2011. december 29., csütörtök

az a fő, ami a kocsonyában fő

Reggel kiszaladtam a piacra, de ott alig volt élet, ezért visszafele beugrottam a kis boltba. Vettem néhány dolgot, ami az eszembe jutott. Rohantam volna vissza készíteni a reggelit, de láttam, hogy Eszter már kávézik. Nem kis szemrehányással mondtam, hogy mi úgy szoktuk, hogy előbb egymásnak készítjük a reggelit és azt együtt fogyasztjuk el.
Készítettem egy terülj terülj asztalkám-at és megreggeliztünk.
Mire feltettük a kocsonyát főni, addigra megjöttek Ágiék, és hogy nyugodtan tudjanak takarítani, elhúztuk a csíkot, de úgy, hogy a kocsonyás kuktát a lehető legalacsonyabb fokozaton ugyan, de hagytuk főni.. Először lementünk a Tassi zsilipig, majd hosszú csavargás és egy kis pálinkázás utána meglátogattuk Gabikáékat.
Rokkó a szokásos táncával üdvözölt, mert sejtette, hogy hoztam neki csontokat. Gabikáékkal kávézás közben egy jót dumcsiztunk .
Mire hazaértünk Ágiéknak már csak a hűlt helyüket találtuk. Feltettem a maradék csirkelevest melegedni és a kocsonyás kuktába beletettem néhány zöldségfélét.
Cs. Gyula (bánya 2.) felhívott, hogy nem tudnak megoldani egy problémát, legyek a segítségére és mondjam el, miként kell megoldani. Mondtam, hogy most éppen nem érek rá, mert főzök és utána ebédelünk, de küldje át az állományt megnézem.
Az ebéd mindenkinek nagyon ízlett. A nap további részében Eszter és Áron megint KŐ-Papír-Ollóztak, én pedig nekiálltam a probléma megoldásának. Mire a zöldségek is megpuhultak a készülő kocsonyában, kivittem az egészet egyben hűlni az istállóba. Abban egyeztünk meg, hogy amikor megdermed, akkor előbb leszedjük a zsírját, utána visszamelegítjűk és úgy fogjuk tálalni, hogy lesznek tányérok, amiben csak a színhús lesz a kocsonya leve alatt és olyanok is, amiben cupákok is lesznek. Ez a megoldás Eszter kérésére és a legnagyobb megelégedésére született.
A szauna tegnapi sikerének emlékére ma is bekapcsoltuk, de már csak 70 fokra..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése