Hiába keltem már nyolc óra előtt,
annyira kiszaladt alólam az idő kereke, hogy csak tíz után tudtam indulni. Még
így is szorongtam, hogy mit fogok ottfelejteni Dömsödön.
Először készítettem magamnak egy
reggelit.
Közben Áron felhívott és kiadta a
feladatot a notebookjával és annak a töltőjével kaocsolatban.
Szerencsére nem felejtettem el a
kertkapu kulcsát a Dáviddal megbeszélt helyre tenni, mert ő pénteken már reggel
megy oda, mi meg csak délután érkezünk.
Először megnéztem, hogy mit intézett a
töltő. Szinte semmit. Na, nem baj, majd beugrom a Nissan-hoz és rárakok egy
lapáttal.
Legelőször a henteshez mentem, hogy
Leónak meglegyen a kedvenc disznósajtja a reggelihez. A következő állomás a
Budaörsi TESCO volt, ahol mindenféle apróságot kellett vennem, de főleg egy
karton tartós tejet és egy olíva olaj spray-t az Airfryer-hez.
A következő fontos állomás a Nissan
Centrum volt, ahol nyugodt körülmények között rátölthettem az autóra, ami már
alig mutatott 120 km hatótávolságot, ami biztosan nagyon necces lett volna a
Budaörs – Horány - Gazdagréti tér útvonalra.
Innen a budai oldalon északnak vettem az
irányt, de a MOM üzletközpontban felkerestem a Telekom Ügyfélszolgálatot, hogy
a Dömsödi Fűtés automatika Dominó SIM kártyáját, miért nem lehet elérni. Mindenesetre
kaptam egy új SIM kártyát, ami már biztosan jó lesz.
Az Ádámmal megbeszélt déli órák helyett
csak délután négy körül érkeztem Horányba. Ott már nagy pakolási előkészületek
folytak. Mindenkinek örültem, de a legjobban Áronnak, mert már nagyon komoly
elvonási tüneteim voltak.
Ádám gyorsan készített egy májkrémes
kenyeret, amit egy joghurttal azonnal bevágtam, mert már az éhhalál
kerülgetett.
Áront, Leót és a cuccaikat bepakoltam az
autóba. A többiektől elbúcsúztam és indultunk Gazdagrétre.
Nem sokkal hat óra után megérkeztünk.
Áron felterelte a Mannát és rögtön adott is neki kaját. Kért pénzt, mert kínai
kajára volt vágyásuk. Mondtam neki, hogy Emőkét kérdezzék meg, hogy neki mit
hozzanak, de még nem volt otthon.
Áron és Leó nem tudják egymást megunni.
Én frissítem a publikált blog bejegyzéseket. Amíg ők egymással voltak
elfoglalva, elkértem Leótól a Nikola Tesla életéről szóló könyvét. Mondhatom,
hogy nagyon érdekes.
Szerettem volna, ha Áron még este
kiváltja a buszbérletét és felhozza az autóból a reggelihez szükséges
disznósajtot, de minthogy ő egy nagy (talán a legnagyobb) halogató művész, azt
mondta, mindez ráér reggel.