2018. július 2., hétfő

FoxPost


20180602 hétfő

Manna már kora hajnalban erőszakoskodott, hogy ő ki akar menni. Szerencsére csak rövid időre ébredtem fel és miután kiengedtem még vissza tudtam aludni.

Majdnem 10 óra lett mire végleg felébredtem.

Megjött az értesítés, hogy megérkezett a csomagom és kivehetem Budaörsön a FoxPost szekrényből.

Nagyon finom reggelivel készültem, de Áron a távolból (ágy) közölte, hogy ő csak meggylevest kér reggelire. Mondtam neki, hogy ezt még meg fogja gondolni, ha meglátja, miket tálalok.

Amikor meglátta, hogy a meggylevesen kívűl van lágytojás is, no meg vajaskenyéren füstölt lazac, már nem volt olyan szigorú.

Lekapcsoltam az autót a töltőről és elindultam Gazdagrétre. Búcsúzóul még megkérdeztem Áront, hogy van-e valami kívánsága, mert megyek a TESCO-ba is.

Kiskunlacházán beugrottam G. Ákoshoz, hogy mikorra tudna elvállalni egy hajnyírásra.  Holnap reggel ½ 9.

Gazdagréten Emőkének az ajtaja elé tettem a meggylevest , felvettem a postámat és írány a TESCO.

Simán ki tudtam nyitni a FOXPOST szekrényemet és kivettem belőle a Vaterán Stefinek vett Oxford egynyelvű szótárt.

Ha már amúgy is ott voltam vettem néhány dolgot (meggy, banán, szeletelt tigriskenyér, müzli, főzótejszín, elültetni való bazsalikom, gyümölcslé, unikum, sör és egy 30 darabos KFC csirkeszárny sültkrumplival, 1 kg csirkeszárny holnapra, Mannának egy nagyzacskó újtípusú kaja ).

Siettem Dömsödre, mert arra gondoltam, hogy már Áron is bizonyára olyan éhes, mint én vagyok.

Amíg Áron kirámolta a cuccokat, amiket vettem, addig én tálaltam a kúp alatt. A rámolás közben megjegyezte, hogy nagyon jó, hogy vettem müzlit is, már majdnem utánam telefonált, hogy müzlit okvetlenül vegyek.

A KFC-s szárnyakhoz háromféle kenőcsöt is tálaltam (majonéz, nem csípős ketchup és csípős ketchup).

Mire befejeztük az ebcsorát (ebéd-vacsora), már kezdhettem locsolni.



2018. július 1., vasárnap

Gazolás


20180701 vasárnap

Hét órakor ébredtem. Az utóbbi dőben már többször előfordult, hogy légszomjszerű érzésem volt. Nem kellett volna azonnal utánaolvasnom, mert ez feléleszti a szunnyadó hipochondriát.

Odakint süt a nap. Nincs is annál jobb dolog, mint kiülni a kúp alá és ott fogyasztani el a reggelit.

Csak ne lenne a kertben is ugyanolyan rendetlenség, mint bent a házban.
Vannak emberek, vannak családok, akiknek a lakásában, a kertjében olyan rend van, mintha ott nem is lenne élet, csak időnként megjelenik egy rendrakó brigád és tesz arról, hogy minden glédában álljon. Erre nem vágyom, de biztosan létezik egy középút, ahol élet is van, meg rend is van.

Délig egy kis kertrendezés. A mai projekt az egyetlen szőlőtőke aljának kigyomlálása. Erre a munkára Áront is sikerült segítségül hívni, bár szerinte ez még az első öt évben nem fog szőlőfürtöket hozni.

Én még a konyhakertben is folytattam a gazolást és egy paradicsom növendéket is sikerült a tejfölös pohárból a földbe átültetni. Lassan már olyan sok paradicsomunk terem, hogy nem győzzük majd elfogyasztani.
 
Délben elkezdtem készíteni a meggylevest. Elég macerás munka. Már az 1 kg megy kimagozása is kitartást igényel. (cukor, szegfűszeg, reszelt citromhéj, fahéj) és még sok más kell bele, de a legnagyobb odafigyelést a tejszínes rántás igényli, nehogy csomós legyen.

Árt-e a hűtőszekrénynek, vagy sem, nem érdekelt, a kész meggyleves ott landolt, mert a terv szerint a forróra sült grillcsirkéhez jéghideg meggyleves dukál.

Mire nekiláttunk a késő délutáni ebédhez, ha nem is jéghideg, de hideg lett a meggyleves, amit a grillcsirkéhez a kúp alatt tálaltunk.
A csirke mellhusából jutott Mannának is, amit kellőképen díjazott.

Áront kértem, hogy a kigazolt zöldet gereblyézze össze és vigye a komposztálóba, de ez nem nagyon megy neki.

Hétkor kezdődhetett a menetrend szerinti locsolás.

2018. június 30., szombat

Kiszállás Budapestre


20180630 szombat

Már 8 óra előtt felkeltem, hogy időben tudjak indulni Gazdagrétre. 

Az első kellemes meglepetés az volt számomra, hogy Áron a hűtőben tárolt meggyet felhasználva sütött egy meggyes pitét. Azt nem sikerült megtudnom, hogy honnan vette, miként kell azt elkészíteni, de nagyon finomra sikerült.

Egy szelet meggyespitével és egy nagy bögre tejjel indítottam a napot.

A szombati piacozás természetesen elmaradt.

Az autóban reggelre több mint 300 km  lett a hatótáv és tízkor el is tudtam indulni.

Útközben láttam a benzinkutak árjelző tábláin, hogy a diesel literenkénti ára átlépte a lélektani 400.- Ft/l árat. Ez gyakorlatilag számomra azt jelent, hogy ha egyszer megszünik az elektromos töltőoszlopok ingyenessége (ami előbb-utóbb várható), akkor mi  az éjszakai áramról egy liter üzemanyag áráért több mint 100 km-t tudunk autózni. És akkor azt még nem is vettem figyelembe, hogy azt is a mi napelem rendszerünk termeli ingyen. Fantasztikus.

11 óra magasságában landoltam Gazdagréten.  Első utam a postára vezetett, ahol átvettem az óvatosságból csak 15.000.- forintért vásárolt új kripto valutát. Kiváncsi vagyok, hogyan fog teljesíteni.

12-ig tartottam az inspekciót, hátha P. Zsuzsi megjelenik, hogy részletesen elmagyarázzam, miként kell értelmeznie  a befektetéséről szóló napi jelentéseket. Nem jött.

Visszafele megálltam a TESCO-ban, de csak annyi időre, hogy vegyek 3 az egyben kávét, szeletelt kenyeret és egy doboz lazac konzervet.

Még beugrottam G. Judithoz, hogy kölcsönkérjek egy üvegtálat a palacsintatészta vagy a kőrözött kikeveréséhez (mert a mienket nem találjuk sehol). Judit egy pont erre alkalmas jénai tálat adott, de nem kölcsönbe, hanem ajándékba.

Áront a számítógép előtt találtam, de ezen nem lepődtem meg.

Egy egész nagy területen sikerült lenyírnom a füvet.

Azt terveztük, hogy a grillcsirkét fogjuk a kései ebédre megmelegíteni. Be is tettem a sütőbe.
Áron segített a kúp alatt tálalni. Éppen csemegéztünk, amikor Manna megjelent kunyerálni. Mind a ketten adtunk neki néhány falatot.

Hét órakor elkezdtem a locsolást.

A mai angol elmaradt, mert Áron azt mondta, hogy őt a Leó már tanítja.


2018. június 29., péntek

Sikerült a halászlé, sikerült az angol óra


20180629 péntek

Hűvös esős reggelre ébredtünk, de a meteorológia azt jósolta, hogy meleg  napsütéses napunk lesz.

Egy darabig lustálkodtam, azután lementem elkészíteni a reggelit. Sült sonkaszeletek és sajt került a kenyérszeletekre és ebből készült az emeletes melegszendvics. Két tükörtojás is készült. Kisérőnek pedig kimagoztam a meggy egy részét és turmixként tálaltam.

Délelőtt még rendezgettem  az angol yelvtanról szóló állományokat, no meg kidobozoltam Norciék könyveinek egy részét, amik felkerültek az újólag beköltöztetett könyvespolcra.

Délre már olyan erősen kezdett sütni a nap, hogy úgy döntöttem elmegyek egy órácskát úszni.

A Duna-kulcs még mindig nem került elő, így körbe kellett mennem, a vállamon az alu létrával.

Az úszás után nekiláttam, hogy a tegnap elmaradt halászlét egy saját készítésűvel pótoljam.

Áramszünet lévén a kúp alatti nyílt tűz fölött terveztem megfőzni a halászlét. Nosza egy kis farakás alá gyújtottam és afölött készült a halászlé.

Áront még annyira sem tudtam leszedni az Internetezésről, hogy jöjjön le és kóstoljon bele, hogy elég sós-e, elég csípős-e.

Amikor már elkezdtük enni, azt mondta, hogy finom. Nekem is nagyon ízlett és volt hozzá kenyér is!!

A tegnapról ma 7 órára áttett angol óra ha nem is hétkor, de nyolckor elkezdődhetett.

Közben legalább megtudtam locsolni.

Áronnal nem volt egyszerű tanulni, mert majd mindenről azt mondta, azt tudja, ugorjunk. Csak azt nem értem, hogy akkor a bizonyítványában miért hármasa és miért nem ötöse van angolból. Nekem nem az a fontos, hogy jó legyen a bizonyítványa, hanem az, hogy tudjon idegen nyelveket.

2018. június 28., csütörtök

Egy oda-vissza út a sövénynyíró miatt


20180628 csütörtök

Nyoc óra körül ébredtem. Bele is néztem volna a notebookba, ha Manna nem lenne olyan erőszakos, hogy nyomakszik a fejével, finoman bele-bele harap a karomba. Kelj fel, menjünk le, mert ki szeretnék menni, dolgom van a kertben.

 Amikor kiengedtem beültem az autóba, hogy megnézzem, mit tett az éjszakai töltés. A műszerfal 283 km hatótávolságot mutatott.

Már lassan 10 óra van, az idő még mindig borús és hűvös van.

Áron megkérdezte, hogy mit szeretnék reggelire. Egy lágytojást kértem. Nemsokára megjelent egy kis fatálcával, amin egy lágytojás volt (nagy figyelmességet tanúsítva mellette a kakukkfű), egy szeletke kenyér és egy bögre forró tejeskávé.

Zsuzsi írt, hogy Stefike lebetegedett és ma nem tudnak jönni angolórára. Sajnálom és jobbulást kívántam neki, de, hogy a tanári szadizmusom ne vesszen kárba, megbeszéltem Áronnal, hogy ma neki fogok tartani egy angolórát. Az időpontot ő választhatta meg és azt este hét órában jelölte.

Áronnal betértünk a „kukacos”-ba, mert ma nem főztem. Ő rántott sajtott rendelt tartár mártással, én pedig egy ponty hahászlét egy sarka kenyérrel (mert az jó sok.)

Sokat kellett várni a kajára. Több mint félóra után kihoztak mindent, de közölték, hogy a kenyér elfogyott. Csak az Áron rántott sajtját fizettem ki, a többit otthagytam. Ha a megérkezésünkkor közlik, hogy kenyér nincs, akkor beülök az autómba és öt perc múlva megjelenek egy frissen sült vekni kenyérrel.

Háromkor elindultam Budapestre, hogy DubóKati férjének át tudjam adni a hibás sövény nyírót.

Az út simán ment, de amikor kiszáltam az autóból a kapuig megteendő 6 méter alatt bőrig áztam.
Józsi is megérkezett nem sokkal 4 óra után és elvitte a sövény nyírót. Megbeszéltem vele, hogy ha érdemes megjavíttatni, akkor a javítás költségét én állom.

Kibontottam a postáimat és indultam vissza Dömsödre.

A TESCO-ban leadtam a palackokat és vettem néhány dolgot, ami Dömsödön hiányzott. Legfőképpen Manna kapott néhány féle macskakaját, de vettem egy készresütött grillcsirkét is, meg lecsókolbászt a tervezett lecsóba, pontyot és néhány alapanyagot egy halászléhez.

Útban a bázis felé a 0-áson belekeveredtem egy nagy dugóba és így kétségessé vált, hogy este 7-re hazaérek-e, amikorra megbeszéltük Áronnal az angolozást. Még beugrottam Judithoz is. Leventét meghívtam az angolozásra, Juditot meg csak úgy.

Vacsorára összedobtam a lecsót, de Áron nem sokat evett belőle, mer egy kicsit csípős lett. Az angol elmaradt.


2018. június 27., szerda

Készülés az angolórára


20180627 szerda

Ébredés után az első dolgom az volt, hogy keressek egy olyan DVD-t Stefinek, amin a hangot is és a feliratot is lehet váltogatni magyarra vagy angolra. Ez a „Hófehérke és a hét törpe” lett. Ugyan a notebookon még nem sikerült elindítani, de majd otthon megpróbálom a DVD lejátszón.

A reggeli csak utána készült el. Bár hűvös van, Áron mégis a kúp alatt terített.

A Vaterán rendeltem Stefinek egy Angol-Angol egynyelvű "Oxford Advanced Dictionary”-t és majd hazafele beugrom érte a Budaörsi TESCO Vatera comagpontra.

A mai napon megtetszett mondat a villanyautók atyjától származik:

„Az igazán nehéz dolog a megfelelő kérdéseket feltenni. Ha az megvan, a többi már gyerekjáték.”
/:Elon Musk:/

Szinte az egész napom a holnapi órára való felkészülésről szólt. Nagyon szeretném, ha Stefike át tudna menni a pótvizsgán és nem kellene évet ismételnie.

A bőséges reggeli után észre sem vettük, hogy az ebéd kimaradt.

Késő délután kicsomagoltam a Pennyben vásárolt Bolognai készételt és a Használati szeriti 190⁰C-ra állítva bekapcsoltam a sütőt. Amíg a sütő melegszik, a hozzáadott sajthoz még én is reszelek egy kis füstölt sajtot hozzá. 
Közben bekapok egy kupica unicumot. A kistepsi aljára öntök egy evőkanálnyi olíva olaja, bele borítom a Bolgnai-t és rászórom a sajtokat és betolom az előmelegített sütőbe. 
Sülés után még egy kevés ketchup kerül a tetejére. Fenséges volt.

Olyan biztatóan elkezdett szemerkélni az eső, hogy a locsolás elmaradt.
Lefekvés előtt felkötöttem az autót az éjszakai áramos töltőre.


2018. június 26., kedd

Angol óra Stefivel


20180626 kedd

A délelőtt nagy részét az Interneten töltöttem.

Először megnéztem Áron évvégi bizonyítványát, de abban nem volt köszönet. Még szerencse, hogy kémiából  nem buktatták meg. Mindössze három négyese volt (magyar, matek és torna, a többi 2-es, hármas).

Nagyon oda kellett figyelnem P. Zsuzsi  Quantic befektetésének az indítására, így csak 11-kor készítettem el a reggelimet.

Az idő odakint kellemes, ezért a reggelit is a kúp alatt költöttem el.

Délután négyre kellett beérnem Budapestre, ahol a Böbedokival  és a P. Zsuzsival volt randevúm.

Miután úgy-ahogy elintézték a befektetési ügyeiket, P. Zsuzsit és Stefi lányát átvittem Gazdagrétre.
Rövid üdítőitalos bevásárlás után Stefivel le tudtunk ülni angolozni.

Áron közben készült, hogy utána mehessünk Dömsödre.

Az angol óra hasznosra sikerült. Stefi nagyon értelmes lány, de angolból nagy hiányosságai vannak.  Még néhány anyagot feltettem a pendrive-jára, hogy otthon is tudjon gyakorolni.
 

 Utána mindenki ment a maga útján, mi Áronnal indultunk Dömsödre.

Manna már nagyon várt minket. Áron ellátta kajával én meg agy nagy locsolásba kezdtem.