Csicsókát is ültetünk

A reggelit közösen készítettük, de egy ponton kiborult a bili, Amikor Áron kezdte készíteni a rántottát kivettem a hűtőből a tegnap esti halhoz feltört tojást és azt is odaadtam, akkor hisztizni kezdett. Megkértem, hogy távozzon a reggelitől. Áron felment, majd egy óra múlva (nyilván korgott a hasa), lejött és bocsánatot kért, amiért elkezdett hisztizni. Reggeli után hozzáláttam az asztallap javításának. Amint az asztallap újfent egészséges lett, befúrtam a két tiplinek és a helyére felakasztottam az új vízmelegítőt. neten találtam hozzá egy installációs leírást, ami szerint ez egy nyílt rendszerű vízmelegítő és mint ilyet, tilos nyomás alá helyezni. Próbáltam a neten keresni hozzávaló keverőtelepet de nem jártam sikerrel. Dél fele még azt gondoltam, hogy Mannát nyugodtan kiengedhetjük a kertbe csavarogni, mert kint olyan hideg van, hogy első szóra fog majd bejönni. A csicsókából megmaradt pár szemet elültettem. Felmentem és Áronnal megosztottuk a bélyegező asztalt és amíg ő lógott a neten, addig én bélyegeztem. Mannát már jó korán elkezdtük hívogatni, de a füle botját sem mozgatta. Kiszámítottuk, hogy ahhoz, hogy Áron 6-ra odaérjen Krisztához az angolra, legalább 4-kor el kell kezdenünk a pakolászást. Megmelegítette m a rizst a sertéspörkölttel és azt ebcsoráztuk (ebcsora = kései ebéd vagy korai vacsora) Manna végül nagy könyörgésre bejött. Sajnos a kefirt ott felejtettük. Nem nagy baj, mert amúgy is most kezdődött volna a tíz napos szieszta. Hazafele még arra is futotta, hogy Áron beugorjon a Burekhez egy almás pitéért. Hat előtt 10 perccel landoltunk a ház előtt. Áron csak felkapta az angol füzetét és már rohant is Olivérékhez. Sajnos 3/4 9-kor kellett küldenem egy SMS-t, hogy ideje lenne hazajönni, mert holnap suli van. Én még megnéztem a Rising Star-t, majd én is lefeküdtem.

Áron ma 13 éves

Nyolckor azzal ébresztettem Áront, hogy "Boldog szülinapot". Igazándiból ma reggel van 13 éve, hogy megszületett. Azt kérte, kivételesen hagy lustálkodjon és én egyedül menjek a piacra. Meg is jártam a piacot, de csak tojást, disznósajtot meg egy fej káposztát vettem. Utána még benéztem a csavarboltba, hogy az új konyhai átfolyós meleg víz bojlerhez vegyek felakasztó csavarokat. A vasudvarban vettem egy méter 40x5 mm-es laposvasat. Amikor hazatértem Áron még lustálkodott. Akkor jött le, amikor bejelentettem, hogy készen van a reggeli. Bundás kenyeret rendelt a születésnapos. A mélyhűtőből elővettem a Pista bácsi fogta halat. Az étkezéseket és talán egy fél órát leszámítva egész napját a számítógép előtt töltötte, amit biztosan nem fogok megengedni. Hogy jobban érezze magát a fenti szobában, begyújtottam a kis öntöttvas kályhába. Én a mosogatónál az asztallap javításával voltam elfoglalva. Sok csavarral összeerősítettem a kitört darabot a protézissel és még meg is ragasztottam. Csak késő délután jutottam hozzá, hogy elkészítsem az ebédet. A kínai sült tésztába belekevertem a wokban megpirított zöldségeket (Káposzta, hagyma, fokhagyma) és meglocsoltam szójaszósszal. Amíg ezek főttek, sültek, addig a Pista bácsi előírása szerint megsütöttem a halat párizsiasan. Tálaláskor, kapott még egy kis majonézt. Este megnéztük az XFAKTOR második felét.

Szülinapi buli

Nagy nap ez a mai. Ma tartjuk Áron 13. szülinapját. Már egy hete csak ekörül forog az agyam és mindent ehhez igazítva teszek. Még az ágyban bekapcsoltam a dömsödi fűtést. Nyolckor felkeltem és reggeli után kilenckor már indultam az 5 literes konyhai elektromos vízmelegítőért. 10-re volt megbeszélve a Batthyány téri HÉV megállónál a találkozó, de a HÉV-vel volt valamilyen probléma és így csak 1/2 11-re ért oda az eladó. Hazafele elkezdtem a CBA-ban az estéhez szükséges dolgok bevásárlását. Vettem sonkát, paprikás paprikás szalámit, sajtot és chips-et és szeletelt kenyeret a pirítóba. Itthon egy kis tejföllel, túróval és apró sült szalonna darabokkal feljavítottam és megettem a tegnapelőtti tészta maradékát, de Emőke is hozott át a nyugger kajából. Áron nem sokkal 1/2 3 után ért haza a suliból. Együtt mentünk le a CBA-ba, mondván, több szem többet lát, hogy miket vásároljunk még a bulihoz. Főleg szörpöt, ásványvizet és egyéb üdítőket vettünk. Áron beugrott a fürdőkádba én pedig megborotválkoztam és átöltöztem ünneplőbe. A szendvicseket közösen készítettük, majd átalakítottuk a konyhát 8 személyesre. Áron még Emőkével is lement a CBA-ba. 1/2 5-re megérkezett Nóra nagyi és nem sokkal később megjött Áron is. Nagyinak nagyon tetszett a tisztaság, a rend és a nagy terülj-terülj asztalka. Egy vodkával kezdett és reklamált, hogy hol vannak a vendégek. Áron átment Emőkéért, én pedig Iliért. Kezdődhetett a nagy kajálás. Egy idő után fel kellett töltenem az utánpótlás készleteket, mert a fiúk, mint akik egy hete nem ettek. A legnagyobb sikere a mustáros, kapros füstölt lazacnak volt pirítóson. Ebből mindenki többször repetázott. Olyan sűrűn érkeztek a rendelések, hogy nekem csak munka közben volt alkalmam ebből-abból csipegetni, pedig Emőkét is befogtam a szendvicsek készítésébe. Következett az este fénypontja, a gyertya gyújtás és a dió torta. diótortától mindenki el volt ájulva. Ezt már csak az ajándékok átadása tetőzte. Nagy volt az öröm, a boldogság. Áron megkapta az új 140 cm-es sílécet, az apa régebbi digitális fényképezőgépét, aminek azért örült különösen, a jövő szombaton a sulival megy Bécsbe. Azt mondta, hogy annak külön örül, hogy a síléc elől kerek és nem hegyes. (bevallom, hogy már majdnem negyven éve síelek, de arról fogalmam sincs, miért jó, ha a léc eleje lekerekített és nem hegyes.) Ili és Nóra nagyi viszonylag korán hagyták el a terepet. A fiúk bementek Áron szobájába és felavatták az újólag kapott társasjátékot. Emőke is ment velük, de egy rövid idő múlva feladta. Elpakoltam a konyhában a buli romjait, hogy amikor vasárnap este megjövünk Dömsödről, akkor már egy tiszta rendezett konyha fogadjon. Nyolc órakor berekesztettem a szeánszot, mert Áron határozott kérése az volt, hogy még ma este induljunk el Dömsödre. Mannát betettük a hordozókájába és 8:07-kor már az autóban ültünk. Kilenckor elértük Dömsöd határát. Igaz, a forgalom is gyér volt és nem álltunk meg sehol. Kint 0 fok volt, a házban pedig 15,5. Átváltottam a gázkazánra és mire ágyba kerültünk, már jó meleg volt.

Alakul a rend

Áron csendben felkelt és lassan nekem is kelnem kellett, mert Kati néni és a lánya Beatrix nyolcra tervezték, hogy elkezdik a nagytakarítást. Áronnak odaadtam a zongoraóra díját és mivel már későn indult, a lelkére kötöttem, hogy ha választania kell, akkor inkább késsen el, minthogy figyelmetlenül szaladjon át az úttesten. Gyorsan megreggeliztem és levittem egy nagy adag cuccot az autóba és egy csomó szemetet, hogy a terep még áttekinthetőbb legyen. Jól alakulnak a dolgok. Megjött az egyik (kínai) csomag Hollandiából és Katikáék is megérkeztek, hogy a hadszíntérből ünnepi bulira alkalmas lakást varázsoljanak. Mannát levittem, hogy addig se én, se ő ne lábatlankodjunk. A Gyurinak karácsonyra szánt kütyübe tettem egy 8 GB-s SD kártyát és feltelepítettem rá egy IGO-t néhány térképpel. Elkészítettem Áron régi sílécének a fotóit és feltettem a vaterára. majd elindultam a Zentai síszervizbe Áron sícipőjével, hogy az új lécen a kötést beállíthassák. Beállították, átvettem és most az erkélyen pihen. Kati néni elakadt a nappaliban, mert három nagy kupac az útját állta. Nekiestem, mert nekem is jó látni, hogy egyre jobban alakul körülöttünk a rend. Közben lementem a kínaiba ebédelni. Felhívtam Bélát és bejelentkeztem náluk egy kávéra. 8-as és 9-es busz hamar odarepített és közben még olvasni is tudtam. Már nagyon régen nem láttam őket. Közben tett egy javítást az IGO installáción, mert az új kütyü nem tud éles különbséget tenni a belső memória és az SD tárterülete között. Hazafele beugrottam a CBA-ba, hogy tudjunk valamit vacsorázni. Vettem tejet, gresham kenyeret és főtt, füstölt tarját. Áron korábban jött haza, mert elmaradt a mai zongoraórája. Ő készítette a vacsorát. Pirítós kenyéren volt tükörtojás és rajta vékony tarja csíkok, valamint csemege uborka karikák. Fenséges volt. Miután lefeküdt, nyelvgyakorlás gyanánt megnéztem a "Volt egyszer egy vadnyugat" c. filmet angol hanggal és angol felirattal.

Elkezdtem a rendcsinálást

Áron nesztelenül indult el az iskolába. Felkelés és reggeli után felhívtam az Invitelt: tájékoztassanak, hogyan nem jutott el az információ a kommunikációs láncban a Telekomhoz, mert végül este hétkor engem próbáltak megcsörgetni. Ahhoz még nem vettem nagy lélegzetet, hogy folytassam a lakáson belüli kupi megszüntetését. Apróbb löketeket azonban adtam a cél elérésére. Elindítottam a mosogatógépet és a nagymosást. Bepótoltam a blogbejegyzések lemaradásait. Végre telefonáltak az Inviteltől, hogy az Internet megszakadását okozó hálózati hibát elhárították és próbáljak meg felkapaszkodni a NET-re. Sikerült. Gyorsan átnéztem a beérkezett leveimet és amelyiket szükséges volt azokat meg is válaszoltam. A konyhaablak alatti pultot jelöltem ki a rendcsinálás újabb vadászterületeként. Reménytelen mennyiségű hasznos és haszontalan cucc halmozódott ott fel. Lassan egyenként vettem kezelésbe a darabokat, egészen addig, míg a lap tükörsima felületté nem változott. Ezzel a földrengés sújtotta területek csökkentek a lakásban. Hátra van még Áron szobája, az előszoba és az íróasztal. Még az is lehet, hogy holnapután délutánra, mire kezdődik a buli, készen leszek. A hűtőben találtam egy nyugger levest. Mielőtt elindultam volna a brushupra, azt melegítettem meg magamnak ebédre. A Nachtisch-t már a brushup-on fogyasztottam, mert Katienek névnapja volt és nagyon finom zserbót sütött. A brushup, mint általában, ma is jó volt. Utána bementem az ALLEE-ba az új szemüvegemért. A szemüveg jó lett, de a balszemem hibáját már nem tudja korrigálni. Az INTERSPAR-ban vettem tőkehal filét, mert azt nagyon szeretik pirítóson a szülinaposok. Vacsorára tejfölös csirkepörköltöt terveztem készíteni, ezért vettem tejfölt és masni tésztát is. Nem sokkal utánam Áron is hazaérkezett és mint mondta, farkaséhes volt. Leszaladtam a CBA-ba, vettem egy hatalmas csirkecombot, vodkát, sört, céklát és csemege uborkát. Gyorsan odatettem a vacsorát és áthívtuk Emőkét is, hogy hármasban vacsorázzunk.

Carmen

Sajnos lumbacho szerű derékfájással ébredtem. Felkelés és reggeli után nem is mertem mást tenni, mint felöltözve ugyan, de a padlón feküdni és olvasgatni. Ahhoz, hogy pénteken itt születésnapi buli legyen, mindenképpen hozzá kellett kezdeni a rend csináláshoz. Egy órán belül már határozottan lett látszatja a munkának. Közben az Internet hibát bejelentettem Invitelnek és kértem, hogy ha a hiba javítása igényli, hogy bejöjjenek a lakásba, akkor azt este hatig tegyék, mert kb. akkor kell elindulnunk a színházba. Betettem Áron 130-as sílécét az autóba és elvittem Zentai úr sportszer üzletébe, azzal a szándékkal, hogy a szülinapra kicseréltessem egy 140-esre, ami jobban megfelel Áron jelenlegi testmagasságának és sítudásának. A Zentainál a csillagászati árak azonban teljesen lelomboztak. a Csere esetén még a használt lécek is 15-25.000.- forintba kerülnek. Így az a valószínű, hogy azt is majd a neten kell megoldanom. Nagyon zavart, hogy a lépcsőházban az újólag felszerelt postaládák mellett a régi rögzítő furatokat, tipliket egyidejűleg nem távolították el, illetve a furatokat nem tüntették el. Vittem le bekevert gipszet és semmi perc alatt elvégeztem a munkát. Közben magamban morogtam. Lementem a kis kínaiba ebédelni és hoztam fel Áronnak amerikai mézes csirkét. Négy óra egy percre én is hazaértem. Kezdődött a gyerek német óra. Nem voltam megelégedve a fiúk teljesítményével és főleg azért voltam pipa, hogy a múlt kedden feladott házi feladatukat sem végezték el. Áron lement Mannáért. Utána megettük a sült vékony tésztára tálalt mézes csirkét. Gyors fürdés, borotválkozás és általános készülődés, hogy legkésőbb hatkor Emőkével együtt el tudjunk indulni. Szóltam a Pista bácsinak, hogy ha jönnek a Telekom-tól a műszerészek, kísérje be őket a lakásba, mert mi elmegyünk a színházba. Kényelmesen 8-as busszal és a 4-es Metróval, időben érkeztünk az Erkelbe. A Carmen előadás szép volt és nem csak látványban, de zeneileg is nagyon gazdag volt az Erkelben és azt éreztette velem, hogy Áron már elég érett arra, hogy alkalmanként elvigyem az operába vagy akár a Zeneakadémiára, esetleg a MüPá-ba. Emőkét nem sikerült ugyan felfedeznünk a színpadon, de gondolatban büszkék voltunk rá, hogy ő is ott van. Éppen a két felvonás közötti szünet volt, amikor Laciék csak azért hívtak a mobilon, hogy közöljék, a kocsonya nagyon finom volt. Sajnos nagyon későn, 3/4 11-kor érkeztünk haza. Áront azonnal ágyba parancsoltam. Én még bevágtam egy kupica vodkát és az utolsó tányér kocsonyát, majd lefekvés.

Még van zöldbab

Áron készíti a reggelit. Az idő nagyon barátságtalan.Csak Mannának van kedve, hogy kimenjen a kertbe. Szokása szerint ki-be járkál. Nekem sincs máshoz kedvem, mint elpakolni a rendszerezett bélyegeket. Egy idő után már ahhoz sincs. Áron magától leül a zongora billentyűzethez és amíg én készítem az ebédet, játszik. Nem hibátlan a játéka, de nekem nagyon tetszik. A levesbe a sok zöldségen kivűl néhány csirkeláb is kerül a mélyhűtőből. A kertből néhány friss zöldbab is. Délután átjött Gabika és Feri bácsi, hogy megnézzék az új kütyüt. Áron nekik is zongorázott és én csak reméltem, hogy nekik is tetszett Áron játéka. Este megnéztük a Virtuózok-at. Szerintem ez mindenkinek tetszett.