Hiába mentem a Diana közi lakbérért

Egyedül ébredtem. Arra még emlékszem, hogy Áront figyelmeztettem nehogy itthon felejtse azokat a szendvicseket, amiket Emő olyan nagy gonddal készített. Möci fent aludt, mert este nem érezte jól magát.

Reggeli után kényelmesen elindultam, hogy J.E.-től behajtsam Norci havi járandóságát. Két busszal kellett menni 8-assal és a 212-essel. Mint kiderült egy megállóval korábban szálltam le. Nem esett a nehezemre gyalog megtenni a távot, mert bár hideg volt, de legalább sütött a nap.

A kapucsengőn egy felirat vart: "Kérem ne csengessen, hívjon telefonon." Erre telefonáltam, de csak az üzenetrögzítővel tudtam beszélni.  Egy húsz percet vártam a kapu előtt, amikor hívott Jetei Erzsébet, azzal, hogy ő úgy emlékszik, hogy a jövő pénteken jövök a pénzért. Mondtam, hogy semmi probléma, majd eljövök a jövő pénteken.

Hazaérve elintéztem a havi postai teendőimet és elkezdtem pakolni.

Möci kedve elgörbült, mondván, hogy én nem törődőm azzal, hogy ő beteg, meg azzal, hogy sem eredményesek-e az álláspályázatai. Azt mondta, hogy most nem jön velünk, de azt a feladatot adta, hogy a Dömsödön kifüggesztett képekről készítsek fotókat, hogy azokat betehesse a portfóliójába.

Még javában sütött a nap, amikor leértünk a bázisra. A fűtés már18 fok fölött volt és még javában ment. Áron a baconos szendvicsét, én pedig a grillcsirke maradékát ettem meg vacsorára.

Az év utolsó napja

Nem sokkal nyolc után keltem, mert 1/2 10-re a Kolosy téren kellett lennem a Rossignol sícipőért. Még szerencse, hogy nem autóval mentem, mert még jobban mérgelődtem volna, ha ezért a sícipőért nem csak pénzt adok, hanem még át is autózom a városon. Most már két pár szar sícipőm van. Hazafele bevittem a síszervizbe. Az egy törött csattot 2200.- ért javítanák meg, ha nem az év utolsó napján hoznám, hogy holnapra legyen készen.

Otthon gyorsan bereggeliztem a sült oldalasból, meg zsíros kenyérből.

Végre pontot tettem a tinydeal-lel való üzleti vitámra. A tartozásukat felsrófoltam, amennyire csak tudtam és 50 $-ral kiegészítve rendeltem náluk egy új kütyüt.

Emőke meggondolta magát és a neki befizetett sítáborba Vivient delegálta saját maga helyett. Megszólalt benne a lelkiismeret, hogy neki most sokkal fontosabb, hogy a félévi vizsgái jól sikerüljenek, mint a síelés. Möci mondta neki, hogy akkor ezt most ő rendezze le a Zoli bácsival. Meg is tette és Zoli bácsi, bár sajnálta, hogy Emőke nem jön, de készségesen átvezette a változásokat.

Úgy éreztem, nem szabad tovább halogatnom a BKK Guide fantázianevű javaslatom elküldését. Gondoltam végleges formába öntöm és elküldöm illetékességből Vitézy Dávid Úrnak. Igen ám, de akárhogyan kerestem, nem találtam semelyik számítógépen semmilyen könyvtárban sem. Pedig hányszor mondom mindenkinek, hogy miképpen kell az állományok között rendet tartani.

Lassan elkezdtünk készülődni a szerény szilveszteri bulinkra, ami abban nyilvánult meg, hogy átvittük Emőkéhez a sült oldalas tálját, néhány pirítós kenyeret és természetesen egy üveg pezsgőt.

Közben felhívtuk Nóra nagyit és Áront, hogy nekik is Boldog Új Esztendőt kívánhassunk.

Éjfél előtt megettük az ünnepi zsíros kenyeret, ami mennyei volt és pezsgővel koccintottunk.

Elő szilveszter

Reggel az üzleti élettel kezdtem. Lerendeztem a CITIbankot és a tinydealt, a 43-as sícipőket és az 1500 W-os invertert.

Möci odatette sülni a besózott oldalast jó sok fokhagymával és két kisebb vöröshagymával.

Berámoltam a kocsonyákat az autóba, de egy tányérral átvittem Béninek, mert ő most szalmaözvegy. Átvittük neki a nagy létrát, de a hosszabbító a Feri bácsinál van. Mondtam, hogy amikor viszem a Rokkónak a csontokat, akkor majd elhozom. Sajnos Feri bácsiék nem voltak otthon. Rokkó hiába lejtett nekem táncokat, meg van tiltva, hogy a kerítésen keresztül etessem, ezért a csontokat csak felakasztottam a nyílon zacskóval, a létra hosszabbítót pedig majd Béni áthozza.

Möci a reggelihez feltálalt a frissen sült oldalasból is egy darabkát. Nagyon finom volt.

Korán terveztük az indulást, ezért gyors pakolásba kezdtünk. Möci csak előkészítette a pakkokat,én meg gyömöszöltem az autóba.

Még bekanyarodtunk az Önkormányzathoz, hogy az elhagyott telekről érdeklődjünk, de ott hosszú munkaszünetet tartottak, majd az újévben.

A következő állomás Szigetszentmiklós lett volna, mert Emőke a Vaterán vásárolt egy sínadrágot, amit ott terveztünk átvenni, de ez nem jött össze.

Emőke is elbizonytalanodott, hogy ő tud-e velünk jönni Gerlitzenbe és egyáltalán akar-e velünk jönni síelni. Möci határozottan közölte, hogy ezt már lezongoráztuk, kifizettük, ezen már ne tököljön.

Én a budaörsi Kikánál adtam randevút az egyik 43-as sícipőt árulónak. Odakanyarodtunk, mert a Kikában amúgy is szerettünk volna nézni egy fenyőfából készült könyvespolcot, de csak nagyon drágákat találtunk. Viszont vettünk végre a diótortának egy szép hosszúkás tálat.

A randi összejött, a sícipő egyszerű, hibátlan, viszont öreg volt, de azt az 500.- forintot nem sajnáltam érte, még ha csak tartalék, akkor is megéri.

Még beugrottunk az ImHouse-ba egy ajándék csomagért IKEÁ-ba már nem volt kedvünk benézni, inkább hazamentünk és kirámoltunk mindent az autóból. Még Emőke is segített felhordani a cuccokat.

A postán elintéztem a január 1-i Takarékjegyet és kivettem annyi forintot, amennyit még Emőke után be kell fizetnünk a sítúrára.

Bekaptam a megmaradt töltött káposzta felét és leültem blogot pótolni.

Késő délután átöltöztünk egy kicsit ünneplőbe és bepakoltuk az autóba a hat tányér kocsonyát, hogy elinduljunk elő szilveszterezni.

Sajnos Tamás nem tudott jönni, mert öreg fiúk hoki meccse volt.

Amikor megérkeztünk, átadtam Fruzsinának a gyümölcsrekeszbe telepített hat tál kocsonyát, mondván, hogy virágot a virágnak. Már vizuálisan is tetszett neki a vacsora.

Möci vitt ajándékba egy bőrdzsekit Lacinak a motorozáshoz, amitől Laci egészen meghatódott.

A kocsonyának nagy sikere volt és utána még későig beszélgettünk.

Mire hazaértünk már elmúlt éjfél, de úgy tűnt, hogy Möci nem tudta kidumálni magát Fruzsinával, mert még egy jó darabig chat-eltek.

Téli séta kettesben

Már elmúlt kilenc óra, mire végre kilustálkodtam magam. Möci már lent volt. Gyorsan megborotválkoztam, felöltöztem és megnéztem hogy áll a teraszon a nagy lábas kocsonya. Behoztam és leszedtem róla a rengeteg zsírt, majd újra felmelegítettem és gondosan kiporcióztam 13 tányérba. Metéltem rá egy kis petrezselymet és kivittem mindet az istállóba.

Csak utána kezdtünk el reggelizni. Möci feltálalta a kocsonyalében megfőtt füstölt fejhúst is ujjnyi vastagra szeletelve.

Reggeli után nagy bélyeg rendezésbe kezdtem.

Kint nagyon szép idő lévén elindultunk egy nagyobb sétára. Lementünk egészen a Petőfi fáig, sőt még azon túl is, be a strandra. Ott önkéntesként tervezgettük, hogy ha ránk lenne bízva, hogyan hoznánk rendbe a teljesen lepukkant parkját. Mindenhol azt éreztük, hogy nincsen gazdája a különböző létesítményeknek.

A nagy séta közben tartottunk egy kis guggolási tréninget is.

Már éppen megbeszéltük, hogy holnap fogunk hazaindulni, hogy ne kelljen kapkodva készülnünk a sítáborra, amikor hívott Lacika, hogy holnap tartsunk náluk egy elő-szilvesztert.

Hazaérve Möci elővett a mélyhűtőből egy kis zöldborsót, ami még a nyáron termett a kertben és nagyon finom borsófőzeléket eszkábált belőle.

Ebéd után befejeztem a nagy bélyeg rendezést. Próbálkoztunk TV nézéssel is, de a műsor majd minden csatornán nézhetetlen volt.

Közben vettem az aprod.hu-n egy nagyobb teljesítményű és főként szinuszos invertert.

Kocsonya

Későn ébredtünk, irány az igazi Dömsödi piac. Möci  mára eleresztette magát, mivel a szilveszterre is úgy kell készülnünk, hogy addig már nem lesz piac.

A piacon ünnepi hangulat volt. Nem csak vásároltunk, hanem mindenkinek Boldog Újévet kívántuk. Laci bácsi, akitől egy hete a krémes sütit, ma meg a sok fokhagymát vettük, meg is ajándékozott bennünket egy kis árengedménnyel. A hentesnél vettünk három körmöt, egy farkát és 60 deka kocsonyának való lapockát, meg sütni való oldalast, az Italbarlangban pedig egy literes unicumot.

Otthon, amíg Möci a reggelit készítette begyújtottam a cserépkályhába és amíg ropogott a tűz elkezdtem készíteni a kocsonyát. Lassú tűzön megdinszteltem két fej vöröshagymát. Feleresztettem vízzel és bedobáltam a szétütött körmöket, rengeteg fokhagymát és egy nagy darab füstölt fejhúst, amit még múlt szombaton vettünk a kolbászosnál.

Begyújtottam alá és lassú tűzön, hadd főjön. Amikor már 3/4 puha volt a hús, akkor beledobtam a felkarikázott sárgarépát és a szeletelt zellert.

Odakünn nagyon szép napos volt az idő. Amikor már biztosak voltunk abban, hogy fő, de nem fog kifutni elindultunk egy nagyobb sétára. Végül kikötöttünk az egyetlen nyitva tartó kis üzletben, ahol még tudtunk venni két pohár tejfölt a  maradék töltött káposztához ebédre.

Ebéd után azon szomorkodtam, hogy Áron olyan jól érzi magát a nagyival Egerben, hogy minket le se szar. Se nem ír e-mailt, SMS-t, de még csak nem is telefonál. Möci nyugtatgatott, hogy annak örüljek, hogy kikapcsolódik, mielőtt kezdődik megint a suli.

Amikor már megállapítottuk, hogy minden puhára megfőtt, akkor jól lezárva a kuktát kitettük a teraszra éjszakázni, hadd dermedjen és mint aki jól végezte dolgát lefeküdtünk aludni.

Öt perc Laci bácsiéknál

Reggeli előtt kinéztünk a piacra, de majdnem nulla volt a felhozatal. Csak egy flakon frissen fejt tejet és egy fél kárpát kenyeret tudtunk venni.

Itthon jól bereggeliztünk. Möci becsomagolt egy kis ajándékot és elindultunk Laci bácsiékhoz. Bár még mindig nagy létszámú volt a család, illetve a vendégsereg, nagyon szívélyesen fogadtak. Az ünnepekre itthon volt a négy gyerek, akik közül már kettő családos és azok is itt voltak, akik életvitel szerűen már Írországban laknak.

Egy kis pálinkázás közben jól elbeszélgettünk családról, hitről és a különböző értékrendekről. Annát alaposan kikérdeztük, hogy számára mik a legfontosabb szempontok, amik szerint párt választ.

Az átvitt inverter vizsgálatáig még el sem jutottunk, amikor már tálalták a többfogásos ebédet, miközben arról hallani sem akartak, hogy mi elmenjünk.

Egyik fogás finomabb volt a másiknál és mire a fekete kávéig eljutottunk már fel se tudtunk állni.

Laci bácsi felvezetett a "szentélybe", ahol alig lehetett megmozdulni a sok cucctól és az asztalon is csak ő tudott eligazodni a nagy rendetlenségben.

Hamar megállapította, hogy az inverter, amit vettem, nem szinuszos 220_V-ot ad le a kimenetén, ami az én esetemben azt jelenti, hogy a fűtés körbefújásáért felelős ventilátor tápellátására nagy valószínűséggel alkalmatlan.

Már majdnem sötétedett, amire az öt perces vizitünknek vége lett.

Hazamenve Möci megint bekapcsolta szaunát, ami ebben a borongós decemberi napon nagyon jól esett.

Dömsöd vagy Eplény, még nem tudni

Tegnap este Möci egy csúnyát mondott, amire én még csúnyábbat, ettől azután Möci nem aludt ott, hanem felment. Reggel 10-kor ébresztett, de azt is rossz hangulatban. Kérdezte, hogy mi a terv, mire mondtam, hogy reggeli után elindulunk a várba, megnézzük milyen kiállítás van nyitva a Nemzeti Galériában, utána lemegyünk Dömsödre és ha az idő is olyan, akkor elmegyünk Eplénybe síelni.

Minden esetre bekapcsoltam a dömsödi fűtést.

Ettől kezdve beindult a készülődés. A sporttáskába  betettem a síruhákat, síkesztyűket, bukósisakokat és a Möci sícipőjét, mert az enyém már nem jó a lábamra.

Levittem a  síléceket és feltelepítettem a mágneses síléctartóra. Möci összecsomagolta a megmaradt karácsonyi kajákat és azokat is begyömöszöltem a csomagtartóba. Még néhány apróság (Notebook, tablet) és a piros kosár, amibe egész héten gyűjtögetjük a "jaj el ne felejtsük majd levinni Dömsödre" cuccokat.

Beülünk az autóba, minden megvan csak Áron és a Manna hiányzik.

Viszonylag korán érkeztünk. Megálltunk Laci bácsiéknál, de látva a sok autót, tudtuk, hogy biztosan itt van az egész család, inkább arról érdeklődtünk, hogy mikor nem zavarnánk egy rövid időre, hogy Laci bácsi az inverterrel kapcsolatban kiokosítson. Ha nem sürgős - mondták -, akkor inkább holnap jöjjünk át.

Kicuccoltunk az autóból. Én rögtön bekaptam egy unicumot. A házban finom meleg volt. Még megnéztem a villanyóra mérlegét, ami még mindig pozitív, pedig azt szeretném, ha az évfordulóra elfogyna a többlet.

Möci korán tálalta fel a vacsorát és bekapcsolta a szaunát.

Én nagyon korán elálmosodtam és fel is mentem lefeküdni. Hogy Möci mikor követett, azt nem is tudom.