Csirkeleves balhé

Egy darabig csak mondtam, csak mondtam Áronnak, hogy mennyi az idő, azután egyszer csak eltűnt. Ekkor már olyan ¼ 8 lehetett.

Lassan én is készülődtem a felkelésre. Ilyenkor program szilánkokból próbálom összeállítani a nap tervét. Ha sikerül a prioritásokat is beállítani, akkor rögzítem.

A ma délelőttre tervezett ERSTE bank látogatást áttettük péntek délelőtt 11-re.

Dél körül elindultam a NISSAN Gablini-be, hogy Konkoly úr segítségével benyújtsuk az állami támogatáshoz szükséges kérelmet. Autóm nem lévén a TESCO busszal közelítettem meg az irodát. Egy darabig eljutottunk, de mivel sehol nem találtam meg az adókártyát, a száma pedig nem volt elégséges a kérelemhez átmenetileg feladtuk.

Hazajövet a Katika gombás tésztáját ebédeltem és próbáltam utána nézni, hogyan lehet a „nem találom” adókártyát pótolni.

Áron úgy jött haza, hogy hozott egy 2-est, meg egy 3-ast. Azt kértem tőle, hogy addig ne kapcsolja be a számítógépet, amíg az olasz leckéjét nem tanulja meg. Mégis bekapcsolta, én meg „mégis” elvettem tőle. Nagy balhé kerekedett belőle, még a ház is beleremegett. Azután megtanulta, én meg visszaadtam a notebookját.

A vacsora sem ment simán, mert ő nem szereti a csirkelevest.

Intra Oral mikrokamera

Áron reggeli indulása 7:15-re sikerült. Én az egész induláshoz csak annyit tudtam búcsúzóul szólni, hogy a kosárban lévő almát vigye magával.

Nem sokkal 8 óra előtt ébredtem.

Adri telefonált, hogy csak azután tud indulni hozzánk az XP-s notebookjával, amikor a szerelő már végzett a rendelőben a pneumatika rendbe hozásával.

Mire Adri megjött, már én is felkeltem. Hozott két üveg házi készítésű baracklekvár, amiből az egyiket Áron, a másikat Emőke kapta.

A konyhaasztalon kezdtünk neki a kínai (Intra Oral) mikrokamera telepítéséhez az őskövületnek számító XP-s Compaq notebookra. Nem teljesen zökkenőmentesen, de végül sikerült feltelepíteni és még próbafelvételeket is készítettünk vele.

Utána átmentünk Emőkéhez. Egy finom tea mellett beszélgettünk. Helyesbítek: beszélgettek, mert a két nő mellett én szóhoz se jutottam.

Végül én vetettem véget a beszélgetésnek, mert el kellett vinnem a Scenic-et Csepelre a Posta Lacihoz a turbó felújítása végett.

Emőke megkapta a neki félretett harmad tortaszeletet, a csirkelevest, a grillcsirke maradékot és indultam. Emőke készített az útra innivalót. Hamar odaértem Posta úrhoz és mindössze annyi volt a kérésem, hogy az autó péntek reggelre átvehető legyen.

A visszautat a tömegközlekedésen a "Wolf of Wall Street" olvasásával töltöttem.

Itthon már várt Katika főztje, egy kis töltött káposzta, ami nem túl diétás, de annál finomabb volt.

Közben Áron hazaért a suliból. Emőke őrmester kezelésbe vette és megbeszélték a mai programot: addig lóghat a neten, amíg Emőke angol órán van.

Angolórája előtt még készített egy íííísteni (Róza ezt mindig sok hosszú í-vel mondta) brokkoli krémlevest, majd balra el.

Áron úgy döntött, hogy a hűtőben lévő csirkemell filéből fog valamit alkotni. Hát nem tudom, hogyan csinálta, de nagyon finom omlósan puha sajtos, tejfölös szeleteket sütött belőle. Egy szó, mint száz: a lányom és a fiam jobb szakács, mint én vagyok.

Saul fia

Már jóval nyolc előtt felébredtem, de nem volt kedvem felkelni, mert tudtam, hogy a szurival kellene kezdeni a napot. Inkább lustálkodtam még egy órát és közben minden fontosnak vélt dolgot megnéztem a neten, egy-két levelet meg is válaszoltam és csak 9-kor keltem.

Minden tanítványomnak küldtem egy „Let’s talk in English” Videót.

A reggeli olyan későre húzódott, hogy még akkor is reggeliztünk, amikor Judit és Levente meglátogattak.

Judit hozott egy tányér krémes tortát és egy angolul megválaszolandó levelet, Levi pedig felment Áronnal játszani egy Backgammon-t. Juditnak ma van a szülinapja, fel is köszöntöttem és megkapta a nagyi ránk hagyott pénztárcáját (persze üresen).

Délután még elültettem néhány sor hónapos retket, mivel arra is az volt ráírva, hogy február-március és a jövő héten már március lesz.

Háromkor megettünk egy-egy tányér csirkelevest és a Mannának is juttattunk belőle.

Kezdődhetett az összepakolás és a zsalugáterek bezárása, amiben Áron vajmi keveset tudott segíteni, mert Internet.

Szerencsére még világosban hazaértünk, de Emőke nem volt itthon, mert valószínűleg népi táncolni van. A Judittól kapott tortát igazságosan elharmadoltuk és az Emőke részét a hűtőbe tettük.

Áron még leszaladt venni Mannának száraz és nedves kaját. Magunknak megmelegítettük a grillcsirke maradékát, de juttattunk belőle Mannusnak is.

Áron csak 11 óra után volt hajlandó lefeküdni.

Találtam a neten egy Érdi vállalkozót, aki aquaponiás rendszereket épít. Lehet, hogy fogok kérni tőle egy 4-6 m3 -es rendszerre ajánlatot.

Én nagyon készültem, hogy megnézem a „Saul fia”-t, de nekem egy csalódás volt. Meggyőződésem, hogy aki átélte, illetve túlélte a holokauszt borzalmait, az értette a film minden részletét, de én a felét se. Tudtam, hogy meg kell nézni, de ennyi.

Javított kenyérsütés

 

Nyolc óráig tartott a lustálkodásom. Áron szokás szerint kérte, hogy egyedül menjek a piacra, mert ő még szeretne aludni.

Tojást és szeletelt angol szalonnát vettem, no meg 5 dkg élesztőt, mert a múlt héten sütött kenyérnél szerettem volna jobbat sütni. Az ugyanis kívül kérges lett, míg belül néhol nyers maradt.

Visszafele beugrottam a patikába, mert a Béres cseppeket otthon felejtettem.

Reggelire megsütöttem két szelet angol szalonnát és sok szelet bundáskenyeret. Hozzá a répás salátából és majonézes céklából ettünk.

Bekevertem a sütni kívánt tésztát, bele tördeltem nyolc szem diót és félretettem, hogy hadd keljen.

Az ajtó elé kitett csirkelevesnek leszedtem a zsírját.

A vetőmagok között találtam tavalyi paradicsom magot, amit már februárban el lehet vetni. Nosza, négy-öt sorban elvetettem a nemrég felásott ágyásba. Abból fogom látni, hogy még jók, ha két-három héten belül kikelnek.

Átmentem Gabikáékhoz. Kávéztunk, beszélgettünk, a villanyautó is szóba került. Eljövet Feri visszakísért, mert szerettem volna, ha Zita megnézi a Mi Micsoda könyvsorozat itt lévő példányait. Odaadtam Ferinek mind a 11 magyar nyelvűt, amik itt voltak. A német nyelvű Was ist Was-okat nem adtam, mert Zita angolul tanul.

A megkelt kenyértésztába még kellett egy kis lisztet gyúrnom, mert nagyon híg maradt. Utána befektettem a römer topf-ba egy sütőpapíron és 220⁰ C-ra állítva a sütőt beküldtem 35 percre. Utána 180⁰ C-ra átállítva levettem a römer topf tetejét és tovább sütöttem. A kenyér végül király lett.

M. Marika elhozta Emőke nadrágját, amibe új zipzárt tett, de nem fogadott el se anyagköltséget, se munkadíjat.

Délután öt óra is elmúlt, mire Áront le tudtam csalni, ebédelni. Áron a levesen még igazított egy kicsit, mert szerinte túl sűrű volt és felengedte egy kis vízzel, majd rottyantott egyet rajta.

Az ebéd finom lett és Mannának is jutott a sok aprólékból.

Este még letöltöttem az Antigoné-t és el is kezdtem olvasni, de a nyelvezete miatt nehezen ment..

e-mobi regisztráció

7:33-kor ébredtem, de addigra Áron már nem volt sehol.

Optimista módon bekapcsoltam a fűtést Dömsödön.

Az e-mobi regisztrációjánál valamit rosszul csinálhattam, mert a regisztráció megerősítése nem sikerült. Konkoly úrnak megírtam, mert ez nélkül nem tudja elindítani a másfél milliós állami támogatást, de ő ebben nem tud segíteni, mert IP cím alapján le vannak az e-mobi oldaláról tiltva. Ezért inkább felhívtam az e-mobi help-et és még e-mail-en is elküldtem a problémát.

A villanyautókra egyre szélesebb a rálátásom és úgy gondolom, hogy a technikai fejlődésük a következő évtizedekben sokkal dinamikusabb lesz, mint a belsőégésű motoroké. Az is előfordulhat, hogy egy ma megrendelt villanyautó, amit csak három hónap múlva tudnak szállítani, az holnapra már az elavultak között áll a sorban.

Ami az elektromos töltőállomások számát illeti, Magyarország ebben is le van maradva a szomszédos országok mellett, Norvégiát nem is említve, mert a norvégokkal szemben a lemaradás több, mint egy nagyságrend. Nálunk 1000 töltőállomást terveznek, a norvégoknál már 15000 van.

Katika pizzát hozott ebédre, Emőke pedig átjött egy kicsit rendet csinálni, hogy Katika meg ne ijedjen a hétvégén, amikor mi nem leszünk itthon és bemegy takarítani.

Áron csak 4 óra után jött haza, de addigra én már majdnem mindent összekészítettem az induláshoz. Áron még tett egy halvány kísérletet arra, hogy mi lenne, ha ő Budapesten maradna, mert akkor ő egyedül nyugodtabban tudna tanulni. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy minden tanulás nélkül tudna akár éjjel 1-ig is lógni az Interneten, főleg akkor, ha hagynék neki némi pénzt, hogy vehessen (kaja helyett) valami rágcsát és valami innivaló ragacsot.

Ezzel szemben határozott voltam és kértem, azonnal tegye be Mannát a hordozókájába és induljunk.

A TESCO-ban elfelejtettünk!!! Venni Unikumot. Sok zöldséget és csirkeaprólékot vettünk.

Hat óra tájban értünk le a bázisra. Mindent kirámoltunk és utána szabadfoglalkozás.

Most ½ 9 van. Áron azóta lóg a neten. Bár a TESCO-ban (KFC) bekajáltunk, de vettem egy grillcsirkét és hozzá kímélő salátát (reszelt sárgarépa, fehérrépa édes lében), mert ami itt van kovi ubi az nekem tilos.

Főztem egy nagy fazék csirke levesét sok-sok zöldséggel, mert azt szabad ennem és rengeteg csirkeaprólékkal (máj, zúza, szív, nyaka, szárnya), mert azt meg Manna szereti.

A kész levest lefedve kitettem az ajtó elé, hogy holnap le tudjam róla szedni a zsiradékot.

Leültünk vacsorázni. A grillcsirkéből egy két alkatrészt megmelegítettem a mikróban és hozzá a kímélő savanyúkat ettük.

Nem ellenőriztem, hogy Áron mit csinál a neten, mert azt ígérte, hogy holnap reggel fog foglalkozni az iskolai dolgokkal.

NISSAN Gablini

Bár csak később ébredtem, de szerintem Áron időben elindult.

Egy nagy bögre tejjel befaltam a megmaradt szendvicset és vártam Száki Sanyikát, aki ½ 9-kor meg is érkezett. El is kezdtük írni a Toyota reklamációs levelet, de ½ 10-kor már indulnunk kellett a NISSAN Gablinihez.

Konkoly úr fogadott és mind a kettőnket kezelésbe vett. Sanyikát elvitette tesztvezetésre, velem pedig elkezdte a LEAF adásvételi procedúrát, ami nagyon hosszadalmasra sikerült, de úgy néz ki, hogy hasznos volt, mert talált egy teszt autót, ami a másfél milliós támogatáson és a 600.000.- forintos Nissan kedvezményen felül 6000 km futásteljesítménnyel, mint bemutató autó, további 1,5 millióval lenne olcsóbb és három hónap múlva átvehető lenne. Így a 10, 9 milliós listaárú méregdrága autó ára: 7.300.000.- még mindig nagyon drága, de már kezd közelíteni egy elviselhető  szinthez.

Sanyikának a tesztvezetés után is nagyon tetszett az autó és azt mondta, megbeszélik otthon.

Amikor hazaértem, Katika hozott át ebédet, nem törődve azzal, hogy a főtt karfiol is rajta van a diétás tiltólistán, én pedig a felét könnyelműen megettem.

Amikor Áron hazajött, elmagyarázta, hogy az a tanár hibája, hogy ő ma a Dráma és Tánc -ból miért kapott csak hármast.

Áron megvacsorázta a rántott karfiol másik felét.

Minden a diéta körül forog

Áron természetesen rendcsinálás nélkül és csak jóval 7 óra után indult el a suliba. A két szalámis, sajtos zsemle közül csak az egyiket vitte magával, így a másikat megreggeliztem.

Felhívtam a Konkoly urat, hogy tudjunk haladni a Nissan LEAF ügyében és kértem, hogy holnap 10 órakor fogadjon minket Száki Sanyival.

Katika hozott át egy tányér brassói apró pecsenyét krumplival.

Emőke lányom nagy örömömre beiratkozott egy angol nyelvtanfolyamra. Közösen átnéztük az első órán ott készített jegyzeteit. Szerintem jól fog haladni, mert úgy érzem, hogy jó a nyelvérzéke. A fontos, hogy rendszeresen foglalkozzon az angol nyelvvel, hogy azt a tanuláson felül több oldalról támadja meg (könyv, DVD, háttér hanganyag, stb.) Majd én is fogok küldeni neki anyagokat.

Amikor Áron hazaért, kértem, hogy a nagy halogatás után a szobájába tegyen végre rendet.

Lementem a háziorvosi rendelőbe. A doktornő megnézte a zárójelentést és csak megerősíteni tudta a legszigorúbb diétát. Nem lehet az étel csípős, fűszeres. A száraz húsokhoz sem ehetek savanyúságot. Nem ehetek almát, narancsot, viszont ehetek főtt krumplit, köménymag levest, bőre nélküli baromfit, ha nem zsírosan készül el. A március közepén elvégzett nyombéltükrözés után jöjjek vissza és akkor majd megbeszéljük, hogy mikor lehet a Fraxiparinról visszaállni a sincumar-ra.

A kis kínaiban vettem amerikai mézes csirkét, a CBA-ban pedig két császárzsemlét, sajtot, és főtt füstölt tarját reggelre.

Most már 1/2 8 van és Áronnak még nem sikerült a szobájában rendet csinálni. Hívtam vacsorázni, de arra is csak nagy nehezen hagyta el a számítógépét. Végül külön vacsoráztunk, mert Áron azt mondta, hogy ő még nem éhes. Minden esetre rátukmáltam a brassói felét, mert úgy ítéltem, hogy az a diéta határon felül van.

Kértem, hogy az egyik császárzsemlét készítse el magának tízóraira, míg a másikat hagyja meg nekem.

Tíz óra fele már felemeltem a hangom: Tessék, azonnal kikapcsolni a számítógépet.

Dömsöd - Budapest

Nyugodtan megreggeliztem és csak arra kellett figyelnem, nehogy megint ott hagyjam a tápegységet.

A buszmegállónál még maradt arra is időm, hogy bemenjek a Miskolczikéhoz, hátha otthon van az ember és tudok néhány szót váltani vele az Aquaponia házról, de nem volt otthon. Így elértem a 10:50-es távolsági buszt, ami nagyon gyorsan végül 12-re ért a Népligetbe, ahonnan fél óra alatt hazaértem. Az autóbusz utat hazafelé is nagyon ól ki tudtam használni a könyvolvasásra.

Ebédre ettem egy tányérral a bolognaiból, amit Áron és Emőke tegnap főztek.

Itthon lepihentem és mindent intéztem, amit a neten és telefonon keresztül intézni lehet.

Áron is Emőke is megjöttek és lementek egy nagyot sétálni a Mannával. Vacsorára a Kati néni hozta cukkinis tésztába kóstoltam bele.

Áront, bár kértem, hogy először csináljon rendet a szobájában és csak utána Internetezzen, de halogatta, hogy majd meglesz, végül este 10 órakor azt mondta, hogy inkább korábban kel fel holnap és akkor fog rendet rakni.

Bárdos Katinak üzentem, hogy meglátogatnánk, hogy konzultáljunk Áron iskolai és itthoni problémáiról.

Én még írtam egy köszönő levelet Villányi tanár úrnak, azután én is nyugovóra tértem.

lekéstem az utolsó buszt

Áron 7:15-kor indult el én pedig elhatároztam, hogy reggeli után, előbb elintézem az MKB Önkéntes Nyugdíj Pénztár ügyet és utána kiviszem az autót a Posta úrhoz. A telefonos egyeztetéskor kiderült, hogy a Posta úrnak ez a hét nem jó, de ha holnap felhívom, akkor már fogja látni, hogy a jövő hét jó-e.

A program akként változott, hogy akkor tömegközlekedéssel megyek az MKB-ba és onnan lemegyek Dömsödre a notebook töltőért.

Az MKB-ban simán ment minden, de egy-két hétbe beletelik, amíg a pénz átkerül a folyószámlámra. Az egész procedúra nem sürgős, mert amúgy is csak a villanyautóhoz kell majd a pénz, addig meg még van mit rendbe hozatni a Scenic-en.

A MOM-ból 61-es villamos, M2, M3 és a távolsági busz. Ez elég hosszú menetidő, de én teljesen ki tudom használni, mert az úton végig olvastam a The Wolf of Wall Street-et és az ismeretlen szavakat kiszótároztam.

Dömsödön mindent megtaláltam, de a késő délutáni induláskor kiderült, hogy lekéstem az utolsó buszt, ami a Népligetbe hozott volna, ezért felhívtam Emőkét, hogy befűtök, ott alszom, és csak holnap délelőtt megyek haza. Újra bekapcsoltam a fűtést és bementem Gulyásékhoz, akik először meghívtak egy nagyon finom nyúl vacsorára és utána hazakísértek és áthozták az eddig náluk tárolt mélyhűtött dobozokat.

Lacinak odaadtam az elmúlt karácsonyra neki szánt Zaka Dominika könyvet. Laci megnézte a félig kész tápegység panelt és bőségesen ellátott szakmai tanácsokkal.

Diéta.pdf

Amikor Marika telefonált, már készülődtem a reggelihez. Áron még nem kelt fel, de már rendelt, hogy ő tükörtojást szeretne reggelizni sült tarján. Gyorsan elkészítettem, hogy mire Marika megérkezik túl legyünk a reggelin. Majdnem sikerült is.

Marika minden darabra külön engedélyt kért, mielőtt kidobta volna.

Amikor megjött, azonnal nekikezdett a takarításhoz és a rendcsináláshoz.

Szerinte a rendnek három alappillére van:

·         Használat után mindent a helyére tenni

·         Rendszeresen takarítani

·         A fölösleges dolgokat kidobni.

Hozott magával zöldséglevelekből és banánból készült italt, mert ő egy ideje teljesen átállt a nyers zöldségek fogyasztására. Nagyon finom volt.

Az Emőke által küldött csizmáknak nagyon örült és Viberen meg is köszönte. Emőke nadrágjának zipzár cseréje a jövő vasárnapra lesz készen.

Megragasztottam a szétesett bluetooth kulcsot, de a bluetooth hangszóróval nem sikerült összekapcsolni, pedig még Béla is mindent megtett, hogy sikerüljön.

Béla átküldött egy DIÉTA. PDF-ET, amiből kiderült, hogy szinte mindent tilos ennem. El fogom készíteni a tejfölös sült karfiolt, de abból is csak Áron ehet majd, magamnak pedig egy tejfölös tésztát (ropogós sült szalonna darabkák nélkül).

Áront megint nem tudtam lecsalogatni az ebcsorához (Ebéd vacsoraidőben), mert odaragadt az Internethez.  Végül ahhoz kellett folyamodnom, hogy a villanyóra szekrényben lekapcsoltam mind a három fázist. Ekkor végre lejött és elkezdhettünk enni.

Késő délután átjött Judit és Levente. Judit hozott egy doboz tojást.

Levente felment Áronnal, amíg Judittal beszélgettem. Neki is sok problémája van otthon Leventével és a szimptómák közel azonosak.

Később elkezdtünk pakolni, mert Emőke kérte, hogy még világosban érjünk haza. Áron csak ímmel-ámmal segített, viszont Levente mindent kihordott az autóba, Judit pedig nagyot alkotott, mert lezsírtalanította az autó szálvédőjének a belsejét, ami sokat számít az esti vezetésben.

Végül hat óra fele elbúcsúztunk és mi is el tudtunk indulni. Hiába jöttek szembe autók, nagyon megjavultak a látási viszonyok.

Az már csak itthon derült ki, hogy a notebook töltője ott maradt.

Áron többször is próbált átvinni Emőkének s sajtos tejfölös sült karfiolból, de ő még nem volt otthon.

Meghozták a hűtőt

Reggel persze, hogy csak nehezen vertem bele lelket, hogy induljunk el a piacra, mert nincs itthon tojás a reggelihez.

Közben hívtak telefonon, hogy ma hozzák vissza a megjavított hűtőszekrényt.

Végül ½ 10-kor tudtunk csak elindulni. Jó kis reggeli, ami csak délre lesz kész. A piacon csak füstölt tarját és tojást vettünk. Visszafele jövet Áron beugrott Leviékhez, de csak annyi időre, hogy meghívja őket.

A reggeli nem a szokásos bundás kenyér volt, mert a hagyományos kenyér mellett a saját sütésű kenyérből is megsütöttem néhányat.

Jani meghozta a hűtőt. Áron segített az átmeneti hűtőből kirámolni. Az újólag meghozott hűtő elkezdett dolgozni. Azt az instrukciót kaptam hozzá, hogy 2-3 óra múlva már be lehet rámolni a cuccokat. Erre az időre szükségem is volt, hogy a hűtőt, az összes üvegpolcát és a mélyhűtő ládákat egyenként és alaposan kitakarítsam.

Áron csak nagyon keveset tanult, főleg Internetezett.

Délután átjött hozzá Levente és együtt mentek el kutyát sétáltatni.

A kései ebédhez a mélyhűtőből megmelegített csirkelevesnek egyáltalán nem volt sikere. Megettem ugyan, de főleg a Manna kedvéért, hogy neki jusson egy kis csirkeaprólék.

Az ÉHSZAKOK receptkönyvet megtoldottam a Főzési tanácsok fejezettel és így elkészült a 37.-ik bővített verzió. Rögtön elküldtem belőle egy példányt A. Gábornak és Kőkutyának.

Áront csak nagyon későn tudtam villanyoltásra bírni.

Végre újra láthatjuk a bázist

Amikor 7:20-kor felébredtem, Áron szobájában már csak a rendetlenség fogadott, tehát már elindult.

Az optimizmusom már a reggeli előtt arra késztetett, hogy bekapcsoljam a fűtést Dömsödön.

Reggelire lágy tojás volt zsíros kenyérrel és tejeskávéval.

Utána az ágyban fekve intéztem a Neten intézhető ügyeimet.

Délben Katika nem volt rest, megint hozni egy nagy adag ebédet. Köménymag leves csurgatott tojással és milánói makaróni. Már a levessel tejesen jóllaktam.

Beszéltem Miskolczi Marikával. Bevallottam neki, hogy az elöregedett alsógatya gumik cseréjével milyen kudarcélményem volt. Megígérte, hogy ha lemegyünk, akkor vasárnap meglátogat minket és segít kijavítani ezeket.

Egyébként a tervezett Aquaponia projektbe Ő is és a férje (ő építette a Dömsödi házat) be lesznek vonva, mert az építés nagy részével a Miskolczi urat szeretném megbízni, a berendezést, a gépészetet és az automatikát én szeretném végezni és a rendszeres haltáppal való etetést Marika vállalta, aminek ellenében mindig learatja, amire szüksége van.

Amire Áron hazaért az iskolából én már fizikailag és lelkileg is teljesen fel voltam készülve arra, hogy indulunk Dömsödre. Jókedvűen fogadtam Áront, talán azért, mert ma két ötöst is hozott. Egy kicsit még próbálkozott azzal, hogy mi lenne, ha ő ezen a hétvégén nem jönne velem, mert felcsillant benne a lehetőség, hogy a három nap alatt végre nyugodtan egy maratonit Internetezhetne, anélkül, hogy bárki is nyaggatná, hogy most már kezdjen el tanulni.

Végül sikerült meggyőznöm, hogy helytelen lenne, ha három hét kórház és fekvés után egyedül engedne menni Dömsödre.

Mind a ketten gyorsan összepakoltunk, Mannát is betettük a hordozókájába és indultunk. Emőke is ódzkodva adta áldását az útra és kérte, óvatosan vezessek, és amint megérkezünk, jelezzük.

A TESCO-ba szinte csak egy-két dologért mentünk. Nem vittünk be egyetlen sörös dobozt és PET palackot sem. Vettünk 12 doboz tartós tejet, 5 kg Nagyi titka fehér kenyérlisztet két 6-os palack ásványvizet, szódabikarbónát, de nem vettünk sört, és amikor megláttam, hogy akciós az Unikum, Áron tovább tolta a bevásárló kosarat, mondván, „Emőke megtiltott minden nemű szeszesitalt.” Viszont elhasználtunk egy csomó kupont, amikből főleg Manna járt jól. Áron még becsalogatott a Libri könyvesboltba, hogy a régen várt görög mitológiai könyvet megvegyem neki. A mai két ötös, amit hozott, annyira feldobott, hogy kost was es wolle, szívesen megvettem neki.

Amikor kijöttünk a TESCO-ból már besötétedett, de úgy kanyarodtam, hogy Áronnak meg tudjam mutatni a Nissan Gablininál, hogy milyen a Nissan LEAF, amit tervezünk megvenni. Áronnak is tetszett, de egyre noszogatott, hogy menjünk már. Szerintem a frissen megvett könyvet szerette volna már mielőbb olvasni.

Onnan már egyenesen Dömsödnek vettük az útirányt. Engem nagyon megnyugtatott, hogy az olajnyomás kontroll lámpája egyszer sem gyulladt fel. Most már legalább nyugodtan mozoghatok az autóval, hogy a többi javítást elvégeztessem rajta.

Útban Dömsöd felé csak lassan és nagyon óvatosan vezettem, ahogyan Emőke kérte. Amikor megérkeztünk a bázisra, Manna elindult világgá én pedig rögtön lejelentkeztem volna, de Emőke megelőzött és hívott.

Kint - 2⁰ C hideg, a házban pedig 23 ⁰ C meleg van. Áron segített mindent berámolni, majd megkérdezte, megeheti-e azt amit otthonról hozott, én pedig azonnal elkezdtem a kenyérsütést. A recept szerinti 3 és fél bögre liszt mennyiségét meg kellett emelnem egy kg-ra, mert úgy nagyon híg, palacsintatészta szerű lett volna. Norcitól tanulva hat dió belét is belegyúrtam a tésztába és betettem 180⁰ C-ra állítva a sütőbe. Nem telt bele egy fél óra, a kenyér megsült.

Kifőztem öt szál virslit és hívtam Áront vacsorázni. Ő most nem ér rá, mert a Kamellel Interneten játszik. Amikor már fél órája vártam az asztalnál, akkor kértem, hogy kérdezze meg a Kamelt, hogy amikor náluk vacsora van és már a családból négyen ülnek az asztalnál, akkor előfordulhat-e ehhez hasonló szituáció. Áron nem kérdezte meg és azt mondta, hogy náluk alkalmazkodnak egymás elfoglaltságaihoz.

Ezen megint jól összevesztünk és kértem, hogy menjen haza. Kiviszem a buszmegállóhoz, adok neki pénzt és menjen haza. Áron Internet függősége lassan már gyógyíthatatlan. Még ¼ 1-kor kellett vele kikapcsoltatnom a számítógépet.

A Scenic hazakerül

Az élet kezd visszatérni a régi kerékvágásba.

Áron 7:20-kor indul el. Amikor elindult, nem is értettem, hogyan lesz ebből a Hősök terén „0”-ik óra.

Mostantól egyik napra sem írhatom, hogy jól kezdődik, mert az első dolog, hogy meg kell szúrnom magam.

Készítettem egy, ham and eggs-et magamnak tejeskávéval, majd levágtam a kiálló gyufaszálakat a fogantyúról. Kicsit megcsiszoltam és visszaszereltem a tükrös ajtóra. Az egész olyan masszív lett, mintha egybe öntötték volna. Örömmel töltött el, hogy a lakás sem leépül, hanem egyre jobb állapotú lesz.

Próbáltam rendezni a soraimat és a sorba rakott feladatokat egyenként megoldani.

Katika megint hozott be ebédet és bíztatott, bármire szükségem van, csak csöngessek be neki.

Dénes úr telefonált, hogy elkészült az olajgomba csere az autón, lehet érte menni.

Amikor Áron hazajött, akkor elbeszélgettem vele arról, hogyan is történt ma az első két tesi óráról a hiányzása. Kiderült, hogy ő azt hitte, hogy ma van a korizás a Műjégpályán, pedig az csak a jövő csütörtökön lesz.

Áronnal megbeszéltem, hogy menjünk együtt az autóért és 5 előtt még oda is értünk. Óvatosan vezettem, Áron meg is volt elégedve a technikámmal. Hazajövet még kiváltottam a Gyógyszertárban a hat doboz Faxiparin-t, ami maga egy anyagi csőd: 25.000.- forint. A doktor úr javasolhatott volna egy pénztárca kímélőbb megoldást is. Ilyen helyzetben mit tesz például egy kisnyugdíjas?

Na, nem panaszkodom, mert amikor onnan hazajövet, kinyitottam a postaládát, találtam benne egy MKB Önkéntes Nyugdíj pénztári értesítőt, amiben szerepel az egyéni számlámon 2016.12.31-én nyilvántartott összeg, ami azonnal felvehető és komolyan hozzájárul a Nissan LEAF bevásárlásához. Ez a ’90-es évek elején elindított Önkéntes Nyugdíj pénztári belépés jó döntésnek bizonyult. A projekt hétfőn elindul és remélem, hogy a Nissan LEAF is ugyanilyen jó döntés lesz. A Renault Scenic minden hibájának (turbó, küszöb csere) a javíttatását sem fogom elhanyagolni, mert azt sem mindegy, hogy milyen állapotban számíttatom be.

Este még hívott Gyöngyi, hogy beszélt a bérlővel és tisztázták az eddigi összes átutalást, majd szombaton átküldi az összes dokumentum fotóját. Még este kinyomtattam a Claim Conference-nek és a Deutsche Renten Service-nek email-en már elküldött bankszámlaszám változást, azzal, hogy holnap majd aláírva postán is feladom.

Az esti vacsoránál nagyon összevesztünk Áronnal, mert neki nem tetszett az ötletem, hogy mindenféle kaját, ami a hűtőben van, felezzünk el. Ez nem a stresszmentes életmód része.

Áron lement sétálni egyet és szerintem utána átment Emőkéhez. Én csak az éjszaka közepén néztem be a szobájába, de akkor már ő mélyen aludt.

Rehabilitáció

Teljesen kialudva magamat olyan későn ébredtem, hogy már Áronnak is csak hűlt helyét találtam.

Elkezdtem ennek a „soha vissza ne jöjjön” három hétnek a felvitelét a blogba.

Már éppen elkészültem a reggelivel, amikor Katika hozott finom tejfölös tarkabablevest és resztelt májat rizs körettel.

Befejeztem a bogjegyzetek felvitelét az online felületre. Remélem, hogy most már nem kapok „Mi lesz már?” reklamációkat.

Emőke elindult a kórházba, hogy átvegye a zárójelentést, a fraxiparin receptet, és ha tud beszélni a Szőnyi doktor úrral, akkor a követendő instrukciókat. Sajnos onnan írt egy SMS-t, hogy sokat kell várni a doktor úrra.

Áron háromkor megjött a suliból, de azonnal leült a notebookja elé. Szerintem most előbb, ha csak valami drasztikust nem teszek, nyolc órát a gép előtt fog tölteni, majd a legjobb esetben, bepakolja a holnapi órarend szerint a táskáját és ezzel a mai iskolai foglalkozás le van tudva.

Javasoltam, hogy menjünk le a Renault szervizbe, ott kivehetné a korcsolyáját az autóból, mert mint mondta, holnap az első két tesi órát a műjégpályán tartják. A javaslatot elvetette, mert szerinte, itthon is van még egy pár korcsolya.

Emőke meghozta a zárójelentést, a Fraxiparin recepteket. Elmondta a Szőnyi doktor úr szóbeli instrukcióit, sőt még a házi orvosnőhöz is bement, aki elolvasva a zárójelentéseket a legszigorúbb diétát és stresszmentes életmódot írt elő.

Magam, csak onnan tudom lemérni az egész napos pihenés ellenére a visszaépülésemet, hogy késő este nekifogtam a fürdőszobai tükrös szekrény állandóan leeső fogantyújának a javításába. A kikotyogósodott csavarágy kapott egy műgyantába ágyazott (gyufaszálakból és fogpiszkálókból bepréselt) fa implantátumot és hagytam, hogy az éjszaka során térhálósodjon.

Este még volt egy kis vita azon, hogy elmúlt e már 10 óra vagy még csak fél perc múlva lesz.

Mély beszélgetés Áronnal

Reggel mindenki ment a dolgára. Áron 7:15-kor elindult a suliba, Emőke pedig készülődött, hogy bemegy az egyetemre, konzultációra.

Én, amikor már beszúrtam magamnak a fraxiparint és bevettem a reggeli Detralexet, készítettem magamnak egy ham and eggs-et, hozzá pirítós rozskenyeret és egy nagy bögre tejeskávét. Mustárról és csípős paprikáról szó sem lehetett, de egy csemege zöldpaprikát azért felkarikáztam hozzá.

Emőke, mielőtt elindult volna az egyetemre, betette a hűtőbe az ebédre készített tejfölös zöldbab főzeléket és a sült csirkemellet.

Reggeli után elkezdtem sorban a feladatokat. Felhívtam a már az ERSTE-nél dolgozó K. Viktor urat, hogy a portfólióból vágjon ki egy darabot és tegye a Forintszámlámra. Mivel ma nem tudok bemenni, ezért azt mondta, hogy a tranzakciót egy futárral kiküldi aláíratni.

Felhívtam Gyöngyit, hogy járjon el a bérlőnél, hogy az utalások pontosabban érkezzenek. Utána magam is elkezdtem utalgatni a feltorlódott számlákat.

Este Áronnal nagyon mélyen elbeszélgettem arról, hogy valamin változtatni kellene. Vagy egy számára könnyebb gimnáziumban kellene folytatnia a gimnáziumi tanulmányait, (már kilenc egyese van kémiából), mert én nem szeretném a mindennapi szemrehányásaimmal magamat idegesíteni , őt pedig boldogtalanná tenni, vagy neki kellene változtatnia a napirendjén valamint az Internet és a tanulás prioritását felcserélnie.

Végre újra otthon

Arra ébredtem, hogy a jobb alkaromon a gyulladás nem akar csökkenni.

A rossz hír az, hogy Szőnyi doktor urat a hétvégén influenza teperte le, így ma nem jött be dolgozni. Sajnálom őt, de közben remélem,  hogy ez nem akadályozza meg a mai hazamenetelemet. Új jeget hoztak a karomra és meghozták a mai  gyógyszer adagot a fraxiparinnal együtt, de azt most nem tudom beadni magamnak, lévén a jobb karom be van bugyolálva.

Megjött a reggeli is, de ahhoz meg azért nem kezdhettem hozzá, mert jöttek értem és vittek a hasi és a szív ultrahangra.
A hasi ultrahang  előtt jól megvárakoztattak, mert nagyüzemben mentek a vizsgálatok. Maga a vizsgálat gyorsan lement, .de a közbenső telefonbeszélgetésekből megállapítható volt, hogy többszörös túlterheléssel küszködnek. Csak szakemberben és eszközökben van hiány, páciensből van elegendő, talán még sok is.

A két ultrahang vizsgálat között visszavittek a kórterembe, hogy megreggelizhessek. Főúri lakomát csaptam. Finomakat hoztak és tegnapról maradt még egy kemény tojás és egy banán is.

A szív Ultrahang előtt leültettek és egy óra múlva közölték, hogy most már csak 20-30 percet kell várnom és sorra kerülök.

A várakozás alatt tudtam beszélni Kádár úrral, akivel abban állapodtunk meg, hogy amikor már otthon vagyok, hívjam és pikk-pakk megoldjuk a kért pénz realizálását.

A szív ultrahang vizsgálatot végző doki nagyon meg volt elégedve a vizsgálati eredményekkel.

Visszakerülve a kórterembe, megebédeltem és elkezdtem csomagolni.

Jött Szilvi a gyógytornásznő és egy bő félórát foglalkozott velem.

A mentőautó meg van rendelve, de az is lehet, hogy csak éjfélre ér ide. Ehhez képest, már ½ 6-kor megjött és ennek annyira megörültem, hogy 60 másodperc alatt, mintha egy tűzoltó lennék, menetkészen felöltözve lettem indulásra készen.

Két olyan dolgot is magamhoz vettem, amire egyrészt nagy szükségem volt, but the other hand, tudtam, hogy Emőke le fog szidni érte. Az egyik a sétabot volt, ami az én helyzetemben elengedhetetlen, a másik egy jégakku, mivel a jobb alkarom még mindig gyulladásban van.

Felhívtam Emőkét, hogy most indulunk.

A mentőautó nagyon hamar ért Gazdagrétre. Emőke és Áron már a kapuban vártak és én éreztem, hogy boldog vagyok, mert a családommal végre itthon lehetek.

Rögtön lefeküdtem, miközben elhalmoztak mindenféle jóval. Áron megmelegítette az egyszer már kórházat járt zöldborsó főzeléket, amihez Emőke süt csirkemájat készített. Nagyon finomat vacsoráztam, majd eltettem magam holnapra.

gyulladt alkar

Reggel már nagyon fájt a gyulladt alkarom, ezért úgy határoztak, hogy onnan kiveszik a branült és hoznak rá jeget. A jég valamelyest segített, de tejesen nem apadt le a gyulladás.

A nővér kétszer is próbálkozott a másik karomba bejuttatni a branült, de nem sikerült és csak mind a ketten szenvedtünk. Ő feladta és szólt egy fiatalabb nővérnek, aki minden fájdalom nélkül, elsőre bejuttatta az új branült. Rögtön bekötötte a vas infúziót, ami hamar le is ment.

Amikor már lecsitultak a kedélyek, hozták a reggelit, amit csak balkézzel bénázva tudtam megenni.

Reggeli után felhívtam Hassant, hogy ő is támogassa, Áron járjon el a Kamellel rendszeresen pingpong edzésekre.

Posta Lacival is beszéltem a Scenic javításáról.

Délben érkezett a zöldségleves és az elmaradhatatlan krumplipüré a hamis fasírttal.

Ebéd után elindultam a napi sétámra. Áron séta közben érkezett és hozott mindenféle kaját. Azt már látom, hogy éhen nem fogok halni. A kaják közül egy kemény tojást azonnal és jóízűen megettem.

Emőke ma nem jött, mert nem érezte jól magát. Áron se maradt sokáig. Egy-két angol problémáról beszélgettünk. Ő elmondta, hogy miket tanul most kémiából, azután elbúcsúzott.

Amikor hozták a vacsorát én megmelegítettem hozzá a csurgatott tojáslevest, amit Áron hozott és mindent megettem.

Ádámné Katika hívott, akinek elújságoltam, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint, holnap mehetek haza.

Közben megjött az esti fraxiparin, de azt majd csak két óra múlva kell beadnom magamnak.

Szentbékkállai tervek

Nagyon mélyen és jól aludtam. Arra ébredtem hatkor, hogy hozták a beadandó fraxiparint, majd takarítás és reggeli.

 Gazdag reggeli: két zsömle, darált sonka, sajt és kefir. Az étvágyam pedig - valószínűleg a vasnak köszönhetően - kitűnő.

Reggeli után elkezdtem összeállítani egy leckét Andinak a That's témában. Amikor elküldtem, már 10 óra is elmúlt, kimentem sétálni a folyosóra.

Délelőtt bekötötték a vas infúziót, ami délre le is csöpögött.
1/2 1-re megjött az ebéd. Zöldség leves, krumplipüré, rajta valamilyen fasírt utánzat és egy sütemény ízű sülemény.

Jönnek - mennek itt sorban egymás után az események.

Ebéd után egy séta, nehogy elhízzak.

Délután (hál'Istennek) elfogyott a harmadik baby étel is. Kértem hozzá két zsemlét, egy csipetnyi sót és bevágtam.

Közben Birkás Balázs barátom hívott és a betegségeket figyelembe véve úgy döntöttünk, hogy a Szentbékkállai látogatást március végére és kizárólag a mandulásra koncentráljuk.

Már ötkor meghozták a vacsorát, de szerencsére olyan jó az étvágyam, hogy egyáltalán nem jelentett problémát az utolsó morzsáig elpusztítani.

Azután egy kicsit bealudtam és csak 1/2 8-kor ébredtem, amikor hozták az esti fraxiparint.
Az elalvás nehezen ment, mert a jobb alkarom a branül miatt teljesen begyulladt.

Péter életmű díjai

Nyugodt reggel, 7-kor vizit.

A reggeli nagyon visszafogott volt. Egy szelet kenyér és egy fél kávéskanálnyi vaj.

Beadtam magamnak a Fraxiparint. Utána bekötötték a vas infúziót.

Pacher Péter hívott. Elmondta, hogy milyen életmű díjakat vett át a legutóbbi egy héten, amiknek őszintén örültem.

Ahogy lement az infúzió, jött a gyógytornásznő és hozott nekem egy botot, hogy néha azzal sétálgassak.

Ebédre végre nem krumplipüré volt, hanem a zöldségleves után tökfőzelék.

Rudolfot elvitték mellőlem műteni. Csak egy kézszorítást és egy telefonszámot váltottunk.

Megjött Emőke és végre sikerült a doktor úrral az állapotomról beszélgetnie. A doktor úr megerősítette, hogy hétfőn a hasi ultrahang után hazamehetek.

A doktor úr a nővér asszisztenciájával kiszedte a fejsérülésemből a varratokat.

Áron 1/2 4 körül érkezett a suliból és minden órájáról beszámolt, de olyan izgalmasan, hogy az irodalom beszámolója után elhatároztam, hogy még egyszer el fogom olvasni az Antigoné-t.

Amikor már egyedül maradtam, elő vacsorának megettem a második baby ételt, a vadas marhát rizzsel.

baby étel

Reggel a vizitnél a doktor úr felvázolta a közeli napokra tervezett programot. Emőkének ígérte, hogy kiszedi a varratot és konzultált Emőkével, hétfőre még beírt egy hasi ultrahangot, ami után hazaenged.

Vérvétel után reggelire visszatért a pépes diéta.

Megpróbálkoztam a borotválkozással, de ez a több mint kéthetes szőrzet elsőre nem adta meg magát. Majd holnap újra próbálkozom.

Délelőtt bekötöttek egy fiziológiás sóoldatot és egy vas tartalmú infúziót.
Ebédre a szokásos krumpli püré jött, amit próbáltam kiegészíteni az egyik babyétellel, de az meg teljesen íztelen volt.

Alig, hogy befejeztem az ebédet, jött a gyógytornásznő és kezelésbe vett.

Háromkor megjött Áron, aki egyenesen a suliból jött. Jót beszélgettünk, de négykor már ment haza "tanulni".

Később hívott B. András, hogy mi legyen  Scenic-kel. Az egy hosszabb történet, ha már kimegyek a kórházból, leülünk és megbeszéljük. András nagyon szeret minden üzletén keresni, ha lehet, akkor sokat keresni, de egy végtelenül korrekt üzletember.

A baby étel még úgyis ehetetlenül íztelen volt, hogy szereztem rá egy csipetnyi sót, de legyűrtem, mert Emőke azt mondta, ettől fogok erősödni.

Vacsorára kaptam egy szelet párizsit egy szelet kenyérrel és kefirt, mint kiegészítést.

Alakul a szabadlábra helyezésem

A reggeli vizitnél a doktor úr meglengette, hogy nemsokára hazamehetek.

A gyakori szédülést összefüggésbe hoztam a gyér folyadékbevitellel, ezért elhatároztam, hogy megjavulok, és többet fogok inni (most nem Unikumot, hanem vizet).
Meghozták a mai hízókúrás reggelit: üres tejbegríz és egy pohár tej. A bőséges reggeli után jött egy nagy vizit, ahol a tanár úr nem sok jót remélt az antikoaguláns váltástól.

9 és 1/4 10 között egy gyógytornász foglalkozott velem. Utána infúzió, majd érkezett a 14 napja megunhatatlan krumplipüré. Hiába mondtam a nővérnek, hogy álmomban zöldborsó főzeléket hoztak ebédre sült debrecenivel, de ettől nem lett semmi a pürében.
Ebéd után infúzió és szerintem vért is kaptam, de az is lehet, hogy csak vasat.

Délután jött Emőke, Áron és Zoli. Hoztak mindenfélét, kivéve ennivalót. Panaszkodásomra, hogy egyhangú a kaja, Emőke megkérdezte, hogy mit hozhatnak be kiegészítésként. A válasz az volt, hogy ne legyen fűszeres és pépes legyen. Végül valamilyen babyételben állapodtak meg.

Nem sokkal azután hogy elbúcsúztak, Áron visszatért egy zacskóval, benne négy üveg babyétellel. Vacsorára furcsa dolog történt. Hiába irigyeltem azokat, akik zsemlét kapnak, mellé sajtot, felvágottat kapnak, a nővér megkérdezte, hogy ugye én pépeset szoktam kapni? A tisztesség azt kívánta, hogy igent válaszoljak. Mit tesz Isten, behozott egy zsemlét felvágottal, sajttal és joghurttal. Nagy jóízűen vacsoráztam.
Beadtam magamnak a fraxiparint.