2015. augusztus 14., péntek

Play Áruház

Az ugye természetes, hogy a fiúk a tegnapi késői kimaradás miatt reggel tízig aludtak.

Én csak egy kávéval indítottam és utána a tengerrel kezdtem és a zuhanyozás, hajmosás után beszóltam a Marik családnak, hogy látogassanak meg minket.

Áron és Levi úgy gondolták, hogy kártyázással kezdődik a nap, én pedig máshogy. Első sorban körlet rendet rendeltem el, mert a lakókocsiban bent és körülötte nagy volt a kupi.

Egy kicsit összekapták magukat és valamelyest segítettek a huzika tisztába tételében. Azután, miközben megbeszéltük, hogy ez a tegnap esti kimaradás milyen helytelen volt, megjöttek Marikék.

Délben főztem egy zacskós csirkelevest és utána megettük a tegnapi bolognai spagettit, amire csak friss sajtot kellett reszelnünk. Még feltettem három cső kukoricát, de az már nem fért a bendőjükbe és azt mondták, hogy azt majd este kérik.

Délután én a tengert látogattam és egy kávé mellett olvasgattam, miközben hallottam, hogy ők nagy sakkcsatákat vívnak.

Utána jött egy körmönfont ajánlat, hogy elviszik a tabletet meg a notebookot a recepcióhoz, hogy feltegyék nekem a Play Áruházat a tabletre, mert az eddig nekem nem sikerült.

Egy-két óra múlva arra jártam, naná, hogy nekik sem sikerült, viszont százzal ment a Minecraft játék.

Csak este nyolcra sikerült őket elzavarni az Internet mellől.

Emőkével beszéltem. Jól érzik magukat Dömsödön. Ma ők is strandoltak és a Bénitől kaptak kerékpár pumpát és így el tudtak kerekezni.

Innen Prelukból azt próbáljuk szervezni, hogy a hétfő estét Jutkával és Leventével együtt hatan tudjuk tölteni.

2015. augusztus 13., csütörtök

Az alternatív energia terjesztése

Fülledt melegre ébredtünk. A fiúk még az igazak álmát aludták, amikor már hozzákezdtem az Áronnak ígért bundás kenyérhez. 

Amikor már ébredeztek, rendelkezhettem, hogy miket kérek.


A reggeli nagyon finom lett, de utána, bár külön-külön, de mindenki a tengerre ment.

Én a Marikéknál kötöttem ki. Ott azután volt minden: alternatív energia, körte pálinka, sör, stb. 

Végül egy flakon ketchup-pal  tértem haza, ami nagyon hiányzott a mára tervezett bolognai spagettihez.

Amíg távol voltunk el akarták lopni az autónkat. Bejutottak az utastérbe, ahol semmi ellopni valót nem találtak.

Áron és Levi sakkoztak és nekem az volt kitűzve jutalmul, hogy a nyertessel majd játszhatok.

Az ebédkészítés  szépséghibája az volt, hogy a darált húst tegnap elfelejtették kivenni az autóból. 
Ennek ellenére nagyon finom lett, de annyira, hogy a spagettiből kétszer is kellett főznöm.

Emőke írt, hogy sikeresen bejutottak a bázisra, sőt az istállóba is, de ott az egyik bringa kereke le van eresztve. 

Mindennel együtt remélem, hogy jól fogják magukat ott érezni a bázison.

A délutáni program a már szokásos: tenger, sakk, kerékpározás. 

A fiúk egyre jobban sakkoznak, egyre szellemesebbek a kombinációik, sokat hasznosítanak a megjegyzéseimből, de még egy tanácsomat nem sikerült magukévá tenniük: Amikor már eldöntötték, hogy mit fognak lépni, akkor ráülni a két kézre és mielőtt meglépik, végig kell gondolni, hogy arra vajon az ellenfél mit fog válaszolni.

Az esti program megint félre sikerült. Áron még nyolckor kibulizta, hogy elmennek a recepcióra és addig erőszakoskodott, hogy ők ¾ 9-ig hadd Internetezhessenek, amíg ott nem hagytam őket. Végül ¾ 12-kor jöttek haza.

2015. augusztus 12., szerda

Kaufland

Nagyon későn keltünk, mindenki sokáig lustálkodott.

A fogmosás után közösen készítettük a reggelit.

Nekem szükségem volt egy Internet elérésre, mert intéznem kellett az Uniqa Biztosítóval és a Budapest Bank-kal az ügyeimet.

Az ügyintézésekben nem jártam sok sikerrel. A Biztosító Társaságok addig nagyon együttműködőek, amíg az ember megköti a biztosítást, utána már inkább kötözködőek.

Megnéztem a leveleimet. Kicsit igazítottam a blog bejegyzéseken és magam is indultam a tengerre.
 Még hívom a fiúkat is, hátha velem tartanak. Azt terveztem, hogy ma nem főzünk, hanem elmegyünk az étterembe. Áron és én már előre tudjuk, hogy mit (Ligne = rántott tintahal) fogunk rendelni, azután ha Levi is belekóstolt, akkor még ráér eldönteni, hogy ugyanazt rendeli-e vagy mást.

A tenger után felvettem a fiúkat a recepción.

Közben módosult a terv. Elmentünk a Kaufland-ba vásárolni, ahonnan Áront azonnal kitiltották, mert fedetlen volt a felsőteste.

Csak Levivel mehettünk be és ott igyekeztem semmit nem elfelejteni, amire szükségünk van. Vettünk kovászos uborkát, paradicsomot, újhagymát. 

Áront a parkolóban hagytuk, de ő sem unatkozott, mert ott volt a notebook.

Levivel megállapítottuk, hogy itt szinte minden drágább, mint Magyarországon.

Hazamenet elkezdtem odatenni a mai ebédet (vagy ha úgy tetszik a vacsorát).  A fiúk mindenben kiszolgáltak, csak, hogy játszhassanak egy kicsit a Solo-val.

Kaptam vodkát, behűtött sört, rendezői széket és minden egyebet, amire szükségem volt. Áron hámozta a krumplit, Levi elmosogatta a lábast és felszolgálta a szükséges fűszereket, miközben nekik csak az  a problémájuk maradt, hogy hol sakkozzanak.

Három csirkecomb volt bent a grillsütőben és hozzá főtt krumpli füstölt szalonnákkal tovább sütve.

Közben persze többször is leoldott a biztosíték, mert ezt a terhelést (hűtőszekrény, klíma, meleg víz ellátás, grillsütő és főzőlap,  valamint a notebook és a kütyük töltése), egyszerre nem bírta. Ilyenkor valamit előbb le kell kapcsolni és minden mehet tovább.

A grillezett csirkecombokhoz tejföllel, kovászos  uborka darabokkal és majonézzel feljavított franciasalátát tálaltam. A siker nem maradt el.


Vacsora után Áron és Levi még elmentek a recepcióra, de onnan már csak nagyon későn jöttek meg, hogy nyugovóra térjenek.

2015. augusztus 11., kedd

Rég nem látott Marikék

Az éjszakai viharnak nyoma se látszott. Már reggel kilenckor hétágra sütött a nap.

Emőke lányom írt, hogy szívesen lemennének a barátnőjével néhány napra Dömsödre. Örülnék neki, ha jól éreznék magukat ott és mi legkorábban csak 17-én délután érkezünk meg, de írtam, hogy még utána is maradhatnak.

Áron kérésének megfelelően bundás kenyérrel készültem.

Kimentem kruh-ért (nagyon finom kenyér) és vettem zöldpaprikát is. Először 3 tojással indítottam, ami a végén már 6 lett. Nagyon bereggeliztünk. A fiúk sokat segítettek.

Áron és Levi leültek a fa árnyékában sakkozni. Én mosogattam és takarítgattam a reggeli után maradt romokat.

Később velem is játszottak, hol Áron, hol Levi egy-egy partit.

Áron és Levi elindultak a recepcióhoz egy kicsit Internetezni, miközben én elmentem borotválkozni.

A huzikát a zár meghibásodása miatt csak a kapaszkodójával tudjuk bezárni.

Találkoztam Marikékkal, akiknek nagyon megörültem. Jó néhány éve nem láttuk egymást. Érdeklődtek Katona Sanyi után, de mondtam nekik, hogy én se találkoztam vele évek óta. Helga kérdezte, hogy itt van-e Áron is. Kérte, hogy délután jöjjünk át.

Elhatároztam, hogy Áronnal meg fogjuk látogatni őket és Levit is bemutatjuk.

Visszavittem a borotválkozós cuccot és úsztam egy finomat a tengerben, majd megint azt kellett látnom, hogy a fiúk újfent Internet függőek.

Nagy nehezen elkértem tőlük a notebookot, de alig, hogy megnéztem volna leveleimet, már jött Levi, hogy nem tudnak bejutni a lakókocsiba. Visszasétáltam és kinyitottam a huzikát és a kapaszkodó zárját megfújtam WD 40-nel. Átöltöztek és mentek tengerezni.

A tengerről visszajövet rögtön a recepción kerestek. Onnan együtt mentünk Marikékhoz. Sokat beszélgettünk és szinte mindenről. A fiúk közben majszolták a süteményeket, amikkel Marik anyuka traktált minket.

Amikor visszamentünk a lakókocsinkhoz nagy sakk körmérkőzések következtek. Közben megtanítottuk Levinek a „Vadász és a négy nyulacska” táblajátékot is.

Én még egy kicsit tengereztem.

Este viszont nagy vitába kerültem Áronnal, mert megint kitört rajta az Internet elvonási tünet. Levi csak a háttérből figyelte az események alakulását, míg meg nem tudtunk állapodni az egy órás penzummal (7-től 8-ig), amit rendesen be is tartottak, mert tudták, hogy milyen szigorú leszek, ha nem tartják be.

Az esti lefekvés után még olvasás, de Áron azt is kibulizta, hogy a (letöltött) könyvet is a képernyőről olvashassa.


Villanyoltás későn.

2015. augusztus 10., hétfő

Paradicsom, paprika, retek, újhagyma, uborka fogyasztás kilőve

A nyaralás közben nincs olyan nagy jelentősége annak, hogy egy új hét kezdődik. Minden nap ünnepnap és mind nagyon jó.

Reggel (mi az, hogy reggel, már ½ 10 van) elsőnek kelek fel és a vizesblokk után kezdeném elkészíteni a reggelit. 

A fiúkat megkérem, hogy takarítsák el a tegnap esti ebéd romjait. Úgy látszik, hogy már nagyon éhesek lehettek, mert percek alatt minden edény tiszta lett és a reggeliző asztalon is csodásan meg volt terítve.

A változtatás annyi, hogy a sült szalonnák között hagymakarikák is húzódtak meg. Rajta három tükörtojás sült és hozzá egy liter kakaó. 

Áron javasolt egy újítást: Ne nekem kelljen mindenkit arra ösztökélni, hogy legyen szíves vegyen még egy retket, még egy újhagymát vagy paradicsomot, uborkát, hanem már rögtön az elején harmadoljuk el a felhozatalt, mindenkinek a saját tányérjába. A Házi Rend 72-es paragrafusának 21-es b. pontja mától ezzel egészült ki.

A reggeli nagyon finom lett és a fiúk nagy örömére, ma én mentem el az összes edényt elmosogatni.

A fiúk egymással sakkoztak a huzika előtti kemping asztalnál és Áron még akkor sem tűrte, hogy egy lépésről elmondjam a véleményem, amikor már túl voltak rajta.

Közben hagytam őket zavartalanul játszani és lementem úszni a tengerre.

Végre velem is játszottak néhány partit, amiben kiélhettem magam. Levente egy alkalommal (igaz, hogy huszár előnnyel), de szarrá vert. Rögtön be is ment Áronnak elújságolni, hogy „apukád feladta”.

Sok parti után elkezdtem írni  a mai blog bejegyzést.

Ebédre újra elővettem a régi bevált fegyvert és megsütöttem egy adagot a mélyhűtött panírozott cukkinikből. Éppen elkészültek, amikor a fiúk megjöttek a tengerről. Főleg ketchup-pal ették és mindenkinek nagyon ízlett.

Elmentem a Wifi Hot spot helyre. Rendeztem a blogokat és megírtam a második Grecsó levelet.

Levivel bekötöttük az otthon előre elkészített kb. 20 méter hosszú locsoló tömlőt. Jó irányba vezetve pont elég hosszú volt a huzika feltöltésére. Kitűnően szuperált, hamar feltöltötte az 50 literes tartályt. Nem kell többé kannában hordani a vizet.

Áronnal megállapítottuk, hogy ez a huzika pont három személyre van kitalálva, ezért az egyik nyáron elhozhatnánk a Nóra nagyit is egy kicsit tengerezni. Biztosan élvezné.

Este nyolckor Áron kérte, hogy a kétnapos Internet remete élet után hadd mehessenek el egy órát Internetezni. Megállapodtunk, hogy mehetnek, de 9:00-kor már újra itt lesznek.

Felpattantak a biciklikre, notebook táska, bukósisak és el.

Pontban kilenc órakor megjelentek és a pontosságukra – joggal – büszkék is voltak.

Zuhanyozás, lefekvés. Áron azt kérte, hogy holnap reggel bundás kenyér legyen a fő attrakció.

Az ágyban még egy órát olvastunk, de mire odakint feltámadt a szélvihar, már villanyoltás és alvás.

2015. augusztus 9., vasárnap

Elromlott a huzika ajtajának a zárja

Korán keltem. A fiúk még ájultan aludtak, amikor elmentem kenyérért. Nagyon finom friss félbarna kenyeret vettem és ha már ott jártam,végigsétáltam az itt vasárnap szokásos kirakodó vásáron. Csak egy négy darabos AAA elemet vettem, mert a klíma távszabályzójában a régi kimerült.

Mire visszaértem a fiúk már felkeltek és jártak fogat mosni.

Bár büntetést érdemelnének a tegnap esti késői kimaradásért, én mégis úgy gondoltam, hogy kényeztetéssel kezdem a napot. Elhatároztam, hogy a változatosság kedvéért ma meleg szendvicseket készítek a zöldségek és a kakaó mellé. 

A felszeletelt kenyerek egyik oldalát megsütöttem joghurtos vajon. Minden két szelet közé került egy-egy szelet Kárpát szalámi és egy szelet trappista sajt, egy karika paradicsom, majd az egész bekerült a mikróba és átsütés után uborkával, új hagymával, paradicsommal került a kakaó mellé tálalva. 

Áron majonézt, én pedig még ketchupot tettem rá. A „büntetés” reggelinek nagy sikere volt.

A fiúktól azt kértem, hogy ma számítógép ügyben fogadjanak remete életet és rá se nézzenek a gépre.

Reggeli után kollektív körlet takarítás következett. A mosogatást közösen vállalták. Levi bevallotta, hogy ő otthon még soha nem takarította le a konyhapultot, de most, hogy megmutattam neki is tetszett az eredmény.

Délelőtt 11 óra és délután 2 óra között nem örülnék, ha a fiúk a tengerparton töltenék az idejüket, mert nagyon tűz a nap, nagy az UV sugárzás, ezért inkább kihívom őket egy sakkpartira, amit tudunk árnyékos helyen is játszani, megnézem, amikor ők játszanak egymás ellen és mutatok nekik egy-két érdekes feladványszerű állást, amik az én 4-5 éves sakkozói pályafutásom alatt fordultak elő.

Sakkozásuk közben őket jégbe hűtött őszibarackkal, magamat kávéval és sörrel kényeztetem.
Közben felhívtuk Nóra nagyit, aki mint mondta, nagyon örült a hívásunknak, és örül, hogy hallja a hangunkat, de azt mégsem értem, hogy ő miért nem hív fel minket soha.

15:45 Az ebédről még egy szó sem esett. Mehetnek úszni és fürdeni.

Ebédre végül egy Knorr zacskós csirkeleves készült, ami után elfogyasztottuk a Jutka készítette szilvás gombócot. Az ebéddel a fiúk nagyon megvoltak elégedve.

A holnapra tervezett menühöz mégis megvettem volna azt a nagy kerek füstölt sajtot, amit a zsibin kínáltak potom Kunáért, de mire kimentem, már nem voltak sehol.

Én csak egy sör mellett asszisztáltam a SOLO nevű kártyacsatájukhoz és közben fotóztam a fiúkat.

Később én mentem el a WiFi helyre, mert szerettem volna elküldeni néhány email-t.

Áron azzal a rossz hírrel érkezett, hogy sikerült elrontania a huzika ajtajának a zárját. A vallomásával még a lehetőségét is kizárta annak, hogy leszúrjam. Azonnal mentem vissza, hogy felmérjem a javítás lehetőségeit. Hiába, hogy közben két vodkát is bekaptam, még odáig sem jutottam el, hogy megállapítsam, mi okozta a zár hibáját. Hiába próbálkoztam még a késő esti lámpafénynél is. A szétszerelésnél ugyanis egy ponton hiányzott a szerszámkészletemből egy úgy nevezett „Seeger fogó ki”.


Maradt a zuhanyozás és a lefekvés.

2015. augusztus 8., szombat

A számítógép kiírthatatlan a napi programból

Negyedik napon vagyunk úton. Az idő eddig kitűnő.

Reggel az ágyban még olvasgattam egy órát.

A fiúk még alszanak, amikor én már kimegyek megnézni a nagy szörf életet. Az eszközök még tavaly óta is rengeteget fejlődtek. Egyre modernebbek és természetesen egyre drágábbak. A szörfözés technikája is változott. Csak ámulok és bámulok, hogy miket tudnak a nálam fél évszázaddal fiatalabbak. Be kell látnom, hogy ide már nem fogok eljutni.

Kezdődik a reggeli készítés ceremóniája. Készítem az alapanyagokat. Áron morog, hogy már megint neki kell mosogatni. Levi segít, az ő mai feladata a „körlet rend”.

A nagy sikerre való tekintettel megismétlem a tegnapi menüt. Sült szalonnán tükörtojás lágyásan, mellé paradicsom, paprika, uborka, retek és új hagyma és hozzá kakaó. Főleg a szalonnának van sikere. A tojást is megeszik, de kenyeret hozzá egy falatot se, azt csak én eszem, a zöldségeket pedig csak akkor eszik, ha könyörgök, hogy egyék.

Reggeli után én írom a történéseket, Áron és Levi kártyáznak.

Utána elmegyünk együtt úszni. A tenger hibátlan, az idő nekünk kedvez, de később Áronék sajnos mégis bebújnak a jól klimatizált Internetes kabinba és ott múlatják az idejüket, amíg a szigorú Apa onnan ki nem tessékeli őket.

Késő délután körkérdés, ki mire szavaz az ebédet illetően. Itt demokrácia van. A választási lehetőségek:

  1. Tojásos lecsó, benne debreceni és virsli,
  2. Rántott cukkini, tetszés szerint majonézzel, ketchup-pal vagy mustárral,
  3. Tejfölös kapros tökfőzelék sült kolbásszal.
A szavazás lezárult, a szavazó bizottság megállapította, hogy a tökfőzelék 100 %-ban nyert.

A fiúk elvonulnak a tengerre és amikor onnan visszatérnek, már úgy szól a közlés, hogy 10 perc múlva kész az ebéd és tálalva.

A tíz perc után többször kihűl és többször melegítem az ebédet, majd egy óra elteltével egyedül ebédelek.

Elindultam a BILLA-ba, hogy pótoljam a kifogyott készleteket, de útközben nem állottam bevinni a zsák szemrehányást az Internet elérési HotSpot helyre.

A BILLA-ban vettem sört, ásványvizeket, málnaszörp koncentrátumot, vodkát, főzni való kukoricát, trappista sajtot, és hajmosó sampont. Lisztet is beterveztem a palacsinta sütéshez, de végül azt elfelejtettem.

A fiúk közben tengereztek, de amikor megérkeztem a bevásárlásból, akkor még mindig az Internet volt a főszereplő.

Már elmúlt este hét óra, amikor segítettek kipakolni az autóból és végre leültek „ebédelni”.

Kicsit felkerekedett a szél és még az is lehet, hogy esni fog.

Tenger, tenger, tenger. Áron és Levi elmentek biciklizni. Az a gyanúm, hogy a recepciónál nem jutottak tovább, mert ott van Internet hozzáférés.

Kicsit alakítottam a G. Krisztiánnak tervezett levelemen, aminek válasza kell majd a lányomnak készítendő irodalmi összeállításhoz.

Elküldtem egy levelet a Varjú úrnak, hogy kezdődhessen Tamás napelemes rendszerének a tervezése.

Olvasással múlattam az időt, türelmesen várva az esti lehűlést és azt, hogy a fiúk felálljanak a számítógép mellől és hazataláljanak.


A türelmem az éjféli harangozás után elveszett. Fogtam az elemlámpát és elmentem értük. Onnan tudták, hogy nem látok a pipától, hogy meg se szólaltam, csak megjelentem.