fekete nap

Igyekeztem időben felkelni, hogy mire Adri jön, már megreggelizve tudjam fogadni. Azért még két Duolingo belefért a reggelbe.

Adri meghozta a cuccokat, de a vadi új, operációs rendszer nélküli, u.n. meztelen Lenovo-hoz nem hozott semmit, de még DVD lemezt sem, úgy, hogy ahhoz még először le kell töltenem minden drivert.

Elindultam az okmányirodába, kiváltani az új személy igazolványt. Egészen addig nem volt probléma, amíg nem akarták felvenni az ujjlenyomatomat. Az én ujjaim olyan kopottak, hogy ez már nem ment. Hiába a 77 év alatt volt módja elkopni. Hogyan fogok én bankot rabolni, ha még ujjlenyomatot sem tudok hagyni magam után? J

Amikor hazajöttem, nem találtam sehol Mannát. Vagy elcsavargott, vagy Emőke lement érte betegen és már felvitte.

Elkészítettem az Adri navigációs SD kártyáján a térképek frissítését. Nagyon ráfért, mert legtöbbje 2009-es volt. Megírtam hozzá a tesztelési utasítást.

Az ebédhez vettem egy új zellert, mert megkívántam egy tárkonyos ragulevest, persze nem olyan macerásan elkészítve, ahogy az a receptkönyvemben van leírva, csak hamisan. A zacskós levest, csak egy felkockázott sárgarépával, feldarabolt zellerlevéllel és a grillcsirke felaprózott mellehúsával próbáltam feljavítani. Nagyon finom lett. 

Áron hazaért ½ 3- kor. Neki is kínáltam a levest, de ő inkább azonnal leült játszani a számítógépen. Egyelőre csak én izgulok azon, hogyan fog sikerülni szombaton az írásbeli felvétel.

Letöltöttem a Windows 7-hez található drivereket.

Pihenés gyanánt sikerült elvesztenem egy sakkpartit, miközben egyfolytában azon idegeskedtem, hogy Áron órák óta csak az Interneten lóg és ingerülten válaszolgat, amikor arra kérem, hogy most már vegyen elő egy feladatsort és üljön le tanulni.

Hatkor végre felállt és azt mondta, hogy bemegy a szobájába tanulni. Én közben készítettem a vacsorát és fél óra múlva bementem megnézni, hogy mit csinál. Az íróasztalán nagy kupleráj, Áron pedig az ágya szélén ül és Internetezik. Közölte, hogy holnapra nem kell semmit tanulni, mert a tanárnő mondta, hogy csak három diák lesz bent és akkor inkább elviszi őket egy cukrászdába, hozzanak magukkal pénzt. Kiderült ugyanis, hogy a szülők többsége adott a gyereküknek a távollétre igazolást, hogy az egész napot a felvételire való készüléssel tölthessék. Ezen egy kicsit kiakadtam, mert én az iskola helyében úgy reagáltam volna erre a helyzetre, hogy egy magyar és egy matematika tanárt kértem volna fel, hogy az utolsó néhány napot erre fókuszálva tartsák meg.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy pár napja Áron is megkérdezte, adnék-e neki is egy ilyen igazolást, de én elleneztem.

Este hét után tudtam rávenni, hogy üljön le végre és csináljon meg egy matek feladatsort, de ebben sem volt köszönet. Nyolckor ideadta az elkészült munkát, ami sajnos nem volt 100 %-os és akkor nagyon összevesztünk, de annyira, hogy egy pár pofon is elcsattant. Nem elég, hogy a feladatsor megoldása tele volt hibával, még az én javításomat kritizálta meg nem engedhető  hangnemben.

A nagy balhénak persze Emőke is a szenvedő alanya volt, aki közben mindvégig megpróbálta a kialakult helyzetet konszolidálni

Nagyon rosszkedvűen kerültem az ágyba.

Okmányiroda

A reggeli felkelés után még tartott a szorgalmamból és megcsináltam a Duolingo napi penzumát.

Átnéztem a levelezésemet. Időben észrevettem a Kormányablaktól kapott értesítést, miszerint február 11.-én le fog járni a Gépjármű vezetői jogosítványom. Gondoltam, akkor mielőbb bemegyek az Okmányirodába és egy füst alatt meg fogom újíttatni az új típusú chip-es Személyi Igazolványommal együtt.

Megírtam és közzétettem az elmaradt blog bejegyzéseket.

Áron Internetes pihenéssel kezdte a délutánt, nem érezve, hogy milyen közel van az írásbeli felvételinek a napja.

Áronnak kinyomtattam néhány új feladatsort, hogy az ne lehessen kifogás, hogy amiatt nem tudna készülni.

Emőke lányom, bezzeg még betegen is készül a január 27.-i vizsgájára.

Adri telefonált és jelezte, hogy holnap reggel a Bogi iskolai fuvarja és az autószerelő között felhozná a navigációs kütyüjét a 2009-es térképadatok frissítésére és az unokatestvérének a notebookját, hogy telepítsek rá egy Windows 7-et.

Későn feküdtünk le, de én még ½ 1 után benéztem Áron szobájába és Ő még mindig a számítógépen lógott.

Német helyett Matek

Mélyen aludtam, amikor Áron elhagyta a terepet.

Igyekeztem, hogy minden reggeli programommal végezzek, mire Balázs telefonál. Így is történt és még a reggelizés is belefért, sőt a szétszedett WC öblítő tartály alkatrészeit is be tudtam tenni Emőkétől kapott 20 %-os ecetbe, hogy vízkőtlenítsem.  

Balázzsal ½ 11-re beszéltem meg a találkozót MOM Park-ban.  A 139-es busszal éppen időre odaértem. Ott elintéztük a pénzügyeinket és elvitt a Háros utcai házhoz, ahol az új lakást megvették.

Egy kicsit beszélgettünk, Judit készített egy finom kávét és Balázs nekünk ajándékozott egy Epson DX 4450-es nyomtatót, majd hazahozott egészen a Gazdagréti térig.

A kis kínaiban ebédeltem, majd kinyomtattam három példányban egy új Matek Feladatsort, mert Krisztának az volt a kérése, hogy a fiúkkal ma a német helyett Matekot gyakoroljunk.  Egyetértettem, mert négy nap múlva (16-án szombat reggel kell megírniuk a felvételit).

Amikor Áron hazaért, azt kérte, hogy a német gyakorlásig – ami ma matek lesz – hagy skype-oljon a Leventével és majd utána ül le tanulni. Nem voltam elég szigorú és belegyeztem.

A feladatsor megoldása elég jól ment. Mind a hárman 40 pont fölött teljesítettek az elérhető 50-ből. Kriszta jött a fiúkért és ½ 6-tól még 6-ig beszélgettünk.

A baj csak az, hogy Áron a megállapodást nem tartotta be és 6-tól 8-ig, – amíg fel nem emeltem hangomat -, tovább folytatta az Interneten a játszást. Már látom előre, hogy előbb-utóbb el fog szakadni a cérna.

Még megkértem, hogy szaladjon le a CBA-ba tarjáért, hogy holnapra tudjak neki tízórait csomagolni. Áron le is ment, de tarja helyett borjú párizsit vett. Szerintem az nem olyan jó, mint a tarja, de ha ezt szeretné, akkor legyen. Lent összetalálkozott Emőkével és megígérte neki, hogy visszamegy hozzá.

Nem örülök neki, hogy Emőke, betegen ebben a nyirkos időben lent van.

Amikor Áron feljött elosztotta háromfelé az amerikai mézes csirkét. és 1/3-ot átvitt Emőkének.

Elkészítettem a holnapi tízórait. Áron kérésére csak úgy tudtam emelni a mennyiséget, hogy a második  szendvics nem zsemlében és nem tarjával készült, hanem rozskenyérrel és lecsókolbásszal, de abba is jutott lapsajt. Áron reklamált, amire dühömben csak annyit mondtam, ha nem tetszik, dobja ki.

Adri jelezte, hogy holnap reggel a Bogi iskolai fuvarja és az autószerelő között felhozná a navigációs kütyüjét a 2009-es térképadatok frissítésére és az unokatestvérének a notebookját, hogy telepítsek rá egy Windows 7-et.

Későn feküdtünk le, de én még ½ 1 után benéztem Áron szobájába és Ő még mindig a számítógépen lógott.

Pénzügyek

Reggel mind a ketten nehezen ébredtünk. Ennek az egyik oka a hétvégi ellustulás, amiben valószínűleg elállítódott a bioritmusunk. A másik a tegnap esti késői lefekvés.

Kádár urat telefonon megkérdeztem, hogy a holnapi nagy készpénzfelvételnél el tudják-e engedni a jutalékot, mivel az beleesne a havi első kétszeres ingyenes kp felvételbe

, de – mint mondta, sajnos nem, mert az csak az ATM-ből felvett pénzre vonatkozik. 

- És ha annak felemeltetem a limitjét? 

- Azt hiába emeltetném fel, mert az ATM maximum csak 600.000.- forintot tud kiadni, ez majd csak akkor lesz magasabb összeg, ha már lesz 50.000.- forintos bankjegy.

Áron már régen itthon volt, amikor elindultam a Citi Bankba, hogy felvegyem az első adagot és majd holnap felveszem a másodikat és akkor utána már ennyivel csökkenhet a felveendő készpénz utáni jutalék.

Hazajövet elosztottam a Dömsödről hazahozott füstölt húsos bablevest három részre. Egy részt kapott Emőke, de kellett neki vinnie hozzá tejfölt is. Ő az üzleti tejfölt preferálja a Dömsödi paraszt tejföllel szemben.

Mi is jól bebableveseztünk Áronnal. 

Nem megy a felvételire készülés, de a Star Wars 7 igen

A ½ 12-es felkelés Dömsödi rekord.

A reggeliben nem csupán bundás kenyér, főtt-füstölt tarja, sajt, hónapos retek, hanem grill csirke combok is voltak.

Áron kora délután 1-ig hozzá se nyúlt a feladatsorokhoz, ezért felhívtuk Emőkét, akivel megállapodtak a ma délutáni programban.

Igen ám, de közben megjött Levente, aki az egész délelőttöt tanulással töltötte és ezért Judit átengedte egy órára játszani Áronhoz, aki ma még semmit nem tanult. Zavaros a feltételrendszer, amiben magam is alig tudok eligazodni.

Délután korán kellett elindulnunk ahhoz, hogy Áron ½ 6-ra odaérjen az angolra. Igaz, hogy Kriszta azzal kívánta jutalmazni a Kührner ikreket, hogy miután egész délelőtt a felvételire készültek, elvigye őket a Star Wars 7 bemutató filmelőadására.  Erre persze Áront is meghívták, aki egész délelőtt semmit sem készült a feladatsorokból.

Azt terveztük, hogy ½ 4-kor indulunk, de ebből semmi nem lett, mert Áron megbeszélte a fiúkkal, hogy elég ha ½ 6-ra odaér,  mert a mai külön angol elmarad és onnan mennek a moziba.

Emőke külön megkért, hogy az ónos eső miatt a jeges úton nagyon lassan, óvatosan jöjjünk. Ehhez képest végig száraz volt az út hazafelé.

Áront kitettem a Krisztáéknál és én mentem tovább a Nóra nagyihoz. Vittem neki a zöld kupakos kávét és egy kisebb tejfölös vödörben a tejfölös bablevest.

Nagyi azzal fogadott, hogy nincsen jól és becsípődött a dereka (amivel persze nincs egyedül), Ma még nem evett semmit, mert üres a hűtő. Ehhez nagyon jól jött a kis vödör bableves, amiért nem győzött hálálkodni.

Az ottlétemkor hívott Kriszta, hogy akkor Ő a két fiú mellé Áront is elvinné a moziba, engedem-e. 

Mondtam, hogy tudomásom van róla, mivel Áron ezt már Olivérrel megbeszélte ma délután és a mozijegyre is adtam Áronnak 3000.- forintot.

Hazajövet nagy rend és tisztaság fogadott és már csak magamat és Mannát kellett ellátnom, mert egy szem macskakaja sem volt itthon. A CBA vasárnap zárva van, ezért a felmelegített grillcsirkén osztoztam Mannával.

Utána ½ 9-kor leültem blogot írni és vártam, hogy mikor ér haza Áron.

tejfölös bableves

Reggel sikerült Áront is mozgósítanom, hogy ½ 9 tájban elinduljunk a piacra. Vettünk tejet, tejfölt, tojást, hónapos retket, és füstöl tarját, virslit a tervezett bableveshez.

Hazafele menet Áron Leviéknél kiszállt az autóból és hiába ígérte, hogy ½ óra múlva hazaér, egyedül kellett reggeliznem.

Áron Leventééknél, mint azt a visszaérkezésekor elmondta, egy nagy hóembert építettek közösen.

Felhívtam Gabikát, hogy ha tudnak, jöjjenek át egy unikumra, hogy oda tudjam adni a neki érkezett 10000 mAh-s power bankot.

Közben feltettem főni a füstölt sertésgerincet és a beáztatott babot.

Gabika és Feri átjöttek és az unikum mellett Gabika nagyon örült a küldeménynek.

Később átjött Levi és Áronnal órákig játszottak. Levi nagyon határozottan búcsúzott el, mert mint mondta, megígérte Juditnak, hogy ½ 1-kor elindul haza.

A csipetke belecsípésébe Áron is segített, különben sosem lettem volna kész vele.

A gazdagon ízesített bableves hiába lett kész időben, Áront nem lehetett lecsalni, ebédelni. Ennek persze az volt az egyik oka, hogy Juditéknál evett valamit. Megint egyedül kellett ennem, de egy óra múlva ő is megkóstolta.

A derekam nem javult számottevően.

Áron egy nagyon jó matek feladatsort csinált. Az elérhető 50 pontból 49-et ért el. Kértem, hogy csináljon még egy magyart is, de arra az Internetes elfoglaltságai miatt nem került sor.

A bableves maradékát három részre osztottam el. Egy kisebb dobozzal a mélyhűtőbe került felcímkézve, egy nagyobbacska műanyag vödörrel viszünk holnap este a nagyinak és a harmadik Gazdagrétre kerül.

Megcsináltam a mai Duolingo penzumot, lefekvés után pedig még olvasgattam a Hamingway novellát, ami elég lassan megy, mert még sok benne a számomra ismeretlen angol szó.

„hívtatok?”

Arra ébredtem, hogy a lumbachóm még rosszabb állapotban van. A felkelés, öltözködés és a reggeli során nagyon vigyáztam minden mozdulatomra.

Anika kocsonyás tálja végre kiürült, be is tettem a mosogatógépbe.

Próbáltam a lakásban egy kis előtakarítást végezni, de még így is földrengés utáni állapotok uralkodnak.

A Kínai posta meghozta Gabikáék Power Bankját. Gabika biztosan nagyon fog örülni neki.

Próbáltam egy fájdalommentes testhelyzetet találni, amiben meg tudom írni a blogom, de a hanyatt fekvésen kívül nem sikerült találnom.

Áron az ígérete szerint ½ 3-kor érkezett haza, de a szobáját rendbe tenni nem volt elég egy óra.

Amikor mondtam neki, hogy menjen le és hozza föl a Mannát, egy kisebb csoda történt. Felvette a kabátját és a sapkáját, majd amikor kinyitotta az ajtót, Manna ott állt és csak annyit kérdezett: „hívtatok?”

Bár én mindent már előre összeraktam, mégis csak ½ 4-kot tudtunk elindulni.

Az első állomás a TESCO. Nagyon szervezetten és összeszedetten vásároltunk. Vettünk sajtokat, egy egész grillcsirkét, leves zöldséget, üdítő italokat, kedvenc töltött nápolyinkat, Unikumot, tisztítószereket és még Mannának is a kedvenc macskakajáját is. 

Áron bekapott három hot dogot. Mire leadtuk a PET palackokat és a kedvezményre jogosító kuponokat, több mint 2000.-rel csökkent a fizetendő végösszeg.

A TESCO-ból már sötétben indultunk, de élveztem, hogy már rendben van a világítás. 

Sehol nem álltunk meg és így este 6-ra érkeztünk a bázisra.

Áron nagyon élvezte, hogy mindent vastagon belepett a hó, csak a Manna csodálkozott, hogy minden fehér, amikor a legutóbb még zöld volt.

Szépen ki volt takarítva és 23॰C meleg volt. Áron felkapaszkodott az Internetre, én pedig elkezdtem a tervezett következő diótortához szükséges diót törni és hiába vívtam vele 8-9-10 órakor, én már lefeküdtem, mert a derekam nem akart javulni. 

Hamar elaludtam, de egyszer csak arra ébredtem, hogy már ½ 1 van és Áron szobájában még mindig világos van. Átmentem és nagyon határozottan kikapcsoltattam mindent. Az éjszakai túrám arra is jó volt, hogy a holnapi bableveshez időben beáztathassam a tarkababot.