UPC Internet áttelepítése

Emőkével megbeszéltem, hogy délelőtt bemegyünk a Nissan Centrumba és elindítjuk az új  LEAF 2.0 Zéró megrendelését. 

Úgy igyekeztünk, hogy délre visszaérjünk, mivel a  UPC szakembere úgy jelezte, 12:00 és 16:00 között fog megjelenni hogy elvégezze Emőkénél a szolgáltatás áttelepítését hozzá a Maros utcából.

A Centrumban összeállíttattuk a megrendelni kívánt autót, amire majd email-ben fogjuk megkapni az árajánlatot. Utána még töltöttünk az autóba egy negyedórányit.

Nem sokkal azután, hogy hazaértünk, megjött a szerelő és rövid idő alatt elvégezte a szerelést.

A héber nyelv

Reggelire emeletes tarjás, tükörtojásos sajtos szendvics készült a mikróban grillezve. Ez kitartott kora délutánig, addigra pedig már elkészült a paprikás krumpli.

Az ablakon kinézve már itt is havazott.

A délelőtti autótöltés 200 km hatótávolság fölé töltött a vezérelt árammal.

A nap fénypontja az volt, hogy Emőke hívott a jó hírrel, hogy sikerült az angol középfokú nyelvvizsgája. Nagyon gratuláltam neki és egyúttal figyelmeztettem, hogy ezek után meg kell tanulnia angolul, amiben tőlem csak a legrosszabbakra számíthat, mert amíg nem tanul meg angolul, egy percig sem fogom békén hagyni. Rögtön küldtem neki egy kis bemelegítőt.

Jóval ebéd után átjött Judit és Levente. kávéztunk, beszélgettünk. Nekik is azonnal eldicsekedtem a lányom sikerével és fel is hívtuk őt.

Emőke elmondta, hogy Áron ma színházba ment az osztálytársaival (Shakespeare: Hamlet) és a következő hétvégén lejönne rendet csinálni a szobájában.

Amikor elbúcsúztak kirámoltam az autóból a könyveket, hogy holnap egy újabb adagot hozhassak. A tervek szerint az új könyvespolc előre leszabott anyagait pénteken fogom elhozni Pátyról, és ha minden klappol, akkor Rokalyék már szombaton összeállítják a felső hálószobában. addig meg tudom kerülgetni a két adag könyvet.

A héber nyelv tanulása nagyon nehezen akar beindulni. Rögtön az első probléma, hogy a számítógéppel addig egyetlen betűt sem tudok leírni, amíg nincs rajta a héber karakterkészlet. Mire ráapplikáltam a héber karakterkészletet, attól még nem tudni, hogy melyik krix-krax, melyik billentyű alatt van. A felcímkézés helyett feltelepítettem egy virtuális billentyűzetet és azon váltogatom majd a karakter készleteket. És akkor még nem tudni,hogy milyen nehézségek előtt állok.

Egy adag könyv

Csak azért kellett felgurulnom Budapestre, hogy a Maros utcai lakásból elhozzak egyet, s mást. Készítettem magamnak egy gyors reggelit és indultam.

A külső kaput nem mertem szabályosan becsukni, mert attól tartottam, hogy akkor, mire este visszaérek, megint befagy és nem tudok bejönni, ezért csak egy lánccal és egy lakattal zártam be.

Először a Nissan Centrumba  mentem: töltés és kávé.

Utána bepakoltam a CBA-nál néhány gyümölcsös rekeszt, a Nóra nagyi könyveinek a szállítására.

A Szabolccsal megbeszélt időpontban odaértem a Maros utcába. Együtt felmentünk a lakásba. Ott adott nekem egy garnitúra kulcsot és megbeszéltük a mosógép sorsát, 10.000.- forintért megveszi. Én megpróbáltam lefényképezni a gáz- és a villanyóra állását, amiből csak az egyik sikerült.

A gyümölcsös rekeszekbe bepakoltam 20-30 könyvet, amit Szabolcs segített lecipelni az autóba. Ezen felül összepakoltam a UPC szolgáltatás tartozékait, hogy dec. 5-én kedden a UPC szakembere az Emőke lakásába az áttelepítést el tudja végezni.

Szabolcsnak tartottam egy rövid villanyautó bemutatót, azután különváltunk.

A UPC-s tartozékokat letettem Gazdagréten és Áronnak a lelkére kötöttem, hogy a túróval együtt a nővérének adja át. 

Már kezdett sötétedni, amikor indultam Dömsödre.

Az asztali gép megosztása a hálózaton.

Miskolczi Marika már reggelre beharangozta magát, hogy jönne takarítani. 

Próbáltam neki mindenben segíteni, főleg abban, hogy kiganéztam Áron szobáját. Lehordtam minden üres és félig telt palackot, a tányérokat, bögréket, poharakat és a használt evőeszközöket, maradék ételeket, de Marika még így sem volt hajlandó azt a szobát takarítani, mondván, hogy őt az sérti, hogy Áron nem a szakember takarítót látja benne, hanem a cselédet.

Ekkor pályakorrekciót hajtottam végre és mintaszerűen megtisztítottam az egyik utcafrontra néző ablakot.

Kora délután Béla távsegítségével az asztali számítógépet megosztottam a hálózaton keresztül a notebookon, hogy ezzel kikerülve a notebook USB csatlakozójának a hibáját az állományok nagy részét a külső merevlemezre mentve tehermentesíteni tudjam a notebook merevlemezét.

Délután már Imrével volt megbeszélve, hogy átjön és segít ezt a műveletet a notebook oldalon is elvégezni. Át is jött és így a probléma megoldódott. Utána a LEAF-fel hazakísértem, hogy vehessek tőle egy mikrofont a notebookhoz.

Kurta szülinap

Kora reggel a felkelés után azonnal nekikezdtem Marika levelének a javításába.

Már délelőtt kiderült, hogy most meg sehol nem találom a ház kulcsait és a kertkapuhoz nem csak nincs kulcs, de be is van fagyva. Ennek ellenére felhívtam Miskolczi Marikát, hogy segítsen ki a vesztegzárból. Marika azonnal biciklire pattant és hozta a nála lévő kulcsgarnitúrát. Sőt még hozott egy szelet disznósajtot, néhány szem töpörtyűt, és a boltból egy fél kilós kenyeret is.

A kapu zárja nagy nehezen kiolvadt és mehettem az utamra. Mannát is becsomagoltam és szerencsére nem felejtettem el hazavinni Emőkének az Esztike féle túrót sem.

Már csak azért is haza kellett mennem, mert ma van Áron 16. születésnapja és különben is brushup van.

Katika segédkezett az új típusú vízóra telepítésénél. Ő vette át a munkát a kivitelezőtől.

Otthon kivettem a hűtőből a diótortát és az asztalra téve írtam hozzá egy kis köszöntőt.

A brushup-on nem éreztem jól magam és onnan már Dömsödre vettem az útirányt. Megint sötétben kellett vezetnem, amit egyre kevésbé tolerálok.

Meglett a mobiltelefonom

Rövid reggeli után leengedtem Mannát, mindent bepakoltam az autóba és elindultam az Érsebészetre, hogy a szokásos háromhavonta esedékes ellenőrző vizitemen Berencsi doktornőnél megjelenjek. Kérte, hogy holnap délelőtt hívjam fel a labor erdeményekért.

Onnan a Nissan Centrumba mentem. Egészen véletlenül arra lettem figyelmes, hogy az autó bluetooth-on kapcsolódik a kütyümre, nem is kellett több, a History-ból felhívtam Imrét és kértem, hogy miután mindent kikapcsolok az autón, hívjon vissza. Rögtön meglett a kütyüm, a csomagtartóban volt.

Egy negyedórás töltést és kávét követően mentem a TESCO-ba. A PET palackok leadása után csak egy nagy marék nyers csirke szárny, két kirántott csirke szárny, egy nagy tejföl, és egy 28 cm-es márvány Tefal rácsattintós fogantyúval megrakva a kosarat, amit vettem és már indulhattam is Dömsödre.

Délután felszereltem az egyik rozsdamentes merevítő sarkot a kocsi beállón az oszlop és a szelemen közé.

Este még konzultáltam Emőkével Áron és Manna ügyben.

Diótorta Áron szülinapjára

Marika 9-re ígérte, hogy jön, hogy együtt írjuk meg a Németországi munkáltatójának a reklamáló levelét, de végül ezt átette 10 órára.

Amikor Áront kértem, hogy tegye be a sütőbe a pizzát, közölte, hogy ő azt már éjszaka megette, de most mind a kettőnknek készít reggelit. Engem annyira bántott az önző eljárása, hogy azt mondtam, hogy én nem kérek reggelit és, hogy nyomatékot adjak a sértődöttségemnek, aznap már nem is ettem.

Amikor Marika megjött, folyton csak azt hallotta, hogy Áront többször kértem, hogy most már írja meg a több mint két hónapja kért „PARADICSOM 2017.09.01.” címkét és ragassza az üvegekre, hogy azokat betehessem a hideg éléskamrába.

Marika mindenféle édességet, süteményeket hozott Áronnak, miközben magyarázta neki, hogy ő itt nálunk nem cselédséget, hanem takarítást vállalt és ha Áron ezt nem tudja megérteni és a szobájában és  a fürdőszobában ételmaradékokat, tányérokat, evőeszközöket, félig elfogyasztott és nyitva hagyott italokat, poharakat, bögréket akar tartani, akkor ő a munkát nem vállalja. Külön kitért arra, hogy kultúrembereknél hogyan kell elhagyni a WC-t.

A reklamáló levél nagy részét megfogalmaztuk, a durva hibákat igyekeztem kijavítani és arra kértem Marikát, hogy letisztázva még egyszer küldje át nekem, és ha szükséges, arról küldök még egy hibalistát.

A sokszori kérés után végül én címkéztem fel a paradicsomokat és be is tettem az éléskamrába.

A délután a diótorta készítésével telt. Egyedül a krém állandó keverését bíztam Áronra a dupla-falu edényben, de mivel Áronnak a keverés közben is fel kellett mennie az Internetre, ezért az nem lett olyan krémszerű mint szokott. Ez csak egy esztétikai hátrány, mert az ízvilágát nem befolyásolta.

Besötétedéskor mindent összecsomagoltunk és elindultunk haza. A csomagolás közben az egyetlen probléma az volt, hogy sehol sem találtam a mobiltelefonomat. Még az sem segített, amikor Áron megpróbálta megcsörgetni. Nincs és nincs. 

Emőkével otthon nem sikerült találkoznunk, ezért a neki szánt fokhagymás, snidlinges túrót a kilincsén fogja majd megtalálni.