2017. július 20., csütörtök

Norciék landolnak Ferihegyen


A reggeli locsolást, (de csak a nagy smaragdfánál), még az erős napsütés előtt a szivattyút automatikája elvégzi, én ráérek nyolckor felkelni.

 

Az egyik délelőtti program a Nissan LEAF hátsó ütközéses festéknyom lepolírozása. Egy tíz perces munkával szinte teljesen eltűnt a fekete festéknyom.

 

Utána vettem egy nagy lélegzetet és rendet csináltam az autó csomagtartójába. A téli gumi garnitúrából egyet betettem a csomagtartóba, mert abban a befújós defektjavító készletben nem bízom eléggé.

 

Elmentem a Húsboltba reklamálni, mert nekem azt mondták, hogy ha úgy teszem be a disznósajtot a hűtőbe, hogy levegő is érje, akkor péntekig biztosan megmarad. Reklamáltam, hogy nekem nem maradt meg. Hogy-hogy nem – kérdezte az eladó. Úgy, hogy én már szerdán megettem. Jót nevettek és adott újabb 30 dkg-ot.

 

Egy óra után nem sokkal megérkezett Tóth Dávid a kertész. Meglepődött a kertben látottakon, de azt mondta, szép lassan, fokozatosan rendbe lehet hozni, Az első munkanap augusztus 12. lesz. Két óra kerti munka és utána két óra angolozás, így szól a barter megállapodás.

 

Utána készítettem magamnak a tegnapi krumpli főző léből egy nagyon finom csurgatott tojáslevest. Csak köménymaggal, babérlevéllel, apróra vágott újhagyma szárral, sóval, borssal, pirospaprikával és fokhagyma zúzalékkal ízesítettem és a tálalás előtt még elkevertem benne egy kevés tejfölt.

 

Délutáni pihenés, majd átmentem Judithoz a Renault Scenic tartalék kulcsáért, mert az még az Adriai úton nála maradt.

 

A szomszéd kertben (felhatalmazással) szedtem a földről egy nylon zacskó körtét és indulás előtt még végeztem egy nagy locsolást.

Mannuskával megbeszéltem, hogy most nem viszem haza, mert holnap amúgyis jövünk vissza.
 

Csak hét óra után indultam útnak. Otthon előbb megvacsoráztattam Áront, majd bekapcsoltam a www.flight24radar.com-ot, hogy megnézzem elindult-e a FR8206 Ryanar járat Norciékkal Bristolból.

 

Áron közben arról értesült Leótól, hogy a gép félóra késéssel fog felszállni.

 

A lényeg, hogy mi a menetrendi érkezéshez igazodva ½ 12-kor indultunk el Ferihegyre. Ádámmal azt beszéltem meg, hogy Ferihegyi repülőtér előtti utolsó SHELL kútnál fogjuk várni a hívását és majd onnan repülőrajttal fogunk érkezni a B2 alsó parkolójába.

 

A várakozás közben még bekaptam egy benzinkutas melegszenyát és Áronnal egy Fantát.

 

½ 1-kor csörgött a telefon. Norcikám közölte, hogy az alsó parkoló külső kanyarjában várnak.

 

Pillanatok alatt ott voltunk és nagy ölelkezésbe kezdtünk a családunk Bristolba kihelyezett hattagú különítményével. Leó nagyon örült Áronnak, de a villanyautót is díjazta. Leó és Arti beültek az autóba. A csomagjaik bőven elfértek a csomagtartóban. A többieket otthagytuk (majd holnap találkozunk) és indultunk Gazdagrétre.

 

Útközben állandóan egymás szavába vágtak. Nem tudtak egymással betelni.

 

Éjjel egy óra körül értünk haza Gazdagrétre. Emőke lányomnál (my night daughter) még égett a villany. A fiúk rögtön betolattak és kezdődött az éjszakai szeánsz.

 

Emőke süteményt vett elő és valamilyen kártyajátékba kezdtek.

 

Én megmostam és feldarabolva megpucoltam néhány körtét és azt vittem át nekik, de lezuhanyoztam és kivonva magam a forgalomból lefeküdtem aludni.

 

Még fél füllel hallottam, amikor a fiúk két óra körül hazatértek, valamit még kotorásztak a hűtőszekrényben, majd ők is lefeküdtek aludni.

2017. július 19., szerda

Mannával kettesben


Kimentem a piacra, Esztikénél vettem két liter tejet. Reggelire a még megmaradt disznósajt, hagymával, paradicsommal és egy nagy bögre tejeskávé.

 

Az Esztike féle tejet betettem a mikróba és (10 perc) felforraltam.

 

Délelőtt átutaltam az összes elmaradt számlát, csoda, hogy az Erste bank nem roppant össze.

 

Ebédre megint a rántott csirkecomb petrezselymes burgonyával és kovászos uborkával.

 

Délután átmentem Gabiákékhoz, vittem a Ferinek a 4X4 folyóiratot és hívtam őket behűtött görögdinnyére. Csak a Feri jött.

 

Lementem úszni a Dunára. A szokásos hossz Karcsi bácsi bódéhajójáig és vissza. A görögdinnyével telt hasammal nehezebben ment az úszás, mint szokott.

 

Este elfogyott a disznósajt utolsó szelete is. Holnap vennem kell, mert Leónak ez volt a rendelése a pénteki reggelihez.

 

Még egy kiadós locsolás.

2017. július 18., kedd

Mannával Dömsödre


Reggel a Mannával indultam Dömsödre.

 
Először útba ejtettem az Új Buda Önkormányzat Okmányirodáját, ahol leadtam a kitöltött Életben lét igazoló papíromat, amit hitelesítés után (kb. egy hét múlva) átvehetek és kiküldhetem a német Nyugdíjintézetnek. Nem egy nagy durranás, 80 €/hó amit küldenek, de az Adriai nyaraláskor most is jól jött, amit fel tudtam venni.

 
Onnan a Haller utcába mentem az ELMŰ Hálózati Központjába a dömsödi éjszakai villanyóra 16 A-től 32 A-ra bővítési kérelmemmel. Hamar sorra kerültem és azt mondták, hogy 8 napon belül értesítenek a teendőimről.

 
Manna mind a két alkalommal türelmesen megvárt az autóba,  mivel a felragasztatott szélterelők lehetővé teszik,hogy a bezárt autó összes ablakát 4-5 centit le tudjam ereszteni.

 
Innen már egyenesen Dömsöd volt a cél. Útközben egy kis bevásárlás.

 
Kiskunlacházán tettem 10.000.- forintoz a MOL Green Forensis kártyára, A Bárdi Autó-nál vettem egy T-kulcsot a kerékszereléshez, A festékboltban egy flakkon polírpasztát.

 
Még megálltam a Dömsödi hentesnél disznósajtért és két csirkecombért, a Vegyesboltban pedig vettem újhagymát, krumplit és egy ¼ görögdinnyét.

 
Megérkezve a bázisra Mannának nagy megkönnyebbülés volt, hogy kiengedtem.

 
Ebédre kirántottam a két csirkecombot. A bőrt még a fűszerezés előtt lefejtettem és apróra felvágva kisütöttem csirke töpörtyűnek, a combokat megtűzdeltem fokhagymával és úgy kapta meg a panírt. Készítettem hozzá petrezselymes krumplit és az egészet kovászos uborkával tálaltam.

 
A kertben már olyan nagy a dzsuva, hogy nem bírok vele. Beszéltem egy kertésszel, aki Ráckevén lakik. Felajánlottam neki egy barterszerződést 1 óra kertészkedés 1 óra angolozás. Nagyon tetszett neki az ötlet, azt monda, hogy csütörtökön eljön és megnézi a kertet.

 
Este hét óra után nagy locsolás.

 
Manna nagyon jól érzi magát, ki –be járkál, és néha kéri a jussát.

 
Vacsorára disznósajt, kenyér, újhagyma, paradicsom és egy bögre tej.

2017. július 17., hétfő

Elhozom a villanyautót a Bank Centerből


Már ½ 8-kor elkezdtem locsolni a veteményest.

 
Éppen végeztem, amikor megjött Mikus úr, hogy véglegesítsük az elektromos töltő helyét.

 
Reggelire, angol szalonnára ütöttem egy tojást. Hozzá lilahagyma és paradicsom.

 
Délben elindultam. TESCO> NISSAN> Gazdagrét> Bank Center

 
A TESCO-ban csak leadtam a csomagtartónyi PET palackot, vettem ebédre két nagy szelet pizzát, gondoltam,  majd Áron kiválasztja, hogy melyiket kéri és már mentem is tovább.  

 
A NISSAN-nál tudomásul kellett vennem, hogy még nem jött meg a töltő, de azt ígérték, hogy a héten megjön.

 
Otthon Áron megmelegítette és tálalta a pizza szeleteket.

 
Kicsomagoltam a postákat, ami a két hét alatt felgyülemlett. Közte volt a Norci által küldött homeopata bogyók, amiket K. György fiának kemoterápiás kísérő gyógyszereként küldött.

 
Visszavittem a kölcsönkönyveket a könyvtárba és BKK-val elmentem a Bank Centerbe a villanyautóért. Kicsit szorongtam, hogy mit fogok tenni, ha az autó azt mondja, hogy sajnos a két hét pihenő alatt, az akku teljesen lemerült.

 
Lementem a -5-ik szintre és nagy megkönnyebbüléssel vettem, hogy az autó az első pöcre indult.

 
Rögtön felhívtam K. Györgyöt, aki mondta, hogy azonnal jön, találkozzunk a Rétköz úton lévő fagylaltozóban.

 
Nem is kellett teljesen legyalogolnom, mert mire a Gyógyszertárhoz értem ő is ott volt. Bekaptunk egy-egy fagyit. Utána körbevitt abban a körzetben, ahol mint vállalkozó építette a társasházakat. Fel se tudtam fogni azokat a pénz nagyságrendeket, amikről beszélt.

 

2017. július 16., vasárnap

Áront hazaküldtem


20170716 vasárnap

 
Már bőven elmúlt nyolc óra mire felkeltem. Egy gyors napsütés előtti locsolás.

 
Áront arra kértem, hogy amíg elmegyek néhány dolgot vásárolni a reggelihez, addig szedje össze és rakja a helyére a megszáradt ruhákat.

 
Amikor visszaértem még lustálkodott. Kitettem az asztalra buszpénzt és szépen megkértem, hogy ha ez a dolgokhoz a hozzáállása, akkor inkább menjen haza. Engem egész nap nyomasztana, ha nem tanul és semmit nem hajlandó segíteni, de tud kilenc és fél órát Internetezni.

 
Összepakolta a táskáját, egy részét leszedte a megszáradt ruháknak, a többöt otthagyta. Nagy rendetlenséget hagyott maga után és elindult Budapestre.

 
A konyhai mosogatót szét kellett szednem, mert egy tömítési hiba miatt a lefolyónál csöpögött a víz. Nem tudtam megcsinálni és ma nincs nyitva szerelvénybolt, ezért felhívtam Orosz Laci bácsit, hogy el tud–e jönni, megjavítani a hibát.

 
Ebédre elővettem egy mélyhűtött csülkös bablevest.

 
Délután háromkor megjött Laci bácsi és hamar elhárította a hibát.

 
Meglátogattam Gabikáékat, főleg azért, mert kíváncsi voltam a Feri véleményére, hogy a kertben hol lenne a legjobb a fedett hely kialakítása a Nissan LEAF-nek.

 
Este hét óra után kaptak a növények egy nagy locsolást.

 
Vizes VB Magyarország – Japán.

 

Lefekvés előtt egy kis pörc lilahagymával és sör.

2017. július 15., szombat

Úton hazafelé

Reggel mire felébredtem Judit már mindent bevásárolt és mindenkinek elkészítette a reggelijét, szendvicseket csomagolt az útra, sőt a fiúkkal bepakoltatta a saját cuccaikat az autóba.

 
Én is gyorsan összekaptam magam és igyekeztem semmit ott nem felejteni.

 
8:30-kor elbúcsúztunk a háziaktól és indultunk. Ahogyan az várható volt, csak a szembejövő sávban volt torlódás és dugó, a mi oldalunkon egy-két Cestarina (autópálya díjfizető kapu) kivételével, jól gurult a sor.

 
Az úton kétszer is megálltunk. Tankolás, egy kis testmozgás, WC, szendvicsek és kávé.

 
Végül 16:30-kor álltunk meg Juditék háza előtt, majd onnan egyenesen a bázison.

 
Áron szerint:”Mindenhol jó, de legjobb a Dömsödi házunkban.”

 
A smaragdfák sokat nőttek és a paradicsom némelyike is már fogyasztásra érett. Azért egy kicsit kellett gazolni, mert a két hét alatt azok is nőttek. Áront hiába kértem, hogy segítsen, mert ő a számítógéphez volt ragadva,

 
Elindítottam egy nagymosást, és amíg az ment, egy nagy locsolást végeztem.

 
Utána mindent kiteregettem és vacsorára felkínáltam a szendvicset, ami az útra készült.

 
Áront megkértem, hogy a dunsztolt baracklekvárokra készítsen egy „2017.07.01” címkét, de erre este 11-ig nem ért rá, mert amióta hazaértünk, egyfolytában Internetezett.

 
Már éjfél volt mire befejeztem minden munkát és lefekhettem, de Áronnak még éjjel kettőkor kellett szólnom, hogy most már kapcsolja ki a gépet. (Kilenc és fél óra Internet)

2017. július 14., péntek

Búcsú a tengertől

Mire felébredtem, Judit már nem volt sehol. Először azt hittem, hogy elment bevásárolni, holott este megbeszéltük, hogy én megyek, de azután kiderült, hogy csak a partra ment ki sétálni.

 
A vásárláskor már arra is kellett figyelnem, hogy a mai nap az utolsó itt töltendő teljes nap, viszont az útra is kell gondolni. Ezért azután három vekni kenyeret vettem és a doboz margarinon felül három különböző felvágottból vettem 10-10 dkgt-ot. Vettem még egy zacskó Chrancsit és egy üveg Vranac-ot hazavitelre.

 
Judit nagy terülj-terülj asztalkámmal ébresztette a fiúkat.

 
Utána mind a hárman kimentünk a partra, hogy megkezdjük a búcsúzkodási ceremóniát. A fiúk ijesztgettek, hogy az éjjel nagyon lehűlt a víz, de én nem nagyon hittem ebben és bemutattam egy nagy oda-vissza úszást.

 
Még egy kis napozás és könyvolvasás.

 
A fiúk a két lánnyal pancsoltak a vízben, de amikor a lányok bementek ebédelni, akkor érdekmúlás miatt ők is visszavonultak az apartmanba.

 
Amikor mi is bevonultunk ebédelni, Judit főtt kolbászt és virsliket tálalt fel mustárral.besz

Ebéd után még egy utolsó tenger.

 
A fiúk szemlátomást jól érezték magukat a két lánnyal a vízben és a parton egyaránt, egészen addig, míg egyszer csak meg nem jelen egy fiú ötödiknek, aki jól beszélt angolul és az egyik lányt lenyúlta és el is vitte (jobbra el).

 
Azt terveztem az utolsó estére, hogy elmegyünk valahova vacsorázni. Judit javasolt egy éttermet a parton, hogy menjek el a két fiúval, mert ő ilyen későn már nem szeretne enni és inkább elmegy sétálni.

 
Áron Levente és én el is mentünk oda, ahova Judit javasolta.

 
Áron egy Risotto Frutta di mare-t, Levente egy Wiener schnitzl-t én pedig egy Calimarit rendeltem. A kerthelység érdekessége számomra az volt, hogy a határoló kő virágládákban nem virágok, hanem a konyhában használatos fűszernövények voltak.

 
Este próbáltuk rávenni a fiúkat, hogy mindenki csomagolja össze a cuccait, hogy reggel ezzel már ne kelljen majd szarakodni. Mire mindenki ágyba került, már elmúlt éjfél.