Piadina

Áron 7:15-kor indult el a suliba. A szobájában rendetlenséget, az ágyán tányérokban kajamaradékokat hagyott, az almát itt felejtette és a Mannát sem engedte le. Szerintem minden nap ugyanaz a nóta, már leírni is unalmas.

Elkészítettem magamnak a reggelit és próbáltam összeállítani a napi teendőimet.

Először Duolingó, majd a blog rendezése, végül a levelek.

Igyekeztem rendezni a Citibank-os papírjaimat, mert délután háromkor egy egyeztető megbeszélésre megyek Kádár úrhoz. Mire mindent rendbetettem, már indulhattam is.

A Brexit és az amerikai elnökválasztás nem tett jót a pénzügyi világnak és ezt a saját portfóliómon is éreztem, de Kádár úr megnyugtatott, hogy a kedélyek megnyugodni látszanak.

Hazamenet visszarendeztem a papírokat.

Áron nemsokára megjött a suliból. Először átment Emőkéhez, majd leült tanulni.

Elhatároztam, hogy vacsorára el fogok készíteni egy olasz kaját a Piadina-t, amit Berni az Olaszországról írt blogjának (bernitaly.webnode.hu/) „Receptek” fejezetében írt le. Ehhez egy-két dolgot még be kellett szereznem, ezért lementem a CBA-ba.

Egyébként élvezem olvasni Berni blogját, ami sokkal színesebb, mint az én blogom. Jól szerkesztett, míves a tördelése és szép fotókkal tarkított. Berni szerencsétlenségére a blogot én korrektúrázom, de emiatt nem neheztel, hanem még hálás is. Majd ha hazajön Olaszországból, akkor majd megkapom érte a magamét. Ő is Dömsödi és jó barátok vagyunk.

A Piadina-nak nagy sikere volt Emőkénél és Áronnál is. Némi önkritika azért belefér. A tésztája sótlan lett és nem gyúrtam elég vékonyra, amiért nem sült át teljesen. Legközelebb majd erre is jobban oda fogok figyelni. Jól belakmároztunk belőle és egy-két unikummal utána, már a hibáit is elnéztem.

hidegáború

Áronnal egy időben keltem. Készítettem egy szerény reggelit (disznósajt pirítóson tejeskávéval) és Áronra is rátukmáltam egy sajtos pirítóst. Ő 7:10-kor indult, de arra nagyon figyeltem, hogy vigyen egy almát is. Én csak 7:15-kor.

Megint bekaptam a horgot és pont csúcsforgalmi dugóban araszoltam a Fehérvári út felé.

Kicsit ½ 8 után értem Lilihez. Miközben tanultunk főzött egy finom gyömbér teát és amikor látta, hogy nekem ez ízlik, adott három zacskóval, hogy vigyek Emőkének  és Áronnak is.

Lili örült annak, hogy végre világossá vált számára a Simple Past Tense és a Past Perfect használata ugyanabban a történetben.

Gyöngyi ott lakik a közelben, ezért telefonon megkértem, hogy amíg ott vagyok hozza el a nagyi postaládájának a kulcsát.

Lilitől hazajövet leültem a notebook elé: Levelek, hírek, Duolingó, blog. Megnéztem a tegnapi RTL híradót, mert Norcikám szerepelt benne, igaz, hogy csak egyetlen verssorral a Radnóti: „Nem tudhatom”-ból, de akkor is, az én lányom.

Ebédre behoztam az erkélyről az egyik tányér kocsonyát és az ínyencek módjára kicsit megsózva, megborsozva, még egy kis pirospaprikát is rászórva meglocsoltam citrommal, mellé fokhagymás pirítós kenyeret tálalva nagyon befalatoztam belőle.

Elmentem a Nagyi lakásába, részben azért, hogy kiürítsem a postaládát. másrészt el akartam hozni azt a lézernyomtatót, amit oda szeretnék ajándékozni Gabikáéknak.

Sajnos kétszer kellett megtennem az utat, mert ott nem találtam semmilyen cipelő alkalmatosságot, pedig a nyomtató súlyos.

Amikor Áron hazajött, megkérdeztem, hogy kapott-e ma valamilyen jegyet. A válasza az volt, hogy nem.

Este hatra jött K. Szilvia, hogy kezdjük el rendezni azt a korábbi kölcsönből maradt adósságát. Emőke is részt vett a megbeszélésen. Kértem Szilviát, hogy adja elő a rendezésre való javaslatát, és ha az nekünk is megfelel, akkor rugalmasan tudok nyilatkozni a kamatok elengedéséről. Szilvia a válásán kívül olyan zavaros történetekkel állt elő, amiket alig értettem, Emőke meg még kevésbé.

Én jobb híján azt javasoltam, hogy legyen tabula rasa és induljunk el a kezdeti állapotból, de Ő mutasson valamilyen készséget, hogy havi rendszerességgel megpróbálja törleszteni az adósságát. Ekkor a megbeszélés egy holtpontra jutott és abban állapodtunk meg, hogy ez év december 19-én este hatkor innen folytatjuk.

Amikor belenéztem az Naplóba, akkor derült ki számomra, hogy Áron Földrajzból és Énekből is kapott egy hármast, de ezt elfelejtette elmondani. Ettől kezdve elromlott az esti hangulat.

A notebook és a kütyü elkobozva és kértem, hogy tanulgassa ezt a két tárgyat és holnap kérdezze meg mindkét szaktanárt, hogy ezeken a jegyeken hogyan tudna javítani.

A Robin Hood 18 napos elmaradásán is vita volt és Áron azt nem is tudta, hogy hol van. A hidegháborús hangulat miatt Áron nem is jött ki vacsorázni.

A lustaság fél egészség

Lassan már tíz óra és még az egész család lustálkodik. Áron még ki se nyitotta a szemét, én hanyatt fekve megnéztem a leveleimet, elkezdtem a Duolingót és írom a blogot, miközben Manna a lábaimon ágyazott meg magának. Elolvasom a legutóbbi brushup-on vett anyagot.

Persze az is lehet, hogy a nagy lustálkodásnak az egyik oka az, hogy tudat alatt mozog, hogy ha felkelek, akkor a guggolással kell kezdenem. A mai guggolás különben is nehezebben ment a szokásosnál, pedig már majdnem két hete csinálom.

Vagy talán azért lustálkodunk, mert vasárnap van és a hetedik nap, pihenő nap?

A nagyvilág hírei rosszak, a facebook olvashatatlanul durva, csak a Dömsödi jó levegő, az itteni béke és a nyugalom az, ami elviselhető, Áronnal pedig a problémákat is beleértve jó együtt lenni.

Lementem reggelizni. A mikróban megmelegítettem egy szelet pizzát és behoztam az istállóból egy tányér kocsonyát.

Áron még egy darabig lógott a neten, de azután ő is lejött reggelizni (illetve ebédelni, mert már ½ 1 van).

Ebéd után átmentem Gabikáékhoz megnézni az új Lenovo notebookját. 60 ezerért egy nagyon jó kis gép Intel i5 4GB Ram-mal és W7-tel. Egyedül a merevlemez kicsi 150 GB, de éppen küldtem neki egy Degoo meghívót, ami alapból+100 GB. Megígértem Gabikának, hogy a nagyi lézernyomtatóját megkapják tőlünk ajándékba.

Amikor hazajöttem ott volt Levi is, éppen befejeztek egy sakkpartit Áronnal. Mondtam, hogy mára még két feladat van: fel kell szedni egy kosárnyi almát és a smaragdfák lehullott leveleit el kell vinni a komposztálóba. Osszuk meg a munkát. Áron és Levi mindenben sokat segítettek.

Már kikapcsoltam a fűtést, mert egy óra múlva indulunk haza Gazdagrétre.

Áront megkértem, hogy aktivizálja magát az összepakolásban.

Induláskor még benéztünk Judithoz. Neki vittünk egy tányér kocsonyát, a Pongónak pedig sok-sok csontot. Juditnál tudtam beszélni Rédeinével, hogy mi a soron következő elintézni való a német nyugdíjával kapcsolatban.

Dömsöd határában Áron még kérte, hogy álljunk meg a Dobos ABC-nél és vegyünk némi innivalót.

Hazaérve Manna rögtön kikövetelte a neki járó dolgokat. Kért enni, inni és elfoglalta a zöld széket.

Én megmelegítettem a rántott csirke mellet, ami nagyon száraz lett, viszont tálaltam hozzá jégsalátát, ami finom lett. közben megfőztem a már pár napja ide-oda hurcolászott spenótot, ami elég jóra sikerült.

Áront megkértem, hogy időben feküdjön le és kapcsolja ki a net eléréseit.

Ebből már tuti, hogy tél lesz

A reggeli felkeléskor igyekeztem nem megfeledkezni a szellőztetés közbeni guggolásról.

Nagyon rossz idő van. Nem süt a nap 3॰C van odakint és zuhog az eső. Gyorsan elgurultam a piacra (angol szalonna, tojás, retek, újhagyma és jégsaláta).

Vettem 3 db AAA tartós elemet a WC kagyló világításához. Nem tudom, hogy pontosan minek, de megvettem.

Hazajövet elkezdtem begyújtani a cserépkályhába, amíg Áron készítette a reggelit (sült angol szalonna, tükörtojás és tejeskávé).

A kertben mind a négy smaragdfa lehullatta a nagy szeneslapát méretű levleit.

Elkezdtem a napi Duolingót.

Mivel Feri bácsi megkritizálta a Jancsi kályha kéménycsövét rögzítő alumínium bilincset, hogy az miért nem matt fekete, igazat adva neki, leszereltem, megcsiszoltam és lefestettem matt feketére.

Odatettem a mai körömpörkölt ebédet és a csak holnapra elkészülő kocsonyát. Amíg az főtt, felszereltem a matt feketére elkészült kéménycső bilincseket. Be is gyújtottam a Jancsi kályhába, de csak füstölt és Áron azt mondta, hagyjam, majd ő folytatja. Meg is oldotta, most már két kályha is tehermentesíti a gázkonvektor központi fűtését.

Manna nem tudja eldönteni, hogy hol jobb, kint vagy bent. Most minden esetre úgy döntött, hogy a takaróm alatt létesíti a szálláshelyét.

A négy tányér kocsonyát kivittem az istállóba, a köröm pörköltöt pedig feltálaltam ebcsorára. Nagyon finom lett és a belőle megmaradt sok csontot félretettem Rokkónak és Pongónak.

Juditnak írtam, hogy holnap a mise után jöjjenek át egy tál kocsonyára.

Lefekvéskor megbeszéltük, hogy időben kikapcsolásra kerül a számítógép és nem fog megismétlődni a tegnapi eset. Ennek ellenére éjjel gyanús jelekre lettem figyelmes.

„A halogatás, az elfelejtés bölcsője.”

Félálomban érzékeltem, hogy Áron kiment az erkélyre almáért, azután adott egy puszit és elhagyta a terepet.

Én csak ½ 9-kor ébredtem.

A Dömsödi fűtés menetrendszerű bekapcsolása után megnéztem a beérkezett leveleimet és elkezdtem a Duolingót. Érzem, hogy ennek a rendszeressége kimondottan jót tesz.

Elindítottam egy nagymosást. Kár, hogy Áron nem adta ide a kimosni valóit, pedig többször kértem.

A reggeli sült szalonnára ütött tojás egy kevés uborkával és retekkel. Utána egy nagy bögre tejeskávé, amihez fel kellett hozni az autóból a tejeket.

Megpróbáltam megszüntetni az AXA bankszámlámat, de lekéstem, mert a bank az OTP-nek már eladta a lakossági bank szolgáltatását. Nem nagy probléma, mert ott is utol fogom érni a számlámat.

Napközben pakolásztam készülve a délutáni indulásra.

Közben beszkenneltem KSH mikro cenzus 12 statisztikai lapját és el is küldtem nekik.

Már jóval elmúlt dél, amikor megmelegítettem egy nagy adag csirkelevest. Fogyasztásánál gondoltam Mannára is és a húsokból neki is jutott.

Kiteregettem a nagymosást. Manna zokon is vette, hogy az egyik nagyméretű ágynemű éppen az ő feje fölé került.

Áron csak ¾ 4-re ért haza, ami csak azért problémás, mert a jövő pénteken ez így nem lesz jó, mert Kiskunlacházán ½ 5-re van időpontunk a téli gumi felszerelésére.

Emőke még behívta Áront, mert ő még nem adta le a síeléssel kapcsolatos adatszolgáltatását.

Akármilyen gyorsak voltunk TESCO ügyben, csak hatra értünk a bázisra. A házban már jó meleg volt.

Áron megmelegített egy olasz félkész ételt és hozzá megittunk egy-egy bögre kefirt. Manna is bejött a kertből velünk vacsorázni.

Lefekvés előtt rájöttem, hogy ma nem volt guggolás. Beleestem a saját mondásomba: „A halogatás, az elfelejtés bölcsője.”

Nosza rajta, ezt gyorsan bepótoltam.

½ 9-re már mindenki ágyban volt.

Azt hittem, hogy akkor minden rendben van, csak akkor lettem pipa, amikor éjjel ½ 2-kor benéztem Áronhoz és még mindig lógott az Interneten.

Vízkő eltávolítás

Reggel nem tudom, hogy Áron elindult-e időben, hogy beérjen a „0”-ik órára, de remélem. Mannát és az almát természetesen itthon felejtette, viszont a szobájában mindent felülmúló rendetlenséget hagyott.

A nyitott ablak előtti 45 guggolás után kényelmesen megreggeliztem, majd belenéztem a levelezésembe. A Tchibo azt javasolta, hogy a vízkő eltávolítást a Használati Utasításban leírtak szerint végezzem el a kávéfőzőn. Mindent alaposan áttanulmányozva arra jutottam, hogy be kell mennem egy Tchibo boltba és ott vennem egy „Durgol” márkanevű speciálisan erre kifejlesztett vízkőtlenítő szert.

Manna örült, amikor látta a készülődést, mert már szeretett volna lemenni egy kicsit a szabadban csavarogni.

El is mentem a MOM plázában lévő Tchibo boltba és ott kemény 2995.- forintért magamhoz vettem a szert. Közben persze a buszon oda-vissza olasz tanulás. Nem nagyon érzem, hogy egyre jobban elsajátítanám ezt a nyelvet, de küzdök vele.

Már alig vártam, (hogy az előírásnak megfelelően a szert betölt, vízzel kiegészíti a maximum jelzésig és elindít,) hogy mi lesz a hatása. Többször is elindítottam a kávéfőzőt, de egy csepp nem sok, annyi sem folyt át a rendszeren. Sosem örülök a kudarcnak, mert nem vagyok hozzászokva.

Gondoltam, hogy jót tesz a lelkemnek, ha elvégzem a napi Duolingót, hát megtettem.

Belepillantottam a @Napló-ba és konstatáltam, hogy Áron kapott egy 5-öst tesiből. Már rám fért egy kis jó hír.

Szilvi telefonált, hogy hétfő este feljön, hogy tegyünk pontot az elszámolásra.

Ebédre megmelegítettem egy adag csirkelevest.

Közben hazajött Emőke és hozta Mannát is, no meg adott neki enni, mert én csak magammal törődtem. Megmutattam neki Áron szobáját és kiadta a parancsot, hogy amikor hazajön, menjen át hozzá.

Nemsokára Áron is megérkezett és nyomban át is küldtem Emőkéhez. Szerintem megtörtént az eligazítás, mert azzal jött vissza, hogy rendet kell csinálnia a szobájában.

Később sütött valami nagyon finomat, amit meglekvározva kínált Emőkének és nekem is.

Áron a Robin Hood kiszótározásához kérte, hogy adjam vissza a tegnap elkobzott notebookját. Vissza is adtam volna, de úgy eldugtam, hogy magam sem találtam meg. Áronnak mondtam, hogy mea culpa, de annyira hülyülök, hogy nem találom.

Végül meglett, de nem én találtam meg, hanem Áron. Azonnal el is vonult vele a szobájába.

Juditnak, aki „szegény” jelenleg Barcelonában tölt egy hetet, megírtam, hogy mivel foglalkoztunk a brushup-on és közben irigyeltem.

Brushup

Áron azzal indított, hogy írjak egy kérelmet a tornatanárnak, hogy a megfázása miatt a mai úszás alól mentse fel és az utolsó óráról engedje haza.

Reggel egy kis vitám is volt Áronnal, mert már ½ 7-kor elkezdtem kérni, hogy szeretném, ha 7 óra előtt elindulna és vinne egy almát. Ezt hétig egyfolytában kértem és ő egyre ingerültebben válaszolt, hogy ne izguljak, el fog indulni. Ehhez képest 7:05-kor indult el, az almát pedig itthon felejtette viszont a Mannát sem vitte le.

Én csak 9-kor keltem, de addig már legalább elkezdtem a mai Duolingót.

Felkelés után azonnal megcsináltam a 45 guggolást. Azt még a drága Rózától tanultam, hogy a reggeli tornát, ha fúj, ha fagy, nyitott ablaknál, a reggeli szellőztetéssel együtt kell végezni. Ehhez most már kezd hűvösödni, de azért így tettem.

Ebédre megettem a számomra készített milánóit.

Amikor Emőke hazaért, csak arra kértem, figyeljen oda Áronra, hogy amikor hazajön, ne csak az Internettel foglalkozzon.

Délben bekaptam a nekem készített milánóit és némi készülődés után elindultam a brushup-ra.

Időben odaértem és a kiscsoportos foglalkozás után, Larry-t is követtem. Egy órányi anyag után következett Manna olvasó csoportja. Ott mindenki tudott valamelyest, de a kiejtések borzasztóak voltak.

Amikor már minden foglalkozást formailag befejeztünk, akkor én még kiejtési gyakorlatokat tartottam Misinek, Katie-nek és Llinek. Katiet hamar ki fogom rúgni a csoportból, mert nagyon jó lett a kiejtése. Misi és Lili egyelőre menthetetlennek néznek ki, de Misinek adtam külön feladatot. Lilihez meg megyek hétfőn reggel gyakorolni.

Hazafele betértem a CBA-ba, vettem pékárut, juhtúrót, és tarját, azzal a céllal, hogy Áron reggelihez, az almán kívül vigyen magával egy-két szendvicset is.