2017. február 17., péntek

Végre újra láthatjuk a bázist


Amikor 7:20-kor felébredtem, Áron szobájában már csak a rendetlenség fogadott, tehát már elindult.
Az optimizmusom már a reggeli előtt arra késztetett, hogy bekapcsoljam a fűtést Dömsödön.

Reggelire lágy tojás volt zsíros kenyérrel és tejeskávéval.
Utána az ágyban fekve intéztem a Neten intézhető ügyeimet.

Délben Katika nem volt rest, megint hozni egy nagy adag ebédet. Köménymag leves csurgatott tojással és milánói makaróni. Már a levessel tejesen jóllaktam.
Beszéltem Miskolczi Marikával. Bevallottam neki, hogy az elöregedett alsógatya gumik cseréjével milyen kudarcélményem volt. Megígérte, hogy ha lemegyünk, akkor vasárnap meglátogat minket és segít kijavítani ezeket.

Egyébként a tervezett Aquaponia projektbe Ő is és a férje (ő építette a Dömsödi házat) be lesznek vonva, mert az építés nagy részével a Miskolczi urat szeretném megbízni, a berendezést, a gépészetet és az automatikát én szeretném végezni és a rendszeres haltáppal való etetést Marika vállalta, aminek ellenében mindig learatja, amire szüksége van.
Amire Áron hazaért az iskolából én már fizikailag és lelkileg is teljesen fel voltam készülve arra, hogy indulunk Dömsödre. Jókedvűen fogadtam Áront, talán azért, mert ma két ötöst is hozott. Egy kicsit még próbálkozott azzal, hogy mi lenne, ha ő ezen a hétvégén nem jönne velem, mert felcsillant benne a lehetőség, hogy a három nap alatt végre nyugodtan egy maratonit Internetezhetne, anélkül, hogy bárki is nyaggatná, hogy most már kezdjen el tanulni.

Végül sikerült meggyőznöm, hogy helytelen lenne, ha három hét kórház és fekvés után egyedül engedne menni Dömsödre.

Mind a ketten gyorsan összepakoltunk, Mannát is betettük a hordozókájába és indultunk. Emőke is ódzkodva adta áldását az útra és kérte, óvatosan vezessek, és amint megérkezünk, jelezzük.
A TESCO-ba szinte csak egy-két dologért mentünk. Nem vittünk be egyetlen sörös dobozt és PET palackot sem. Vettünk 12 doboz tartós tejet, 5 kg Nagyi titka fehér kenyérlisztet két 6-os palack ásványvizet, szódabikarbónát, de nem vettünk sört, és amikor megláttam, hogy akciós az Unikum, Áron tovább tolta a bevásárló kosarat, mondván, „Emőke megtiltott minden nemű szeszesitalt.” Viszont elhasználtunk egy csomó kupont, amikből főleg Manna járt jól. Áron még becsalogatott a Libri könyvesboltba, hogy a régen várt görög mitológiai könyvet megvegyem neki. A mai két ötös, amit hozott, annyira feldobott, hogy kost was es wolle, szívesen megvettem neki.

Amikor kijöttünk a TESCO-ból már besötétedett, de úgy kanyarodtam, hogy Áronnak meg tudjam mutatni a Nissan Gablininál, hogy milyen a Nissan LEAF, amit tervezünk megvenni. Áronnak is tetszett, de egyre noszogatott, hogy menjünk már. Szerintem a frissen megvett könyvet szerette volna már mielőbb olvasni.

Onnan már egyenesen Dömsödnek vettük az útirányt. Engem nagyon megnyugtatott, hogy az olajnyomás kontroll lámpája egyszer sem gyulladt fel. Most már legalább nyugodtan mozoghatok az autóval, hogy a többi javítást elvégeztessem rajta.
Útban Dömsöd felé csak lassan és nagyon óvatosan vezettem, ahogyan Emőke kérte. Amikor megérkeztünk a bázisra, Manna elindult világgá én pedig rögtön lejelentkeztem volna, de Emőke megelőzött és hívott.

Kint - 2⁰ C hideg, a házban pedig 23 ⁰ C meleg van. Áron segített mindent berámolni, majd megkérdezte, megeheti-e azt amit otthonról hozott, én pedig azonnal elkezdtem a kenyérsütést. A recept szerinti 3 és fél bögre liszt mennyiségét meg kellett emelnem egy kg-ra, mert úgy nagyon híg, palacsintatészta szerű lett volna. Norcitól tanulva hat dió belét is belegyúrtam a tésztába és betettem 180⁰ C-ra állítva a sütőbe. Nem telt bele egy fél óra, a kenyér megsült.
Kifőztem öt szál virslit és hívtam Áront vacsorázni. Ő most nem ér rá, mert a Kamellel Interneten játszik. Amikor már fél órája vártam az asztalnál, akkor kértem, hogy kérdezze meg a Kamelt, hogy amikor náluk vacsora van és már a családból négyen ülnek az asztalnál, akkor előfordulhat-e ehhez hasonló szituáció. Áron nem kérdezte meg és azt mondta, hogy náluk alkalmazkodnak egymás elfoglaltságaihoz.

Ezen megint jól összevesztünk és kértem, hogy menjen haza. Kiviszem a buszmegállóhoz, adok neki pénzt és menjen haza. Áron Internet függősége lassan már gyógyíthatatlan. Még ¼ 1-kor kellett vele kikapcsoltatnom a számítógépet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése