lekéstem az utolsó buszt

Áron 7:15-kor indult el én pedig elhatároztam, hogy reggeli után, előbb elintézem az MKB Önkéntes Nyugdíj Pénztár ügyet és utána kiviszem az autót a Posta úrhoz. A telefonos egyeztetéskor kiderült, hogy a Posta úrnak ez a hét nem jó, de ha holnap felhívom, akkor már fogja látni, hogy a jövő hét jó-e.

A program akként változott, hogy akkor tömegközlekedéssel megyek az MKB-ba és onnan lemegyek Dömsödre a notebook töltőért.

Az MKB-ban simán ment minden, de egy-két hétbe beletelik, amíg a pénz átkerül a folyószámlámra. Az egész procedúra nem sürgős, mert amúgy is csak a villanyautóhoz kell majd a pénz, addig meg még van mit rendbe hozatni a Scenic-en.

A MOM-ból 61-es villamos, M2, M3 és a távolsági busz. Ez elég hosszú menetidő, de én teljesen ki tudom használni, mert az úton végig olvastam a The Wolf of Wall Street-et és az ismeretlen szavakat kiszótároztam.

Dömsödön mindent megtaláltam, de a késő délutáni induláskor kiderült, hogy lekéstem az utolsó buszt, ami a Népligetbe hozott volna, ezért felhívtam Emőkét, hogy befűtök, ott alszom, és csak holnap délelőtt megyek haza. Újra bekapcsoltam a fűtést és bementem Gulyásékhoz, akik először meghívtak egy nagyon finom nyúl vacsorára és utána hazakísértek és áthozták az eddig náluk tárolt mélyhűtött dobozokat.

Lacinak odaadtam az elmúlt karácsonyra neki szánt Zaka Dominika könyvet. Laci megnézte a félig kész tápegység panelt és bőségesen ellátott szakmai tanácsokkal.