Lassan vége a húsvéti szünetnek

Egy kicsit szorongtam, hogy vajon fel fogok-e időben ébredni ahhoz, hogy 9-re beérjek a  Berencsi  doktornőhöz vérvételre, de azután a 8:18-as felkelés után annyi időm még maradt, hogy kényelmesen induljak el.

Áron kérte, hogy hagyjak itthon pénzt és mire visszajövök, ő fog felhozni a CBA-ból friss tejet, hogy tudjak kefirt készíteni, no meg a reggelihez.

Az érsebészeten észrevett a doktornő, amint a beteg felvételen jelentkeztem. Adja ide a TAJ kártyáját, felveszem, mert most nincs itt senki, aki felvegye.

Közben egy orvos, aki a betegfelvevő székében ült, éppen lebeszélt egy beteget a közeli műtétjéről, mert most átépítik a műtőt. Inkább jöjjön vissza majd ősszel - mondta.  Az egész érsebészet jobban hasonlított egy gyárra, mint egy kórházra.

A doktornő semmi perc alatt végzett velem, majd 2 és 3 között kell felhívnom az eredményért.

Hazaérve megreggeliztünk, (egy-egy tükörtojás sült szalonnával és a maradék francia saláta, majd egy szelet mákos bejgli tejjel, illetve tejeskávéval.) és bekészítettem az új kefirt.

Áron azt kérte, hogy egy óra hosszan ne zavarjam a szobájában (10:57), majd később (12:02) fel volt háborodva, hogy miért nyitottam be. Ezen egy kicsit összekaptunk, de egy fél óra múlva el tudtunk indulni Budaörsre a K&H bankba. Ott rendeztük mind a kettőnk számlakivonatát.

Visszafele Áron elvitt a kedvenc pizzázójába ebéd gyanánt.

Amíg Áron délután a Leóval skype-olt, addig én egy picit belenéztem az arduino (robotika) programozásába. Érdemesnek találom annyira, hogy egy kicsit beletanuljak.

Áron – nem tudni miért – abban állapodott meg a fiúkkal (Olivér és Bálint), hogy húsvéti szünet lévén ma elmarad a gyerek-német óra.

Áron új barátja Dömsödön

Már nyolc óra körül felkeltünk. Mind a ketten egy kicsit ünneplősebben öltöztünk. Összekalapáltam egy gyors reggelit. Bundás kenyér volt rajta sajttal és hozzá kaukázusi kefir. A baj csak akkor derült ki, amikor a locsolkodásra szánt kölnit nem találtuk, mert ott felejtettük Gazdagréten. Nem volt más hátra, mint felhívni a Zoli bácsit, ki tud-e segíteni egy kis üveg kölnivel.

Fél óra múlva már indulhattunk is locsolkodni. Először Gabikát locsoltuk meg. Ott egy nagyon finom meggyes tortával kínáltak minket. Még dumáltunk egy kicsit, meg kávézgattunk, majd átmentünk Annához, hogy őt is meglocsoljuk.

A következő állomás a Gulyás család volt. Laci és a fia nem voltak otthon, mert ők is locsolkodni voltak. Elmondtuk a versikéket és meglocsoltuk Juditot és Annát is. Kínáltak minket különböző sütikkel, de már nem fért belénk.

Ugyancsak locsolkodni jött oda Levente és az apukája.  Leventéről kiderült, hogy Áronnal egyidős, illetve, hogy ő csak kilenc nappal idősebb, mint Áron és az is, hogy két kedvenc időtöltésben is hasonlóak, ez a sakk, a horgászás és a lego.

Amikor elbúcsúztunk meg is hívtuk magunkhoz Leventét délutánra.

Néhány tejfölös pohárban több paradicsom mag is megeredt. Ezeket szétválasztottam, úgy, hogy mindegyik pohárban csak egy palánta legyen és kitettem a néha sütő napra.

Áronnal megnéztük a Jurassic park 3-at.

½ 4 körül megérkezett Levente. Áronnal rögtön félrevonultak a bélyegező szobába játszani, mintha én már nem is léteztem volna. Annyira belemerültek a játékba, hogy nekem egyedül kellett ebédelnem.

Később, azért nekem is lett módom játszani Leventével egy partit, amiből megállapíthattam, hogy milyen okos fiú ő.

Áron és Levente olyan jól játszottak, hogy az este hat órás indulást inkább hétre halasztottam és addig mindent egyedül csináltam, ami az induláshoz kell (piros kosár berámolása, szemét és a bió kivitele, fűtés kikapcsolása, zsalugáterek és az istálló bezárása, Manna beköltöztetése a hordozóba és onnan az autóba), hogy ők ketten minél tovább élvezhessék egymás társaságát. Végül a tele autóval kiálltam az utcára és csak hét előtt pár perccel mondtam, hogy „fiúk, záróra”. Búcsúzóul még kértem Leventét, hogy jöjjön máskor is, sok szeretettel látjuk.

Mint rendszerint, egy óra alatt értünk haza. Áron és Manna első útja Emőkéhez vezetett. Átadta a húsvéti ajándékot és meglocsolta Emőkét. Később én is átmentem és a locsolás mellett beszámoltam Manna állatorvosi beavatkozásairól.

Emőkétől kaptunk egy rúd meggyes mákos bejglit.

Két kupica unikum és lefekvés.

Idősek otthona

Későn mentünk le reggelizni, de Áronnak nem volt jó a gyomra, mert tegnap este túlette magát, így azután ő csak teát kapott pirítóssal. Én persze főtt debrecenit kaszinótojással.

Reggeli után közös megegyezéssel elindultunk egy kisebb kerékpár túrára. Elmentünk a Petőfi fáig és onnan vissza, de nem kanyarodtunk be a házhoz, hanem tovább mentünk a kis hídig.

Az idő ugyan napsütéses volt, de azért volt szél rendesen. Visszaérve, Áront felküldtem, hogy nézze meg az Interneten, mi a Ráckevei Fidélió (idősek otthona) pontos címe.

Beültünk az autóba és húsz perc múlva már bent is voltunk az otthonban.

Érdeklődtünk, hogy Nóra nagyi számára lenne-e ott hely, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Egy nővér udvariasan körbevezetett minket az egész házban, több helyen megmutatta a lakott szobákat, sőt beszélgethettünk bent lakókkal.

Kaptunk egy képes ismertetőt, de én is készítettem néhány  fotót

Áron vállalta, hogy ez ügyben fog beszélni a nagyival és meg fogja tudni győzni arról, hogy ha ő oda beköltözne, akkor nem csak teljes kiszolgálást kapna, hanem gyakrabban lehetne velünk, mert mindig, amikor péntekenként jövünk Dömsödre, akkor fel tudnánk őt venni és vasárnap vinnénk vissza.

A lefűrészelt ágak feldarabolását elkezdtem, de abbamaradt, mert a szalagfűrészről leugrott a szalag. Lehet, hogy el is szakadt, de ez majd csak akkor derül ki, ha leszerelem a védő burkolatot.

Áron egy megírt befűzött papírcsíkkal látta el az Emőkének szánt húsvéti ajándékát.

Késő délutánra halasztottuk az ebédet, lassan már beérett vacsorának. Átsütöttük a maradék hekket és ahhoz ettük a Gabika által küldött kaszinótojásokat majonézzel.

Ebéd után felástam egy darab földet. Áron segített gereblyével gyomtalanítani. Utána elvetettünk két sor zöldborsót.

Megnéztük az  "Ének iskolája" című zenés vetélkedőt.

Vacsorára lencsefőzelék volt sült debrecenivel.

Manna az állatorvosnál

Nyolckor ébredtünk. Manna ott aludt a lábamon. Amikor mondtam neki, hogy fel kellene kelnünk, mert őt várja a doktor bácsi, akkor elkezdte a napi tisztálkodást.  

Nem húztuk holmi reggelivel az időt, hiszen úgysem volt itthon tojás, így a reggelit is a piacozás utánra halasztottuk.

Mannát beraktuk a hordozókájába, de valahonnan mintha megérezte volna, hogy most ez nem egy normális út, nem nagyon akart bemenni és még az autóban is nyávogott.

Az állatorvoshoz érve kellett egy keveset várnunk a sorunkra. 

Áron azt találta ki, hogy addig ő elmegy a piacra és bevásárol, csak mondjam meg, hogy mit kell vennie. Mondtam, hogy vegyen lencsét, zöld kupakos Nescafét, két doboz tojást, tejfölt és valami sonka félét, elvégre húsvét van.

Mire Áron visszaért, már mehettünk is be a dokihoz. Odaadtam az Emőke által írt feladatlapot, amit  az állatorvos úr akkurátusan sorban végigcsinált. Szerinte Manna nagyon jól viselte a tortúrát.

Még egy pillanatra visszamentünk a piacra, de csak egy kis sütni való szalonnáért, meg egy darabka angol szalonnáért és friss hónapos retekért meg a zöld kupakos nescafé-ért, amit Áron elfelejtett megvenni.  

Hazafele csak a gyógyszertárba kellett beugranunk egy injekciós tűért, ha esetleg kell a Gabikáék nyomtató patronját utánatölteni, meg a vegyesboltba, ahonnan az utolsó ½ kilós kárpát kenyeret sikerült elhoznunk. Drága Rózát idézem megint: „Gabika, te burokban születtél.”

A vegyesbolt előtt találkoztunk össze Gulyás Judittal. Puszival kívántunk Boldog áldott Húsvétvárást és megígértük, hogy valamelyik nap meglátogatjuk őket.

Itthon azonnal nekiláttam a reggeli készítésének. Új kefir, bundás kenyér, sült szalonna, angol szalonna, sajt, újhagyma és retek. Szerintem mi délig nem leszünk éhesek. Áron nagyra értékelte, hogy megint van kefir.

Délelőtt átjöttek Gabikáék. Jókat dumáltunk. Gabikának megmutattam a kütyüjén, hogyan működik a Qi vezeték nélküli akkutöltés technológiája, majd amikor láttam rajta, hogy ez neki nagyon tetszik, akkor közöltem, hogy ez a mi húsvéti ajándékunk.

Nem tudom eldönteni, hogy melyikünk örült jobban, Ő, aki kapta, vagy mi, akik ezzel örömöt szerezhettünk.

Ebédre bekaptuk a tegnap elkészült csirkeaprólék levest. Egy külön kis tányérban mind a ketten adakoztunk Mannának.

Közben odatettem a lencsét főni és az új adag kefirt.

Délután átjött Feri bácsi. Hozott nekünk egy dobozban négy szépen feldíszített kaszinótojást és segített elindítani a szivattyút.

Minden szomjazónak (3 smaragdra, meggyfa, szőlő, ültetvényes) tudtam adni elegendő vizet.

Áron leginkább Internetezett, én pedig megnéztem, hogy van-e valami nézhető film a TV-ben.

Nagyi nem megy orvoshoz

Arra ébredtem, hogy Áron telefonált: „Apa, a nagyi azt kéri, hogy gyere, mert nem érzi jól magát. Véres volt a vizelete, amikor pisilt.”

Arra kértem Áront, hogy, ha a nagyi tud menni, akkor azonnal induljanak el a János kórház szakrendelőjébe, mert ezzel nem szabad játszani, előfordulhat, hogy sok vért veszít, ha pedig már olyan gyenge, hogy nem tud menni, akkor ki kell hívni az orvosi ügyeletet vagy a mentőt. Én itt Dömsödön összepakolok és indulok.

Se az összepakolás nem volt teljes, se a ház bezárása, csak ami a legfontosabb. Mannát is bevágtam az autóba és RAJT.

Útközben hívtam a Nóra nagyit, hogy megkérdezzem, hova menjek: a János kórházba, vagy hozzá  a Maros utcába. Áron vette fel a kagylót, naná, hogy a Maros utcába, mert a nagyi most nem érzi úgy magát, hogy orvoshoz kellene mennie.

Megérkezésemkor próbáltam erre rábeszélni, de erre nem volt hajlandó.

A mobil telefonja egyébként azt mondja, hogy a hívószám, az előfizető kérésére nem kapcsolható. Ebből én már sejtettem, hogy a Prepaid (u.n. feltöltős) kártyáját időben az SMS felszólítás ellenére sem töltötte fel, amit ilyenkor egy idő után kivonnak a forgalomból. Mondtuk, hogy akkor mi most bemegyünk egy Telekom vevőszolgálathoz és akkor ezt ott rendbe tesszük.  Nagyi kérte, hogy visszafele hozzunk egy doboz kockacukrot.

Áronnal beültünk az autóba és elindultunk a MOM park Telekom Vevőszolgálatához. Ott kiderült,  hogy nen is a Telekomhoz, hanem a Telenorhoz tartozik és, hogy a Nóra nagyi egy hónapja már a harmadik felszólítást kapja, amire a füle botját se mozgatja. Feltöltöttük a kártyáját, amire mondták, hogy az már tíz perc múlva 100 %-osan használhatóvá válik.

Ugyanott a Sparban megvettük a kockacukrot és mentünk Gazdagrétre. Ott megbeszéltük Emőkével, hogy most még visszamegyünk a Nóra nagyihoz, de a Mannát itt hagyjuk, és amikor majd megyünk Dömsödre, akkor felvesszük.

Emőke átadta Manna oltási könyvét és összeírta, hogy miket kell elintéznünk a Dömsödi állatorvosnál.

Nóra nagyinál jelentettük, hogy mindent sikerült elrendeznünk, csak az az egyetlen probléma, hogy nem vagyunk nyugodtak az egészségi állapotát illetően.  Arra kértük, hívjon fel minket minden három órában, hogy nyugodtak legyünk, hogy jól van.

Nóra nagyinál volt a hűtőben egy rántott harcsa salátával, de azt mondtuk, hogy azt meghagyjuk a nagyinak, mi majd útközben eszünk valamit ebédre.

Elindultunk, de most kihagytuk a TESCO-t és egyenesen Dömsödre mentünk.

Szigethalmon megálltunk a Gyümölcshalom sütödéjében. Áron egy speciál gyrost én pedig valamilyen sült halat kértem.  Áron megkapta a pitában kevert cuccokat, de sült hal nem volt, viszont előzékenyen elmagyarázták, hogy 500 méterrel odébb, hol találunk egy kimondottan hal sütödét.

Áron megette amit rendelt és mondta, hogy mehetünk. Hamar megtaláltuk a „Karám” nevű halsütödét. Megrendeltünk egy sült hekket. Az íze kifogástalan volt, az ára szokatlanul magas, de hát ezt kívántuk (2650.-). Nem spórolni jöttünk ide, hanem falatozni.

Innen, tele bendővel, már sokkal nyugodtabban mentünk tovább.

Dömsödön még megálltunk az Ital Diszkont-nál. Egy üveg Unikum és Áronnak egy dobozos radler (0% alkohol tartalmú citromos sör).

A nap éppen  készült lenyugodni, amikor leértünk.  Este begyújtottam a bélyegező szobában a kis Jancsi kályhába. Amíg Áron ott Internetezett, addig én rendeztem a lepréselt bélyegeket. Mind a ketten elég későn kerültünk az ágyba.

Az idő még hűvös

Amint felébredtem felhívtam Áront, hogy boldog névnapot kívánjak neki. Sajnos még mindig a zárt lakásban tölti a húsvéti szünetet.

Reggeli után kimentem a kertbe és végignéztem a növényzetet. A zöldborsó sor, mintha már kibújt volna, a meggyfa csemete elkezdett rügyezni. Szegény nem tudja, hogy még jöhet egy fagyhullám.

A smaragdfák még meg sem mozdulnak, de a napelem viszont tiszta erőből termel. A jó gazda a szemével érleli a termést (eredetileg úgy szól, hogy azzal hizlalja a disznót).

Elkezdtem kiteregetni a tegnap leáztatott bélyegeket és megírtam az elmaradt blog bejegyzést.

Előkészítettem Gabika üres Magenta cartridge-ének a feltöltését.

Mannának tettem ki macska kaját. Megnézte, majd közölte, hogy most felmegyek aludni és majd akkor szóljál, ha készen lesz a csirkeaprólék és azokból is teszel a tálamba.

Este Anna csak akkorra érkezett meg, amikor a zöldséges egybesült csirke már majdnem készen volt a római tálban. Bekapcsoltam a szaunát és bár a cserépkályhába is duruzsolt a tűz, a fűtésre is rátettem egy lapáttal.

A kaja nagyon finom volt, bár Anna szerint egy kicsit bátrabban fűszerezhetném a dolgokat.

Fodrászat

Azzal kezdtem a napot, hogy a Tarlós Istvánnak megfogalmazott levelet eljuttattam a nyomtatóig, beborítékoltam és feladtam. 

Ha már amúgy is le kellett mennem a postára, akkor elintéztem a takarékcsekket is és a postával szemen vettem egy liter friss tejet. Letelt a tíz napos kefir szilencium, így arra gondoltam, hogy ma este már elindítom a gyártást.

Emőke 10 óra fele benézett, hogy egyeztessük a programot. Amikor mondtam, hogy én már bejelentkeztem Márkhoz a fodrász iskolába, akkor megkérdezte, hogy nem tudnám-e őt is beprotezsálni.

Nyomban felhívtam Márkot, aki mondta, hogy 11-re nyugodtan hozzam a lányomat is, megoldjuk, hogy vele is foglalkozzon valaki.

Emőke áthozta Mannát és a hozzá tartozó használati utasítást az állatorvoshoz.

Negyed órán belül indultunk a 8-as busszal. Mondtam Emőkének, hogy van egy rossz érzésem, miszerint Áron és Nóra nagyi nem indultak el Egerbe. A buszon felhívtam Nóra nagyit. Áron vette fel a telefont, és mint azt jól megéreztem, elmondta, hogy nagyon fúj a szél és ezért lehet, hogy nem is mennek Egerbe. Azután Nóra nagyival is beszéltem és csak annyit tudtam mondani, hogy ők ketten döntsenek abban, hogy Áron tavaszi szünete alatt mit szeretnének csinálni, de azt semmiképpen nem szeretném, hogy Áron az egész hetet a szobában a TV és a számítógép előtt töltené. 

Én ma megyek le Dömsödre, mert sokat szeretnék a szabadban lenni, és ha van kedvük, akkor jöjjenek utánam (egy órás autóbusz út) és nekem majd lesz arra gondom, hogy jól érezzék magukat Dömsödön.

A fodrásziskolában mind a kettőnket azonnal kezelésbe vettek és egy órán belül végeztünk is.

 Hazafele külön mentünk, mert nekem még el kellett ugranom a www.dvdolcson.hu web áruházának átvevő helyére a Székely Bertalan utcába. Ott átvettem a megrendelt cuccokat: egy HDMI kábelt és egy nyomtatóba való festéktöltő készletet. 

Már a metróban rájöttem, hogy amit átvettem, az az én nyomtatómba nem biztos, hogy jó, mert abba csak egy színes cartridge kell, ebben a csomagban pedig három, különféle színes töltet van (Cyan, Yellow, Magenta). Béla szerint még az is elképzelhető, hogy az egyetlen cartridge-ben van három elkülönített rekesz. Ettől persze egy percig sem estem kétségbe, mert, ha Gabikáéknak meg tudom tölteni a három különböző catridge-ét, az már egy szép húsvéti ajándék lenne.

Hazaérve igyekeztem egy ici-picit megszüntetni a rendetlenséget, hátha Katikáéknak lenne érkezésük még húsvét előtt egy kicsit kitakarítani a lakást.

Berámoltam a PET palackokat és összekészítettem a piros kosarat (az a kijelölt hely mindenre, amit nem szabad otthon, vagy Dömsödön felejteni).

Ahhoz időben kellett indulnom, hogy még egy kis TESCO is beleférjen az időbe, hogy ötre Kiskunlacházára érjek. A TESCO mellett még a KIKA-ba is be kell mennem, mert Emőke húsvéti ajándéka ott van félretéve.

TESCO-ban vettem egy bontott csirkét, leveszöldséget, mandarint és sört.

Útközben már csak Kiskunlacházán álltam meg.

Ebben a zord szeles időben nagyon jól esett, hogy a házikó melege fogadott. Rögtön bekaptam egy kupica Unicumot és egy tarjás szendvicset.

Nagy nehezen megtaláltam a római tálat és rögtön betettem az áztatóba, hogy holnap estére elkészíthessem a sült csirkét zöldség ágyon.

Elindítottam a kefir programot.

Este levagdostam egy adag áztatni való bélyeget, miközben egy kicsit néztem a TV-t.