Jól kialudtuk magunkat. Először természetesen a locsolásnak szenteltem ezt az órát és csak utána gondolkoztam a piacon. Áron első szóra jött velem a piacra. Autónk nem lévén biciklivel mentünk mind a ketten. Mondták, hogy a piacon elő szokott fordulni, hogy a bicikli tolvaj kifigyeli, hogy a biciklivel érkezők hova mennek és ha nekik kedvezően olyan a helyzet, akkor elemelik a biciklit. Ezért amikor megérkeztünk, akkor a két biciklinket összelakatoltuk egymáshoz.
A piaci vásárlást az határozta meg, hogy Áron szerette volna ha csirkepörköltet készítünk ebédre. Ehhez a kolbászosnál nem csupán tojást és szalonnát vettünk, ami tulajdonképpen a reggelihez lesz szükséges, de két közepes csirkecombot is. Juliska nénitől vettünk 2 liter tejet és egy nénitől száraz tésztát, amit nagyon dicsért. Áront még beküldtem a piaci vegyesboltba kávéért, de mivel a zsebpénzét már korábban elkérte, vett magának két zacskó nassolni valót is.
Itthon Áron készítette a reggelit, én csak a kefir projektet intéztem. A kúp alatt terítettünk.
Megint gyomláltam egy részt, mert azt látom, hogy a veteményes nagyon meghálálja ha egy picit is mentesítem a gaztól.
Gabika és Feri bácsi áthozták a nagy létra hosszabbítót, ami azért problémás, mert akkor már nincs kifogás, neki kell állnunk cseresznyét szedni, ugyanis félő, hogy a jövő hétvégére már mind megkukacosodik. Gabika egyúttal elpanaszolta, hogy mi nem sikerült a könyvek letöltésénél. Tudom, hogy ez elsőre nem olyan egyszerű feladat, de megígértem, hogy a délutáni úszás után átmegyek és segítek.
Feri bácsi elvitte a kiskapát, mert annak, meg folyton leesik a kapa része.
Összeszereltük a létrát és két állásból is elkezdtük szedni. A nagy létra a kitoló darabbal félelmetesen magasra tud nyúlni. Amikor én mentem föl, akkor Áron izgult, amikor ő, akkor én izgultam.
Amíg Áron Skype-olt a Leóékkal, addig elkezdtem készíteni az ebédet. Közben el kellett pedáloznom sörért, ezért megkértem Áront, hogy figyeljen oda és a pörköltöt kis lángon néha kavargassa meg, a tésztát pedig szűrje le, amikor elkészült.
Nekem messzebb kellett bicikliznem a sörért mint gondoltam, de végre találtam egy éjjel-nappal nyitva tartó vegyesboltot és ott tudtam venni sört.
Mire hazaértem vele a segédkukta kiváló munkát végzett, már csak tálalni kellett az ebédet. Nagyon finomra sikerült és Áronnak is nagyon ízlett.
Az ebéd utáni úszás Áronnak nem jött össze, mert mások is voltak a régi tulajjal közös stégünkön és Áron úgy gondolta, hogy azzal zavarnánk őket. Én nem zavartattam magam és úsztam egy nagyot.
Délután learattam a zöldborsó felét és naplementekor meglocsoltam a veteményest.
2014. június 14., szombat
2014. június 13., péntek
Áron egyedül jön Dömsödre
Már hét körül ébredtem. Bár nagyon jó itt, de egyedül mégsem olyan jó, mint a mikor itt van az egész család.
Hiányzik Áron és Möci, akik ilyenkor már ülnek a saját számítógépjük előtt. Nincs itt a Manna se, aki azért ébreszt úgy, hogy odadugja a nedves orrát, hogy engedjem már ki, mert neki kint lenne dolga.
Az idő egy kicsit borúsabb, mint tegnap volt.
Möci telefonált, hogy nagyon ideges a holnapi írásbeli vizsga miatt. Úgy döntött, hogy Áron mégsem holnap reggel, hanem már ma délben indítja útnak, mivel ma már csak négy órájuk van és így korábban tud elindulni.
Addig végeztem a locsolással, amíg nem tűz a délelőtti nap.
Reggelire szívesen megettem volna a maradék lecsót, de ezt előttem már megtette valaki más (kutya vagy macska), mert tegnap kint felejtettem a kúp alatt. Helyette a lecsó készítésből megmaradt lecsókolbászt és egy lágy tojást készítettem magamnak.
Délelőtt átmentem Gabikáékhoz és amíg Feri megjavította a kerékpáromon a baloldali pedált, ami folyton le akar esni, mert a rögzítő csavarja folyton lelazul, addig én Gabikának feltelepítettem az iReadert, mert már régóta szeretne egy E-book olvasót.
Möci ismét hívott, hogy Áron időben elindult, hogy elérve a kétórásit a Népligetben három előtt pár perccel ide érjen. Ennek nagyon megörültem. Igyekeztem befejezni a kert munkát és időben felpattantam a biciklire. Három előtt öt perccel jött is egy busz Budapestről, de a leszállók között Áron sehol. Arra gondoltam, hogy biztosan lekéste és majd egy órával későbbivel érkezik. Szerencsémre még ott tébláboltam, amikor, szinte 2-3 perccel később jött még egy Budapestről indult járat és Áron azon volt.
Nagyon megörültünk egymásnak és úgy ünnepeltük meg, hogy Áron, ott helyben meghívott egy fagyira. A bázis felé mind a ketten gyalog mentünk, a biciklit csak toltam magam mellett. Áron sokat mesélt a napjáról és szemmel láthatóan felszabadult, hogy szeptemberig nincs suli.
A délutáni gazolással egyidejűleg leszedtem egy adag zöldborsót, de nem voltam magamban biztos, hogy attól, hogy már a méretük megfelelően nagyok, elég érettek-e.
Semmit nem főztem, helyette kimentünk a Dunára és úsztunk egy nagyot. Bár előtte Áron mindenfélét kitalált, hogy ne kellejen bejönni a vízbe, de a végén bejött.
Kivettem a mélyhűtőből egy régebben készült csirkeaprólék levest és azt melegítettük meg vacsorára. Nem mondom, hogy megnyertem vele a népszerűségi versenyt, de megettük.
Este megnéztük a Foci VB-t és utána párnára hajtottuk a fejünk.
Hiányzik Áron és Möci, akik ilyenkor már ülnek a saját számítógépjük előtt. Nincs itt a Manna se, aki azért ébreszt úgy, hogy odadugja a nedves orrát, hogy engedjem már ki, mert neki kint lenne dolga.
Az idő egy kicsit borúsabb, mint tegnap volt.
Möci telefonált, hogy nagyon ideges a holnapi írásbeli vizsga miatt. Úgy döntött, hogy Áron mégsem holnap reggel, hanem már ma délben indítja útnak, mivel ma már csak négy órájuk van és így korábban tud elindulni.
Addig végeztem a locsolással, amíg nem tűz a délelőtti nap.
Reggelire szívesen megettem volna a maradék lecsót, de ezt előttem már megtette valaki más (kutya vagy macska), mert tegnap kint felejtettem a kúp alatt. Helyette a lecsó készítésből megmaradt lecsókolbászt és egy lágy tojást készítettem magamnak.
Délelőtt átmentem Gabikáékhoz és amíg Feri megjavította a kerékpáromon a baloldali pedált, ami folyton le akar esni, mert a rögzítő csavarja folyton lelazul, addig én Gabikának feltelepítettem az iReadert, mert már régóta szeretne egy E-book olvasót.
Möci ismét hívott, hogy Áron időben elindult, hogy elérve a kétórásit a Népligetben három előtt pár perccel ide érjen. Ennek nagyon megörültem. Igyekeztem befejezni a kert munkát és időben felpattantam a biciklire. Három előtt öt perccel jött is egy busz Budapestről, de a leszállók között Áron sehol. Arra gondoltam, hogy biztosan lekéste és majd egy órával későbbivel érkezik. Szerencsémre még ott tébláboltam, amikor, szinte 2-3 perccel később jött még egy Budapestről indult járat és Áron azon volt.
Nagyon megörültünk egymásnak és úgy ünnepeltük meg, hogy Áron, ott helyben meghívott egy fagyira. A bázis felé mind a ketten gyalog mentünk, a biciklit csak toltam magam mellett. Áron sokat mesélt a napjáról és szemmel láthatóan felszabadult, hogy szeptemberig nincs suli.
A délutáni gazolással egyidejűleg leszedtem egy adag zöldborsót, de nem voltam magamban biztos, hogy attól, hogy már a méretük megfelelően nagyok, elég érettek-e.
Semmit nem főztem, helyette kimentünk a Dunára és úsztunk egy nagyot. Bár előtte Áron mindenfélét kitalált, hogy ne kellejen bejönni a vízbe, de a végén bejött.
Kivettem a mélyhűtőből egy régebben készült csirkeaprólék levest és azt melegítettük meg vacsorára. Nem mondom, hogy megnyertem vele a népszerűségi versenyt, de megettük.
Este megnéztük a Foci VB-t és utána párnára hajtottuk a fejünk.
2014. június 12., csütörtök
Napelem bővítése
Már kora reggel éreztem, hogy ez egy izgalmas nap lesz ez a mai. Áron azzal búcsúzott el, hogy megkapta mind a két napra a szabadon elkölthető ebédpénzét. Közben megbeszéltük, hogy a mai zongora órán átmenetileg elbúcsúzik Marianntól. Kifizeti az elmaradt tartozásunkat, megköszöni ezt a tanévet és megbeszéli, hogy az első zongoraóra szeptember 4-én csütörtökön 3/4 4-kor kezdődjön.
Reggel még hívott Dénes úr, hogy közölje a rossz hírt, hogy a kompresszor nem javítható és azt javasolja, hogy inkább nézzünk egyet a bontóban. Neki van bontós ismerőse, majd megpróbál segíteni.
Én is elkezdtem készülődni. Elkészítettem a reggelimet, sőt még az útra is csomagoltam magamnak két szelet vajas kenyeret füstölt tarjával, sajttal és hozzá egy zöldpaprikát is. Nem tudtam a terv szerinti nyolckor indulni, de nem sokkal később már a 108-as buszon ültem. Utána M4, M3 és mire a Népligeti busz pályaudvaron megkérdeztem, hogy mikor indul a busz Dömsödre, nagy szerencsémre mondták, hogy 9:05-kor azaz két perc múlva.
A buszon nagyon kényelmesen utaztam. Olvasgattam az angol nyelvű könyvemet és néhány új szót ki is írogattam a kütyümbe.
Dömsödön leszállva a CBA-ban kezdtem, vettem lecsónak való paprikát és lecsó kolbászt. Paradicsomjuk nem volt, azt a piacon vettem meg. Jobb lett volna ha a paprikát is itt veszem, mert a CBA-ban 89.- forint volt egy darab, a piacon pedig 320.- Ft/kg. Juliska néni szomszédjától vettem egy szép darab sonkát, gondolva arra, hogy abból is finom lesz a lecsóba.
A Dabi Vegyesboltban vettem még egy vekni kenyeret, azután így megpakolva, mint egy málhás szamár mentem a bázisra. Juditot és Lacit üdvözöltem. Kérdezték, hogy hogyhogy egyedül és gyalog. Röviden elmondtam az autó klímájának a történetét, mire Judit rászólt a Lacira, hogy üljön be az autóba és szállítson engem haza (mármint a bázisra). Szerencsémre a napelem szerelők lassabban jöttek mint én és még nem értek ide.
A legfontosabb dologgal kezdtem. Feri módszerét pontosan követve feltöltöttem a szivattyú rendszerét, amit meghálált és már az első indításra úgy köhögött, hogy éreztem, ebből nemsokára víz lesz. Pár perc múlva teljes nyomással be is indult és locsolhattam a 3-4 nap alatt teljesen kiszáradt veteményeseket.
A múlt vasárnapi gyomlálás meghálálta magát, a zeller és a karfiol is beindulni látszott. Mire befejeztem a locsolást az urak is megjöttek a nagy Ford szekrényes autójukkal. Azonnal munkához láttak.
Elővettem a kerékpárt, lekaptam egy hátizsákot a fogasról és elindultam az Ital Diszkont-ba. Vettem egy nagy kozel sört és egy üveg Unicumot. Möcinek teljesen igaza volt, amikor a biciklik állapotára panaszkodott, mert az enyémnek például állandóan lelazul a bal pedálja és még arra is ügyelnem kell, hogy a csavarját ne veszítsem el.
A mesterek is, én is elfogyasztottuk a tízórainkat és utána kezdődött a telepítési munka. Amiben tudtam vagy kérték abban segítettem, különben meg elkezdtem készíteni az ebédet. Kint a kúp alatt tüzet raktam és a saját technikámmal indult a lecsó projekt.
A mestereknek sem volt egyszerű az életük. Harminc fok fölötti hőmérsékleten a tetőn dolgozni nem könnyű. Időnként beindították a szivattyút és lezuhanyoztak. Szerencsére a hűtőben volt elegendő ásványvíz. Végh úrral kijelöltük az új 1500 W-os inverter helyét a lakásban. Úgy találtuk, hogy az lenne a legjobb, ha a régi 3000 W-os mellé kerülne közvetlenül.
Kora délutánra készült el a lecsó a bográcsban. Négyen ültünk az asztalhoz. Mondhatom, hogy mindenkinek nagyon ízlett a főztöm.
A munkában még hátra volt a kábelezés és végül hat óra után lettek mindennel készen. Ráadásnak kaptam egy rádiós asztali kijelzőt, amivel a lakás bármely pontjáról lehet követni a napelemes rendszer teljesítmény adatait.
Megpróbáltam átutalni Norcikámnak a pénzét, de már csak holnapra vállalta a bank a tranzakciót.
Közben telefonon beszéltem Möcivel. Beszámoltam neki a dolgok állásáról. Möci azt javasolta, hogy Áron inkább szombat reggel jöjjön Dömsödre, mint péntek délután a nagy csúcsforgalomban.
1/2 7-kor búcsúztunk el. Én még próbáltam őket rábeszélni egy úszásra, de már igyekeztek hazafelé. Nekem még hátra maradt a falfúrások okozta romok eltakarítása, de azt én is halogattam és inkább nekiláttam gyomtalanítani, de abban sem voltam elég kitartó, inkább kimentem a Dunára és úsztam egy órát. A víz fantasztikus volt.
Most, hogy már lement a nap, a veteményes kapott még egy kiadós locsolást.
Este megnéztem a labdarúgó VB megnyitóját és a Brazília-Horvátország focimeccset. A megnyitó ünnepségi ceremónia gyönyörű volt. A meccs után kefir ceremónia, zuhanyozás és zuhanás az ágyba.
Reggel még hívott Dénes úr, hogy közölje a rossz hírt, hogy a kompresszor nem javítható és azt javasolja, hogy inkább nézzünk egyet a bontóban. Neki van bontós ismerőse, majd megpróbál segíteni.
Én is elkezdtem készülődni. Elkészítettem a reggelimet, sőt még az útra is csomagoltam magamnak két szelet vajas kenyeret füstölt tarjával, sajttal és hozzá egy zöldpaprikát is. Nem tudtam a terv szerinti nyolckor indulni, de nem sokkal később már a 108-as buszon ültem. Utána M4, M3 és mire a Népligeti busz pályaudvaron megkérdeztem, hogy mikor indul a busz Dömsödre, nagy szerencsémre mondták, hogy 9:05-kor azaz két perc múlva.
A buszon nagyon kényelmesen utaztam. Olvasgattam az angol nyelvű könyvemet és néhány új szót ki is írogattam a kütyümbe.
Dömsödön leszállva a CBA-ban kezdtem, vettem lecsónak való paprikát és lecsó kolbászt. Paradicsomjuk nem volt, azt a piacon vettem meg. Jobb lett volna ha a paprikát is itt veszem, mert a CBA-ban 89.- forint volt egy darab, a piacon pedig 320.- Ft/kg. Juliska néni szomszédjától vettem egy szép darab sonkát, gondolva arra, hogy abból is finom lesz a lecsóba.
A Dabi Vegyesboltban vettem még egy vekni kenyeret, azután így megpakolva, mint egy málhás szamár mentem a bázisra. Juditot és Lacit üdvözöltem. Kérdezték, hogy hogyhogy egyedül és gyalog. Röviden elmondtam az autó klímájának a történetét, mire Judit rászólt a Lacira, hogy üljön be az autóba és szállítson engem haza (mármint a bázisra). Szerencsémre a napelem szerelők lassabban jöttek mint én és még nem értek ide.
A legfontosabb dologgal kezdtem. Feri módszerét pontosan követve feltöltöttem a szivattyú rendszerét, amit meghálált és már az első indításra úgy köhögött, hogy éreztem, ebből nemsokára víz lesz. Pár perc múlva teljes nyomással be is indult és locsolhattam a 3-4 nap alatt teljesen kiszáradt veteményeseket.
A múlt vasárnapi gyomlálás meghálálta magát, a zeller és a karfiol is beindulni látszott. Mire befejeztem a locsolást az urak is megjöttek a nagy Ford szekrényes autójukkal. Azonnal munkához láttak.
Elővettem a kerékpárt, lekaptam egy hátizsákot a fogasról és elindultam az Ital Diszkont-ba. Vettem egy nagy kozel sört és egy üveg Unicumot. Möcinek teljesen igaza volt, amikor a biciklik állapotára panaszkodott, mert az enyémnek például állandóan lelazul a bal pedálja és még arra is ügyelnem kell, hogy a csavarját ne veszítsem el.
A mesterek is, én is elfogyasztottuk a tízórainkat és utána kezdődött a telepítési munka. Amiben tudtam vagy kérték abban segítettem, különben meg elkezdtem készíteni az ebédet. Kint a kúp alatt tüzet raktam és a saját technikámmal indult a lecsó projekt.
A mestereknek sem volt egyszerű az életük. Harminc fok fölötti hőmérsékleten a tetőn dolgozni nem könnyű. Időnként beindították a szivattyút és lezuhanyoztak. Szerencsére a hűtőben volt elegendő ásványvíz. Végh úrral kijelöltük az új 1500 W-os inverter helyét a lakásban. Úgy találtuk, hogy az lenne a legjobb, ha a régi 3000 W-os mellé kerülne közvetlenül.
Kora délutánra készült el a lecsó a bográcsban. Négyen ültünk az asztalhoz. Mondhatom, hogy mindenkinek nagyon ízlett a főztöm.
A munkában még hátra volt a kábelezés és végül hat óra után lettek mindennel készen. Ráadásnak kaptam egy rádiós asztali kijelzőt, amivel a lakás bármely pontjáról lehet követni a napelemes rendszer teljesítmény adatait.
Megpróbáltam átutalni Norcikámnak a pénzét, de már csak holnapra vállalta a bank a tranzakciót.
Közben telefonon beszéltem Möcivel. Beszámoltam neki a dolgok állásáról. Möci azt javasolta, hogy Áron inkább szombat reggel jöjjön Dömsödre, mint péntek délután a nagy csúcsforgalomban.
1/2 7-kor búcsúztunk el. Én még próbáltam őket rábeszélni egy úszásra, de már igyekeztek hazafelé. Nekem még hátra maradt a falfúrások okozta romok eltakarítása, de azt én is halogattam és inkább nekiláttam gyomtalanítani, de abban sem voltam elég kitartó, inkább kimentem a Dunára és úsztam egy órát. A víz fantasztikus volt.
Most, hogy már lement a nap, a veteményes kapott még egy kiadós locsolást.
Este megnéztem a labdarúgó VB megnyitóját és a Brazília-Horvátország focimeccset. A megnyitó ünnepségi ceremónia gyönyörű volt. A meccs után kefir ceremónia, zuhanyozás és zuhanás az ágyba.
2014. június 11., szerda
gombás tészta
Reggel Áron diadalittas örömhírrel kezdett: a rendcsinálás közben meglett a régi személyazonossági igazolványa és diákigazolványa. Az egyiket már központilag érvénytelenítették és kötelező leadni, a másik pedig még a régi iskolájáról tanúskodik. Elindulás előtt megemlítette, hogy ma lézer kardozásra megy, ne izguljak, ha csak este hat után ér haza.
Igyekeztem több dolgot elrakni a helyére, mint amennyit előveszek, nehogy a rendetlenség az én igazolványaimat is elnyelje, mint ahogy elnyelte Áronét.
Möci késve indult az angolra, de a notebookot meg a nescafe-t lehozta.
Nagy Feri telefonált és azt jósolta, hogy a huzika délutánra megkapja a további két évre a műszaki vizsgáját és akkor visszateszi a bánya parkolójába.
Amíg Dénes úr nem szól vissza, hogy mit lehet tenni a Scenic klíma kompresszorával, addig itt vagyok a nagy bizonytalanságban. Bánatomban nyertem egy sakkpartit online.
Kora délután már vártam Möcit hazajönni, ezért elővettem egy nagy csirkecombot a mélyhűtőből és a mikróban felengedtetve gyorsan kirántottam. Mire Möci megjött, spenótos tésztával és francia salátával tálaltam.
Végh úr telefonált, hogy hatóan várholnap délelőtt 10-11 között érkeznek a bázisra és szerinte még aznap befejezik a napelemes rendszer bővítésének a telepítését. Én minden esetre úgy tervezem, hogy nyolc óra körül elindulok, mert akkor legkésőbb 10-re én is odaérek.
Áron hat után jött haza és nagyon jól érezte magát a Zoliéknál a lézer kardozás alatt. Itthon próbáltam rávenni, hogy rakja el a szanaszét szórt ruháit, de ez csak félig sikerült. Ezzel szemben arra kért, hogy ha még nyitva van a CBA, akkor vásároljak tejfölt, mert tejfölös gombás tésztát szeretne készíteni.
A vacsora készítése azzal kezdődött, hogy levert egy sörös korsót, ami millió apró darabra tört és elborította az egész konyhát. Amikor kértem, hogy függessze fel a vacsorakészítést és helyette fejezze be a ruhák rendbe rakását én pedig lemegyek vásárolni, akkor azon sértődött meg, hogy nem mondtam: "Semmi probléma, majd felszedjük."
Mire meghoztam tejfölt, a tarját és a friss tejet, Áron már javában készítette a gombás tésztát.
Szép komótosan összeszedtem az üvegszilánkokat, hogy Áront ne zavarjam a főzésben.
Igyekeztem több dolgot elrakni a helyére, mint amennyit előveszek, nehogy a rendetlenség az én igazolványaimat is elnyelje, mint ahogy elnyelte Áronét.
Möci késve indult az angolra, de a notebookot meg a nescafe-t lehozta.
Nagy Feri telefonált és azt jósolta, hogy a huzika délutánra megkapja a további két évre a műszaki vizsgáját és akkor visszateszi a bánya parkolójába.
Amíg Dénes úr nem szól vissza, hogy mit lehet tenni a Scenic klíma kompresszorával, addig itt vagyok a nagy bizonytalanságban. Bánatomban nyertem egy sakkpartit online.
Kora délután már vártam Möcit hazajönni, ezért elővettem egy nagy csirkecombot a mélyhűtőből és a mikróban felengedtetve gyorsan kirántottam. Mire Möci megjött, spenótos tésztával és francia salátával tálaltam.
Végh úr telefonált, hogy hatóan várholnap délelőtt 10-11 között érkeznek a bázisra és szerinte még aznap befejezik a napelemes rendszer bővítésének a telepítését. Én minden esetre úgy tervezem, hogy nyolc óra körül elindulok, mert akkor legkésőbb 10-re én is odaérek.
Áron hat után jött haza és nagyon jól érezte magát a Zoliéknál a lézer kardozás alatt. Itthon próbáltam rávenni, hogy rakja el a szanaszét szórt ruháit, de ez csak félig sikerült. Ezzel szemben arra kért, hogy ha még nyitva van a CBA, akkor vásároljak tejfölt, mert tejfölös gombás tésztát szeretne készíteni.
A vacsora készítése azzal kezdődött, hogy levert egy sörös korsót, ami millió apró darabra tört és elborította az egész konyhát. Amikor kértem, hogy függessze fel a vacsorakészítést és helyette fejezze be a ruhák rendbe rakását én pedig lemegyek vásárolni, akkor azon sértődött meg, hogy nem mondtam: "Semmi probléma, majd felszedjük."
Mire meghoztam tejfölt, a tarját és a friss tejet, Áron már javában készítette a gombás tésztát.
Szép komótosan összeszedtem az üvegszilánkokat, hogy Áront ne zavarjam a főzésben.
2014. június 10., kedd
Az autó klímája teljesen felmondta a szolgálatot
Korán ébredtünk. Áron már reggel hatkor levitte Mannát, mert a nyávogásából ítélve neki már nagyon ki kellett mennie. Jómagam csak 1/4 8-kor keltem, akkor viszont nagyon, mert siettem a Renault Baumgartenbe. Három témánk volt.
1. A tükör mozgató kapcsoló,
2. A klíma szivárgásának javítása és feltöltés,
3. Külső-belső takarítás
Az elsőre azt mondta Dénes Úr, hogy az anyagköltség 11.500.- forint és a munkadíj... Ne is mondja tovább, Dénes úr, ugorjunk, legrosszabb esetben soha nem lesz a tükörnek mozgató kapcsolója, de az is lehet, hogy a neten találok olcsóbbat.
A másodikra csak annyit mondott, hogy délelőtt lebontják az autó elejét és utána felhív, hogy mennyibe kerül a javítás. Ezt már előre tudom, hogy nem lehet megúszni, mert az autóban ilyenkor elviselhetetlen a hőség.
A harmadik nem került volna sokba (2.380.- Ft, máshol minimum 4-5.000.- Ft.), de azt mondta, azt grátisz megcsinálják.
Onnan átsétáltam a Szabó Ervin könyvtár Nagyszeben téri fiókjába, hogy visszavigyem a ma lejárt könyveket, de az csak 13:00 órától van nyitva.
Közben Emőke hívott, hogy tudom-e hol van a Manna. Mondtam, hogy Áron kora reggel levitte a kutyafuttatóra, mert, hogy ő most ott keresi, de nincs. Jól van, akkor megyek én is arra és majd együtt talán több sikerrel járunk.
Elővettem a legszebb "Mannuska" hívogató szavamat, de Mannát végül Emőke találta meg.
Itthon kényelmesen megreggeliztem és összeállítottam a napi teendőimet.
Utána már csupa rossz hír érkezett. Először Végh úr hívott, hogy mégse holnap mennek a napelemes rendszer bővítését szerelni, hanem majd csak csütörtökön. Ezt még könnyen elviseltem volna, de később Dénes úr hívott, hogy a klíma javítása sem sikerült, mert a klíma kompresszora felmondta a szolgálatot. Utána még mondott csillagászati számokat, de arra már oda se figyeltem. Végül azzal próbált nyugtatgatni, hogy lehetséges, hogy egy külső cég meg tudja javítani ezt a kompresszort, de ezt a hétvégét próbáljuk meg megoldani autó nélkül.
Már az egy megkönnyebbülést jelentett, hogy Möci korán hazajött és neki elpanaszolhattam mindent. Bánatunkra ettünk egy tegnapi csirkés zöldséglevest sok zöldborsóval.
A fiúk pontosan négyre érkeztek, mert tudták, hogy a gyerek német helyett évet záró pizzázás lesz. El is indultunk. Áron mutatta, hogy melyik mostanában a legjobb és legolcsóbb pizzázó. A hely kicsi volt és gyengén felszerelt. Nem is tudtunk egy közös asztalhoz leülni, de amit elénk tettek, az valóban finom és megfizethető volt. Négyünknek itallal együtt fizettem 6800.- forintot. Az enyém akkora volt, hogy amikor eljöttünk, a felét becsomagolva Áronnal küldtem haza Möcinek.
Én megint a könyvtárba igyekeztem, de ismét sikertelenül, mert már bezárt. Otthon azután online hosszabbítottam meg a kölcsönzési időt.
Itthon Möcivel átvettük a legfontosabb szavak szószedetét, de ő nagyon úgy érzi, hogy a körmére égett az idő.
Áron még Mannázott egy keveset Emőkével és ha kicsit későn is de végre lefeküdt.
1. A tükör mozgató kapcsoló,
2. A klíma szivárgásának javítása és feltöltés,
3. Külső-belső takarítás
Az elsőre azt mondta Dénes Úr, hogy az anyagköltség 11.500.- forint és a munkadíj... Ne is mondja tovább, Dénes úr, ugorjunk, legrosszabb esetben soha nem lesz a tükörnek mozgató kapcsolója, de az is lehet, hogy a neten találok olcsóbbat.
A másodikra csak annyit mondott, hogy délelőtt lebontják az autó elejét és utána felhív, hogy mennyibe kerül a javítás. Ezt már előre tudom, hogy nem lehet megúszni, mert az autóban ilyenkor elviselhetetlen a hőség.
A harmadik nem került volna sokba (2.380.- Ft, máshol minimum 4-5.000.- Ft.), de azt mondta, azt grátisz megcsinálják.
Onnan átsétáltam a Szabó Ervin könyvtár Nagyszeben téri fiókjába, hogy visszavigyem a ma lejárt könyveket, de az csak 13:00 órától van nyitva.
Közben Emőke hívott, hogy tudom-e hol van a Manna. Mondtam, hogy Áron kora reggel levitte a kutyafuttatóra, mert, hogy ő most ott keresi, de nincs. Jól van, akkor megyek én is arra és majd együtt talán több sikerrel járunk.
Elővettem a legszebb "Mannuska" hívogató szavamat, de Mannát végül Emőke találta meg.
Itthon kényelmesen megreggeliztem és összeállítottam a napi teendőimet.
Utána már csupa rossz hír érkezett. Először Végh úr hívott, hogy mégse holnap mennek a napelemes rendszer bővítését szerelni, hanem majd csak csütörtökön. Ezt még könnyen elviseltem volna, de később Dénes úr hívott, hogy a klíma javítása sem sikerült, mert a klíma kompresszora felmondta a szolgálatot. Utána még mondott csillagászati számokat, de arra már oda se figyeltem. Végül azzal próbált nyugtatgatni, hogy lehetséges, hogy egy külső cég meg tudja javítani ezt a kompresszort, de ezt a hétvégét próbáljuk meg megoldani autó nélkül.
Már az egy megkönnyebbülést jelentett, hogy Möci korán hazajött és neki elpanaszolhattam mindent. Bánatunkra ettünk egy tegnapi csirkés zöldséglevest sok zöldborsóval.
A fiúk pontosan négyre érkeztek, mert tudták, hogy a gyerek német helyett évet záró pizzázás lesz. El is indultunk. Áron mutatta, hogy melyik mostanában a legjobb és legolcsóbb pizzázó. A hely kicsi volt és gyengén felszerelt. Nem is tudtunk egy közös asztalhoz leülni, de amit elénk tettek, az valóban finom és megfizethető volt. Négyünknek itallal együtt fizettem 6800.- forintot. Az enyém akkora volt, hogy amikor eljöttünk, a felét becsomagolva Áronnal küldtem haza Möcinek.
Én megint a könyvtárba igyekeztem, de ismét sikertelenül, mert már bezárt. Otthon azután online hosszabbítottam meg a kölcsönzési időt.
Itthon Möcivel átvettük a legfontosabb szavak szószedetét, de ő nagyon úgy érzi, hogy a körmére égett az idő.
Áron még Mannázott egy keveset Emőkével és ha kicsit későn is de végre lefeküdt.
2014. június 9., hétfő
Forma 1 Montreal
Jól kialudva ébredtem. Möci és Áron már régóta fent voltak. Az első dolgom az lett volna, hogy meglocsoljam a szomjazó növényeket. Hiába próbálkoztam, a szivattyú csak nem akart beindulni. Fejben újra átvettem a módszert és a műveletek sorrendjét, amit a Feri bácsitól tanultam és igyekeztem pontosan úgy eljárni, ahogyan neki már egyszer sikerült a föld mélyéből vizet fakasztani. A kitartás meghozta a gyümölcsét. Egyszer csak elindult a víz. Mindegyik veteményest sikerült jól meglocsolnom.
Áronnak tegnap megígértem, hogy ma készítek a reggelire bundás kenyeret. Lecseréltem a friss és eltenni való kefirt. A reggeli készítésben Áron csak annyit segített, hogy kirámolta a mosogatógépet. Möcit egyáltalán nem engedtük dolgozni, hogy minél többet tudjon tanulni.
Közben beszéltünk Emőkével és próbáltuk rászedni, hogy üljön föl a dömsödi buszra, ha másért nem, de legalább azért, hogy ússzon egy jót a Dunában.
Kint a kúp alatt reggeliztünk.
Reggeli után Möci elindult, hogy tegyen egy nagyobbacska kört biciklivel. Nekem kiadta a feladatot, hogy főzzek egy sok zöldséges csirke levest, mert annak a tartalma majd szükséges lesz a francia salátához.
Áron legózott a bélyegező szobában, de ő is úgy, hogy bekapcsolta a klímát, jómagam pedig nekiláttam a gyomtalanításnak. Tudtam, hogy erre nem lesz egy nap elegendő, de akkor is el kell kezdeni.
Közben megjött Miskolczi úr és beszélgettünk mindenféle térkövezésről. Abban maradtunk, hogy én elküldöm neki az általam tervezett beépítést, amire ő küld egy árajánlatot.
Először Möci is a kúp alatt talált annyi árnyékot, hogy tanulgasson. Azután elkezdett sürgetni, hogy menjünk már ki a partra.
Két paradicsom palánta elültetésével átmenetileg befejeztem a mezőgazdasági munkálatokat és jelentettem, hogy kész vagyok.
Áron is velünk tartott, sőt kihozta a horgász felszerelését is, hogy fogjon a Mannának kis halakat.
A Duna ma is fantasztikusan finom volt. Legalább egy órát úszkáltunk benne.
Möci szakmai utasításai alapján elkészítettem egy nagy adag francia salátát.
Este megnéztük a Forma 1 Montreali futamát.
Áronnak tegnap megígértem, hogy ma készítek a reggelire bundás kenyeret. Lecseréltem a friss és eltenni való kefirt. A reggeli készítésben Áron csak annyit segített, hogy kirámolta a mosogatógépet. Möcit egyáltalán nem engedtük dolgozni, hogy minél többet tudjon tanulni.
Közben beszéltünk Emőkével és próbáltuk rászedni, hogy üljön föl a dömsödi buszra, ha másért nem, de legalább azért, hogy ússzon egy jót a Dunában.
Kint a kúp alatt reggeliztünk.
Reggeli után Möci elindult, hogy tegyen egy nagyobbacska kört biciklivel. Nekem kiadta a feladatot, hogy főzzek egy sok zöldséges csirke levest, mert annak a tartalma majd szükséges lesz a francia salátához.
Áron legózott a bélyegező szobában, de ő is úgy, hogy bekapcsolta a klímát, jómagam pedig nekiláttam a gyomtalanításnak. Tudtam, hogy erre nem lesz egy nap elegendő, de akkor is el kell kezdeni.
Közben megjött Miskolczi úr és beszélgettünk mindenféle térkövezésről. Abban maradtunk, hogy én elküldöm neki az általam tervezett beépítést, amire ő küld egy árajánlatot.
Először Möci is a kúp alatt talált annyi árnyékot, hogy tanulgasson. Azután elkezdett sürgetni, hogy menjünk már ki a partra.
Két paradicsom palánta elültetésével átmenetileg befejeztem a mezőgazdasági munkálatokat és jelentettem, hogy kész vagyok.
Áron is velünk tartott, sőt kihozta a horgász felszerelését is, hogy fogjon a Mannának kis halakat.
A Duna ma is fantasztikusan finom volt. Legalább egy órát úszkáltunk benne.
Möci szakmai utasításai alapján elkészítettem egy nagy adag francia salátát.
Este megnéztük a Forma 1 Montreali futamát.
2014. június 8., vasárnap
nyár
Nagyon frissen ébredtünk. Legelőször meglocsoltam a veteményest és elszaladtam a kárpát kenyérért. Látva, hogy Möci rendesen tanul, megszerveztem Áronnal mind a ketten, hogy azzal kényeztessük, hogy neki n e kelljen semmit csinálnia, majd mi elkészítjük a reggelit. Amíg Áron készítette az ő híres rántottáját, addig én terítettem a kúp alatt.
Reggeli után Möci mellé ültem és segítettem a tanulásában. Amikor láttam, hogy már zúg a feje, elmehettek Áronnal bicajozni.
Olyan kánikulával tört be a nyár, hogy azt már csak a Duna hűsítő vizében lehet kibírni. Kimentünk hát és ott úszkáltunk egy nagyot.
Délután még tanulgattunk egy kicsit, de azért nem vittük túlzásba.
Reggeli után Möci mellé ültem és segítettem a tanulásában. Amikor láttam, hogy már zúg a feje, elmehettek Áronnal bicajozni.
Olyan kánikulával tört be a nyár, hogy azt már csak a Duna hűsítő vizében lehet kibírni. Kimentünk hát és ott úszkáltunk egy nagyot.
Délután még tanulgattunk egy kicsit, de azért nem vittük túlzásba.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)