2018. július 9., hétfő

Manna jobban szeret Dömsödön lenni, mint Budapesten


20180709 hétfő

Bár már nyolc óra előtt felbredtem, azért még ½ 10-ig olvasgattam és pötyögtem a notebookomon.

Azután kimentem egy kicsit konyhakertezni. Gazoltam és amelyik paradicsom(fa) túlnőtte a karóját, az kapott egy új, magasabb karót.

A reggeli elmaradt és csak délben került rá sor.

Emőke tájékoztatott az otthoni körülményekről, ami nem hangzott meggyőzően.

Összeszedtem Áron szobájában az összes bögrét, poharat,tányért és evőeszközt. Még éppen belefértek a mosogatógépbe és elindítottam.

Délután Manna csak meglátta, hogy behozom a hordozókáját, azonnal elfutott és elbújt. Szerencsére tudom, hogy melyik a kedvenc búvóhelye, de ő nem tudja, hogy én tudom. Az Áron fehérneműs szekrénye, ami elég magasan van. Azonnal odamentem, de csak megsimogattam és mondtam neki, hogy : „Nyugi, még nem megyünk.”

Nagyon akkurátosan, mindenre odafigyelve csomagoltam és mindent bepakoltam az autóba. Szerencsémre elkezdett szemerkélni az eső, így nem kellett aggódnom amiatt, hogy elmarad a mai locsolás.

Mannát tettem be legutoljára a hordozókájába és azzal együtt az autóba. Gondosan mindent elzártam és bezártam.

Hat óra fele el is tudtunk indulni. Felhívtam a HEKK-est, hogy kérek két sült hekket hasábburgonyával és tartárral elvitelre, tíz perc múlva ott vagyok.
Ha nem is tíz perc alatt, de hamar odaértem és átvettem a két dobozt, amiben a hekkek voltak.

¼ 8 körül értünk haza. Emőkének átadtam a Mannát és amiket még neki hoztam (pritaminos túrót, egy doboz meggyet és egy pár darab (saját termésű) paradicsomot.

Áronnak nem sikerült befejeznie a rendcsinálást, de ő úgy itélte meg, hogy haladt vele.

Kinyomtattam a Norciéknak szükséges Deposit Form-ot. Gondosan fekete tintával (ahogy az ügyvéd úr kérte) aláírtam és felhívtam Ádámot, hogy holnap hol és mikor tudom átadni.

Megvacsoráztuk a két sült hekket és mindenki ment pihenni.


2018. július 8., vasárnap

Egyelőre maradunk


20180708 vasárnap

Már hétkor kidobott az ágy, de azért a reggelit nem kapkodtam el.

Késő délelőtt , hívott Judit, hogy ½ 1 fele érkeznek a busszal Görögörszágból és ha tudok, akkor menjek értük Szalkszentmártonba.

Természetesen tudok.

12-kor el is indultam, a táv kevesebb, mint 15 km. Csak egy negyed órát vártam a busz máris begördült a Szalki Fogadó parkolójába.

Nagyon örültem Judit és Levente megérkezésének. Útközben Dömsöd felé részletesen kikérdeztem őket az egyhetes nyaralásukról.

Judit nagyon hálás volt, hogy elmentem értük. Rögtön főzött egy finom kávét, mert abban hiányt szenvedtek.

A bérlő szomszédtól Levente hozott át két tányér lecsót. A Juditét nekem kellett megennem, mert ő nem szereti a lecsót, én viszont jóízűen befaltam.

Hazaérve kértem Emőkét, hogy tájékoztasson a Gazdagréti állapotokról. Miután azt válaszolta, hogy: hát ?!?, ezért úgy döntöttem, hogy akkor ma nem megyünk haza. Nekem elég itt ez a rendetlenség, amit Áron itt hagyott.

Vacsora előtt mindent meglocsoltam.

Mannának azt mondtam, ha kieszi a tálkájából a maradékot, akkor kap finom újat. Teljesen megértette és jött is követelni, hogy mi lesz azzal az újjal. Én is a maradékból vacsoráztam. A halászlé felét melegítettem meg magamnak vacsorára.


2018. július 7., szombat

Piac


20180707 szombat

Igyekeztem legkésőbb 9-kor elindulni a piacra, nehogy lemaradjak valamiről.

Jól kezdődött az út, mert a csomagtartóba megint betettem néhány dolgot a kapu elé kirakott lomokból. Egyszer csak el fognak fogyni.

Útban a piac felé megálltam a nagy gmuldennél és mindent beledobáltam.

A piacon vettem egy elültethető rozmaringot, egy csípős paprikát, egy vastag szelet sonkát, pritaminos túrót, egy üveg unikumot és zárásnak egy fokhagymás, tejfölös, sajtos lángost.

A rozmaring nagyon finom ízesítő hatásáról tavaly nyáron győződtem meg Horvátországi nyaralásunk alkalmával.

A Deposit Form-mal is erőteljes haladás mutatkozik, mert a dömsödi piacon, a papír-írószer boltban sikerült vennem egy feketén fogó golyóstollat. Norci ugyanis felhívta a figyelmem, hogy csak fekete színnel szabad aláírni. 

Hazaérve már csak Mannának kellett reggelit adnom, én már csak egy tejeskávéra vágytam.

Belenéztem a leveleimbe, majd kimentem a kertbe és elültettem a rozmaringot. A levegő ugyancsak lehült. Nincs hideg, kellemes 20-25 ⁰C van.

Átmentem Áron szobájába, hogy kinyomtassam a Form-ot. A rendetlenség elképesztő. Az asztalon nem lehet elférni. Bögrék, poharak tele meg nem kezdett beleszáradt meggylevessel, a másikban banán turmix, a harmadikban nem tudom mi, az ágyon tányérok maradék kajákkal. A földön széttaposott rágcsák és csirkecsontok. Félig megkezdett Cappy flakkonok, de a kupak nincs rajtuk. Ezt nem lehet kibírni.

Utána egy kis angol óra egy pótvizsgára készülő diáknak.

Átvittem a csontokat Pongónak, mert Juditék Görögországban vannak.

Kivettem a mélyhűtőből egy doboz csülkös bablevest és feltettem lassú lángra. Gondoltam, amíg az melegszik, kmegyek locsolni.

Mire befejeztem a locsolást, a bableves, nem csupán felengedett, de meg is melegedett.

Közben Manna is kérte a vacsoráját. Miután elfogyasztotta felment pihenni.

A bablevest kint a kúp alatt tálaltam kenyérrel és bele egy evőkanál tejföllel.

½ 9-re már mind a ketten pihenőre vettük a figurát.

2018. július 6., péntek

A kapunk előtti szemét


20180706 péntek

Manna reggel nyolctól tízig majdnem egyfolytában reklamált, hogy mikor megyünk már le reggelizni. 

Azután, amikor lementünk, akkor sorban minden baja lett. Kevés volt a kaja, most meg inni szeretne, végül ki szeretne menni.

Az én reggelimmel is problémák voltak. Ahhoz előbb el kellett menni a Dobos ABC-be kenyérért. Az indulásnál beraktam néhány dolgot a kapu elől a csomagtartóba, amit a szemetesek nem voltak hajlandók, még némi borravalóért sem elvinni, mondván, a gipszkarton nem háztartási hulladék.

Ha már amúgy is arra visz az utam visszafele beugrom a patikába a gyógyszerért. A patikában kicsit csodálkoztam, hogy csak egy dobozzal adtak. Nem úgy volt, hogy Lenke nővér három dobozzal ígért, amikor kihozta a receptet?

Na mindegy, de amikor beültem az atóba, szembesülnöm kellett azzal, hogy én vagyok a hülye, mert a három receptből csak egyet vittem be a patikába.

A jó hír, hogy amikor a Középső úton elindultam hazafelé, rögtön az elején találtam egy nagy gmuldent, amivel az építkezési törmelékeket szokták elszállítani. Gyorsan kipattantam és a csomagtartóból bedobáltam a saját szemetemet. Így majd lassan el fog fogyni, ami a kapunk előtt csúfoskodik.

Délelőtt ismét jött a villanyóra leolvasó, de én még mindig nem találtam a villanyóra szekrény kulcsát. Mire ő azt monda, hogy akkor ezt neki jelentenie kell a Műszaki ellenőr felé.

Ettől bepánikoltam és írtam haza Emőkének, hogy Áron nem tette oda vissza ennek a kulcsát, ahonnan elvette. 

Emőke kinyomozta, hogy Áron az eresz csatorna csavarjára akasztotta. Meg is lett.

A reggeli még mindig a sült csirkeszárnyakból került tálalásra, de most már kenyérrel, tejeskávéval, sőt egy leszakított saját termésű paradicsommal.

Késő délutánig otthoni elfoglaltság. 

Vacsora előtt nagy locsolás.

Este még elővettem Jerome Klapka Jerome: Három enber egy csónakban könyvnek az angol nyelvű Audiobook kiadását és azt nagy élvezettel olvastam, illetve hallgattam.


2018. július 5., csütörtök

Ajándék fűnyíró


20180705 csütörtök

Nyolc óra körüli ébredés után, szinte az egész délelőtt az angol tananyagok letöltésével, rendezésével és küldözgetésével telt.

Odakint napsütés és nagy hőség van
.
Emőke tájékoztatott az otthoni helyzetről.

Amikor kimentem a kertbe, hogy a csirkeszárnynoz lekapjak egy érett paradicsomot már láttam, hogy a szomszéd belopta a tegnap nekünk ígért fűnyíróját.

Délben még nem mertem kimenni a tűző napra, de délután négykor már bemerészkedtem a Dunába, hogy leússzam a magamnak előírt távot. A Duna vize még kellemes 25-26 ⁰C, de sajnos ettől kezdve csak melegebb lesz, ami már nem jó.

Hét és nyolc óra között nagy locsolás.

A vacsora készítésénél úgy gondoltam, hogy nem kell mindig húst, hússal enni. Mi lenne, ha ma este készítenék egy káposztás zcvekkedlit á lá Pacher.

Az apróra vágott káposztát megforgattam az oliva olajon karamelizálódott kristálycukorban és kicsit megszórtam fehérborssal. Az enyhén sós vízben megfőtt és leszűrt kockatésztát ráöntve még alacsony lángon összeforgattam és a megkóstolása után rájöttem, hogy még Jamie Oliver is megnyalná a tíz újját, ha enne belőle.

Elhatároztam, hogy a szakácskönyvembe (ÉHSZAKOK) is beleírom a receptjét.


2018. július 4., szerda

Egy gyors oda-vissza Bp-Dömsöd


20180604 szerda

Már majdnem egész délelőtt lustálkodunk. Igaz, hogy közben sikerült némi rendet teremtenem az angol anyagok között.

Azt javasoltam Áronnak, hogy kajálás után menjünk fel  Gazdagrétre. Nekem is és neki is vannak ott restanciái. Mannát nem visszük magunkkal, mert én jövök vissza.

Emőkének beadtam a zöldséglevest és a kőrözöttet, de a levesnek nem örült, mert abban főtt a velőscsont.

Áron első dolga az volt, hogy a halaknak enni adott. Ő úgy tervezi, hogy most nem jön vissza Dömsödre, mert a haverokkal mennek majd strandolni.

Azt hittem, hogy P. Zsuzsi át tud jönni az egynyelvű Oxford szótárért, de 4-ig nem jött.

Lementem a kis kínaiba, ettem egy csípős savanyú levest, Áronnak pedig vittem fel egy omlós csirkét sült tésztán.

A Háziorvosi rendelőben intéztem a receptjeimet.

Áront Kértem, hogy mielőbb csináljon rendet a szobájában.

Felkaptam a piros kosarat, de hagytam otthon pénzt. A Pennyben még vettem egy  nagy palack üditőitalt és indultam vissza Dömsödre.

Manna, nem reklamált, nagyon kedvesen fogatott, kísérgetett, amíg mindent be nem vittem és csak utána kért kaját.

Nekiláttam készíteni a mézes-mustáros csirkeszárnyakat. Ami a tíz darab felett megmaradt, az bekerült a mélyhűtőbe.

A nosalty-ban talált receptet én még kiegészítettem egy kávéskanál Erős Pistával. A 200⁰C-ra állított sütőben 20 perc alatt mind nagyon finomra megsült.  Amíg sült közben meglocsoltam. Locsolás közben a kerítésen keresztül elpanaszoltam a szomszédnak, hogy bekrepált a BOSCH fűnyírónk,tud-e ajánlani egy helyet, ahol megjavítják. Ajánlott, de egyúttal megígérte, hogy holnap átjön és a saját fűnyírójával lenyírja a füvet és ha elfogadom, akkor az ő régi 900 Wattos, elavult, de működőképes fűnyíróját nekünk ajándékozná. (Dömsöd)

2018. július 3., kedd

Koleszterin


20180703 kedd

7:55-re volt beállítva az órám, hogy ½ 9-re odaérjek G. Ákos fodrászatára.

Csak egy kis fogmosás és a ruhák felkapkodása és már indultam is. Az autót még le kellett akasztanom a töltőről, de az már rutinszerűen megy.

Pénzért már nem maradt időm elugrani egy ATM-hez, azt majd utána.

½ 9 után 10 perccel ültem be a székbe.

Amikor végzett velem, Ákostól elnézést kértem, hogy most elugrom pénzért.
Minden gördülékenyen ment. 

Hazafelé a piaci vegyesboltban vettem vajat, tejfölt és egy nagyobbacska gránitlábast.
10-kor már el is kezdhettünk reggelizni.

Délelőtt nekiálltam főzőcskézni. Egy csomó leveszöldséget pucoltam meg. A terv az, hogy a zöldséglevesbe belefőzöm  a három velőscsontot és ebédre csak a velőscsonttal fogunk bírkózni, a zöldséglevest pedig beteszem a hűtőbe, hogy le tudjam szedni a sok zsírt róla, mert most a velőscsontok miatt tocsog a zsír a tetején.

Közben elkészítettem a kőrözöttet és abból még ebéd előtt viszek át G. Juditéknak.

A BOSH fűnyíró felmondta a szolgálatot. Semmi sem tart örökké. Valami probléma van az erőátvitellel. A villanymotor pörög, de a fűvet nyíró lapát nem.

Az ebédből megint vacsora lett. Sok pirítóskenyéren fogyasztottuk el a marha velőt. Ez egy igazi koleszterin bomba, de amíg az orvostudomány nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy a koleszterin nekünk embereknek jó vagy rossz, addig mi fokhagymás pirítósra kenjük a marhavelőt, kicsit megsózzuk, megborsozzuk és jóízűen megesszük.

Nyolc órakor nagy locsolás, hogy a konyhakert is teremjen.