Autó töltő és a lombrács

Ez egy nagyon sűrű napra sikerült, de legalább sok minden haladt előre.

A nyitott hálószoba ablakon keresztül hallottam, hogy már kora reggel valaki nyitja a toló kaput. Gyorsan kinézek, látom, hogy Mikus úr áll be a villanyszerelő munkaautójával a tetején a létrával. Nagyon megörültem, hogy akkor ma köti rá az autótöltőt a vezérelt (éjszakai) mérőórára. 1:0

 

Mikus úr betelefonált az Elmű-be, hogy akkor most plombabontást végez és mindent megcsinált. Délre készen is lettek a munkákkal, sőt a segédje, közben megkereste az okát, hogy a klíma kültéri egysége miért nem kap áramot. Mától ismét szuperül működik a klíma. 2:0

 

Amíg ők szereltek, én elgurultam a Vasudvarba és vettem egy guriga lombrácsot. A nagylétrát rögtön nekitámasztottam az esőcsatornának és felszereltem belőle az első métert. Nagyon jól sikerült és remélem, hogy a hat métert a héten fel is fogom applikálni. 3:0.

 

 Áront hívtam le reggelizni, de neki előbb ki kellett pihennie az éjszakai műszakot és így egyedül reggeliztem.

 

Mikus úr megírta a munkáról készült jegyzőkönyvet, amivel már mehetek az ELMŰ Ügyfélszolgálati Irodába a szerződésmódosításhoz és a 16 A > 32 A kismegszakító bővítés időpontjáért.

 

Nem sokat teketóriáztam, Áronnak meghagytam, hogy mit egyen reggelire, ha egyszer sikerül felkelnie és elindultam a Haller utcai irodába. Ott nagyon hamar sorra kerültem és kaptam is egy időpontot a bővítésre.4:0.

 

Vissza fele azt terveztem, hogy meglátogatom az újonnan épült IKEA áruházat Soroksáron, mert nagyon dicsekedtek azzal, hogy Európa legnagyobb IKEA áruháza és minden 110 parkolóhelyhez tartozik egy elektromos villanyautó töltőoszlop és majd az M5 > M0 >51 –es útvonalon térek haza Dömsödre.

 

A Haller utcából egyenesen vitt ki az út Soroksárra ott azonban egy kellemetlen meglepetés ért. Bár hamar megtaláltam az IKEA-t és azon belül is a francia Schneider Electric által gyártott EVlink töltőoszlopokat, de azokon nem volt kábel és a Nissan LEAF-hez (a világon ma a legnagyobb darabszámban eladott elektromos autó) tartozó töltőkábel nem ahhoz a szabványhoz tartozott. Nosza mentem az IKEA Ügyfélszolgálatra, de ők ezen nem tudtak segíteni és arra sem voltak hajlandók, hogy 10 percre feldugjam az autót egy normál 220 V-os csatlakozó aljzatba.. 4:1.

 

Osztottam szoroztam és felhívtam a Nissan Gablini-t, kértem, hogy adják meg a Dunaharasztiban elérhető nyilvános töltőhely pontos címét (mert erről már korábban olvastam). Megkaptam a címet (Mechwart András utca 4.) és most már nyugodtan indultam tovább.

 

Az autó Navigációja pontosan odavezetett, a portás megmutatta, hogy hol van a töltőoszlop, de megjegyezte, hogy eddig még senkinek nem sikerült vele töltenie. 4:2.

 

Amikor megláttam, hogy egy Type 2-es töltőkábelről van szó, akkor első pillanatra én is lemondtam a töltésről, de utána megkönyörült rajtam az egyik dolgozó és felkínált egy normál 220 V-os dug aljat, ha úgy oda tudok állni, hogy az autóig elér az én töltőkábelem. Make the story short: egy órán belül, megitatva a lovakat, roboghattam Dömsödre.

 

Este nagy locsolás

Elmentem Áronért Budapestre

Reggeli után megkérdeztem a Lányt, hogy mi újság otthon. Árontól annyit közvetített, hogy szeretne lejönni Dömsödre és úgy tervezi az indulást, hogy délután kettőkor meg is érkezik majd.

 

Felajánlottam, hogy szívesen felmegyek érte és akkor nem kell buszoznia.

 

Ebbe maradtunk, ezért minden szükségeset bepakoltam az utóba és indultam. Útközben úgy láttam, hogy csak 80 km-nyi töltöttség van az autóban. Hogy ez ne jelentsen problémát egyenesen a Vizsla utcai Nissan Centrumba mentem. Az, hogy vasárnap, nem jelentett akadályt. A portás beengedett. Felcsatlakoztattam az autót és egy fél óra alatt (ami alatt bent kényelmesen lefőztem magamnak egy kávét és olvasgattam 265 km hatótávolságra feltöltődött az autó.

 

Így mentem a Gazdagréti térre Áronért. Emőke azt mondta, sokat beszélgetett vele és meglátom, hogy minden rendben lesz.

 

Elindultunk. Az első állomás a TESCO volt. Áron nagyon segítőkészen részt vett a PET palackok visszaváltásában és a vásárlásban is. Igazán hamar végeztünk és indulhattunk Dömsödre.

 

Szigethalmon kettéváltak az útjaink Áron a ZöldségHalom-nál szállt ki, hogy vegyen magának egy gyrost, engem meg küldött egy utcával beljebb, hogy addig rendeljem meg magamnak a sült hekket.

 

Mire Áron megérkezett, már kihozták az enyémet is. Nagyon finomat tudnak készíteni.

 

Egyszer meg is kérdeztem tőlük, hogy ide adnák-e a panír összetételét. Azt mondta a főnök, hogy szívesen és ingyen, de előbb kell vennem egy halsütő üstöt, ami 2,5 millióba kerül.

 

Innen már csak egy fél óra volt a bázis. Üdvözöltük Mannát és én rögvest kimentem úszni.

 

Az úszás nem volt egyszerű, mert bár a Duna sodrása és a szél is a Karcsi bácsi bódéja felé mutatott, de visszafele alig tudtam haladni valamit. Az ég dörgött és villámlott is. Végül ki kellett mennem a partra és gyalog mentem el a stégünkig.

 

Este csak egy kis tanyasi májast ettünk vacsorára, ami Áronnak is nagyon ízlett.

 

A villámlás és a dörgés beváltotta a fenyegetését és egy nagy zuhé mentett meg az esti locsolástól.

Az öreg almafa

Reggeli után azt gondoltam, hogy ki tudok menni a piacra, de Szákiék korábban érkeztek, mint ahogyan azt beharangozták.

 

Sanyika rögtön munkához is látott, én meg Jolikával mentem a piacra. Vettünk frissen fejt tejet, a vékonyra szeletelt füstölt tarját, az italdiszkontban egy nagy üveg Kozel-t és egy palack ragacsot, mert Sanyika nem alkoholizálhat, onnan még a benzinkútra is elmentünk, hogy vegyek egy flakon lánckenő olajat.

 

Visszatérve azonnal elkezdtem készíteni a lecsót, hogy mire eljön az ebéd ideje, az is készen legyen.

 

Joli nagyon sokat segített. A legnagyobb fegyvertény, amit elvégzett és azért nagyon hálás voltam, hogy kiirtotta a parlagfű erdőt, amit már reggel le akart ellenőrizni a két felügyelő, akiknek azt lódítottam, hogy nem találom a kertkapu kulcsát, jöjjenek holnap és egy kis borravalóval elejét vettem a vitának.

 

Közben begyújtottam a kő alatt és feltettem rá a befűszerezett oldalas kockákat.

 

Minden szép lassan készült.

 

Eljött az ideje az öreg almafa kidöntésének. Sanyi ékeket fűrészelt a fa törzsébe, Joli meg én kötelekkel messziről húztuk. A kidöntött fát Sanyika feldarabolta, mi pedig a kúp alatt felstószoltuk hadd száradjon.

 

Idő közben minden kaja elkészült és leültünk ebédelni.

 

Ebéd után már csak a megmaradt fa csonk gyökereinek a kiásása és elvágása maradt, majd az egész kiemelése a földből.

 

Amikor Szákikáék elbúcsúztak, az első dolgom az volt, hogy lementem úszni egyet. A hőség még este is alig volt elviselhető.

 

Az esti locsolás valamelyest enyhített a melegen.

 

Einhell

Reggelire májpástétom rozskenyérrel, lágy tojás és tejeskávé.

 

Szedelődzködöm, mert azt tervezem, hogy a láncfűrészt beviszem az Einhell szervizbe (X. Mázsa tér 6.)

 

Mivel csak 80 km-t írt ki hátralévő hatótávnak a LEAF, gondoltam nem kockáztatok és először a Nissan centrumot célzom meg és majd feltöltve megyek tovább.

 

½ 12-re értem oda és még így is maradt az autóban 50 km. Ezt még ma se értem teljesen, hogyan tesz meg 60 km-t, miközben csak 30 km-rel csökken a hatótáv. Felcsatlakoztattam az autót a töltőre, leültem a légkondicionált ügyfélfogadóba, kivettem a hűtőből egy italt és a notebookkal felcsatlakoztam az Internetre megnézni és megválaszolni a leveleimet.

 

Az Einhell szervizt elég nehezen találtam meg, mert Mázsa tér már meglett volna, de se a 6. se az 5-7. nem volt megtalálható. Végül feladtam, hogy a navigációra támaszkodjam, amikor egy járókelő elmagyarázta, hogy hol találom a szervizt.

 

A szervizben készségesek voltak, de a láncfűrészről nem volt beazonosítható, hogy milyen gyártmányú és ezért nem is voltak hajlandóak munkalappal javításra felvenniük.

 

Kérésemre bizalmi alapon otthagyhattam és majd egy szakember kollégájuk megnézi, hogy megtudják-e javítani, a többiről, majd telefonon egyezkedünk. Egy biztos. hogy alkatrészt nem fognak tudni hozzá rendelni, mert ez nem Einhell gyártmány.

 

Minden esetre vettem náluk egy vadi új eredeti Einhell láncfűrészt csekély 28.000.- forintért.

 

Hazamenet Áront az asztali számítógépem előtt találtam. Semmi kétségem nem volt afelől, hogy így fogom találni.

 

Egy kicsit még beleírtam a Száki Sanyi reklamációs levelébe a Toyota felé és sikerült is kinyomtatnom.

 

Nekem vissza kellett mennem Dömsödre, mert Mannát otthagytam és holnap jönnek Szákiék, az öreg és beteg almafát kivágni. Áront megkérdeztem, hogy akar-jönni velem Dömsödre, de neki nem volt kedve. Én nem erőltettem, hogy jöjjön, csak megkérdeztem. Emőkével csak néhány szót váltottam és odaadtam, amiket Dömsödről hoztam neki. (egy üveg baracklekvár és egy üveg kovászos uborka).

 

Elindultam Dömsödre. Útközben betértem a Szigethalmi henteshez. Már készülődtek a pénteki záráshoz, de én még   kértem egy szép nagy darab kövön sütni való oldalast és az azonnali éhenhalás ellen egy darab sült májas hurkát egy sarka kenyérrel és egy csípős káposztával töltött almapaprikát.

 

Manna az érkezésemkor erősen reklamált, hogy: „hol voltál?”

 

Este még bekaptam valamit keveset vacsorára és végeztem egy nagy locsolást.

Az oldalasból készítettem négy nagy kockát, megtűzdeltem fokhagymával és jól megfűszerezve eltettem a hűtőszekrénybe, hadd pácolódjon a holnapi kövön sütésre.

Új kaja Mannának

Ahogyan tegnap este ígértem a kertnek, úgy fel is keltem 7-kor és rendeztem egy nagy locsolást.

 

Hogy ne kelljen éhgyomorra mennem a piacra, az utolsó sarka kenyérrel ettem egy kis pörcöt (saját termésű) csípős paprikával, paradicsommal és hozzá egy bögre hideg tejet.

 

A piacon csak egy doboz tojást vettem Esztikétől, meg két lap fekete kartont, hátha meg tudom oldani az Áron szobájában a Velux tetőablak árnyékolását. A henteshez csak egy kis tanyasi májas hurkáért ugrottam be, majd folytattam az utam a Ráckevei LIDL-be, mert Klári szerint ott (Codish névre hallgató) finom macskakaját lehet kapni 900.-ért.

 

A LIDL-ben megvettem Manna prémium kajáját, egy háló lecsópaprikát és hozzá lecsókolbászt, egy 2 literes sört meg egy friss rozscipót. Visszafele a piac mellett vettem néhány szem paradicsomot és egy üveg Unikumot. Továbbgurulva pedig a Gazdaboltban néztem egy zacskó, még augusztusban is elvethető zöldbabot.

 

Ha már olyan szépen kigazoltam a hátsó fertályt, elültettem két sor zöldbabot.

 

Olyan meleg van, hogy a menekülő útvonal egyenesen a Dunába vezetett. A víz csak a színe alatt egy méterrel elfogadható hőmérsékletű, fölötte túl meleg.

 

Mannával volt egy kis vitám, miszerint addig nem kap az új típusú macskakajából, amíg a régit a táljából meg nem eszi. Egy darabig ellenállt, de azután beadta a derekát, mert nagyon kíváncsi volt, hogy mit hoztam a LIDL-ből.

 

A menetrendszerű úszás után ebéd és egy kis pihenés.

 

Elkezdtem keresgélni a hibát, hogy a klíma miért nem működik, de csak odáig jutottam, hogy nem kap áramot.

 

Átgurultam Judithoz, hogy ő talán el tud vezetni a villanyszerelőhöz, de csak Levi volt otthon. Áthívtam, hogy vigye el a csontokat a Pongónak és küldtem vele egy üveg saját készítésű kovászos uborkát is.

 

½ 8 fele nagy locsolás.

 

Este már csak egy kis tanyasi májas rozskenyérrel.

Polc szerelés

Egyedül ébredtem, még Manna sincs bent a házban.

 

Szerény reggeli után felfeszítettem a csiszoló korong tányérjára a tegnap óta beáztatott csiszoló papírt.

 

Elkezdtem a Judit által javasolt többlet polc készítését a konyhában, azért, hogy a munkapulton nagyobb legyen a szabad hely.

 

Szerintem a munka felével el is készültem, a polctartók már a helyükre is kerülhettek volna, ha találnék egy keresztspicces (Philips) csavarhúzót, de sehol nem lelek.

Minden alkalommal, amikor látok egy jó csavarhúzót, megveszem. Szerintem már száznak kellene lennie, de amikor használni kellene, akkor egy sincs. Hogyan fogom én Áront a rendre nevelni?

 

A kovászolt uborkát elkezdtem kisebb üvegekbe telepíteni.

 

Kicsit feladtam a polcszerelést és lementem a Dunára úszni. Megtettem a magam 6-800 méterét.

 

Egészségesen elfáradva megmelegítettem magamnak egy nagy tányér köröm pörköltöt és nagyon beebédeltem.

 

Az úszás, az Unicum és a köröm pörkölt hárman együtt leterítettek. úgy, hogy kénytelen voltam lepihenni.,

A telefon csörgésére ébredtem.  Láttam, hogy a Z. Gábor hív, amiről rögtön beugrott, hogy az úszás után ígértem neki a kovászos uborkából.

 

Rögtön átvittem nekik egy üveggel. Náluk még megittam egy Villányi Kadarkából készült fröccsöt és amikor 9-kor elbúcsúztam, Klári még becsomagolt nekem 4-6 frissem fogott sütnivaló (megpucolt, kibelezett) halat. Hazajövet, mindegyiket külön alufóliába tekerve tettem el a mélyhűtőbe.

 

Addigra már olyan sötét lett, hogy a locsolást áttettem reggelre.

Orrvérzésig Internet

Megírtam Péternek, hogy miként és hol (melyik szerveren) javaslom a blogját készíteni.

 

Már 10 óra van, de Áron még alszik. Egy pár szóval ugyan jelezte, hogy rám bízza, mit fogok készíteni reggelire.

 

Még éppen volt annyi tojás. hogy tudtam Áronnak készíteni négy bundás kenyeret, magamnak pedig megmelegítettem a tegnapról maradt májas hurkát.

Délelőtt próbáltam Áront rávenni, hogy segítsen a gazolásban. Egy darabig ment a dolog, azután elunta, pedig jót tett a karlábénak, mert abból nagyon finom töltött karalábét szoktam készíteni. Inkább felajánlotta, hogy hozna bentről egy korsó sört. Áron csak a biztosra megy. Tudta, hogy számára ez a legrövidebb menekülő útvonal.

 

Befejezve a gazolást, kimentem egy fél órás úszásra. Áron ehelyett Internetezett.

Bejövet odatettem a köröm pörköltöt melegedni, majd hívtam a fiút is ebédelni. A főfogás után jégbehűtött görögdinnye.

 

Ebéd után lepihentem, sőt el is aludtam. Arra ébredtem, hogy Levi csönget és kiabál, hogy „Áron!”, viszont Áron nem hallja, mert Internet.

 

Nekem kellett szólnom, hogy engedje be Levit. Előbb hárman elfogyasztottuk a maradék görögdinnyét azután indultak focizni.

Nem tudni miért, hamar visszajöttek és Levi be se jött, hanem egyenesen hazament.

 

Áronnal este nyolckor még egy vitára tellett a parlagfű erdő miatt, de rövidre zártam a dolgot és hazaküldtem. Annyit kértem csak, hogy a notebookját ne vigye haza, viszont a kémia könyvét igen. Ezt egy darabig kereste, mert nem is tudta, hogy hova tette.

 

Úgy indult el, hogy Személyi igazolványa, buszbérlete és a diákigazolványa megint otthon maradt Budapesten. Arra még megkértem, hogy otthon az én asztali számítógépemet be se kapcsolja.

 

Manna vacsora után kérte, hogy engedjem ki.

 

Elvégeztem az esti locsolást, majd felhívtam Emőkét, hogy szomorúan beszámoljak a történtekről. A kapcsolatot tartottuk. Áron tíz óra után érkezett haza.