Mindig jó érzéssel tölt el ha körülöttem akár milyen kis lépésekkel, de rendeződnek a dolgok, mint ahogy egészen a pánikigvagyok képes eljutni, ha felhalmozódnak a restanciáim. Ilyenkor sose tudom eldönteni, hogy kevés energiát fordítok-e a dologaim rendben tartására vagy túl sok mindent vállalok és azért van a rumli körülöttem.
Reggel megint összebalhéztam Áronnal. Este hiába kérdeztem többször is, hogy "mindent bepakoltál honapra a táskádba?", "Rend van a táskádban?", "Minden rendben van a tolltartódban?" Ezt reggel is elismételgettem néhányszor, de nem bíztam benne, hogy a bólogatás azt jelenti, hogy minden OK. "Mutasd a táskádat, meg szeretném nézni, hogy mi van benne." Szörnyű látvány fogadott, le sem tudnám írni. Azt mondtam, ilyen táskával nem mehet az iskolába. Ezen azután kitört a balhé.
A délelőttöt elszöszmötöltem a konyhában és az íróasztalomnál. Közben elindítottam a nagymosást.
Délben elindultam a Déli Pályaudvari metró állomásra, hogy a javaslatunkhoz az időadatokat stopperrel lemérjem. Hazafele menet beugrottam a kis kínaiba egy kisadag szecsuáni csirkéért és otthon a tegnapi rizs maradékával azt ebédeltem.
Délután kiteregettem és pontosítottam a BKV-nak szánt levelünket. Mire Áron hazaérkezett, már csak alá kellett neki is írnia és vihettük a postára.
Mindent gyorsan bepakoltunk az autóba és már indultunk is. Megállók nélkül, de már sötétben értünk Dömsödre. Csak egy fél kiló burján kenyérért álltunk meg a kis boltnál. A bázison jó meleg fogadott minket.
Áron halasztást kért a lecke kezdésére én pedig feltettem a kocsonyát főni. Vacsorára melegszendvicseket készítettem és utána szabad foglalkozás. Áron a leckéjét készítette én pedig a blogomat írtam. Még leckeírás közben is figyelmességgel kedveskedett: "Apuci meg ne fázz nekem" - mondta - és betakarta a zsámolyra feltett lábamat.
Amire elkészült a lecke, addigra a kocsonya is megfőtt. Kiporcióztam az istállóba, átnéztük a leckét és Áron rávett, hogy nézzek meg vele egy rajzfilmet a youtube-on. Egy darabig kitartottam, de azután feladtam.
Áron aggódva hívta fel a nagyit a mobilján, mert azt mondta, hogy két hétre bevonul az Irgalmasokhoz a kórházba, de azután kiderült, hogy a hétvégére szabadságot kért és hazament.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése