Áronék kérték, hogy vihessék ki a gumikajakot. Előtte persze fel kellett fújni, mert az egyik hurkája leeresztett. A csirkecombokat bepácolva tettem a hűtőszekrénybe.

Amíg a fiúk kajakoztak, Möci pedig a stégen napozott, Emőkével átúsztuk a Dunát. A túlparton kiszálltunk és jót beszélgettünk a nénivel a vízililiomairól. Mire visszaértünk, már mindenkinek korgott a gyomra.  Hat darab combot Emőke bepanírozott, a másik hatot pedig roston terveztük megsütni. Közben Möci megfőzött egy csomó krumplit, amit Emőke pucolt meg. A fiúk csinálták a tüzet és én voltam a sütésért felelős. Két comb oda is égett, mert megjött Huszti Zoli, hogy elszámoljunk a klímával.

A combokat sikerült mindet elpusztítani a főtt-sült krumplival és a kovászos uborkával.

Amikor Áront és Leót kértem, hogy pakolják be a kajakot és az evezőt, akkor arra hivatkozva, hogy ők már Möcivel megbeszélték, délután is mennek kajakozni, sőt, le fognak evezni a strandig, meg vissza és majd csak utána pakolnak.

Késő délután jött Huszti Zoli. Elrendeztük a klíma anyagi részét és megbeszéltük, hogy az SMS-en keresztüli távvezérléshez majd még be fognak húzni egy kábelt.

egy kis tenisz, lecsó és a hullócsillagok

Nyolc körül ébredtünk. Azzal kezdtük, hogy elgurultunk a TESCO-ba mákért és ha már ott vagyunk, akkor vegyünk néhány dolgot, mert Möci szerint nagyon kiürült a háztartás.Így a 219.- forint helyett 20 ezerrel többet hagytunk ott.

Hazajövet mindenki részt vett a reggeli készítésében. A kúp alatti nagy zaba után azt találtuk ki, hogy elmegyünk teniszezni.

Csak Emőke és Manna maradt otthon. Nagyon jól  esett az egyórás edzés. Áron sokat segített Leó tanításában. Utána megnéztük Eszter és Gábor (ők a teniszpálya tulajdonosai  és üzemeltetői)  házukat. A ház kívül-belül tetszett. A duma mellé kaptunk egy finom kávét és narancslevet.

Möci és Leó közösen készítették ebédre a mákos gubát. Mindenkinek ízlett, de Leó még a tálalásnál feljavította egy kis tejjel.

Felhívtuk Nóra nagyit, hogy egyeztessük Áronnal való programját. Nehéz volt vele a telefonon keresztül kommunikálni, de abban meg tudtunk állapodni, hogy kedden délután el tudjuk vinni hozzá Áront.

Feri bácsi átjött a nagy létra toldalékáért és utána lementünk csobbanni a Dunára. Már kezdett lemenni a nap, amikor nekiálltam a bográcsban készíteni a lecsót. Áron és Leó készítették a tüzet, miközben én már aprítottam a hagymát. A többi már gyorsan ment, egy órán belül tálalva volt a vacsora.

Kaja után Emőke, Áron és Leó valamilyen nagyon izgalmas kártyajátékba kezdtek, mert úgy tűnt, egy darabig nem is fogják tudni abbahagyni.

 Végül - de ez már nagyon későn este volt - Emőke javaslatára kiültünk a kertbe és néztük a hulló csillagokat. Sikerült beazonosítanunk a különböző csillagképeket, a göncöl szekeret és a tejutat, a felettünk nagyon magasan elszálló repülőgépeket és az időnként fényesen felvillanó műholdakat.

A fiúkért menet Horányba

Nagyon korán kellett kelnem, ahhoz, hogy hétkor el tudjak indulni Áronért és Leóért Horányba, Emőkéért pedig a Gazdagréti térre.

Kicseréltem a hűtőládában a jégakkukat a mélyhűtőből kivett frissekre, hogy a négy üveg almalé hidegen érkezzen Horányba. Möci gyorsan kent egy szendvicset és megtöltötte az autós poharat tejeskávéval.

Közben Noszti Zoli telefonált, hogy ma reggel 9-re tudnának jönni szerelni a klímát és délre készen is lennének. Mondtam, hogy nyugodtan jöjjenek, Möci fogja tartani a frontot. Még szerencse, hogy ahogy beállt a tél, rögtön lesz klímánk.

Norci kért, hogy ne menjek 1/2 9-re Horányba, mert ők 9-ig alszanak. Igyekeztem 9 után érkezni és ez 1/4 10-re sikerült is, de Norcinak és Ádámnak ez sem tetszett, mert felébresztettem őket. A nagy gonddal készített hat liter almalé fogyott, de nagy bánatomra senki sem dicsérte, hogy finom.

Áron és Leó már régen a játszótéren voltak és onnan jöttek be reggelizni. Baracklekváros vajas kifli volt, amihez nekem egy finom kávét is készített Ádám. Áron és Leó már össze voltak készítve, csak be kellett pakolni mindent az  autó csomagtartójába, feltenni Áron biciklijét és tízkor már el is tudtunk indulni.

Az első állomás a Gazdagréti tér volt. Ott felvettük Emőkét, Manna cicát és a postaládákból a leveleket. Ezek közül csak Manna volt komplikált, mert senki nem tudta betenni őt a kosarába. Először Áron próbálkozott, azután Leó. Mire Emőkére került a sor, Manna már bebújt az ágynemű tartóba és közölte, hogy ő nem szeretne velünk jönni. Nagy nehezen, végül 11-kor tudtunk elindulni.

Az első állomás a Burek volt. Áron egy fagylaltot kért, mi hárman pedig egy-egy gyrost. Közben Emő telefonált, hogy merre járunk. Én gondoltam, hogy abból balhé lesz, ha mi ebéd előtt be gyros-ozunk, ezért átadtam a telefont Emőkének, aki azt lódította, hogy Áporkán vagyunk, mert kaptunk egy defektet, de már majdnem végeztünk a kerékcserével és nemsokára megérkezünk. A gyros nagyon finom volt, de én meghagytam a felét Möcinek.

Huszti Zoli is telefonált, hogy befejezték a klíma szerelését és a fagyasztó kamra ezennel elkészült.

Megérkezésünk után először Mannát engedtük ki, aki rögtön felismerve a terepet, körbe járt a kertben. Emő feltálalta ebédre a maradék töltött paprikát, de senki nem volt elég éhes és ezért nagyon hosszú foggal ettük.

Megmustráltam a klíma szerelését és az istállóban való kábelezést leszámítva, tetszett a munka. Átutaltam az autópálya büntetést és a TESCO hitelt.

A délutáni pihenés olvasással kezdődött, de hamar átfordult alvásba.

Emőke elment a fiúkkal a strandra és egy kicsit átfázva jöttek meg, úgyhogy azonnal a forró zuhany alá küldte őket. Áron és Leó nagy legózásba kezdtek.

A veteményes esti locsolása közben átjöttek a lakókocsis szomszédok, akik holnap indulnak el kéthetes túrára és invitáltak minket is. A terv szerint az első hetet Szlovéniában töltik és a második héten mennek le az Adriára. Nekünk a jövő hét szóba se jöhet, de utána lehet, hogy csatlakozunk.

A fiúk vacsorára tejbegrízt kaptak, én pedig kolbászt, csípős paprikát és tejet.
Vacsi után Emőke, Áron és Leó annak ellenére elkezdtek kártyázni, hogy már lassan fél tíz volt.

az éléskamra rekonstrukciója

A reggeli már készen van amire én felébredek. Igaz, hogy nem lágy tojás, amire vágytam, de készen van.

Reggeli után megállapítottam, hogy az ásványvíz tároló, konstrukciós hiba miatt összeroskadt. Az én hibám miatt történt, ezért az én kötelességem ezt rendbe hozni. A nagy munka azzal fejeződött be, hogy a visszaszerelésnél levertem egy üveg pálinkát, aminek törmelékeit Möci szedte össze, én csak sűrűn bocsánatot kértem.

Möcinek többször meg kellett rángatnia a felújított polcot, hogy milyen stabil.

Délelőtt Möci nagy fegyvertényt hajtott végre, összeszedi a lehullott almákat. A már teljesen hasznavehetetleneket a komposztálóba küldi, a többit pedig további feldolgozhatónak ítélve egy lavór szerűségbe gyűjtve.

Még nem kezdtük el az almák feldolgozását, helyette csobbantunk a Dunába. Möci főleg Zitával hancúrozott.

Az éléskamra rendbehozása  azzal folytatódott, hogy Möci kilakoltatta az összes üres, sörkollektornak szánt sörös dobozt. Az istálló padlásterében kellett új szálláshelyet kialakítanom a sörös dobozok számára.


Közben minden mozdulatunkat a kulcsra zárás kíséri. Kicsit irigylem azokat, akik olyan országban élnek, hogy nincs kerítés és nincsenek zárak. Legutóbb Göteborgban voltunk ilyen helyen.  Ott egyszerűen nincsenek kerítések és nem zárják a lakásokat és az autókat.  Itt Dömsödön egész nap arra kell figyelnünk, hogy bezártuk-e a Duna kaput, az egy zár és egy lakat. Bezártuk-e az istállót, az egy zár és egy lakat. Bezártuk-e az autót, ami csak egy távirányító és bezártuk e a kert kerítését, hogy ne jöhessen be senki, mert ellophatják a fűnyírót vagy egyszerűen csak az alumínium létrákat.

Möci ebédre a tegnap készített töltött paprika maradéka mellé pörcös túrós csuszát készített. Ebéd után félrevonultunk a lehűtött huzikába. Möci angolt tanult, én pedig egy darabig olvasgattam, majd megnéztem a szemhéjaimat belülről.

Holnap tervezzük Horányba vinni. Biztos vagyok benne, hogy a fiúk nagyon fognak örülni az almalének, de ha az almalé gyártásból kellene megélnünk, akkor felkopna az állunk. Sok meló, kevés almalé.

Huszti úr megrendelte az LG klímát és vasárnap délutánra ígéri a szerelést.

A naplemente után még úszunk egy órát a Dunában. Zita is jön Feri bácsival, aki eredetileg Rokkót hozta volna sétálni, de végül ő is csobbant egyet.

Nem bízom a meteorológia előrejelzésében és nekiállok locsolni. Az esti locsolás után még bekapom a túrós csusza maradékát a sült szalonna darabokkal.

Möcit már csak az álmosság tehetetlensége tartja a TV előtt, amíg én a blogbejegyzéseimet frissítem.

klíma berendezés

Már reggel hét előtt felébredtünk. A nap állásából és bekacsintásából úgy tűnik, hogy beváltja a meteorológia fenyegetését és ma csúcsot dönt majd a kánikula.

Felhívtam Nóra nagyit, hogy ha Áron is úgy gondolja, akkor augusztus második felében tervezhetnek egy egyhetes programot együtt. Arra is lenne lehetőség, hogy előtte néhány napot itt töltsön Dömsödön, ha erre van kedve.

Én leültem blogot írni. Utána egy kis öröm kapálás, mert a zöldbab ültetvény elkezdte hajtani a virágait. Csak 1/2 10-re kecmeregtünk le a kúp alá reggelizni. Reggeli előtt egy nagy pohár kovászos uborka leve. Még egy kis maradék lecsó, tükörtojás, sonka és tejeskávé.

Amíg nem tűz a nap, kifekszem egy fa árnyéka alá olvasni a Hatvany Lajos könyv II. kötetét. Möci ide-oda költözködik a teljes műtermével, de sehol sem éri el az ihlet..

Átvállalom az ebéd készítését, hogy  Möci egy kicsit tudjon dolgozni.

Többször lemegyünk a Dunába úszni, mert másképpen nem lehet kibírni a hőséget.

Délután megjelenik Huszti Zoli és előadja a beszerelhető klíma berendezések lehetőségeit, árait. Végül megállapodunk a típust illetően és bólintunk a megrendelésre.

Az esti locsolás után úgy ítéljük meg a helyzetet, hogy csak a huzikában tudjuk elviselni a klímát. Be is rendezkedünk és visszük magunkkal a Notebookot, hogy wifin és youtube-on keresztül megnézzünk egy jó filmet. Végül az "Életrevalók"  (Intouchable) c. filmre esett  választás.

Möci nem tudja végignézni a filmet, mert közben elálmosodik