2017. augusztus 31., csütörtök

Elhozzuk Horányból a fiúkat


Hiába keltem már nyolc óra előtt, annyira kiszaladt alólam az idő kereke, hogy csak tíz után tudtam indulni. Még így is szorongtam, hogy mit fogok ottfelejteni Dömsödön.

Először készítettem magamnak egy reggelit.

Közben Áron felhívott és kiadta a feladatot a notebookjával és annak a töltőjével kaocsolatban.

Szerencsére nem felejtettem el a kertkapu kulcsát a Dáviddal megbeszélt helyre tenni, mert ő pénteken már reggel megy oda, mi meg csak délután érkezünk.

Először megnéztem, hogy mit intézett a töltő. Szinte semmit. Na, nem baj, majd beugrom a Nissan-hoz és rárakok egy lapáttal.

Legelőször a henteshez mentem, hogy Leónak meglegyen a kedvenc disznósajtja a reggelihez. A következő állomás a Budaörsi TESCO volt, ahol mindenféle apróságot kellett vennem, de főleg egy karton tartós tejet és egy olíva olaj spray-t az Airfryer-hez.

A következő fontos állomás a Nissan Centrum volt, ahol nyugodt körülmények között rátölthettem az autóra, ami már alig mutatott 120 km hatótávolságot, ami biztosan nagyon necces lett volna a Budaörs – Horány - Gazdagréti tér útvonalra.

Innen a budai oldalon északnak vettem az irányt, de a MOM üzletközpontban felkerestem a Telekom Ügyfélszolgálatot, hogy a Dömsödi Fűtés automatika Dominó SIM kártyáját, miért nem lehet elérni. Mindenesetre kaptam egy új SIM kártyát, ami már biztosan jó lesz.

Az Ádámmal megbeszélt déli órák helyett csak délután négy körül érkeztem Horányba. Ott már nagy pakolási előkészületek folytak. Mindenkinek örültem, de a legjobban Áronnak, mert már nagyon komoly elvonási tüneteim voltak.

Ádám gyorsan készített egy májkrémes kenyeret, amit egy joghurttal azonnal bevágtam, mert már az éhhalál kerülgetett.

Áront, Leót és a cuccaikat bepakoltam az autóba. A többiektől elbúcsúztam és indultunk Gazdagrétre.

Nem sokkal hat óra után megérkeztünk. Áron felterelte a Mannát és rögtön adott is neki kaját. Kért pénzt, mert kínai kajára volt vágyásuk. Mondtam neki, hogy Emőkét kérdezzék meg, hogy neki mit hozzanak, de még nem volt otthon.

Áron és Leó nem tudják egymást megunni. Én frissítem a publikált blog bejegyzéseket. Amíg ők egymással voltak elfoglalva, elkértem Leótól a Nikola Tesla életéről szóló könyvét. Mondhatom, hogy nagyon érdekes.

Szerettem volna, ha Áron még este kiváltja a buszbérletét és felhozza az autóból a reggelihez szükséges disznósajtot, de minthogy ő egy nagy (talán a legnagyobb) halogató művész, azt mondta, mindez ráér reggel.

2017. augusztus 30., szerda

A kocsibeálló csak nem akar készülni.


Reggel olvastam Emőke üzenetét, hogy Áronnak talált tiszta vasalt fehér inget a szekrényében, úgy, hogy akkor az évnyitója is rendben lesz pénteken.

Megírtam a sűrű történéseket és 8-kor lementem reggelit készíteni.

Kicsit bélyegeztem, mert holnapra arról az asztalról is el kell pakolnom.

A SIEMENS mikro garanciális problémája miatt péntek délutánra megbeszéltem, hogy kijönnek megnézni.

Átmentem Bénihez, adja meg annak az úrnak az elérhetőségét, aki szerinte a kocsi beállót, de legalább az aljzatát és a térkövezését elvállalja. Két kupica körtepálinka közben meg is adta.

Meglátogattam Feri bácsit, mert belelépett egy gereblye tüskéjébe. Vittem nekik ajándékba egy szép, falra szerelhető kulcstartót, mert amikor csöngetek, akkor hallom, hogy mindig egymáson keresik, hogy hol van a kertkapu kulcsa.

Megkávéztunk, politikailag kölcsönösen destruáltuk egymást, azután hazajöttem.

Megebédeltem a csirke szárny pörkölt maradékát egy kis kovászos uborkával és kenyérrel.

Leúsztam a napi penzumot. A víz hőmérséklete jobb nem is lehetne, a levegő még napsütés mellett is lehetne magasabb, de az úszás nagyon finom volt..

A Béni által megadott vállalkozó erre az évre már semmilyen munkát nem tud elvállalni.

Milyen munkanélküliségről beszélünk? Erre kocsi beállóra már három hete keresek kivitelezőt

Bánatomban, hogy már megint nem úgy haladnak a dolgok, ahogy szeretném, az unikumhoz fordultam.

A holnap reggeli induláshoz feltettem az autót tölteni és szedtem egy kis körtét

A hosszabbítót, amelyikről az új hűtő megy, kiiktattam, mert a védőföldelésében szakadást mutatott a műszer.

Éjjel egykor arra ébredtem, hogy elfelejtettem feltenni az autót a töltőre. Gyorsan lementem és fejlámpával a fejemen csatlakoztattam a töltőt és mind a két végén bekapcsoltam a kismegszakítót.

2017. augusztus 29., kedd

Lecseréltem a rossz hűtőt egy újra.


Sokáig aludtam és még tovább lustálkodtam.

Az első utam Szépséghibás Műszaki áruk boltja volt. A meghibásodott hűtőszekrényt szívesen elhozzák és a költségemre (mert már nem garanciális) megjavíttatják. De már decemberben is hibás volt és most ugyanaz a hibája – reklamáltam. Hiába érveltem, nem használt. Végül kinéztem egy másik hűtőszekrényt, megalkudtam a tulajjal, kiszállítják, a hibásat nem veszik vissza, de a költségemre megjavíttatják és eladják. Ha már ott vagyok, akkor vettem nála egy Airfryer-t 50.000.- helyett 18.000.-ért. Jani majd azt is elhozza az új hűtővel együtt.

Hazafele vettem kenyeret és egy szál 10 x10 mm-es fenyőlécet a még csak fejben készülő Velux árnyékolóhoz.

Az ATM-ből felvettem annyi pénzt, hogy Janinak mindent egyben ki tudjak fizetni.

Ebédre megmelegítettem a csirke szárny pörköltöt.

Ebéd után leúsztam a mai távot.

A hétvégét nagyon részletesen kell megszerveznem, mert bonyolult. Ádám 3.-án repül haza a gyerekekkel és Gabival, Norci pedig 5.-én mehet csak utánuk. A fiúkat csütörtökön hozom el Horányból, Artit és Leót pedig vasárnap reggel viszem ki a reptérre. Ezeket a részleteket megbeszéltem Norcival, Ádámmal és Áronnal is.

Áronnak elmondtam, hogy már nagyon hiányzik. Azt mondta, én is neki. Azért neki könnyebb, mert ő körül van véve száz családtaggal, én meg itt egyedül.

A felső hűtőtérből kirámoltam mindent és kitakarítottam. Még az üveg polcokat is egyenként letisztítottam, hogy ne érje szó a ház elejét. A mélyhűtő részt nem bántottam, azt majd ha jön Jani.

Már elkezdtem az esti locsolást, amikor Jani meghozta az új hűtőt. A régiből kirámoltam a mélyhűtő fiókokat és a cuccot átrámoltam az újba. Mindent kifizettem, Janinak mégy szedtem néhány kiló császárkörtét és a régi hűtőt elvitte.

Befejeztem a kertben a locsolást. Elindítottam a mosogatógépet. Az asztalról mindent bepakoltam az új hűtőbe és Emőkének megírtam a fejleményeket.

2017. augusztus 28., hétfő

Sűrű hétfő


Reggel semmi kaja, csak csapvizet szabad innom. mert ma szeretne a doktornő egy laborvizsgálatot csinálni.

Víz, víz, víz. Még amikor a klinikán vártam, hogy szólítsanak ott is bekaptam néhány pohárral. Azután megtörtént a vérvétel és majd holnap kettőkor kell telefonon érdeklődnöm a labor eredményről.

Onnan a Gyógyászati segédeszközök boltjába kellett mennem, kiváltani a kompressziós harisnyákat.

Ekkor már dél is elmúlt és olyan éhes voltam, hogy be kellett ugranom egy pékségbe egy szelet pizzáért.

A következő feladat Áron iskolájában befizetni a szeptemberi ebédet. Itt elkövettem egy nagy baromságot. Villanyautó, zöld rendszám, ingyen parkolás. Ahelyett, hogy hazajövök és felültem volna a 8-as buszra, ami max húsz perc alatt bevisz a belvárosba, majdnem egy teljes órát keringtem, amíg találtam egy üres parkolóhelyet és onnan még tíz perc gyalog az iskola.

Ezt a hibát nem fogom többé elkövetni. Megvettem Áron szeptemberi ebédjegyét. Az évnyitó pedig szeptember 1. péntek reggel 9 óra.

Közben Norcikám küldött egy SMS-t, hogy milyen homeopátiás gyógyszereket szerezzek be.

A Gazdagréti patikában majdnem mindegyiket megkaptam.

A kis kínaiban vettem magamnak estére egy szecsuani csirkét sült tésztával.

Ádámnak megírtam, hogy úgy tervezem, hogy a három fiút csütörtökön délben behozom Horányból Gazdagrétre. Pénteken csak Áron megy el az évnyitójára, Arti és Leó lustálkodhatnak, és amikor Áron megjön, akkor mind a hatan (Emőke, Leó, Áron, Arti, Manna és jómagam) beülünk az autóba és letűzünk Dömsödre, ahonnan csak vasárnap este jövünk haza.

Ádámot is szívesen kényeztetném, de neki csomagolnia kell a hazautazáshoz.

Elindultam Dömsödre, de útba ejtettem a Szent László kórházat, hogy Norcikámnak beadjam a homeopátiás bogyókat. Norci jobban van, láza már nincs, de még nagyon gyenge. 

A bázison landolva először nem találtam a kertkapu kulcsát, amiről azt beszéltem meg a kertésszel, ha végzett, zárja be a kaput és a kulcsot tegye a bal kapuoszlop tetejére. Átmentem Tassi Judithoz és szerencsémre nála volt egy egész kulcscsomó a bázishoz.

Megmelegítettem magamnak a kínait és a veteményest meglocsoltam.

Sajnos úgy érzékeltem, hogy a hűtőszekrény megint beszart. Ugyanaz a baja, mint legutóbb, az alsó mélyhűtő rész működik, de a nagy hűtőtér nem.

2017. augusztus 27., vasárnap

Bementem Norci lányomhoz a kórházba


A reggelit még valahogyan összekalapáltam szalonnából, tojásból, újhagymából, paradicsomból és csípős paprikából, de a tejeskávéba már nem jutott méz.

Reggeli után nekiveselkedtem a rendcsinálás konyhai részének. Nem volt egyszerű, de legalább ez a része már készen van.

Norcit SMS-ben kérdeztem, hogy mire van vágyása, mit vigyek be délután. Lédús gyümölcsökre lenne vevő, ezért átmentem szedni egy kosár császárkörtét és csomagoltam egy nagyobb darab görögdinnyét.

Már dél körül járt a nap, amikor megjelent Dávid. Az angol leckéjéről csak kutyafuttában említettem a hibákat, miközben mondtam neki, hogy nekem hamarosan indulnom kell a Szent László kórházba Norci lányomhoz.

Még gyorsan megbeszéltük, hogy miket fog csinálni a kertben és hova teszi majd a kulcsot, majd Mannát is és minden fontosabbat bepakoltam és indultam.

Gondoltam, hogy majd Szigethalmon a gyroszosnál bekapok valamit ebéd gyanánt, de pénz nem volt nálam, hitelkártyával ott nem lehetett fizetni. Kérdeztem, hogy merre van itt egy ATM és a Gyümölcshalomhoz irányítottak.

A Gyümölcshalomnál nem működött az ATM. No nem baj, majd a Szigethalom túlsó végén a húsosnál bekapok egy sült kolbászt  mustárral és kenyérrel. Mire odaértem már az éhhalál kerülgetett. Csak a zárt ajtók láttán esett le a tantusz, hogy hiszen ma vasárnap van.

Gondoltam, most már nem állok meg sehol, látni szeretném a lányomat.

A LEAF navigációja ügyesen odavezetett a kórházhoz és a hepatológiát is könnyen megtaláltam.

Norcikám jól van, de nagyon gyenge. A körtének örült a legjobban és elmagyarázta, hogy miképp

szervezte  meg a család nyaralásának az utolsó hetét és abban mi lenne az én feladatom.

Csak egy fél órát töltöttem nála és egy kicsit megnyugodtam, hogy nincs nagy baj. Norci egy kórházi parizeres zsemlével kínálta meg éhező apját.

Hazafele úgy döntöttem, hogy a holnapi sűrű nap miatt az lenne a helyes, ha még most útba ejteném a Nissan Centrumot egy húsz perces töltés erejéig.

Így is lett. Rögtön felment a hatótáv 265 km-re.

Itthon kértem Katikát meg Ilit, hogy vegyenek ki maguknak a kosár körtéből.

Manna, nem törődve a közelgő viharral lekérte magát. Később, amikor Emőke lányom hazaért, megbeszélték, hogy most egy darabig nála lesz. Emőke is hozott át egy kistányér kaját. A két lányom mentett meg attól, hogy éhesen kelljen lefeküdnöm, aludni.

2017. augusztus 26., szombat

Szanaszét a család


 Beengedtem a Mannát, adtam neki enni és elindultam a piacra. Vettem újhagymát, füstölt lapockát és Esztikétől egy adag tehéntúrót.

A frissen átültetett paradicsomokkal nem dicsekszem, mert egyelőre úgy néz ki, hogy nem eredtek meg az új otthonukban, de még reménykedem.

Süttettem magamnak egy fokhagymás, tejfölös, sajtos lángost, hogy otthon majd megint elkészítem belőle a speciál lángos pizzát. Pótoltam az elfogyott unikumot.

Megpróbáltam felvenni a kapcsolatot Norcikámmal, de egyelőre nem sikerült. Ádám azt írja, hogy a fiúk jól vannak. Áron a legszófogadóbb.

Norcival kapcsolatban  annyit tud, hogy gyengének érzi magát de a hangja alapján kicsit jobbnak hallotta a helyzetet. Zacher Dr. azt mondta, hogy ez a gyengeség még elhúzódhat sokáig. Türelem.

A reggelire megpúpoztam a lángost sonkával, újhagymával, paradicsommal és csípős paprikával, majd a mikró grillezőjébe tettem. Nagyon finom lett.

Délelőtt lepihentünk Mannával és aludtunk egy órácskát.

Továbbolvastam a Nádas Péter-t. Már a vége fele járok az első kötetben.

A nyár újra kitört, ami miatt le kellett mennem a Dunára úszni. Sokat úsztam. Amikor a Dunáról jövök vissza, Manna már a Duna kaputól kísér befele: "már aggódtam, hogy hol vagy ilyen sokáig."

Palkóéknak átvittem egy csomó császárkörtét. Judit azt mondta ez a kedvence.

Elkészítettem egy nagy adag túrós csuszát és mindet befaltam.

Már röviddel hét óra előtt elkezdtem a locsolást, mert úgy láttam, hogy éjszaka nem lesz eső.

2017. augusztus 25., péntek

Norci kórházban van.


Normál időben ébredtem.

Reggeli után leültem a számítógép elé. Kíváncsi voltam, hogy a bérlő reagál–e a felmondó levélre. Természetesen nem reagált.

A lakótérben nagyon nagy rendetlenség vesz körül. Ha egy-egy szanaszét hagyott dolgot a helyére teszek, az szinte meg sem látszik.

Arra gondoltam, ha az Áronnál bevezettem azt, hogy annyi ideig ülhet a számítógépe elé, amennyi időt tanul vagy olvas, akkor miért nem vezethetném ugyanezt be magamnál. Csak nálam más lenne a képlet. Annyi időt tölthetek olvasással, amennyi időt előtte a rendcsinálásra fordítottam.

Próbáltam letölteni hanganyagokat a BBC 6 Minutes Englishről Emőkének, hogy magabiztosabb legyen a szövegértése.

Egész nap ez a tudathasadásos állapot uralt mindent, hogy mennyi időt töltöttem rendcsinálással, annyit olvashatok. Pedig a Nádas Péter I. kötete lassan a végéhez ér és mindig találok benne jó mondatokat vagy csak mondat töredékeket. „…amíg az ember szerelmes, nem ismeri a másikat. Amikor már nem szerelmes, akkor meg már nem is érdemes.”

Azért arra találtam időt, hogy kimenjek úszni. A táv ugyanaz: a Karcsi bácsi bódéhajójáig és vissza. A víz már nem hideg, de sajnos már szaga is van.

Visszatérve a Dunáról megmelegítettem az utolsó tányér csirkelevest, amiből természetesen Mannának is juttatok, és hogy valami finomat is egyek még a csirke szárny pörköltből is engedélyeztem magamnak.

Norci lányomat hiába faggatom a távolból Viber-en. Szerintem még nincs jól, de nem engedi, hogy segítsek.

¾ 6 van és az őszi napsütés már fáradt. Egész nyáron sütött, most már pihenni készül.

Nekem még a holnapi barter angol órára kell készülnöm, no meg lassan itt az esti locsolás ideje.

Norci hívott, de sajnos a László Korházból, hétfőig bent kell maradnia. Nem hiába aggódtam miatta. A mája körül van valami probléma, de megnyugtatott, hogy a fiúk jól vannak, Ádám vigyáz rájuk, a Jankát pedig magához veszi a Babai nagymamája.

Vacsorára megettem egy tányér csirkelevest, aminek jót tett, hogy nem kellett a hűtőben tovább várakoznia. Hogy valami finomabbat is egyek, megmelegítettem egy tányér szárny pörköltöt a csigatésztával.

Mindent meglocsoltam, utána szedtem egy nagy zsák császárkörtét és azt átvittem Tassi Juditnak.

2017. augusztus 24., csütörtök

A Puskás könyv Spanyolországban



Már nyolc előtt felkeltem. Mannát beengedtem és mielőtt elmentem volna a piacra, adtam neki reggelit. A piacon, illetve inkább a hentesnél, vettem szeletelt füstölt tarját és ebédre csirke szárnyakat.

Jómagam nem reggeliztem, mert azt terveztem, hogy majd veszek egy lángost és azt feldíszítem mindenféle jóval.

Odafele visszavittem Gulyáséknak a szőnyeget, amit azért adtak, hogy a paradicsom szárak ne koszolják be a csomagtartót. Judit most is adott sok elültetni valót (fehér répát, illetve petrezselymet, citromfüvet, paszternákot, és mindenféle virágot).

A csavaros boltban megvettem a külső merevlemezhez az apró csavarokat. Kettőre volt csak szükségem, de a bácsi nyolcat csomagolt be és azt mondta 20 forint. Kértem, hogy hadd adjak 50-et.

Vettem egy fokhagymás, tejfölös, sajtos lángost, amire otthon tettem egy kis tarját, újhagyma és csípős paprika karikákat, no meg paradicsomot és újra beküldtem a mikróba. Nagyon finom lett.

Utána elkezdtem ültetni a Judit adta növényeket. Még szerencse, hogy van mit dolgozni, különben eltunyulnék.

A nagy napsütésben kimentem egyet úszni. A víz most nagyon finom. Nem túl meleg, nem túl hideg, frissítő. Utána feltettem a csirke szárnyak felét pörköltnek, de közben elgurultam tejfölért.

A tejfölre nem is lett volna szükség, mert a pörköltben felhasználtam a buffallóiból maradt kenőcsöt, ami azóta a hűtőben rostokolt.

Gyöngyivel konzultáltam és abban maradtunk, hogy első lépésben mailben elküldöm a bérlőnek a bérleti szerződést felmondó levelet, hivatkozva a szerződés 13. pontjára, ami a sorozatos bérleti díj kimaradásokról és a közüzemi számlák nem fizetéséről rendelkezik.

Rogan Taylor mailben tájékoztatott, hogy hogyan állnak a tárgyalások a spanyol kiadóval és a fordítóval. A Klári és a Rogan közösen írtak egy könyvet PUSKÁS Ferencről, ami az angliai és a magyar megjelenés után most Spanyolországban is meg fog jelenni.

Abban teljesen egyetértettünk Rogánnal, hogy a jogdíj Klárit illető részét Áron kapja meg.

Rogánnal és a Norcival konzultáltam, hogy miként jusson el a jogdíj Áronhoz, mivel neki nincs saját angol font számlája. Sajnálom, hogy ezekről a történésekről a Nóra nagyit már nem tudom tájékoztatni, biztosan nagyon örülne neki.

Este még végeztem egy nagy locsolást, remélve, hogy a frissen átültetett növények megerednek.

A Leaf hatótávja 165 km-t mutat. Gondoltam, hogy nem árt ha felteszem az éjszakai töltőre.

2017. augusztus 23., szerda

Kertészkedés

Felkeléstől napnyugtáig szinte az egész nap a kertészkedéssel telt. Írtam is Emőkének, hogy szeretném ha látná, hogyan állnak a dolgok a veteményesben.

Manna folyton ott sürgölődött körülöttem, sőt odafeküdt, ahol kapirgáltam és közölte: "most már velem is törődj egy kicsit."

A Duna úszás ma sem maradt el, de blogot írni sem időm, sem energiám nem maradt.

2017. augusztus 22., kedd

Protekció a Gyógyszertárban


Jó későn ébredtem, de 10-re már befejeztem a reggeli, ami egy egyszerű virsli volt.

Délre kicsit felmelegedett a reggel még hűvös őszi idő.

Folytattam a havi rezsiszámlák átutalását.

Beszéltem telefonon a „kocsi beálló”-t készítő céggel. Lehet, hogy holnap végeznek egy helyi bejárást, illetve felmérést.

Ági elintézte nekem, hogy a Gyógyszertárban kaphatok recept nélkül is Eliquis-t,ha megígérem, hogy pótlólag majd behozom a receptet.

Visszafele beugrottam Gulyásékhoz. Judit sárgadinnyével és kávéval kínált, Lacival pedig egy jót beszélgettem.

Később még egyszer átmentem. Vittem Tassi Juditnak a körtelekvárból egy üveggel, meg a Pongónak a sok csontot. Gulyás Lacinak meg mutatni a Basicben programozható 1980-ból származó SHARP kütyüt, ami ma már egy Old Timer-nek számít.
Gulyás Judit adott egy nagy bokor koktél paradicsomot, amit visszatérve a bázisra azonnal el kellett ültetnem.  A nyárvégi időpont alkalmas volt erre a munkára. Sütött a délutáni nap, de mégsem volt hőség.

Készülődtem, hogy kimegyek a Dunára úszni. Előtte átvittem a telefonomat Anikának, hogy ha közben keresne a felmérő, beszéljen vele, hogy csak egy félórát úszom és jövök. Még úszás előtt (bár nekem az is tilos) bekaptunk Bénivel néhány kupica körtepálinkát.

A Duna vize már igencsak hűvös volt, de azért leúsztam a távot, viszont kijövet jól esett a forró zuhany.

Este még egy kiadós locsolás.

2017. augusztus 21., hétfő

császárkörte lekvár


Nyolckor napsütéses reggelre ébredtem. Az idő hűvösre fordult, ebből már nem lesz nyár, hacsak nem vénasszonyok nyara.

A félretett tarjára ütöttem egy tojást és mellé egy tejeskávé, ez lett a reggeli.

Mielőtt még megjött volna a mosogatógép szerelő, elgurultam a vegyesboltba, hogy vegyek üvegeket a lekvár befőzéshez. A vegyes boltban elfogyott, a Gazdabolt pedig ma szünnapos, majd holnap. Egy nagy rozsdamentes fazekat azért vettem, és ha lesz hozzá érkezésem, akkor ma el is kezdem a lekvár befőzést.

Megjött a szerelő és hamar megállapította, hogy a mosogatógépben a két forgó, spriccelő kerék nyílásai vannak eltömődve és emiatt se forogni, se spriccelni nem tud. (Ez a forgó lapát egyébként a magyar tudósnak Segner János András találmányának a Segner keréknek köszönheti a forgását.) Ezeket akkurátusan kitisztogatta, kért 2500.- forintot és azt mondta, hogy most már működni fog. Közben állandóan figyeltem, hogy mit és hogyan csinálja, hogy legközelebb én is meg tudjam csinálni.

Délután elkezdtem a császárkörte lekvár készítését. Hát nagyon macerás egy meló. Ha ebből kellene megélnem éhen is halnék. Este ½ 11-ig tartott a művelet és akkor még nincsenek megtöltve az üvegek, amiket Judittól kaptam kölcsön, amíg nem veszem meg a mienket. Az első buktató a császárkörte megmosása után a magház és a sérült részek eltávolítása valamint a felkockázás.

Valami azt súgta nekem, hogy még egyszer el kellene olvasnom a leírását, hátha azt írja, hogy a mosdatás után hámozzuk meg a körtét. Elolvastam, valóban azt írta. Mekkora marhaság. Ha amúgy is megmosom, miért kell még meg is hámozni. A görögdinnyét sem mossuk meg, csak megesszük, ami belül van. A tojást sem mossuk meg csak felütjük és máris mehet a serpenyőbe vagy a palacsinta tésztába, sőt egyes elméletek szerint nem is szabad megmosni, mert akkor a külső felületén lévő baktériumok bediffundálódik a tojás belsejébe.

Fogadni mernék, hogy Szentgyörgyi Albert professzor úr tanai szerint kimondottan megtiltja, hogy a császárkörtét meghámozzuk, mert akkor igen értékes tápanyagokat hagyunk veszendőbe.

Mire a hét üveg a dunsztolóba került, már nagyon késő lett. Nem is tudom, hogy miért van, - lassan a 80 fele közeledve - arra szükségem, hogy bizonyítsam, én még fahajas, mézes, citromos, vaníliás császárkörte lekvárt is tudok készíteni, arról nem is beszélve, hogy egy kétórás előadásom tiszteletdíjából ennek a mennyiségnek a százszorosát is megvehetném.

2017. augusztus 20., vasárnap

Konyhai dugalj


Reggel szerettem volna folytatni a konyhai dugaszolóaljzat bővítési projektet, de nem találtam Ø 10 mm-es falfúrót a tiplizéshez. Annyira hozzászoktattam magam az à tempo sikerekhez, hogy teljesen kétségbe tudok esni, ha valami elsőre azonnal nem megy úgy, ahogy elterveztem.

Végül találtam egyet és az ötös dugaljat a négyes mellé fel is szereltem, már csak a bekötése hiányzik.

Délre egy kicsit kisütött a nap, de csak azért, hogy némi vigaszt nyújtson a nagy lehűlés ellenére. Ez már igazi beharangozása az ősznek.

Manna sem érti az egészet, hogy-hogy bent meleg van, odakint pedig hideg?

Vacsora előtt, tehát még világosban szedtem egy kis császárkörtét és bár borongós volt az idő, azért én meglocsoltam minden növényzetet.

Kettesben vacsoráztunk. Én ettem a csirkelevest és minden második húsdarabból raktam a Manna táljába is. Nagyon bekajáltunk.

2017. augusztus 19., szombat

Egyedül Dömsödre


Jó későn ébredtem. Lementem a CBA-ba valami reggelinek valóért (főtt füstölt tarja és friss kenyér). Lefele vittem egy balon vizet a smaragdfának, hátha egyszer majd csak utoléri növésben a Dömsödit. Hiába ültettem őket egyszerre, a különbség nagy (3m és 1m).

A reggeli után elindultam és először a Nissan Centrumot vettem célba. Talán elég lenne a 100 km hatótávolság is, amíg kis kerülőkkel eljutok Dömsödre, de a biztonság kedvéért rátöltöttem még egy 150-et.

A TESCO-nál vettem italokat és Manna miatt egy bőséges csirkelevesre valót, abban is a csirkemájból dupla annyit, mert terveztem a kövön sütni baconnal körbetekerve. Vettem egy tejfölös bacon pizzát, hogy majd Dömsödön megeszem.

Mellette az Electronics-ban vettem egy új mikrót. Ez a leggyorsabb elektronikai áruház. Itt tud az ember a leggyorsabban megszabadulni 30.000.- forinttól.

Megérkezve Dömsödre Mannával üdvözöltük egymást. Rögtön azzal kezdte, hogy éhes, szomjas és nincs hol pihennie. Mindenen segítettem.

Kicsomagoltam a mikrót, a régi helyére tettem és rögtön fel is avattam a pizzával.

A nap még nem ment le, de a szél már úgy fújdogált, hogy egy esti vihart ígérgetett. Kimentem úszni a Dunára a Karcsi bácsi bódés csónakja felé, de a visszaúszás már nehezen ment az erős ellenszél miatt.

Átvittem Gabikáéknak a nagy teljesítményű 12 W-os (LED lámpatestben ez nagy teljesítményűnek számít) ajándék LED lámpát, aminek nagyon örültek. Ferivel megittunk egy pohárka whisky-t.

Este feltettem a csirkelevest főni (az majd a holnapi ebédünk lesz Mannával, ma estére pedig begyújtottam a gránitkő lap alá és betekerten 15 csirkemájat bacon szalonnába, ahogy a kövön megsüljön.

Alig, hogy lepihentem, nagy szél, eső, mennydörgés és villámlás kerekedett, ami azután reggelig nem is szünetelt.

2017. augusztus 18., péntek

Elviszem a fiúkat Horányba


Reggel a fiúk úgy mentek le reggelit készíteni, hogy nekem nem is szóltak. Azt láttam, hogy minden kenyér és minden tojás, minden disznósajt elfogyott, ami egymagában nem is lett volna baj, de hogy a reggelihez semmilyen zöld féleséget (újhagyma, paradicsom, foki) nem fogyasztottak, az már hiba.

Ma a Leó kérésére rántott csirkemell lesz petrezselymes burgonyával. Ez utóbbit Leó kérésére, krumplipürére módosítottunk.

Elkezdtem klopfolni és enyhén fűszerezni a csirkemell szeleteket, Áront pedig megkértem, hogy hozzon egy doboz tojást a panírozáshoz.

11 óra fele megérkezett Dávid a kerti szerszámaival, de először az angol órával kezdtünk. Az óra nem sikerült olyan jóra, mint a múltkori, mert se az írásbeli, se a szóbeli házi feladatára nem készült fel. Mindössze annyit készült, hogy megnézte a Csillagok Háborúját magyar és angol nyelven.

Az óra után ő kiment a kertben munkálkodni, én elkezdtem az ebéd készítését. Arti nagyon ügyesen dolgozott a kezem alá. Feltettük a krumplit főni és bepaníroztam a csirkemell szeleteket. A kis fritőz tegnap még működött, de mára felmondta a szolgálatot. Nem nagy probléma, mert a nagy serpenyőben is ki tudom sütni a rántott szeleteket.

Négykor már tálaltuk az ebédet. A kertészt csak azért nem hívtam meg, mert a krumplipürét elméreteztük és kevés lett.

Az ebéd mindenkinek kedvére valóan sikerült.

Ebéd után, remélve, hogy nemsokára indulunk Horányba, sikerült mozgósítanom a csapatot és 7  óra körül el is tudtunk indulni.

A szigethalmi „tejszínhabos”-nál megálltunk egy fagylalt erejéig, amitől nagy késedelmet szenvedtünk. Ezt növelte, hogy a Váci úton egy karambol miatt letereltek minket az útról. Végül csak néhány perccel, de lekéstük a 8 órás kompot.

A parton lézengő emberek, no meg akik szintén az elterelés miatt érkeztek később, vigasztaltak, hogy ilyen esetben szokott jönni még egy komp ½ 9-kor. Ezért türelmesen vártunk.

A fiúk lementek a vízpartra és József Attilá-san dobálták a kavicsokat.

A túloldalon kikötve Arti már jelezte Norcinak telefonon, hogy nemsokára megérkezünk, valaki sétáljon ki kinyitni a kaput. Mind a hárman bevonultunk. Mindegyik fiú húzta maga után a kis gurulós bőröndjét.

Egy kis túrós sütemény, egy kis görögdinnye és a fiúk már élvezték is a telepen belüli szabadságot.

½ 10 körül elbúcsúztam és komp híján felfele autózva a Tahi hídon át kanyarodtam a 11-es útra és azon gurultam Budapest fele.

Jó későn érkeztem Gazdagrétre. A kapuban hallottam, hogy az éjszakai bagoly lányom még angolozik, de már nem csöngettem be, hanem bekaptam egy kupica unikumot és zuhantam az ágyba.

2017. augusztus 17., csütörtök

Egyszerű az élet, mert mind a három fiú mást kér


Emőke forró tejeskávéval ébresztett. Még csomagoltam neki egy kis császárkörtét és ¾ 9-kor kivittem a buszmegállóhoz.

Visszafele a piacon vettem paradicsomot, újhagymát és tojást a reggelihez. Már pont a kapunál voltam, amikor Gabikáék hozták a rekesz szódavizet.

A fiúk még éppen csak hogy ébredeztek.

Áron elvállalta, hogy elkészíti a reggelit, de kérte, hogy hozzak kenyeret, meg üdítő italokat, addig ők kimennek horgászni. Majdnem mindent meghoztam, még kirántanivaló felszeletelt csirkemellet és ketchup-ot is.

A reggeliből nekem már csak a kihűlt hekk maradt.

A mosogatógépnek valami hibája adódott, mert többször is próbálkoztunk, de nem mos rendesen. Hívtam egy mosogatógép szerelőt Kiskunlacházáról, aki előjegyezte, hogy hétfőn délelőtt idejön és megnézi, hogy mi a baja.

Délben felmásztam a kúp esőcsatornájához a nagyobbik létrával, hogy a smaragdfa lombjától még veszélyeztetett kanyarban felszereljem a lombhálót.

Utána csapatostól kimentünk a Dunára. A fiúk a szörfdeszkával hancúroztak, én pedig úsztam egy jót.

A kerti munkától akarattal megkíméltem a fiúkat, hogy felhőtlenül érezzék jól magukat.

Bejőve – de ez már ½ 6 -, elkezdtem készíteni az ebédet. Már fel voltak vágva a szárnyak, amikor a Leó bejelentette, hogy ő nem kér buffallóit,  mert ő nem szereti, ha patadicsomos a csirkeszárny, ő inkább rántva kéri. Nosza, gyorsan elővettem még két tányért a tojásnak és a prézlinek. Áron és Leó imitálták a mosogatást, Arti viszont nagyon ügyesen segített a panírozásban.

Könnyű volt a helyzetem, mert csak három félét kellett készítenem: (bufallói csípős, bufallói nem csípős és rántott.)

Hat óra után már tálalható állapotban volt a kaja. Mindenkinek nagyon ízlett. Leó még hagyott helyet a gyomrában egy szelet görögdinnyének is.

Vacsora után a fiúk elfoglalták Emőke szobáját, mivel ott lég kondi is van. Én kimentem és egy órát locsoltam, mert a növények nagyon szomjaztak.

2017. augusztus 16., szerda

Öten Dömsödre


Norci már kora reggel küldött egy SMS-t, hogy várhatóan 11:30 és 12:00 között fognak érkezni Gazdagrétre.

Áronnak mondtam, hogy akkor nekünk igyekeznünk kell a reggelivel és az összepakolással, mert legkésőbb 10:30-kor el kell indulnunk.

Reggelire megsütöttem a maradék kolbászt és ütöttem mellé két tükörtojást.

A tervezettnél 10 perccel később tudtunk indulni, de gondoltam, hogy majd egy kicsit jobban rálépek a gázpedálra és akkor behozzuk ezt a kis késést.

Bele is húztunk, de csak 11:45-re értünk Gazdagrétre. Szerencsénkre Norci még többet késett. Nagy ovációval fogadtuk a fiúkat, sőt még a Janka is megérkezett, de ő a Norcival már mentek is Horány felé tova.

Áron irányításával a fiúk lementek fagylaltozni. Egy óra múlva visszaérkeztek a fagyizásból és elkezdtek Áron szobájában játszani.

Kettőre vártuk Emőkét haza, de lett abból három is. Addig mindent bepakoltunk az autóba (Mannát nem kellett, mert őt tegnap otthagytam Dömsödön). Indultunk.

A fiúk hátul olyan nagy hangzavarral játszottak, hogy többször kellett kérnem, hogy egy kicsit csendesebben.

Szigetszentmiklóson nem felejtettem el bekanyarodni a szalagfűrész új fűrészlapjaiért.

Kifele jövet a Gyümölcshalomnál álltunk meg és mindenki rendelt, persze elvitelre (take away) ízlése szerint pítát, hamburgert vagy gyros-t. Amíg ezek készültek. Leó és Áron bementek innivalókért.

Megérkezve a bázisra, először mindenki a Mannát köszöntötte. Azután kiülve a kertbe nekiestünk a hozott kajáknak. Amikor már adtunk a hasunknak, kimentünk úszni a Dunára. A fiúk vitték a szörfdeszkát is. A nap még sütött és a Duna vize Isteni volt. Egy órát úszkáltunk, azután bevonultunk.

A ház belseje mindenhol szétdobált ruhák, cipők, hátizsákok. Ekkor körlet rendet rendeltem el: Mindenki válasszon magának egy széket, a szék alá tegye a hátizsákját, lábbelijét és a széken egyenként összehajtogatva legyenek a ruhái.

A parancs valamelyest hatott, Emőkének pedig meghagyták a felső szinten a bélyegező szobát.

A fiúk este még a házban játszottak, Emőke meg a kertben nézte a csillagokat.. Mindenben nagy egyetértés alkalmazkodás volt, kivéve abban, hogy ki a Manna gazdája és kit szeret a Manna legjobban.

Áron még rendezett egy családi vacsorát. Mindenki kapott a megmelegített lecsóból, a görögdinnyéből és az eperfagyiból.

Én még feltettem az autót a töltőre, Emőkével egy kicsit angoloztunk, azután lepihentünk.

2017. augusztus 15., kedd

Norci nem érzi jól magát


Felkeléskor végeztem egy nagy hajmosást és borotválkozást.

A reggelihez előkészítettem minden alapanyagot (kétféle szalonna felkockázva, két kisebb fej vöröshagyma feldarabolva, a virsli felkarikázva), hogy Áron tudjon készíteni egy soktojásos rántottát. Menetközben még kért pirospaprikát, borsot és oregánót a keze alá és kérte, hogy hozzak be néhány paradicsomot, mossam meg és vágjam fel cikkekre.

Egy külön tálban felkockáztam a megmosott császárkörtéket is és annyi tejet tettem fel a platnira, hogy neki legyen kakaó, nekem meg tejeskávé.

Az együttműködés meghozta a gyümölcsét. Hamarosan tálalva és reggeliztünk.

Norcikám nem érzi jól magát, ezért felajánlottam, hogy holnap mi megyünk a fiúkért Horányba és akkor visszafele a Lány is jöhetne velünk.

Emőkének elküldtem egy olvasni és hallgatni való BBC-s anyagot, csak hogy ne legyen a nyelvvizsgáig egy perc nyugta se. Magam is úgy igyekeztem a duolingóval, hogy Áron ne tudjon behozni.

Már két óra is elmúlt, amikor hívtam Áront úszni. Nagy nehezen jött, de csak a stégig és onnan nézte, hogy én hogy úszom.

Már majdnem fél öt volt, amikor gyorsan elgurultunk paprikáért, paradicsomért és kolbászért a lecsóhoz, vettünk disznósajtot, mert az a Leó kedvence és egy fél görögdinnyét.

Itthon azonnal hozzákezdtem a lecsó készítéséhez.

Amikor Levente csöngetett már minden készen volt, így őt is meg tudtuk hívni a kései ebédre, illetve a korai vacsorára. A lecsó nagyon finom lett és még el is tudtunk tenni belőle holnapra. Áron még egy kicsi fagyaltot is kiporciózott, de úgy, hogy holnapra maradjon Leóéknak is.

Este még végeztem egy nagy locsolást, azután lefeküdtünk.

2017. augusztus 14., hétfő

Az első töltés


Nem mintha nekünk munkanap lenne, hiszen mi most nyaralunk Dömsödön, de azért 5 óra körül arra ébredtem, hogy le kellene mennem, megnézni, hogyan viselkedett a töltő az első alkalommal.

 
A kék LED azt jelezte, hogy részéről befejezte a ma hajnali (vezérelt mérőóráról való) töltést. Még az autóba is benéztem, ami 251 km hatótávolságot mutatott. A vezérelt mérőóra szerint ez a 100 km-es hatótávolság növekedés 16 kW-ot fogyasztott, ami ez előre becsült 400,- Ft/100 km-t jelent az alacsony fogyasztású  Renault Scenic 2500,. Ft/100 km fogyasztásával szemben. Tehát egyelőre nincs mit félnem attól, hogy egyszer csak megszűnik az ingyenes töltőoszlopok ingyenessége.

 
Még egy kicsit visszaaludtam, majd elkezdtem készíteni a reggelit.

 
Amikor Áron bement fürdeni, kértem, hogy se a széket, se a notebookját ne vigye be a fürdőkád mellé, mert az fokozottan veszélyes. Bevitte.

 
Próbáltam összeállítani az angol tanításhoz anyagokat. A tanulástól szenvedő tanulóknak szívesen szoktam idézni Claus Moser-t, aki egy helyen azt mondja:

„A tudásért meg kell szenvedni, a tudatlanság viszont ingyen van.”

Kora délután Áron kérdezte meg, hogy nem megyünk-e le a Dunára úszni? De, mondtam, szívesen és egy óra múlva már úsztam is. Ő nem jött, helyette lógott az Interneten.

Azt terveztem, hogy ebédre megesszük a maradék csirkelevest, megmelegítettem a sült oldalast és lesz hozzá tejfölös kapros tökfőzelék és petrezselymes burgonya, utána pedig görögdinnye.