2019. november 21., csütörtök

Látogatás Pátyott


Megnyugtatott, hogy Áron induláskor levette a kilincsről a tízóraiját.

Reggeli előtt elkezdtem a rend és tisztaság csinálást a konyhában.

A doboz tojás keresése közben kiderült, hogy akkora hibát követtem el, amit szerintem még egy óvodás sem tesz. A doboz tojást a bevásárlás után a mélyhűtőbe tettem. Nem ment tönkre, de főzés után furcsa állagot vett fel.

A reggeli egy lágy tojás és egy debreceni mustárral.

Elkezdtem a konyha kitakarítását és elindítottam egy nagy mosogatást.

Felhívtam R. Mikit, hogy kigurulnék a székért, amit megjavított.
Először B. Katihoz mentem, készített egy finom kávét és onnan együtt mentünk Mikihez a székért. 

Miki nagyon jól megerősítette a széket, a javítás árát pedig még jobban elkérte. Annyiért egy új széket is kaphatnék. Miért nem állapodtam meg vele előre? Nem nagy probléma, még annak is tekinthetem, hogy ezzel is segítem őket, mert Mikinek elég sekély a nyugdíja és egyik napról tengődnek a másikra.

Az új megrendelésre, (a smaragdfa törzsét körülölelő asztalkára) odaadtam Mikinek az anyagár előleget és megbeszéltünk néhány részletet.

Betettük az autóba a széket és elbúcsúztunk

Onnan még Katival átmentünk a másik Beck lányhoz, akivel szintén kb. 35 éve nem találkoztam. Még ott is nosztalgiáztunk egy órát az együtt töltött több mint 15 évről, majd elindultam hazafelé.

Itthon Áron és Emőke együtt folytatták a takarítást és valóban nagy tisztaságot varázsoltak a konyhában.

Kiosztottam a málnakrémes süteményeket.

Áron bejelentette, hogy ezen a hétvégén sem jön le Dömsödre, Emőke pedig azt javasolta, engedjem el Áron kezét.


































































 

2019. november 20., szerda

Revolut


Áron indulását csak félálomban észleltem.  Igazán akkor ébredtem fel, amikor a GLS futár csengetett és hozta a csodagyógyszert (UROTRIN). Lementem beengedni, de fel kellett jönnie, mert nem vittem le pénzt magammal.

Reggelire bekaptam az utolsó pár falat kocsonyát. A többi Dömsödön van.
Délután addig-addig próbálkoztam a Revolut kártya megrendelésével, míg végül lekéstem a brushup-ot. De legalább az sikerült és visszaigazolták, hogy december 2.-án megkapom. Tulajdonképpen a regisztrációs rész volt macerás és időt rabló.
Lementem egy palack tejért és útban a CBA felé felragasztottam az első TacePao-t az Angolról és a takarításról.
Áron 6-kor írt, hogy 7 és ½ 8 között ér haza. Hazaért.
A Revolut belépéshez nagyon sok SMS meghívót küldtem el (legalább 100-at). Kíváncsi vagyok, hogy azokból hányan regisztrálnak, hányan rendelik meg a kártyát és hányan használják majd azt. Egy biztos, a Revolut kondíciós listája nagyon vonzó.
½ 11-kor már be kellett szólnom Áronnak, hogy most már kapcsolja ki a számítógépét és próbáljon meg aludni.


2019. november 19., kedd

Néhány mondat angolul


Azt még félálomban észleltem, hogy Áron időben elindult.

½ 9-kor szikrázó napsütésre ébredtem. Befejeztem a tegnapi blog spotot.

A reggeli kocsonya volt, már frissen rászórva só, bors, pirospaprika és meglocsolva citrommal. utána az elmaradhatatlan tejeskávé.

Nagyon szép számmal sikerült letöltenem angol anyagokat, de az egyikbe beletört a bicskám, abban 

Béla segített. Egyúttal átküldte az indiai filmet, amit ő feliratozott.

Megfogadva az Angoltanárnőnek a fogadóórán adott tanácsát, aki azt javasolta, hogy itthon néha finoman, kíméletesen, mintha ez csak véletlen lenne, Áronnal váltsak át angolra és ebben betartva a fokozatosság elvét hamarabb célt fogok érni, mintha bejelenteném, hogy most egy órát angolozunk.

A rövid angol párbeszédeket csak akkor váltsam vissza magyarra, ha úgy érzem, hogy egy nyelvtani hibáját el kell magyaráznom, de ez a váltás még a kijavításhoz sem szükséges okvetlenül.

Mielőtt lementem a CBA-ba, így is tettem és angolul beszéltem meg a vacsora tervét. Áronnak ez nem okozott problémát és rögtön vevő volt a dologra.  
  
Vacsorára készítettem egy csirkecombot sok zöldséggel és hozzá tejfölös salátakrémben úszó céklát.


2019. november 18., hétfő

Fogadóóra


Délelőtt sikerült rendbe hozatnom az Internet szolgáltatást a Telekom azon megjegyzésével, hogy ezt már valaki piszkálta. A lényeg, hogy ez most már ismét működik.

Minden olyan dolgot bepótoltam, amihez kellett az Internet.

Igyekeztem a fürdőszobai tevékenységeimet annak megfelelően kibővíteni, hogy délután négyre meg tudjak jelenni az iskolai fogadóórákon.

Háromkor még jelenésem volt Lenkénél a háziorvosi rendelőben az influenzai védőoltás végett, sőt még arra is maradt időm, hogy a "Szomszédok"-hoz címzett kifőzdében elfogyasszak egy csirkés zöldborsó levest.

Onnan már igyekeznem kellett, hogy időben odaérjek az iskolai fogadóórákra. A szaktanárok véleménye Áron előmeneteléről nem volt rossz, de azt sem mondhatom, hogy fenékig tejföl lett volna. 
Biológiából ebben a tanévben nincs más jegye csak négy 1-es és a késések száma olyan sok, hogy már veszélyezteti, hogy mint az igazolatlan hiányzások, nem kapja meg az év végi bizonyítványt.

Az angol jegyei jók, de vannak nyelvtani hiányosságok. Amikor a tanárnő megtudta, hogy angol tanítással is foglalkozom, kérte, hogy Áronnal is foglalkozzak.

Hazafele jövet annyira megkívántam egy fagylaltot, hogy amikor a Gazdagréti téren leszálltam a 8E buszról betértem a CBA-ba és vettem egy Carte D’or dobozos fagylaltot.

Emőkét is áthívtam fagyizni, de Áron nem kért belőle.

Áron visszaállította, amiket elállított a TV antenna rendszerén, úgyhogy az most ismét veszi a korábban vett csatornákat.

Lefekvés előtt még megsütöttem magamnak egy debrecenit.

2019. november 17., vasárnap

A nap főszereplője a kocsonya


8-kor ébredtem.

Ilyen még nem fordult velem elő. Már ébredéskor körvonalazódott, hogy mit szeretnék reggelizni. Túrós csusza.

Ha már ezt még félálomban így kitaláltam, elővettem a kamrából egy kis száraztésztát és bedobtam a zubogó sós vízbe.

Amíg a tészta főtt, behoztam az ajtó elől a nagy fazék kocsonyát, leszedtem a tetejéről a megdermedt zsiradékot, majd a megfőtt tészta platniján, de már „0” fokozatra visszakapcsolva, meglangyosítottam és elkezdődött kiporciózás.

A tésztára leszűrve rákerült a tejföllel összekevert tehéntúró egy része és arra felkockázott sült sonka. Finom lett.

A reggeli után még megengedtem magamnak egy tejeskávét, majd elkezdtem kihordani a tányérokba kimért kocsonyákat az istállóba. kilenc tányér került ki. Amiknek már nem jutott tányér, azok vagy üvegekbe, vagy fedeles műanyag dobozokba kerültek és a piros kosárban vártak az indulásra.

Viszonylag későn indultunk el. Azt nem tudom, hogy Manna miből érzi meg, hogy el kell bújnia. Egy biztos, hogy nem szereti ezt a kétlaki életet.

A gyors pakolásból nem maradhattak ki a kocsonyaadagok sem.

Nagyon nehéz utunk volt hazafelé. Hatra értünk haza. Ebből az is következett, hogy a CBA már zárva volt, így Mannának már nem tudtam kaját venni. 

Áron azzal fogadott, hogy ő a nagyszobában végzett egy nagytakarítást, de most már nem tud segíteni a cuccok felhordásában, mert késésben van, elindul a keringő tanfolyamra és majd csak 9 óra után ér haza.

A nagyszobában valóban szép tisztaság van, de a többit nem írom le.

Még arra kértem, hogy ha valamit csinált a televízióval, akkor azt csinálja vissza, mert az nem működik. Ő csak az antennát kapcsolta le, de azt majd visszacsinálja. Viszont hívjam fel a Telekom-ot, mert Internet sincs.  

Később konstatáltam, hogy Áron a Telekom Otthon Szolgáltatásának a Tv részénél avatkozott be és valószínű, hogy azért nincs se TV, se Internet.

Egy doboz kocsonyát felvittem és kértem, hogy segítsen ki egy kis macskakajával. Adott is két kis doboz májkrémnek kinéző eleséget, mondván, hogy ezt az ő cicája (Mandula) amúgy sem szereti.

Vacsorára megettem a hazahozott tejfölös krumplileves felét.





2019. november 16., szombat

kocsonya szezon


9-kor kelés. Az autót lekapcsoltam a töltőről, mert azzal indultam a piacra.

Esztikénél vettem tehéntúrót és zöldséges, fűszerezett túrót a Lánynak, és egy üveg mézet.

A kolbászosnál a szokásos szeletel füstös sonkából vettem néhány szeletet és hozzá egy nagy csípős paprikát, a zöldségesnél két fej fokhagymát, egy csokor petrezselymet, ½ liter körtepálinkát. Ezzel a reggelinek való meg is lett volna. Még kellett hozzá egy vekni szeletelt kenyér.

Nagyon szeretek Dömsödön piacozni.

Elsétáltam még a Burján henteshez, ahol kértem 40 dkg darált húst, egy kis szeletelt sonkát és kocsonyának való sertéskörmöt, bőrkét, fülét, farkát.

Hazaérve derült ki, hogy nincs itthon sárgarépa és gyökér, pedig a kocsonyából az sem hiányozhat. Visszaindultam a piacra, de immáron az e-scooterrel. A kormányoszlopra szerelt kis kosár jól vizsgázott.

Először egy kis reggelit dobtam össze, hogy legyen türelmem készíteni a kocsonyát. (Ham and eggs és tejeskávé.

Most, hogy a reggeli is megvolt és minden megvan hozzá, kezdődhet a nagy főzőcske. 

A nagy rozsdamentes fazék alján, egy kis zsiradékon megpirítom üvegesre a hagymát, pirospaprika és felöntöm sok vízzel.

Belekerül a sok köröm és az egyebek. Volt közöttük olyan, amelyiket még itthon is szét kellett ütni. Só, szemes bors, feldarabolt fokhagyma és kezdődhet a lassú főzés.

Közben megpucolom a sárgarépát és a gyökeret. Felvágom apróra a petrezselymet.

Három óra főzés után, kilopok belőle 3-4 merőkanál levet, mert abban fog készülni az ebéd (a tejfölös kolbászos krumplileves, de helyébe kerül friss víz és belekerülnek a zöldségek is. További fél-egy órai lassú főzés.

Az ebédre tervezett krumplileves krumplija és a karikákra vágott debreceni már előízesített lében kezd főni. Ehhez már csak egy kevés olajon dinsztelt vöröshagymás, fokhagymás rántás készül liszt és tejföl hozzáadásával és ebbe is belekerül egy csokor apróra vágott petrezselyem.

A nagy fazék kész kocsonya a bejárati ajtó előtt várja, hogy lehűljön és valaki leszedje a tetejéről a megdermedt zsírt, miközben Manna is és én is ebédelünk.
 


2019. november 15., péntek

A pénteki menekülés Dömsödre


Mire felébredtem 7:05 Áron már nem volt sehol. Ez egy új módi. Egyszer majd sikerül megfejtenem, hogy mi van a dolgok háta mögött.

Mivel Alexnek már korábban jeleztem, hogy a hónap közepén fogok utalni a SUNCONTRACTING AG.-nek, ma meg is tettem.

Manna nyugodtan várta, hogy mi fog történni.

Reggelire majdnem ugyanazt készítettem magamnak, mint amit tegnap Áronnak csomagoltam a mai tízórai csomagjába. (tejfölös, fokhagymás krémbe kevert apróra vágott újhagyma kenyérre kenve, rajta pörc.) Utána tejeskávé.

Lassan elkezdtem csomagolni.

Manna nem ellenkezett különösen, amikor beletettem a hordozókájába.

Dél körül indultunk el. Még elfele menet kivettem egy érkezett levelet, de azt már csak majd Dömsödön bontom fel.

Az első megálló Szigethalmon a Spar, ahol felkészültem egy finom krumplileves készítésére (krumpli, tejföl, debreceni), de vettem még két dobozos sört is.

A második megálló Kiskunlacháza. Megálltunk egy pár percre és benéztünk Ági újonnan nyitott „Hurcola” nevű Vegyeskereskedésébe. Vettem egy pár fűszert. Ági először nem akarta kifizettetni, de erről hallani sem akartam.

Utána megálltunk a Gumipont-nál, ahol November 30. ½ 9 időpontot foglaltam le a nyári/téli kerekek cseréjére.

A bázison Manna élvezte, hogy végre szabadlábon van és elindult csavarogni.

Felbontottam a levelet és örömömre a Mobiliti RFID kulcstartója volt benne. Ha hazamegyünk, az lesz az első dolgom, hogy kipróbáljam.