Adriék jönnek látogatóba

Amikor felkeltünk, mondtam Áronnak, hogy igyekezzen összekészülődni, mert Mannát be kell vinnünk a doktor bácsihoz.

-           Áron: „Apa, kértelek, hogy ne mond ki azt a szót, hogy: „Doktor”, mert akkor a Manna elbújik, és nem fogjuk tudni beterelni a hordozókájába.”

Naná, hogy piac. Legelőször egy nagy füstölt csülköt vettem a tervezett bablevesbe. Utána egy kis kávét a vegyesboltban, meg egy vekni kenyeret, és a piaci cukrászdában 3 x 2 krémest.

Utána bevittem Siket doktor úrhoz Mannát a bélféreg elleni tablettához. Onnan csak egy lépés volt Imre Gombasoft boltja. Neki bevittem a Kínai autós töltőket.

Imrénél felhívtam Adriékat, hogy találtam egy nekik való egészen jó ár/érték arányú Lenovo notebookot, de Adri és is Zsolti is azt mondták, hogy ez még korai nekik. Ha már felhívtam, meghívtam őket a tejfölös csülkös bablevesre.

Zitáéknak vettem egy mézpumpát.

Visszafele beugrottam Laci bácsihoz, akitől alkatrészekben kaptam egy összeszerelendő mini melegházat.

Itthon feltettem a csülköt főni és elkezdtem készíteni a reggelit. Mire Áront lecsalogattam már készen volt a reggeli.

Elugrottam a Barkácsboltba, hátha kapok ott PE fóliát a mini melegházhoz, de hivatalosan nem volt, viszont a raktár térből hoztak egy nagy darabot „legyen kellemes a hétvégéjük” és nekem adta.

Másfél órai főzés után bepakoltam a csülök mellé a zöldségeket, hagymát, fokhagymát, így mire Adriék megérkeztek, teljesen elkészült a csülkös bableves. Mindenkinek nagyon ízlett az ebéd. Közben Zsolti meg én iszogattunk és az ebéd záró akkordja a Dömsödi krémes volt.

Adriék nagyon jól érezték magukat nálunk. Bogi különösen élvezte Áron hintáját.

Ebéd után még kimentünk a Duna partra sétálni, hogy ledolgozzuk a nagy zabálást.

Visszajövet, mindenki kíváncsi volt a lakókocsira belülről, amivel, joggal dicsekedtem. Főleg Boginak tetszett, hogy ebben minden van, ami szem-szájnak ingere.

Késő délután elbúcsúztunk.

Elkezdtem bepakolni a kicsírázott magokat a tejfölös pohárba rakott keverék földekbe és azt egy tálcán alul-fölül megküldtem vízzel.

Érkezés Dömsödre

Áron a suliba menet megígérte, hogy ½ 3-ra haza fog érni.

Felkelve megnéztem a szobáját, de azt nem hagyhattuk itt ilyen állapotban, mert, akkor sose jövünk jó érzéssel haza.

Az idő tavaszias, de ennek ellenére bekapcsoltam a Dömsödi fűtést.

Az én dolgom a pakolás volt. Négy napos hétvégére kellett felkészülnünk.

Emőke még lábadozik és ezért szóba se jöhet, hogy velünk töltse ezt a négy napos ünnepet.

Amire Áron hazaért, Manna is meglett.

Hamar sikerült elindulnunk. A TESCO-ban minden frissen kapott utalvány és kupont beváltottunk.

Az érkezés este hatra sikerült, de mindenki örömmel vette az akadályt. Manna kiment csavarogni, Áron bekapcsolta a számítógépet, én pedig gondosan berámoltam, mindent a hűtőbe.

Okmányok cseréje

Amikor Áron elhagyta a terepet, megreggeliztem és bementem a Budafoki úti Okmányirodába. A kék EU-s egészségügyi kártyánkat nagyon gyorsan és rugalmasan kicserélték egy vadi újra. Ez most három évig lesz érvényes.

Az iránt is érdeklődtem, hogy egy új személyit mennyi idő alatt kaphat Áron. A válasz kedvező volt: 8 nap. Ez még belefér, mert ő csak 26-án repül.

Amikor Áron hazaért, kértem, hogy azonnal induljunk el az okmányirodába megcsináltatni az új személyijét.

Nem azt mondom, hogy egy perc alatt, de nagyon hamar felvették a személyihez szükséges adatokat, elkészítették az új fényképet, ujjlenyomatot vettek és SMS-ben nyolc napon belül ki fognak értesíteni az Áron ÚjBuda Önkormányzaton átvehető Személyi Igazolványról.

Hazafele felmentünk a Fehérvári úti csarnok kajálda emeletére. Vettünk sült hekket majonézzel, Bolognai spagetti (műanyag) sajttal, üdítőt és sört, de helyben elfogyasztani már nem volt időnk, mert a csarnok 6-kor zárt. Becsomagoltattuk és, mint aki jól végezte dolgát, indultunk haza.

Okmányok házi ellenőrzése

Áron befejezte a betegszabadságát és úgy indult el az iskolába, hogy arra fel sem ébredtem.

Reggelire csak egy szelet kenyeret szalámival és egy lágy tojást ettem.

A Duolingózást nem vittem túlzásba és a napi vállalásnak csak a töredékét végeztem el.

A nagymosás mellett egy külön tálban mostam ki a Dömsödön összesározott fekete nadrágot.

Ajánlott küldemény miatt mentem le a postára. Egy kis csomag jött Kínából. Először értetlenül álltam a tartalma előtt, mert a 10 darab szivargyújtós töltő csatlakozóra egyáltalán nem volt szükségem, azután lassan beugrott, hogy ezt az Imrének hozattam a boltjába.

Kiváltottam az április 2-án kezdődő szurikhoz az injekciókat és lassan kezdtem készülődni a Brushupra.

Ma Mannás brushup volt, mert Gerry csak minden második szerdán tud feljönni Győrből Budapestre. Sajnos ez egy kezdő csoport, de ártani nem ártott, annak ellenére, hogy Manna kérte, engedjük érvényesülni a kezdőket. Az olvasó csoportot is élveztem.

Norci írt Viberen, hogy figyeljek oda, hogy Áronnak meglegyen a kék EU Egészségügyi kártyája és, hogy érvényes legyen.

Azonnal megnéztem, mind a kettőnké lejárt 10 éve. Gondoltam, akkor már megnézem a személyi igazolványát is, mert az lesz az útlevél a Bristolba utazásához. Még jó hogy megnéztem, mert 2015. nov. 29-én az is lejárt

Áron már lábadozik

Hét óra előtt ébredve benéztem Áronhoz és láttam, hogy még mindig betegnek látszik, de ő is úgy gondolja, hogy már elég volt a lógásból és bejelentette, holnapra meg fog gyógyulni és megy a suliba.

Balázs telefonált, hogy ajánlott levélben elküldte a kölcsönszerződést és azt kérte, hogy okvetlenül látogassuk meg őket Szentbékálán. Én azt tervezem, hogy ezt a kiruccanást késő tavasszal fogjuk megejteni és úgy, hogy egyúttal Tamáshoz is benézünk Révfülöpre.

Gyorsan készítettem mind a hármunknak reggelit. Áron is és Emőke is örült a kényeztetésnek. Felvágottas, sajtos meleg szendvics készült lágy tojással.

Az Internet elérést csak úgy tudtam megoldani, hogy a wifi routert kiiktatva a DLINK modemmel DSL-jére direkt kábellel csatlakoztattam a Notebook-ot és létrehoztam egy új szélessávú kapcsolatot. A Wifi kapcsolat megjavítása egy következő feladat lesz.

Reggeli után még gyorsan elvégeztem néhány Duolingó gyakorlatot.

Közben Nóra nagyi telefonon érdeklődött Áron hogylétéről.

11-kor elindultam az Urológiai Klinikára és vittem a nagy labor leletet. Az Adjunktus úr egy rövid levéllel átirányított az aneszteziológus doktornőhöz, aki kedvesen és nagy alapossággal végigment minden részleten és egy valamivel, hosszabb levéllel visszairányított az Adjunktus úrhoz. Megkaptam a sincumárról való átállás instrukcióit és hozzávaló receptet, valamint a bevonulásom időpontját (április 7. de. 10 óra).

Hazafele bekaptam egy tejfölös, sajtos lángost és vettem a kis kínaiban Áronnak egy amerikai mézes csirkét sült tésztán.

Itthon gyorsan feltettem egy kávét magamnak, de nem kellett volna sietnem, mert Olivérék nem jöttek a gyerek-németre.

Jött viszont Zita és Bori a felnőtt-németre. Nagyon élvezték az órát, különösen Bori, mert neki minden máshol kudarcélményei vannak (kinevetik, megalázzák). Sokszor megdicsértem a jó válaszaiért, amire csak annyit mondott, hogy: „nagyon szeretek itt lenni.”

Bori valóban nagyon sokat tudott és néha még Zita reklamált, hogy most már vegyünk valami olyan anyagot, amiben ő is csillogtathatja a tudását.

Óra után lekísértem őket a kapuhoz, mert én is mentem Mannáért. Zita és Bori csodálkoztak, hogy Manna az első hívó szóra előjött a bozótosból.

Vacsorára feltálaltam egy kevés csirkelevest és a sült tésztára rakott amerikai mézes csirkét, de abból mind a ketten sokat meghagytunk holnapra.

Adri felugrott este az unokahúgának a notebookjáért. Remélem, hogy a használó meg lesz vele elégedve.

Késő este rossz érzésem támadt és még benéztem Áron szobájába. A gyanúm nem volt alaptalan, mert Áron még így ½ 11 után a notebookján nézett egy filmet. Nagyon pipa lettem és azt mondtam, hogy azonnal kapcsolja ki.

Mind a két gyerek beteg

Áron azzal keltett, hogy hét óra óta hányingere van és görcsöl a hasa. Nekem sem kellett több, rögtön pánikba estem. Áronnak csak annyit mondtam, hogy feküdjön vissza és pihenjen. Megnéztem, hogy van-e láza, de nem volt. Akkor már tudtam, hogy ez vagy egy enyhe lefolyású baci fertőzés, vagy egy még egyszerűbb „undoritis rabota”. Mindegy, pihenjen, próbáljon meg kakálni és ha nem megy, akkor is pihenjen.

Felhívtam Nóra nagyit és elmondtam neki, mi a helyzet és ne haragudjon, de az ígéretem ellenére ma nem megyek fel hozzá.

Nagyi megértette, sőt azt mondta, hogy ő jön. Ennek azért örültem, mert nekem 11 óra után be kellett mennem a labor leletekért és Áron addig se maradjon egyedül.

Nagyi megjött, főztem neki egy kávét és közben Áronnak egy gyenge teát, pirítós kenyérrel.

Elmentem a Fehérvári úti SZTK-ba a labor leletekért. Manna lejött velem és egy órán belül vissza is érkeztem. A lelet eredményekből nem sokat értettem, de holnap majd az adjunktus úr számára az is olvashatóbb lesz.

Áronnak készítettem egy sós vízben kifőzött krumplit a tetején Ráma margarinnal és mellé egy adag almakompótot, mindenféle finomsággal (szegfűbors, méz, fahéj, citrom haja). Áronnak nagyon ízlett és rögtön befordult a másik oldalára aludni. Gondoltam, hogy az alvás biztosan jót tesz.

Közben megebédeltettem a Nagyit. Az egyik üveg csirkelevest elpusztítottuk, miközben Mannának, aki időközben visszajött, neki is tettünk az „adomány” tányérjába.

Nagyit kikísértem a buszvégállomásra, adtam neki egy nagy üveg csirkelevest és elbúcsúztunk.

Áron és Emőke panaszkodtak, hogy péntek óta rosszalkodik az Internet elérés. Bejelentettem a hibát az Invitelnél, de a vizsgálódás késő délutánra kiderítette, hogy ők hibátlanul adják a DSL szolgáltatást, de valamiért a Wifi routerem nem működik megfelelően.

Este még egyszer lementem a CBA-ba és vettem péksüteményeket, felvágottat, sajtot valamint két doboz Kozel sört, részben azért, hogy ha Áron holnap tud menni suliba, akkor legyen tízóraija, másrészt szomjas voltam.

Közben Emőke lányom is hazajött a munkából, azzal, hogy beteg. Este neki is átvittem egy üveg csirkelevest, és amikor mondta, hogy nagyon finom volt, akkor rátettem egy lapáttal és neki is főztem egy almakompótot, de abba már tettem lila hagyma és fokhagyma zúzalékot is. Ezt – felnőtt lányról lévén szó - kiegészítettem egy kupica sligovica pálinkával. Ha ettől nem gyógyul meg, akkor semmitől.

Csak késő este jutottam el odáig, hogy csináljak egy-két Duolingót.

Később Adri megjött az unokahúgának a Lenovo-jáért, amire W7 és Office 2010 került. Sokat beszélgettünk, mert nagyon régen nem láttam.

Márciusi vetés

Korai kelés után meghívtam Mannát reggelire, ami után rögtön kiment csavarogni.

Egy Duolingó és már kész is a reggeli.

 Zoli bácsi elkérte a láncfűrészt. Kitettem a kúp alatti asztalra. Arra kértem, hogy 6 -négyzetméternyi területet készítsen elő nekem a délutáni vetéshez és utána viheti a láncfűrészt. Naná, hogy fordítva csinálta és előbb elvitte a láncfűrészt. Végül azért átjött, és úgy ahogy felásta és elgereblyézte ezt a kis backyard-ot.

Rögtön el is kezdtem vetni a dolgokat. Vetettem cukkinit, rukkolát, zöldborsót, újhagymát, hónapos retket és sárgarépát. A régebbi magokat, csak azzal a reménnyel, ha kikel, kikel, ha meg nem, akkor oda majd dugok valamilyen palántát. Egy biztos, ezt most kellett megtenni, mert majd minden vetőmag zacskójára az van írva, hogy március eleje.

Gabikáéknál kávéztam. Megcsodáltam a nagy napernyőjük új ponyváját és az új szőnyeget.

Elkészítettem a sütőzacskóba a csirkecombokat. Megtűzdeltem fokhagymával és befűszereztem, megmustároztam. A zacskóba tettem mellé feldarabolt hagymát, narancsot és felkarikázott sárgarépát, öntöttem rá egy korty olíva olajat, egy két kanál levest és betettem a 200 ॰C-ra állított sütőbe.

Amíg őriztem a sütőt, megírtam a mai blog bejegyzést.

A kész narancsos, fokis csirkecombokat rátettem a főtt karfiolra és az egészet eltettem a hazavitelre.

Mindent összepakoltam és indultam haza.

Mire hazaértem, még nem volt vége Áron külön angoljának, de addig legalább szépen megterítettem.

Kicsit bosszantott, hogy a sok cuccal megint meg kellett kerülnöm a házat, mert a hátsó kaput csak nagyon ritkán nyitja a kulcsom.

A CBA már zárva volt, de én (mint kezdő alkoholista), már annyira kívántam egy kupica pálinkát, hogy egy korábbi meghívására, amit eddig mindig halogattam, most felmentem B. Palihoz és bekaptunk egy-két páleszt. Közben tettük a törvényt, hogy mik nem mennek jól a házban. A bosszankodás fő apropója a hátsó bejárat volt.

Áron lelkesen mesélt arról, hogy ma mit tanultak. Csak ketten ültünk le vacsorázni. Emőke adagját lefedtem egy alufóliával és az ajtaja elé tettem.