a gyerek fejlődése

Reggel fél nyolcra kellett átmennem Ferihez, hogy folytassuk a kenu műgyantás paplanozását. Eszter készített egy kávét és még két biciklit is elő kellett vennem, hogy Eszter és Áron el tudjanak indulni vásárolni. Megigazítottam Eszternek a bicikli nyerget és már indultam is dolgozni. Onnan még vissza kellett jöjjek, mert Ferinek nem volt durva csiszoló papírja, amivel a korábbi réteg megkeményedett szálkáit kellett lecsiszolni. Neki estünk egy újabb réteg paplanozásának és 11-re már el is készültünk vele. Közben még a töcskölő ecsetek is elfogytak, így azért is vissza kellett rohannom.
Amikor végleg visszajöttem, még nem voltak itthon Áronék, ezért nekiláttam a SION tábla felszerelésének és a fenti zuhanyozó elválasztójának rendbehozásához.
Eszter elmesélte, hogy Áronnal hosszan beszélgettek a családi viszonyaink kezdődő átalakulásáról. Áron kifejtette, hogy neki semmi kifogása nincs a  változásokkal kapcsolatban, sőt még azt is elmagyarázta Eszternek, hogy ő már milyen nagy és, hogy az utóbbi évben ő mennyit változott, mennyit fejlődött, "mert egy ember tíz és húsz éves kora között sokkal többet fejlődik, mint hetven és nyolcvan éves kora között".
Ebéd után kimentünk a Dunára és vittük a felfújt gumi kajakot is. Feri tartott egy gyorstalpaló kajak evezési tanfolyamot. Eszter is én is tanultunk belőle. Sajnos ennek a (Sevylor) gumi kajaknak nem elég jó az iránytartása. Még az is lehet, hogy fogok készíteni rá egy hátsó uszonyt (skeg), hogy ne forgolódjon ide-oda.

kaliforniai csirke

Még nem reggeliztünk, amikor Feri már megjelent, hogy most elkelne a segítség,  mert még nincs olyan meleg, hogy hamar megkössön és ketten elég gyorsan tudnánk kenni a kenut. Ha egyedül keni, akkor az anyag hamarabb köt, minthogy egy nagyobb üvegszálas paplant be tudna töcskölni.  Nosza, gyorsan bekaptam egy kávét, kivettem néhány csirkecombot a mélyhűtőből és felvettem valami ócska inget meg nadrágot. Feri bekevert egy két kilós adagot és épphogy be tudtuk fejezni, amikor elkezdett kocsonyásodni. Ezen felbuzdulva, egy rövid szünet után megint felraktunk egy újabb négyzetmétert. Mire végeztünk már éhezett a családom. Eszter készítette a sóskát, én pedig egy kaliforniai részeg csirkét a sütőben. Amíg az ebéd készült, addig Áron horgászott, jómagam pedig felszereltem egy újabb fűszertartó polcot.
Kint terítettünk a kúp alatt. A kaja fenségesre sikeredett.
Ebéd után lementünk a stégre. Áron azt javasolta, hogy fürödjünk, de mondtam, hogy hozza ki a vízhőmérőt és ha a víz 18 fok Celziusznál melegebb, csak akkor lehet szó róla. Áron megmérte és neki kedvezett a mérés. Kihoztam az alu létrát és bementem a jéghideg vízbe. Eszter csak jóval utánam merészkedett be, de ő sem úszott többet egy negyedóránál. Feri is odajött Zitával, akit csak nagyon nehezen lehetett lebeszélni arról, hogy a vízbe menjen. Ferivel megállapodtunk, hogy holnap reggel már nyolcra náluk leszek, hogy még a délelőtti kánikula előtt tudjunk egy réteget kenni a kenun.
Délután elindultunk az egyik dömsödi cukrászda felé. Mi ketten autóval, Áron meg utánunk biciklivel. A franciakrémes, amit én ettem olyan rossz volt, mint még soha. A fehér tejszínhab helyett valamilyen műanyag ízű krém volt és az alja sem volt jobb. Onnan átsétáltunk a Művelődési Házba, ahol bent közepes előadás volt. Tánccsoportok és énekesek illegették magukat. Az előtérben sok giccs és gagyi váltogatta egymást.
Itthon Áron és Eszter még kihasználták, hogy a kertben még nem volt teljesen sötét és tollaslabdáztak egyet.

megjött Eszter

Áron azt kérte, hogy ma egyedül menjek a piacra, mert ő még szeretne egy kicsit lustálkodni. Az időbe belefér, hadd lustálkodjon. Először én is csak a Feri bácsihoz mentem, hogy ne jöjjön hiába, mert a pallókat már tegnap este leszedtük a Zoli bácsival az autó tetejéről. A piacról felhívtam Esztert, hogy táv-utasításokkal igazgassa, hogy miket vásároljak. Az utasítások alapján vettem tojást, sütni való szalonnát, rebarbarát, sóskát, majd az üzletben tejfölt és kárpát kenyeret.
Reggeli után mindenki végezte a saát dolgát.
Délután ötre mentünk Eszterért a buszmegállóhoz. Onnan már együtt fagylaltoztunk és vettünk Áronnak egy horgászengedélyt. Még naplemente előtt kitettük magunkat a stégre.
Áron és én átmentünk Feri bácsiékhoz, ahol elkezdődött a kenu gyártása. Ma még csak a csatoló gyanta került a formába. Ezt még szakember végezte, akinek a keze alatt már több száz hajótest készült.
Áron és Eszter sötétedésig tollasoztak.

palló szállítás

Délelőtt mindent összepakoltam és mire Eszter lejött, már indulhattunk Norciék lakásába.  Előszőr a TESCO-ba mentünk, hogy vegyünk valamilyen alkalmatosságot a Dömsödre szállítandó cuccok lekötözésére. Nem kaptunk olyan eszközt, amire vágytam, de vettünk négy lazac fejet és még néhány apróságot (Unicum, tej, sajt) és egy kicsit bekajáltunk. Az igazi rögzítő készletet végül a Praktikerben sikerült megvennem. Azt hamar meg tudtam állapítani, hogy a konyhában felszerelt polcokat azzal a szerszámkészlettel, amit Ádám ajánlott (egy csavarhúzó és egy kalapács) nem fogom tudni leszerelni. Hamar feladtam és nekikezdtünk a két palló kicipeléséhez. A pallók nagyon nehezek voltak és meglepődtem, hogy Eszter milyen könnyedén tudta fejfelett az egyik végét feltenni a csomagtartóra. Nem szeretnék tőle egy pofont kapni. A Trambulin - amit úgy hívtunk, hogy ugrabugra - és a konyha asztal felrakása, valaminta lekötözés már egyszerűbb volt. Hazafele vettünk egy kiló mézédes magyar epret.
Otthon befejeztük az ebédet és előkészítettem a négy lazacfejet három különböző osztályba, illetve zacskóba: Sütni való szeletek, halászlének való és a maradék a Dezső macskájának. Eszter segített bepakolni, de Ő maga nem tud ma vellünk jönni, mert szombaton be kell mennie dolgozni.
Áron délután negyed négyre ígérte magát haza és  pontosan haza is jött. Bár a pallók és a többi cuccnak a lekötözése tökéletesnek nézett ki, mégis nagyon óvatosan és lassan gurultunk Dömsödre.

Zoli bácsi segített lepakolni a tetőcsomagtartóról. Áronnal kettesben vacsoráztunk és egy darabig minden simán ment. Este egyszer csak elérzékenyült, hogy más gyereknek van apukája, anyukája és némelyiknek négy nagyszülője is, neki meg csak egy apukája és egy nagymamája van. Ezután hosszú és meghitt beszélgetés következett, aminek a végén együtt aludtunk. Én régóta tudom, hogy egy időzített bomba ketyeg Áron lelkében, csak nem tudtam, hogy mikor fogja ezt velem megosztani és velem megbeszélni.

tanácsadói felkérés

Áron csak egy műanyag szatyorban vitte az ünneplőjét, mert ma osztályfényképezkedés lesz. Kellett vinnie még néhány könyvet és füzetet is, mivel az iskolatáskáját tegnap az énekkari verseny után már nem tudta hazahozni a suliból.
Reggel ripsz-ropsz elkezdtem a tegnap leáztatott bélyegeket a préselőbe rakni. Reggeli után elindítottam a mosogatógépet és igyekszem mindent úgy tenni, hogy több dolog intéződjön el, mint amennyi restancia felgyülemlik a hátam mögött.
Bélával megbeszéltem a nagyon izgalmas ingatlan ügyeit. Utána másolatban elküldtem a Gyámhivatalnak a Kincstárjeggyel kapcsolatos dokumentumokat, ahogy azt a határozatban kérte. Ha már posta, akkor mellette beugrotam a kis kínaiba ebédelni.
Időközben kaptam egy telefont, ami szerint elképzelhető, hogy felkérnek egy nagyobb lélegzetű projektben tanácsadónak. Még nem gondoltam át teljesen, hogy elvállalhatom-e vagy sem, de ebben nem is sürgettek.
Az utolsó pillanatban tudtam elindulni a brushupra, de végül majdnem pontosan odaértem. Onnan fél ötkor szabadultam és rohantam a Zrinyi utcai Duna Palotába, ahol egy vernisszázson, Láng Miticzki Katalint textilművész kiállításán volt  találkozóm Eszterrel. Útközben felhívtam Ilit, hogy mi nem tudunk hazamenni akkorra, amikor Áron hazajön az iskolából, de később felmegyünk érte, addig pesztrálja. A kiállítás nekem is tetszett.
Otthon azután együtt kényeztettük Áront.

Gyámsági betétkönyv

A reggel símán ment mindaddig, amíg nem jött a postás.Amikor meghozta az ajánlott levelet a Gyámhivataltól, aminek a tartalmán egy kicsit meglepődtem.  Az OTP-ben korábban azt mondták ne várjak semmi jót a Gyámhivataltól, mert eddig mindenkinek elutasították a kérelmét, hogy a 3,25 %-os "látra!!" szóló gyámsági betétet (1.200.000.- forintról van szó) kiengedjék valamilyen magasabb hozamot ígérő, hosszú távra lekötött befektetési formába.
Azonnal buszra szálltam és az elfogadott kérelemmel betűztem az OTP-be és tíz órakor már kihúztam a sorszámomat. Ott első körben meglepődtek azon, hogy egy pozitív elbírásált kaptam, majd azt mondták, hogy nem tudják felbontani a betétet, mert a Gyámhatóság határozata ellen a levelében azt írta, hogy a határozat ellen az érdekeltek a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebezhetnek, így a határozat még nem jogerős. A disztribuciós lista szerint az érdekeltek hárman jöhetnek szóba:

1. A Gyámhivatal (Ő csak nem fog a saját határozata ellen fellebezni.)
2. Az OTP (aki kérte, hogy kérelmezzem a Gyámhatóságtól a gyámsági betét feltörését és akkor megoldjuk az egy éves 8%-ra lekötött Kincstárjegyet, tehát az OTP sem fog fellebezni.)
3. Maradtam én aki ezennel kifejezésre juttatom a szándékomat, hogy a magasabb hozam reményében fel szeretnén bontani a gyámsági betétkönyvet, tehát én sem fogok az Áron érdekei ellen fellebezni.

Ez a logika nem győzte meg az OTP-t. Akkor sem. Menjek vissza a Gyámhivatalba és intézzem el, hogy jogerőre emelkedjen a határozat. Arról már nem is beszélve, hogy a határozatban az is állt, hogy a határozat keltétől számított 15 napon belül kell igazolnom, hogy a feltört betétkönyv összegét Kincstárjegybe tettem. (erre 6 nappal kevesebb áll a rendelkezésemre, mint a fellebezésre a feleknek, ezért matematikailag sem oldható meg. SICC!)

Olyan apróságokon már nem is bosszantottam fel magam, hogy a Gyámhivatalban bekopogtam az ügyemben illetéskes irodájába, udvariasan köszöntem, bemutatkoztam, ahogy Róza  már gyerekkoromban tanított, amire a válasz: "Nem látja, hogy telefonálok, üljön le kint és várjon."
Egy idő után megkérdeztem valakit, aki ugyancsak abban az irodában dolgozott és jött ki, hogy fognak szólni,amikor bemehetek? "A kolléganőnek nem feladata, hogy az ügyfeleket beszólítsa. Egy idő után kopogjon és majd meglátja." Fél óra múlva kopogtam. Ismét az volt a válasz: "Nem látja, hogy telefonálok, üljön le kint és várjon."
A Gyámhivatal még szerette volna iktatni és maktatni, ha ott nem emelem fel a hangom. Végül megengedték, hogy én járjam végig az iktatás procedúráját. Ezzel jogerőre emelték a határozatot, amivel visszaslattyoghattam az OTP-be.

Ettől az időponttól három órán keresztül folyt az egy évre lekötött Kincstárjegy szerődésével kapcsolatos bürokratikus ceremónia.  Minden egyes ellentmondáson kiakadtam, amit először vitattak, majd amikor jött a Csoportvezető azután az Osztályvezető és végül a Fiókvezető, akkor az volt a válasz, hogy igazam van, de ezt a Szerződést nem ők írták, hanem így kapták készen a központtól és ezen Ők nem változtathatnak, akkor sem, ha, mint belátják tele van ellentmondással és hibákkal.

Végül feladtam a harcot és a megkötött szerződéssel délután négyre haza is érkeztem. Közben eszembe jutott, hogy Norcikám mennyire meglepődött Bristolban, amikor azt tapasztalta, hogy a hivatal, ahelyett, hogy packázna az állampolgárral, azt lesi, hogyan tud a segítségére lenni.

Tessék mondani, ennél az országnál vannak országok még balkánabbra?

Este Eszternek elmeséltem az egész pokoljárást és az sem csoda, hogy szegény Áronon csattant az ostor, mert addig nem feküdhetett le, amíg nem tesz rendet a szobájában.

It was a hard day

A nehéz nap azzal kezdődött, hogy miután Áron elindult a suliba, befejeztem a tegnapi megbeszélésekkel kapcsolatos levelezéseket. Elindítottam a nagymosást és meggyúrtam a kelesztett pizza tésztát. Felhívtam a THULE szaküzletet, hogy végre pontot tegyek a csomagtartó problémára. Még a délelőtt találtam egy lite-osabb megoldást és el is mentem érte.  Kicsivel több, mint 28 rugóból meg is oldottam a kérdést. Annyira kerestem a gazdaságos megoldást, hgy tömegközlekedéssel mentem, jöttem.

Közben Laci telefonált, hogy kellene beszélnünk a hasznát vitorlás eladójával. Amikor hazaértem, először a hasamat kényeztettem. Megmelegítettem a lazac halászléből egy adagot, megcsípőztem és beküldtem. Jóllakva már könnyebb volt elkezdeni a csomagtartó felszerelését. Szerintem egy bő óra alatt készen is voltam.

Gyorsan kiteregettem a nagymosást és már kezdtem volna feldíszíteni a pizzát, de közben megérkezett Bence. Ma kombinatorikával foglalkoztunk és örömmel tapasztaltam, hogy a logikai érzéke is javul a fiúnak.

Jóval négy előtt érkeztek a fiúk a német gyakorlásra. Nekem még le kellett szaladnom a MATCH-ba, mert hiányzott a lila hagyma, az oliva bogyó és a sajt a pizzáról. Kamel nem jött, mert nem érezte jól magát, Csaninak pedig foci felmérése volt a Vasasban. Így azután csak négyen voltunk, amiből az is következett, hogy a pizzából is tudott mindenki repetázni.
A gyakorlás a közepes alatti színvonalú volt. Áron felvitt egy kis tepsivel a pizzából Csabinak, amit végül Eszter evett meg. Már az óra utáni.legózás folyt, amikor Laci megérkezett az ikrekért. Őt is megkínáltam pizzával, amitől a fiúk a játék hosszabbítását élvezhették. A fiúk és Laci akkor búcsúztak el, amikor Eszter megérkezett angolra. Ö sem tette zsebre amit kapott. Nem csinálta meg a házi feladatát és nem tanulta meg a dialógusokat.
Mire átnéztem Áron házi feladatát és lefeküdt, már jóval elmúlt kilenc óra.

kezdődik a hét

Csak tízre mentem be a bányába. A volt főnökömmel és az egyik partnerrel hármasban csak röviden tárgyaltunk, de utána én annál hosszabban és részletesebben a partnerrel.
Délelőtt még arra is maradt időm, hogy Mercivel és Eszterrel egyeztessem a hosszú hétvégi programot.
A főszerkesztővel ebédeltem, majd összecsomagoltam a nekem szánt áztatni való bélyegeket és hazajöttem. Itthon elintéztem az átutalásokat és tovább keresgéltem az Interneten a csomagtartók között.
Amikor Eszter hazajött hármasban vacsoráztunk. Mondanom sem kell, hogyz egyszerűség kedvéért mind a hárman mást és mást. Eszter nagyon fáradt volt és ezért kérte, hogy az angolórát halasszuk holnapra.

polcok tárolása

Megint későn keltünk. Tizenegy után átmentünk Dezsőékhez. Boróka igazított az Eszternek szánt tűzzománcos függőn, amit végül elhoztunk.
Felmásztam az istálló padlásterébe és egy kicsit rendet tettem, hogy a 45 polc elfférjen ott valahol. A maradék 5 cm es hungarocell táblákat neki támasztottam a lakrész falának, hogy jövő télen még jobban szigetelje a lakrészt.
Eszter egyenként feladogatta a polcokat, amik végül egészen jól elfértek.
Ebédre Eszter megint a römertopfból szedett, én pedig egy nagy tányér halászlét kívántam meg magamnak.
Ebéd után átmentem Gabikáékhoz és a Ferivel együtt néztük meg a Forma 1-et. Mire visszamentem Esztert a délutáni szundizásból kellett felkeltenem, mert már hamarosan indulnunk kellett haza.
Gyorsan összepakoltunk és indultunk, hogy Áronnal körülbelül egyszerre érjünk Gazdagrétre. Útközben felhívtuk nagyit, aki mondta,hogy Áron éppen most ült fel a 139-esre. Tudtam, hogy Áron nem esik kétségbe, ha minket nem talál otthon, hanem felmegy Ilihez, ezért azután felhívtuk Ilit is, hogy Áron ne izguljon, mi valószínűleg 10-20 perccel később érkezünk meg. Így is lett. Mire felmentem Ilihez, Áron már a TV előtt ült és nézte a mesét (Ilinél szabad :-)). Annak nem örültem, hogy Áron nem hozta haza az iskolatáskáját, mert így nem tudtam megállapítani, hogy hétfőre minden rendben van-e. Kurtán elmesélte a tenisiversenyen történteket. A rossz helyezése nem keserítette el, mert yokkal nagyobbakkal került egy csoportba.
Eszter szétszortírozta a kajákat, úgy értve, hogy vitt fel Csabinak is, azután együtt vacsoráztunk. Lefekvés előtt Áron még olvasott egy kicsit. Most éppen May Károly könyveibe van belezuhanva, mi pedig Internet bankoltunk.

kerítés tárlat

Csak fél kilencig lustálkodtunk és utána mentünk a piacra. Eszter ott is áldozott kaufolási mániájának. Tojás, spárga, alma, muskátli, meg egyebek. A kisboltban vettünk még tejfölt és kárpát kenyeret és a vasudvarban csuklópántot az ülőke lábaihoz.
Mire megreggeliztünk, már indulhattunk is a kézművesek dömsödi kerítés tárlatára. Eszter kinézett magának egy tűzzománc fülbevalót, de nem vettük meg, helyette inkább borokat kóstolgattunk és a tárlatot nézegettük. Egyszer csak elénk toppant egy népviseletbe öltözött nő és reklamált, hogy a fiam hol van. Az rögtön kiderült a számomra, hogy ismerem, de hogy honnan, arról egy darabig fogalmam sem volt. Végül nagy nehezen rájöttem, hogy ő volt a Petőfi Múzeumnak a tárlat vezetője és amikor tavaly Áronnal ott voltunk, akkor nagyon meg volt lepve, hogy, mint mondta Áron olyan okosakat kérdez.
Bekészítettünk a csirkecombokat, meg a különféle zöldségeket a römertopfba és az egészet beküldtük a sütőbe.
Elkészítettem az előszobai ülőkének a lábait és fel is szereltem. Mire Feri átjött már ki is próbálhattuk. Igaz, hogy még a kétoldali rugó nincs meg hozzá, de óvatosan már lehet használni. Megtanácskoztuk a kenu készítésének a technikai problémáit és itttunk egy-egy kupica pálinkát. Áthoztuk Feritől  a fűnyírót, de az nem akart elindulni, mert a téli tárolás alatt itt-ott berohadt. Jó egy órai javítás után jutottunk el oda, hogy végre elindult.
Már majdnem teljesen megpuhultak a csirkecombok és a zöldségek,amikor a spárgákat és a kenőcsöt a tetejére tettük. Csak nagyon későn ebédeltünk a kései reggeli miatt.
Felhívtam a tenisz centrumot, hogy vajjon Nóra nagyi és Áron megérkeztek-e rendben. Már javában folyt a verseny és minden rendben ment.
Este még lefekvés előtt még szaunáztunk egy jót.

korona

Reggel Áronnak nehezére esett a felkelés, de látom, odafigyelt a dolgaira és a teniszütőt is vitte a suliba, hogy szombat délután nála legyen, amikor megy a versenyre.
Én valószínűleg beteg vagyok, mert kiugrottam az ágyból és reggeli után azonnal nekikezdtem a hálószobai ablakok és az erkélyajtó üvegének a tisztításához.
Még nem tudom, hogy mivel húzhatnám az isőt, hogy ne kelljen mennem Adrihoz, mert eléggé be vagyok szarva ettől a korona feltevési aktustól.  A Hard Rack csomagtartós Erőt vettem magamon és elindultam Adrihoz. 12-kor kezdte a műtétet és két és fél órát tartott. Nagyon szenvedtem. Többször kértem, hogy hagyjuk abba és majd két hét múlva folytassuk, de Ő nem engedett felkelni a fogorvosi székből. Valamikor olvastam, hogy a fogorvosi szék karfájának szorongatása onnan ered, amikor még az emberszabású majom  úgy ugrált az egyik fáról a másikra, hogy közben a kismajom a mellébe kapaszkodott és ez nyújtotta számára a biztonságot. Végül fél háromkor szabadlábra kerültem. Először úgy éreztem, hogy a baloldali korona magas, mert nem tudok ráharapni. Adri megnyugtatott, hogy ha hétvégén nem nyugszik meg a fogam, akkor hétfőn le fog csiszolni belőle. Minden esetre kiváltottam az Adri által felírt fájdalomcsillapítót.
Áron negyednégyre megérkezett a suliból. Mindent újra megbeszéltünk a holnapi programmal kapcsolatban. Mégegyszer átnéztük az utvonalterv.hu oldalon, hogy 5 megállót kell utazniuk a 139-essel, utána átmenni a repülő hídon a túloldalra, majd 40-essel a végállomásig.
Délután Eszterrel elmentünk Norciék lakásába. A két hosszú pallót akkor sem tudtuk volna elhozni, ha lett volna csomagtartónk, mert a garázsnak a kulcsa nem volt odattéve a megbeszélt helyre és egy 5 méter hosszú pallóval a lakáson keresztül nem tudtunk volna kikanyarodni. Kihordtuk a könyvespolc 45 darab polcát a Scenicbe. Amikor már autóstúl együtt úgy néztünk ki, mint az ószeresek, akkor beültünk egy fagyira a közeli cukrászdába.
Elindultunk és útközben felhívtam Nóra nagyit, hogy még egyszer pontosítsam, holnap hány órára és hova menjen Áronért. Még szerencse, hogy így tettem, mert nagyi nem úgy emlékezett, hogy az iskolához kell mennie Áronért és nem is értette, hogy miféle teniszverseny szombaton.
A következő megálló már Dömsöd volt. A zöldségesnél Eszter nem tudott ellenálni egy csomó mindennek. A megérkezés után kipakoltunk és a polcokat először csak a kúp alá deponáltam.
Megkívántunk egy finom halászlét és azzal a lendülettel neki is kezdtem a készítésének. A mélyhűtőből hiába vettem ki négy nagy lazacfejet, néhány halaprólékot meg egy doboz halászlé sűrítményt, amikor minden egyebet visszarámoltam, alig tudtam becsukni a mélyhűtő ajtaját.
A kerítésen keresztül beszélgettem Dezsővel meg Borókával, akik meghívtak a holnapi dömsödi kézműves kerítéskiállításra. A halászlé nagyon finom lett, amúgyis még nem tudtam volna nagyon rágós kajákat enni.

feleségek egymás közt

Áron reggel mégegyszer felmondta magának a verset és úgy itélte meg, hogy mind a 15 versszakot tudja. Ezzel a tudattal indult el az iskolába.
Én még egy kőrt futottam Scenic II tetőcsomagtaró ügyben és arra jutottam, hogy akkor megnézek egy kicsit gagyi felfújható Handrack alkalmi csomagtartót.
Nem sokkal reggeli után elindultam a Rudasba, ahol S. Lacival volt találkozóm. A Rudas a szokásos élményt adta. Laci megpróbált lebeszélni arról a felfújható csomagtartóró, inkább nézzek valami Thule-t, ha már nem az eredeti gyári Scenic-et veszem.
Hazajövet megebédeltem Eszter tegnap sütötte rakott kínai kelből és már indultam is a brushupra.
Eszter, közben elment az éves könyvkiállításra és ott megismerkedett volt feleségemmel. Szerintem garanciákat szeretett volna szerezni a legjobb helyről a személyemet illetően.
Öt után értem csak haza és Áron már fent volt Ilinél. Én iskövettem, amiből egy kis pálinkázás kerekedett.
Norcikám nem örült, hogy a zongorát az iskolán keresztül akartam bérbeadni, de megnyugtattam, hogy majd nagyon megnézem a leendő bérlőt.
Olyan jókat hallottam a Lauder iskoláról, hogy Áron jövőjére gondolva felvettem velük  a kapcsolatot.
Áron a lefekvés után még szeretett volna olvasni az ágyban,mert talált egy May Károly könyvet és mint mondta, nagyon izgalmas. Mind a ketten olvastunk.
Eszternek kimenője van. Elment Érdre az Öreg Tyúkok Egyesületének traccspartijára. Mentségére legyen mondva, hogy hazajövet, azért beugrott egy jó éjszakát puszira.

Ausztria vagy Aggtelek

Áron reggel hosszában drapp csíkos nadrághoz keresztbe csíkos zöld pulcsit vett fel. Amikor szóvá tettem, azt mondta, hogy a pulcsit amúgyis leveszi a suliban és alatta pedig egy drapp trikó van. Nem tudott teljesen meggyőzni, de nem akartam vitatkozással kezdeni a napot.
Reggeli után megvizsgáltam az előszoba szekrény sérült tolóajtaját, hogy miként tudom megjavítani.
Merci hívott a május 1. körüli kirándulással kapcsolatban. Amikor mondtam, hogy még nem döntöttük el, hogy Ausztriába megyünk-e Sz. Ágiékhoz, vagy Aggtelekre velük, akkor arról győzködött, hogy Ágiékhoz mehetünk máskor is, most tartsunk velük. Mercinek megígértem, hogy megbeszélem Eszterrel és Áronnal. Eszternek csak annyit mondtam, hogy még mindig jobb ha két helyre vagyunk hívva, mintha egyre sem lennénk, de én szívesen alkalmazkodom mindkettőjükhöz.
Nagyi telefonált, hogy ma nem tud jönni a tenisz edzésre, mert a hasi ultrahang, amin reggel volt nagyon megterhelte és ma pihenni fog. Azt beszéltem meg vele, hogy akkor lehet, hogy Áron hozzá megy szombaton a suli után, mert nekünk le kell mennünk Dömsödre a villanyóra csere miatt.
Lemásoltam Eszternek a két CD-nyi angol hanganyagot, mivel eljött az ideje, hogy rövid párbeszédeket is megtanuljon . Azok nagyon hasznosak, azokból mindig leragadnak panelek és nem olyan unalmas, mint a nyelvtani szabályok.

előszobaszekrény

Akkor keltem, amikor Áron elindult az iskolába. Szinte az egész délelőttöt a tetőcsomagtartó beszerzésével töltöttem, de nem jutottam előbbre. Nagyon nehezen viselem a kudarcélményeket és ez most az. Ha arra gondolok, hogy a hónap végéig meg kell oldanom Norciék lakásának a kiürítését, akkor már most a körmömre égett a feladat.
Eszternek viszont sikerült megszerezni a tanulásához a hanganyagot és ez jó.
Ebéd után gyorsan meggyúrtam a pizzát és mire Bence megérkezett fel is raktam rá mindent, amiket terveztem.
Bencével statisztikáztunk.
A terroristák kicsit késve érkeztek, de az a pár perc haladék nekem is jól jött. Gyorsan leütöttem a Vaterán az egyik árban is tetsző csomagtartót.
A német gyakorlás első fele sikeres volt, de a szódolgozat annál siralmasabb lett. Amikor bekapcsoltam a sütőt, már nem sok volt hátra. az órából. A fiúk játszani kezdtek, így azután, amikor elkészült a pizza, alig tudtam egybeterelni őket. A pizzázás végén megjelent Sawsan és mindenkinek hozott egy-egy fagylaltot.
Kamel és Csani korábban búcsúztak el mint az ikrek. Ők még maradtak egy darabig és a bújócskának áldozatul esett a tükrös előszobaszekrény. Nem is értem, hogy Áron miként gondolta, hogy oda is be lehetne bújni. A lényeg, hogy az egyik szárnya kidőlt, de szerencsére a tükör nem törött el.
Eszter csak később érkezett. Együtt vacsoráztunk, majd mindenki ment a saját kuckójába.

THULE

Áron úgy indult a suliba, hogy reggel mégegyszer felmondta a Tisza nyolc versszakát. Jó passzban van a fiú. Szerintem egy kicsit alulöltözötten indult el, mert az idő hűvös, de ragaszkodott a gyér öltözékéhez. Reggeli után a postán kezdtem, de hogy minek, azt nem tudom, mert a Földhivatali levlet nem értettem.A jogi megfogalmazás az adott helyzethez képest érthetetlen, vagy csak az egyetemi végzettségem kevés a megértéséhez.
A bánya volt a következő állomás. Volt kollégáimmal megkonzultáltuk a holnapi tulajdonosi látogatás várható kimenetelét, de nem lettünk sokkal okosabbak. Ebéd után a THULE boltba mentem, hogy felmérjem a tetőcsomagtartó felhozatalt Scenic II ügyben. Ezt összevetettem a Vatera-ban fellelhető kínálattal, de dönteni nem tudtam. Eszter azt javasolt, hogy nekapkodjam el. A Norciéktól viszont el kellene hoznom az ugra-bugrát, meg a két hosszú pallót, amit tetőcsomagtartó nélkül nem tudok megoldani.
Eszter és Áron öt és hat között értek haza. Áron beszámolt a suliban történtekről, Eszter pedig nekiállt főzni egy sonkás tárkonyos zöldbablevest.
Amíg a leves főtt, angoloztunk. Az volt Eszter kérése, hogy a konyha körüli szókincsre fókuszáljon az óra. Vacsora után még átvettünk egy hanganyaggal spékelt részt, azután mindenki nyugovóra tért.

két fiú Dömsödön

Szomorú szürke reggelre ébredtünk. Megpróbáltam a maradékokat belecsempészni a reggelibe, de az nem nyerte el Áron tetszését, ezért kiválogatta a friss dolgokat és csak azokat ette. A leckéjét írva nem tudott betelni az új íróasztalával. Ez korábban a Norcié volt, azután a Pannié (Ádám anyukája), majd a gyerekeké, míg végül Áronnál landolt. Eddig ha Dömsödön leckét írt Áron, akkor mindig a kis nádszövésű kerel azstalnál tette és ha nagyon simán szeretett volna írni, akkor ráfektettük a gyúródeszkát. Most meg, mint azt mondta, úgy tanul, mint egy király.
Nekikezdett megtanulni a hetedik és nyolcadik versszakot és bár még akadozik a dolog, de úgy ítélem meg, hogy holnapra minden rendben lesz.
Leáztattam egy adag bélyeget, majd megnéztem a leveleimet. Áron segített felporszívózni azt a koszt, amit az ülőke szerelésével magam mögött hagytam.
Áron kiszámolta, hogy hány sörös dobozt kell hétvégenként elkészítenem, ha ősszel valóban szeretném megépíteni a sörkollektort. Na erre nekiálltam és két adagot (8 darab) elkészítettem.
Ferit áthívtam, hogy odaadjak neki egy 100 darabos védőkesztyűt arra az esetre, ha elkezdené a kenu készítését, nehogy a műgyantától valami ekcémát szedjen össze.
Eszter nélkül szürkébbre sikerült a vasárnap. Főzni se volt annyira kedvem és így csak maradékokat ettünk még ebédre is. Való igaz, hogy Áronnak kedve támadt sütni egy gyümölcsös pitét. Én csak a távolból aszisztáltam neki, no meg én nyitottam ki az ananász konzervet, de az összes többit egyedül követte el a szakácskönyvemből.
A versnek mind a nyolc szakaszát kikérdeztem többször is és egyre jobban ment. Az első négy versszakban még a hangsúlyok is a helyén voltak.
Hazajövet vittünk fel Eszternek a süteményből is, no meg egy nagy csokor orgonát is. Vele nem sokat törödtünk, de nem is lehetett, mert korán szeretett volna lefeküdni.
Áron még utoljára elmondta a verset, megivott egy pohár tejet a süteménnyel és utána ő is nyugovóra tért.

ülőke

Teljesen belustultunk. Fél kilenckor keltünk fel és rohantunk a piacra. Esztertől csak telefonon keresztül vettük az utasításokat. Vettünk paradicsom palántát, sóskát, retket, tojást és sütni való szalonnát. Onnan a vasudvarba mentünk, mert szerettem volna a felszerelni az előszoba ülőkét és ahhoz kellett két darab extra hosszúságú (180 mm) acél csavaros tipli, no meg horganyzott zsanér (Scharnier). Mire a reggeli elkészült, már tízre járt az idő.
Áron leckéjét írta, én pedig nekiláttam  az ülőke felszerelésének. Itt volt az ideje, mert azt a lépcsőfokot, amit erre a célra félretettem, már sok éve kerülgetem. A támasztólábak még nem készültek el, de remélhetőleg arra már nem kell majd ennyi időt várni. Közben át kellett szaladnom Ferihez, mert nem volt hosszú 16 mm-es fúróm. Délre mind a ketten elkészültünk de az ebédet csak négy órakor tálaltam. Néha előbújt a napocska, de azért még hűvös volt, ezért a cserépkályhába is begyújtottam. Délután fogtuk a két tenisz ütőt és elballagtunk a betonozott pályáig. Áronnak érezhetően használnak a teniszedzések. Jó másfél óra teniszezés után indultunk vissza. Áron nekifutott a Tisza vers tanulásának és már a hatodik versszakon is túljutott.

pakolás Norciéknál

Nagyon mélyen és sokáig aludtam. Bőséges reggelit készítettem magamnak. Lassan elkezdtem a készülődést. Nemsokára megérkezett Eszter, hogy indulhatunk. Az első  állomás Norciék lakása volt. A kulcs ott volt a megbeszélt helyen. Eszternek nem nyerte el a kerámialapos tűzhely a tetszését, amit meg is értettem, mert hiába működött, nagyon le volt lakva. Először is kiszellőztettünk, mert a parketta lakknak az oldószere szinte csípte a szemünket. Felmértük a terepet és Norciékat megszabadítottuk néhány bútordarabtól. Megbírkóztunk a Scenic hátsó üléssorának a lehajtásával és így jól befért a gyerek íróasztal, meg a háron tonett szék. Az autó egy kicsit úgy nézett ki, mint amikor az albán telepesek költözködnek, de ez minket nem zavart és felmentünk a szabhegyi Szamos cukrászdába meginni egy kávét. Dél lett mire hazaérkeztünk. Én folytattam a pakolást, Eszter pedig készített egy finom cézár salátát és azt ettük ebédre főtt sonkával.
Négyre mentem Áronért a suliba és onnan indultuk Dömsödre. Sajnos Esztert itthon kellett hagynunk, mert Ő holnap dolgozik.
Áronnal a TESCO-ban kezdtünk (két lazac fej, 10 doboz, tej, lapsajt, császárszalonna és egy marék hordós káposzta). Igyekeznünk kellett, mert a dömsödi Dabi boltban félretetettünk magunknak egy Kárpát kenyeret. Hat előtt egy perccel értünk oda és a kenyerünk még meg volt.
Bepakoltunk mindent és üzembehelyeztűk az íróasztalt. Áronnak nagyon tetszett, de annyira nem, hogy már ma elkezdje a hétvégére tervezett tanulást.
Vacsorára a kacsaprólékból ettünk, hordós káposztával, kenyérrel.

fogászat

Reggel nagyon küszködtem a felkeléssel, aminek csak egyik oka a fájlalt derekam, a másik, hogy nagyon későig olvastam és nem aludtam ki magam. Egy biztos, hogy oda kell érnem 1/2 9-re Adrihoz, mert ma szeretné befejezni a két fogam lecsiszolását és a mintavételt. Az külön nehezítette a felkelést, hogy mindenfajta fogászati kezeléstől úgy be vagyok szarva, hogynálam gyávább, hisztisebb paciense nem lehetett az elmúlt tíz évben.
Hiába értem oda pontosan, Adri exkuzálta magát, hogy elfelejtett szólni, hogy csak 9-re jöjjek. Nagy nehezen beültem a fogorvosi székbe és attól kezdve három órán keresztül szadizott. Már-már meg akartam halni - erről egyébként menet közben telefonon értesítettem a kedvesemet - amikor 12-re Adri befejezte a kezelést.
Hazajövet Eszterrel együtt tudtam ebédelni, de 3-ra már sietnem kellett a brush up-ra. Öt óra után mentem a labor leletekért és onnan abban a hiszemben jöttem haza, hogy Bence 6-ra jön matekra. Nem jött, de lagalább volt arra időm, hogy elkezdjem szervezni Norciék lakásából kitelepíteni a különböző ingóságokat.  Azt beszéltem meg Eszterrel, hogy holnap délelőtt bejárjuk a lakást és megnézzük, hogy mit hol lehet elhelyezni. Áront megint csak 1/4 10-kor tudtam az ágyába parancsolni.

Gyámhatóság

Elkezdődött egy rövid hét. Áronnak fél hatkor csörgött az ébresztője és fel is pattant azon nyomban és befejezte a félbemaradt matek leckéjét. Én még szundiztam egy kicsit és csak akkor ébredtem fel, amikor Ő már felöltözve, bepakolva 7 óra után indult a suliba. Annyit azért még megkérdeztem, hogy elkészült-e a leckéjével és viszi-e a tornazsákot, azután aludtam tovább.
Reggeli után befejeztem K. Sanyikának írt levelemet és megírtam a Gyámhatóság felé is a kérelmet, engedélyezzék Áron gyámsági betétkönyvének látra szóló kamatát (3,25% ) legalább 8 %-os Kincstárjegyre cserélni. Az OTP-ben azt mondták, hogy ne reménykedjek 100 %-osan, hogy engedélyezni fogják. Közben megjött Eszter és együtt ebédeltünk. Nagyi telefonált, hogy nem érzi jól magát, menjünk nélküle a tenísz edzésre.
1/2 4-re mentem Áronért és 3/4-kor már ott tébláboltunk a pálya szélén. Útközben elújságolta a frissen szerzett ötösöket. Az edzés alatt sokat tanultam, hogy milyen gyakorlatokat lehet végezni otthon, meg Dömsödön. Visszafele beugrottunka TESCO-ba. Én bevásároltam, Áron pedig beküldött egy pizzát.
Itthon végre, több mint négy hónapos késéssel kipróbálhatta a saját Windows 7-es számítógépét. Eszterrel rendbetettük a konyhát, megpucoltuk a spenótot, ő főzött, mi meg játszottunk.

permetezés

Áron már ült a számítógép előtt, Eszter még aludt, amikor nekilódultam, hogy elugorjak egy vekni kárpát kenyérért. Az idő kint olyan csípős volt, hogy az autó egyok oldalán rá volt fagyva a szélvédőre a dér. Sajnos ma nem szállítottak a pékek kárpát kenyeret, így be kellett érjem egy fél kiló burján kenyérrel.
A hátamra vettem a permetezőt és felmásztam a nagy létrára, hogy másik oldaláról is megtámadjam a cseresznyefát. Mire Eszter Áronnal elkészítettea reggelit, már be is fejeztem ezt az oldalt is. Reggeli után nekiálltam az ágfűrészelésnek. A nagyját felpakoltam a többire, az apraját pedig Áron kihordta a tűzre.
Délre megjavult az időés tűzött a nap. Befejeztem az előszoba fogas szerelését. Áronnal eljutottunk a Tisza ötödik versszakáig, de még nem mindenhol megy gördülékenyen.
Ha már ége a tűz a hússütőn, akkor megsütöttem azt az öt szelet lazacot, amit még péntekenpácoltam be. Így sütve jobban eláll,mint nyersen.
Eszter nincs egyszerű dolga, mindenkinek mást és mást tálalt fel ebédre, kinek-kinek kénye és kedve szerint.
Délután elvittük a nagylétrát a cseresznyefa másik oldalára és onnan is megpróbáltam a monilia elleni szer felhordását. Sajnos a fa legtetejéig így sem értem fel.
Mire mindent összepakoltunk öt óra lett. Számomra csak itthon derült ki, hogy Áronnak a négy nap is kevés volt ahhoz, hogy az összes házi feladatát elkészítse. Közben finom vacsi. Én sóskát kaptam sült lazaccal és kemény tojással, no meg a lakodalmas süteménnyel.
Beindítottam Áron megjavított számítógépét és így most az övé a legjobb a családban. Kilenc óra után már nem engedtem, hogy tovább csinálja a matek háziját. Azt mondtam, hogy állítsa be az ébresztő óráját és reggel fejezze be a házit.

locsolkodás

Jó későig aludtunk, lustálkodtunk. Áronnal meglocsoltuk Esztert. Áron természetesen a Gazdagréten felejtette a locsoló kölnijét, így az enyémet kérte kölcsön. Angol tanítványnak angol locsoló verset kell mondani:

Trough green wood going,
I saw blue violet growing.
I saw it start to wither,
Can I water the flower?

Piros tojással nem készült Eszter, így azután kaptam 50 forintot, meg egy puszit. Áron bezzeg 200-at kapott. No persze, mert ő fiatalabb. Ezek a mai nők. Eszter nagy terülj-terülj asztalkát varázsolt, aminek a felét sikerült csak megenni.
Elindultunk locsolni. Az első kudarc állomás G.Laci bácsiéknál volt, ahol a család női része még nem volt otthon. Nemsokára megjött Anna lányuk és később Laci bácsi felesége Judit is. Kínált volna ő mindenféle jóval, de mi tele voltunk a reggelinkkel. Anna holnap fog felvételizni az Iparművészetire és megmutatta az anyagot, amiket visz bemutatkozni.
Enyhe telünk van. Szerintem nincs 8-10 fok Celsiusnál melegebb.
A második kudarcélményünk az volt, hogy Gabikáék sem voltak otthon. Roki melegen üdvözölt minket, nagyon csóválta a farkát, de mint mondta: a gazdimék elhúztak autóval.
Áron és Eszter dacolva a hideggel tollaslabdáztak. Ebéd előtt egy nagyot sétáltunk, megint elmentünk a kishídig. Ott Eszter és Áron nem értettek abban egyet, hogy a szárcsák közül melyik a hím és melyik a nőstény, én pedig végképp nem tudtam eldönteni a vitát. Emőkéék telefonáltak, hogy sikerült legyőzniük a lustaságukat és elindultak felénk Dömsödre, ha már közelebb lesznek, akkor ismét telefonálnak egy kis navigációért. Hazajövet összeállítottam a háti permetezőt és meg is kevertünk egy 10 literes adagot. Gyorsan kértem néhány szakmai tanácsot a kerítésen túl permetező Zsolti bácsitól és magam is elkezdtem permetezni. A szilvafa volt az első. Mire megjöttek Emőkéék már az almafa aljával is végeztem. Közben átjött Feri bácsi és meglocsolta a lányokat. Eszter tett még két csupor vizet a bablevesbe, mert két vendég jött. Ő ugyan úgy magyarázta, hogy berántotta és feleresztette, de az eredmény ugyanaz. Kint a kúp alatt ettük meg a  tejfölös, füstös csülkös bablevest. Ebéd után Balázzsal áthelyeztük a nagylétrát, hogy a cseresznyefa tetejét is elérjem. Áron a jó idegenvezető módján elvitte Emőkét és Balázst dunázni. Én folytattam a permetezést, Eszter pedig sütötte a palacsintát. Mire Emőke, Balázs és Áron visszaérkeztek a kirándulásból, már terítve volt a sok palacsinta. Miközben tömték a majmot, mesélték az élményeiket a kirándulásukról. Bekaptunk hozzá egy üveg BOK féle villányi cabernet. Még egy utolsót tollasoztak fogócskáztak. Már lemenőben volt a nap, amikor Áron még a stéggel is szeretett volna eldicsekedni. Nyolc óra lett amire Emőkéék elbúcsúztak, mi meg bekapcsoltuk a szaunát, hogy méltóképpen fejezzük be ezt a szép húsvét hétfőt.

altató

Nyolc körül ébredtem. A család még durmolt. Gyorsan magamra kaptam valamit és  indultam a kárpát kenyérért, amit tegnap félre tetettünk. Mire visszaértem már Eszter is Áron is ébren voltak. Gyorsan összeütöttem a reggelit. Eszterrel, inkább a kedvéért, mint meggyőződésből elindultunk a református templomba, hogy meghallgassuk a húsvéti beszédet. Áront csak megkérdeztük, hogy akar e velünk jönni, de ő inkább maradt és olvasott.
Feri átjött és megbeszéltük az összek műszaki problémát, mert vele lehet.
Nagyon fújt a szél, így a délelőtti tollaslabdázásuk elmaradt. Áron bevallotta ("de csak akkor mondom el, ha megígéred, hogy nem fogsz haragudni érte"), hogy ráállt az előszoba fogas alsó polcára és az kiszakadt a falból. Mielőtt visszaszereltem volna készítettem alá egy állványt arra az esetre, ha mégegyszer ráállna, akkor se szakadjon ki a falból.
Eszter nekilátott elkészíteni az ebédet, ami fenomenális volt. Volt abban sóskafőzelék főtt tojással, lazac hasaalja pörkölt masni tésztával. Annyira telezabáltuk magunkat, hogy le kellett pihennünk.
Pihi után bélyegeztem, sakkoztam és sokat beszélgettünk. Este már nem volt kedvünk vacsorázni, mert nem volt hely a hasunkban. Áron a bélyegező szobában feküdt le, hogy minket ne zavarjon, de azért kérte, hogy egy kicsit bújjak mellé és meséljek egy altatót. Már majdnem elaludtam, amiko még odasúgta, hogy most már menjek, mert Eszter vár engem.

konszenzus hiány

Eszter váratlanul nagyon korán ébredt. Még Áron is aludt, amikor mellettem már kiürült az ágy. Nyolc körül mi is felkeltünk, bekapcsoltuk a sonka alatt a platnit és elindultunk a piacra. Áron először még elkisért a tojásos nénihez, de ott már kérte a zsebpénzét. Vettünk tojást, sóskát, füstölt oldalast, kolbászt meg zöldségeket. A kisboltban még burján kenyeret és tejfölt. Eredetileg egy vekni kárpát kenyeret szerettünk volna venni, de az már elfogyott. Holnapra félretesznek nekünk egy veknit.
Visszatérve a bázisra a reggeli készítése következett. Délelőtt Eszter és Áron tollaslabdáztak a kertben, majd elmentünk egy nagy sétára a kishídhoz. A séta után volt még egy tollaslabdázás, amit csak akkor fejeztek be, amikor már a bableves elkészült. Olyan finom lett a leves, hogy holnapra meghívtuk Emőkét és Balázst is egy ebédre.
Az idő napsütéses, de egy kicsit szele és közepesen hűvös.
Ebéd után Gabikáék átjöttek egy kicsit sütizni, meg kávézni, ami végül parázs politikai vitába fulladt Eszterrel. Mind a ketten mereven képviselték a saját oldalukat és nem tudtak tényeket felsorakoztatva tárgyilagosan közeledni egymás álláspontjához. Csernok Attila erről azt írja, hogy ehhez fel kell nőni és nagyon sokat kell tanulni. Közben Eszter rajzolt.
Délután megint begyújtottam a cserépkályhába. Áron továbbtanulta volna a verset, ha megtalálja a könyvét, amiből tanulnia kell. Keresték. keresték mind a ketten, de sikertelenül. Végül nekem kellett abbahagyni a blogírást és felkutatni a könyvet. Eszter véletlenül eltette a táskájába.

lazac dömping

Áronnal már reggel hétkor fent voltunk. Áron rendezgette a szobáját, én pedig a reggelit készítettem. Eszter tegnap még úgy tervezte, hogy délelőtt még elintéz ezt-azt és csak dél fele induljunk Dömsödre. Ma reggelre viszont meggondolta magát és már nyolc körül telefonált, hogy olyan szép az idő, induljunk mihamarabb. Gyorsan bepakoltunk és kilenc - féltíz között már el is tudtunk indulni. A TESCO-ban még tettünk egy gyors bevásárlást (sonkák, bab, lazacderék és lazacfej stb.) Megvettük a 16 literes háti permetezőt és a szigethalmi tankolásig meg sem álltunk.
Olyan későn érkeztünk volna a bázisra, hogy már nem bírtunk volna kivárni egy ebéd készítést, ezért inkább úgy döntöttünk, hogy megállunk a mosolygós bácsinál ebédelni. Mosolygós bácsi rögtön megismerte Áront, pedig már talán egy-két éve, hogy utóljára látta.Való igaz, hogy amikor előszőr látta Áront, akkor még csak egyhetes volt. Ebéd közben hoztam neki az autóból két lazac fejet és néhány hasa alját halászlének.  Ebéd után Eszter még kitalálta, hogy menjünk vissza Kiskunlacházára és vegyünk egy nagy tálca lakodalmas süteményt Katinkáéknál. Ezek után csak késő délután érkeztünk meg a bázisra. Hárman szerveztük a kipakolást és még így is sokáig tartott. Eszter nekiállt Ági helyett takarítani, amiről nem lehetett lebeszélni. Feltettem az egyik sonkát főni egy nagy kuktában vízzel és sok gerezd fokhagymával és beáztattuk a babot a holnapi bableveshez. Amíg Eszter takarított, addig én begyújtottam a cserépkályhába és elkezdtem előkészíteni a lazacot. Külön tettem amiket roston sütésre pácoltam és külön amiket be is paníroztam, hogy majd kirántom. Ez utóbbiak bekerültek a mélyhűtőbe. A hasa alját felkockáztam és besóztam, hogy majd pörlöltök készítünk belőle. Még a Dezső macskájának is összekészítettem a küldeményt, és még egy külön adagot félretettem M. Marikának is. Mondtam is Eszternek, hogy ma olyan sokat dolgoztam a lazaccal, hogy egy darabig nem szeretnék lazacot enni.
Közben amikor átjött Feri bácsi, hívtam, hogy jöjjön el velem a fatelepre és nézzük meg, hogyan lehet ott tüzifát vásárolni, mert elfogyott a fa az istállóban. Ott kiderült, hogy két zsák fát meg is tudunk venni. Kaptunk hozzá két zsákot és vettünk 50 kg fát.  Áront sikerült rábeszélnünk, hogy ne halogassa és kezdje el megtanulni a Petőfi Sándor: Tisza c. versét. Két szakaszt meg is tanult és fel is mondta. A YouTube-on kerestem neki más előadóktól Tiszá-t, hogy a hangsúlyozást össze tudja hasonlítani. A lefekvés időpontjában volt egy kis nézeteltérésünk, de végül 10-re az is sikerült.
Nagyon élveztük a húsvéti szünet első napját.

piac

Az (SZTK) laborban nagyon szarul mennek a dolgok. Szervezetlenség, létszámhiány. A derekam olyan szar, hogy már a járás is a nehezemre esik. Végre sorra kerülök, mgcsapolják a vérem és már indulhatok is reggelizni.
Fehérvári úti piacot néztem ki magamnak, szép a piac, rendezett és nagy az árúbőség, meg a kínálat is. Érdemes nézelődni, mert az egész, mint egy szociometriás dokumentum regény. Kis nyugdíjasok kávéházaként működik a felső szint. Van aki csak egy fröccsre jön, de van aki kávézik is. A napilapok, amiket olvasnak, többnyire a Helyi Téma és a Metropol ingyenes újságok. Aki már egy pörköltet is bevág reggel, azok a jobb módúak. Az öltözék tipikusan 20-30 éves darabok és a szatyor, amivel vásárolni jöttek, a műanyag nyugágy vászon.
Én minden esetre bevágtam két csirkeszárnyat egy sercli kenyérrel és majonézzel. A reggelimmel végezve indultam az OTP-be, ahol felvilágosítottak, hogy mostantól nem ők a szűk keresztmetszet Áron gyámsági betétjének a hozamát illetően, hanem a XI. kerületi Gyámhivatal, de azzal sem lesz egyszerű dolgom, mert elsőre mindenkinek elutasítják a kérelmét. Elindultam, de ma nem volt fogadási idejük. Közben SMS-ben tájékoztattak, hogy megjött az új jogsim. Nosza, ha már itt vagyok, akkor kiváltom. Mostantól két évig megint érvényes.
Hazatérve megint a padlón töltöttem egy órát.
Háromra  mentem a brushup-ra, ahol magam is sok a húsvéti ünnepekre aktuális szóval, kifejezéssel és öntöző versikékkelvel ismerkedtem meg. Katie egy csomó, amerikából hozott, meg otthon készített finomsággal kényeztetett minket, de a "kényeztetni valakit valamivel" kifejezést csak németül ismertem (verwöhnen), de Katie megígérte, hogy otthon utánanéz és megírja nekem emailben.
Áron este hatra ért haza és lelkesen mesélte, hogy mivel töltötték a napot a nagyival. Felmentek a Citadellára és onnan nézve azonosították be a nevezetességeket.
Este Ági telefonált, hogy nem tudott Dömsödön takarítani, mert elkapott valamilyen vírust. Eszter azt javasoltza, hogy holnap csak dél körül induljunk Dömsödre.

lazac halászlé

Áron időben érkezett haza Ilitől. Bepakolt a táskájába és már indult is az iskolába.
Dél körül nekifogtam egy különleges lazachalászlé megalkotásához, amivel szerelmemet
kívántam elbűvölni. Megkóstólva, úgy itéltem meg, hogy nagyon finom lett. Ebédre nem nyúltam hozzá, mert a hűtőben árválkodot egy jó nagy adag csirkeleves.
Felhívtam Nóra nagyit, mit szólna ahhoz, ha délután a suli előtt találkoznámk és együtt mennén a fiú tenísz edzésére. Szerinte ő nem fog tudni odajönni, menjünk ketten és majd meglátja. Áronért  1/2 4-re mentem. Szerinte túl korán értünk Budaörsre. Már javában ment az edzés, amikor Nóra nagyi megérkezett. Áronnak nagyon tetszik ez a módszer és ez az edző. Legjobban azt élvezi, amikor a csoport párokra bontva küzd egymás ellen. Ilyenkor ő mindig az edzővel van párban.
Amikor elindultunk haza, Áron azt találta ki, hogy menjünk be a bánya parkolójába és mutassuk meg nagyinak a huzikák. Áron tartott egy részletes huzika bemutatót. Minden csücskét dicsekedve elmagyarázta részletesen, hogy a nagyi hanyatt essen. Gazdagréten felültettem őket a 139-esre, de az iskolatáskát én vittem haza, mert ezzel elkezdődött a húsvéti tanítási szünet a suliban. Otthon vártam, hogy Eszter megérkezzen, de csak nem jött.
 Hiába volt a nagy igyekezet, őnagysága makacsul távoltartotta magát
otthonomtól. Fogtam magam, érte mentem, de vittem ám a fűrészeimet, hogy végre
méretre szabjuk a konyhaajtót, amit a burkolólap lerakása óta nem lehetett visszaakasztani
a helyére. A keretes fűrész azonnal felmondta a szolgálatot, mivel nem volt jól megélezve.
A dekopír valamivel biztatóbban működött, de először az is olyan egyenesen fogott, mint az
ökör hugyozás. A fő az, hogy a végeredmény jó lett. Kisvártatva Emőke is megérkezett.
Csapot-papot hagytunk, a háziasszony hadd takarítsa el a romokat, és a lánnyal kettesben
elindultunk kielemezni a földszinten közzétett új parkolási terveket. Utána elindultunk vacsorázni, miután Balázs is bejelentkezett és már várt az elsőn bennünket. Végül négyesben fogyasztottuk el a halászlét.

német üzlet, német vásárló

Reggel korán kellett kelnem, hogy tömegközlekedéssel időben odaérjek F. B. csontkovácshoz. Nagy nehezen megtaláltam a csatlakozást az Örs-ön és oda is értem.
Sajnos az eljövetelemkor nem éreztem azt a megkönnyebbülést, mint tavaly, meg tavaly előtt, de reménykedtem benne, hogy délutánra minden jobb lesz.
Ha már erre jártam, akkor elmentem a tonerekért, amit online rendeltem.
Délelőtt elkezdtem még gyúrni a megkelt pizzatésztát. Fel is cicomáztam.
Bence apukája lemondta a matekot, de a fiúk viszont időben jöttek. Nagyon jól sikerült a német gyakorlás. Azt játszottuk, hogy párban előadták a boltos és a vásárló szerepét. Az egyik elmondta, hogy neki milyen üzlete van és miket árul, a párja pedig kért, alkudozottm és fizetett. Mindezt németül Ezen azután jót szórakoztunk.

Áron nap

Azzal kezdtem a napot, hogy elmentem a huzikáért. Nagy úr tisztességes munkát végzett és még olyan dolgokat is elvégeztetett a huzikán, amiket csak úgy fél szóval említettem, anélkül, hogy a mmegállapodott összegen emelt volna.
A huzikával beálltam a bánya parkolójába és rögtön felavattam a movert, mert nélküle aligha tudtam volna betolatni a helyére.
Marcival ebédeltünk és megdumáltuk a napi politika eseményeit, majd lementem B. Jánoshoz, hogy kellőképpen kárörvendjek az újólag bevezetett dohányzássi szigorításokon.

Áron időben érkezett haza és rögtön nekiállt felbontani a rendet a szobájában. Közben leérkezett Eszter és elkezdtük az angol órát. Szerinte egészen kifordulok magamból, amikor tanítok, mert azt komolyan veszem. Uána elkezdtem gyúrni a pizza tésztáját és a felét bettettem a mélyhűtőbe.
Eszter szerintem egy kicsit elkényeztette Áront a névnapja alkalmával és mindenféle neki tetsző csecsebecsét vett neki ajándékba.

kettesben Áronnal

Áron sokkal korábban kelt fel, mint én, mert én még éjjel is olvastam a Csernok könyvet. Későn reggeliztünk és ma kihagytuk a ruszlit a menűből.
Délelőtt folytattam az ágfűrészelést, hogy legyen már valami látszatja is a munkámnak.
Átvittem a Feri bácsinak az eltört Fiskars kést, hogy próbáljon neki ismét késformát adni. Közben hívtam őket, hogy az idén is tartsanak velünk az Adriára. Szerintem titokban már készültek is erre a meghívásra, mert vettek egy új sátrat. Azért lenne jó ha jönnének, mert használhatnák a huzika nyújtotta infrastruktúrát is. Lassan el kell kezdenünk egy naptárral megtervezni a nyarat. Áron már tudja, hogy miket szeretne. Legyen benne Adria, tenisztábor, Nóra nagyi, Horány Norciékkal és minden ami finom.
Utána megint elmentünk a kishídig, de most már nagyon hideg szél fogadott minket. Útközben oda-vissza megkérdeztük a stégeken fagyoskodó horgászokat, hogy milyen a termés, de nem panaszkodtak.
Betettem az autóba egy keretes fűrészt, meg egy dekopírt, hogy Eszternek otthon meg tudjam csinálni a konyha ajtaját. Korán érkeztünk haza és fel is vittük Esztenek a tojást meg az újhagymát, amit neki vettünkNagyon finom túrós süteményt ettünk.