20220906 kedd
Katika hozta a reggelit, majd az ebédet, ami csirkehúsleves és káposztás cwekedli volt. Mondta, hogy sört is vett és berakta a hűtőbe.
Áron délután elindult itthonról és mondta, hogy reggel jön haza.
Este tudtam Bélával beszélni, aki megjegyezte, hogy nagyon csúnyán köhögök.
20220902 péntek
Az elmúlt két hetet kórházban töltöttem. 22.-én a mentő vitt be, amit az Áron hívott ki hozzám. A blogot többek között azért sem tudtam folytatni, mert nem tudtam, hogy hol van a notebookom. Reméltem, hogy otthon maradt és nem hagytam-e el valahol. Ezenkívül a kórházban nem volt se internet, sem pedig E.Béla. A nővérek és orvosok nagyon jól bántak velem, így a trombózis elkerülte a szívérkoszorút. A vizsgálatok nem voltak maradéktalanul kedvezőek. A látásom például, szinte 0-ra redukálódott. A lábamban meglévő trombózis okozott az ágyékkapun kilépő érrendszerben igen erős fájdalmat. Aug. 31.-én megkaptam a zárójelentésemet és az elbocsátó szép üzenetet. Az utolsó napon a gazdagréti szomszédom, Á.István meglátogatott, mert ő is bekerült ugyanebbe a kórházba. Emőke lányom és Áron jöttek be értem és hazahoztak Gazdagrétre.
Itthon örömmel tapasztaltam, hogy megvan a Chuwi notebookom.
Tegnap este a kórházból hazahozott csirkepörköltöt melegítette meg Áron.
Katika nem hozta a szokásos reggeliket és ebédeket, mert talán nem is tudja, hogy már itthon vagyok két napja. A kórházi hűtőből Emőke egy nagy zacskó ételt pakolt el, azóta ebből falatozok. Béla egészen jól képzett titkárnőként írja a diktálásomra ezt a blogot is.
