Alufelni középtárcsája

 Az idő, amire ébredtünk, borongós. Fúj a szél és hideg van, holnapra pedig még hidegebb lesz. A derékfájásom mintha csökkent volna.Természetesen a piaccal kezdtünk. Tojás, csirkeláb, újhagyma, paradicsom palánta és hordós káposzta. A tojás ára annyira felment, hogy van, ahol már duplája az egy hónappal ezelőtti árának. A mi tojásos nénink baromi nagy tojásokat (mindegyiknek két sárgája van) 50.- forintért ad darabonként.
Reggeli után Áron még kiment a kertbe, hogy még egy kicsit el tudja halasztani a leckéje írását. Visszavonom azt a vádat, hogy én vagyok a világ legrendetlenebb embere. Helyesbítek: rendetlenségben az átlagon felül vagyok. Ugyanis hosszú keresgélés után megtaláltam a nyári gumik alufelnijének a 4 db középtárcsáját. Nagy volt az öröm, azonnal felszereltem. Hogy ez mégegyszer ne forduljon elő, ugyanarra a helyre raktam most a téli felni közepeket.
Ebédre főztem egy csirkeaprólék levest. Áronnak nem túl jó az étvágya, de az is lehet, hogy nagyon bereggeliztünk. Ebéd után a hideg idő és a szél ellenére sétáltunk egyet Áronnal. Elindultunk a holtág mellett és egészen a kishídig mentünk. Onnan a Dunaparton jöttünk vissza, de ott már nagyon fújt. Holnapra még hidegebbet és még erősebb szelet jósol a meterológia.
Permetezésről ilyen szélben szó sem lehetett, helyette a lefűrészelt ágakat daraboltam fel és deponáltam a kúp alatt. Néhány tejfölös pohárba ültettünk saját paradicsom magokat. Bár a garancia idejük lejárt, de hátha kikelnek.
Átmentünk a Gabikáékhoz és elkértem kölcsön az új Csernok Attila könyvet, azzal az ürüggyel, hogy Ő meg jobban tenné, ha előbb az előző kettőt olvasná el. Meg is ígértem, hogy jövő hétvégére lehozom neki. Közben M. Marika telefonált, hogy jött a cippekért. A távolból adtam eligazítást, hogy hol találja.
Délután lenyomtunk egy sakkpartit, de Áron már úgy indult neki, hogy "úgy is te fogsz nyerni." Eszter mind a kettőnknek hiányzik.
Este az ágyban olvasás végkimerülésig.

Schmitt interjú

Kétségbe vagyok esve. Áronnal reggel összevitatkoztunk az öltözéke miatt. Minusz 100 fok van és erre Ő elindul egy szál pendelyben a suliba. Azon győzködött, hogy a pólója alatt van még egy és ezzel elindult. Ha megfázik agyonütöm. Befizettem a postán a "hülyék" havi megtakarítását, mert ennek a rendszeressége megnyugtat.
Eszter csak beugrott egy pillanatra, mert rohant a rektori értekezletre. Kilátásba helyezte, hogy tudunk majd együtt ebédelni.
Egyébként úgy érzem, hogy lelassúltam. Minden megy, minden működik, de mintha lassabban történnének a dolgok, mint korábban. Lehet, hogy a kezdődő derékfájás miatt, de az is lehet, hogy egyszerűen öregszem.
Már a reggeli után elkezdtem a készülődést Dömsödre. Eszter beállított két franciakrémessel, így azután az ebéd el is maradt.
Áron kicsit késve érkezett haza. Elmagyaráztam neki, hogy az egy fontos dolog, hogy ha megbeszélünk egy időpontot, ahhoz tartsuk magunkat. Eszter segített összepakolni a kosarakat.
Négy óra körül el is indultunk Dömsödre. Eszter nem tudott velünk tartani, mert holnap dolgoznia kell. Felhívtam M. Marikát, hogy meghoztuk a megrendelt anyagokat. A bázisra érkezve rögtön befűtöttünk a cserépkályhába, mert a levegő lehült. Áron megdumált, hogy a leckéjét ne ma este kelljen megírnia. Este kivételesen bekapcsoltuk a TV-t, mert kíváncsiak voltunk a Schmitt interjúra. Szerintem az MTV1-nek ma este nézettségi rekordja volt, de az emberek java csalódottan kapcsolta ki a TV-t. Vacsora, lefekvés, olvasás az ágyban.

rothadó kapitalizmus

Reggeli után legelőször bevittem Áronnak az uszoda táskáját a suliba. Ott kiderült, hogy már elindultak az uszodába az autóbusszal. Timi néni el is igazított, hogy az Erdei úti iskolába mentek és Ági néni kisérte el őket, mert Zoli bácsi lebetegedett. Uccu, mentem az Erdei úti iskolába, de ott felvilágosítottak, hogy a negyedikesek már nem oda járnak, hanem a Kondorosiba. Tíz perccel az úszás óra megkezdése után értem oda. Nem Ági néni kisérte a gyerekeket, hanem Zoli bácsi és nem az Érdi úti iskolában volt az edzés. A többi igaz volt. Ha már ott vagyok, akkor megnéztem Áron úszását és nagyon tetszett. Az úszó edző is azt mondta, hogy Áron úszásával semmi probléma, eddig három darab ötöse van. Utána elgurultam  a JYSK üzletbe és elhoztam az Eszternek félretett kocsmaasztalt, amit a konyhába szánt. Rögtön fel is vittük, de csak darabokban, nehogy megemeljem magam ezzel a rossz derekammal.
Fent azután összszereltem  és meg is ebédeltünk az új kocsmában.
Megvettem még M. Marikának a megrendelt 50 fm cippet és a 60 db. kocsit hozzá.
Háromra pontosan érkeztem a brushupra. Örültem annak, hogy Misi jól tudta használni a neki készített CD-t. Kriszta rám telefonált, hogy színházba készülnek, kinyomtatnám-e az online színházjegyüket.

Bence matek órája jó volt, mert a gömb térfogatának levezetésénél megint elő tudtam venni a Cavalieri elvet. A Cavalieri elv szerint ugyanis, ha két test bármely magasságában való síkmetszetének területe egyenlő, akkor ilyen esetben a két test térfogata is egyenlő.
Norci skype-on számolt be arról, hogy miután az iskola Bristolban nem talált Angol-Magyar szótárt a fiúknak, ezért mind a hárman kaptak egy-egy ASUS Netbook-ot, hogy az angol szavakat a neten keressék meg.

Eszter elővette az ÉHSZAKOK-ban leírt receptemet és vacsorára nagyon finom rakott krumplit csinált

Budaörsi Tenisz Centrum

Áron alig hogy elment az iskolába besűrűsödött a nap. Először is elindítottam egy hibaelhárító projektet. Amikor az már sinen volt, gyorsan megreggeliztem és már jött is Eszter. Ma kivett egy nap szabadságot, hogy egész nap együtt lehessünk. Nagy úr már nyockor jelezte, hogy készek fogadni a lakókocsit a moover beszerelésére. Először elmentünk a bánya parkolójába és felkötöttük a huzikát. Onnan természetesen legelőször a hollakóhoz mentünk, ahol Nagy úr fogadott. Megmutatta a felszerelndő moover-t. Mi a TESCO-ban folytattuk az utunk, majd Eszter kinézett egy kis kocsmaasztalt két székkel. Nagy úrnak vittünk vissza egy kilónyi lazac törzset és egyúttal elintéztük a gumicserét is.
Kipróbáltuk a budaörsi új uszodát, ami minden szempontból nagyon megnyerte a tetszésünket. Onnan még kimentünk az IKEÁ-ba és ott helyben meg is ebédeltünk. Az IKEA FAMILY kártyával ketten bekajáltunk egy ezres alatt.
Esztert letettem a 139-es megállójában, mert nekem sietni kellett Áronért fél négyre a suliba. A Nóra nagyi ott volt időben, viszont Áronért fel kellett mennem a napközibe. Kis vita után elindultunk a Budaörsi Tenisz Centrumba. Nóra nagyi befizette Áront egy újabb hónapra és egyúttal végignéztük az edzést is.
Mi is, Áron is nagyon élveztük az edzést. Annával kötöttem egy hivatalos üzletet is, amit majd hétfőn megbeszélek a főnökömmel. Közben ellenőriztem, hogy miként ment a projekt.
Nagyit és Áront feltettem a 139-esre és indultam haza. Megbeszéltem Áronnal, hogy holnap beviszem a suliba az uszodacuccait.
Itthon felmentem Eszterhez, mert megjött Emőke is. Sokat dumáltunk.

áram Áron szobájában

Áron rendben elindult az iskolába. Amíg vártam a villanyszerőket, bőven volt időm reggelit készíteni. Amikor megjöttek, előszőr Eszterhez mentünk fel és ott szereltek be egy lengő aljzatot a mosogatógéphez, majd kicseréltek egy kontakthibás, teljesen beégett konnektort. Amíg Eszter elment gyógytornára, addig fent is én tartottam a frontot.
Ezután jött a nehezebb feladat, Áron szobájában helyeállítani a hibát, hogy ott is legyen a dugaljakban áram. A nappaliból kellett a falon keresztül megtáplálni az egyik konnektort, hogy azután a többiben is legyen áram.
Délre minden kész lett.
Beüzemeltem a számítógépet és adtam benne egy felhasználói jogosultságot Áronnak. Sajnos nem lett tökéletes a rendszer, mert valamilyen hiba folytán a gép nem látja a saját DVD meghajtóit.
Eszter megjött és készített valami nagyon finom rizses csirkét salátával ebédre.
Délután jött Bence matek órára.
E. Bélával konzultáltam Áron számítógépének hibájáról.

szigorú a zsűri

Eszter riasztott minket reggel, hogy már fél nyolc van, mivel elfelejtettük az ébresztő rádión átállítani a téli-nyári időszámítást. Nagy rohanás után autóval vittem be Áront. Az iskola előtt találkoztam Lacival. Megmutattuk neki a tablót, amitől el volt ájulva, hogy milyen szép. Akkor még azt gondoltam, hogy Ági néni is hasonlóan fogja fogadni. Áron, Bálint és Olivér ott áltak az átadásnál, hogy bekaszírozzák a dícséretet. Ehelyett amikor Ági néni meglátta a tablót, közölte, hogy a szombati napon a zsűri olyan szigorú volt, hogy ez a tabló az utolsó helyet sem szerezte volna meg. A fiúk majdnem elpityeredtek. Befizettem a holnapi színházpénzt és a buszjegyek árát. Áron még megkért, hogy a tolltartóját és a tornazsákot is hozzam be a suliba, mert otthon felejtette. Otthon Eszterrel megreggeliztünk, majd indultam újra a suliba és utána a megbeszélt találkozóra K. Péterrel. A feladat, amivel megbízott, nem volt egyszerű, de elvállaltam. A bányába nem tudtam sokat intézni, mert akikkel szerettem bolna beszélni, azok mind az április 17-i beszámolóra készültek. Nekikezdtem a munkának és egy darabig el is jutottam benne.
Marcit felkisértem az ebédlőbe, de én csak egy palóc levest ettem. Elhoztam egy kisebb zsák áztatni való bélyeget. Hazafele beugrottam a TESCO-ba. (Lazac törzs, unicum, lapsajt, olaj, sör meg egyebek.) Ott még beküldtem egy kávét és indultam Nagy úrhoz a Hollakóba. Elmeséltem neki, hogy Emőke és Balázs hogyan jártak az Angol Mobilház Kft.-nél. Fel volt háborodva a szélhámosságon. Vele pedig megállapodtam, hogy ha szerdán átviszem hozzá a huzikát, akkor féláron felszerelve ad egy movert és a hozott anyagból kicseréli a vizes blokk ablakát.
Itthon felvittem Eszterhez a 2 kiló lazacot. Megtisztítottam és pácolásra készre daraboltam. Eszter a felét levitte Ilinek.
Áron pontosan ötre érkezett haza. Meg is dícsértem a pontosságáért, de azért nem, hogy egy csomó elmaradt aláírni valója volt. Átnéztük közösen a leckét, és bár jó idő volt, de emiatt a sok hiányosság miatt nem mehetett le játszani.

Tabló

Olivér és Áron korábban ébredtek, mint mi. Megint ki kellett szaladnom kenyérért, mert úgy nézett ki, hogy négyünknek már kevés lesz. A reggeli még közös volt, de azután a fiúk elindultak a gátra, mi pedig bicikliztünk egyet. Átmentünk Gabikáékhoz is.
Mindenki elfoglalta magát valamivel. Eszter élvezte atavaszi napsütést, majd segített nekem autót mosni. A fiúk hoztak egy siklót a gátról, de sikerült rábeszélnem őket, hogy engedjék szabadon.
Ebédre paradicsomlevest készítettem és milánói makarónit. Az nem volt szerencsés, hogy mind a két fogásban a paradicsom dominált. Desszertnek Eszter sütött egy rakott palacsintát sok túróval és mazsolával.
Laci telefonon kérte, hogy ha lehet, akkor minél korábban induljunk el haza, mert Olivérnek még nincsen készen az összes házi feladata és még a tablót is össze kellene állítani. Így is tettünk, de azért útközben haza felé tettünk egy kis kerülőt és beugrottunk a szalag fűrészért, amit végül nem köszörült meg a mester, mert több repedést éeszlelt rajtaés azt javasolta, inkább készíttessünk egy újat.
Itthon azonnal nekiálltunk a Víz világa tabló elkészítésének. Eszter volt a művészeti vezető, én nyomtattam a fogalmazványokat és a fotókat, Emőke vágta méretre és a fiúk ragasztották a tablóra. Közben Laci elvitte Olivért és mi este 10 körül lettünk készek a tablóval.

Víz világnapja Dömsödön

Reggel rohantunk a piacra, hogy még azelőtt visszaérjünk, hogy az ikrek megjönnek. Vettünk tojás, sütni való szalonnát, meg újhagymát (ebből vehettünk volna több csomót is, mert nem olyan szikkadt fás volt, mint a TESCO-ban szokott lenni, hanem friss és zsenge.) A CBA-ban olíva olajat, a kis boltban pedig kenyeret, párizsit és tejfölt.
Éppen kitálaltuk a reggelit, amikor megjött a csapat: Olivér, Bálint, Laci és Tamara. A felnőttek türelmesen végigvárták, amíg mereggelizünk, az ikrek pedig lazán beszálltak mellénk a kajálásba.
Délelőtt még egy kicsit napoztunk és üdültünk, majd elkezdtem készíteni az ünnepi ebédet, amihez mindenkit munkára fogtam. Én a görög salátát készítettem, Laciék a fokhagymát pucolták és préselték a csirkeszárny kenőcséhez, ami nem volt kevés, mert legalább 30 gerezdet tettem bele. Eszter segített a csirkeszárnyak előkészítésébe, miközben a kenőcs a titkos recept szerint fortyogott . Kétféle buffallói készült, csípős és lite-os. A terítést a fiúk végezték. Nagyon nagy sikere volt a kajának.
Ebéd után Laci és a három srác elindultak a gátra élményt gyűjteni és fotózni a Víz világnapja tablóhoz. Délután azt a feladatot kapták, hogy mindhárman írjanak egy-egy fogalmazványt a vízről és a Dömsödi kiruccanásukról.
Délután, amikor indultak haza, Olivér és Áron kibulizták Lacinál és nálam, hogy Olivér ott aludhasson.

elönt az információ

Először Eszter jött reggel és berakott egy nagy szatyornyi cuccot, azután már rohant is dolgozni. Valakinek azt is kell a családban. Negyed nyolckor Áron érkezett meg lélekszakadva, hogy kinyomtattam e azokat azok miket este küldött e-mailen. Számomra ekkor derült ki, hogy azokra ma lenne szükség a suliban.

Az íróasztalomon lévő rendetlenséget elemezve rájöttem néhány dologra. Miként a jól gazdálkodó háztartásban ügyelni kell arra, hogy folyamatosan ne költsünk többet, mint amennyi a bevételünk, ugyanígy kellene figyelni arra is, hogy ne jöjjön be a lakásba több papír, mint amennyit meg tudunk semmisíteni. Egyszerűen minden szinten eláraszt minket az információ. Hiába teszem a postaládámból egyenesen a szemétládába a reklámanyagokat, még így is több kúszik be a kulcslukon keresztül a lakásba, mint amennyit kidobunk. Ugyanez a helyzet a városban az óriásplakátokkal és neonokkal. Az épületek nem látszanak ki a reklámok alól. Már lassan az egész életünk egy szezonvégi AKCIÓ! Dőlnek ránk az új autók, iPad-ek, smart TV-k és a konzumáló társadalomnak csak nem akar alábbhagyni  az árúdömpingje, miközben lassan elfelejtjük, hogy mindezek hellyett azegyik igazi érték, az emberi kapcsolatok..  Csak mindez nehogy annyira elvonja a figyelmünket, hogy ne tudjunk már egymásra (no meg magunkra) odafigyelni, mert akkor az már maga a vég. Pedig az élet felgyorsulásával ennek is megvan a veszélye. Nagy sebességű többmagos processzorok társaságában aligha marad időnk és odafigyelésünk egy tavaszi rügy fakadásán elcsodálkoznunk. A TV olymódon betolakszik az életünkbe, hogy ha nincs elég akaraterőnk kikapcsolva tartani, akkor nem fogunk tudni elmosolyodni egy kedves novellán vagy verssoron. Lassan már a gasztronomia és a kulináris élvezetek sem azokról a fokhagymás pirítósra rakott velőscsontról szólnak, amiket Krudy Gyula: Szindbád-jában olvastunk, láttunk és amiket magunk is átéltünk, hanem a vonalkódról, amit be kellene küldeni a sajtos doboz oldaláról, hogy nyerjük egy olyan TV-t, amin nem a Szindbádot látjuk, hanem egy másik sajt reklámját.
Kora délután elkezdtem pakolni az autóba, hogy mire Áron és Eszter hazaérkeznek, már csak indulni kelljen.
Bár időben indultunk, de azután a TESCO-ban nagyon leragadtunk. Áron nagyobb zsebpénz kiegészítésre ment és visszavitte az üres üvegeket. Mi ketté osztottuk a feladatot, de így is eltelt egy óra miremindent beszereztünk, ami a holnapi vendéglátáshoz szükséges..
Útban Dömsöd fele még beugrottam a szalagfűrészeshez, de mint kiderült a régo lapot már nem tudta összehegeszteni és megélezni, így azután megrendeltem egy újat.
Dömsödön már csak arra maradt időnk, hogy megvacsorázzunk és eltegyük magunkat holnapra.

fogorvosnál

Azzal kezdtem a napot, hogy, mint Áron hűséges fegyverhordozója, bevittem a suliba az uszoda táskáját. Elkértem Áront szombatra, mivel Dömsödön terveztük megünnepelni a Víz Világnapját. Ági néni nem volt attól felhőtlenül boldog, hogy az ikrekkel együtt három gyerekkel kevesebben lesznek a szombati vetélkedőn. Abban egyeztünk meg, hogy Ázon, Bálint és Olivér, egy a vízről szoló fogalmazvánnyal fogják pótolni a hiányzásukat.
Utána erőt vettem a gyávaságomon és elindultam Adrihoz, hogy messziről megnézhesse a letört bal alsó négyes fogam. Amig az előtérben kellett várakoznom nem volt semmi probléma. A zabszem akkor kezdett szorulni, amikor azt mondta, hogy üljek be a fogorvosi székbe. Egy jó órát matatott a számban és minden új technológiai trükköt bevetett, hogy a törött fogam megmaradjon.
Utána Lacival együtt mentünk ki a nagy aprilia centrumba, ahol némi alkudozás után megvettük a Laci új Vespa robogóját. Jó volt, hogy ketten voltunk egy ellen, mert így teljesen magunk alá gyűrtük, az amúgy jól képzett eladót.
Laci visszahozott Gazdagrétre és azonnal indultam a brushupra. Amikor onnan is megjöttem már Áron is hazaérkezett. Kezdhettük a készülődést. Áron felment Ilihez és mire Eszter hazaérkezett, addigra indulhattunk a VIP rendezvényre a Mariottba. Némelyik előadást erősen marketing ízűnek éreztük, de a négy közül volt egy aminek magas volt az információ tartalma és főképp végre pártsmlegesen tárgyilagos tudott lenni. Utána persze nagy vacsora, amit azonnal kineveztünk névnapi előestének.

Kodolányiban

Áronnal egyidőben keltem. Amint elindult, kezdtem készülődni a RICOH-hoz. A marketing reggeli után bemutattak egy csajnak, aki mind a kettőnket meghívott a kiállításának megnyitójára. Dél fele értem Eszter munkahelyére. Ezt eddig csak Eszter napi beszámolóiból ismertem. Hazafele betértem egy kis kínaiba és bekaptam egy szecsuáni csirkét. Megvettem Áronnak a délutáni edzéshez szükséges buszjegyeit. Az edző váltásnál ez is nyomtott a latba, mert ez is plusz 5000.- forint/hó.
Időben felhívtam Nóra nagyit, hogy fél ötre oda tudjon jönni az 5-ös buszhoz. Négy órára beszéltem meg Áronnal a találkozót, de ő Eszter nénire hivatkozva 10 percet késett. Természetesen vittem a teniszütőjét. Késve érkeztünk a találkozóra, de Áron éppen eszrevette a nagyit, aki akkor szállt fel a buszra. Szerencsére mi is utólértük a buszt, így együtt mehettünk. Amíg Áron teljesítményét néztük, elérkezettnek láttam az időt, elmondtam Nóra nagyinak, hogy gyakran vagyunk Eszterrel hármasban és azt is, hogy ezt Áron is jól fogadja.  Nagyi úgy reagált az eseményre, hogy ő ennek örül. Az edzést nagyon élveztem és a minősége ellen nem is lett volna kifogásom, de a búcsúzkodásnál bejelentettem, hogy a jövő hónapban már nem jövünk.
Hazafele a Moszkván (bocs, ma már Széll Kálmán tér) elváltunk. Áron a nagyival ment, én meg csak a tornazsákot és a teniszütőt vihettem haza.
Eszter csak 7 óra után jött meg. Együtt vacsoráztunk.

német és pizza

Reggel ismét megkérdeztem Árontól, hogy mindent átnézett-e a táskájában, hogy be van-e pakolva. Igen, mondta. Ezen megnyugodva, már csak tőmondatokban kérdeztem: Szemüveg? Jaj a szemüvegem mindjárt hozom. Szemüvegtok? Az nincs itt, az bent van a suliban a tornazsákomban, szia apa, rohanok.
Az erkélyről még integettem neki, majd visszatérve a szobába észre vettem, hogy itthon maradt a leckefüzet, az üzenő füzet és a tájékoztató. Áron még nem járt messze, amikor utána kiabáltam és egy kis nylon zacsiban ledobtam mind a hármat.
Megreggeliztem és lassan én is indulni készültem S. Laciékhoz hegeszteni a kerítést. Laci telefonált, hogy ha lehet, akkor 10 óra előtt ne érjek oda, mert lemennek a piacra vásárolni. Ezért előbb meggyúrtam a pizza tésztát és ha nem is díszítettem fel teljesen, de legalább az alapot (oliva olaj, pizza szósz, lila hagyma, hordós káposzta) ráraktam.
Közben Bence apukája lemondta a mai matekot, mert Bence influenza vírustól szenved.
Tíz után nem sokkal megjelentem Laciéknál és fél egyig meghegesztettem a kidőlt, megrongálódott kerítés oszlopokat. Laci hozott haza a hegesztő apparáttal egyetemben. Odaadtam neki a Dehler prospektusokat és néhány lakóautó leírást.
Ebédre elővettem egy káposztás lencsét a mélyhűtőből és feljavítottam egy kis csípős paprikával, utána beküldtem egy sört.
Lassan befejeztem a pizza feldíszítést és vártam a terroristákat. A német gyakorlás jól ment és a pizzának is, mint legtöbbször, sikere volt.
A fiúkért jött Sawsan és Krisztina. Krisztinával jót beszélgettünk, amikor megjött Eszter. Felvitte a Csabi pizzáját. A fiúk lassan elbúcsúztak.

Skate

Reggel a bányában kezdtem. Megbeszéltem a főmökömmel, hogy tegyen egy próbálkozást, kedvezményesen megvenni nekem a ZTE Skate-et. Meglátogattam Cs. Annát a BTC-ben és megbeszéltem vele, hogy március 28-ától hozzájuk fog járni Áron a tenisz edzésre. Hazafele megvettem a Topázt, amivel majd permetezni fogok.
Eszter hat után érkezett az angol órára. Készítettem vele egy felmérő dolgozatot, abból a célból, hogy továbbléphessünk az anyagban. Sajnos a felmérő nem sikerült jól, ezért még maradunk. Ennek a feltételes mondatnak panel szinten be kell égnie az agyba, különben összekeveredik a többi feltételessel. Eszter nem vette jónéven, de ennek így kellett lennie. Az óra vége fele megjelent Emőke és Balázs. Emőkének egy üvegben beraktam néhány szem uborkalében pácolódott fokhagymát, mert éppen influenza gyötörte.

Vége a négynapos ünnepnek

Reggel mi ébredtünk frissebben. Eszternek egyszerű volt az ágyába vinnem a kávét, mert Laciéknál kapszulás kávéfőző van. Eszter, Áron és Fruzsina elmentek medvehagymát keresni. Mi Lacival terítettünk a reggelihez, de Lacinak nem volt türelme megvárni a társaságot, ezért hozzákezdett a reggelizéshez, amiből természetesen kisebb balhé kerekedett.
Délelőtt elmentünk a nagypiacra, ahol szinte mindent lehetett kapni. Kóstoltunk kolbászokat, sajtokat és borokat. Végül vettünk egy háromkötetes "Ady levelei" könyvet és néhány zacskó vegyes fűszert. Áron felvette a zsebpénzét és Eszterrel elmentek elkölteni. Vettek egy rovásírásos amulettet, aminek a politikai tartalma miatt nem tudtam felhőtlenül örülni.
Visszafele megnéztük a felújításra érdemes vitorlás hajót, de arról még kell konzultálnom az eladóval.
Fruzsi elültette a snidlingeket meg a medvehagymákat, amiből mi is vihettünk haza.
Bár kora délután indultunk haza, mégis este lett, mire elkezdhettünk kipakolni. Igaz, közben először lementünk Révfülöpnél a Balaton partjára, megnéztük Tamás leégett házát és megebédeltünka Tóth-nál.
Haza úton betértünk a TESCO-ba és annyi mindent vásároltunk, hogy érdemes volt beváltanunk a 20.000.- forintig érvényes 10 %-os kedvezmény kuponunkat. Mindenki nagyon elfáradt, úgy hogy alig vártuk, hogy ágyba zuhanjunk.

Hosszú autózás Monoszlóra

Igyekeztünk időben felébredni, felkelni és összepakolni, megreggelizni, de azért ez mégis elhúzódott és így csak nyolc után tudtunk indulni. Az IGO azt mondta, Ráckevénél menjünk át a hídon és a túlsó lejáratnál majd találunk egy kompot. Bíztunk az információban és arra indultunk. A kompot meg is találtuk, közvetlenül az elindulása után fél perccel. Nosza vártunk egy órácskát a következő járatig. A kompon megtanultuk, hogy mitől nem megy ez az ország egyről a kettőre. Ha nem kérsz jegyet a kompon, akkor rögtön 600.- forinttal olcsóbb az átkelés.
Onnan már csak a hosszú három órás utat kellett megtennünk, hogy elérkezzünk Monoszlóra S. Laciékhoz. Közben egyszer tankolnunk is kellett, de különben simán ment az út. Ha Laci és Eszter között nem lett volna olyan mély a politikai szakadék, hogy Eszter más napilapot szeretett volna vinni Lacinak, mint amit ő megrendelt. Úgy tűnt, hogy jó ritmusban érkeztünk, mert már az asztalterítésnél tudtunk segédkezni. A rántott szelet utolsó simításainál már ott voltunk. Az ebéd fénypontja a dagadó volt, amihez jól ment az általunk vitt görögös saláta. Ha görögös, akkor Laci nem kér belőle. Magyar ember - mondta - csak magyar uborkát eszik savanyúnak.
Ebéd után próbálkoztunk a ping-pongozással, de a háló (no meg a tudás) nélkül nehezen ment. Laci befogott engem, meg Áront  a telekrendezéshez szükséges földmérésbe, közben Eszter a Fruzsival dumált.
A rosszul viselkedő derekamnak kimondottan ártott a ping-pong.
Késő délután, szinte naplemente előtt átugrottunk a 14 km-kő tanyára. Ott éppen hazaterelgették a kecskéket. Laciék vettek néhány disznóságot, meg egy tálca tojást. Áron a helybéli macskát dédelgette. Este Lacinak üzleti tárgyalása volt, mi addig néztük a Forma1 időmérő edzését és a Demjén Rózsi koncertet.
Vacsora előtt barkchobáztunk, amit természetesen mindig Áron nyert.

megint fáj a derekam

Viszonylag korán és tűző napsütésre ébredtünk. Áron bundáskenyeret és langyos tejet rendelt reggelire banánnal. Mi lágytojás és tejeskávét reggeliztünk. Kivettem a mélyhűtőből néhány csirkecombot. Eszterrel bementünk Kiskunlacházára bevásárolni, részint az ebédhez, másrészt a jövő heti permetezéshez. Vettünk két tálca lakodalmas süteményt. Az egyiket magunknak, a másikat holnapra S. Laciéknak terveztük Monoszlóra.
Kerestünk még egy 5 literes kézi pumpálós permetező palackot és  Topáz nevű permeteznivaló anyagot a monilia ellen, de ez utóbbit nem találtuk sehol.
Délelőtt kihoztam a három kerékpárt az istállóból és elvégeztük rajtuk a nagy tavaszi takarítást. Még 1 óra előtt elindultunk biciklizni. Eszternek ugyan nem tetszett a kötelező bukósisak viselete, de azután Áron határozottan rászólt és így mind a hárman bukósisakban mentünk. Én korábban visszaindultam a bázisra és elkezdtem készíteni az ebédet. Mire Eszter és Áron visszaérkeztek már majdnem teljesen  kész volt. Nagyon finomra sikeredett paradicsomleves után rántott csirkecomb petrezselymes burgonyával és görögösre formázott jégsalátával. Belekóstóltunk a lakodalmas süteményekbe.
A délutáni bringázásnál én már nem tartottam Eszterrel és Áronnal, mert a lumbachóm nagyon rosszalkodott és inkább lefeküdtem a padlóra egyengetni a hátamat.
Később, mire Áronék visszajöttek, leáztattam egy adag bélyeget.

Kuha tanya

Áronnal időben ébredtünk ahhoz, hogy 8 óra körül el tudjunk indulni Zebegénybe. Merci telefonált, hogy ők csak 9-kor indulnak. Mi gyorsan megreggeliztünk és elkezdtem lehordani a cuccokat. Nem sokkal később Eszter telefonált, hogy rá csak 3/4 9 és 9 között számítsunk. Végül 9 óra környékén sikerült elindulnunk. Vác térségében feltévedtünk az M2-es autópályára, ahol kötelező matricáról szóló táblák figyelmeztettek. Mivel nem volt matricánk, azonnal letértünka normál 2-es főútra.
Merciék 5-10 perccel korábban érkeztek. Kuháék szeretettel, pálinkával, sült szalonnával, lila hagymával és kecskesajttal fogadtak. Miután nagyon bezabáltunk, megrendeltük az ebédet és elindultunk sétálni. Áron és Zsófi mindig előre szaladtak. Gyönyörű tavaszias idő volt, de sajnos még nem zöldelt semmi.
Visszatérve nagy dumapartiba kezdtünk. Megjött Kuha Zsuzsi a két porontyával, Andrással és Dórival. Áron és Zsófi őket is bevették a társaságukba. Körbejártuk a tanyát és meglátogattuk szinte az összes jószágot. Kuha Laci tartotta az idegenvezetést, amit a vicceivel fűszerezett.
Három óra fele feltálalták az ebédet, amiből ismét degeszre ettük magunkat. Húsleves, borjúpörkölt kapros, juhtúrós nokedlivel, tejföllel és savanyúkkal, finom forrásvizzel, majd egy rakás palacsintával négyféle töltelékkel. Az elindulás előtt még mindenfélét bevásároltunk Kuháéknál.
Öt óra előtt indultunk, mert Dömsödig hosszú út várt ránk. Áron közben szundított egy nagyot az úton, de Eszter szolidáris volt velem és nem aludt el.
Dömsödön 14,5 fokos hideg fogadott, mert hiába volt a távolról bekapcsolva a rendszer, a víz nyomása nem volt meg és akkor a cirkó nem kapcsol be. Gyorsan feltöltöttem a rendszert és amikor már elindult a fűtés nekiálltam fát hasogatni és begyújtottam a cserépkályhába is. Mire eljött a lefekvés ideje, már jó volt a szobahőmérséklet.

készülődés a négynapos ünnepre

Áron tíz percet késett reggel, de végül ünneplőbe öltözve időben elindult a suliba. Jómagam a reggeli készítésével kezdtem. Reggel jött a villanyszerelő is. Bemutattam neki a két elvégzendő feladatot. Csabi alig akart felébredni, de a végén beengedett minket. A szakember a mosogatógép tápellátására nagyon egyszerű javaslatot tett: a tőle egy méterre lévő tűzhely egyik fázisáról fog lecsatlakoztatni egy dugaljat.
Áron szobáját illetően is talált egy megoldást: A nappaliból fog a falon keresztül átvinni egy kábelt.
Nagy fába vágtam a fejszémet és elkezdtem rendezgetni a papírokat az íróasztalomon. Ettől azután csak egyre nagyobb lett a rendetlenség, ráadásul egy sor fizetni és átutalni való került ki a papír kupacból.

Délután 3/4 4-re mentem Áronért, de jóval előtte felhívtam Nóra nagyit, hogy ha szeretne velünk jönni a tenisz edzésre, akkor 1/2 5-kor fogjuk várni az 5-ös busz megállójában. Áron fel volt dobva, hogy nem kaptak házi feladatot. Nagyi nem érezte jól magát, de mondta, hogy ha jön, akkor 1/2 5-re ott lesz. Korábban értünk oda Áronnal, de a megbeszélt időpontig még reménykedtünk. Végül csak ketten mentünk az edzésre. Nekem tetszett az egész foglalkozás, mégis úgy döntöttünk, hogy a következő hónapokban átköltözünk a Budaörsi Tenisz Centrum-ba. Este mindent összekészítettünk a távol töltendő négynapos ünnepre és felmentünk Eszterhez. Még Emőkét is meghívtuk a barátjával, hogy jöjjenek velünk holnap Zebegénybe.

kedden mindig nagy a forgalom

Reggeli után elindultam az Okmányirodába, hitelesíttetni a Claims Conference-nek küldendő űrlapot. Egy kicsit vitatkozgattak, hogy akkor nekem, annak minden részletéről kellene hivatalos igazolást bemutatnom, de végül elvégezték a hitelesítést.
Hazajövet, először feladtam az űrlapot, majd feldíszítettem a pizzákat.
Bence délután háromra jött, a terroristák pedig négyre. Nagyon meg voltam elégedve a tudásukkal, ami a melléknevek középfokát illeti. Áron csak egyszer  zavarta a foglalkozást, ezért 5 percet a kispadon kellett töltenie. A gyakorlást követő pizzának nagyobb volt a tetszési indexe, mint bárminek. Közben persze követelték, hogy meséljek még olyan vicces történeteket, mint legutóbb.  Laci jött az ikrekért. Kihasználtuk az alkalmat és meghívtuk őket március 24-ére Dömsödre.
Eszter egy csomó kajával érkezett, de ha ezt az angol lecke helyett hozta, akkor nem tudott levenni a lábamról. A Karavándortól hívtak, hogy rendezzem a hátralékokat és ezzel be van fejezve a régi huzika története. Áron felment Ilihez, mi pedig kettesben maradtunk.

káposzta leves

A nap a bányával kezdődött.  Huzikába betettem a konyhai gázgyújtót és körülnéztem, miket kell a nyári szezonra előkészíteni. Annak utána néztem, hogy a huzika műszakija ez év július 11-én jár le.
Hosszasan tárgyaltam a cég biztonságos jövőjéről, valamint arról, hogy ezzel kapcsolatban mi a teendő. N. úr segített megfogalmazni a Claims Conference-nek szánt levelet. Adri telefonált, hogy nem valószínű, hogy velünk tudnak tartani csütörtökön Zebegénybe, mert Boginak magas láza volt az éjjel és csak akkor jönnek, ha keddre a betegsége körül minden elmúlik.
Eszter nem sokkal 12 után ért ki Budaörsre. Együtt mentünk az IKEÁ-ba. Vettünk egy szőnyeget a konyhájába, meg állólámpákat. Az áruház éttermében baromi finomat ebédeltünk. A TESCO-ban folytattuk a bevásárló kőrutunkat. Lazac nem volt, de az új mosogatógépébe vettünk mindeféle szert.
A budaörsi uszodában már csak arra maradt időnk, hogy megnézzük, mikor tart nyitva és mennyibe kerül.
Esztert letettem a fogorvosánál. Mire hazaértem Áron már megjött a suliból és Ilinél nézett valamilyen mesét. Ili beszerzett nekünk is 5 kg. mézet, így egy darabig el vagyunk látva. Gyorsan megdagasztottam a pizza tésztát.
Hétkor kezdődött az angol óra. Eszternek megmondtam, ha notóriusan nem készíti el a házi feladatát, akkor angol ügyben felmondok neki. Mire vége lett az órának a tészta kibuggyant a táljából, mert a bele szánt élesztő csak a fele tésztához hatolt el, a másik része még liszt maradt. Gyorsan befejeztem kézzel a gyúrást és a felét betettem a mélyhűtőbe.
Késő este megmelegítettem magamnak az Eszter főzte tejfölös lencsés káposzta levest, ami olyan fnom volt, hogy meg is írtam neki SMS-ben, ha mégegyszer ilyen finomat főz, akkor megkérem a kezét.

balhé a köbön

Reggel nagyon hamar sikerült Áronnal összevesznünk. Kis dolgon, de nagyon összekaptunk. Már a reggelijét sem készítettem el, azt mondtam csinálja meg saját magának, ha szeretne reggelizni. Én sem reggeliztem. Helyette átmentem Feri bácsihoz a tolótagos nagy létráért. Feri segített áthozni és feállítani, hogy elérjem a gerébdeszka legfelső pontját is, de ez nekem túl magasnak tűnt. Mentségemre sietett az időjárás, mert ilyen szemerkélő esőben nem is lehet a fát lekezelni.
Egész délelőtt nem beszéltünk egymással. Mire az ebéd elkészült, Áron már a szokásához híven oldódott volt, de én még sajnos nem. Kimentem és elkezdtem feldarabolni azokat az ágakat, amiket Zoli bácsi összehordott. A fűrész szalag elszakadt, ki kellett cserélni.
Korán indultunk haza, mert a meteorológusuk mindenféle fakicsavaró szélviharral fenyegettek.
Mire hazaértünk, Áron már teljesen jókedvű volt. Hiába eb(lélek)csont hamar beforr.
Eszter fél nyolc körül jötte le, hogy ő is belekóstolhasson a lazacos hétvégénkbe. Nagyon jól éreztük magunkat.

fametszés

Nyolc óra után arra riadtam fel, hogy Áron már felöltözött és lent számítógépezik. Arra még jól emlékeztem, hogy hajnaltájt egyszer felébredtem és csak nehezen tudtam visszaaludni. Azt a hülyeséget, amit azóta álmodtam, már nem tudtam és nem is akartam összerakni. Gyorsan én is felöltöztem, hogy ha Saciék a 8:55-ös busszal érkeznek, akkor még kiérjünk eléjük.
Amúgy is mentünk a piacra. Nem vettünk semmi különöset csak tojást és sütni való szalonnát. A kisboltban burján kenyeret és sajtot.Amíg a reggeli készült, Áron a házi feladatát készítette.  Miután Saciék nem jelentkeztek, indultunk vissza és nekiláttunk a reggelinek. Közben Zoli bácsi jött át, hogy nem tudnék-e adóni annyi pénzt, hogy tudjon kenyeret venni. Részint nem volt apróm,  másrészt gyanakodtam, hogy nem is kenyérre kell neki a pénz, ezért inkább levágtam magunknak 2-2 szeletet és a többit neki adtuk.
Alig, hogy befejeztük a reggelit megjelent Gyuri és Saci és  nekiláttak a fák metszésének, csinosításának. Nekem a vastagabb ágak lefűrészelése volt a feladatom a láncfűrésszel.
Egy órára felmentettük magunkat a munka alól és elmentünk fodrászkodni. Áronnal közelharcot kellett folytatnom, hogy mennyi legyen levágva a loboncából.
Mire visszatértünk kezdhettem az ebéd készítését. Áron közben ecsetelte a lefűrészelések helyét fagéllel. A lazac háromféle módon került terítékre. Nekem fontos volt, hogy a kóstolók pontozzák a különböző elkészítési módokat, mert csak a nyertes változat kerül be a receptkönyvembe. A kaja mindenkinek nagyon ízlett.
Amikor Saciék elmentek, nekiláttam a lefűrészelt ágak feldarabolásának és a felsőbb fasebek fagélezésének. mire a nap lement, annyira elfáradtam, hogy már csak megfürdeni volt erőm. Még átnéztem Áron házi feladatát, majd korán lefeküdtünk.

indulunk a bázisra

Áronnal reggel megbeszéltem, hogy jó lenne, ha az énekkar után rögtön hazajönne. Ma már minden idegszálunkkal Dömsödre készültem.
Bekapcsoltam a dömsödi fűtést. Délelőtt még megbeszéltem Bélával az iReader technikai részleteit, no meg azt, hogy hol tart a Skite project. Eszter még beköszönt egy pillanatra, mielőtt elindult levetetni a gipszet a karjáról. Utána már csak telefonon érintkeztünk. Az Aranyhíd, ahol Csabinak a diplomáját ünnepelték, nem nyerte el a tetszését.
Ahogy megjött Áron, összepakoltunk és indultunk. A TESCO-ban megint vettünk magunknak másfél kiló lazac törzset, hiszen holnap azzal szeretném kényeztetni Saciékat. Áronnak nőtt a zsbpénze, mert visszavittünk egy csomó PET palackot.
A bázisra érve, ipakoltunk és azonnal nekikezdtem a lazac előkészítésének. Úgy terveztem, hogy három féle módon fogom készíteni. Mindhárom megkapta az alap ízesítést (halfűszer, kapor, mustár). A sütőben készülű, ezen felül kap fokhagyma zuzalékot és citromkarikákat, mielőtt alu fóliába lesz csomagolva, a fritőzben sütött pedig kukoricalisztes, tojásos, prézlis panírt kap majd. Megpucoltam egy lazac fejet is, de az a mélyhűtőbe került halászlének. Külön zacskóban gyűjtöttem azokat a részeke, miket a Dezső bácsi macskájának szántam.

Rudas

Áron reggel jelentette, hogy mindent bepakolt, mindent leellenőrzött és mindent rendben talált. Ehhez képest úgy akart elindulni, hogy az uszodacuccait majdnem itthon felejtette. "Jaj! Valóban, az uszodacuccok." volt a válasz, amikor figyelmeztettem. Ági néni egy óra múlva telefonált, hogy Áron szemüveg nélkül jött az iskolába. Termászetesen bevittem a szemüvegét, de a tokját én sem találtam meg.
Már nem volt annyi időm, hogy BMV-vel menjk a Rudasba, mivel Lacival 10-re beszéltem meg a találkozót. A Rudas környékén eddig sem volt könnyű parkolni, de most, hogy építkezésikordonnal zárták körül a Rudast, még nehezebb lett. Kellett tennem néhány kőrt, amíg találtam egy félig legális parkoló helyet. Egy kávéval kezdtem és utána gőz-jéghideg víz-forró víz-langyos víz. Ezt megismételtük néhányszor, majd pihenő. Laci megint egyfolytában morgott, hogy mi nincs jól megoldva. Állandóan mondom neki, hogy nem nyafogni kell, amiért valami rossz, hanem tenni, hogy jó legyen.
Elmentünk Budaörsre eédelni, de a Laci által javasolt SZIKLA éttermet nem sikerült megtalálnunk, helyette a Rózsakertbe mentünk.
Annyira elhúzódott az idő, hogy majdnem elkéstem a brushup-ról.
Áron nem sokkal öt után ért haza és rögtön vette a felszerelését és lement rollerezni. Mint később mesélte Bálinttal együtt voltak. Mostanában Bálint az új barátja. Sajnos a vizes uszodacuccait bent felejtette a suliban.
Hatra jött Bence és egy jó órát matekoztunk.
Eszter hozott gombapaprikást, amihez főztem három adag tésztát. Utána gesztenyepüré volt tejszínhabbal. Sajnos a régi mixert ki kellett dobni, mert kezdettéletveszélyes hangokat kiadni magából.

megyek az autóért

Reggel nagyon nehezen ébredtem. Azt hiszem, hogy Laciéknál túlzabáltam magam és ettől rosszul aludtam. Annyira azért felébredtem, hogy Eszter néninek írjak két sort, hogy Áront engedje el minden szerdán négykor a tenisz edzésre.
Nem is reggeliztem, csak indultam Laciékhoz az autóért. Vettem nekik hat zsemlét a reggelihez, de mire a tömegközlekedéssel odaértem már szó sem volt reggeliről, mert kezdődött a titkos üzleti tárgyalás.
Hazajövet nekiálltam egy adag bélyeg leáztatásának és a javaslat átdolgozásának.
Még mielőtt indultam volna Áronért, Nóra nagyi felhívott, hogy nagyon rosszul van és nem tud velünk jönni. Az nem probléma, hogy nem tud velünk jönni, de legyen szíves hívja ki az orvosi ügyeletet.
Áronnal elmentünk a tenisz edzésre és amikor vége volt felhívtuk a nagyit. Elmondta, hogy volt kint az ügyelet, kapott injekciót és egy beutalót a Jánosba, reggel taxival bemegy és fel fog hívni. Aggódtam, hogy miért halasztja reggelre az indulást, de ebben hajthatatlan volt.
Áronnal részletesen megbeszéltük, hogy miket tanultak az edzésen.

A hónap első keddje

Áron reggel a szokottnál korábban indult a suliba. Szerintem valamelyik haverjával megbeszélte, hogy még nyolc előtt játszanak egy sort. Remélem, hogy ma nem lesz matek óra, mert a füzetét itthon hagyta. Ha találtam volna az asztalán órarendet, akkor megnéztem volna, hogy esetleg utána vigyem.

Miki már kora reggel felhívott, hogy tegnap kifizette az utolsó részletet és nagyon köszöni. Mondtam, hogy ne nekem köszönje, hanem a banknak, én csak fedezet lekötést vállaltam. Közben elmesélte, hogy talált egy olyan kezdeményezést, hogy egy székesfehérvári társulás egy fogyasztói üzletlánccal karöltve kivásárolná a bankok elől a hiteltörlesztésbe bebukott ingatlanokat, meghagyva a volt tulajdonosoknak a haszonélvezeti jogot. Kötelezné a volt tulajdonosokat, hogy minimum havi 30.000.- forintért az általuk megadott üzletláncban kell vásárolniuk. Kíváncsi vagyok arra, hogy mennyire komoly és korrekt ez a társaság és valóban tud-e segíteni a bedőlt hiteleseknek legalább annyiban, hogy ne kerüljenek az utcára.

Betettem és el is indítottam a második adag nagymosást, meggyúrtam a pizzát és leáztattam egy adag bélyeget.
Bence matek órája nagy odafigyelést igényel a részemről is.
A terroristák (öten) már négy előtt megérkeztek. A német gyakorlás zajosra sikeredett. Lehet, hogy már egyre nehezebb őket féken tartani. Annak nagy sikere volt, hogy a szótárbantaláltak egy német szót, amit akkor hallottam életemben először.
A szódolgozatban Csani hozta a papír fomát,Olivéré lett a dobogó második foka, azután Kamel, Áron és Bálint következtek.
A pizzán megint volt egy ici-pici javítás. A tetejére raktam apróra vágott bazsalikom leveleket. Mindenkinek ízlett. Fél hat után egy óra játék. Közben megérkezett Eszter. A fiúk elindultak haza, Áron ment fel Ilihez, mi pedig S. Laciékhoz az első keddi vacsorára.
Laciéknál nagyon jó volt a hangulat és a kaja, de az autót ott kellett hagynom némi alkoholozás miatt. Minket Tamás hozott haza.

utolsó részlet

Áron időben elindult a suliba és még időben visszafordult a szemüvegéért, mert azt itthon felejtette. Én erőt vettem magamon és a bánya tiszteletére a többnapos sörtémet leborotváltam. Igaz, hogy erre Eszter telefonon is figyelmeztetett pont úgy, ahogyan én szoktam Áront figyelmeztetni, hogy ne felejtsen el fogat mosni.
Délelőtt szinte formális volt a jelenlétem a bányában, mert semmi érdemleges nem történt, hacsak az nem, hogy közben megszerveztem a március 15-i kirándulásunkat Zebegénybe a Kuha tanyán. Megebédeltem és Áronnak is hoztam haza egy sajtmártásos rizst csirkemell darabokkal.
A bank értesített, hogy megérkezett Miki hitelének az utolsó részlete is és így a lekötött betét zárolása feloldódott. Egy-két közeli barátomat - akik két éve kárognak, hogy mit fogok tenni, ha Miki fizetésképtelenné válik és így Áron nem juthat a neki félretett pénzéhez - felhívtam, hogy ők is tudják meg, kárbaveszett a károgásuk, mert segítettem valakin, ugyan nem kerestem rajta, de nem is lett belőle baj.
Bevásároltam a gyümölcsfa metszéses hétvégére szükséges dolgokat (Fa sebtapasz és egyebek). Végre találtam Áron földgömbjébe olyan izzót, ami a kis lukon belefér, magunknak fürdőszobaszőnyeget és Eszternek gombaölős szilikon gumit a fürdőkádjához.
Itthon nagyon megköszöntem és elrendeztem Kati nénivel amit pénteken értünk tett. Elindítottam a nagymosást és készültem az angolórára.
Áron nem sokkal öt után érkezett és azonnal a szobájába vonult, hogy megnézze, hogy vannaka bodobácsai.
Eszter csak a fogorvos után tudott jönni, ami egymagában még nem lett volna baj, de a házi feladatát sem készítette el. Nagyon kikapott és beígértem neki, ha legközelebbre sem készíti el, akkor felmondom az angol órákat.
Kivettem a mélyhűtőből a pizza gombócot hadd keljen meg reggelre.

Jack of all trade

Reggeli után nekiláttam, hogy a felső fürdőszobaajtó leszakadt kilincsét megjavítsam. Az nagyon jó, ha a javításokhoz minden szerszám és minden anyag a rendelkezésre áll. Egy igazi barkácsnak mindene megvan mindenhez. A baj csak az, hogy a tökéletes felszereltséghez sokkal többet költ a barkács, mint amennyibe a javítások kerülnének. Már már úgy néz ki, hogy minden megvan, amikor a végén egy 6-os hernyócsavar hiányzik. Nos, ekkor kezdődik a keresgélés, ugyanis hiába van meg minden, ha nem tudjuk, hogy hol van. Ekkor derül ki, hogy a legközelebbi alkalommal kellene venni egy újabb tároló rekeszt, amit felcimkézve bele lehet tenni az 5-ös, a 6-os, a 8-as...stb. hernyócsavarokat, amik közül valamelyikre lehet, hogy majd jövőre szükség lehet, de az is lehet, hogy soha. Az egy darab M6-os hernyócsavart legyártottam, a kilincs felszerelve, készen van.
Közben Áron egy nagy műanyagdobozban bodobács farmot telepített. Etette, napoztatta, gondozta őket és közben állandóan számolgatta, hogy hány pár és hány szinli van közöttük. Ekkor még azt reméltem, hogy nem akarja majd Gazdagrétre hazahozni őket.
Egyre jobb a Norciék bejegyzéseiből áradó hangulat, de az is lehet, hogy az én korábbi aggodalmaimat oldja az optimizmusom.
Korán elindultunk haza. Itthon készítettem egy finom salátát a sült lazachoz és azzal vártuk Esztert. Ő azonban annyira teleette magát, hogy csak a salátában volt partner, az viszont ízlett neki. A neki szánt lazacot becsomagoltuk neki holnapra ebédre. Áron bemutattaa bodobács farmot és részletesen elmagyrázta mind a kettőnknek, hogy a bodobácsok hogyan is élnek a dobozban.
Este még felhívott Saci és mégegyszer megbeszéltük a március 11-i gyümülcsfa metszést.

vége a télnek

Az idő igéretes, a tél nyugdíjba vonul. Reggel először a piacon kezdtünk. Tojás, két teljes csirkecomb, sütni való húsos szalonna, angol szalonna, és egy far-hát-nyak a holnapi levesbe. Onnan a fodrászat lett volna a cél, de Áron ledumált a projektről, viszont hajlandó volt velem tartani a gumishoz, hogy a téli gumikat lecseréltessük nyárira. Nem találtuk meg az alufelni kis dísztárcsáját. A gumis bácsi szerint én tettem el valahova. Nem vitatkoztam vele, gondoltam, majd otthon is körülnézek.

A reggelit közösen készítettük. Közben hívott Eszter, aki irigykedve hallgatta a délelőtti terveinket. Feltettük a csirkelevest lassú tüzön főni. Délelőtt elmentünk egy órácskát teniszezni. Úgy látom, hogy Áronnak használ a szerdánkénti tenísz edzés. Visszatérve belerámoltam a  zöldségeket hadd főjön tovább.

Eszter  mégegyszer telefonált, hogy sikerült beköttetnie az új mosogatógépet, már csak az elektromos csatlakoztatás van hátra.
Olyan szép volt az idő, hogy az egyik  asztalt és a székeit kiköltöztettük a kúp alá. Csak kora délután került sor az ebédre, de azt már a kúp alatt költöttük el . Utána sétálni mentünk. Elvittük a csontokat Rokkónak és meglátogattuk Gabikáékat.
Azt el is felejtettem az elektronikus naplónkban megírni, hogy amikor Norciék blogjában Áron azt olvasta, hogy elfogyott a pénzük, akkor Áron arra kért, hogy az ő félrerakott pénzét (1500.- forintot) segítsek átutalni a Norci bankszámlájára. Meg is tettem és egy pár sorban meg is írtam Norciéknak, hogy amíg Áront képben tartják, addig nagy baj nem lehet.
Este felé átnéztük a közelgő matek témazáró anyagát és én úgy találtam, hogy azzal nem lesz különösebb probléma.Bélyeg

ma nincs tanítás

Kényelmesen keltünk reggel, mondván nem sürget minket a tatár. Ma suli nincs valamilyen tanári értekezlet miatt. Mindent bepakoltunk és igyekeztem a lakást egy picit összeszedni, hogy amikor megjövünk, akkor se fogadjon minket  nagy rumli. A TESCO-ban kezdtük a napot. Először is befizettünk egy akciós kocsimosást (690.-) és már úgy mentünk be, hogy a legtisztább autót mi hagyjuk kint a parkolóban. Bent először az üres üvegeket vittük vissza. Ez részben a környezettudatos viselkedés, részben Áron zsebpénz kiegészítése. Utána a lazacos bácsit kerestük meg, aki azzal biztatott, ha egy fél órácskát tudunk vásárolgatni, akkor addigra felbont két lazacot és a nekünk szánt részt - már ismer minket - félreteszi. Vásárlás előtt az elmaradt reggelit pótoltuk be. Egy-egy szelet pizza, egy kis véres hurka mustárral és egy kávé. Minden tervezett dolgot megvásároltunk és bementünk az ízlelő kuckóba. A játékos polc következett. Hiába a tudatos vásárlás és a takarékos odafigyelés, Áron olyan erőszakos volt, hogy vennem kellett egy - szerintem gagyi - NINJAGO-t. Azt gondoltam magamban, ha ez neki olyan fontos, hogy már majdnem jelenetet rendez miatta, akkor kost was es wolle, megveszem.
Útközben megbeszéltük a gumis bácsival, hogy holnap reggel jönnénk a téli-nyári kerékcserére. A dömsödi bázisra érve kirámolás és a lazac elarendezése. Mindegyik részt bepácoltam. A vastag szeleteket a mélyhűtőbe tettem, a vékonyakat pedig tányéron csak a hűtőbe, hogy majd vasárnap ebédre vagy Eszterrel vacsorára fogjuk megsütni.  Az oldalcsíkokat Gabikáéknak készítettem elő, hogy egyszer ők is megízleljék, milyen az igazi finomság.

Áronnal azt beszéltük meg, hogy vacsira melegszendvicseket fogunk készíteni.

Boat Show

Reggel a postán kezdtem a napot, hogy a hülyék rendszeres havi megtakarításainak eleget tegyek. Áron Nóra nagyitól ment az iskolába. Nekem csak annyi volt a feladatom, hogy bevigyem Áron iskolatáskáját és az uszodacuccait. Ott szembesültem azzal, hogy Áron nem vitte a szemüvegét. Elmagyarázta, hogy holt találom meg. Ezek szerint azt szerette volna, ha azért még egyszer bemegyek a suliba. Amikor indultam a Boatshow-ra, útba ejtettem a sulit és a szemüvegét is bevittem. S.Lacit is invitáltam a kiállításra, de ők éppen Monoszlón ejtőztek.

A Boatshow-n a rengeteg látnivaló, megbeszélni való annyi időt elvett, hogy a brushup-ra egy kicsit késve érkeztem. A megbeszélések között egy Solarcella kalkuláció volt érdekes és a huzikának a tavaszi műszaki vizsgáztatása.

Hatra jött Bence és hétkor már hulla fáradtnak és álmosnak éreztem magam. Lacit is hívtam, de ők éppen Monoszlón ejtőztek.

Eszter összekalapált egy finom vacsorát. Áron nem sokat evett belőle, de én igen.  Amikor Áron már aludt, mi megnéztük a Withney Huston emlékére műsorra tűzött "Több mint testőr" c. filmet, amiben nekem igazán csak a betét nóták tetszettek, a többi egy amerikai limonádé. A film nézése közben az is kiderült, hogy amíg én a Withney Houstonhoz húzok jobban, addig Eszter inkább a Kevin Costenhez.