Hétfő

Felkelés után keresgéltem a nyomtató patron feltöltő készletének a leírását, mert anélkül Csabi nem fogja tudni elvégezni a patronok utántöltését.

Későn kezdtem el a reggelit készíteni.

Elindítottam  a nagymosást és próbáltam összeszedni  a széthullott lakást.

Lementem a Tűzkő utcai papír boltba mm papírért, hogy pontosan és méretarányosan megtervezhessem a második tábla napelem felszerelési helyét a huzika tetejére. El kell ugyanis kerülni a külső és a belső szerelvények közötti  ütközési pontokat.

A CBA-ban beszéltem a vezetővel. A kérdés az volt, hogyan nem megy az logisztikailag, hogy egy hónapja nem tudnak adni Áronnak MultiPont gyűjtő kártyát. Azonnal telefonált és megígérte, hogy holnapra lesz és felhív telefonon, amikor megérkezik.

Előbb Möci érkezett haza és nem sokkal utána Áron, aki megfeledkezett arról, hogy a múlt szerdán elmaradt tenisz edzését mára tette át. Még volt egy negyed óra az edzés kezdéséig. Beugrottunk mind a hárman az autóba és pontban négyre megérkeztünk. Útközben Áron elmesélte, hogyan kapott egy ötöst németből a "szólánc" gyakorlatáért.

Áron ment a Gyula edzésére, mi pedig megvettük a buszbérletét és visszavittük Etának, azzal az üzenettel, hogy változott a program és Áron egyedül jöjjön haza.

Bementünk az Auchanba. Möci kivásárolta ez egész tisztítószer készletet, ami után már siettünk haza, mert ötre vártam Bencét matekra. Úgy nézett ki, hogy egy pár percet fogunk késni, ezért felhívtuk apukáját, hogy okvetlenül várjon meg minket. Arra azért még maradt néhány percünk, hogy a dömsödi kerti csapra vegyünk egy 3/4"-os csatlakozót.

Amikor 5 után néhány perccel hazaértünk Bence már a lépcsőházban a lépcsőn ülve várt minket. Az óra nagyon nehezen telt, de mivel egy új és fontos anyagrészhez érkeztünk, mind a ketten próbáltuk legyőzni a tavaszi fáradtságunkat.

Óra után felmentem Möcihez a könyvtárból kivett könyvekért (amikbe persze bele se nézett), mert ma járt le a kölcsönzési idő. Csak 10 perccel korábban érkeztem, mint a záróra. Egy könyvet meghosszabbítottam és négy új könyvet pedig kivettem. Nekem, akinek már egy évtizede tetszik az e-book olvasás, még mindig ugyanúgy tetszik a Guttenberg Galaxis, aminek a halálhírét már régóta költik. Ha bemegyek egy antikváriumba, leveszek egy könyvet, körülnézek és ha látom, hogy senki nem lát, akkor nem vagyok rest megszagolni a könyvet.

Hazajövet felmentem Möcihez, ahol úgy tűnt, elmarad a ma hat órára tervezett családi tanács. Egy másfél órát angoloztunk és bár nagyon kemény voltam hozzá, nekem úgy tűnt, hogy valami alakul benne.

Leszaladtam a CBA-ba néhány sörért és miközben ittam, írtam az elmaradt blogbejegyzéseimet.

Emőke és Áron valamilyen pót vacsorát fogyasztottak a blőd filmjeik nézegetése közben, megvetve engem, aki lementem sörért. Kilenckor bezárattam a külön mozit és ágyba parancsoltam Áront.

Kútfúrás Feriéknél

Hajnaltájt felvillant a fejemben egy gondolat és azt félálomban addig-csiszolgattam míg nem tetszett annyira, hogy elmondjam Möcinek is.

Reggel elküldtek a félretett kárpát kenyérért és ha már arra jártam, akkor vettem vajat és vaníliás cukrot, mert az hiányzott a tegnapi palacsintából. Visszatérve elkészítettem a reggelit, mindenkinek a kénye kedve szerint, amit rendelt.

Möci tanult egész délelőtt rendületlenül. Örülök neki, hogy komolyan veszi ezt az intenzív angolt.

Felhívtam Tamást és elmondtam neki, hogy mit találtam ki kora hajnalban. Ha kitakarítja és felszántja a telket Kókán, akkor a rajta lévő omladozó ház minden anyagát elviheti és az talán segítség lehetne a Révfülöpi ház újjáépítésében. Abban egyet értettünk, hogy kell a helyszinen egy felmérést végezni, hogy megállapítsák, mennyire gazdasásgos ez az ajánlat.

Szomorú hírt kaptam a Skype-on. Meghalt Köves Laci középiskolai osztálytársam és barátom. Egyidősek voltunk. Hiába gyengült le egészségileg az utóbbi években, volt benne valamilyen erő, ami mindig igyekezett összetartani azt az osztályt, ahova együtt jártunk. R.I.P. Laci.

Felmásztam a huzika tetejére és készítettem egy beméretezett vázlatot, az új, második napelem tábla pozicionálásáról.

Átmentem Gabikáékhoz. Azt terveztem ugyanis, hogy áthívom Feri bácsit, segítsen a négy rögzítő luk kifúrásában. Amikor átmentem, láttam, hogy mennyire szenved a fúrt kút áthelyezésével, ezért letettem az eredetileg tervezett kérésről és inkább arra koncentráltam, hogyan tudnék én neki segíteni az új kút fúrásában.

Ebédre a megsütött pácolt tarját tálaltam főtt krumplival és fejes salátával.

Az idő hűvösre fordult, de ez nem akadályozta Möcit és Áront abban, hogy elmenjenek egy kőrt bringázni. A második kőrnél megálltak fagylaltozkodni és nekem is hoztak egy tölcsérrel.

Felhívtuk Nóra nagyit, hogy hazafele felugranánk hozzá tíz percre, hogy megbeszéljük a legfontosabb dolgokat a szombat reggeli indulásunkkal kapcsolatban.

Korán terveztük a délutáni indulást, de végül már hat is elmúlt, mire kigördültünk a kapun.

Éppen hetet harangoztak, amikor megérkeztünk Nóra nagyihoz. Nagyi örült nekünk, izgul, hogy milyen lesz a Prágai utazásunk. Elmesélt néhány korábban már elmesélt prágai történetet. Elmondta, hogy megtervezte, miket nézzünk meg és hogy okvetlenül vegyünk valahol cseh koronát. Azt elég hitetlenkedve fogadta, hogy a mi dombornyomott bankkártyánkkal mejdnem mindenhol el fogunk boldogulni.

Schindler listája

Már  hatkor kivetett az  ágy. Gyorsan felöltöztem és indultam a piacra.

Az volt a kérésem, hogy Möci ne jöjjön velem, hanem üljön le és készítse az angol házi feladatait.

Vettem tojást, sütni való szalonnát, zöldséges csirkelevesnek való far-hátat, leves zöldségeket, spenótot. Diót is vettem, mert a tavalyi  dió termésünk már elfogyott és a jövő héten diótortával is szeretném kényeztetni az unokáim egy részét (Artúr és Leó). Ezentúl jobban meg fogjuk becsülni a saját dió termésünket, mert a piacon 2000.- forint/kg áron adják. Friss tej még nem volt a piacon, mert ilyen korán még senki nem fejezte be a fejést, ezért elmentem a tejboltba, ami szintén nem egy nagy olcsóság. Egy palack tej (2  liter) és egy pohár házi tejföl (3dl) 860.- forint. Vettem még sört és unicumot. Hazafele beugrottam a Dabi Vegyesboltba: zsemlék és sajt, valamint előjegyeztek holnapra egy vekni kárpát kenyeret.

Áron is kényeztette Möcit, azzal, hogy ő készíti a reggelit. Möcinek olyan reggeli készült, amit nem kell nagyon rágni.

Délelőtt sokat angoloztunk és Möcinek kezd jól menni a szövegértés és próbálja a mondatokat jól kialakítani az eddigi nyelvtani tudása alapján. Ha ilyen tempóban halad, akkor lassan ő fog tanítani engem.

Kicsit ápoltam, karban tartottam a veteményest és locsolással kényeztettem mindegyik ágyást.

Átjött Kása Laci speciális szerszámokért, mert a csónak motorja javításához 16-os villás kulcsra lett volna szüksége. Ez abszolút nem járatos méret, de szerencséjére a huzikában volt egy kicsit gagyi szerszámkészlet, amiben a 15-ös éppen jó volt az ő 16-os anyacsavarjára.

Ebédre a csirkeleves volt, de nem volt valami nagy sikere Áronnál. Utána spenót főtt krumplival és rajta sült szalonna és cserkész kolbász.

Délután mindenki saját elfoglaltságot talált, ami sajnos többnyire képernyőhöz kötődött és ez ilyen jó időben bűn.

Vacsorára Möci fogyókúrázott, Áron pedig baracklekváros palacsintát rendelt.  Palacsinta tésztájába belereszeltem három almát. Nagy sikere volt.

Este mi ketten megnéztük a Schindler listá-ját. Mint film, nem volt egy túl nagy teljesítmény, de mint történet, engem arról győzött meg, hogy ha bármikor tehetek valamit azért, hogy ilyen ne történhessen meg még egyszer, akkor azt meg fogom tenni.

A számítógép nagytakarítása

Áron kicsit húzta az időt, de 7:25-kor már elindult. Möci készített reggelit, mert délelőtt (le se merem írni) egy csúnya fogműtétre megy és elképzelhető, hogy utána egy darabig nem ehet.

Nekiálltam a nagy számítógépes műtétnek. Először szétszedtem a gépet, hogy le tudjam írni az alaplap és a GIGABYTE videó kártya pontos típusát. Ha már szétszedtem, akkor ki is porszívóztam a belsejét.

Béla segített megkeresni hozzá a drivereket és amikor már el kellett mennie, azt a feladatot adta, hogy az összes szükséges drivert töltsem le és természetesen mentsem el a külső merevlemezre. Biztonságból még egy pendrive-ra is elmentettem.

Béla azt javasolta, hogy legyek 100 %-ig biztos abban, hogy ezek a driverek biztosan jók a Lenovóhoz, mert ha nem, akkor "padló" és nem fog működni a gépem. Az ijesztgetés hatására írtam két e-mailt (Popán úrnak és Zöldi Kovács úrnak).

Közben Möci telefonált, hogy a fájó foga ellenére bement az angolra és majd csak utána megy a szájsebészetre. Möci egy hős.

Levittem az Áron kinőtt ruháit a Használt Gyerekruha boltba. Egy részét bevették bizományba, egy másik részét csak kivasalva tudják átvenni, a maradékot pedig egyáltalán nem tudják átvenni.

Béla azt is mondta, hogy az rendben van, hogy járok fizikoterápiára, de meg kellene mutatnom a jelenlegi állapotomat a reumatológusnak, nehogy a nyári üdülések alatt egyszer csak váratlanul bekattanjon. Nekem sem kellett több, azonnal elkezdett rosszalkodni a gerincem.

Átutaltam a napelem rendszer bővítésének a harmadik részletét, abban a reményben, hogy legkésőbb a jövő hónapban elkezdik a telepítési munkálatokat.

Hoztam fel egy adag szecsuánit zöldség körettel. Mire megettem Áron is hazaért a suliból és bár ő  ebédelt az iskolában, hajlandó volt Emőkével  még egyszer ebédelni.

Közben mindent bepakoltam, hogy ha megétkezik Möci, minél hamarabb indulhassunk. Emőke és Áron a Mannáról gondoskodtak, míg én lehordtam a cuccokat az autóba.

Möci hazaérve csak néhány perc hosszabbítást kért, amíg ő is lecuccol és már indultunk is.

Csak az ingyen virslisnél álltunk meg. Vettünk bepácolt karajt és cserkész kolbászt vacsorára.

Megérkezéskor elsőre a smaragdfa fejlődésére voltunk kíváncsiak. Nagyon szépen alakulnak az új rügyei, levelei.
Áron sült-hagymás szalonnát kért vacsorára a kolbász mellé. Unicum nem lévén itthon, ráfanyalodtunk a szilva pálinkára.

Este még egyet szaunáztunk.

A számítógép a halálán van

Áron korán kelt fel, de azért az indulása előtt megint nekem kellett szólni, hogy mosson fogat. Nincs ötletem arra, hogy miként tegyem ezt nála természetessé, hogy minden este és minden reggel fogat kell mosni.
Utána már ment minden rendben. Odaadtam a zongoraórára a pénzt és idejében elindult.

Tudom, hogy minden nap annyira eredményes, amennyire összeszedett vagyok és ezt már reggel el kell kezdeni.

Belenéztem a leveleimbe és el is küldtem Katalinnak és Mannának a tegnapi brushup-on megígért hanganyagokat.

Amikor Emőke elment dolgozni rám bízta Manna macskát.

Ebédre megkóstóltam a karalábé levest. Szerintem már az utolsókat rúgta, de egy pirítóssal jóízűen megettem.

Lementem Emőkének felhozni a nyugger kajáját és az 5 kiló mézet, mert itthon már nem volt egy szem se és Dömsödön is már csak az üveg alján.

Áron azzal jött haza a zongora óráról, hogy megdicsérte a zongora tanárnő és kapott egy kis-ötöst is.

Addig-addig sírtam Bélának, hogy a számítógépem az utolsókat rúgja, mígnem rábeszélt, hogy vakarjunk le róla mindent és telepítsem újra az egészet egy Windows 7-tel. Nekem sem kellett több, azonnal nekiugrottam. Elkészítettem a W7 telepítő lemezt és a nagy külső M: jelzésű merevlemezre másoltam minden fontos állományt, amit csak találtam az elsődleges C: és az E: partíción ás a másodlagos O: lemezen. Majdnem éjfél lett mire ezzel végeztem.

Cavinton

Áron azzal hagyta el a lakást, hogy a szobájába senkii ne menjen be. A rendetlenség soha eddig nem látott méreteket ölt a lakásban. Csak egy-egy mozdulatot kellene tenni, de azt állandóan és rendszeresen, hogy ez megszűnjön.

Leülök a számítógéphez, mert már egy teljes hét lemaradásom van a blogbejegyzések írásában.

Möci telefonált, hogy ez már a vég. Elnézte az órát és egy órával korábban ért be az intenzív angolra. Mondtam neki, hogy még mindig jobb, mintha egy órával később ért volna be.

Ebédre megmelegítettem az Emőkétől áthozott nyugger paprikás krumpli felét. Utána még maradt időm sakkozni egyet online, majd elindultam a brushup-ra.

A brushup első fele unalmas volt és csak a szülinapi sütemény ébresztett fel az álmosságomból, de a második fele annál izgalmasabb volt. Manna tanárnővel barkochbáztunk angolul és a collocation-okat  ismételtük.

A foglalkozás közepén telefonált Áron és egy ó héber dumával előadta, hogy ő tenisz helyett miért megy inkább a Bálinthoz és majd hétfőn bepótolja ezt az edzést. Nem tudtam vele erről hosszasan beszélgetni, ezért csak annyit mondtam, hogy "rendben".

A vége fele Möci is telefonált, hogy randizzunk az ALLÉ-ban. Ott a KFC-ben bekaptunk egy-egy rántott halat tcacikivel és görög salátával, amihez a PayPass végett adtak egy ajándék kávét.

Miközben nyugodtan eszegettük telefonált Fruzsina, hogy egy fél órát várt rám a kapu előtt, ugyanis teljesen megfeledkeztem arról, hogy ő már hazajött Skóciából és ma 5-kor jön fizikára. Nagy elnézést kérések mellett megállapodtunk, abban, hogy a következő óra előtt még telefonál.

Visszahívtam a nagyit. Möci közölte az örömhírt, hogy mégis jön velünk Prágába.

Hazafele a buszon átnéztem Möci intenzív angolját

Lakókocsi és az okmányok

Amint Áron kitette a lábát, felkeltem, mert Tamással azt beszéltem meg, hogy 1/2 8 körül jön értem és megyünk Zánkára megnézni az eladásra kínált HOBBY Prestige lakókocsit. Arra még volt időm, hogy süssek egy szalonnás tojást és igyak mellé egy kávét, de az már nem fért bele, hogy bekapcsoljam a számítógépet.

Mire lementem Tamás már meg is érkezett. Élőszőr azt tervezte, hogy a 70-esen megyünk végig, de amikor kiderült, hogy akkor milyen későn érnénk haza, átment a 7-esre és inkább betért egy benzinkúthoz és vett egy 10 napos autópálya matricát, mondván, hogy az amúgy is kell nekik a hétvégén.

Ripsz-ropsz leértünk a helyszínre. Tamás megkapta a telek és a lakókocsi kulcsát. Kezdődhetett a vizsgálódás és a szemrevételezés.. Tamás és a gyerekek már látták korábban is ezt a lakókocsit, de Tamás azt szerette volna, ha én mint régi lakókocsikat használó is megvizsgálom a darabot.  A lakókocsi 30 éves és sok sebből vérzik, de mindent meg lehet rajta javítani és a 450 ezer forintot, amennyiért kínálják megéri, Tamáséknak pedig nagyon hasznos szolgálatot fog tenni, hogy amíg épül a házuk Révfülöpön, addig ebben tudnak lakni.

Miután mindent alaposan megvizsgáltunk, bezártuk a lakókocsit és a telket. Hazafele jövet felhívtam az eladót és elővéve minden létező üzleti retorikámat kértem, hogy akkor mondjon egy 400.000.- forint alatti árat és akkor most oda visszük neki a pénzt. Ettől dobott egy hátast és időt kért, mint ahogy a kosárlabda meccseken szokás, amikor "helyzet" van. Pár perc múlva visszahívott minket és mondta, hogy beszélt a feleségével - ami vagy igaz, vagy nem - és a felesége azt mondta, hogy 400 alá nem tudnak menni az árral. Ezzel megnyertük a széncsatát.

Visszafele telefonon beszámoltunk Zolinak az üzleti sikerről és Tamással megtervezték a lakókocsi vasárnapi átszállítását.

Tamás nagyon örült, madarat lehetett vele fogatni. Beültünk a "71"-es út menti akármibe egy kávéra, amiből egy nagyon finom tejfölös Jókai bableves lett nagy sercli kenyerekkel, sör és kávé.

Közben újabb telefonos egyeztetés, hol és mikor kerüljön sor az adásvételi szerződés megírására és a fizetésre, de ebből én már kimaradok.

Tamás elvitt Csepelre a Posta Lacihoz. Átvettem a megjavított autót és irány Budaörs. Möci ugyan szokta kérdezgetni, hogy meddig tart még az én rendszeres keddi fizikoterápiás kezelésem Andreánál, de már úgy megszoktam, hogy ez hozzátartozik a minden keddi programomhoz.

Itthon megvártam, amíg Áron hazaér és amikor megjött, elmondtam neki az igazolványokkal és a Prágai úttal kapcsolatos problémát. Megkértem, hogy még egyszer tegyen tűvé mindent, mert ha az igazolványokat nem találjuk, akkor haladéktalanul el kell mennünk az Okmány Hivatalba.

Közben megjöttek az ikrek is a külön németre. Nekik nagy elnézések közepette felajánlottam három lehetőséget, amíg mi intézzük Áron okmányait. Vagy itt maradnak a lakásban és megvárnak minket, vagy velünk jönnek és majd együtt jövünk haza, vagy hazamennek és gyerek német csak a jövő hét keddjén lesz legközelebb. Ez utóbbit választották.

Kikerestem néhány alapokmányt, (Születési Anyakönyvi Kivonat, stb.) ami kellhet az ügyintézéshez, beugrottunk az autóba és indultunk az Új Buda Központba. Hat perccel az ügyfélfogadás vége előtt már nem kaptunk sorszámot, irány a Budafoki úti Okmányiroda, mert az este nyolcig van nyitva.

Perceken beül sorra kerültünk, az ügyintéző segítőkész volt. Felvette az Áron új állandó Személyazonossági Igazolványának az igénylését, készített Áronról egy igazolvány képet, majd adott egy 30 napig érvényes ideiglenes Személyazonossági Igazolványt. Mindez nem tartott tovább, mint 15 perc. Csak ámultunk és bámultunk.

Azt mondta az ügyintéző, hogy SMS-ben ki fognak értesíteni, ha készen lesz az állandó igazolvány.

Megnyugodva hazajöttünk és mindenről részletesen beszámoltunk Möcinek. Áronnal megbeszéltem, hogy ezért nem lesz semmilyen büntetés, megtorlás, de azt elvárjuk, hogy kezdjen el nagyobb rendet tartani maga körül. Ruhás szekrény, íróasztal stb.

Áron nagy elánnal hozzá is kezdett a projekthez és a ruhás szekrényében már alakulnak a dolgok