A csicsóka árnyékolja a zöldborsót

Hétkor ébredtem.

Elküldtem Adriennek az Éhszakok receptkönyvet, mert a diótortát okvetlenül szeretné elkészíteni.

Reggelire sült angol szalonna tojással.

Miután Miskolczi Marika megállapította, hogy a zöldborsóim sose fognak megérni, mert a csicsóka nagy lapát levelei nem engedik, hogy a nap süsse őket, ezért egy metszőollóval tőből kivágtam az összes csicsókát.

Marika fogja kedd délelőtt beengedni a szakértőt, aki megvizsgálja, hogy miként lehet összekötni a villanybojlert és a gázkazánt és erre majd ad is egy árajánlatot.

Azután majd a hét közepén jön takarítani. Hogy legalább a beáztatott bélyegeket ne kelljen kerülgetnie, azokat kiteregettem, és amikor már kezdett szikkadni, betettem a könyvekbe, hadd préselődjenek.  

Már előre izgultam, hogy a késő délutáni induláskor a Manna nem fogja-e előadni ugyanazt, mint tegnap, hogy elcsavarog és fellelhetetlen.

Többször is végeztem próbahívást, de minden alkalommal előjött, sőt olyan is volt, hogy hívás nélkül odajött, csak úgy dörgölődzni.

Öt óra után már nem akartam kockáztatni és betettem a hordozókájába.

Hat óra körül bezártam mindent és elindultunk hazafelé.

Áron nagy rendetlenséggel és azzal fogadott, hogy hozott magyarból egy 5.öst, ezért nem is reklamáltam, hogy miért Internetezik ahelyett, hogy tanulna. Még azért annyit kértem tőle, hogy a mosogatógépet rámolja ki.

Emőke lányomat nem is láttam. Biztosan népi táncolni van.

Tíz óra után már rászóltam Áronra, hogy ideje lenne fogat mosni és lefeküdni, de előtte rámolja ki a mosogatógépet, mert az négy napja tele van és ezt már néhány órája egyszer kértem.

Az ex MTT-s buli

Már reggel hétkor felkeltem, hogy helyrehozzam a tegnapi fiaskót.

Reggeli után rögvest felhívtam Pergel urat, hogy ma kezdhetné a villanyszerelési munkálatokat, mert kora délutánig még itt vagyok a bázison. Ő amúgy is tervezte, hogy le fogja szállítani az eddig megvásárolt anyagokat, úgy hogy jön.

Közben elgurultam a piacra, hogy Emőkének vegyek, Esztike féle zöldséges tehéntúrót és a csavaros bácsinál M3-as csavarokat.

Dömsöd kicsi és a véletlenek nagyok, a csavaros bácsinál összefutottam Pergel úrral. Onnan már mind a ketten a bázisra indultunk.

Pergel úr elmagyarázta, hogy miért nem a fogyasztó dönti el, hogy az éjszakai fogyasztásmérő hányas kismegszakítóhoz legyen rendelve.

Hozzálátott a munkához és be kábelcsatornázta az új villanybojler áramellátását.

Amikor nem kellett Pergel úr körül asszisztálnom, akkor megpucoltam az újabb 35 dkg diót és meg is daráltam. A kenőcs kivételével az egész tegnapi procedúrát meg kellett ismételnem. Ez alkalommal nagyon odafigyeltem, hogy a kész massza a sütőben ne töltsön 15-16 percnél többet, mert akkor kiszárad és megkeményszik.

Igyekeztem úgy elkészülni tortával, hogy délután 2-3 órakor el tudjak indulni. Már a kész tortát is betettem az autóba, már csak Manna hiányzott.

Igen ám, de Manna ezeket a terveket kiszagolja, megérzi vagy konkrétan látja a készülődést és akkor köddé változik. Hívhattam én ötpercenként. még csak nem is jelentkezett.

Lesz, ami lesz, nekem háromkor el kellett indulnom, legfeljebb a buli után visszajövök Dömsödre.

Útközben ért Péter öcsém telefonja, miszerint Pünkösd vasárnap négytagú családjával szívesen laknának nálunk. Mondtam, hogy szívesen látom őket, de mi nem leszünk otthon, mert Dömsödre megyünk.

Otthon annak örültem a legjobban, hogy Áron végre teljesen meggyógyult. Ez főleg Emőke érdeme.

Betettem a hűtőbe, amiket a gyerekeknek hoztam és Áron lelkére kötöttem, hogy ne felejtse el Emőkének átvinni, amit neki hoztam.

Gyors borotválkozás, átöltözés és indultam Adrienért. Áron kérte, hogy amikor indulok, vigyem le a Nagyszeben térre, mert ott találkozik Tormási Attilával. Közben azt javasolta, hogy a MTT-s buli után még menjek le Dömsödre és használjam pihenésre a vasárnapot, Mannát pedig okvetlenül hozzam haza.

Nem sokkal öt óra után felvettem Adrient és kisebb komplikációk után indulhattunk az ex MTT- buliba.

Nagyon jó érzés volt találkozni rég nem látott kollégákkal. Mindenki örült egymásnak. Régi történetek és rengeteg fénykép került elő. Sok kaja és üdítő az asztalon, a diótortának pedig nagy sikere volt. Adriennt külön megkértem, hogy vigyen belőle haza Zolinak és a gyerekeinek.

Sok volt kollégát szomorúan hiányoltam. Aki komoly hátráltató körülmény miatt nem jött, azt megértem, de aki a meghívás ellenére egyszerűen nem jött el, azt úgy értékeltem, hogy magasról szarik a volt kollégáira.

Adriennt hazarepítettem és indultam Dömsödre. Már az eső is elkezdett szemerkélni.

Este 10 után érkezve a bázisra még a Mannának állt feljebb: „Hol voltál ilyen sokáig?” – kérdezte szemrehányóan. „Te hol voltál, amikor indulni kellett?” - válaszoltam. Végül, amikor feltálaltam neki a macskakaját, megnyugodott.

Később leszakadt az ég alja, dörgött, villámlott és zuhogott az eső.

 

 

Elkezdődött a diótorta projekt, de kudarc lett a vége

Már hétkor felkeltem, hogy minél hasznosabban tölthessem a napot. A célkeresztben a diótorta állt.

Marika mondta, hogy ma lejön takarítani, ezért a kupi nagyját már reggel megpróbáltam megszüntetni, hogy amikor belép, nehogy elájuljon. Az után kiderült, hogy ma még csak terepszemlét tart és majd a hét közepén jön takarítani. A cipőknek, csizmáknak nagyon örült és akkor megbocsát Áronnak, hogy olyan rumlit hagyott a szobájában, mint ami most is ott van.

A diótörést kiköltöztettem a kúp alá, sőt a diódarálás is ott folyt.

A zöldséges csirkelevest feltettem egy kis lángon főni. Beletettem minden található csirkeaprólékot, persze alaposan megmosva és apróra vágva, ahogyan Manna szereti.

Közben úgy kitört a nyár, hogy kénytelen voltam kimenni a Dunára egyet úszni. A nap sütött. a levegő meleg volt, de a Duna vize még mindig sportos. Egy árva lélek nem volt, aki bemerészkedett volna a vízbe. Lassan, óvatosan elmerültem és majdnem egy órát úsztam.

Megállapítottam, hogy most kinyithatták a Soroksári zsilipet, mert most a Duna itt Budapest felé folyt.

Megkevertem a diótorta anyagát a tojásfehérje habbal és elterítettem a sütőpapírral kibélelt tepsibe. Közben feltettem a tojássárgáját porcukorral a duplafalú lábasban és lassan kevergetve kis lángon melegítettem. Sajnos az időt elszámoltam és ha nem is égett oda, de nagyon kiszáradt.

Ha nem akarok szégyenkezni az ex MTT bulin, akkor holnap kezdhetem az egészet előlről.

Délután átmentem Judithoz és kértem, hogy menjünk, el a Pergel úrhoz, mert a telefonszámát valahol elszórtam. El is mentünk, de a barátságos puli kutyán kívül senki nem volt otthon.

Judit szerencsére tudott valakit a közelben, aki biztosan tudja, Pergel úr telefonszámát. El is mentünk és meg is kaptuk a telefonszámot. Ott volt Büti Ági is és hárman (ők kollégák voltak), jókat nevetgéltek régi, közösen megélt történeteken.

Juditot hazavittem és búcsúzóul adott két doboz tojást.

Mára még egy fontos feladatom maradt: Mannát el kell vinnem az állatorvoshoz, hogy adjon be neki egy féregírtó tablettát és csepegtesse be a nyakát kullancs elűző szerrel.

Manna szökési kisérlete

9-kor ébredtem. Manna rögtön azzal kezdte, hogy le szeretne menni. Én pedig mondtam neki, hogy ma más a napirend. Előbb megreggelizem, azután lehordok mindent az autóba (Manna téged is), azután összecsomagolva megyünk a doktornőhöz, azért, hogy onnan már egyenesen mehessünk Dömsödre.

Gondosan csomagoltam, hogy a diótorta készítéséhez semmi ne maradjon itt. (duplafalu lábas, habverő, kerámia tepsi, margarin, kakaó stb.)

Manna az egészből csak annyit értett, hogy most nem mehet le csavarogni.

A reggeli után az első körben megtöltöttem az 5 literes ballont vízzel, hogy lefele menet az itteni smaragdfát is meg tudjam locsolni.

Manna gyanútlanul sétált ide-oda a lakásban, míg egyszer csak be nem tettem a hordozókájába és kitettem a többi levinni való csomagok közé az ajtó elé.

Amikor már minden csomag összegyűlt elkezdtem volna lehordani, de a Manna hordozókája túl könnyűnek bizonyult. Egyszerűen megszökött és valószínű, hogy lent valaki pedig kiengedte. Nem volt más választásom, mint, hogy a többi cuccal együtt az immáron üres hordozókát is levigyem.

Mindent betettem az autóba és lám nem messze tőlem láttam Mannát, aki barátságosan, de azért diadalittasan nézett felém.

Szóltam is hozzá: „Gyere Manna, meglocsoljuk a smaragdfát.” És amikor látta, hogy nem felé megyek, hogy elkapjam, hanem a smaragdfa felé, hogy meglocsoljam, akkor ő is arra jött. Már karnyújtásnyira volt tőlem, amikor én még mindig csak a locsolással törődtem.

Közben hozzám dörgölődzött, mint aki azt mondja: „Béküljünk ki, én nem akartam megszökni.” Ekkor megsimogattam, ölbe vettem és betettem a kocsiban lévő hordozókájába.

Az Érsebészeti Klinikánál leparkolva próbáltam árnyékos helyen megállni és úgy zártam be az autót, hogy mind a négy ablakot kétujjnyira leengedtem.

A doktornőre nem kellett túl sokat várnom és hamar végzett velem. Hétfőn még vissza kell majd mennem hozzá és akkor adja meg az új gyógyszerre a receptet, mert még szüksége van a vesefunkció eredményére.

Onnan a TESCO-ba mentünk. Vettem ásványvizet, kenyeret, nápolyit, sajtot, sört, leveszöldséget, vödrös bazsalikomot és Mannának is vettem csirkeaprólékot.

Hiába engedtem le résnyire az autó ablakait, gondolom, hogy Mannának elege volt a parkolóban várakozásból.

Dömsödre érve kiengedtem a kalitkájából és rögtön világgá ment.

Először is meggusztáltam a növényzetet, majd megcsináltam a locsolótömlő hosszabbítását és rögtön fel is avattam. Minden növény kapott elegendő vizet.

Emőke lányom megnyugtató sorokat írt, miszerint jól vannak és Áron már teljesen meggyógyult. Olyan jó érzés, hogy minden tekintetben nyugodtan rábízhatom Áront.

Sajnos az Internet nem volt elérhető, ezért rögtön felhívtam az Invitel Ügyfélszolgálatát.

Manna azért éjszakára jobbnak látta bejönni a házba.

Áron megtalálta az elkobzott notebookját

Kilenc óra után ébredtem. Manna már reklamált, hogy menjünk le, mert hasadra süt a nap.

Reggeli után le is mentünk. Manna azonnal szélnek eredt, de amikor látta, hogy én viszek egy ballon vizet a smaragdfának, akkor ő is odajött, mert nem értette, hogy én nem csak őt kényeztetem, hanem a smaragdfát is.

Imre megpróbált rábeszélni, hogy az Androidos mobiltelefonomat cseréljem fel egy Apple iOS-es iPhone-ra, mert az AppleCar app bizonyára támogatni fogja a Nissan Leaf-et, hiszen mind a kettő amerikai technika.

Ezek után felvettem a kapcsolatot Győzővel, aki homlokegyenest ellenkező véleményen volt és azt mondta, hogy az én habitusomhoz nem való egy olyan zárt rendszer, mint az iOS, maradjak az Androidnál, annak is van applikációja a Nissan-hoz.

Andreával megbeszéltem, hogy szombaton érte megyek és elviszem az MTT-s bulira. Azt javasolta, hogy a batyus bulira süssek egy diótortát a csapatnak.

A Nádas Péter könyvet olvasgatom és nagyon tetszik.

Közben nem sokkal két óra után megjött Áron. Számon kértem tőle a ma reggeli késését, amit az @Naplóból volt szerencsém megtudni. Kérdeztem, hogy mit szeretne enni, hozzak egy pizzát vagy némi kínait, esetleg készítsek valamit? Emőke azt kérte, hogy mire eljön a kánikula ürítsem ki a mélyhűtőt, hogy az is tudjon pihenni. Elkezdtem szót fogadni és kivettem 10 szelet nem tudom mit, amik szeletenként szeparáltan voltak alufóliába csomagolva. Mindegy, megsütöttem és készítettem hozzá petrezselymes krumplit és saját majonézes cékla salátát. A no name kaja finom lett.

Áron bevonult a szobájába és egy idő után arra lettem figyelmes, hogy Skype-ol Kamellel. nem örültem neki, hogy az általam eldugott notebookját megtalálta és se szó, se beszéd, használatba vette. Ezen nem volt kedvem veszekedni, csak annyit kérdeztem tőle, hogy ezt helyesnek tartja-e?

Később átjött Emőke, elvette tőle a notebookot és egy kicsit helyre tette.

Velem megbeszélte, hogy mi a Mannával nyugodtan menjünk holnap délelőtt Dömsödre, neki szombat délutánig lesz gondja Áronra. Búcsúzóul még azt a feladatot adta, hogy a Mannát vigyem el a Dömsödi állatorvoshoz, adjon neki féregirtót és oltsa be kullancs ellen.

Áron folytatja a gyógyulást

Reggel kilenckor ébredtem. Már csak Manna volt itthon. Még egy darabig lustálkodás, azután átnéztem a leveleimet és reggeli készítés.

Feltettem a fekete nap történéseit a blog oldalra.

A lakásra ráfér egy kis rendcsinálás, mert megint eluralkodott a rumli.

Manna határozottan közölte, hogy most már le szeretne menni. Amikor lementem vele, megnéztem az itteni smaragdfát. Már elkezdett lombosodni.

Katika hozott egy kis bablevest.

Sikerült felhívnom Dr. Berencsi Anikót, aki holnapután délelőtt 11-re adott egy időpontot, hogy akkor a Szőnyi doktor úr javaslatára egy új gyógyszerre állítsa át vérhígítást. Addig persze marad a Fraxiparin.

Áron négykor jött haza és ott folytatta a gyógyulást, ahol tegnap abbahagyta. Még nincs tejesen jól. Nem kellett volna elkapkodnia az iskolába menést.

Emőke csak később jött haza és rögtön ellátta fülcseppekkel meg gyógyszerekkel.

Fekete nap

Reggel Áron azzal ébresztett, hogy megbeszélte Emőkével, hogy ma még nem megy a suliba, hanem visszafekszik tovább gyógyulni. Mondjuk úgy, hogy összeköti a kellemest a hasznossal. Lóg a suliból és közben gyógyul.

11-kor elkészítettem a reggelit. Sült virsli volt tükörtojással, cékla, mustár és mellé meleg tej, nekem pedig tejeskávé.

Nekem ezek az utolsó falatok este nyolcig, mert a gyomortükrözésig (18:30) már nem ehetek semmit.

Közben Áron lement a Sinkó doktornőhöz, aki adott neki egy iskolai igazolást és felírt több gyógyszert. Kiváltottam a recepteket és elkezdtük adagolni.

Eddig fel sem tűnt, hogy milyen jó dolog, ha akkor eszem vagy iszom, amikor csak szeretnék.

Ahogy közeledett a nyombéltükrözés ideje, egyre jobban szorongtam. Emőke lányom javasolta, hogy próbáljak meg lazulni és esetleg egy órát aludni, mielőtt el kell indulnom. Így is tettem és csak 17:15-kor ébresztettem magam.

Időben indultam. Emőke azt mondta, mire végeznek velem (mármint a vizsgálattal), addigra Ő is ott lesz, és együtt jöhetünk haza.

Pont fél hétre érkeztem és sajnos hamar sorra kerültem. A vizsgálat olyan szar volt, amilyen csak lehetett. Az asszisztens nővér közben nyugtatgatott és simogatott. A vizsgálat után mondtam is neki, hogy ha ezt nyombéltükrözés nélkül is tudja csinálni, az király. A doktor úrnak, aki forgatta bennem a fegyverét, nem mondtam ilyen szépet. Neki csak annyit mondtam, ha megjön értem a lányom, megkérem, hogy verje meg a doktor urat.

A tükrözés után még egy órát nem szabad se ennem, se innom.

Mindent kifizettem, a Lány is megjött és indultunk haza. Útközben egy francia túrista házaspár kért tőlünk útbaigazítást. Szerencsémre a nő beszélt angolul is. A céljuk elérésére mondtam, hogy kövessenek minket, mi is arrafele tartunk. Amíg együtt mentünk, jól elbeszélgettünk.

Itthon végre ehettem, ihattam. Megmelegítettem az üvegbe zárt csülkös bablevest és Áronnal ketten azt vacsoráztuk.