Szilveszter

Nyolc körül ébredtünk, de ekkor még úgy gondoltuk, hogy tíz órakor,  nyitásra be fogunk érni a Szivárvány cukrászdába. Komótos reggeli után elkezdtük a pakolást. A kocsonyákra kellett koncentrálnom. Már jócskán tíz után értünk Kiskunlacházára. Áron segített összeválogatni a lakodamas tálcát és még rendeltünk is hozzá egy sütit, meg egy kávét.

Az IGO 2,5 órát jósolt Monoszlóig. Bevezetett egészen Érdig, majd onnan már a Balaton felé vettük az irányt.

Pontban egykor csöngettünk az objektum kapuján. Amikor senki sem válaszolt felhívtuk Lacit. Ők éppen kirándultak és 20 percre taksálták a hazaérkezést. Amikor megjöttek nagy baj történt: a kocsonyás tálca eltört és az összes kocsonya a földön landolt. Szerencsére csak két tányér tört el, de a kocsonya megmenthető volt.

Laciék elvittek a 14-es km kőhöz a kecskés tanyára. Áron rögtön cica dédelgetésbe kezdett. Fruzsi mindenféle szalonnákat és füstölt fejhusokat vásárolt.

Laci ma még 25 %-os ÁFÁ-ért tudott tankolni.

Fruzsi nagyon finom csülkös bablevest tálalt ebédre. Miután degeszre zabáltuk magunkat, előbb bújócskáztunk a kertben, amiben természetesen mindig Áron volt a nyerő, majd elindultunk sétálni, ami közben Áron fogócskára fogott minket, de mindig kicsúszott a kezeink közül. Vittünk Adélkának beiglit és egy kis pezsgőt, hogy neki is Boldog Újévet kívánjunk.

Sajnos visszatérve a bázisra, leragadtunk a TV szilveszteri műsorai előtt. Csak a tormás virsli oldotta egy kicsit a szarabbnál szarabb attrakciókat. Áron nagyon élvezte, hogy ma nem kell normális időben lefeküdnie és fent maradhat éjfélig.

Az eltünt kuka jegyzőkönyve

Nagy reggeli készült és utána nekiálltunk leszedni a kocsonya zsírját. Utána újra felmelegítettem és szeparáltam a csontokat, a húst, a börkét és a levét, majd kiporcióztam tányérokba és ismét berámoltam az istállóba. Délelőtt már nem mentünk sehova. Eszter összepakolt és kiment Áronnal focizni a kertbe.

Délben kiszállítottuk Esztert a buszmegállóba. Utána mentünk volna a Rendőrörsre, hogy jegyzőkönyvezzék a kuka eltünését, de zárt ajtók fogadtak.

Másfél óra múlva Eszter már jelezte a sikeres hazaérkezését. Később telefonálás után sikerült a Rendőrörssel kapcsolatba lépni és mondták, hogy most már fogadóképesek.
Felhívtam a ráckevei ügyeletet, ahol közölték, hogy mire odaérek a dömsödi rendőrörsre, már nyitva lesznek és várják a bejelentést.
Áront hagytam játszani és egyedül mentem az örsre. Az örsön szerény irodai bútorzat, de tartalmilag egy meglepetés fogadott. Miközben vették fel a jegyzőkönyvet, közölték, hogy a rendszerben látható, hogy ránk jár a rúd, mert október 6-án ellopták az autónkat is.
Amíg Áron megnézett egy DVD-t, addig én leáztattam egy adag bélyeget, majd átnéztük  a matek leckéjét, vacsora  és lefekvés.

az a fő, ami a kocsonyában fő

Reggel kiszaladtam a piacra, de ott alig volt élet, ezért visszafele beugrottam a kis boltba. Vettem néhány dolgot, ami az eszembe jutott. Rohantam volna vissza készíteni a reggelit, de láttam, hogy Eszter már kávézik. Nem kis szemrehányással mondtam, hogy mi úgy szoktuk, hogy előbb egymásnak készítjük a reggelit és azt együtt fogyasztjuk el.
Készítettem egy terülj terülj asztalkám-at és megreggeliztünk.
Mire feltettük a kocsonyát főni, addigra megjöttek Ágiék, és hogy nyugodtan tudjanak takarítani, elhúztuk a csíkot, de úgy, hogy a kocsonyás kuktát a lehető legalacsonyabb fokozaton ugyan, de hagytuk főni.. Először lementünk a Tassi zsilipig, majd hosszú csavargás és egy kis pálinkázás utána meglátogattuk Gabikáékat.
Rokkó a szokásos táncával üdvözölt, mert sejtette, hogy hoztam neki csontokat. Gabikáékkal kávézás közben egy jót dumcsiztunk .
Mire hazaértünk Ágiéknak már csak a hűlt helyüket találtuk. Feltettem a maradék csirkelevest melegedni és a kocsonyás kuktába beletettem néhány zöldségfélét.
Cs. Gyula (bánya 2.) felhívott, hogy nem tudnak megoldani egy problémát, legyek a segítségére és mondjam el, miként kell megoldani. Mondtam, hogy most éppen nem érek rá, mert főzök és utána ebédelünk, de küldje át az állományt megnézem.
Az ebéd mindenkinek nagyon ízlett. A nap további részében Eszter és Áron megint KŐ-Papír-Ollóztak, én pedig nekiálltam a probléma megoldásának. Mire a zöldségek is megpuhultak a készülő kocsonyában, kivittem az egészet egyben hűlni az istállóba. Abban egyeztünk meg, hogy amikor megdermed, akkor előbb leszedjük a zsírját, utána visszamelegítjűk és úgy fogjuk tálalni, hogy lesznek tányérok, amiben csak a színhús lesz a kocsonya leve alatt és olyanok is, amiben cupákok is lesznek. Ez a megoldás Eszter kérésére és a legnagyobb megelégedésére született.
A szauna tegnapi sikerének emlékére ma is bekapcsoltuk, de már csak 70 fokra..

Eszter a vendég

Nagyon rossz hírre ébredtem. Tamás felhívott, hogy porig leégett a révfülöpi házuk. Emiatt egész nap nem tudtam teljesen magamhoz térni. Nem is értem, hogy mitől nem volt a háznak biztosítása. Hétkor keltünk és nyolc órakor már meg is reggeliztünk. Éppen hordtuk le az autóba a cuccainkat, amikor Eszter SMS-ezett, hogy tegyük át az indulást fél tízre. Így is lett. Először a TESCO-ban kezdtünk és bár összeadtuk hármunk tudását, de még így is maradt, amit elfelejtettünk venni. Azért egy nagy lazactörzset sikerült kifognunk.
Kiskunlacházán kihasználva, hogy ma munkanap van, bejelentettem, hogy a cirkó új alaplapján, lehet, hogy kellene valamit állítgatni, mert langyos és középmelegnél melegebb vizet nem lehet belőle kicsalni.

Amikor megérkeztünk, már delelőn járt a  nap. A bepakolás után feltettem egy nagy kukta zöldséges csirkelevest és begyújtottam a cserépkályhába.

Áron látta, hogy mindenkinek mennyire ízlik az ebéd, ő is bevágott egy nagy tányérral. Leves után sütöttünk még néhány palacsintát és azt finom mazsolás túróval töltve fogyasztottuk. Áron nekikezdett a leckeírásnak, majd amíg megnézte a kalóz filmjét, addig mi sétáltunk egyet a Duna parton. Később  Eszterrel játszottak egy Kő-Papír-Ollót, én meg előkészítettem egy adag bélyeget áztatásra.

Eszternek készítettem egy Skype account-ot, azután hagytam, hogy nézegesse a leveleit.
Este felé bekapcsoltuk a szaunát 90 fokra állítottuk be és amíg az melegedett, addig mélyhűtésre előkészítettem a lazac darabokat. Egy nagyon jót szaunáztunk. Utána hideg vacsora, narancslé és sör minden mennyiségben.

Eszter kérte, hogy a kevéért a termosztát 19/21 fokos beállítását módosítsuk 20/23-ra.

Hanukkah

Mire felébredtem Áron már a szobájában legózott. Gyorsan elkészítettem a reggelit és leültem a számítógép elé. Igyekeztem minden lemaradást behozni, ami ugyanúgy nem sikerült, mint Áronnak, hogy rendet csináljon a szobájában.
Délben elővettem két szelet lazactörzset. Áron fűszerezte és sütötte meg serpenyőben, amíg én mélyhűtött spenót gombócokat pároltam fokhagymával a mikróban. A finomra sikerült ebédet Karáék csooládés zserbója koronázott .
Nem sokkal ebéd után felkerekedtünk Norciékhoz Hanukkah gyertyagyújtásra. Közkívánatra sültkrumpli volt yoghurtos cukkinivel.
Norciék egy nagy (14 literes) vastagtalpú rozsdamentes fazekat kaptak tőlünk, én Pettik családos naptárt, méz kanalat, Áron pedig egy logikai játékot kappott.
Norci előadta, hogy a korábbi távlati terveiknek megfelelően, de előrehozottan tervezik a jövőjüket. Nagyon jól éreztük magunkat, annyira, hogy Áron alig akart elindulni haza.

Itthon SMS-ben kérdeztem Esztert, hogy mikor szeretne reggel elindulni, de azután lejött, hogy ennek egy-két részletét megbeszéljük.

újra itthon

Ma már csak a reggeli volt hasonló a többi naphoz, mert utána már elkezdtük a pakolászást. Mindenki a saját szobáját rendezgette.

Kijelentkeztünk és 11-kor már ültünk az autóban és gurultunk hazafelé. Az út viszonylag simán ment. Először természetesen Nóra nagyit vittük haza. Útban hazafele vettünk egy vekni kenyeret.
Otthon gyorsan kipakoltunk, elindítottam a nagymosást és kipihentük az út fáradalmait.

Délután nekiálltam főzőcskézni, ami kései ebédet, korai vacsorát jelentett. Kirántottam két csirkecombot és készítettem hozzá egy hagymás almát köretnek. Áron még vacsora előtt építetrt egy csoda helikoptert.
Eszter még tett egy halvány kísérletet, hogy ma lesz-e angol óra, de ebben teljesen készületlen voltam, ezért erről lebeszéltem. Gondoltam inkább szerzek neki egy meglepetést és letöltöm neki a "Ház a tónál" c. filmet, de nem jártam sikerrel. Béla is megpróbált segíteni, de ez most nem ment.
Késő este még kiteregettem ésén is elmentem aludni

Utsó nap Egerben

Mentségem csak annyi volt, hogy mindenki később ment le reggelizni. Reggeli után először felmentünk Mátéék szobájába. Áron megtanított mindenkit SET-ezni és nagyon büszke volt, hogy magasan veri a mezőnyt, engem is beleértve, aki pedig már korábban tanultam meg ezt a játékot.
Nóra nagyi javaslatára tettünk egy nagy sétát az Érsekkertben. Visszatérve a szállóba éppen csak hogy el tudtunk búcsúzni a többiektől, akik már ma elindultak haza.

Déután lementünk az uszodába egy kicsit fogócskázni. Utána vacsoráig szabadfoglalkozás volt. Egyszer csak annyira megszállt az ihlet,hogy Áront félre kellett tóljam a Notebooktól, mert hirtelen meg akartam írni a levelet a Fürdő Igazgatóságnak. Laci biztosan pozitívan fogja fogadni a tervemet.
A vacsoránál nagyi nagyon meglepődött, amikor bejelentettem, hogy úgy egyen mindenki, hogy ez az utolsó vacsora.Valahogy ő elfelejtette, hogy így terveztük, sőt ő is így foglalta le a szobáinkat. Sajnos az utóbbi időben egyre gyakrabban veszem észre, hogy romlik az emlékező tehetsége. Van olyan történet, amit az elmúlt néhány hét alatt ötödször mesélt el, úgy mintha most mondaná ezt először.
Estére Eszter javasolt egy filmet (Ház a tónál), ami tetszett ugyan, de a realista fejem  nehezen fogadta be ezt az időeltolódásos absztrakciót.