Ügyintézés online vagy gyalog

 

Gondoltam időben felkelek, mert mára sok mindent terveztem elintézni.

 

Reggel elindultam a postára, hogy feladjam ajánlva az ügyvédnek a levelet. Egyúttal levittem egy ballon vizet a smaragdfának. Utána vettem egy vekni magos kenyeret és elkezdtem készíteni a reggelit.

 

Áronnal megreggeliztünk (főtt debreceni, lágy tojás és valamilyen nagyon finom csalamádé a hűtőből. Az én reggelimet még megtoldottam egy tejeskávéval.

 

Leültem a notebook elé és megkíséreltem Online beszerezni a Scenic zöldkártyáját és kettőnkre kötni egy utasbiztosítást. Ezzel elkezdődött a mai kudarcok sorozata. Még szerencse, hogy a reggeli nem futott ki és nem égett oda.

 

Való igaz, hogy az utasbiztosításnál én követtem el a hibát, mert Áronnal kezdtem a biztosítás és gondoltam, hogy majd én leszek a családtag, de az UNIQA-nál 18 év alatt nem lehet a szerződő.

 

Átálltam a konzervatív módszerre. Kikapcsoltam a notebookot és az online ügyintézés helyett elmentem (ha nem is gyalog), de személyesen az UNIQA Ügyfélszolgálati irodába.

 

Csak két óra után tudtam elindulni Bélához. Az IGO telepítése az UMI DIGI-re már elsőre nem nézett ki egy egyszerű feladatnak és nem is sikerült. Számomra egyelőre az maradt megoldásnak, hogy az a régi Windows-os HTC fogja szolgáltatni a navigációt.

Valamiért folyton pakolunk

Már hat óra előtt felébredtem. Kiteregettem a nagymosást és gondolatban már elkezdtem a készülődést. Ha minden a terv szerint megy, akkor öt nap múlva indulunk.

 

Reggelire még egy-egy nagyobb szelet jutott mind a kettőnknek a sajtos bugattiból, a harmadik szeletet pedig hazavisszük a lánynak.

 

A pakolászás nem megy olyan jól, de majd csak készen leszünk. Manna nagyon ideges. Egyik ablaktól a másikig rohangál, hogy valamelyikünk majd csak megkönyörül rajta és kiengedi a kertbe, de nem. Már csak a hordozó kalitka marad a számára.

 

Dél fele elindultunk, de nem kanyarodtunk be Gazdagrét fele, hanem egyenesen a MOM plázában az ERSTE Bankba mentük. Betettem a huzika vételárát és felvettem 1000 €urót az útra.

 

Háromra már élveztük az újra itthon örömét. Katika, amíg mi távol voltunk gyönyörű rendet és tisztaságot varázsolt a lakásban.

Este Emőkével együtt vacsoráztunk. Ő kapta az utolsó szelet sajtos bugattit, Áron a grill csirke maradékát én pedig a Pista bácsi féle sült halat.  

Áron mindenkinek a kívánságának megfelelő italt szolgált fel.

 

Vacsora után Emőkével megbeszéltem az intenzív angol nyelvtanfolyamának részleteit, az első két tanítási nap után. Ő azon van, hogy mi lenne, ha feladná. Én pedig azon, hogy you musn’t give up.

 

Segített kiválasztani, hogy miket vigyek a tengerre. El is kezdtem a csomagolást egy nagy sporttáskába.

 

Azután ők (Áron és Emőke) ketten lementek egyet sétálni, én pedig kinyomtattam a Bio Pannoniás fizetés felszólító ügyvédnek az ellentmondó levelemet.

 

Sajtos bugatti

Nem kell sehova sem rohannunk, de azért kigurultunk a Vegyes Boltba egy vekni kenyérért. A Nissan Leaf-et esernyőnek vittük magunkkal, mert az eső rendesen esett.

 

Már majdnem 11 óra volt, amikor Gábor átszólt, hogy megérkeztek az eladó telek tulajdonosai. Át is mentem és a bemutatkozás után szemrevételeztem a telket. A telek rendezett, de kétszer akkora, mint amilyenre számítottam.

 

Tőlünk négy telekkel van odébb és az ára is nagyon magas (15 millió). A tulajdonossal jól elbeszélgettünk, meg is hívtam őket egy kávéra, de mondtam, hogy ez a telek az igényeinket és a financiális képességeinket is meghaladja.

Amikor elbúcsúztak leültem a notebookhoz és megpróbáltam letölteni néhány podcast-ot a BBC 6 Minutes English-ből.

 

Egy kis gyomtalanítás és a tegnapi spenót ültetés korrigálása.

 

Áronért jött a Levente és elmentek focizni. Én elkezdtem készíteni a „Sajtos bugatti”-t. Mondhatom, hogy egy nagyon macerás kaja. Remélem, hogy mire visszatérnek, már ehető és élvezhető állapotban lesz.

 

Kicsit gyomláltam, hogy amíg mi elutazunk az Adriára, a konyhakert tudjon fejlődni.

 

Amikor Áron, Levente és Judit megjöttek, én éppen a délutáni alvásommal voltam elfoglalva. Szerencsémre Áron kivette a Sajtos bugattit a sütőből, amelyik éppen készen lett. Judit kivételével mind a hárman ettünk belőle és nagy sikere volt. Judit csak megkóstolta, de neki is ízlett.

 

Még utoljára elindítottam volna egy nagymosást, de Áron nem ért rá bepakolni a saját részét.

 

Lefekvés előtt egy nagy locsolás, ami után a rendszert áttettem automatára (reggel 7:00-7:15 és este 7:00-7:15)

Sült hal Pista bácsitól

 

½ 5-kor arra ébredtem, hogy a Manna hangosan verekszik egy másik macskával a kertben. Próbáltam becsalogatni, de ő inkább elbujdokolt.

 

Később, amikor újra elkezdett szemerkélni az eső, kicsit szelídebbre fogta a figurát és bejött.

 

Áront úgy keltettem, hogy a szemére hánytam, ami az ágya mellett van (üres nápolyis zacskók és tejes dobozok), mert nyílván ezért nem ette meg a tegnapi ebédjét.

 

Tovább tanulmányoztam a Leaf eddig ismeretlen lehetőségeit, mint például a bluetooth-szal kapcsolódott mobil telefonról indítható gyorshívást hangvezérelve. A magyar nyelvet  sajnos nem támogatja a rendszer, de az angolra elég szófogadó.

 

Pista bácsi telefonált, hogy menjek a kerítéshez, mert nekünk is sütött néhány szelet halat.

 

Én egy ilyen szelet sült halat reggeliztem majonézzel, Áron pedig a tegnapi ebédjét, amit a hűtőbe tettem.

 

A HTC mobiltelefont még tegnap feltettem töltőre, hogy majd abba teszem a Fűtés automatikából kivett feltöltős Telekomos SIM kártyát az adategyeztetés idejére.

 

A HTC fel is töltődött, de egy régi kiherélt SIM kártya sehogy nem akart kijönni belőle.

 

Átvittem Z. Gáborhoz, hogy ő majd ügyesebb és kiszedi. Nagy nehezen sikerült is, de az adategyeztetés online nem ment, mert a hívószám már nem létezett.

 

Áron elment a Leventével focizni én pedig ott ragadtam Gáboréknál egy rácponty ebédre.

 

Klári búcsúzóul adott egy nagy zacskó spenótot és egy kis zacskó spenót magot. Megint dolgozhatok. 

 

Későn kezdtem el felásni azt a 1,5 négyzetméteres területet, mert mire gereblyézni kezdtem volna, már villámlott és nagyokat dörgött az ég.

Gyorsan elszórtam a magokat és rohantam befelé. Arra már nem maradt lehetőségem, hogy a magokra földet szórjak

Áron azzal fogadott, hogy nincs az egész házban áram. Gondoltam, hogy vagy leszakadt valahol az áramszolgáltató kábele vagy leoldott nálunk a fi relé. Rögtön utána néztem, a fi relé volt a ludas. Ilyen fokozottan nedves időben ez elő szokott fordulni.

 

Az esti vacsoránál, amikor kértem egy Unicumot, Áron rákérdezett, hogy én miért csak este kérek egy kupicával és napközben sosem.

 

Akkor röviden elmagyaráztam, hogy ha kilátásban van, hogy aznap még autót fogok vezetni, akkor sosem.

 

Ezzel kapcsolatban elmeséltem neki egy történetet.

 

18-22 éves koromban gyakran megfordultam az Építész klubban, a Magyar Rádió klubjában és a Fészek klubban.

 

Egy ilyen Fészekben töltött este Greguss Zoltán, a nálam jó harminc évvel idősebb – akkor már Érdemes Művész - megtisztelt a barátságával. Majd minden fellépését megnéztem és utána sok estét töltöttünk együtt.

.

Egy alkalommal vacsora közben kifejtette, hogy bár az alkohol az jelentősen növeli a reflex időket, de azt tökéletesen lehet kompenzálni azzal, ha az ember egy-két pohárka után óvatosabban vezet.

 

Történt, hogy egy alkalommal meleg nyári éjszaka mentünk a Madách téren, friss esőzés után és Zoli bácsi valóban lassan vezetett.

 

Egyszer csak egy oldalkocsi rendőr motoros mellénk gurult és a leengedett ablakon beszólt:

 

„Drága művész úr, nem tudna egy kicsit gyorsabban menni? Miért kell az egész városnak tudnia, hogy maga részeg?”

 

Áronnak tetszett a történet és megértette, hogy én miért vagyok ilyen szigorú magammal szemben ebben a kérdésben.

 

Vacsorára Áron a hideget választotta (sonka, sajt, kenyér), én pedig melegítettem magamnak a mikróban a grill csirkéből.

Egy kis kerti munka és Duna

Odakint 1000 °C van és tombol a nyár. Nagy nehezen elindultunk a piacra. Tejet már nem kaptunk, de szerencsére még volt az autó csomagterében néhány doboz tartós tej.

 

A piacon vettünk mézet, cukkinit, petrezselymet és paradicsomot, Juliska nénitől két nagy cserépben előnevelt paradicsom palántát, a Dobos ABC-ben pedig sajtot, sonkát, makarónit főző tejszínt és joghurtot, mert szeretnék készíteni egy "Sajtos bugattit".

 

A vegyesboltban vettem a szúnyogriasztóba utántöltőt, az 1000 cikk boltban pedig ablakokra applikálható szúnyoghálót, alufóliát és Folpackot.

 

A késő délelőtti reggelit én készítettem. Szalonna, hagyma és a tegnapi grillcsirke apró maradékaira ütöttem négy tojást, újhagymával, fokhagymával és paradicsomkarikákkal tálaltam.

 

Reggeli után elültettem a paradicsompalántákat és két saláta kezdeményt.

 

Már elmúlt délután négy, amikor kimerészkedtem a Dunára. Majdnem egy órát úsztam. Áron azt mondta nem jön, mert nem találja a fürdőnadrágját és inkább elmegy focizni a Leventével. (Már csak néhány napja van, hogy mindent összecsomagoljon az Adriára, de még azt sem tudja, hogy mi hol van.)

 

Amikor bejöttem, ebédre megettem a csülkös bableves felét. A másik felét kitálaltam Áronnak.

 

Hétkor beindult az automata locsolás. Kihasználva én is végeztem egy nagy locsolást.

 

Áront este ¼ 10-ig nem tudtam lecsalni, ebédelni, akkor még utoljára megmelegítettem és lefeküdtem.

 

Hallottam, amikor Áron is lement, de nem nyúlt a kajához.

 

Spontán vizit

Reggel a lábam szokatlanul rossz közérzetre panaszkodott. Lehet, hogy ez az új antikoaguláns gyógyszer nem tetszik neki. Az is lehet, hogy erre a rendkívüli időjárásra érzékeny. Elhatároztam, hogy fel fogom hívni a Berencsi doktornőt és kérek tőle egy menetrenden kívüli vizitet.

 Áron időben felkelt, felöltözött és megerősítette az eltiltásunkat az Évzáró ünnepélyről.

 Amikor elindult lekísértem, hogy kivegyek pénzt a falból, mert az idei osztálypénz befizetéseinkből még van egy kis elmaradásunk. Visszatérve kényelmesen megreggeliztem.

 El is indultam az érsebészeti klinikára, de nem jutottam, se ingyenes, de fizetős parkolóhoz. A bejárattól kicsit messzebb kellett megállnom.

 

Az ember gyárban a szokásos kép. Sok a magamfajta gyógyításra várakozó beteg és kevés az orvos. Én viszonylag hamar (egy óra alatt) sorra kerültem, de nem magamat, hanem a doktornőt sajnáltam, mert láttam, hogy milyen sűrű az élete és reménytelen, hogy utolérje magát.

 

A várakozás közben megbeszéltem Bélával, hogy a jövő héten (olyan szerda magasságában) közösen megkíséreljük feltelepíteni az IGO-t.

 

A doktornő kikérdezett, szemrevételezte a lábamat, megírta az orvosi javaslatát, beírta a következő vizit időpontját és adott egy receptet az új gyógyszerre, miközben felhívta a figyelmem, hogy ebből nem szabad olyan lazán kihagyni egyet-egyet, mert nem tud úgy kumulálódni, mint a Sincumar.

 

Amikor hazaértem meglepetés fogadott. Áron megjött az évzáróról és két csajjal nevetgélt a szobájában. Próbáltam nem kifejezni a meglepetésemet és csak annyit kérdeztem Árontól, hogy megkínálta-e a lányokat valamilyen hideg szörppel.

 

Emőkének, azért szóltam, ha bemegy Áronhoz, előtte kopogjon és kérje meg a lányokat, segítsenek Áronnak rendet csinálni a szobájában.

 

Emőke áthozott két tányér zsenge zöldborsó főzeléket, amibe főtt virsli téve ebédeltük. Még elindítottam egy adag mosogatni valóval a gépet.

 

A lányok egy fél óra múlva elbúcsúztak és mi mindent (Mannát is) bepakolva indulhattunk.

 

A TESCO-ba csak én mentem be, Áron szeretett volna az autóban maradni és zenét hallgatni.

 

Vettem egy grillezni való csirkét, banánt, fokhagymát és egy almát. Unicumot, sört, tigriskenyeret, főtt füstölt tarját és 0 %-os radlert. Mannának PREMIUM nedves kaját és egy nagy zacskó ONE-t. Ezután átmentünk a Hollakó-hoz a huzika áráért, ahol ráadásnak kaptam egy trapéz autóemelőt és utána már csak a Dömsödi Gyógyszertárnál álltunk meg kiváltani a felírt gyógyszert.

 

A bázison az első dolgom az volt, hogy körbejárjam a veteményest és megnézzem, hogy a Judittól kapott kapor túlélte-e az átültetést.

 

A kipakolásnál Áron csodálkozott, hogy miért csak egy szem almát vettem.

 

Alaposan befűszereztem a csirkét, megtűzdeltem fokhagymával. Kettévágtam az almát, kivettem a magházat és a helyébe egy nagy gerezd fokhagymát tettem, a két felet visszacsukva az egészet betettem a csirkébe. Áron segített a két lábát cérnával összekötözni, majd az egészet hagymakarikák és krumpli csíkok kíséretében egy tepsibe fektetve betettem a sütőbe és 150°C-re állítva elindítottam a sütést.

 

Mielőtt elindultam a Dunára úszni, Áront megkértem, ha már nem tart velem, egy fél óra múlva nézzen rá a csirkére, és ha már jónak látja, akkor kapcsolja ki a sütőt.

 

Amikor több mint fél óra múlva visszajöttem, Áron sűrű bocsánatkérések mellett mondta, hogy elfelejtette megnézni. (INTERNET)

 

A csirke szerencsére nem égett oda. Este hétkor tálaltam és a nagy részét meg is vacsoráztuk.

A huzika végleg elment

Lassan kecmeregtem ki az ágyból. Fürdőszoba és reggeli készítés. Áron is jónéven vette, hogy meleg szendviccsel és főtt virslivel kezdődik a nap.

 

Mielőtt indultam volna R. Gyurihoz, akinek megígértem, hogy viszek egy X4X folyóiratot, meglocsoltam a fűszernövényeket és a balkon paradicsomot és levittem egy ballon vizet a kis smaragdfának.

 

Elindultam, de ilyen délelőtt 10-11 óra között még villanyautóval is nagyon kínos a fővárosban közlekedni.

 

Rákóczi úr lejött az irodaházból, megengedtem neki, hogy vessen egy pillantást a Pafi-ra (PAV 311) és átadtam neki az ajándékot.

 

Visszafele először a Nissan Centrumban töltöttem az autót és közben elsétáltam egy pitába csomagolt Burgerért, hogy a belemet is töltsem. Még töltöttem rá egy kávét és egy Sprite-ot, majd onnan beugrottam az optikushoz, hátha készen van már az új szemüvegem, de még csak munkában volt.

 

Kerestem az Andor utcai HOMASITA-t, de nem jártam sikerrel.

 

Végül sikerült kifizetnem és átvennem az új szemüvegem.

 

Nagy úr hívott, hogy eladta a huzikát és holnap délután mehetek az áráért. A mérleg, hogy 2,5-ért vettem, költöttem is rá 100.000.-et (Két tábla napelem+inverter, Lap TV és riasztó), no meg a szerelési munka és most, hogy ő is öregebb lett 2,6-ot kapok érte, viszont tíz éven keresztül (néha évente többször is) használtam. Szerintem jó üzletet csináltam vele.

 

Áron a Leóval talált egy zeneszerzésre alkalmas programot és most abban próbálgatja a szárnyait. Az egyetlen nézeteltérés közöttünk, hogy mi szeretnénk menni a holnapi évzáróra, ő meg azt szeretné ha mi nem mennénk, mert KICSI AZ OSZTÁLYTEREM. (:Karinthy Frigyes: Tanár Úr kérem. „Ne tessék bejönni az iskolába, mert festik az iskolakaput.”)

 

Este megettük az Emőke hozta zsenge zöldborsó főzeléket egy-egy főtt debrecenivel. Nagyon finom vacsora lett belőle.

 

Áront, miután reggel nyolc óra óta lóg az Interneten, este 10-kor kértem. hogy most már kapcsolja ki a számítógépet, még éjfélkor sem kapcsolta ki. (16 óra szünet nélkül.)