kezdődik a drain projekt

Szemerkélő esőre ébredtünk. Nem valami szívderítő, de legalább nem kell mennem locsolni. Möci úgy gondolta, hogy csak mi ketten, Áron meg én, menjünk a piacra, ő még egy picit lustálkodna. Telefonon gyorsan félretetettünk egy kárpát kenyeret a Dabi Vegyesboltban, mert ilyenkor (szombaton) elég korán el szokott fogyni

A piacon a szokásos: füstölt áruk, tojás, csípős paprika és 2 liter frissen fejt tehéntej.

A barkács üzletben vettem egy felszerelhető fafogast a szaunába és a szivattyú felszereléséhez különféle jó erős tipliket csavarokkal. Áron közben bement a horgász boltba, mert most a villantókért van oda.

Itthon, amíg Möci készítette a reggelit, addig közkívánatra begyújtottam a cserépkályhába. Felszereltem a szaunában a fafogast és rögtön fel is aggattam a dörzsi féleségeket.

Próbáltam online venni egy lottószelvényt, de az egyenleg feltöltése sehogyan sem akart sikerülni.

Nekiláttam elkészíteni és felszerelni a szivattyú állványát, úgy ahogy azt a Feri bácsival megbeszéltem. Közben a gyalupad fiókját is berekeszeltem, mert már nem lehetett kibírni  benne a rendetlenséget.

Möci valamilyen lucskos káposztát főzött ebédre, benne füstölt oldalassal. A kaja hét nyelven beszélt.
Átnéztem Áron házi feladatai, de egyáltalán nem voltam a minőséggel megelégedve. Így  azután le kellett ülnie mindent kijavítani. Amikorra készen lett, már majdnem elkezdett sötétedni, de azért még elindult villogni a villantójával.

Möcivel átmentünk Gabikáékhoz, aminek csak az volt az apropója, hogy Rokkónak vittünk egy kis csontot, ami az oldalasból megmaradt és szerettem volna áthozni a csövet, amit Feri ajánlott fel a jövő tavaszi drain projektemhez.

Gabika, Feri és Möci ittak valamilyen keserű likőr félét, de én csak belenyaltam.

Feri segített is áthozni a másfél méteres karikába tekert csövet és ha már átjött, akkor kihasználtam az alkalmat, hogy eldicsekedjek a szivattyú állvánnyal. Ferinek is tetszett a munkám és azt mondta, hogy az átszerelésnél majd segít. Ez majd csak  akkor lesz, amikor a várható fagyveszély miatt le kell szerelni a szivattyút és teljesen vízteleníteni. Az valószínű, hogy akkor majd kell még egy flexibilis csődarabot vásárolnom.

Este szívesen megnéztük volna az X-faktort, de a hét adóból háromra azt mondta a TV, hogy "Nincs jel".

Működik a kis Notebookon az Internet a hatodikon

Áron elindulása és a reggeli után csak az új tablet jövevénnyel foglalkoztam. Utána tettem még egy kísérletet fent a hatodik emeleten az Internet elérést illetően. Végre sikerült, oda is adtam Katikának a kisgépet, hogy használja és közben gyógyuljon. Mára tehát megvolt a mai napra rendelt sikerélményem és az úttörő cselekedetem is egyben.

Lassan elkezdem a bepakolást az autóba, hogy amikor Áron hazaérkezik, akkor már azonnal indulhassunk Dömsödre. Emőkének megígértem, hogy Mannát is visszük, de ahhoz neki is haza kell érnie időben. Amikor már Áron is hazaért és már minden be volt pakolva az autóba, felhívtam Emőkét, hogy mi már indulnánk. Mivel nem tudott azonnal hazajönni, Csabival beszélte meg, hogy nyissa ki a lakást és pakoljuk be Mannát az autóba.

Ez nem volt egyszerű dolog, mert Áron és Csabi csak hosszú közelharc árán tudták kiszedni Mannát az ágyneműtartóból. A második ütközet Manna betuszkolása a hordozó kosarában volt. Amikor már a kajája és az alom is az autóba került, indulhattunk.

Nem álltunk meg sehol, csak mentünk ezerrel Dömsödre. Se TESCO, se Burek, csak irány a bázis. Még napsütésben viszontláthattuk Möcivel egymást.  Ennek örömére egy unicum.

Csabi nagyon szépen lenyírta a füvet, nekem már csak a szegélynyíróval kellett egy kicsit utánaigazítanom.

Amikor Feri bácsi átjött, megint egy kupica unicummal ünnepeltünk. Közben persze megkonzultáltuk a szivattyú falra szerelésének a módját.

Most már olyan hűvösek az őszi napok, hogy egy kis szaunázás is nagyon jólesett.

Vacsorára Möci megmelegítette a lecsót, hozzá sör.

Gyógytorna

Ma teljes lazítás van. Igazi nyugdíjas nap.

Áron időben elindult. Vitte a pénzt a matek versenyre és a buszbérletére is rákérdeztem.

Későn kelek, de azért a drain projekt izgat és ezért reggeli után azonnal utánanézek az időkapcsoló működtetésének. Terveim szerint a hétvégén áthozzuk a Feri bácsiéktól a csövet és megpróbálom majd kiegyenesíteni, mert most egy 2 m-es karikában van tárolva.

Emőke ment dolgozni és rám bízta a nyugger kaja felhozatalát.Néhány apróbb házimunkát, mint például a mosogatógép szűrő tisztítás elvégeztem.

Ebéd gyanánt lementem a kis kínaiba. Szeretek oda járni, mert a kínainak az ízeit szeretem.

Ebéd után Budaörsre vitt az utam, hogy a gyógytorna beutalómat mégis itt a közelünkben érvényesítsem, ne Rákos Sima Göröngyösön, mert az kétszer másfél óra lenne, ide meg 20 perc alatt ideérek. Meg is beszéltem az időpontokat. Úgy néz ki, hogy minden kedden jövök majd ide ebéd után 1 órára és a gyógytorna meg a fizioterápia egymás után lesz. A gyógy masszázst nem tudtam elintézni, mert ott nincs, azt még szerveznem kell.
Ha már ott voltam Budaörsön, megint vettem öt darab kábel bevezető töm szelencét  a napelem kábel bevezetőkhöz.

Itthon Áront vártam, négy után nem sokkal meg is érkezett, de először mindenfélével elpepecselt, hogy mire eljutunk a lecke átnézéséhez, addigra ő már fáradt legyen és szeretne lefeküdni. Először valamilyen csokoládé pudingot készített, amiből vitt át Emőkének is. Azután táskaellenőrzés volt, amiből csak annyi derült ki, hogy a matek versen befizetésére vitt 2000.- Forintból visszahozott, illetve vissza nem hozott ötszáz forintot nem találta, mert nem zippzárazta be a tolltartóját és abból valószínűleg kiesett. Ezt egyáltalán nem csodálom, mert abból a tolltartóból az összes ceruza, radír és hegyező a táskája alján landolt. Számomra az a kétségbeejtő, hogy ugyanolyan rendetlen, mint én vagyok. Ez a tükör,  amit elém tart, jobb lenne, ha egy kicsit torzítana az én javamra.
Közben Áron telefonon alkudozott Möcivel, hogy ha pénteken készen lesz az összes leckéjével, akkor szombaton hajnalban kimehet-e horgászni az új villantójával.

A matek versennyel kapcsolatban átnéztem a próba feladatok Áron féle megoldásait, amiben több hibásat is találtam, de volt olyan feladat is, ami nekem is fejtörést okozott.

Este jelentkezett egy vevő az aprod.hu-ra eladásra feltett 9"-os tabletre. El is jött szegény, mert azt mondtam, hogy már sokan érdeklődtek, de nem tudtam neki hibátlanul átadni a kütyüt, mert mint kiderült a töltőjét Möci elvitte magával Dömsödre. Végül megállapodtunk az árban és abban is, hogy legkésőbb hétfőn feladom neki a tablet töltőjét ajánlva postán. Azóta meg is rendeltem ugyanabban az árban egy 9,7"-os, de már két magos másikat, amiben 3 G is van.

Csabi este meghozta az autót, aminek épp ideje volt, mert már nagyon hiányzik Möci. Felívtam, hogy holnap megyünk.

Az első idei tenisz edzés

Áron szerintem csak azért vett fel egy pulcsit a reggeli indulásnál, mert erre külön figyelmeztettem. Megbeszéltük, hogy délután 3/4 4-kor Budaörsön találkozunk a tenisz edzésen. Remélem, hogy sikerrel veszi ezt az akadályt is. A feladat az -és ezt reggel meg is beszéltük -, hogy induljon el a 139-es busszal és a Sasadi útnál szálljon át a 40-es vagy a 240-es buszok valamelyikére.

Én itthon egyedül reggeliztem. Möci és a nagy fia Csabi lent vannak Dömsödön.

Elrendeztem a levelezéseimet és feladtam az androidos táblagépet eladásra az aprod.hu oldalon.

Felhívtam Nóra nagyit, hogy van-e kedve délutám Áront megnézni a tenisz edzésen, vagy esetleg tenisz után felmenjen -e hozzá, de nagyi mondta, hogy most nem érzi olyan jól magát, inkább ezt máskor.

Felmentem a hatodikra, hogy megnézzem, az újonnan kapott hotspot hálózati kulccsal elérhető-e az Internet a Kati néni lakása előtt. Most sem jártam sok sikerrel.

Ebédre összeszedtem a hűtőszekrényből a maradékokat és azt melegítettem fel, miközben Dömsödről nyálcsorgató tudósításokat kapok, az ott készült kajákról.

Délután három óra után elindultam én is a BTC-be (Budaörsi Tenisz Centrum). A 40-esen már körülnéztem nincs -e Áron éppen ugyanezen a buszon. Odaérve kiderült, hogy ő korábban érkezett, mint én. Megdicsértem, hogy ilyen ügyes volt. Etával elintéztem az anyagiakat és kimentem a pálya szélére, hogy lássam, mennyi maradt meg a tavaly tanultakból.

Utána be kellett mennünk az Auchanba, mert Áronnak megígértem, hogy veszünk neki egy villantót, hogy azzal nagyobb halakat is tudjon fogni. Ha már orr voltunk, akkor vettünk két szelet rántani való busát és egy palack Cappy-t, mert már készült szomjan halni.

Autónk nem lévén, mindent begyömöszöltünk az iskolatáskába és a tornazsákba és buszoztunk haza.

Itthon Áron befejezte a leckeírást, én bekapcsoltam a fritőzt és leszaladtam a CBA-ba krumpliért és kenyérért. Mire felértem, már forró volt a fritőzben az olaj. Gyorsan bepaníroztam a két szelet busát és bedobálva megfőztem a krumplit.

Möci telefonált közben és beszámolt, hogy milyen az élet Dömsödön.

Unicum, rántott hal főtt krumplival, ínyenc mártással leöntve és Cappy, illetve sör.

Áron fürdött és majdnem időben lefeküdt.

Együtt indulunk Áron meg én

Reggel már a negyedórával elcsúsztatott időben 6:45-kor ébredtünk. Áron ugyan még a SZUNDI gombot nyomta meg, de azért úgy kelt fel, hogy negyed hétre ő is indulásra kész lett. Együtt indultunk, no nem azért, hogy elkísérjem az iskolába, hanem azért, mert nekem is éppen arra vitt az utam. 8-as busz és 59-es villamos. Áron a Kiss János altbn. megállónál szállt le, én pedig mentem tovább a végállomásig. A Moszkván a 6-ossal mentem tovább, majd a  hévvel egészen Szentendréig.

Szentendrén meg voltam hívva az AIDA projekt prezentációjára, ami a közel nulla energiaigényű épületek megvalósíthatóságáról szólt, egy mintaház bemutatásával. A majdnem egész napos program nagyon érdekes volt, megérte oda, szinte gyalog kimenni, mivel Csabi és Emő lenyúlták az autót és azzal mentek Dömsödre.

A prezi alatt Möci hívott ugyan telefonon, de ez a beszélgetés csak később, az ebédszünetben jött össze. Szerencsésen megérkeztek és minden működött.

A bemutató után egy résztvevő volt olyan kedves, hogy onnan behozott az autójával egészen a Hegyalja útig, ahonnan már csak a 8-as buszra kellett szállnom, hogy hazaérjek. A megállóban találkoztam Istvánnal és Anikóval. Megbeszéltük az Áron iskolaváltásával kapcsolatos részleteket és egy darabig együtt utaztunk a 8-ason.

Áron pont négyre ért haza. Olivér telefonált, hogy lesznek-e német gyakorlások és mondtam, hogy jövő kedd-től minden kedden 4-kor nálunk.

Áronnal részletesen megbeszéltük az iskolában történteket és alaposan átnéztem a füzeteit és a házi feladatát. A hibákat kijavítottuk és az új anyagokról egy kicsit cseverésztünk.

Közben beszéltem skype-on Bélával, aki azzal szakította félbe a társalgást, hogy most neki ki kell mennie a konyhába, mert készen van a bundás kenyér. Ettől annyira megkívántan egy bundás kenyeret, hogy bejelentettem Áronnak, hogy ma ez a vacsora. Áron is nagyon szereti, ezért csatlakozott a tervhez. Amikor sütés közben elmondtam neki, hogy honnan jött az ötlet, akkor csak annyi volt a kommentje, hogy a Skype mostanra nem csupán a videóval bővült, mint chat, hanem már az ízeket is átviszi.

A bundás kenyérre még sajtot is reszeltünk és egy csupor tejet ittunk hozzá. 

Hűvös a reggel

Nagyon hűvös reggelre ébredtünk. A reggeli ébresztő idejét elcsúsztattuk egy hajszálnyit későbbre, 7:30-ról 7:45-re. Remélem, hogy ebből nem lesz probléma az iskolába érkezéssel. Áronnak sikerült negyed nyolckor kilépnie az ajtón. Kicsit nehezteltem rá, hogy ilyen cudar időben miért egy szál pólóban indul el, de ezért megverni ráérek majd akkor, amikor már megfázott.

Möci elkészítette a reggelit, majd kiadta a feladatot, hogy az ebédhez hozzak fokhagymát, petrezselymet és tejfölt. Amíg főtt a zöldbab, addig mind a ketten leültünk egy-egy számítógéphez. Lacit felhívtam viber-en, hogy beszámoljak a zongorazsanér ügyről. Úgy tett, mintha a főnököm lenne, én meg úgy mintha nem érteném.

Ebédre áthívtuk Emőkét is. A főzelék mellé feltálaltam egy-egy sonkatekercsbe bugyolált zöldbabot.

Sikerült rábeszélnem Möcit, hogy menjünk el az Újbuda Önkormányzathoz és intézzük el az ő ügyfélkapu regisztrációját. Élőszőr károgott, hogy az, ilyenkor hétfőn több órás várakozással is járhat, de végül ügyintézéssel együtt nem tartott tovább, mint tíz perc.

Áron hazaérkezett az egy szál pólójában azzal súlyosbítva, hogy szemerkél az eső. Kérdezte, hogy mielőtt befejezi a leckeírást lemehet-e Emőkével és Mannával sétálni. Azzal a feltétellel - mondtam -, ha felvesz valamilyen melegebb cuccot.

Amikor feljött és megírta a maradék leckéjét, már tálaltuk a vacsorát Négyen (illetve a Csabinak szállított adaggal együtt öten) ettük a maradék zöldbab főzeléket sült virslivel.

Családi találkozó

Normál időben ébredtünk. A munkamegosztás az volt, hogy én a locsolás után rendbe raktam a konyhát és mindent bepakoltam az autóba, Áron elkészítette a reggelit, Möci pedig morgott a cselédsorsa végett.
Azt beszéltük meg, hogy most nem kóstoljuk meg a rakott palacsintát, hanem azt visszük a családi találkozóra. Mire el tudtunk indulni, már majdnem dél volt.

Ebédidőben érkeztünk, de a kaja még nem volt készen, ezért lent a kertben beszélgettünk, szinte mindenkivel. Ötven-hatvan zsidó egy kupacban. Az egész egy nagy család. Emőt mindenki nagyon szívélyesen fogadta, ő megpróbált eligazodni azon ki kicsoda és kinek a milyen rokona. Ez már csak azért sem volt könnyű, mert még mi, a nagy család tagjai sem tudunk száz százalékosan eligazodni. Vannak ugyan családi szakértők, mint például J. Ági, aki szívesen ad felvilágosítást a rokoni szálakról, és ő rövid történeteke tis  tud fűzni majdnem mindenkihez, de a relációkról a legtöbbet a J. D. Gábor által szerkesztett családfa mond.

H. Mari, aki a legtöbbször házigazdája az évenkénti találkozónak, nagyon finom gulyáslevest főzött, amin még a szilvás gombóca is túltett. Mi a Möci által készített rakott palacsintát tálaltuk fel és annak is nagy sikere volt.

Áron ugyan jól elvolt a gyerek társasággal, de Norciék azzal a szerény hat fővel nagyon hiányoztak a buliból. Gábor a nagy kávé szakértő, a profi kávéfőzőgéppel és a hozzáadott szakszerű előadással készítette az ínyenceknek a fekete kávét.

Mi olyan négy óra után kezdtünk el búcsúzkodni, de Áron annyira belemerült a játékba, hogy azt mondta, hogy ő még szívesen maradna és majd H. Marival (71) jön haza, amikor ő megy a Fonó-ba táncolni.

Itthon Möcivel nekiálltunk a Dömsödről hozott körtét feldolgozni. Én még ezen felül előkészítettem a zöldbabot a holnapi ebédhez.