2011. december 31., szombat

Szilveszter

Nyolc körül ébredtünk, de ekkor még úgy gondoltuk, hogy tíz órakor,  nyitásra be fogunk érni a Szivárvány cukrászdába. Komótos reggeli után elkezdtük a pakolást. A kocsonyákra kellett koncentrálnom. Már jócskán tíz után értünk Kiskunlacházára. Áron segített összeválogatni a lakodamas tálcát és még rendeltünk is hozzá egy sütit, meg egy kávét.
Az IGO 2,5 órát jósolt Monoszlóig. Bevezetett egészen Érdig, majd onnan már a Balaton felé vettük az irányt.
Pontban egykor csöngettünk az objektum kapuján. Amikor senki sem válaszolt felhívtuk Lacit. Ők éppen kirándultak és 20 percre taksálták a hazaérkezést. Amikor megjöttek nagy baj történt: a kocsonyás tálca eltört és az összes kocsonya a földön landolt. Szerencsére csak két tányér tört el, de a kocsonya megmenthető volt.
Laciék elvittek a 14-es km kőhöz a kecskés tanyára. Áron rögtön cica dédelgetésbe kezdett. Fruzsi mindenféle szalonnákat és füstölt fejhusokat vásárolt.
Laci ma még 25 %-os ÁFÁ-ért tudott tankolni.
Fruzsi nagyon finom csülkös bablevest tálalt ebédre. Miután degeszre zabáltuk magunkat, előbb bújócskáztunk a kertben, amiben természetesen mindig Áron volt a nyerő, majd elindultunk sétálni, ami közben Áron fogócskára fogott minket, de mindig kicsúszott a kezeink közül. Vittünk Adélkának beiglit és egy kis pezsgőt, hogy neki is Boldog Újévet kívánjunk.
Sajnos visszatérve a bázisra, leragadtunk a TV szilveszteri műsorai előtt. Csak a tormás virsli oldotta egy kicsit a szarabbnál szarabb attrakciókat. Áron nagyon élvezte, hogy ma nem kell normális időben lefeküdnie és fent maradhat éjfélig.

2011. december 30., péntek

Az eltünt kuka jegyzőkönyve

Nagy reggeli készült és utána nekiálltunk leszedni a kocsonya zsírját. Utána újra felmelegítettem és szeparáltam a csontokat, a húst, a börkét és a levét, majd kiporcióztam tányérokba és ismét berámoltam az istállóba. Délelőtt már nem mentünk sehova. Eszter összepakolt és kiment Áronnal focizni a kertbe.

Délben kiszállítottuk Esztert a buszmegállóba. Utána mentünk volna a Rendőrörsre, hogy jegyzőkönyvezzék a kuka eltünését, de zárt ajtók fogadtak.

Másfél óra múlva Eszter már jelezte a sikeres hazaérkezését. Később telefonálás után sikerült a Rendőrörssel kapcsolatba lépni és mondták, hogy most már fogadóképesek.
Felhívtam a ráckevei ügyeletet, ahol közölték, hogy mire odaérek a dömsödi rendőrörsre, már nyitva lesznek és várják a bejelentést.
Áront hagytam játszani és egyedül mentem az örsre. Az örsön szerény irodai bútorzat, de tartalmilag egy meglepetés fogadott. Miközben vették fel a jegyzőkönyvet, közölték, hogy a rendszerben látható, hogy ránk jár a rúd, mert október 6-án ellopták az autónkat is.
Amíg Áron megnézett egy DVD-t, addig én leáztattam egy adag bélyeget, majd átnéztük  a matek leckéjét, vacsora  és lefekvés.

2011. december 29., csütörtök

az a fő, ami a kocsonyában fő

Reggel kiszaladtam a piacra, de ott alig volt élet, ezért visszafele beugrottam a kis boltba. Vettem néhány dolgot, ami az eszembe jutott. Rohantam volna vissza készíteni a reggelit, de láttam, hogy Eszter már kávézik. Nem kis szemrehányással mondtam, hogy mi úgy szoktuk, hogy előbb egymásnak készítjük a reggelit és azt együtt fogyasztjuk el.
Készítettem egy terülj terülj asztalkám-at és megreggeliztünk.
Mire feltettük a kocsonyát főni, addigra megjöttek Ágiék, és hogy nyugodtan tudjanak takarítani, elhúztuk a csíkot, de úgy, hogy a kocsonyás kuktát a lehető legalacsonyabb fokozaton ugyan, de hagytuk főni.. Először lementünk a Tassi zsilipig, majd hosszú csavargás és egy kis pálinkázás utána meglátogattuk Gabikáékat.
Rokkó a szokásos táncával üdvözölt, mert sejtette, hogy hoztam neki csontokat. Gabikáékkal kávézás közben egy jót dumcsiztunk .
Mire hazaértünk Ágiéknak már csak a hűlt helyüket találtuk. Feltettem a maradék csirkelevest melegedni és a kocsonyás kuktába beletettem néhány zöldségfélét.
Cs. Gyula (bánya 2.) felhívott, hogy nem tudnak megoldani egy problémát, legyek a segítségére és mondjam el, miként kell megoldani. Mondtam, hogy most éppen nem érek rá, mert főzök és utána ebédelünk, de küldje át az állományt megnézem.
Az ebéd mindenkinek nagyon ízlett. A nap további részében Eszter és Áron megint KŐ-Papír-Ollóztak, én pedig nekiálltam a probléma megoldásának. Mire a zöldségek is megpuhultak a készülő kocsonyában, kivittem az egészet egyben hűlni az istállóba. Abban egyeztünk meg, hogy amikor megdermed, akkor előbb leszedjük a zsírját, utána visszamelegítjűk és úgy fogjuk tálalni, hogy lesznek tányérok, amiben csak a színhús lesz a kocsonya leve alatt és olyanok is, amiben cupákok is lesznek. Ez a megoldás Eszter kérésére és a legnagyobb megelégedésére született.
A szauna tegnapi sikerének emlékére ma is bekapcsoltuk, de már csak 70 fokra..

2011. december 28., szerda

Eszter a vendég

Nagyon rossz hírre ébredtem. Tamás felhívott, hogy porig leégett a révfülöpi házuk. Emiatt egész nap nem tudtam teljesen magamhoz térni. Nem is értem, hogy mitől nem volt a háznak biztosítása. Hétkor keltünk és nyolc órakor már meg is reggeliztünk. Éppen hordtuk le az autóba a cuccainkat, amikor Eszter SMS-ezett, hogy tegyük át az indulást fél tízre. Így is lett. Először a TESCO-ban kezdtünk és bár összeadtuk hármunk tudását, de még így is maradt, amit elfelejtettünk venni. Azért egy nagy lazactörzset sikerült kifognunk.
Kiskunlacházán kihasználva, hogy ma munkanap van, bejelentettem, hogy a cirkó új alaplapján, lehet, hogy kellene valamit állítgatni, mert langyos és középmelegnél melegebb vizet nem lehet belőle kicsalni.

Amikor megérkeztünk, már delelőn járt a  nap. A bepakolás után feltettem egy nagy kukta zöldséges csirkelevest és begyújtottam a cserépkályhába.

Áron látta, hogy mindenkinek mennyire ízlik az ebéd, ő is bevágott egy nagy tányérral. Leves után sütöttünk még néhány palacsintát és azt finom mazsolás túróval töltve fogyasztottuk. Áron nekikezdett a leckeírásnak, majd amíg megnézte a kalóz filmjét, addig mi sétáltunk egyet a Duna parton. Később  Eszterrel játszottak egy Kő-Papír-Ollót, én meg előkészítettem egy adag bélyeget áztatásra.

Eszternek készítettem egy Skype account-ot, azután hagytam, hogy nézegesse a leveleit.
Este felé bekapcsoltuk a szaunát 90 fokra állítottuk be és amíg az melegedett, addig mélyhűtésre előkészítettem a lazac darabokat. Egy nagyon jót szaunáztunk. Utána hideg vacsora, narancslé és sör minden mennyiségben.

Eszter kérte, hogy a kevéért a termosztát 19/21 fokos beállítását módosítsuk 20/23-ra.

2011. december 27., kedd

Hanukkah

Mire felébredtem Áron már a szobájában legózott. Gyorsan elkészítettem a reggelit és leültem a számítógép elé. Igyekeztem minden lemaradást behozni, ami ugyanúgy nem sikerült, mint Áronnak, hogy rendet csináljon a szobájában.
Délben elővettem két szelet lazactörzset. Áron fűszerezte és sütötte meg serpenyőben, amíg én mélyhűtött spenót gombócokat pároltam fokhagymával a mikróban. A finomra sikerült ebédet Karáék csooládés zserbója koronázott .
Nem sokkal ebéd után felkerekedtünk Norciékhoz Hanukkah gyertyagyújtásra. Közkívánatra sültkrumpli volt yoghurtos cukkinivel.
Norciék egy nagy (14 literes) vastagtalpú rozsdamentes fazekat kaptak tőlünk, én Pettik családos naptárt, méz kanalat, Áron pedig egy logikai játékot kappott.
Norci előadta, hogy a korábbi távlati terveiknek megfelelően, de előrehozottan tervezik a jövőjüket. Nagyon jól éreztük magunkat, annyira, hogy Áron alig akart elindulni haza.

Itthon SMS-ben kérdeztem Esztert, hogy mikor szeretne reggel elindulni, de azután lejött, hogy ennek egy-két részletét megbeszéljük.

2011. december 26., hétfő

újra itthon

Ma már csak a reggeli volt hasonló a többi naphoz, mert utána már elkezdtük a pakolászást. Mindenki a saját szobáját rendezgette.

Kijelentkeztünk és 11-kor már ültünk az autóban és gurultunk hazafelé. Az út viszonylag simán ment. Először természetesen Nóra nagyit vittük haza. Útban hazafele vettünk egy vekni kenyeret.
Otthon gyorsan kipakoltunk, elindítottam a nagymosást és kipihentük az út fáradalmait.

Délután nekiálltam főzőcskézni, ami kései ebédet, korai vacsorát jelentett. Kirántottam két csirkecombot és készítettem hozzá egy hagymás almát köretnek. Áron még vacsora előtt építetrt egy csoda helikoptert.
Eszter még tett egy halvány kísérletet, hogy ma lesz-e angol óra, de ebben teljesen készületlen voltam, ezért erről lebeszéltem. Gondoltam inkább szerzek neki egy meglepetést és letöltöm neki a "Ház a tónál" c. filmet, de nem jártam sikerrel. Béla is megpróbált segíteni, de ez most nem ment.
Késő este még kiteregettem ésén is elmentem aludni

2011. december 25., vasárnap

Utsó nap Egerben

Mentségem csak annyi volt, hogy mindenki később ment le reggelizni. Reggeli után először felmentünk Mátéék szobájába. Áron megtanított mindenkit SET-ezni és nagyon büszke volt, hogy magasan veri a mezőnyt, engem is beleértve, aki pedig már korábban tanultam meg ezt a játékot.
Nóra nagyi javaslatára tettünk egy nagy sétát az Érsekkertben. Visszatérve a szállóba éppen csak hogy el tudtunk búcsúzni a többiektől, akik már ma elindultak haza.

Déután lementünk az uszodába egy kicsit fogócskázni. Utána vacsoráig szabadfoglalkozás volt. Egyszer csak annyira megszállt az ihlet,hogy Áront félre kellett tóljam a Notebooktól, mert hirtelen meg akartam írni a levelet a Fürdő Igazgatóságnak. Laci biztosan pozitívan fogja fogadni a tervemet.
A vacsoránál nagyi nagyon meglepődött, amikor bejelentettem, hogy úgy egyen mindenki, hogy ez az utolsó vacsora.Valahogy ő elfelejtette, hogy így terveztük, sőt ő is így foglalta le a szobáinkat. Sajnos az utóbbi időben egyre gyakrabban veszem észre, hogy romlik az emlékező tehetsége. Van olyan történet, amit az elmúlt néhány hét alatt ötödször mesélt el, úgy mintha most mondaná ezt először.
Estére Eszter javasolt egy filmet (Ház a tónál), ami tetszett ugyan, de a realista fejem  nehezen fogadta be ezt az időeltolódásos absztrakciót.

2011. december 24., szombat

Szent este

A nagy közös reggeli után Babette elvitte Mátét és Áront az egri várba. Délelőtt átnéztem a sajtót. Kíváncsi voltam a tegnapi balhé visszhangjára. Utána leültem a Notebookkal és konstatáltam a kedves, szép karácsonyi üdvözleteket. Amíg Áron Nóra nagyival lementek úszni, addig megpróbáltam bepótolni a blogírásban az elmaradásaimat.

Kipróbáltam mind a négy szaunát (száraz, gőz, infra, illatkamra), de a merülőben csak 8-10 fokkal melegebb víz volt, mint a Rudasban.

Átöltözés után ünnepélyes ajándékozás. Áron kapott egy mobiltelefont, amit ambivalens érzelmekkel fogadtam. Attól függetlenül, hogy a kütyüje SIM kártya fogadóképes, ez csak arra való, hogy elveszítse, vagy ellopják. Én egy Spíró könyvet kaptam, amike ugyanúgy örültem, mint a nagyi a Vámos Miklósnak és a fotós naptárnak.

Ferkó kibontott egy üveg whiskyt (egyik kedvencem a Ballantine's), amit a vacsoráig el is kortyolgattunk.

A Karácsonyi vacsora szinte kifogástalan volt. Pisztráng fokhagymásan mandulával előételnek, utána halászlé, majd töltött káposzta és a végén mindenféle beigli.

Az ünnepi vacsora után megnéztem Kenneth Branagh Varázsfuvola film adaptációját. Nekem, aki Bergmann, Milos Forman és Szabó István-on nevelkedtem, Branagh kevésnek bizonyult. Az egész filmen keresztül egyedül Mozart volt hibátlan, de szerintem ő is forgolódott a sírjában. Lehet, hogy Branagh jó filmszínész, de az nem garancia arra, hogy jó rendező is legyen.

2011. december 23., péntek

Kipróbáltuk a külső fürdőt

Reggeli után Áron azt javasolta, hogy menjünk le az élményfürdős nagymedencébe. Szívesen hajlottam a szóra és jól bebugyolálva őt is meg magamat is szaladtunk végig a szabadéri strandon. A fürdőben egyfolytában bújócskáztunk, fogócskáztunk. Amikor sikerült elkapnom Áront, rögtön szabályt módosított. A vége felé egy kicsit kigúnyolva mondtam, hogy legyen a fogócskában az a szabály, hogy ha elkapom, akkor őt nem ér elkapni. Még jó, hogy nem tanulja el a kormánytól a visszamenőleges hatályú törvénymódosításokat.

Sajnos a sókamra szolgáltatás a nyár óta megszünt, pedig az bizonyára jót tenne a köhögésemnek.

Fürdés után, amíg Áron és Nóra nagyi elmentek a városba sétálni, lementem kipróbálni az infraszaunát és egy negyedórára beálltam a vizi gyógytornások közé.

Délután Áron elkérte a Notebookot, hogy megnézze a kalózhajós DVD-jét. Én helytelenítettem, hogy napközben ezzel tölti az idejét, ahelyett, hogy játszhatna Mátéval.

A vacsoránál azt vettem észre, hogy Áron pontosanúgy tanítgatja Mátét a helyes kés és villa tartására, mint ahogyan én tanítottam őt.

2011. december 22., csütörtök

Eger Flóra szálló

Reggel nyugodtan megreggeliztünk és mindent akkurátosan lehordtunk az autóba. Áron felvitte akarácsonyi  ajándékokat Eszternek és Ilinek és mint beszámolt róla mindketten örömmel fogadták. Nagy nehezen elindultunk. Nem kellett kapkodnunk, mert amikor a Nagyi a minap kérdezte, hogy hány órakor induljuk, akkor a párpeszéd az alábbiak szerint zajlott:

- Hogyan tervezitek az indulást, hány órakor induljunk?
- Nagyi, nekünk mindegy, tudunk hozzád alkalmazkodni, akkor indulunk, amikor te szeretnéd.
- Nem, én szeretnék alkalmazkodni hozzátok, te csak mondjd, hogy hány órakor induljunk.
- Rendben, akkor induljunk 8-kor.
- Na nem, az azért túl korán van, nem gondolod?
- OK., akkor induljunk 9-kor.
- Nekem az is korán van. Legyen tíz óra vagy még inkább fél tizenegy.
- Jó, akkor 1/2 11-re ott vagyunk nálad.

Bár nem utaztunk rá, de valamiért pontban 10:30-kor érkeztünk a kapu elé. Nagyi már majdnem teljesen elkészült, de még tett egy halogató kísérletet: "Mi lenne, ha még egy órácskát maradnánk?" Meggyőztük, hogy amíg kijutunk a  városból, az is maga egy óra. Fél 12-kor tankoltunk a városból kivezető úton és megvettük a 10 napos autópálya matricát. Tulajdonképpen Áron javasolta, hogy 10 naposat vegyünk és akkor nem kell újat vennünk, ha lemegyünk Monoszlóra.
Egerben először elfoglaltuk a szobáinkat, becuccoltunk, amit nagyképűen becsekkolásnak is lehet nevezni és azonnal elindultunk a Főtérre. Ott meggypálinkával kezdtünk, majd sültkolbásszal, babos káposztával, sült gesztenyével és forralt borral folytattunk.

Este a közös vacsoránál találkoztunk Sz. Évával és Marival. Vacsi után Áron beavatott a SET nevű társasjátéka rejtelmeibe. Játszottunk is néhány partit, de egyelőre reménytelen volt számomra, hogy akár egyetlenn partiban is nyerjek ellene.

2011. december 21., szerda

csomagolás minden szinten.

Reggel nagyon taknyosan ébredtem. Készítettem egy kis reggelit, de Áron abból csak a mandarint ette meg.  Sietett az iskolába, ma ugyanis osztály karácsonyi ünnepséget rendeznek. Neki jutott az eszébe, hogy ma a fiúk üditő italt, a lányok pedig sütiket visznek be. . Amikor Áron elindult a suliba, lementem a doktornénihez beszámolni a dolgokról és utána én még egy kicsit gyógyítgattam magam, de 10-re már nekem is drótom volt S. Lacival a Rudasban. Szerintem a száraz gőz és a jéghideg víz csak jót tett.Délig ott voltunk, majd hazajövet itthon megettem a maradék halászlé főzelék felét.

Vettem a patikában Neocitrátot. Az ajándék számítógépet hiába költöztettem be Áron íróasztalára, a szobájában egyetlen konnektor sem működött. Kihívtam egy villanyszerlőt, aki két órai hibakeresés után megállapította, hogy nem találja a hibát. Kifizettem a kiszállási díjat és abban állapodtunk, meg, hogy jövő januárban beszerzi a szükséges nayagokat, megszállja a helyszínt és Áron szobájában újra vezetékezi a konnektorokat.

Amikor Áron megérkezett a suliból, közöltem, hogy az egri kirándulás miatt ő három nappal korábban kapja meg a karácsonyi ajándékát, de a konnektorokban csak jövőre lesz áram. Folytattuk a pakolást és becsomagoltuk a Nóra nagyinak és a Máténak szánt ajándékokat. Vacsorára megettük a halászlé főzelék maradékát és igyekeztünk időben lefeküdni.

2011. december 20., kedd

Halászlé

Reggel már majdnem elindultam a Rudasba, amikor Laci rám telefonált, hogy ismét a Fruzsinától tudta meg, hogy ma női nap van. Így ezt a programot elhalasztottuk holnapra. Nekiálltam Áron ajándék gépét egy kicsit rendbehozni. Nem sokkal később megjelent Eszter, hogy ő inkább velem és az Ilivel együtt állna neki a lazacfejek bontási feladatának. Hozta a lazacfejeket és egy kést, azzal, hogy Ilinek már szólt. Hármasban végeztük el ezt a nem kellemes munkát. Utána készítettem egy finom halászlét. Sajnos egy kicsit több tésztát főztem bele a kelleténél és bár az íze kíváló volt, a nevét bajai halászlérőll mrg kellett változtani halászlé főzelékre.
Tudtam, hogy Áron ma is fellép az énekkaral, de azért hét óra körül már itthon kellett volna lennie. Ilivel megbeszéltem, hogy ha megjön, akkor fogadja, én pedig elindulok érte az iskolába. Elkerültük ugyan egymást, de legalább hazaért.
Feltálaltam a halászlé főzeléket és vártuk Esztert, hogy hazaérjen, addig csak Áronnak szabadott enni, mert neki le kellett korán feküdnie. Leszámítva a sűrűségét mindenkinek nagyon ízlett. Áron még meg is jegyezte, hogy ő különösebben nem szereti a halászlét, de ez kíváló volt.

2011. december 19., hétfő

lazac

Sikerült Áront az ünneplő ruhás csomaggal útnak indítani és csak utána kezdtem reggelizni.
Reggel a bányában kezdtem. délelőtt egy eredményes táryalás, amit utána nem tudtam megbeszélni a főnökömmel, mert nagyon be volt havazva. Azt kérte, hogy erre térjünk vissza majd januárban.

Áronnak tervezett karácsonyi ajándék gépét megpróbáltam egy kicsit felhízlalni, de ez nem ment. A számítógét nagyon gyenge, de elsőre szerintem jó lesz és amikor már látom, hogy ésszerűen használja, akkor még mindig ráérek egy erősebb, modernebb gépet tenni az asztalára.

Hazafele beugrottam a TESCO-ba, eredetileg csak egy hatos pakk ásványvízért, de azután lett belőle 3 kg lazacfej is.

Eszter angolóráját későbbre tettem, mert délután ötkor kezdődik a sulival szembeni református templomban a karácsonyi műsor, amiben Áron több számban is fellép. Leszámítva a gyenge technikát nagyon jó volt az előadás. Az elfogult apának a IV. C. verses összeállítása teszett a legjobb. Áron az énekkarban is szerepelt. Többször összekacsintottunk.

Hazaérve először megvacsoráztattam és csak utána kezdtünk angolozni Eszterrel. angol után rábíztam a három kiló lazacfejet, részletesn elmagyarázva, hogyan kellene halászlének és rántott lazacnak előkészíteni.

2011. december 18., vasárnap

ha velem bármi történne

Ma nagyon jó napunk volt. Semmi kötelezettség, semmi előre megbeszélt program, amihez igazodnunk kellene, csak a laza vasárnap. Ennek ellenére korán keltünk, főleg Áron, metrt akkor még szabadon Internetezhet.
Amikor én keltem, olyan fél nyolc tájban, akkor már csak a reggelire kellett koncentrálnom.. Áron betartotta a házi szabályokat és fogmosás után felöltözött. Még az is lehet, hogy tiszta fehérneműt vett és azzal a meglepetéssel fogadott, hogy szedett a kertben friss almákat egy egész nagy zacskóval.
Reggelire teljesítve a kívánságokat, bundáskenyér volt grillezett csirkemellel és mézes langyos tejjel.Előreggelinek persze egy kávéskanál reszuelt cékla mézzel és citrommal, hogy a téli influenziákat elkerüljük..
Én könyvkötészettel és egyéb politechnikai gyakorlatokkal töltöttem a délelőttöt, miközben Áronnal átvettük a német d-re és t-re végződő lecsupaszított főnévi igenevek igéinek a ragozását.
Ebédre csak egyszerű rizseshúst és csirkemellet ettünk uborkával.
Közben Áron agyon kényeztetett. Készített nekem kávét, behűtött borogatást tett a jobb alsó karomra és részletesen megbeszéltette velem, hogy mi legyen a koerográfiája annak, ha velem bármi történne. Ez a nyílt beszéd szemmel láthatóan megnyugtatta.
Délután elküldtem Eszternek a "Ráchel perbeszáll Istennel" c. Stefan Zweig nvovellát, remélve, hogy neki is tetszik majd.
Berni visszahozta a lapmonitort, ami kellettÁron tervezett karácsonyi konfigurációjához.
Hazaindulás előtt még ebenéztünk M. Marikához, akinek a gépe döglődik, de ez várható volt és Bélával javasoltuk is neki, hogy eljött az idő a frissítésre, mert egy ilyen öreg gép már nem tud megbírkózni a Windpws 7-tel.

2011. december 17., szombat

ügyvédnél

Reggel nagyon frissek voltunk, mert Bérczi Gábor azt ígérte, hogy már 1/4 9-re jön értem. Áronnal megbeszéltem, hogy nekem délelőtt dolgom van és ő egyedül marad itthon. Rövid eligazítás: a cserépkályhába nem gyújthat be és ha valamit melegíteni szeretne, azt sem a platnin, hanem csak a mikróban teheti meg. Egyébként pedig üljön le megírnia leckéit. Feri bácsit megkértem, hogy 10 óra körül nézzen át Áronhoz, hogy minden rendben van-e.
Gyorsan megreggeliztünk és én már az utcán vártam az autót. Az autó  egy gyönyörű Renault Latitude volt, főleg belül. Na jah, 11 millióért lehet is. Igaz, hogy Gábor 6,6-ért jutott hozzá mert bemutató autó volt. Nemsokára megérkeztünk, ahol már a teljes kompánia csak ránk várt. Ekkor átment a társalgás nyelve ügyvédi sallangokba. Délre visszaérkeztem a bázisra és azonnak  nekikezdtem az ebéd készítésének. Kirántottam a lazac szeleteket és készítettem hozzá egy tojásos galuskát fejes jégsalátával.
Délután backgammonoztunk és sakkoztunk.

2011. december 16., péntek

00-ás Farina pizzaliszt

Reggel Áront elbúcsúztattam és egy gyors reggeli után nekikezdtem a rendezkedésnek.
Felhívtam K. Szilvit, hogy legalább legyen azzal tisztában, hogy amit és a Kókai ingatlanja kapcsán kavarok, az elsősorban az ő érdekeit szolgálja.
Ezzel kapcsolatban írtam egy levelet a Ferenczi tés Tsa Végrehajtó irodának, amit persze elfelejtettem feladni, de ami késik az nem múlik.
Tamás eljött a Navigon kütyüért, felfüggesztve az extrém digital-lal szembeni hadakozásomat.
Eszter váratlanul telefonált, hogy lehozná az új  a képeit, hogy megnézze mikét harmonizálnak a lakásunk színes falaival. Úgy tettem, mintha nem érteném, hogy ez részéről a nő közeledése, csak én nem vagyok erre vevő. Ettől függetlenül nagyon kedvesen fogadtam és főztem neki egy libanoni kávét.
Ebédre maradékokból állítottam össze egy menüt.
Utána elkezdtem csomagolni és mire Áron hazaérkezett már csak indulnunk kellett.
Kicsit késésben voltunk, ha oda akartam érni az olasz élelmiszer nagykerbe, mert szerettem volna venni 10 kg. 00-ás Farina pizzalisztet.  Szembemenni a dugóval rohantunk a Gyáli útra a 00-ás lisztért. Onnan még benéztünk a TESCO-ba, hogy magunknak vacsorára, meg a keddi pizzához minden meglegyen. Még a Kati néni rendelte tisztítószereket is megvettük, azután indulás Dömsödre.

2011. december 15., csütörtök

Canon MP 495

Áron tudta, hogy a tegnap esti vizsgálat eredményével ma megyek a házi orvoshoz és szülői aggodalommal búcsúzott reggel: "Apa nagyon vigyázz magadra." Szerintem mindent vitt magával amit a mai "Csodák Palotája" látogatásra vinnie kellett.
Reggeli után elindítottam a nagymosást. Délelőtt valóban sok mindent intéztem. A házi orvos doktornő a tegnapi vizsgálat eredménye alapján adott egy beutalót a hematológiára. Utána mentem a patikába, hogy a Norcinak félretett szert átvegyem, de a patikában nem tudtak róla, Norci a telefont pedig nem vette fel.
Bementem a Budapest Bankba és ha már ott voltam a közelben, akkor megnézem miért állnak olyan sokan sorba az újonnan épült ALDI bejáratánál. Hát kiderült, hogy ma van az ünnepélyes megnyitó a sok akcióval és egyéb kedvezménnyel. Bent nagy tömeg és minden sarkon kedveskednek valamivel. Vettem néhány apróságot és közben megtetszett egy Canon MP495-ös nyomtató 10.000.-ért. Amúgy is fel kellett mennem az autóért, közben felhívtam Bélát, aki a típusszám alapján rögtön megnézte és az árak összehasonlítássa után azt mondta, hogy bőven megéri. Visszamentem és megvettem, amiből adtak még további 500.- engedményt.
Közben Norci hívott és tisztázódott, hogy nem a Gazdagréti téri patikában van félretéve a nevére a bogyó, hanem a Horváth Katinál. Rögtön odamentem és át is vettem a gyógyszert.
Itthon azután installáltam a nyomtatót, amiben még az a plussz is benne van, hogy wifi-n keresztül is hajlandó nyomtatni.

2011. december 14., szerda

Angiológia

Reggel arra ébredtem, hogy Áron, annak ellenére, hogy este is kértem nézze át a táskáját órarend szerint, meg reggel is, mégis itthon felejtette a német könyvét. Mire bekaptam a maradék pizzát a kávéval már Tamás jött is értem és ő vitt a Rudasba.
Először bevittük Áron német könyvét. Éppen Judit néninek volt az órája, amikor odaértünk. Áron persze Judit néninek sem vallotta be, hogy nincs is könyve. Utána eszembe jutott, hogy vettem Tamásnak egy kis kakukkfüvet a patikában, így azután ezért még vissza kellett fordulnunk. Nem nagy probléma, mert Lacinak így is csak néhány percet kellett ránk várakoznia.
A Rudasban én nem nagyon merészkedtem se a gőzbe,se a jéghideg medencébe, gondoltam ezzel megvárom, hogy mint mond a doktor bácsi délután az angiológián. De lagalább jót beszélgettünk.
Utána megpróbáltam visszavetetni Tamás Navigonját, amelyik igaz, hogy hangutasításokat fogad el, de magyar nyelven még véletlenül sem. Első nekifutásra ez nem sikerült, de azért még próbálkozom.
Itthon csak annyi időm maradt, hogy bekapjam az utolsó tányér kocsonyát és már rohantam is az angiológiára. A doktor bácsi nem vígasztalt sok jó dologgal. Nagyon alaposan megvizsgált, megállapította azt amitől tartottam (trombózis a jobb karomban) és további alapos vizsgálatokat üzent a házi orvosnak.
Ha már arra jártam, akkor megvettem a Norciék karácsonyi ajándékát. (Egyelőre titok!)
Mire hazaértem Áron már fent volt Ilinél. Lejöttünk, átvettük a tegnap nem sikerült házi német szódolgozatot.
Vacsorára Ili adott egy kis rizses húst és utána lefekvés.

2011. december 13., kedd

német gyakorlás

Sikerült megszereznem a csatornások telefonszámát és egy óra múlva már fel is hívtak, hogy megoldották a problémát, mert csak egy beállítást kellett átállítaniuk.
Gyorsan eőkészítettem a pizzát.
A német gyakorláson a fiúk olyan ricsajt csaptak, hogy képtelenség volt valamit is haladni. Áron különösen fegyelmezetlen volt ezért háromszor ki is kellett zavarnom a z óráról. Úgy tűnik a rosszasága ragályos volt, mert egyszer a Kamelt is ki kellett küldenem. A csúcs az volt, hogy amikor már javában pizzáztunk akkor csörgött a telefonom, de a zajtól azt sem hallottam, hogy ki keres és nekem kellett bemennem a szobába. A beszélgetés befejeztével visszatérve a könyhába, mondtam Áronnak, hogy a kiabálásától nem hallottam semmit a telefonban. "Miért nem hangosítottad fel?" volt a válasz. Az én válaszom pedig egy tasli volt, amitől egy kicsit megszeppent.
 A német és apizza után a fiúk még egy darabig játszottak. Maradt egy kis pizza, ezért no meg azért, hogy egy kicsit beszélgessünk, lehívtam Esztert.

2011. december 12., hétfő

Adriéknál

A délelőttöt a bányában töltöttem. Hazafele jövet vettem még egy tábla hungarocellt a Baumax-ban, majd kicseréltem a konyhában a régi és az új mikrót. Később lementem a doktornőhöz. Megmutattam a karom, elmondtam, neki, hogy nem javulnak a dolgok  és kértem egy beutalól az Angiológiára.

Délután ötre hazajött Áronés nem sokkal később megérkezett Eszter. Fura, hogy Eszterrel az angolozás valamiért mindig sejtelmes szókincsekre téved. Eszter is veszi a lapot, de még bizonytalan vagyok a dolgok jövőbeli kimenetelében.

Ahogy befejeződött az óra, kabátoltunk és mentünk Adriékhoz. A konyhájuk kicsi, a főzési kedvük nagy. Annyi kaját készítettek, mintha tíz vendéget vártak volna vacsorára. Adri is jól megtermett, Zsolti pedig kifejezetten kövér és ehhez képest Bogi lányuk egy törékeny angyalka testalkatú és állandóan mosolyog. Ha kér valamit, akkor jólnevelten kéri, de úgy ugrál, mintha a testbeszédével szeretne hangosan nyomatékot adni a kérésének. Egyszóval egy tünemény.

Volt tejfölös gombaleves, utána véres és májas hurka serpenyős krumplival és káposztával töltött uborkával, majd kétféle pizza. Olyan jól éreztük magunkat, hogy mire feleszméltem már majdnem fél tíz volt.

2011. december 11., vasárnap

Örkény színház és kocsonya

A vasárnap délelőtt már kevésbé volt hektikus. Ebéd előtt átnéztünk Gabikáékhoz, akik konstatálták, hogy tegnap vendégeink voltak és azért nem is zavartak. Nekünk viszont már nagyon hiányoztak és ezért ott kávéztunk .
Szerény ebéd és lecke átnézés következett.
Viszonylag korán értünk Béláékhoz, de amint megmutatta az elkészült Blade-et, máris hívott Laci, hogy volna két jegy az Örkény Szinházba. Onnan felhívtam Esztert, hogy igyekszünk haza, készülődjön. Egy kicsit megrökönyödött azon, hogy meg sem kérdeztem van.e kedve velem színházba jönni, csak utasításokat adtam, hogy kb. negyed hétre legyen készen. Áronnal már hazafel menet megbeszéltem, hogy legkésőbb nyolrcra, fogat mosva feküdjön le és fél kilenckor oltsa el a villanyt.
Semmi perc alatt átöltöztem és két puszi Áronnak után indultunk. Már úgy nézett ki, hogy időben érkezünk, amikor egy csapdába szaladtam. Behajtottam a Petőfi Sándor utcába, ahola kocsik egyhelyben álltak. Nem lassan haladtak, mert digó volt, hanem álltak.
A darab nekem nagyon tetszett. Utána azt mondtam Laciéknak, ha én tudtam olyan rugalmas lenni, hoyg egy telefonra odakanyarítottam az életemet, akkor most őkmis legyenek ugyanolyan rugalmasak és a színház után jöjjenek fel egy tál kocsonyára. Ebben meg is állapodtunk és mindenki elindult. Laciéknak még meg kellett várniuk Tamás fiúkat. aki hozzánk szállította.
Laciék kíváncsian és jól érezték magukat, mert Esztert most látták először egy azstalnál.. A kocsonya mindeknkinek ízlett

2011. december 10., szombat

S. Laciék Dömsödön.

Nagyok korán indultunk a piacra. Szinte semmit nem vettünk csak a mézes néninek vittünk üres üvegeket. A hentesnél viszont vettünk néhány körmöt és egy vekni burján kenyeret a kisboltban. Amikor hazaértünk nem is a reggelivel kezdtünk, hanem előbb feltettem a körömpörköltöt. Úgy számoltam, hogy mire megérkezik S. Laci és R. Tamás, addigra már kész lesz a kaja.
Áron elkészítette a házifeladát és megnyitottuk a feladat feletti vitát.

Szerencsémre Laciék még benéztek a kiskunlacházi cukrászdába, így ezzel is nyertem egy kis időt. Amikor megérkeztek azonnal elkezdtünk tálalni és nagy sikere volt a körömpörköltnek, burján kenyérrel és savanyúval.
R. Tamás részletesen előadta, milyen irányban változott meg az élete. Késő délutánig maradtak, de Áronnal együtt nagyon élveztük a társaságukat.

2011. december 9., péntek

Nem kapott a 4. C. kedvezményt.

Reggel már-már úgy nézett ki, hogy Áron minden kérésmnek eleget tett, amikor még kiderült, hogy egy-két füzet nincs is bent a táskájában. Reggelire megettük az utsó Adri féle almás pitét. Az ajtóból még visszaszaladt, mert mára egy másik német könyvet is be kellett vinni a suliba.
Nagy nehezen bekapcsoltam a fűtést Dömsödön.
A Csodapalotából visszaírtak, hogy a 4.C.-nek nem tudtak kedvezményt adni, mert azt csak halmozottan fogyatékosgyerekeknek adnak.
A dömsödi fűtés bekapcsolásánál átmeneti nehézségeim támadtak, ugyanis az új telefonbeszélgetést rögzítő szoftver egyik kapcsolója pont a 3-as számjegyet takarja le és így nem tudom elküldeni a 311-es DTMF kódot.
A jobb könyököm alatt nem akar javulni ez a vérömleny és ahogy tapogatom, úgy érzem, hogy egy kissé gyulladt is. Próbálom borogatni, de ez mégsem megoldás.
Elkezdtem a bepakolást az autóba, hogy mire Áron megérkezik a suliból, máris indulhassunk. Sajnos csak 4 óra után tudtunk indulni és még a TESCO-t is útba kellett ejtenünk. Vettünk is finom kocsonyának valót, meg néhány apróságot.
Dömsödre érkezve azonnal feltettem a kocsonyát, hadd szóljon.

2011. december 8., csütörtök

A Rudas megint jól esett

Reggel nagy harmóniában váltunk el, amire még utána is szívesen gondoltam, leszámítva azt, hogy Áron megint itthon felejtette az Üzenő füzetét és elfelejtett fogat mosni. Na csak várj, te csirkefogó, este lesz majd kapsz. Csak az a baj, hogy mire hazajön, addigra már teljesen elmegy a mérgem és annak örülök, hogy egyáltalán itthon van.

Éhgyomorral rohantam a laborba vérvételre, de mire végeztem, már majdnem kilukadt a gyomrom az éhségtől, ezért először is betértem a Fehérvári úti piacra és bekaptam egy májas hurkát mustárral és kenyérrel. Kávézni már nem mertem, mert attól tartottam, hogy akkor nem fogok odaérni a Rudasba 10-re. Minden klappolt, így én már 3/4-kor ott voltam, viszont Laci késett egy negyed órát. Kihasználtam az időt és a bűfében pótoltam a hiányzó reggeli kávémat.
Laci diktálta, hogy most a száraz gőzbe, most a jéghidegbe, utána a forróba, majd a langyosba és ott tudunk beszélgetni, Ez így ment négy-öt cikluson keresztűl.  Ilyen foltos könyökkel nem is gondoltam, hogy ez ilyen jól fog esni.

Hazaérve a kis kínaiban ebédeltem, majd az FHB-vel volt egy kis összetűzésem, mert az online banking nem vette be a jelszavamat, de érdekes módon azt a jelszót se, amit helyette pénzért adtak.

Elintéztem az új (használt) autó KGFB-jét és tisztáztam a Netriskkel, hogy miért is van nekem ugyanarra az autóra két biztosításom. Egy kicsit elkéstem az év utolsó ünnepi brush up-járól.

Itthon nyugodtan elő tudtam készülni Bence matekjára és a korrepetálás is jól ment.

Áronnal azt a falafelt vacsoráztuk, amit még Sawsan hozott Kedden.







Ma nagyon jó napom volt.

2011. december 7., szerda

egy szerda

Mire felébredtem Áronnak már hűlt helye sem volt. Az íróasztali rendcsinálásból természetesen nem lett semmi, de lagalább megnéztem a Valami Amerika 2-őt mégegyszer..

Hatra jött Enikő a szokásos áztatni való bélyegeiért és hozott Áronnak Mikulásra egy macit, meg Bountit. Mi Áronnal lencsés rizst vacsoráztunk friss hagymával és tejföllel.

Este hét körül még lementem a háziorvosnőhöz, hogy megmutassam neki mi lett az elefántláb könyököm táján. Részben megnyugtatott, de azért adott egy labor beutalót, hogy holnap ott kezdjek protrombin kontrollon. Ha már ott voltam, akkor beoltattam magam influenza ellen is.

2011. december 6., kedd

levél a fiamtól

Reggel Áron előbb bevonult a szobájába a mikulás csomaggal, majd szomorúan közölte, hogy nem ezt a zársasjátékot szerette volna. Megígértem neki, hogy ki fogom cseréltetni. Az én cipőmben is volt mikulás, de a cipő legmélyén volt a nagy ajándék, egy levél Árontól. A levél nagyon meghatott, mert őszinte volt és szinte alig volt benne helyesírási hiba.

"Kedves Apa!

Tudom, hogy nagyon nehéz a szíved, mert néha konfliktusaink
vannak, de tudd meg, hogy én is nagyon szomorú vagyok
és ha valaha megtudsz bocsátani akkor nagyon boldog leszek,
de addig is SZERETLEK!"

Ezt a levelet el fogom tenni a kincseim közé.
A reggel további része is jó volt, amit a búcsú puszinál szóvá is tett Áron.

Reggel próbáltuk folytatni Bélával a kütyü átparticionálását, de a siker elmaradt, így nem volt más hátra, mint visszatenni az eredeti ROM-ot

11-kor a CITIbankban volt egy rövid megbeszélésem, ami után úgy terveztük S. Lacival, gogy elmegyünk egy órácskára a Rudasba, de rám telefonált, hogy ma nem mehetünk be, mert női nap van.

Jobb is, hogy nem mentünk, mert, akkor nagyon szoros lett volna a napom. Gyorsan elkészítettem a pizzát és négyre vártam a fiúkat. Öten jöttek és jó volt a német gyakorlás. Betettük a pizzát sülni, de még tzálalás előtt beavattam őket a Fibonacci sor rejtelmeibe és ezzel kapcsolatban megtanítottam őket a NIMM játékra.

Estére Áront Ilihez pateroltam albérletbe, én pedig elmentem S. Laciékkal az ÚJ SZÍNHÁZ-ba megnézni a Menzel rendezte: Még egyszer hátúlról c. darabot. Még útközben a színház felé találkoztam P. Annával. Megállapítottuk, hogy milyen kár, hogy már régen nem jött össze a csapat.


Laciék elvittek a 8-as buszig, így már 11 körül hazaértem.

2011. december 5., hétfő

Mikulás

Hétköznap majdnem minden reggel történik valami amin összeütközünk. Ma például már teljesen felöltözött a fiú, amikor kerestem, hogy hova dobálta el a tegnap levetett szennyes fehérneműit. Végül kiderült, hogy nem is vett fel tiszta trikót, alsónadrágot és tiszta zoknit. Az már csak hab a tortán, hogy erre a tegnapi famászásnál használt hosszúnadrágot vette fel. Na ezen kicsit begurultam és megint tartottam egy táskaellenőrzést. Ez sem lett sokkal felemelőbb számomra. Hiába nagy és önálló már a fiam és már önállóan fel tud öltözni, ahhoz még kicsi és önállótlan, hogy egyedül ölözzön fel.

Csak rövid ideig élvezhettem a bánya levegőjét, mert jöttek értem és elvittek valahova a világ végére, hogy ügyvédi segítséggel kössünk egy megállapodást a kölcsön fedezeteként leterhelt ingatlanok felszabadításáról.
Ebéd már ismét a bányában és Áronnak vettem egy gombapörköltet nokedlivel.

Amikor Áron hazajött nagyon mintaszerűen viselkedett, mert tudta, hogy reggel rossz fát tett a tűzre. Kirámolta a mosogatógépet és szótlanul nézte, ahogy Emővel angolozunk. Lement a MATCH-ba tejfölért és felment Ilihez és kis láboskájában kegyelmeséktől elhozta a vacsoránkat. Leila kedvencét, lencsés rizst vacsoráztuk újhagymával és tejföllel. Nagyon finom volt.

Áron közölte, hogy nem csupán a saját cipőjét pucolta ki, hanem az én félciőmet is, sőt már jelentette, hogy az én cipőmbe már tett is valamit a mikulás, nézzem meg. Kitérő választ adtam, miszerint a Mikulást csak reggel szokták megnézni. Ezek után már csak az iránt érdeklődött, hogy éjfél előtt vagy utána szokott jönni a mikulás.

Este megjött Szilvia, akinek beszámoltam az ügyvédnél tett látogatásról. Amikor Áron már mélyen szuszogott, betettem a cipőjébe a mikulás csomagot.
Késő éjszakáig próbáltam Béla segítségével az androidos kütyü újraparticionálását, de nem sikerült.

2011. december 4., vasárnap

tavaszias az idő

Ami a vasárnapot illeti, teljesen pihenő nap. Áron még 9-kor sem szólalt meg, hogy most már készül éhenhalni. Nagy nehezen lekászálódtam és elkészítettem mindkettőnknek a reggelit. Már majdnem befejeztük a reggelizést, amikor megjelent a TV szerelő. Közölte, hogy a "Mindig TV" jele itt Dömsödön olyan gyenge, hogy a hét ingyenes földfelszini digitális adás, inkább reklám célokat, mint valódi TV-zést szolgál.

Az idő a kertben napsütéses és meleg volt.
Az ebéd olyan címen maradt ki az életünkből, hogy a reggeli későn lett kész, viszont bőséges volt.
Befejeztem a három kis ablaknak a szilikonozását az északi falon és remélem, hogy ezzel már majdnem teljesen befejezettnek nyílváníthatom a hőszigetelési projektet.

Ebéd helyett áthívtuk M. Marikát egy kis almaszedésre. Áron felmászott a fára és néha megrázta az ágakat, mi meg a földröl kapkodtuk a frissen lehullott gyönyörű almákat. Elvitte Áron kedvenc meleg nadrágját, hogy a térdmagasságban keletkezett szakadást kijavítsa.

Feri bácsi visszahozta a kocsonyás tányérokat és az egyikben hozott egy rúd almásrétest. Adriéknak is szedtünk egy zacskó almát és azt az influenzás család gyógyulására vittük, míg a két tál kocsonyát Adri születésnapjára. A dolgokat csak puszik nélkül, kinyújtott karral adtuk át, mivel az egész család influenzás volt.
A sittes kupac megint csökkent egy kicsit, mert Adriéknál is kiettünk belőle egy keveset.
Útbaejtettük a TESCO-t már csak azért is, hogy kiszagoljam, mit szeretne a fiú kapni Mikulásra.

Itthon először kipakoltuk a csomagtartó felét, majd az ebédet bepótlandó, beültünk a Rustico Pizza Ristorante nevű étkezési intézménybe. Úgy kértük a maxi pizzát, hogy az egyik fele Ananászos, a másik meg Frutti di Mare-s legyen. Egy búzasörrel, egy gyömbérrel és borravalóval együtt 2500.- at perkáltunk, ami ahhoz képest, hogy én képtelen lennék ilyen finom pizzát sütni, nem is volt drága.

Felvittünk Ilinek is két tányér kocsonyát, amit a szemünk láttára olyan jóízűen falatozott be, hogy szinte én is kedvet kaptam, hogy az utolsó tányérnyit bekapjam.

Áron kérte, hogy nyolcig ne adjak parancsokat, de fél kilenc után már elkezdtem türelmetlenkedni, hogy szálljon ki a fürdőkádból, nézze át az iskolatáskáját és feküdjön le.
Áron kérte, hogy nyolcig ne adjak parancsokat, de fél kilenc után már elkezdtem türelmetlenkedni, hogy szálljon ki a fürdőkádból, nézze át az iskolatáskáját és feküdjön le.

2011. december 3., szombat

finom a kocsonya

Határozottan tél van. Hideg és nyirkos az idő. Úgy döntöttünk, hogy bár csak tojásra van szükség, mégis előbb kimegyünk a piacra. Végül vettünk hordós káposztát, meg piros paprikát is. Közös a reggeli, de mást eszik Áron és mást én. Már alig vártam, hogy megvizsgáljam, milyen lett a kocsonya. Egy tányérral be is küldtem reggelire. Áron nem tudott betelni a bundáskenyerével és a hozzátartozó háziszalámi, kolbásszal és egyebekkel.
Reggeli után Áron folytatta az új könyve olvasását magam pedig nekiláttam a zöldséges csirkeleves készítésének.

Zoli bácsival szolidan bepakoltunk a kuka aljára megint egy adag sittet, de nagyon lassan fogy, pedig jó lenne ha tavasszal már nem csúfolkodna a kert elején ez a nagy kupac.

Begyujtottunk a cserépkályhába, de kint már olyan hideg volt, hogy nem kellett a kéményt külön előmelegíteni.
Az ebéd vagy túl koránra lett készen vagy csak megszokásból Áron bele se kóstólt. Az volt a véleménye, hogy a zöldségek, így megfőzve már nem is tartalmazzák azokat a vitaminokat, amik eredetileg benne voltak. Amúgy pedig érvényesíteni próbálta az akaratát és kivett a hűtőszekrényből egy nyers sárgarépát és azt kezdte majszolni. Természetesen nem eröltettem a főzött levest.

Délután megtanítottam a NIM játékra és ezzel kapcsolatban a Fibonacci sorarozat, aminek ismeretében könnyű kialakítani egy nyerő stratégiát a NIM-ben. Ha már megismerkedtünk a Fibonacci sorral, akkor megnéztük az Interneten, hogy a minket körülvevő világban mik azok, amik Fibonacci szerint alakulnak. Nagyon tetszett Áronnak, hogy még a napraforgók is úgy nővesztik a magjaikat, mintha Fibonacci dirigálná őket.
Norci a Facebookon közzétette a hírt: LÁNY! Ennek azután mindenki örült, én is persze, de azt hiszem, hogy fiúnak ugyanúgy örültem volna.

Átjött Feri bácsi, akivel küldtem két tányér kocsonyát Gabikának és neki, Rokkónak pedig egy nagy adag csontot.
Délután Áron először a német gyakorlatokat nézte át a notebookon, majd valamilyen játékot játszott rajta. Zoli bácsi megint szedett egy nagy zacskó diót. El is kezdtem törni és még az is lehet, hogy az angol brushup Christmas bulijára készítek nekik egy diótortát, hadd tudják meg, mi az igazi

Közben én leáztattam egy adag bélyeget  és újabb kisérletet téve feltálaltam vacsorára is a csirkelevest. Ez alkalommal Áron is megette.

2011. december 2., péntek

Táskarend

Mindig jó érzéssel tölt el ha körülöttem akár milyen kis lépésekkel, de rendeződnek a dolgok, mint ahogy egészen a pánikigvagyok képes eljutni, ha felhalmozódnak a restanciáim. Ilyenkor sose tudom eldönteni, hogy kevés energiát fordítok-e a dologaim rendben tartására vagy túl sok mindent vállalok és azért van a rumli körülöttem.
Reggel megint összebalhéztam Áronnal. Este hiába kérdeztem többször is, hogy "mindent bepakoltál honapra a táskádba?", "Rend van a táskádban?", "Minden rendben van a tolltartódban?" Ezt reggel is elismételgettem néhányszor, de nem bíztam benne, hogy a bólogatás azt jelenti, hogy minden OK. "Mutasd a táskádat, meg szeretném nézni, hogy mi van benne." Szörnyű látvány fogadott, le sem tudnám írni. Azt mondtam, ilyen táskával nem mehet az iskolába. Ezen azután kitört a balhé.
A délelőttöt elszöszmötöltem a konyhában és az íróasztalomnál. Közben elindítottam a nagymosást.
Délben elindultam a Déli Pályaudvari metró állomásra, hogy a javaslatunkhoz az időadatokat stopperrel lemérjem. Hazafele menet beugrottam a kis kínaiba egy kisadag szecsuáni csirkéért és otthon a tegnapi rizs maradékával azt ebédeltem.
Délután kiteregettem és pontosítottam a BKV-nak szánt levelünket. Mire Áron hazaérkezett, már csak alá kellett neki is írnia és vihettük a postára.
Mindent gyorsan bepakoltunk az autóba és már indultunk is. Megállók nélkül, de már sötétben értünk Dömsödre. Csak egy fél kiló burján kenyérért álltunk meg a kis boltnál. A bázison jó meleg fogadott minket. 
Áron halasztást kért a lecke kezdésére én pedig feltettem a kocsonyát főni. Vacsorára melegszendvicseket készítettem és utána szabad foglalkozás. Áron a leckéjét készítette én pedig a blogomat írtam.  Még leckeírás közben is figyelmességgel kedveskedett: "Apuci meg ne fázz nekem" - mondta  - és betakarta a zsámolyra feltett lábamat.
Amire elkészült a lecke, addigra a kocsonya is megfőtt. Kiporcióztam az istállóba, átnéztük a leckét és Áron rávett, hogy nézzek meg vele egy rajzfilmet a youtube-on. Egy darabig kitartottam, de azután feladtam.
Áron aggódva hívta fel a nagyit a mobilján, mert azt mondta, hogy két hétre bevonul az Irgalmasokhoz a kórházba, de azután kiderült, hogy a hétvégére szabadságot kért és hazament.

2011. december 1., csütörtök

Okmányiroda

Reggel hallgatólagosan Áronra bíztam, hogy megy-e iskolába vagy sem. Tapintással úgy éreztem, hogy nincs hőemelkedése, de azért nagyon odafigyeltem, hogy van-e levertsége és milyen az étvágya. Reggelire készítettem neki egy melegszendvicset kaukázusi kefírrel és kikészítettem néhány cikk finom dömsödi almát és egy kávéskanálnyi citromos, mézes céklasűrítményt.
Az erkélyről integetve, örömmel nyugtáztam, hogy Áron a dögnehéz iskolatáskáját a beépített görgőin húzza.
Kényelmesen megreggelizve hozzákezdtem a felhalmozódott teendőimhez. Két hónapi várakozás után megérkezett az ellopott autónkról a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat. Mostantól kezdődhet a harc a biztosítóval.
Azzal kezdtem, hogy az Okmányirodában kivonattam a forgalomból az ellopott autót. Ráadásul még a kivonásért is illetéket kell fizetni. A jövő nekem azt sugalljat, hogy mérni fogják a légzésszámot és minden levegővételért kell majd száz forintot fizetni. Ha egy levegővétel kimarad, azért majd csak ötvenet.
Utána hazarohantam és bekaptam egy lazacos almás-hagymás ebédet és már indultam is angolra.
Jó volt a társaság. Laura hozott a saját szülinapjára egy csomó Bauntit és Mars szeletet.
Nem sokkal öt után értem haza. Enikő csak később jött a bélyegekért.

Bence pontosan fél hatra érkezett. Azokat a feledatokat, amiket legutóbb adtam neki nem készítette el, de az óra jó volt. Áron óra közben érkezett meg, de a szobáját sem egy, sem két óra alatt nem sikerült rendbehoznia. Igaz, hogy közben megfürdött, de szerintem az is csak inkább lego hajóúsztatás volt, mint fürdés.
Vacsorára sült lazacot tálaltam majonézes rizzsel. Csak nyolc óra után jutottunk el oda, hogy megnézzem az üzenő füzetét, a tájékoztatót, a leckefüzetét és a leckét.