Pizza

Áron ébresztőórájára ébredtem én is.

Ő ½ 8 körül indult el.

Nagy letöltésekkel kezdtem a napot, azután megreggeliztem, levittem egy ballon vizet a smaragdfánknak, kikísértem Mannát és elindultam D. Kati jóga edzésére.

Ez a kicsit több mint egyórás jóga legalább szembesít azzal, hogy egész héten milyen mozgásszegény életet élek.

Meg is fogom nézni a neten, hogy milyen jógagyakorlatokat tudnék hét közben egyedül is végezni.

A lábam hüvelykujján nem akar alábbhagyni a gyulladás. Felhívtam T. Gyuri barátomat, aki sajnos azt mondta, amit mondania kellett, hogy mutassam meg egy sebésznek. Mindig is tudtam, hogy ő nem egy jó orvos, mert egy jó orvos biztosan azt mondta volna, hogy ne törődjek vele, minden nap igyak meg egy üveg Unicumot, észre se fogom venni, hogy érzékeny és fáj.

Áron kevéssel 4 óra után jött haza és megkértem, hogy kísérjen el a sebészetre, hogy tartsa bennem a lelket. El is jött velem.  A betegfelvételen nem tudtak adni sorszámot csak legkorábban csütörtök délutánra.

Kijövet javasoltam Áronnak, döntse el, hol együnk valamit a Fehérvári csarnok emeletén, Gazdagréten a Pizzázóban vagy a kis kínaiban? Azt mondta a Pizzázóban.

Be is parkoltam a Pizzázónál és vártam, hogy Áron hozza a Pizzát és utána majd otthon megesszük.

Vártam, vártam, vártam, majd háromórai várakozás után kiszálltam és elsétáltam a Pizzázóba. A fiú már régen elment.

Otthon még majdnem a fele ott volt a konyhában. Nem kérek a pizzából.

Este 11-kor ment el nyugovóra. Az utolsó közlése az volt, hogy holnap majd nézzem meg a szobáját. Akkor lehet, hogy valami megmozdult benne. Ez már előre megnyugvással tölt el.

Angol kérdésre angol válasz

Áronhoz reggel 7-kor át kell mennem, mert egy órája szól az ébresztője.

Beengedem Mannát, aki morog, pedig tudja, hogy késő este hiába hívogattam, nem jött elő.

 ¾ 10-ig tart a lustálkodás. Közben igyekeztem a blogbejegyzések pótlólagos publikálását befejezni.

Nagy nehezen felkeltem, hogy elkészítsem a reggelit. Minden nagyon lassan megy, még a letöltések is.

Áront angolul kérdeztem meg, hogy meddig szeretne lustálkodni. Meglepetésemre angolul válaszolt és ráadásul hibátlanul: „As long as I can.” Ezt gyakrabban fogjuk játszani.

Reggelire magamnak megsütöttem egy darab kolbászt, Áronnak egy tükörtojást és mellé sült csirke szárnyakat tálaltam, de még nincs kedve lejönni. Még csak ½ 1 van.

A neki kikészített reggelit 1/2 2-kor tudta csak elfogyasztani.

Kirámolom a hátsó ülésről a kúp alá a nagy fóliatasakokba odatelepített téli kerekeket, hogy az autónak újra Európai formája legyen.

Manna még délelőtt kikérte magát a kertbe, de megígérte, hogy indulásra visszajön. Így is tett, ezért még röviddel 4 óra után el tudtunk indulni.

Áron nagyon rendes volt, mert Szigethalmon a Király Burgernél ahol pénzt kért és kapott is 5.000.- forintot, megkérdezte, hogy nekem mit rendeljen, és Emőkének mit vigyünk haza. Ennek nagyon örültem.

Még világosban 18:15-kor érkeztünk meg Gazdagrétre. Bár szemerkélt az eső, ennek ellenére Mannát rögtön szabadlábra helyeztem, de ő azt mondta, inkább feljön, hátha ott is várja valami finomság.

Nem várta, de Áron rögtön adott neki.

Gumipont és Áron várás

6-kor ébresztettem magam, mivel a Gumipontnál tegnap azt mondták, ha nincs megbeszélt időpontom, akkor legjobb lenne, ha ½ 7-re odaérnék.

Majdnem időben érkeztem és nagyon hamar lecserélték mind a négy téli kereket az előre bepakolt nyárira.

A piac és a hentes csak ezután következett. Esztike még nem volt ott ezért tejet csak a vegyesboltban tudtam venni. 

Vettem még egy vekni kenyeret, különféle palántákat (zeller, cukkini, petrezselyem, paradicsom).  

A hentesnél két csirkecombot és egy szál sütnivaló kolbászt, az Italbarlangban pedig egy üveg Unicumot és egy palack sört.

Itthon a kolbász 1/3-át megsütöttem és friss kenyérrel, csípős paprikával, mellé egy tejeskávé, meg is reggeliztem.

Odakint esik az eső és hűvös van. Csak estére várható, hogy 18̊˚C fokra enyhül az idő.  

Hát délelőtt már nem érkezik meg Áron, mert már dél van.

Már sokat enyhült az idő és az eső sem esik, ezért kimentem konyha kertészkedni. Elültettem a friss beszerzéseim egy részét (két tő paradicsom és két cukkini).

Áron azt írta Viberen 16:08-kor, hogy "indulok". Hat óra előtt kimegyek a buszmegállóhoz, mert két óra szokott lenni a teljes menetidő, esetleg viszek magammal egy könyvet.

Megvártam, amíg megérkezik. Nekem két órát szokott tartani a teljes út, ha busszal jövök, neki három órát tartott, mert 19:08-ra érkezett. Nem voltam türelmetlen, mert olvasgattam. A fő az, hogy most itt van.

Megérkezve elültettem a két zellert is.

Irány Dömsöd Oszkározva

Áron be se szólt reggel, amikor már majdnem ½ 8-kor elindult a suliba. Örülök, hogy legalább a kilincsre akasztott tízórait nem hagyta itthon.

Reggelire két kis szelet bundás kenyér, rajta szalámi, sajt és cukkini, mellé aludttej.

A Smaragdfa is megkapta a reggel neki járó 5 liter vizet és úgy néz ki, hogy nagyon meghálálja a gondoskodást.

G. Anna telefonált, hogy szívesen Oszkár-ozna velünk Dömsödre. Ettől egy kicsit komplikálódott az életem, de megoldom.

Először is feltettem a csirke szárnyat paprikásnak.

Annával megbeszéltem, hogy induljon el, és amikor Áron hazaért, mi is indulunk, és majd felhívom, hogy hol vegyem fel. 

Áron telefonja szokás szerint ki van kapcsolva. Közben Anna már kiszámolta, hogy 15:30-ra lesz az M4-es metró Kelenföldi végállomásán.

Mindent (Mannát is) bepakoltam az autóba. ¼ 4-kor elindulok, de hagyok hátra egy üzenetet Áronnak.

Annával sikerült találkozni, de azt javasoltam, menjünk vissza Gazdagrétre, hátha Áron közben hazaért. Nem ért haza. 

Elindulunk Dömsödre, az üzenetet módosítottam, jöjjön utánunk busszal.

Kiskunlacházán még egy percre megálltam a Gumipontnál, hogy jelezze, holnap reggel jönnék (téli > nyári) kereke cseréltetni. Azt mondták, akkor ½ 7-re jöjjek, mert sok az előjegyzett autó.

Egy óra múlva, a dugók ellenére Dömsödön voltunk. Csak a házban ért utol Áron kurta üzenete: „Későn érek haza. Indulj el.”

Még az esti vacsora előtt berámoltam a hátsó ülésre a bezacskózott nyári kerekeket, hogy ezzel reggel már ne legyen dolgom.

Vacsorára csirkeszárny és egy pohár sör. 

All that Internet

20190425 csütörtök

Áron időben, 7:20-kor indult el.

Ma elmarad a német társalgás, mert mint azt Zsuzsa mondta, mindig csak a páros hét csütörtökén van. Emiatt elindulhatnánk Mannával Dömsödre, de megvárjuk a holnapot, hátha Áronnak is lesz kedve velünk jönni.

A Duolingo után kicsit elővettem az olaszt, a szavak még csak mennek, de nagyon szenvedek az igeragozásától. Próbálom magamra is alkalmazni a másoknak adott jó tanácsaimat, akarni kell és csinálni kell.

A smaragdfa ma is megkapta az 5 liternyi vizet. Némi nagyképűséggel már mondhatom, hogy elkezdett lombosodni.

A „Szomszédok”-ban egy zöldbab főzeléket, hozzá rántott csirkemellet ebédeltem és utána megvettem a CBA-ban a vacsorához való alapanyagokat, úgy, mint csirke szárny, tejföl és bagett.

Áron 3 óra után jött meg a suliból, azzal, hogy a matek fakultáción olyan nehéz szöveges feladat volt, amit csak deriválással lehetett megoldani.

Hat órakor megkérdeztem Áront, hogy ki készítse el a vacsorát és mikor legyen a vacsora. Azt mondta, majd ő megcsinálja, és majd eldönti, hogy mikor lesz.

Most ½ 9-kor megkérdeztem, de még nem döntött, még az iskolai cuccait se vette elő, csak ül a rendetlenség közepén és Internetezik. Én már kezdek éhes lenni.

9-kor elindultam egy étterembe, megvacsoráztam. 

Most hazaértem 10 óra van, ő még Internetezik.

Nem veszekszem vele, mert fáradt vagyok és az se használ.

Rabbit Proof Fence

Reggel csak annyit vettem észre Áron elmeneteléből, hogy nem felejtette itthon a tegnap este elkészített tízóraiját és a notebookomat kitette a konyhaasztalra.

Két olyan angol témát dolgoztam fel, amiről úgy látom, hogy a tanulóknak problémát okoz. Az egyik az idiómák, a másik a Phrasal Verb-ök. Hiába tudja valaki a 20.000 angol szó jelentését, hiába tudja alkalmazni a 100 nyelvtani szabályt, ezek ismerete nélkül szinte lehetetlen angol nyelvterületen boldogulni és a kommunikáció csak hadonászással oldható meg.

Levittem egy ballon vizet a smaragdfánknak. Már 6 cm-es levelei is vannak. Most már jön a meleg idő és biztosan beindul.

Délután időben elindultam a Brushup-ra. Nagy élvezettel hallgattam Larry-t a kiscsoportban.

Larry beszerezte a DVD lejátszót, amit majd nekem kell osszehangolnom Misi TV-jével. 

Utána megnéztük a „Rabbit Proof Fence” filmet. Larry azt mondta, ha viszek be egy pendrive-ot, akkor szívesen rámásolja nekem.

Hazajövet már nagyon megéheztem. Azt sem bántam volna, ha már 6-kor nekiesünk a kajáknak, de

megbeszéltük Áronnal, hogy csak 7 és 8 között fogunk a csülkös bablevesből vacsorázni. Ezért ½ 8-kor feltálaltam a vacsorát és 8-kor elkezdtem egyedül enni, mert ő nem tudott leszakadni az Internetről. Sajnos függő, és ha elzárom, a csapot balhé van.

Most már 10 óra van és a neki kitálalt kaja is kihűlt.

Hazamentünk, hogy a balhé részesei legyünk

½ 8 körül ébredtem. Legelőször Mannát kezdtem el hívogatni, mert tegnap késő este még nem volt hajlandó bejönni és éjjel nagyon hűvös volt. Nem jött elő, gondoltam majd később.

Kényelmesen megreggeliztem, majd kimentem, hogy rendbe hozzam az IKEA ágy spaniferes rögzítését.

A levegő mára nagyon lehűlt és még a nap sem süt.

Manna végül ½ 11-kor hajlandó volt előkerülni. Lassan én is összecsomagolok és elhagyom a bázist.

Délben megmelegítettem a levest, amit Áron meghagyott. Már 1:00 óra is elmúlt, amikor el tudtunk indulni. 

A Csepeli felhajtónál nagy dugóba kerültünk, amit csak úgy tudtam elkerülni, hogy utánoztam több előttem haladóautóst, akik egy földúton keresztül jutottak a dugó elejére. Már nagyon itt lenne az ideje, hogy az M0-on befejezzék a nagy dugókat okozó felújításokat.

Hazaérve megdöbbenve láttam, hogy Áron szobája élhetetlen. Nem volt időm sokat mérgelődni, mert óráim voltak.

A legjobb órám L. Pistivel volt. Mind a ketten úgy éreztük, hogy az egy óra alatt sokat haladt előre, de az csak később fog kiderülni, hogy ebből mennyi marad meg.

Az óra végén még felvettem neki pendrive-ra, szerintem fontos segédanyagokat.

Később megérkezett Jozsó, akinek segítettük az én autómról levenni és az ő autójára feltenni az IKEA ágyat.

Az óráim után igyekeztem valami vacsorafélét összeeszkábálni, miközben Áronnal  a szobájában uralkodó rendetlenség miatt nagyon összebalhéztam. Szerinte túlságosan ideges vagyok  és úgy döntött, hogy amíg le nem nyugszom, addig elkobozza a notebookomat.