Korán ébredtünk. Mindenki készült, hogy a rövidített hétvégét minél hamarabb Dömsödön tölthessük. Bekapcsoltam a fűtést, miközben tudtuk, hogy egy óra alatt nem lesz olyan meleg, mint amilyenhez szokva vagyunk. Összeszedetten készültünk, annál is inkább, mert délelőtt volt egy időpontunk a kiskunlacházi Gumipontnál a nyári gumi téli gumicserére és addig még a TESCO-ba is be kellett ugranunk.
Fél kilencre sikerült mindhármunknak beszállni az autóba. Azt egyikünk sem értette, hogy Emőke miért nem engedte Mannát, hogy velünk jöjjön Dömsödre.
A TESCO-ban megosztottuk a munkát. Áron vitte vissza a PET palackokat, mivel az az ő zsebpénzét növeli. Möci főleg a drogéria polcot támadta meg. Vettünk egy grillcsirkét is és már rohantunk is tovább.
3/4 10-re értünk a gumis műhely elé. Azonnal munkába vették az autónkat és így a téli gumi garnitúrával tíz óra után nem sokkal már a piacon voltunk. Kis szalonna, kolbász, két doboz tojás és már mehetünk a bázisra. Útközben beszóltunk Laci bácsiéknak, hogy jöjjenek át megkóstolni a maradék tortát. Kipakolás után ráerősítettem a fűtésre az inverteres klímával.
Kajaként elővettük az otthonról hozott sajtos sonkás szendvicseket, be a mikróba és melegszendvicsként tejeskávéval azt tízóraiztuk.
Az első dolgom az otthoni bejárati ajtóra szánt réz 7-es számba a csavarok beragasztása volt. Utána kipakoltam a rendezni való bélyegeket és nagy elánnal elkezdtem ezeket a borítékjaiba rakni, illetve bündlizni. Napközben többször is észrevettük, hogy Manna nagyon hiányzik az életünkből.
A hideg ellenére ragyogóan sütött a nap, ezért elindultunk egy sétára. Áron felavatta a gumicsizmáját és holtágon bement a nádasba. Laci bácsiéknál beszóltunk, hogy a séta miatt csak egy óra múlva jöjjenek. Az egyik stégen gyönyörködtünk a kristálytiszta Dunában, amikor nagy loholással jött Rokkó minket köszönteni. Feri bácsi is jött utána. Megbeszéltük, hogy majd átjön és segít leszerelni a szivattyút. Most már kell vízteleníteni, mert nemsokára jönnek a fagyok. Hazavitte Rokkót és át is jött. Egyedül nem tudtam volna leszerelni, de a jövő héten befejezem a rendszer átalakítását és akkor már egyedül is menni fog.
Möci ebédre megmelegítette a füstölt gerinccel főzött tárkonyos, tejfölös zöldségleves maradékát és sütött egy tepsi pogácsát. A leves még mindig olyan finom volt, mint amikor készítette.
Megjött G. Laci és Judit. Áronnak is hoztak szülinapi ajándékot. Pálinkázgattunk, beszélgettünk és közben majszoltuk a pogácsákat.
Estefelé Áronnal összekaptunk, részben az új kártyajátéka bevezetésén, másrészt a matekban ez egyik szabályon. Möci szerint egyikünk se a megfelelő hangon vitatkozott a témáról.
Möci bekapcsolta a szaunát és finomat szaunáztunk. Az X Faktor, most, hogy egyre kevesebben vannak, kezd izgalmassá váni.
Utána Áron még elővette a régi blog könyvét és jókat mulatott a nyolc évvel ezelőtti bejegyzéseken.
2013. november 30., szombat
2013. november 29., péntek
Áron 12-ik szülinapja
Áronnak valószínűleg valami baja van, mert mire reggel elkezdtem volna sürgetni, hogy induljon már el, addigra Möci mondta, hogy ne izguljak, már elment.
Möci lediktálta, hogy miket kell még beszereznem. Reggeli után elindultam, hogy az esti szülinapi bulira minden meglegyen. A nagy bevásárlást, bár autóval, de mégis a közeli Spar-ban követtem el. Az áru felhozatal friss és minden kapható, de az árak sokkal magasabbak, mint a TESCO-ban.
Miután mindent megvettem, onnan először elmentem a barkácsboltba, majd a Márton Áron téri szerelvényboltba, hogy keressek egy sárgarézből készült "7"-es számot az új bejárati ajtónkra. Egyik helyen se volt, ezért kigurultam a Praktikerbe, ahol végül kaptam felcsavarozhatót. Mivel nem szeretném megfúrni az új ajtónkat, úgy döntöttem, hogy ugyanúgy bele fogok ragasztani két csavarfejet, mint azt a névtáblával is tettem és úgy fogom majd felragasztani az ajtóra.
Möci ebben a hónapban ma tölti az utolsó óráját a Hollywood nyelviskolában.
Áron időben hazaért és az a feladata, hogy a szobájában csináljon rendet.
Mind a hárman készültünk a bulira. Möci és én kentük a szendvicseket. Lett egy tányérra való vajas sonkás, egy másikon lazac krém és egy harmadikon vajas felvágottos. Mindegyiket díszítettük még kemény tojás karikával, uborkával és paradicsommal.
Öt óra körül megjöttek a vendégek. Először Tomi érkezett, utána Olivér és Ábel, de Bálint megüzente, hogy egy picit fog késni, mert fuvola órája van. Megjött nagyi is és később Emőke is. Nagyival először beherovkával kezdtünk.
Az ajándékok átadását nagy ováció fogadta. Áron egyiknek jobban örült mint a másiknak, de legjobban a gumicsizmának, amit majd a nádasban tud leginkább használni.
Az egyes szendvicsek várható sikeréről Emőnek és Áronnak eltérő volt a véleménye, ezért azok fogadtatásáról fogadtak is. Végül Emő nyerte meg a fogadást, mert a szendvicsek között a lazackrémes lett a nyerő. Igazán nagy sikere volt még a kapros mustáros füstölt lazacnak, de a fő attrakció a diótorta volt.
A gyertya elfújása és a tortaevés után a gyerekek bevonultak, a Nóra nagyi pedig elkezdett doberdózni. Mi ugyanolyan lelkesen hallgattuk a moszkvai Hruscsov történetet, mint amikor legelőször mesélte. Nagyi különösen annak örült, hogy a gyerekek milyen felhőtlenül boldogok.
Möci lediktálta, hogy miket kell még beszereznem. Reggeli után elindultam, hogy az esti szülinapi bulira minden meglegyen. A nagy bevásárlást, bár autóval, de mégis a közeli Spar-ban követtem el. Az áru felhozatal friss és minden kapható, de az árak sokkal magasabbak, mint a TESCO-ban.
Miután mindent megvettem, onnan először elmentem a barkácsboltba, majd a Márton Áron téri szerelvényboltba, hogy keressek egy sárgarézből készült "7"-es számot az új bejárati ajtónkra. Egyik helyen se volt, ezért kigurultam a Praktikerbe, ahol végül kaptam felcsavarozhatót. Mivel nem szeretném megfúrni az új ajtónkat, úgy döntöttem, hogy ugyanúgy bele fogok ragasztani két csavarfejet, mint azt a névtáblával is tettem és úgy fogom majd felragasztani az ajtóra.
Möci ebben a hónapban ma tölti az utolsó óráját a Hollywood nyelviskolában.
Áron időben hazaért és az a feladata, hogy a szobájában csináljon rendet.
Mind a hárman készültünk a bulira. Möci és én kentük a szendvicseket. Lett egy tányérra való vajas sonkás, egy másikon lazac krém és egy harmadikon vajas felvágottos. Mindegyiket díszítettük még kemény tojás karikával, uborkával és paradicsommal.
Öt óra körül megjöttek a vendégek. Először Tomi érkezett, utána Olivér és Ábel, de Bálint megüzente, hogy egy picit fog késni, mert fuvola órája van. Megjött nagyi is és később Emőke is. Nagyival először beherovkával kezdtünk.
Az ajándékok átadását nagy ováció fogadta. Áron egyiknek jobban örült mint a másiknak, de legjobban a gumicsizmának, amit majd a nádasban tud leginkább használni.
Az egyes szendvicsek várható sikeréről Emőnek és Áronnak eltérő volt a véleménye, ezért azok fogadtatásáról fogadtak is. Végül Emő nyerte meg a fogadást, mert a szendvicsek között a lazackrémes lett a nyerő. Igazán nagy sikere volt még a kapros mustáros füstölt lazacnak, de a fő attrakció a diótorta volt.
A gyertya elfújása és a tortaevés után a gyerekek bevonultak, a Nóra nagyi pedig elkezdett doberdózni. Mi ugyanolyan lelkesen hallgattuk a moszkvai Hruscsov történetet, mint amikor legelőször mesélte. Nagyi különösen annak örült, hogy a gyerekek milyen felhőtlenül boldogok.
2013. november 28., csütörtök
Áron már teljesen önállóan közlekedik
Áronnal együtt keltünk. Még egy utolsó emlékeztető: ne felejtsen el ma délután is menni a teniszre, mert ma van az utolsó alkalom, hogy az októberi hiányzását leedzhesse.
Lacika lemondta a mai megbeszélést.
Möci készített reggelit és odatett valamit főni sok zöldséggel és füstölt oldalassal, de rám bízta, hogy amíg ő a Hollywoodban angolozik, ügyeljek a főztjére.
Ma már sürgetett az idő, hogy a diótortát feldaraboljam és megkenjem a csokoládé kenőccsel. Ahhoz képest, hogy nem én sütöttem, egészen jó lett.
Elhoztam a megrendelt 2GB-s CF kártyát a fényképezőgépbe, mert a régi kártya azt mondta, hogy inicializálási hiba. Ahogy hazaértem betettem a gépbe és a két rossz közül a kevésbé rossz volt. Nem a fényképezőgép, hanem a régi kártya volt a hibás.
Külön mentünk a brushup-ra, de mind a ketten odaértünk időben. Az óra bevezető része a Thanksgiving (Hálaadás) ünnepéről szólt. Katie kétféle süteményt is sütött. Az óra után siettünk haza, mert ez az első alkalom, hogy Áron nem csak a teniszre megy önállóan, hanem onnan Budaörsről is egyedül jön haza.
Hazaérve én még beugrottam a CBA-ba, hogy legyen friss tej a kefir gyártáshoz és ha már ott voltam, akkor vettem egy negyed kiló kacsamájat és egy fél kiló csirkeszárnyat, mert mind a kettő akciós volt. Beígértem a családnak, hogy sütök kövön baconba csavart kacsamájat, mert az mindig bejön.
Közben Áron is hazaérkezett. Möcinek annyira megtetszett a kacsamáj amit vettem, hogy leküldte Áront, hogy vegyen még egy fél kilót belőle, majd eltesszük a mélyhűtőbe. Ezen felül hozzon a salátához, jégsalátát, citromot és olíva bogyót.
Áthívtuk Emőkét is a vacsorához. Négy főre terítettünk. A kövön sült baconba csavart kacsamáj és hozzá készült saláta nagyon finom lett.
Áron kérte, hogy az egynapos iskolai bécsi kiránduláshoz adjak 5800.- forintot és 2 €urót.
A lefekvéssel, illetve a villanyoltással megint probléma volt.
Lacika lemondta a mai megbeszélést.
Möci készített reggelit és odatett valamit főni sok zöldséggel és füstölt oldalassal, de rám bízta, hogy amíg ő a Hollywoodban angolozik, ügyeljek a főztjére.
Ma már sürgetett az idő, hogy a diótortát feldaraboljam és megkenjem a csokoládé kenőccsel. Ahhoz képest, hogy nem én sütöttem, egészen jó lett.
Elhoztam a megrendelt 2GB-s CF kártyát a fényképezőgépbe, mert a régi kártya azt mondta, hogy inicializálási hiba. Ahogy hazaértem betettem a gépbe és a két rossz közül a kevésbé rossz volt. Nem a fényképezőgép, hanem a régi kártya volt a hibás.
Külön mentünk a brushup-ra, de mind a ketten odaértünk időben. Az óra bevezető része a Thanksgiving (Hálaadás) ünnepéről szólt. Katie kétféle süteményt is sütött. Az óra után siettünk haza, mert ez az első alkalom, hogy Áron nem csak a teniszre megy önállóan, hanem onnan Budaörsről is egyedül jön haza.
Hazaérve én még beugrottam a CBA-ba, hogy legyen friss tej a kefir gyártáshoz és ha már ott voltam, akkor vettem egy negyed kiló kacsamájat és egy fél kiló csirkeszárnyat, mert mind a kettő akciós volt. Beígértem a családnak, hogy sütök kövön baconba csavart kacsamájat, mert az mindig bejön.
Közben Áron is hazaérkezett. Möcinek annyira megtetszett a kacsamáj amit vettem, hogy leküldte Áront, hogy vegyen még egy fél kilót belőle, majd eltesszük a mélyhűtőbe. Ezen felül hozzon a salátához, jégsalátát, citromot és olíva bogyót.
Áthívtuk Emőkét is a vacsorához. Négy főre terítettünk. A kövön sült baconba csavart kacsamáj és hozzá készült saláta nagyon finom lett.
Áron kérte, hogy az egynapos iskolai bécsi kiránduláshoz adjak 5800.- forintot és 2 €urót.
A lefekvéssel, illetve a villanyoltással megint probléma volt.
2013. november 27., szerda
A három fiú az etalon a német órán
Nem tudhatom, hogy Áron tegnap este mikor feküdt le, csak azt tudom, hogy ma reggel 3/4 7 helyett még 7 óra után 5 perccel is csak durmolt és amikor keltettem, akkor riadtan vette tudomásul az időt. Ha nem is időben, de kapkodva 1/4 8-kor indult el a suliba.
Möcivel átnéztük a beküldendő önéletrajzát. Néhány helyen apróbb javítást végeztünk rajta, azután elküldtük a XI. kerületi Önkormányzathoz.
Én elindultan az Örsre az ajándék kaukázusi kefir gombáért. Előtte felhívtam az MPL-t, hogy a Norci csomagját ne kézbesítsék 9 és 11 óra között, mert senki nem lesz itthon. Pontosan értem oda a megbeszélt időpontban, kefir gombáért. Még rövid használati utasítást is kaptam hozzá. Hazafele vettem a CBA-ban a kefirhez előírt 2,8 %-os friss tejet és nagy kíváncsiság mellett elindítottam az első adag erjesztését.
Kicsit foglalkoztam az új ajtóval. Kitisztítottam a négy új padlólap helyét és ideiglenesen be is illesztettem azokat, beragasztottam a felső zárhoz is a beilagoló falemezkéket és leszedtem az öntapadó szalagokat a keret takarókról. Kívülről már egészen kulturáltan néz ki az új ajtó.
Délután elindultam Budaörsre, hogy Áronnal együtt jöjjünk haza a tenisz edzéséről.
Áron nagyon megörült a jövetelemnek. Együtt mentünk a Decathlon-ba, hogy közösen döntsük el milyen új iskolatáskát veszünk a nagyi nevében. Áron nagyon szerény volt és még csak véletlenül sem a legdrágábbat, hanem egy egyszerűbb Nike-t választotta. Még ott helyben lezavartunk egy pingpong meccset, amit ugyan csak egy hajszállal, de Áron nyert meg. Vettünk még egy palack üdítőt is azután átsétáltunk az Auchan-ba.
A séta közben Áron elmesélte, hogy a német órákon egy ideje Bálint, Olivér és Ő az etalon, a tanárnő állandóan őket hármukat dicséri. Nagy örömömre a 70 szavas szódolgozatért Áron ma is hozott németből egy ötöst. Nagyon büszke voltam Áronra (no meg egy kicsit magamra is, hogy mennyire használ a velük való foglalkozás) és úgy érzem, hogy most Áron egy kicsit rákapott a nyelvtanulásra és már alig várja, hogy otthon elkezdjünk angolul tanulni.
A németen kívül magyar irodalomból is hozott egy ötöst a Toldi felmondásáért és szemmel láthatóan örült annak, hogy én ennek örülök.
Közös megegyezéssel két nagyobbacska pizzát és hozzá reszelhető sajtot vettünk, no meg egy műanyag szűrőt, mert a kefir gyártás egyik szigorú előírása, hogy a kefirgomba nem érintkezhet fémmel.
Otthon azonnal betettük a két pizzát a sütőbe. Amikor már kezdett sülni, akkor mind a kettőt megszórtuk sajttal. Sajnos az egyiket asütő alsó lapjára tettem és nem kapcsoltam át, hogy csak felülről kapja a meleget. Ennek a pizzának a feneke meg is égett egy kicsit.
Áthívtuk Emőkét és négyen fogyasztottuk el a két pizzát.
A lefekvésnél volt egy kis vita, hogy Áron meddig olvashat és mikor kell végleg eloltani a villanyt.
Möcivel átnéztük a beküldendő önéletrajzát. Néhány helyen apróbb javítást végeztünk rajta, azután elküldtük a XI. kerületi Önkormányzathoz.
Én elindultan az Örsre az ajándék kaukázusi kefir gombáért. Előtte felhívtam az MPL-t, hogy a Norci csomagját ne kézbesítsék 9 és 11 óra között, mert senki nem lesz itthon. Pontosan értem oda a megbeszélt időpontban, kefir gombáért. Még rövid használati utasítást is kaptam hozzá. Hazafele vettem a CBA-ban a kefirhez előírt 2,8 %-os friss tejet és nagy kíváncsiság mellett elindítottam az első adag erjesztését.
Kicsit foglalkoztam az új ajtóval. Kitisztítottam a négy új padlólap helyét és ideiglenesen be is illesztettem azokat, beragasztottam a felső zárhoz is a beilagoló falemezkéket és leszedtem az öntapadó szalagokat a keret takarókról. Kívülről már egészen kulturáltan néz ki az új ajtó.
Délután elindultam Budaörsre, hogy Áronnal együtt jöjjünk haza a tenisz edzéséről.
Áron nagyon megörült a jövetelemnek. Együtt mentünk a Decathlon-ba, hogy közösen döntsük el milyen új iskolatáskát veszünk a nagyi nevében. Áron nagyon szerény volt és még csak véletlenül sem a legdrágábbat, hanem egy egyszerűbb Nike-t választotta. Még ott helyben lezavartunk egy pingpong meccset, amit ugyan csak egy hajszállal, de Áron nyert meg. Vettünk még egy palack üdítőt is azután átsétáltunk az Auchan-ba.
A séta közben Áron elmesélte, hogy a német órákon egy ideje Bálint, Olivér és Ő az etalon, a tanárnő állandóan őket hármukat dicséri. Nagy örömömre a 70 szavas szódolgozatért Áron ma is hozott németből egy ötöst. Nagyon büszke voltam Áronra (no meg egy kicsit magamra is, hogy mennyire használ a velük való foglalkozás) és úgy érzem, hogy most Áron egy kicsit rákapott a nyelvtanulásra és már alig várja, hogy otthon elkezdjünk angolul tanulni.
A németen kívül magyar irodalomból is hozott egy ötöst a Toldi felmondásáért és szemmel láthatóan örült annak, hogy én ennek örülök.
Közös megegyezéssel két nagyobbacska pizzát és hozzá reszelhető sajtot vettünk, no meg egy műanyag szűrőt, mert a kefir gyártás egyik szigorú előírása, hogy a kefirgomba nem érintkezhet fémmel.
Otthon azonnal betettük a két pizzát a sütőbe. Amikor már kezdett sülni, akkor mind a kettőt megszórtuk sajttal. Sajnos az egyiket asütő alsó lapjára tettem és nem kapcsoltam át, hogy csak felülről kapja a meleget. Ennek a pizzának a feneke meg is égett egy kicsit.
Áthívtuk Emőkét és négyen fogyasztottuk el a két pizzát.
A lefekvésnél volt egy kis vita, hogy Áron meddig olvashat és mikor kell végleg eloltani a villanyt.
2013. november 26., kedd
Egyed Laci szüli napja
Reggel mind a ketten időben keltünk, de Áron valamivel elpepecselte az időt. 7:10 után szinte percenként kértem, hogy induljon, amitől mind a ketten egyre idegesebbek lettünk. Mikor már majdnem elindult, még kértem, hogy vigyen egy almát az útra. Végül 7:15-kor indult.
Reggeli után felhívtam Nóra nagyit, hogy vajon megkapta-e Áron szülinapi meghívóját, de még nem. Arra kért, hogy legyek a segítségére az ajándék megvásárlásában. Abban egyetértettünk, hogy amire Áron most vágyik (egy új iskolatáska és egy digitális karóra) azok közül a táskát mindenképpen vele együtt kellene kiválasztani.
Szerintem a táskák közül egy jó minőségűt kellene vennünk, viszont a karórából egy olyant, amiért nem nagy kár ha elveszti. A digitális (gagyi) karórát meg is rendeltem a GRANDO-tól. Mindent tud, még a TV-t és DVD-t távirányítani is és mindez kiszállítva csak 2690.- Ft. Tipikusan elvestésre való.
Dél körül elmentem a Márton Áron téri festékes boltba. Vettem egy kis vödör előre bekevert padlólap ragasztót a bejárati ajtónál összetört járólapok pótlására, leragasztására. Rögtön utána kipróbáltam a R. Tamás által már többször dicsért kifőzdét. Kértem egy milánóit sertés bordával. Minden: a mennyiség, az íz, a kiszolgálás kifogástalan volt.
Onnan már csak a gyogyó cuccaimért jöttem haza, mert indulnom kellett a fizioterápiára.
Délután egy jól sikerült német gyakorlás volt a fiúkkal. A módbeli segédigék múlt idejű alakjaival foglalkoztunk.
Áronnak megmelegítettem a vacsoráját és megbeszéltük vele, hogy mi elmegyünk S. Laciékhoz, de tanulja meg a Toldit, mert valószínűleg holnap fog belőle felelni, Emőke majd még este átjön és ki is kérdezi.
Fél hat után elindultunk Tamásért és így hárman érkeztünk. Laciék megrendezték E. Laci 71-ik szüli napi vacsoráját. Ott voltak kis Tamásék is. A liba aprólék leves után Fruzsina egy nagy libasültet tálalt fel finom köretekkel és salátákkal. Én sajnos nem ihattam, így csak egy korty rozéval, jelképesen tudtam inni Laci egészségére. Desszertnek madártejet szolgált fel a ház asszonya.
Ksőn értünk haza, de már nem volt semmi dolgunk, csak beesni az ágyba.
Reggeli után felhívtam Nóra nagyit, hogy vajon megkapta-e Áron szülinapi meghívóját, de még nem. Arra kért, hogy legyek a segítségére az ajándék megvásárlásában. Abban egyetértettünk, hogy amire Áron most vágyik (egy új iskolatáska és egy digitális karóra) azok közül a táskát mindenképpen vele együtt kellene kiválasztani.
Szerintem a táskák közül egy jó minőségűt kellene vennünk, viszont a karórából egy olyant, amiért nem nagy kár ha elveszti. A digitális (gagyi) karórát meg is rendeltem a GRANDO-tól. Mindent tud, még a TV-t és DVD-t távirányítani is és mindez kiszállítva csak 2690.- Ft. Tipikusan elvestésre való.
Dél körül elmentem a Márton Áron téri festékes boltba. Vettem egy kis vödör előre bekevert padlólap ragasztót a bejárati ajtónál összetört járólapok pótlására, leragasztására. Rögtön utána kipróbáltam a R. Tamás által már többször dicsért kifőzdét. Kértem egy milánóit sertés bordával. Minden: a mennyiség, az íz, a kiszolgálás kifogástalan volt.
Onnan már csak a gyogyó cuccaimért jöttem haza, mert indulnom kellett a fizioterápiára.
Délután egy jól sikerült német gyakorlás volt a fiúkkal. A módbeli segédigék múlt idejű alakjaival foglalkoztunk.
Áronnak megmelegítettem a vacsoráját és megbeszéltük vele, hogy mi elmegyünk S. Laciékhoz, de tanulja meg a Toldit, mert valószínűleg holnap fog belőle felelni, Emőke majd még este átjön és ki is kérdezi.
Fél hat után elindultunk Tamásért és így hárman érkeztünk. Laciék megrendezték E. Laci 71-ik szüli napi vacsoráját. Ott voltak kis Tamásék is. A liba aprólék leves után Fruzsina egy nagy libasültet tálalt fel finom köretekkel és salátákkal. Én sajnos nem ihattam, így csak egy korty rozéval, jelképesen tudtam inni Laci egészségére. Desszertnek madártejet szolgált fel a ház asszonya.
Ksőn értünk haza, de már nem volt semmi dolgunk, csak beesni az ágyba.
2013. november 25., hétfő
Ajtószegély szépítés
Előbb felébredtem, minthogy a Bartók megszólalt volna. Bele-bele kotyogtam Áron készülődésébe, de végül időben és rendben sikerült elindulnia az iskolába.
Möci hozott fel valamilyen finom friss kenyeret. Megreggeliztem és elindítottam a nagymosást.
A csemperagasztónak mondott por gyanús lett. Amikor a rongyos papírzsákjából áttöltöttem egy kis műanyag vödörbe, találtam a zsákján egy magyar nyelvű tájékoztatót, miszerint ez "Durva Vakolat" a Baumit-tól. Érdeklődésemre a Baumit-tól kiderült, hogy ez alkalmatlan a négy darab hideg padlóburkoló leragasztására. Most elkezdem keresgélni, hogy hol kapok kis mennyiségben csemperagasztót.
Teregetés után mára várható, hogy megjelennek az urak az ajtó szegély szépítésére. Amikor megjöttek, hiába igyekeztek, csak kívül sikerült úgy ahogy kialakítani a harmonikus látványt, mert ott a fehér takaróléc passzolt a fehér falhoz. Belül viszont a mahagóni színű ajtó és a narancs színű fal közé sehogyan sem illett a fehér műanyag takaró és még annyi fáradtságot sem vettek, hogy a felső két sarokban gérbe vágják a takaró léceket.
Egy darabig türelemmel néztem a tevékenységüket, sőt készítettem nekik kávét is, hogy kényeztessem őket, de ők nem tették ugyanezt.
Möci hozott le ebédet. A milánóihoz valamilyen basamelles karfiolt készített, ami finom volt.
Szétszortíroztam a lepréselt bélyegeket és szállításra alkalmassá téve raktam el a dömsödi piros kosárba.
Áron már kora délután hazaérkezett és el is kezdte írni a házi feladatait.
Hét óra után a kívánsága szerint bundás kenyeret készítettem sült császár szalonnával. Möcit is lehívtuk vacsorázzon velünk. Közben megjött Emőke is, de ő el volt foglalva a Mannával.
Áronnal azt beszéltük meg, hogy ha készen lesz a házi feladataival, akkor fogunk sakkozni. Sajnos a házi feladatok befejezése , ellenőrzése és a hibák kijavítása egy kicsit elhúzódott, de ha már megígértem, hát legyen.
Én vagyok a világos, de, mint szoktuk, adok egy huszár előnyt. b1 huszár leütve. Nagy küzdelem után, ha nehezen is de nyertem. Áron gratulált és azt is jól látta, hogy hol követte el a legnagyobb hibát. Én szerintem - mondtam, valami szakszerűséget ígérve a hangomban -, ott követted el az első hibát, hogy engem hívtál ki sakkozni. Jót röhögtünk a hülyeségemen.
Möci hozott fel valamilyen finom friss kenyeret. Megreggeliztem és elindítottam a nagymosást.
A csemperagasztónak mondott por gyanús lett. Amikor a rongyos papírzsákjából áttöltöttem egy kis műanyag vödörbe, találtam a zsákján egy magyar nyelvű tájékoztatót, miszerint ez "Durva Vakolat" a Baumit-tól. Érdeklődésemre a Baumit-tól kiderült, hogy ez alkalmatlan a négy darab hideg padlóburkoló leragasztására. Most elkezdem keresgélni, hogy hol kapok kis mennyiségben csemperagasztót.
Teregetés után mára várható, hogy megjelennek az urak az ajtó szegély szépítésére. Amikor megjöttek, hiába igyekeztek, csak kívül sikerült úgy ahogy kialakítani a harmonikus látványt, mert ott a fehér takaróléc passzolt a fehér falhoz. Belül viszont a mahagóni színű ajtó és a narancs színű fal közé sehogyan sem illett a fehér műanyag takaró és még annyi fáradtságot sem vettek, hogy a felső két sarokban gérbe vágják a takaró léceket.
Egy darabig türelemmel néztem a tevékenységüket, sőt készítettem nekik kávét is, hogy kényeztessem őket, de ők nem tették ugyanezt.
Möci hozott le ebédet. A milánóihoz valamilyen basamelles karfiolt készített, ami finom volt.
Szétszortíroztam a lepréselt bélyegeket és szállításra alkalmassá téve raktam el a dömsödi piros kosárba.
Áron már kora délután hazaérkezett és el is kezdte írni a házi feladatait.
Hét óra után a kívánsága szerint bundás kenyeret készítettem sült császár szalonnával. Möcit is lehívtuk vacsorázzon velünk. Közben megjött Emőke is, de ő el volt foglalva a Mannával.
Áronnal azt beszéltük meg, hogy ha készen lesz a házi feladataival, akkor fogunk sakkozni. Sajnos a házi feladatok befejezése , ellenőrzése és a hibák kijavítása egy kicsit elhúzódott, de ha már megígértem, hát legyen.
Én vagyok a világos, de, mint szoktuk, adok egy huszár előnyt. b1 huszár leütve. Nagy küzdelem után, ha nehezen is de nyertem. Áron gratulált és azt is jól látta, hogy hol követte el a legnagyobb hibát. Én szerintem - mondtam, valami szakszerűséget ígérve a hangomban -, ott követted el az első hibát, hogy engem hívtál ki sakkozni. Jót röhögtünk a hülyeségemen.
2013. november 24., vasárnap
vissza Budapestre a bázisról
Sokáig aludtunk. Reggel azonnal kiengedtem Mannát. Amikor kinézett, nagyon szar idő volt, ezért nem tudta azonnal eldönteni, hogy ki szeretne e menni, vagy inkább bent szeretne maradni.
A reggelinél felavattuk a disznósajtot. Csípős és finom volt. Mindenki kapott egy lágy tojást, ami ma keményre sikeredett. Áron egyfolytában sajtot olvasztott a kenyerére.
Möci egyedül nekilátott a dió torta sütésnek, miközben én a bélyegező szobában a világítás kibővítését szerelem. Egyszer velem is előfordult, hogy egy hiba miatt lecsapta a biztosítékot, de azután tőlem teljesen függetlenül lett áramszünet. Ha nem jön vissza az áram, akkor fuccs a tortának.
Megpróbáltam hívni a Dömsödi Elektromos Műveket, de 14 perc után feladtam, mert csak a "Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Köszönjük a türelmét." géphangig jutottam el. Vannak olyan országok és azon belül olyan cégek, ahol a géphang ilyenkor az első perc első negyedében olyasmit mond be, hogy: "Minden munkatársunk foglalt, amennyiben megnyomja az egyes gombot, rövidesen visszahívjuk." Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a saját költségükön hívnak vissza.
Áron rendesen leült leckét írni. Möci ki is kérdezte és szerinte a német egészen jól ment.
Egy másfél óra múlva visszajött az áram, a torta sült tovább és én is szerelhettem tovább a saját LED kreációmat, ami tulajdonképpen Möci rajzasztala fölé kerül majd.
Ebédre valamilyen csirkés milánói készült, de reszelt sajt már nem jutott rá, mert Áron mindet beolvasztotta a reggelijébe.
Az ebéd utáni sziesztát Möci szerette volna a fenti ágyában a notebookkal az ölében egyedül tölteni, de ez nem volt olyan egyszerű, mert a takaró egy helyen olyan furcsán domborodott. A Manna is ott sziesztázott. Egy idő után felmentem, hátha még elférek mellettük, mert szerettem volna egy órácskák szundizni. Természetesen Áron is hamarosan megjött, hogy a Mannát simogassa. Szegény Möci negyed magával pihent "egyedül" az ágyon.
A LED csillár nagyon jó lett.
Utána beborítékoltam a leáztatott. lepréselt bélyegeket, majd nekiláttam a lazackrém készítésének. Az első fázisig jutottam csak el, a húsi lefejtése a gerincről és a szálkák eltávolítása. A többi majd otthon készül.
Bár az indulás előtt igyekeztem kívül belül jól letisztítani a szélvédőt, nehogy hazafelé úgy járjak, mint Andráséktól Dömsödre jövet, ez mégsem sikerült tökéletesre. Belül hiába törültem és fúvattam a szélvédőt, amikor szemből jöttel autók, nagyon le kellett lassítanom, hogy biztonságosan haladjunk.
Katinkáékhoz érve ittunk egy kávét, vettünk négy Rákóczi túróst és lenyúltam egy tekercs konyhai papírtörlőt, hogy belül még jobban letörölhessem vele a szélvédőt. Valamennyit segített, de nem lett tökéletes. Mindebből az a tanulság, hogy ilyen esős időben lehetőleg világosban kell elindulni.
Itthon, miután mindent kipakoltak az albán menekültek, egy Rákóczi túrossal megtoldva visszaadtuk Mannát Emőkének.
Áront elküldtük fürdeni és hajat mosni. Beragasztottam az új ajtóba a konstrukciós módosítást, ami tökéletesen szuperált.
Lefekvés előtt még átnéztük együtt a matek leckéjét. Úgy vettem észre, hogy a törtekkel való műveleteket Áron kifogástalanul tudja, szétszórt és nem figyel eléggé oda, ezért sok hiba marad a munkájában.
Möci talált csemperagasztót, amivel a hiányzó padlólapokat majd vissza tudom tenni.
A reggelinél felavattuk a disznósajtot. Csípős és finom volt. Mindenki kapott egy lágy tojást, ami ma keményre sikeredett. Áron egyfolytában sajtot olvasztott a kenyerére.
Möci egyedül nekilátott a dió torta sütésnek, miközben én a bélyegező szobában a világítás kibővítését szerelem. Egyszer velem is előfordult, hogy egy hiba miatt lecsapta a biztosítékot, de azután tőlem teljesen függetlenül lett áramszünet. Ha nem jön vissza az áram, akkor fuccs a tortának.
Megpróbáltam hívni a Dömsödi Elektromos Műveket, de 14 perc után feladtam, mert csak a "Jelenleg minden munkatársunk foglalt. Köszönjük a türelmét." géphangig jutottam el. Vannak olyan országok és azon belül olyan cégek, ahol a géphang ilyenkor az első perc első negyedében olyasmit mond be, hogy: "Minden munkatársunk foglalt, amennyiben megnyomja az egyes gombot, rövidesen visszahívjuk." Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a saját költségükön hívnak vissza.
Áron rendesen leült leckét írni. Möci ki is kérdezte és szerinte a német egészen jól ment.
Egy másfél óra múlva visszajött az áram, a torta sült tovább és én is szerelhettem tovább a saját LED kreációmat, ami tulajdonképpen Möci rajzasztala fölé kerül majd.
Ebédre valamilyen csirkés milánói készült, de reszelt sajt már nem jutott rá, mert Áron mindet beolvasztotta a reggelijébe.
Az ebéd utáni sziesztát Möci szerette volna a fenti ágyában a notebookkal az ölében egyedül tölteni, de ez nem volt olyan egyszerű, mert a takaró egy helyen olyan furcsán domborodott. A Manna is ott sziesztázott. Egy idő után felmentem, hátha még elférek mellettük, mert szerettem volna egy órácskák szundizni. Természetesen Áron is hamarosan megjött, hogy a Mannát simogassa. Szegény Möci negyed magával pihent "egyedül" az ágyon.
A LED csillár nagyon jó lett.
Utána beborítékoltam a leáztatott. lepréselt bélyegeket, majd nekiláttam a lazackrém készítésének. Az első fázisig jutottam csak el, a húsi lefejtése a gerincről és a szálkák eltávolítása. A többi majd otthon készül.
Bár az indulás előtt igyekeztem kívül belül jól letisztítani a szélvédőt, nehogy hazafelé úgy járjak, mint Andráséktól Dömsödre jövet, ez mégsem sikerült tökéletesre. Belül hiába törültem és fúvattam a szélvédőt, amikor szemből jöttel autók, nagyon le kellett lassítanom, hogy biztonságosan haladjunk.
Katinkáékhoz érve ittunk egy kávét, vettünk négy Rákóczi túróst és lenyúltam egy tekercs konyhai papírtörlőt, hogy belül még jobban letörölhessem vele a szélvédőt. Valamennyit segített, de nem lett tökéletes. Mindebből az a tanulság, hogy ilyen esős időben lehetőleg világosban kell elindulni.
Itthon, miután mindent kipakoltak az albán menekültek, egy Rákóczi túrossal megtoldva visszaadtuk Mannát Emőkének.
Áront elküldtük fürdeni és hajat mosni. Beragasztottam az új ajtóba a konstrukciós módosítást, ami tökéletesen szuperált.
Lefekvés előtt még átnéztük együtt a matek leckéjét. Úgy vettem észre, hogy a törtekkel való műveleteket Áron kifogástalanul tudja, szétszórt és nem figyel eléggé oda, ezért sok hiba marad a munkájában.
Möci talált csemperagasztót, amivel a hiányzó padlólapokat majd vissza tudom tenni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)