Shift down

Ébredés után próbáltam összerakni az éjjel álmodott történetet, de két szereplőből az egyik teljesen ismeretlen volt. Azt gondolom, hogy többet kellene olvasnom Krúdyt és Freudot.

Reggeli után elindítottam a lehúzott ágyneműk mosását.

Attól tartottam, hogy Manna már megfagyott odakint, de nem, mert bár az első szóra bejött, de csak evett meg ivott és utána már ment is ki.

Már többször gondoltam arra, hogy egy kicsit lassítani kellene, kevesebb dologgal kellene foglalkoznom. Amerikában a nyugdíj elérése után a követendő életstílusra van erre egy nagyon jó kifejezés a „Shift down”, ami egyébként a sebességváltónál „visszakapcsolás”-t jelent. Ez nálam nem jön be. Most, hogy Áront felvették az Apáczaiba, ahol angolt és olasz nyelvet is fog tanulni, elhatároztam, hogy nekem is kellene tanulnom olaszul. Nehogy már legyen egy terület, ahol hozzá se tudok szólni ahhoz, amit Áron tanul.

Rögtön meg is néztem, hogy miként működik az olasz nyelv tanulása a neten.

Nagy nehezen sikerült a Duolingót átkapcsolnom olaszra és rögtön el is kezdtem a tanulást. Készítettem Excelben egy saját olasz-magyar szótárt és egy Word állományba bemásoltam az első nyelvtani összefoglalót. Mindennek az volt a legnagyobb hozama, hogy még jobban együtt tudok érezni a teljesen kezdő tanítványaimmal. Nekik sem lehet könnyebb.

Újra miénk a bázis

Áronnal és Emőkével is megbeszéltem, hogy ma indulnék Dömsödre és kértem, hogy Áron holnap a suli után jöjjön utánam.

Az éjjel előjött a hipochondriám, ezért felpolcoltam a lábam és reggel felhívtam a Berenics doktornőt, hogy szeretném, ha ránézne.

Reggelire megmelegítettem azt a sült császárszalonnát, amit Áron tegnap félbehagyott. Azután már 9:30-kor indultam.

A doktornő alaposan megvizsgálta, hogy indokoltak-e a szorongásaim, majd vért vett le, hogy lássa mekkora a jelenlegi INR értéke.

Megnyugodva jöttem el.

Otthon igyekeztem mindent összepakolni. Manna is szó nélkül vette az akadályt és bebújt a hordozókájába.

A TESCO-ban sok mindent vásároltam a hosszú hétvégére és kíváncsian mentem, hogy vajon mit hagytak hátra a vendégeim.

Meglepően nagy rend volt a bázison. Legelőször a lecsapódott fázist kapcsoltam vissza, amitől a mosógép újra beindult. Ezután már a fűtést is be tudtam kapcsolni, mert az is ezen a fázison ment.

Manna azonnal bejárta a birodalmát, én pedig gyorsan bekaptam egy unikumot és begyújtottam a cserépkályhába, mert odakint visszajött a tél.

Mindent berámoltam az autóból, kiteregettem a lefutott mosást és elvégeztem a mai Duolingót.

Ahova csak nyúltam, megállapítottam, hogy Rogán és csapata mintaszerűen hagyták hátra a házat.

Lefekvés előtt hívogattam Mannát, de hiába.

Meglátogatjuk Nóra nagyit a János kórházban

Áron 7:25-kor indult el a suliba. A fogkeféje tök száraz.

Reggelire egy ham and eggs-et készítettem, mellé tejeskávé.

Az idő téliesen hideg, mellé fúj a szél és szemerkél az eső. Ennek ellenére levittem egy palack vizet a smaragdfára és felhoztam Mannát. Nem sokat kellett hívogatnom, mert ő is jobban szeret a zöld székben szunyókálni, mint ebben a szeles hideg időben ázni, fázni.

Többször próbáltam hívni Rogán-t, mielőtt elindultam volna a János kórházba Nóra nagyit meglátogatni, de nem vette fel a telefonját.

Úgy gondoltam, hogy a legjobb, ha a 8-as busszal és az 59-es villamossal közelítem meg a János kórházat.

Útközben még többször próbálkoztam elérni Rogánt telefonon, és amikor végre sikerült, akkor gyorsan közöltem vele a címet, amit a taxi sofőrnek mondania kell: János Kórház.  Azt már csak utána, hogy 5. épület II. emelet 22. Én pedig ott fogom várni.

A kórterembe érve közölték, hogy a nagyit elvitték Röntgenre, üljek le és várjam meg.

Először Rogán és Sashka érkeztek meg, majd kisvártatva Nóra nagyit is meghozták. Szegény nagyon elgyötört volt, mert mint mondta, a vizsgálat szörnyű volt. Mindennek ellenére nagyon örült a látogatásnak.

Körülbelül egy fél órát voltunk nála, majd elbúcsúztunk.

Sashka panaszkodott, hogy a szállodának nevezett helyen nagyon gyér volt a reggeli és ezért nagyon éhes. Rogánnal és Sashkával az 59-es villamossal mentünk a Hegyvidéki Üzletközpontba, ahol bevittem őket Baji Feri N’Pasta nevű éttermébe, ahol mind a hárman finomat ebédeltünk.

Utána feltettem őket az 59-es villamosra, azzal, hogy a Moszkván (mai nevén Széll Kálmán téren) szálljanak át a 6-os villamosra, ami egyenesen elviszi őket a Szállóba (Oktogon tér), majd végleg elbúcsúztam tőlük azzal, hogy jövőre Áronnal meglátogatjuk őket Liverpoolban.

Egy kicsit megkönnyebbültem, hogy sikerült ezt a tíz napjukat úgy megszerveznem, hogy nagyon jól érezzék magukat.

Én a 110-es és 8-as busszal jöttem haza, de mivel alulöltözött voltam, mire hazaértem, egy kicsit átfáztam.

A brushupot ma ellógtam ugyan, viszont egy forró tea mellett tisztességgel elvégeztem a Duolingó mai adagját, sőt Berninek átküldtem Phrasal Verb-ekről egy jól tanulható anyagot, hogy az ő élete se legyen könnyebb.

Amikor Áron hazajött, odaadtam a neki érkezett levelet, miszerint a Kosztolányi Dezső gimnáziumba nem vették volna fel, de ez már annyira nem izgatta, mert az Apáczaiban be volt biztosítva.

A rossz idő ellenére lement egy picit mozogni és levegőzni. Később, amikor feljött, azt kértem, hogy csak azután legyen a neten szabad foglalkozás, miután megcsinált 50 XP pontot a Duolingón.

Manna nagyon nyávogott, hogy le szeretne menni, gondoltam, hogy amikor megyek a CBA-ba valamilyen vacsora alapanyagért, akkor együtt megyünk.

Nagyon hideg szeles idő volt, de ő csavarogni szeretne. Vettem császár szalonnát, debrecenit, retket és cipót. Amikor visszafele jöttem Manna köszöntött, de csak tisztes távolságból és közölte: „ én még maradok egy kicsit.”

Vacsorára megsütöttem egy-egy szelet főtt-füstölt császárszalonnát és hozzá retek, fehérkenyér és aktivia.

levél az Apáczaiból

Áron, igaz, hogy csak 7:23-kor, de csendben elindult a suliba.

Felkelés után levittem Mannát és egy palack vizet a smaragdfának, majd vettem egy liter tejet és két zsömlét.

A reggeli egy szál debreceni és egy lágy tojás lett, mellé persze tejeskávé.

Rogan telefonált, hogy hirtelen áramszünet lett a bázison. Próbáltam neki a távolból segíteni, de nem ment, mert a villanyóra szekrény egyik kulcsa nálam van, a másik pedig Zoli bácsinál, de most ő is Budapesten van.

Most már nem is érdemes erőlködnöm, mert 20 perc múlva amúgy is megy értük a kisbusz és viszi őket Budapestre. Remélem, hogy ez a kis malőr nem szegi nagyon a kedvüket és nem rontja el az egyhetes Dömsödi élményeiket.

A távolból kikapcsoltam a fűtést és leültem a notebookhoz pótolni az elmúlt napok hiányos blog bejegyzéseit és elkezdeni a mai Duolingót.

Áron ¼ 3-kor hazaért és 5 nap után végre elolvasta az Apáczai gimnáziumból a címére érkezett levelet, amiből megállapította, hogy 15:00 órára be kell vinnie kitöltve az összes űrlapot. Nagyon pipa voltam. Öt perccel három óra előtt azt kérte, hogy autóval vigyem be az Apáczaiba. Azt mondtam nem viszem. Legközelebb, ha pénteken jelzem neki, hogy fontos levele érkezett, akkor ne kedden, öt perccel három előtt olvassa el, mert ez felelőtlenség. Ezen nagyon összevesztünk és el is mentem otthonról és csak négyre jöttem vissza, amikor is kezdődött a gyerek-német óra.

Négyre hazajöttem. Áron szerencsére nem volt itthon. Olivér és Bálint időben érkeztek. Rögtön meg is kérdeztem őket, hogy nekik hányas lett az e havi német kompetencia mérésük eredménye. Mind a kettőjüké 4-es. Ároné minden hónapban 1-es. Gondolom meg lehet a német tanárnő véleménye a rendszeres keddi gyerek-német órákról, ha az Ároné mindig 1-es.

A gyerek-német órán mindvégig rossz volt a kedvem és már alig vártam, hogy vége legyen az órának, miközben eddig mindig kértem őket, hogy ne haragudjanak a ráadásért.

Már majdnem hat óra volt, amikor Áron megérkezett és csak annyit mondott: „leadtam”.

Amikor megjött Emőke, becsöngetett és lementek egyet sétálni. Amikor visszajöttek, Áronnal beállt a mosolyszünet, bement a szobájába és csak annyit mondott, hogy akkor most 50 pont Duolingó.

Vacsorára megettük az amerikai mézes csirkét a sült tésztával.

Éjjel ¾ 2-kor nyitottam be a szobájába. A notebook bekapcsolva, a fülhallgató a fején és aludt.

Nóra nagyit meglátogatjuk a kórházban

Áron, igaz, hogy semmit nem rakott el a fregoliról, viszont kivételesen nagyon pontosan indult a suliba.

Reggelire tarján sült tükörtojást ettem.

Felmentem Ilihez, hogy bár nem szereltem fel az autóra a csomagtartót, de rájöttem, hogy az asztalt, amit a Frankhegy utcából kellene elhozni, azt csomagtartó nélkül is meg tudjuk oldani.

Vittem le vizet a smaragdfának és Mannát is lekísértem.

Nagyon hideg van. Itt 5 és 8 ॰C között van. Fel kellett vegyek egy pulóvert.

Rita néni írt, hogy Áronéknak elmarad a hatodik órájuk. Áron ½ 2-kor meg is érkezett, de amint lerámolta a fregoliról a fehérneműit, bezárkózott a szobájába és kérte, hogy senki ne zavarja.

Adri hívott és beszámolt az autóvásárlási előkészületeikről.

Áron nem sokkal 1 óra után hazaért és kérte, hogy most ne zavarja senki, majd bezárkózott a szobájába.

Délután elgurultam a Ford Petrányi-hoz, hogy én is megnézzem milyen az a Ford C max, amit Adriék kinéztek maguknak. Beszéltem is az eladóval, akinél Adriék jártak, de az autót, amit kinéztek maguknak, sajnos egy másik vevő már lefoglalózta.

Utána átmentem a Toyota Használt Autó telepére, hogy megkérdezzem, van-e jobb ár/érték arányú családi egyterű használt Toyotájuk annál, mint amelyiket Adri és Zsolti kinézett magának a neten.

Hat óra előtt elindultunk a János kórházba, hogy meglátogassuk Nóra nagyit. Nem vittünk neki mást csak egy Sió 100 %-os narancslevet. Hamar megtaláltuk, egyedül feküdt egy hatágyas szobában. Én örültem annak, hogy végre orvosi kezekbe került a problémája.

Vacsorára vettem a kis kínaiban egy nagy adag amerikai mézes csirkét vastag sült tésztával.

Este még volt egy vitám Áronnal amiatt, hogy péntek délután óta nem jutott hozzá, hogy elolvassa az Apáczai-ból kapott levelét.

Az már csak rátett egy lapáttal, hogy az üzenőjében megint volt egy aláiratlan 1-es németből, amiről ráadásul azt állította, hogy ő ezt már mutatta, de én nem írtam alá.  

Elbúcsúztunk

Mischinger Pétert felhívtam telefonon, hogy Rogánéknak kellene egy taxi kedd reggel 10 órára, amelyik négyüket bevinné Pestre a csomagjaikkal. Azt mondta rendben van, de erről küldjek neki egy a címekkel, telefonszámokkal ellátott SMS-t. Ez megtörtént, elintézve.

Chris-t kihívtam egy sakkpartira, amiből három lett és 3:0-ra sikerült is megvernem.

A vendégcsapat elment sétálni, kerékpározni.

Ebédre elkészítettem egy nagy lábos csirke pörköltöt és egy másik lábosban főztem hozzá tésztát. 

Mire visszaérkeztek a nagy kirándulásról, már tálalhattunk. A tálalásnál tettem az asztalra céklát, tejfölt és tésztát. Kár, hogy tegnap a piacon nem jutott az eszembe, hogy vegyünk egy tucatot a finom Dömsödi krémesből.

Még be sem fejeztük az ebédet, amikor megjött Berni az angol órára. A huzikába költöztünk, hogy ne zavarjuk a vendégeket. Rogánt pedig arra kértem, ha pedig ő szeretne zavarni minket, azt egy kávéval tegye.

Így is tett. Mi javában angoloztunk, amikor a pincér kopogtatott és hozta a kávét. 

Berni tanulásával megint meg voltam elégedve.

Hat óra fele még egy nagyot locsoltam, miközben Áron már pakolászott az autóba. Utána mindenkitől érzékeny búcsút vettünk és indultunk Budapestre.

Áront kértem, hogy itthon, mielőtt beugrik a fürdőkádba fürdeni, a saját cuccait szedje le a fregoliról és rakjon mindent szépen a helyére.

A Dömsödi piac sikere

Reggel egy gyors kávé, és ha nem is 9-kor, de 10 óra után együtt indultunk a piacra. Igaz, hogy a késést az okozta, hogy egynéhány kerékpár kerekét még fel kellett fújjam.

Rogan, Jacob és Áron jöttek kerékpárral, Sashka, Chris és én autóval.

A piac nagy élmény volt a számukra, főleg azután, hogy amikor Rogán elkezdett énekelni, akkor én, mindenki derültségére a markommal kalapoztam neki. Laci bácsi elsőként adakozott. 5 db 5 forintost nyomott a markomba.

Sashka egy hosszú listát írt a bevásárolni valókból, amiben én segédkeztem. Egy csomó dolgot nem engedtem, hogy ő fizessen, amiket persze egyenként is sietett megköszönni. Nála a legnagyobb sikere a frissen fejt, nem készre pasztörizált, (ahogyan ő nevezte „organic milk”) tejnek volt.

Hiába mentünk át a henteshez, a mára ígért buffallói csípős csirke szárnyhoz sehol nem kaptunk alapanyagot. Végül Chris és én átgurultunk Kiskunlacházára és végül az ottani Spar-ban tudtunk venni a hűtőpultból 2 kilónyi csirke szárnyat, no meg Feta sajtot.

Visszatérve, magamhoz vettem a rabszolgákat és nekikezdtem a macerás csípős csirke szárny, valamint a saláta készítésének.

Jacob kapta a feladatot a csirke szárnyak mosása és kettévágása. Sashka végezte fritőz használt olaj eltávolítás és az üstjének a kitisztítását, valamint a szárnyak paprikás lisztbe forgatását.

Rogánnak kellett a héjától megfosztott fokhagyma gerezdeket kipréselni, jómagam pedig a munkálatok irányításán felül a kétféle (csípős és nem csípős) kenőcsöt kellett összeállítva (ketchup, paradicsom konzerv, chili szósz, ERŐS PISTA, só, bors, méz, mustár, sör, olíva olaj, szója szósz, citrom leve, barna cukor, stb.) kevergetve forróra elkészíteni.

Míg a szárnyak a fritőzben sültek, addig újabb feladat kiosztás történt.

Sashka kapta továbbá a saláta készítés feladatát (paradicsom, paprika, lilahagyma, újhagyma, citromlé, feta sajt) ellátnia, amire a főnök (az én vagyok) még szór egy kevés oregánó-t és egy löttyintésnyi Oliva olaj után engedélyt ad az összekeverésre.

A fritőzben megsült szárnyak megmártóztak a kenőcsökben és külön a csípős, külön a mild, bekerült a sütőbe.

Az ebédnek nagyon nagy sikere volt. Sashka szerette volna leírni a receptet. Helyette megígértem, hogy angolra fordítva elküldöm neki.

Délután Rogán bemutatott egy nagy horgászást. Egyszer volt is egy igazi kapása, de a nagy hal csak leette a csalit és utána elmenekült

Jerger Kriszta hívott, hogy Nóra nagyit bekísérte a János kórházba (Urológia II. emelet 22.) Holnap hazamegyünk és hétfőn okvetlenül bemegyek hozzá.

Este Rogan azt javasolta, hogy menjünk el csapatostól egy étterembe. Hatan!! beültünk az autóba és elvittem őket a Leányvár fogadóba, ami Dömsöd és Kiskunlacháza között van. Az étterem jó, mi már többször kipróbáltuk és magunk között csak úgy hívjuk, hogy a „mosolygós bácsi”, mert a pincér mindig mogorva.

Az étterem pazarul berendezett, de egy kicsit bunkó, mert a személyzet közül senki nem ért angolul, viszont nincs egy angol nyelvű étlapjuk sem.

Mindenki mást és mást rendelt, de csak Sashka ivott, úgy mond alkohol tartalmú italt.

Hazatérve bekapcsoltam a huzikában a fűtést. Áron és én abban aludtunk. A fűtés jól szuperált, de egész éjjel zuhogott az eső.