2012. október 31., szerda

készülődés az indulásra

Emőnek korán el kellett mennie dolgozni. Engem felhívott a napelemes úr és azt javasolta, hogy tegyünk egy bejárást a huzikánál. A bejáráson megbeszéltük a koncepciót és abban maradtunk, hogy átküldi írásos árajánlatát. Délelőtt leáztattam egy adag bélyeget és lementem a nyugger ebédért. Lassan elkezdtem pakolni és vártam, hogy Emő is megérkezzen a munkából. Bekapcsoltam mobilon a dömsödi fűtést. Közben Emőke is bejelentette, hogy szívesen jönne velünk Dömsödre. Emő telefonált, hogy a tervezett 4-re nem fog hazaérni, mert még javában tart az értekezlet. Mire Emő megérkezett, mi már mindent berámoltunk az autóba. Áron telefonált Egerből, hogy jól vannak és már vannak barátai is. Már besötétedett mire el tudtunk indulni. Áron egész nap hiányzott, főleg most, hogy Dömsödre megyünk. Szívesen megálltunk volna a bureknél, de már zárva volt, illetve pakoltak és az egész pult már üres volt. A bázison jó meleg volt a házban. Mindent kipakoltunk és megmelegítettük az ötthonról hozott grillezett csirkecombot. Emőke a nyugger dobozban lévő paprikás krumplit melegítette meg virslivel. mőke korán lefeküdt, mi meg még filmet néztünk.

2012. október 30., kedd

Pedikür

Emő korán kelt fel és felment előkészülni a munkába. Indulás előtt még beugrott egy percre. Éppen a reggelihez készülődtem. Később lementem a postára a havi takarékcsekkért. Elvonási tüneteim vannak, hogy Áron sincs a közelemben, a sakk sem megy úgy ahogy szokott. Felhívtam Ellit és megbeszéltem vele, hogy délután kigurulunk hozzájuk. Az ebéd olyan közepes alatti volt. Lehet, hogy mégis rá fogok fanyalodni a saját főztömre. Nem lehet mindent csak aszerint eldönteni az életben, hogy mi éri meg jobban. Levagdostam egy adag bélyeget, de nem volt kedvem az áztatásához. Délután elindultunk Ellihez. Amíg Emő lábát műtötte, addig én megjavítottam a színes nyomtatóját. Utáns engem vett kezelésbe. Eljövet, szinte a zárás előtt betértünk a pátyi cukrászdába, ahonnan egy nagy tálca sütivel jöttünk ki. Hazafele még benéztem a TESCO-ba, miután ott vásároltam utoljára a TESCO hitelkártyámmal és azóta nem találom. Ők se találták. Bánatomban vettünk tejet, kenyeret, banánt, paradicsomot és újhagymát. Itthon azonnal nekiláttam néhány szelet lazac sütésének és egy vegyes saláta készítésének. Emőkét és Csabit is is áthívtuk volna vacsorázni, de ők inkább a pihenésükre voksoltak. Utána még betortázkodtunk.

2012. október 29., hétfő

megint kiégett az izzó

Möczi korán indult el. Áron már Nóra nagyival készülődik Egerbe. Mi lennel, ha ennek ellenére nem lustálkodnék sokáig, hanem serényen ém is elkezdeném a napot. Gyorsan elindultam a TESCO-ba és telefonon felvettem Emőtől a rendelést. Jobb lett volna, ha nem szóban teszi, hanem megírja SMS-ben, mert akkor nem felejtettem volna el a To do listből a tejet. Így is rendesen megtelt a kosár. Ott helyben reggeliztem két csirkeszárnyat zsemlékkel. A bányában megcsináltattam a belépő kártyámat, hogy ha szükséges, működtesse a sorompót rendesen. P. Lacinak ajándékoztam az egyik literenként 10 Ft-tal olcsóbb Shell utalványomat, mert nekem van még egy másik. Hazafele Budaörsön elkanyarodtam a gépjármű villamosság szerelőhöz, hogy cserélje ki az egyik kiégett reflektor izzómat. Itthon amit egy menetben tudtam azt felcipeltem és leszaladtam a nyugdíjas klubba az ebédért. Csak a levest melegítettem meg, a többit betettem a hűtőbe. Áron délután háromkor már Egerből hívott, hogy megtalálták Tamást és már szerencsésen megérkeztek. Möci öt körül érkezett haza, de csak a csomagjait adta ide, utána ment a fogorvoshoz. Helyette én paráztam, mert neki meg se kottyant a gyökérkezelés. Amikor hazajött megmelegítettem a grillcsirkét. Emő feltálalta mellé a tegnapielőtti salátát és áthívtuk Emőkét, hogy tartson velünk, de ő nagyon el volt foglalva Timóttal, úgy hogy csak később jött át. A vacsi nagyon finomra sikeredett. Este még megpróbáltam installálni az Akadémiai Angol szótárt a kütyüre. Hiába segített Béla is, csak nem ment.

2012. október 28., vasárnap

Macskajáték

Emő kora hajnalban hagyta el a hitvesi ágyat és bár mondott valamit, de arra én csak morgással tudtam válaszolni. Áron és én jócskán kihasználtuk az óra átállítás adta nyereséget és sokáig aludtunk. Már javában reggeliztem, amikor megjött Emő és közölte, soha többet nem fog ezzel a témával fárasztani és az sem érdekli hány kukac van bennem, úgy mint a szilvában. Ezután csak szeretni fog és enni, anélkül, hogy nyitogatna. Amíg ő lement a gyülekezetbe, addig én megnéztem a Forma 1 indai futamát. Közben sürgettem Áron, hogy fejezze be a szobájának a rendberakását, a csomagolást és a leltár összeírását. Délben végre el tudtunk indulni. Először a Farkasréti temetőbe mentünk. Mindhárman alulöltözöttek voltunk a hirtelen lehüléshez képest. Vittünk virágot a Mamának, Rózának és Emő anyukájának. Nóra Nagyihoz már Áron megpakolt bőröndjével érkeztünk. Nagyi annak ellenére igyekezett minket mindenfélével traktálni, hogy nem érezte jól magát. Ebédre ettünk egy kis húslevest és sültkobászt mustárral, paradicsommal és uborkával. Hazajövet lepihentünk egy kicsit, hogy mire megyünk a szinházba frissek legyünk. Nem volt kimondottan jó döntés, hogy tömegközlekedéssel menjünk, mert bár időben értünk oda, de az eső szemerkélt és nagyon hideg volt. Ilyen mértékű lehűlésre nem számítottunk. Örkény: Macskajáték Pogány Judit főszereplésével, Mácsai Pál rendezésében mind a kettőnknek tetszett. Bőven elmúlt tíz óra mire hazaértünk. Még megmelegítettem a nagyitól elhozott sültkolbászt és beküldtünk egy-egy unicumot. Fáradtan zuhantunk az ágyba. Emőke még átjött és egy jó félórát így beszélgettünk.

2012. október 27., szombat

fekete szombat

Szabályos a reggel. Emő hétkor, Áron fél nyolckor indult el. Én is viszonylag időben kelek. Reggeli készítés, bélyegáztatás és a leveleim átnézése. Délelőtt megnéztem a Forma 1 időmérő edzését. Ma nem kellett menni a nyugger ebédért, mert szombat-vasárnapra nem kértem, viszont lementem a kis kínaiba és ott ettem egy szecsuáni csirkét vékony sülttésztával. Emő és Áron viszonylag korán jöttek haza. Elindítottam a sícipő projektet. Áron felpróbálta a két éve újonnan vett sícipőjét, ami természetesen kicsi lett. Emő azt próbálta fel amit a Tamástól kaptunk kölcsön, neki meg nagy volt. Nosza felmentem a vaterára és azonnal leütöttem két párat. Az egyikre még lehet, hogy rálicitálnak, pedig az pont jó lenne Áronnak, a másik viszont Emőnek nagyon jó áron fix áras volt. Annyira jó áron volt, hogy az is lehet, hogy lefelejtettek róla egy nullát. Felmentem Emőhöz és segítettem neki elkészíteni a töltött paprikát. Még tettünk egy gyors bevásárló kőrutat a MATCH-ban. Áron elkezdte kikészíteni az Egerbe viendő cuccait, de az neki nagyon lassan megy, mert közben filmeket is kell néznie a YouTube-on a kütyüjén keresztül. Később áthívtuk Emőkét is és együtt vacsoráztunk és megnéztük az X-Faktort. A jól sikerült este után Emő rázendített a régi témájára. Hány nőm volt eddig? Mit csináltam velük? Hányszor csináltam? Miért nem vártam meg őt? Egyszer valóban össze kellene számolnom, bár nem lesz könnyű, hogy hány nővel feküdtem le, mert Emőt ilyenkor főleg ez érdekli. Már többször próbáltam neki elmagyarázni, hogy a volt szerelmeket, kapcsolatokat azért sem cibáljuk elő, mert aktualitásukat vesztették és csak ártanának a jelenünkben. Viszont nem is gyalázzuk meg, mert azzal magunkat silányítanánk. Azok akár szépek voltak, akár nem, elmúltak, valamiért nem működtek, nem voltak hosszú életre képesek, mára elévültek és ezért nem keresendők, nem folytatandók. De ha találkozom azokkal, akikkel korábban közelebbi kapcsolatban voltam, akár az utcán, valamelyik színház előcsarnokában, vagy bárhol, nem fordítom el a fejem, de nem is cserélek velük telefonszámot, tisztelettel mosolyogva ráköszönök és folytatom a jelenlegi boldog életemet. Magyarázgattam Emőnek, hogy persze a múltról lehetne azt is mondani, hogy még az életemben nem találkoztam nővel, ő az első akit szeretek, de ez egy nagy hazugság lenne. Ami elmúlt, azt maximum be kell takargatni, mert abból sokat tanultunk azért, hogy a jelen és jövő jobban működjön. Erről lehet kölcsönös megértéssel hallgatni, de lehet nap mint nap felkaparni, felemlegetni és megmérgezni magunk körül a levegőt, destruálva elrontani azt ami most, ha már ilyen szerencsésen összetalálkoztunk jó és amire lehet építeni a jövőt,. Emőnek szoktam emlegetni egy kedvenc általam kitalált jótanácsot (bár ez inkább az egymással szembeni bizalomra vonatkozik): Soha ne nézz bele a férjed zsebébe és a szilva belsejébe. Gondolkoztam azon is, mi lenne, ha hiánypótló munkaként erről a témáról egyszer bővebben megírnám a véleményem és egy női magazinban megjelentetném "Hogyan rontsuk el, amúgy jól működő házasságunkat?" címmel. A szokásostól eltérően gymásnak hátat fordítva aludtunk el.

2012. október 26., péntek

Áron csomagol

Rosszul aludtam. Amikor már úgy éreztem, hogy nem is tudok tovább aludni, akkor felkeltem és kimentem a konyhába. Belekóstoltam a rántott halba és még csipegettem egy darabig, ittam egy unicumot, majd visszafeküdtem és olvastam. Ettől azután annyira elálmosodtam, hogy reggel arra sem ébredtem fel, amikor Áron elment a suliba. Összeraktam gondolatban, amit ezen a zavaros éjszakán álmodtam. Érdekes volt, de azért nem tudtam megvalósítani belőle egy igazán használható ötletet. Álmomban Janka, aki most öt hónapos, kapott egy olyan hátizsákot, amiben Norci tudja őt cipelni, de az érdekessége az volt, hogy a zsák alján volt két rövid sítalp. Álmomban Norci azt mondta, hogy amikor már elfárad a háta Janka cipelése közben, akkor az egész csomagot leteszi a hóra és mint egy szánkót húzza maga után. A reggelizés elmaradt. Összepakoltam a konyhát, elindítottam a mosogatógépet és leültem a számítógéphez rendezgetni az ügyeimet. Megválaszoltam a SOLARNET-nek az együttműködésünk lehetőségeit. Egészen finom ebédet hoztam a nyuggerektől. Meg is voltam lepve egy kicsit. Ebéd után leáztattam egy kis adag bélyeget, hívtam Nóra nagyit, hogy megtudjam, hogyan tervezik a hétvégi indulást Egerbe, de egyelőre nem vette fel egyik telefont sem. Először Emő érkezett haza, de előbb felment rendberakni a fenti lakást. Elindított egy nagymosást, azután maga is elindult lefele. Hozott salátának valót és el is kezdte készíteni, miközben bejelentette, hogy ma lazacsültre vágyik. Ez nem jelentett nekem nagy problémát, mert sok előre bepácolt lazackocka tárol a mélyhűtőben. Közben megérkezett Áron is. Áron itthon két feladatot kapott. Az egyik, hogy rendesen írja be a kütyűjébe a közeli barátaink és a család összes tagjának az elérhetőségét, a másik pedig, hogy kezdje el becsomagolni a bőröndjébe azokat a cuccokat, amikre Egerben lesz szüksége. Nagyival is sikerült beszélnünk még vacsora előtt és megállapodtunk abban, hogy vasárnap délelőtt fogjuk Áront átvinni, hogy hétfőn indulhassanak Egerbe.

2012. október 25., csütörtök

elmaradt német gyakorlás

Emő korán ment dolgozni, ezért én még egy jó nagyot visszaaludtam. A reggelihez le kellett szaladnom a MATCH-ba. Úgy érzem, hogy nem tudom magam utólérni a tennivalókban. Gyorsan megírtam a levelem a napkollektoros cég ügyvezetőjének, amiben felajánlottam a már korábban pedzegetett együttműködésemet a következő Boat Show kiállításon. A jó hír, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kaptam egy időpontot, amikor a helyettes Államtitkár úrral megbeszélhetem a javaslatomat. Ezen felbátorodva el is kezdtem írni ennek a vázlatát. Mire befejeztem az ebédet már telefonált Elli, hogy megérkeztek és a buszpályaudvaron várnak, hogy levigyem a Románóék kinyomtatott beszálló kártyáit. A gyerek az autóban aludt és mindannyian nagyon örültek a kinyomtatott kártyáknak. Levágtam egy adag áztatni való bélyeget és már indulhattunk is a brushupra. Emőke is, én is nagyon élveztük, mert Katie olyan fantasztikusan kedvesen tudja eltölteni velünk ezt a másfél órát, hogy az maga egy élmény. Az óra után sietnem kellett haza, mert tudtam (akkor még úgy tudtam), hogy este hatra jönnek a fiúk német gyakorlásra. Hazafele jövet Sawsan hívott, hogy tisztázzuk miért nem lesz ma német gyakorlás. Áron ugyanis bekavart és kategórikusan közölte Kamellel, hogy a mai gyakorlás elmarad. Elhatároztam, hogy ezért a bekavarásért nagyon elő fogom venni Áront. Emőke rögtön a szárnyai alá vette a fiút, mondván, az öccsét nem engedi bántani. Itthon azután Áron csak annyit tudott mondani, hogy ő azt hitte, hogy ma elmarad a német gyakorlás. Mondtam, hogy holnap az iskolában kérjen emiatt elnézést Kameltól.

2012. október 24., szerda

tenisz és angol

Egy rövid hét kezdődik. A hétvégére nem tervezünk Dömsödöt, mert lehet, hogy mi visszük Nóra nagyit és Áront Egerbe. Persze minden attól függ, hogy Emőcinek szombaton be kell-e mennie dolgozni. Áron nagyon rendesen elindult a suliba és még egy almáspitét is vitt magával. Reggeli után lementem a postára és elintéztem Möcinek az utánvételes könyvszállítását. Visszafele bementem a nyugdíjas klubba az ebédért. Nagyon kíváncsi voltam, hogyan működik a dolog és milyen a kaja minősége. Hát, a zöldségleves meg sem közelití azt, amilyeneket mi szoktunk készíteni. A babfőzelékre a kolbászkával azt mondom, amit a Csabi szokott a kajákra mondani, hogy "ehető". Hiába érkeztem pontosan fél négyre a suliba, se Áron, se nagyi nem voltak ott a megbeszélt helyen. Áron valamilyen süketeléssel próbálta elütni a késést, Nóra nagyi pedig azt mondta a telefonba, hogy ő azért nem jött, mert nem hívtam telefonon. Nem is értettem. Tudja, hogy ötödik éve minden szerdán ő szokott menni Áronért, miért kellene ezért külön felhívnom. Való igaz, hogy gyakran előfordul, hogy ilyenkor felhívom, de azt csak a magam megnyugtatására teszem. No mindegy, mondtam neki, hogy mi kimegyünk Budaörsre a teniszedzésre és ha tud, akkor jöjjön ő is oda. A teniszedzés elején még néztem a fiúkat, majd elhajtottam a bányába és a huzikában beszereltem a Dömsödön átalakított akkutöltő tartóját. Nagyon jóra sikerült a szerelés. Mire visszatértem a teniszpályára már a nagyi is megérkezett. Amíg Áron öltözködött, ittunk egy kávét. Nagyi nagyon örült az almás pitéknek, amit Emő és Áron közösen sütöttek. Nem is tudta megállni, hogy ott helyben meg ne kóstolja. Mégegyszer megkérdezte, hogy mikor lesz Áronnak az őszi iskolaszünete. Én ijesztgettem, hogy ha még eddig nem foglalta le a szobájukat a Flóra szállóban Egerben, akkor az is előfordulhat, hogy már nem lesz üres szoba. Elhoztam őket Gazdagrétig és ott felültek a 139-es buszra. Emővel itthon átvettük az ő angol leckéjét. Egyedül vacsoráztam, mert ő ilyen későn már nem eszik. Vigyáz az alakjára.

2012. október 23., kedd

A négynapos weekend utolsó napja

Még a hosszú hétvége utolsó napján is 1/2 9-ig lustálkodtunk és csak utána kezdtem hozzá a reggeli készítéséhez. Először elkészítettem a két kávét, de Áron ragaszkodott hozzá, hogy ő viszi fel Emőnek. A reggelinél előkerültek a tegnapi beszerzésből a sajtok, párizsik és a három lágy-tojás csak hab volt a tortán. A délelőtt is a konyhában zajlott. Emő és Áron almás pite készítésével voltak elfoglalva, én pedig a szezám maggal díszített mézes mázas csirkemellel aminek zöldséges sült tészta volt a körete. Ez a kaja Áron egyik kínai kedvence. Nem mondom, hogy egyszerű az elkészítése, de az eredmény megéri. A kaja a kúp alatt pazar volt. Ebéd után még kihasználtuk a nap kissé bágyadt utolsó sugarait és mind a hárman leheveredtünk a kertben. Áron ott szolgálta fel a délutáni kávénkat, Emő pedig hozta az almás pitét. Az előrejelzésekből tudtuk, hogy az idén ez az utolsó barátságos, napsütötte hétvége, mert a jövő hétre mindenféle hóeséssel fenyegetnek. Mára nem sok barkácsolás és műhelymunka maradt. Egy fiók gyártását kezdtem el. Négy teljesen elkészült sörös dobozzal bővült a sörkollektor gyűjtemény. A huzika fellépőjét kezdtem el ragasztgatni, mert Feriéknél egy picit megsérült. Hosszadalmasan pakoltunk be az autóba, miközben Elliékkel telefonon megbeszéltük, hogy hazafelé menet öt percre beugrunk hozzájuk, hogy végre személyesen is találkozzunk Románóval. A pasi még csak két éves, de már olyan eleven, mint egy igazi felnőtt terrorista. Elli mondta, hogy nem sikerült jó minőségben kinyomtatniuk a Jonathánék beszállókártyáját, ezért ideadták egy pendrive-on és én itthon kinyomtattam. Csütörtökön, amikor Feri viszi őket a reptérre beugrik érte és akkor minden megoldódott. Emőkének és Csabinak vittünk mind a három kajából egy kis kóstolót.

2012. október 22., hétfő

hétfőn se suli, se munkahely

Lassan már az ősznek is vége. Nyolc óra után arra ébredtünk, hogy télies ködbe burkolódzott a táj. Elvégeztem a kötelező reggeli tornát. Most már harmincöt guggolásnál és tizenegy felülésnél tartok. Fontos, hogy mire eljön a síidény, addigra megfelelő kondiba legyek. Gyorsan elgurultam egy fél kárpát kenyérért, meg egy kis szeletelt sajtért. Mire megjöttem Áron abbahagyta a számítógépen a filmnézegetést és kirámolta a mosogatógépet. Möci készítette a reggelit, amíg én megpróbáltam behozni a lemaradásaimat a blogomban. A terülj-terülj asztalka után Möci, kihasználva a nap utolsó sugarait kiteregette a nagymosást, miközben hűvös volt, ezért én felvágtam néhány hasáb fát és begyújtottam a cserépkályhába. Áron és Emő elmentek bringázni, kicsit bevásárolni, én meg leszereltem a szivattyút és megbeszéltem Ellivel, hogy holnap meglátogatjuk őket és megnézzük a Hollandiából hazalátogatott unokáját. Három üveg sörrel tértek meg a bringázásból. Még egy kicsit bélyegeztem, azután én is velük tartottam és legurultunk a szabad strandig. Az ebéd úgy tűnik elmarad, mert reggel túlettük magunkat. Emő egy beschamel mártással megigazította a römerben tárolt maradékot, azzal, hogy majd estére feltálalja. Amíg én kerestem a neten egy 2012-es bélyegkatalógust CD-n, addig Emő és Áron kimentek tollasozni és csak akkor tértek meg, amikor már kezdett sötétedni. Vacsora előtt Möci bekapcsolta a szaunát.

2012. október 21., vasárnap

kínai csirkemell zöldségágyban

Amint felkeltem, elkészítettem Möcinek a kávét és mire már ők is feltápászkodtak addigra elkészítettem a reggelit is. Kint még hűvös volt, ezért bent ettünk. A kertbe már csak magamat megerőszakolva mentem ki, hogy a hűtőben nyugvó lazacot mélyhűtésre előkészítsem. A sózás, a kaprozás, a mustározás, valamint az alufóliázás még bent történt. Leáztattam egy lap bélyeget, majd lassan nekiláttam a kínai ebéd készítésének. Ennyi zöldség szinte semmilyen kajában nincs. Betettük a römertopfot a sütőbe és elindultunk egy újabb, de a tegnapinál kisebb bicikli túrára. Első állomásunk Pista bácsi volt. Pista bácsinak vittünk két lazac fejet a készülő halászléjébe, csak úgy az íze kedvéért. Nála tankoltunk egy-egy fél deci vegyes gyümölcspálinkát. Áron kérdezte is, hogy addig ő mit csináljon. Nagyon éreztem a tegnapi túra nyomait a fenekemen és egy kis izomláz is nehezítette a tekerést. Megérkezve a kúp alatt terítettünk ebédre. Olyan nap ez a mai, mint egy ajándék. A kúp alatt terítettünk. A nap hétágra süt, mintha nem vette volna észre, hogy a nyár elmúlt. A kertben csak a fák susogása és a leparkolt három bicikli. Azt látom, hogy Áron egyre közelebb kerül érzelmileg Möcihez és ez nekünk is nagyon fontos. Az ebéd utáni összebújásnál nem tudtam megállni, hogy le ne fotózzam őket. Ebéd után a régi időkhöz hasonlóan felmentem a kúckóba és megnéztem a szemhéjam belülről. Emő is követett, de később kiderült, hogy csak én aludtam. Másfél órai pihenés után Áron megjelent két kávéval és a hozzá készített két müzlis, mézes gyümölcskefírrel. Möci menetrendszerűen bekapcsolta a szaunát, ami ezalkalommal is nagyon jól esett Este felé Áron a youtube-on megkereste a Tenkes kapitányát, mi pedig sikertelenül próbáltunk keresni valamit a TV-ben. A három bringát kint hagytuk a kertben és inkább a kertkaput zártuk kulcsra. Emőke telefonált, de még nem tudta megmondani biztosra, hogy holnap meglátogat-e minket vagy sem. Beszéltünk Norciékkal is. Jól vannak. A Besh O droM magán jellegű megrendelésre éppen Tokajban lép fel. A lefekvés előtt már csak én eszegettem egy kis grillcsirke maradékot.

2012. október 20., szombat

őszi bringázás

Azt nem mondhatom, hogy túl korán ébredtünk volna fel, mert mire kiértünk a piacra már 1/4 10 volt. Csak tojást, sütni való szalonnát és káposztát vettünk. A paradicsomot azért nem soroltam ide, mert azért nem fogadott el pénzt az árus bácsi. Hazatérve nagy reggelit készítettem, aminek a fogyasztását olyan későn fejeztük be, hogy Emő úgy rendelkezett, hogy ma már csak vacsorázni fogunk. Délelőtt Möci átment a kozmetikushoz és amíg ő ott tartózkodott renováláson, addig én meglátogattam Gabikáékat. Megállapítottuk, hogy milyen nagy ajándék az, hogy ilyen szép idő van. Amikor Möci megjött, elindultunk egy hosszabb biciklitúrára. Félúton Áron bejelentette, hogy elfáradt és ő visszaindul. Mi még mentünk egy darabig, azután lepihentünk egy stégen és csodáltuk, hogy itt milyen csodálatos az ősz. Begyújtottam a cserépkályhába, hogy fokozzam a dömsödi élvezkedéseinket. Kiteregettem egy adag, még otthon beázt.atott bélyeget. Emő adott egy kis ragasztani való munkát, mert az egyik fodrászkelléke felmondta a szolgálatot Amíg Möci az ebédre melegítette a grillcsirke második felét, addig átküldtem Áront a biciklijével Feri bácsihoz, hogy heggesztessen egy hosszabbítót a kerékpár kitámasztójára, mert az ővé rövid. Emő ma is bekapcsolta a szaunát, aminek nagyon örültem. Szauna után megnéztük az X-faktort, de minek.

2012. október 19., péntek

útsó hétköznap

Áron időben és szépen felöltözve indult a suliba. Az iskolában ma tartják az október 23-i ünnepséget. Az igaz, hogy még mindig nem hozta haza az esőkabátját, de remélem, hogy nem fog esni az eső. Reggeli után átutaltam Áron ebéd csekkjeit. Azért többet, mert szóltak, hogy van egy szeptemberi elmaradása. A Solar & LED Kft. ügyvezetőjével tervezett randi elmaradt. Felhívtam, hogy ez most nem aktuális, de a BoatShow-ra tervezett együttműködésről beszélgethetünk. Azt terveztük, hogy Emőkével kimegyünk a TESCO-ba és mind a ketten bevásárolunk, hogy nekünk délután már ne kelljen ezért megszakítani a leutazást Dömsödre. Emő háromra, Áron negyednégyre ígérte magát haza. Ehhez képest 3/4 4-kor még se híre, se hamva. Miután már minden be volt pakolva az autóba, Emővel azt beszéltük meg, hogy úgy megyünk a suliba, hogy külön-külön útvonalon, nehogy elkerüljük Áront. Ennek ellenére sikerült nem találnunk. Visszatérve Emőkénél lelt menedéket. Emő átvállalta a letolást és a lelkifröccsöt. Elindulva csak a Bureknél álltunk meg. Gyorsan bepakoltunk és bekapcsoltam a szaunát, de csak olyan lightos 65 fokra. vacsorára a kész grillcsirkét tálaltuk finom zöld salátával. Mindig amikor egy magam elé kijelölt feladatot sikerül elvégeznem, befejeznem, nagy örömérzéssel tölt el. Csak arra kellene figyelnem, hogy ne tűzzek ki magam elé több feladatot, mint amennyit el tudok végezni. Ez nem mindig sikerül. Este alőkészítettem a csirkemellet a hétvégére. A felét (miután leszedtem róla a maradék cupákokat) betettem egy tál fokhagymás tejbe, a másik felét só, cukor, fehérbors, meg ilyesmi keverékébe, mert abból lesz majd a mézes szezám magos csirke a sült tésztával, de hogy mikor, azt még nem tudom. Nagyon finomat szaunáztunk, de Áron inkább korán elment lefeküdni.

2012. október 18., csütörtök

táskavizit

Remélem, hogy Áronnak sikerült a Nóra nagyitól időben beérnie a suliba. A délelőttöt arr aszántam, hogy elintézzem a Budapest Bankban a Tesco Clubcard számának átiratását és ami még ennél is fontosabb, mert Emő a lelkemre kötötte, hogy a törött szemüvegemet csináltassam meg és ne menjünk neki a hosszú hétvégének úgy, hogy autó vezetés közben neki kelljen mondani, hogy most jobb kanyar, most meg piros a lámpa. Elintéztem az ételhordókat is és ki fogom próbálni, hogy milyen a kaja itt alattunk a nyugdíjas házban. Felhívott a Solar & LED Kft. Ügyvezetője, hogy megnézhetném az ajánlatukban szereplő napkollektor rendszert Mogyoródon, mert most ott szerelnek, vagy Érden, ha a német cég nem viszi vissza, esetleg holnap elhozhatja Gazdagrétre és akkor beszélhetünk róla. Először Áron érkezett haza, de nem sokkal utána megjött Kamel is és tarthattunk egy német gyakorlást. Este rendeztünk egy kisebb családi vacsorát. Emőke ugyan hozott anyagból valami kínait evett, de mi rántott csirkecombot tejszínes donkás tésztával. Vacsi után Áronnal nem értettünk egyet, mert én szerettem volna táskavizitet tartani, ő pedig jobban örült volna, ha ezt nem teszem.

2012. október 17., szerda

tenisz

Emő ma Székesfehérvárra indult, mert ott tanyázik a Kodolányi üzemorvosa, ahol évente illik megjelennie. Reggel, amíg én durmoltam még arra is volt ideje, hogy Áront rendben elindítsa az iskolába. Nekem 11-kor volt az első kötött programom, így ráértem lustizni és komótosan reggelizni. Felhívtam Norcit, hogy élő szóban is gratuláljak a 37. szülinapjára, amit mind a kettőnknek köszönt. Kérdeztem, hogy milyen 37 évesnek lenni. Azt mondta álmos, mert Janka nem hagyta aludni, most pedig veszekszik a fiúkkal, hogy időben tudjanak odaérni a suliba. Ők kilencre járnak és elég ha 8:50-re odaérnek. Möci háromra jött meg, így 1/2 4-re odaértünk Áronért és Nóra nagyival együtt vittük a tenisz edzésre. Nóra nagyinak egy becsípődés miatt nagyon fájt a dereka, ezért Emő felajánlotta, hogy én visszajöhetek értük, de ezt nem vette igénybe, mondván, hogy a buszon sem fáj jobban mint az autóban.

2012. október 16., kedd

Ha kedd van, akkor az Belgium

Nekem jutott a feladat, hogy S. Laci meghívását, amit Tamás lemondott, visszacsináljam, hiszen az ő születésnapját jövünk össze megünnepelni. Felhívtam és sikerült anélkül rábeszélnem, hogy vonja vissza a lemondását, hogy elmondtam volna neki a meglepetést, miszerint minden az ő kedvére készül. Délelőtt elintéztem az orvosi igazolást, amit valamiért kértek a nyugdíjas házi ebéd befizetéséhez. Emőkével elindultunk a kész igazolással némi adminisztratív ügyintézéshez. Nekem háromra haza kellett volna érnem, mert Olivér jött matekra. Csak úgy tudtam hazaérni, ha Emőkét már nem vittem a következő hiovatalba, hanem a közelében kitettem. Még így is késtem néhány percet, de szerencsémre Olivér is. Áron félreértette a német gyakorlás időpont változását és így csak a végére ért haza. Emőkét megkértem, hogy jöjjön át hozzá és szervezze meg a vacsorát, fürdést és a lefekvést. Mi 1/4 7 körül indultunk el S. Laciékhoz. Útközben felvettük Tamást, mert neki meg kiment a bokája és gipszcsizmában bicegett. A kaja finom volt. Tamás kedvéért rántott csirkecombok voltak a vacsora középpontjában, de a társaság ez alkalommal nem dobott fel annyira, mint szokott. Fruzsina megpróbálta megkeresni a sífelszerelését a garázsban, de csak a sílécet találta meg, a sícipőiről fogalma se volt, hogy hol lehet. Ha a síléc jó lesz Emőnek, az is nagy segítség a januári síeléshez. Amikor Tamást hazavittük, azt mondta, ő is megnézi mivel tud hozzájárulni Emő síeléséhez.

2012. október 15., hétfő

Padlás

Emő a munkába indulása előtt lehozott egy adagot a baconba bugyolált csirkemájból és Áronnak ie megmentett néhány süteményt. Késői felkelés, nyugodt reggeli és indulás a bányába. Hogy azon is túl legyek, (ée amúgy is a bánya mellett van) bevittem a három éves törött (de már ki tudja, hol van a számlája) fokhagyma kinyomót az egyhetes fokhagyma kinyomó számlájával az IKEA-ba. Becsületükre legyen mondva, fel sem tettek semmilyen keresztkérdést, visszautalják a bankkártyámra az 1290 forintot. A bányában szerettem volna a Gazdasági Igazgatóval beszélni, de tanfolyamon volt. Levittem a huzikába az akkutöltő polcát, hogy beszereljem, de az egyik léc útban volt, így azt szereltem le és majd Dömsödön lefűrészelek belőle. Feri végignézte a kínlódásomat, miközben nekem drukkolt. Hazafele beugrottam a TESCO-ba. Fel kellett tölteni az Unicum készleteinket és Sanyi is összekészített egy lazac csomagot. Itthon jól bezabáltam a csirkemájból és a sztrapacskából és mindezt franciasalátával ettem. Ilinek felvittem egy adagot a lazacból és megbeszéltem vele, hogy Áron felmehet-e ma este hozzá és esetleg ott is aludhat-e. Délután feladtam Norcinak a szülinapi üdvözletet, benne 10 deka dióval, ami egy picit többre sikerült, mint 100 gram, ezért 500.- ft helyett 1000.- ft ára bélyeget kellett rátenni. Nem izgattam magam emiatt, hiszen ezek a bélyegek az áztatott anyagban találtattak. Áronnal megbeszéltem, hogy ha rendben van a szobája, akkor ma az Ilinél alhat. Emő időben érkezett haza, de annyira elhúzta a készülődést, hogy 1/4 7 fel kellett érte mennem, hogy ne késsünk el a színházból. Végül a darab kezdésére megérkeztünk. Lehet, hogy a Padlás jó darab, de nekem egy kicsit poros volt. Jobb ötletnek tartottam volna, ha Möci Áront viszi el erre a darabra. Én még musical-ekben is el vagyok kényeztetve (Jesus Christ, Evita, Hair és a többiek.) Bár csak este 10-re értünk haza, de azért becsöngettünk Emőkéhez és meghívtuk egy lazac vacsorára.

2012. október 14., vasárnap

Budapest-Bristol futár

Amilyen hülye vagyok 6:35-re állítottam az ébresztő órát, pedig a Forma 1 csak 7.30-kor kezdődött. A kezdésig elreggelizgettem. Maga a verseny olyan unalmas volt, hogy közben nekiálltam a konyhaablak balszárnyát triplánozni. Áron reggelire megkívánta a füstölt lazacot és a hozzáadott pirítóssal és aktívia kefirrel be is termelte. Délelőtt befejeztem a bélyegezést. Ebédre megmelegítettem a kacsa apróléklevest, de Áron kijelentette, hogy nem is éhes, így azután azt csak késő délután fogyasztottuk el. Megpucoltam egy nagy adag diót, hogy a könyvek mellé betehessem a Bristolba szakadt családomnak. A hazaútra csomagolás, kapkodással kezdődött, mert tudtuk, hogy legésőbb hatra haza kell érnünk, mert jön a futárszolgálat amelyik viszi Norcinak a kiválogatott könyveit. Az úton hazafelé még beugrottunk a kiskunlacházi TESCO-ba túró rudiért, hogy az is menjen az unokáimnak. Időben érkeztünk haza. Emőke nagyon jó dobozt készített elő a könyveknek. Mind belefért, meg ég a dió és a túrórudi is. A maradék helyet dömsödi almával töltöttem ki. A futár nem sokkal hat után érkezett. Exkuzálta magát, hogy nincs előre nyomtatott átvételi elismervénye, de mivel már több alkalommal vitt Norciéknak cuccokat, ez alkalommal ettől eltekintettem.

2012. október 13., szombat

esti film

Nagyon bealudtunk. Engem Emő ébresztett fel telefonon. Gyorsan elindultunk a piacra, meg a Dabi Vegyesboltba. Csak tojást, sütni való szalonnát és kaprot vettünk a piacon, a vegyesboltban pedig sajtot parizert és kárpát kenyeret. Itthon kihasználtuk, hogy az ősz még kegyes hozzánk és a kúp alatt terítettünk reggelihez. Áron nagyon kényszeredetten ült le befejezni a házi feladatát és azt is csak azért tette, mert utána megnézhesse a Gyalog galopp-ot. Én leáztattam a tegnap este leszabdalt bélyegeket és elkészítettem az akkutöltőnek a polcát a huzikába. Szerintem nagyon jó lett, de majd csak a felszerelés után derül ki, hogy nem szúrtam-e el rajta valamit. Este megnéztem az Első szerelem c. filmet Mryl Streep-pel. Sajnáltam, hogy Emő nincs velünk.

2012. október 12., péntek

Áron iskolai dolgai

Nagyon borongós hideg októberi napra ébredtünk. Emő már hét előtt elindult dolgozni, de Áront még 3/4 8-kor is csak nehezn tudtam elindítani. A fűtés nem működik, ezért reggeli után visszabújtam az ágyba lustálkodni és bekapcsoltam a dömsödi fűtést. Emő , hogy meg kellett kerülnie a fél várost, mert a BAH csomópontnál karambol miatt nagy torlódás keletkezett. Délelőtt elmentem a MagnetBankba elintézni a Netbank bejelentkezhetőségemet. Ebédre a Möci főzte libaaprólék levest ettem. Ebből még mindig olyan sok maradt, hogy az csak három befőttes üvegben fért el. Egyet közülük betettem a dömsödi kosárba. Délután háromkor telefonált Emő, hogy ezen a hétvégén nélkülözzük, mert ő is szeretne egyenesbe kerülni a feladataival. Nem sokkal később megérkezett Áron és egy fél óra múlva már indultunk is. A TESCO-ba csak egyedül mentem és nem is kellett sok mindent vásárolnom. Vittem egy kávét Sanyinak, ő pedig becsomagolt több mint egy kiló lazac gerincet. Utána már csak a Bureknél álltunk meg. Áron almás pitét és gombás pizzát csomagoltatott, én pedig egy kemencés lángost. Dömsödön nagyon jó meleg volt a házban. Mindent behordtunk. Elhatároztam, hogy most úgy kezdjük a hétvégét, hogy átnézem Áron iskolai dolgait. Nagyon lehangoló volt az eredmény. A leckefüzetben nem csupán a dátum hiányzott, de a leckék sem voltak felírva. A második forduló sem lett biztatóbb. Azt kértem Árontól, hogy most írjon egy emailt Kamelnek és Csanádnak, hogy mi a lecke. Áron egyikük email címét sem tudta, így kudarcot vallott. A matek házit megnéztem, de abban sem volt sok örömöm. Hibás és csúnya.

2012. október 11., csütörtök

csütörtök

Reggel olyan nehéz volt összeszedni az Áron szobájában amiket kért, hogy szégyenszemre csak késve értem be vele az iskolába. Zoli bácsi már javában tartotta a torna órát, amikor betoppantam. Odaadtam neki a 150 € előleget a januári sítáborra, azutám gyorsan elhúztam. Vennem kellett tojást a MATCH-ban, mert a dömsödit lent felejtettük. Egyedül reggeliztem és utána készültem az angolra. Délután Emőke nélkül mentem a brushupra. Nehéz, jó hangulazú, de nagyon hasznos volt az a másfél óra. Mire hazaértem Áron már megérkezett. Abban egyeztünk meg, hogy amíg nekünk programunk van, addig ő felmehet az Ilihez, de nem aludhat ott, mivel problémák vannak a suliban és itthon is. Este hatra mentünk a CITI bank marketing dumájára. Beszéltem az igazgatónővel és K. Viktorral is, akivel egyébként egy okt. 17-i időpontot is sikerült egyeztetnem. Itthon azután már közösen vacsoráztunk és Áront is elszámoltattam táska, házi feladat és a szobájának a rendje ügyében.

2012. október 10., szerda

Möci pizzája

Áron mintaszerűen kelt és készülődött az indulásra. Ma Galgahévízre mennek kirándulni. Tőlem azt kérte, hogy beszéljem meg a Nóra nagyival, ne 1/2 4-re jöjjön a sulihoz, mert ma nem lesz tenisz edzés, hanem 5-re, mert akkor érkezik vissza a busz a kirándulásról a suliba. Miután mindent megbeszéltem Nóra nagyival, délután 5 körül felhívott, hogy Áronnak vannak kívánságai, ezért átadja neki a telefont. Áron kívánsága, hogy holnap, azaz csütörtökön reggelre vigyem be az iskolatáskáját, a tornacuccát és azt a nadrágját, ami a szoba közepén fekszik. Möci sütött egy tepsi pizzát. Hogy egy kicsit javítsak a minőségén, vittem fel húsos füstölt szalonna szeletkéket, ananászt és olíva bogyót. Tulajdonképpen nagyon finom lett. No nem olyan finom, mint amilyent én szoktam csinálni, de, hogy Csabi szavaival éljek ehető volt. Möcivel kihasználtuk a szalmaözvegységet.

2012. október 9., kedd

Alap a jövőhöz

A délelőttöt úgy eltyörögtem otthon, hogy észre sem vettem, hogyan szalad az idő. 3/4 12-re értem be Hassanhoz a Műegyetemre, hogy segítsen kitölteni az űrlapot, amit küldtek.A matek elmaradt Olivérrel, de Kriszta megnyugtatott, hogy a németre Olivér és Bálint is jönnek. Így is lett, szinte Áronnal egyidőben érkeztek. A német gyatrán ment, én meg nem sütötem pizzát, mert azt mondtam, hogy majd ha tudják egyeztetni az időt a többiekkel és összeáll a régi csapat, akkor sütök csak pizzát. Hogy ne maradjanak teljesen kényeztetés nélkül, felszolgáltam a házi gyártású nápolyit. Beadtam az "Alap a jövőhöz" második pályázatomat, ami ismét abban sántít, hogy nem egy vállalkozásnak nyújt profitot, hanem az egész társadalomnak eredményes és hasznos. Emő nagyon megmoshatta Áron fejét, mert attól kezdve Áron mint egy kisangyal teljesítette a kéréseimet. Az is lehet, hogy valamilyen varázsigét mormolt Áron szemébe nézve és az regulázta meg a fiút.
Emőt elvittem L. Katihoz bulizni és azt mondta, kilenc körül hazaér, főleg, ha olyan finomat készítek, mint amilyent ígértem.
Lazacos farfalle volt az igérvényben és amíg Áront kikérdeztem a leckéjéről, el is készült a mű. Áron egyedül evett belőle, mert én szeretném megvárni Emőt és azt mondta, hogy nagyon finom volt.

2012. október 8., hétfő

Eltört Áron szemüvege.

Emő se kelt túl korán, mi pedig még annál is későbben. Mire Emő beért a munkahelyére már kilenc óra is elmúlt, de nem nagyon izgatta magát  emiatt. Lassan én is elindultam a bányába. Lementem K. úrhoz a DVD-ért, amit Áronnak vett fel és amennyire lehetett téliesítettem a huzikát. Kiengedtem a víztarályból a vizet, kinyitottam a csapokat és kicsavartam a víztelenítő szelepeket. Kiszereltem az akkumulátort, amit még nem tudom, hogy hol fogok tárolni, de annyi biztos, hogy nem a huzikában.
Az IKEA-ban vettem egyet, s mást. Fokhagyma nyomó az eltört helyett és fali mosdószer tartó polc a dömsödi felső zuhanyozóba. Aminek nagyon megörültem, az egy 36 LED-es soros világítótest, amit azonnal megvettem Emő konyhájába. Szerintem ez fog neki tetszeni, mint pótlólagos szüli napi meglepetés. Az IKEÁ-ban meg is ebédeltem. Svéd húsgolyók főtt krumplival és valamilyen barna szósszal meg áfony a lekvárral.
Utána a TESCO következett: ásványvíz, sör, lazac és onnan már csak egy ugrás a PRAKTIKER. Emőkének megvettem a purhabot, Emőnek pedig a tűzőgép kapcsokat. Erőt vettem magamon, hogy (kost was es wolle) befejezzem a dömsödi konyhaablak bal szárnyának a triplánozását is és utána már csak akkor fogom folytatni, ha találok költségcsökkentő megoldásokat. Megvettem tehát az alumínium távtartó csöveket. Mire hazajöttem, már nagyon elfáradtam az egész napos kaufolásban.
Emő és Áron szinte egyszerre értek haza. Áronnak a suliban eltört a szemüvege. Ha a hétvégén nem fogom tudni megjavítani, akkor az újabb 30.000.- forint. Emőkével felmentünk és felszereltük a meglepetést. Utána Emővel kávézkodtunk, majd hagytam, hogy nyugodtan vasaljon egyedül. Ilyenkor mint mondani szokta, vasalás közben újragondolja az életét.
Később Emőkével lementünk az orvosi rendelőbe, hogy kapjunk egy igazolást a házhoz hozott ebédhez, de sajnos a mi háziorvosunk szabadságon volt.
Megint egy csomó pénzt kellett Áronnak befizetnie a szerdai osztálykiránduláshoz. Átnéztem az elkészített leckéit. A matekban találtam három hibát, de érdekes módon, amikor azt kértem, hogy keresse meg a három hibát, akkor ő is megtalálta. Ebből csak az következik, hogy amikor elkészül a házi feladatával, akkor ő maga nem ellenőrzi le.



2012. október 7., vasárnap

Vénasszonyok nyara

Vasárnap a lustálkodás napja. Áron persze már korán reggel ült a számítógép előtt. Az idő fantasztikus, olyan gyönyörűen süt a nap, hogy akár még nyár is lehetne. Áronnak nem akaródzik összeszedni az almát, pedig Nóra nagyinak megígértük, hogy viszünk pár szemet. Inkább tollasoznak egy kicsit Emővel. Reggeli után befejezem a bélyegek áztatását és nekiállok az elmaradt lazacgerinc tisztításnak. A nyesedékeket átvittem Dezső bácsiék macskájának és mielőtt még bepácolnám, Emő átvisz néhány szeletet Béniéknek. Kíváncsi vagyok, hogy mit sikerül belőle kisütni.
Áron mímeli a leckeírást, de majd a körmére nézek. Emő nekiáll az ebéd készítésének. Főzött egy finom krumplilevest, lazacot sütött és hozzá hagymás-alma köretet. Kint a kúp alatt terítettünk, amihez a vénasszonyok nyara szolgáltatta a hátteret. Aki rendesen megette az ebédet, az kapott egy szeletet a diótortából. Áron kibulizta, hogy aki nem ette meg rendesen az ebédet, az is kapjon.
Bélyegek préselése után elkészítettem az éléskamra felső polcát.
Átvittem Gabikáékhoz Rokkónak a csontokat és megkonzultáltam Ferivel a gőzborotva javításának módját.

Korán összepakoltunk és indultunk, mert megbeszéltük Emő apukájával, hogy hazafele meglátogatjuk őt Soroksáron. Vittünk neki egy üveg bort, meg néhány szem almát. Meg akart kínálni minket lecsóval, de mi nagyon jól voltunk lakva. A ház amiben lakik, inkább nevezhető kalyibának, de a kertben található lomokat Áron nagyon izgalmasnak találta és megbeszélték Pista bácsival, hogy ő máskor is fog ide jönni és majd hozza a horgász felszerelését. A kilátás a soroksári Duna ágra valóban fantasztikus, de a ház állapota siralmas.
A kertben bakon van egy árboc nélküli 20 lábas Jolle, aminek a mahagóni teste be van vonva másfél mázsa üvegszállal erősített poliészterrel. Istvánnal megbeszéltük, hogy abból lehetne csinálni egy működő hajót.
Elkezdtünk az egyetemi éveinkből anekdótázni, majd hét körül elbúcsúztunk.
Felhívtuk Nóra nagyit, hogy mit szólna, ha felugranán hozzá is, vinnénk néhány szelet tortát, meg egy kosár almát. Nagyon örült mindhármunknak.
Amikor hazaérkeztünk Emő vitt föl Csabinak a vasárnapi menüből, majd mi is megvacsoráztunk. Itt kurva hideg van a lakásban. Közel sincs meg az a finom 20-21 fok, mint Dömsödön. Jó ha van 17-18 fok és a fűtésre még legalább egy hetet kell várnunk.

2012. október 6., szombat

Emő szülinapja

Viszonylag korán keltem. Először is felköszöntöttük Emőt a születésnapja alkalmából. Emő és Áron leszavazta, hogy együtt menjünk a piacra, így rám maradt a feladat. Az idő nagyon csípős volt. Gyorsan bevásároltam és elkezdtem készíteni az ünnepi reggeli nagy attrakcióját, a kapros mustáros füstölt lazacfilét a fokhagymás pirítóson. Közben begyújtottam a cserépkályhába.
Alig szusszantam egy kicsit, kezdhettem készíteni az ünnepi ebédet. Emő sokat segített, de a három féle, egyenként is macerás kaja készítése az egész délelőttre rátelepedett. A legnagyobb segítség az volt, hogy el tudta érni Áronnál, hogy amíg mi készítjük az ebédet, addig ő üljön le és írja a leckéjét.
Elsőnek a diótortához kezdtem. Elővettem a szakácskönyvemnek az ide vonatkozó Vikitől beírt fejezetét és pontról pontra betartva Viki utasításait, készült a diótorta. Amikor két fázis között volt egy kis idő, akkor előkészítettem a bufallói csípős csirkeszárnyhoz a csípős és a nem csípős kenőcsöket. Talán ez a fejezet a legmacerásabb az egészben. Amikor már kitettem hűlni a diótorta tésztáját (amiben természetesen egy szem liszt sincs), kezdhettem sütni a szárnyakat. Panír, fritőz, kenőcs, sütő. Végül nekiálltam a görög salátának, de ebben Emő átvállalta a nehezét. A kész diótorta bekerült a hűtőbe pihenni néhány órát, mi pedig kezdhettünk ebédelni. Csak azért bírtuk délután négyig étlen szomjan, mert jól bereggeliztünk. Később a kávéhoz még a diótortát is megkóstóltuk. Drága Róza szavaival és hanghordozásával Íísteni volt.

2012. október 5., péntek

csúszás a pénteki indulásban

Áron egy kicsit késve jött meg Ilitől és a reggelit is úgy elhúzta, hogy csak 3/4 8 után indult el a suliba. Ami fontos, hogy jókedvűen jött és jókedvűen ment. A reggeli ébredés és felkelés után csak egy órával kezdett derengeni, hogy mit is álmodtam. Eddig ez mindig közvetlenül az ébredés után történt. Ráadásul nem is tetszettek a történtek, amiről álmodtam.
A reggelizés után a napi parancsnak megfelelően, előszőr kisebb műanyag dobozokba kiporcióztam a tegnapelőtt puhára főtt almát. Ezzel a nagy lábas ugyan felszabadult, de most meg a dobozoknak nincs helye. Fel kellene adnom egy házassági hirdetést: "Szabad mélyhűtő hellyel rendelkező hölgyek társaságát keresem. Komoly szándékúak kerüljenek." De ezt sem tehetem, mert én magam nem vagyok szabad. Abban reménykedem, hogy hazajön Emő és majd megoldja a problémát.
Folytattam a dió törést egészen addig, amíg meg nem lett a 30 deka, ami a holnapi diótortához szükséges. Közben feltettem a lecsót főni, majd jelentést tettem Emőnek, hogy a kiadott feladatokat teljesítettem.
K. Pétertől kaptam egy dömsödi telefonszámot, akiről azt lehet tudni, hogy ott helyben vállal gyümölcsökből pálinka főzést. Ez egy magamfajta kezdő alkoholistának duplán jól jönne.
Amikor Emő hazajött együtt ebédeltünk.  Emő meghozta az ünnepi kajához a csirkeszárnyakat. Áron most jelentette be, hogy nem indulhatunk Dömsödre, mert neki ma délután Mazsola avató ünnepsége van. Nagyon haragudtam Áronra, hogy ha kedd óta tud erről a programról, akkor azt miért ma délután közli velünk. A balhé közepette Áron el is pityeregte magát, de azután jött a felmentő sereg. Emőke átvitte magához, hogy megvígasztalja, nálunk meg lobbizott, hogy Áron hadd menjen a buliba, mi pedig, addig menjünk el bevásásrolni. Átírtuk a délutáni programot. Áron ment az ünnepségre, mi pedig összepakoltunk mindent Dömsödre, majd Emővel és Emőkével elindultunk a TESCO-ba. Emőkét beavattuk a lazac gerinc vásárlás mikéntjébe, mi pedig össze vissza vásároltunk mindent a holnapi szülinapi ebédhez. Hat fele elmentünk Áronért a suliba, hazavittük Emőkét és indultunk Dömsödre. Szokatlanul későn és már sötétben érkeztünk a bázisra. Gyorosan  megvacsoráztunk. Bepácoltam a füstölt lazacot az ünnepi reggelihez, még lefekvés előtt néztem egy kis TV-t, de hamarsan követtem Áront és Emőt a lefekvésben.

2012. október 4., csütörtök

MOM Park

Szokatlanul korán kellett felkenem. Azt hiszem, egy kiscit már el vagyok lustúlva. Régen meg se kottyant, ha 3/4 7-kor fel kellett kelnem, most meg ez egy teljesítménynek számít. Hétre lementem az orvosi rendelőbe egy rutin vérvételre és csak utána kezdtem hozzá, hogy összecsomagoljam az Áronnak beviendő cuccait. Bár ő csak a keményfedelű füzettartót kérte, de ha már ott jártam az íróasztalánál, akkor észre kellett vennem, hogy a tolltartója is itthon van és abban csak 3 kitört hegyű ceruza árválkodik. Gyorsan kerestem bele még vagy tizet, kihegyeztem őket és indultam a suliba. Az osztályterműkben nem volt senki, mert ők már tornaórán voltak. Rátettem a táskájára a csomagot, amiben vittem még egy szép piros almát is. Visszajövet kezdtem a reggeli készítéshez.
Kicsit pucoltam a diót, majd átmentem Emőkéhez meghallgatni a zongora óráját. Az ebédet a kínaiban költöttem. Emő felhívott, hogy láttam e Norci új bejegyzését. Norcikám végre folytatta a blogját, amitől megmelegedett a lelkem.
Kora délután Emőkével együtt indultunk el a brushup-ra. Hazafele egy kicsit felkapta a vizet, amikor elmondtam neki, hogy miért és miképpen tervezzük, hogy Emő migráljon a MKB-ből a CITI bankba. Egy kicsit megnyugodott, amikor megértette, hogy csak a kedvezőbb kondiciók irányába fogunk elmozdulni. Mire hazaértünk Áron már megjött a suliból és Emő kezelésbe vette. Addig nem engedte fel Ilihez, amíg a szobájában nem csinál rendet.
Fél hat fele indultunk el a MOM Parkba. Ott derült ki, hogy a rendezvény, amire mentünk az nem ma, hanem a jövő csütörtökön lesz. Emő egy pár cipő vásárlásával vígasztalta magát a DEICHMANN-ban. Én az egészet a saját hülyeségem számlájára írtam és hogy jóvátegyem a bűnömet, meghívtam Emőt egy olasz kajára. Először úgy tűnt, hogy nagyon jóllaktunk, de mire hazaértünk Emő bejelentette, hogy éhes. Gyorsan lehozott két franciakrémest, ami enyhített valamit az éhségén.

2012. október 3., szerda

tenisz edzés

Áron időben indult el a suliba, de nagy mérgelődésemre se fogat nem mosott, se a német könyvét nem vitte magával, pedig erről reggel többször is beszéltünk. "Igen, igen, rendben van Apa", azután a végén mégsincs rendben.
Sikerült S. Lacinak megszerveznem, hogy a kazánja javításához soronkívűl kimenjen B. úr, aki már nálam is és Norciéknál is javította a fűtési rendszert.
 A megpuhult és kihűlt két nagy lábas almát összeöntöttem egy lábasba és további intézkedésig lefedve betettem a hűtőbe.Elindítottam a mosogatógépet és reggeli után nekiálltam diót törni.
A bélyegeket az utolsó darabig betettem a préselőbe és 11 óra után már kezdtem türelmetlenkedni, hogy mikorra lesz kész az autó, ezért felhívtam P. urat. Mire odaérek készen lesz, hozzak 46.000.- forintot magammal. Másoktól is hallottam, hogy a rendszeres szerviz nem olcsó mulatság, de fontos.
Egykor már hazafele gurultam az autóval. A kínaiban ebédeltem és utána hívtam a Nóra nagyit, hogy egyeztessem vele a szokásos szerdai félnégyes találkozót Áron iskolájánál. Nagyi úgy döntött, hogy neki a csütörtöki nap jobb lenne, ezért ma nem jön a teniszre. Azzal nem tudtam meggyőzni, hogy Áronnak az átlagosnál nagyobb szüksége van az életben a biztos kapaszkodókra és az nem tesz jót neki, ha a napirendje, vagy a hetirendje gyakran változik. Végül nagyi is megjött a tenisz edzésre. Vittem Áronnal egy zacskó dömsödi almát, aminek nagyon örült. Gyula kimondottam jó edző, nagyon figyel arra, hogy mindenkinek legyenek sikerélményei az edzés alatt. Emiatt Áron nagyon élvezi a szerdai tenisz edzéseket. Közben lebonyolítottam egy körtelefont és a szokásos keddi pizzával egybekötött német gyakorlást ezentúl csütörtökönként fogjuk tartani. Nagyit és Áront elhoztam az Eleven Centerig és ott tettem fel őket a 139-esre. Áron utolsó kérése az volt, hogy reggel nyolcig vigyem be a suliba a keményfedelű füzettartóját. Este még felhívtuk Zoli bácsit (Áron osztályfőnöke) és érdeklődtünk, hogy mi is csatlakozhatnánk-e a januári Gerlitzen sítáborhoz.
Emő finom vacsorát kreált. Sültvirsli párolt hagymás almával. Ittunk hozzá egy kis sört, azután lementünk hozzám angolozni. Viszonylag korán feküdtünk le.

2012. október 2., kedd

Elöntött minket az alma

Aki több évtizeden keresztül rendszeresen hallgat klasszikus zenét, azt reggelente a Bartók rádióban sok barátja, ismerőse köszönti, és ez jó. 1/2 8-kor benéztem Áron szobájába, ellenőrizendő, hol tart az indulással, meglepve láttam, hogy még javában alszik. Nagyon gyors mosdás és öltözködés után 3/4 8 előtt elindult a suliba. Még sikerült a kezébe nyomnom egy megmosott almát.
Reggeli után, meggyúrtam a megkelt pizzatésztát és leültem készülni a mai matematikai logika órára. Elkezdtem bepótolni a blogom tíz napos elmaradását. Néhol voltak beírva kulcsszavak, de néhol még az sem.
Nekiláttam a pizza gyúrásának és a feldíszítésének. Mire mindennel elkészültem megérkezett Olivér.
Szerintem jól sikerült Olivérrel az első foglalkozás a matamatikai logikáról, pedig ilyenről még soha nem beszéltem összefüggően egy órán keresztül. Mire végeztünk megjőtt Áron és Bálint is. A német gyakorláson csak négyen voltunk összesen, de a megsült pizza emelte a gyakorlás színvonalát. Közben hazajött Emő és pizzázás közben még ő is diskurált a fiúkkal. Utána Olivér, Bálint és Áron játszottak valamit Áron szobájában, Emő meg lepihent egy kicsit a hálóban.
Elraktam a tegnap leáztatott bélyegeket a préselőben és elővettem egy online sakkot.
Később még nekiálltunk az almákat megpucolni. Lassan már a fülemen is alma folyik ki. Finom, finom, no meg sajnálnám kárba veszni, na de ennyit ki tud megenni? Möci feldarabolta és a felkockázott almát odatette két nagy (szerintem 5 literes) lábosban puhulni. Meghagyta, hogy mielőtt lefekszem zárjam el alattuk a tűzhelyet.

2012. október 1., hétfő

60000 km-es átvizsgálás

Emő már 3/4 7-kor felkelt és hamar el is indult, de minket hagyott még egy kicsit visszaaludni. Áron is időben indult el, én pedig csak reggeli után olyan 1/4 9 fele mentem, először a postára (hülyék havi takarékoskodása), majd a bányába.
K. úrral megbeszéltem az Áronnak szánt "Halál ereklyéi" második részét legyen szíves letölteni.
Hazafelé kíváncsiságból beugrottam egy másik üvegeshez, mert sokallottam a dömsödi 5300.- Ft/mn árat. Hát a Möcinek lett igaza, itt Budaörsön 8500.- Ft/mn az ár.
Felhívtam a Renault Baumgartnert és Posta úrat a 60000 km-es szerviz árát illetően. A Posta úr a feléért vállalta, de fékbetéttel az is 50eFt körül jár. Azonnal el is vittem neki az autót. Azt ígérte szerda dél körülre készen lesz. Nem volt bonyolult onnan a világ végéről hazajönni: HÉV, 4-es, 53-as, 153-as. Amikor hazaértem konstatáltam, hogy a lakáskulcsom az autóban maradt, így Kati nénitől el kellett kérnem két napra a nála lévő lakáskulcsomat.
Délután nekiálltam megdagasztani a pizza tésztát. Áron közben szakmai tanácsokkal támogatta a munkát.