M. Kiss Kati

Möci szerint egész éjjel esett az eső. Ebből én csak annyit tapasztaltam, hogy most borús és hűvös az idő. Rutinból azért meglocsoltam.

Kigurultam a Dabi Vegyesboltba. Szó szerint az utolsó forintjainkat raktuk össze, hogy tudjak venni egy fél kárpát kenyeret. A gyógyszertár már egyszerűbb volt, mert ott elfogadták a hitelkártyát is.

Nagyon szolid reggeli, de idebent, mert a kúp alatt hűvös van.

Délelőtt Möci angolozott, én pedig sziszifuszi melóval készítettem a locsoló tömlő dob eltört futóművének a protézisét.

Ebédre a tejfölös, sonkás zöldségleves maradékát ettük.

Ebéd után nem sokkal megjött M. Kiss Kati és hozta azokat a cuccokat, amiket majd Möcinek kell vinnie Őriszentpéterre szerdán a kiállításra. Kávéztunk és süteményezkedtünk.

Alig, hogy Kati elbúcsúzott, jöttek Gabikáék. Őket unicummal és süteménnyel kínáltuk. Még szerencse, hogy a huzikában minden tervezett szerelést befejeztem és ki is takarítottam magam után, mert Gabika a legutóbb megkérdezte, hogy miért van a huzikában olyan nagy rendetlenség. Még szerencse, hogy Feri bácsi akkor a védelmemre kelt, azzal, hogy most szerelés alatt áll a huzika.

Egy-két megnőtt paradicsomot, amelyik növekedésnek indult megkötöztem a karójához.

Gulyásék vendégségben

A reggeli locsolás megint kudarcba fulladt, pedig már azt hittem, hogy  ezentúl soha nem kell feltölteni vízzel a rendszert. Most nem is lett volna rá időm, mert megígértem Möcinek, hogy elkísérem a templomba.

Ott találkoztunk Gulyás Laciékkal, akiket meghívtuk délelőtti kávéra és süteményezkedésre.

Mielőtt jöttek volna, mi gyorsan megreggeliztünk. A kőrözöttnek a pirítóson nagy sikere van. Hozzá egy-két szem paradicsom (ami már saját termés) fenséges.

Elkezdtem volna vízzel feltölteni a huzikát, de egy ügyetlen mozdulattal eltörtem az egyik leeresztő csapot. Gyorsan eszkábáltam egy ideiglenes megoldást, miközben belenyugodtam, hogy kell venni egy új leeresztő csapot.

Már elkezdtem a huzika takarítását, amikor Gulyásék 1/4 12-re megérkeztek. Anna szép virágokat hozott Möcinek. A Möci süteménye a kávéhoz mindenkinek nagyon ízlett. Lacit meg akartam ajándékozni a régi lakás biztosítási rendszer paneljával és dobozával. Laci el is fogadta volna, de Judit és Lacika határozottan ellenezték.

Az Uniqa-tól emailben kértem zöldkártyát az autóra és a lakókocsira.
Möci fözött a maradék zöldségekből egy nagyon finom tejfölös levest. Utána kimentünk a partra. Möci napozott és olvasta a könyvét, amíg én egy nagyot úsztam.

Bejövet loptam néhány szem meggyet a szomszéd telekről, majd elvégeztem az esti locsolást.

hitel hitel hátán

Ha leszámítom, hogy egy fillér nélkül mentünk a piacra, akkor már a reggel nagyon kellemes volt. A helyen, ahol a tojást és a kolbászt szoktuk venni, megkérdeztem, hogy van-e jövő szombatig hitelünk. Igen van, mondta, így azután vettünk két doboz tojást, sütni való szalonnát és disznósajtot.

Otthon ugyanolyan nagy reggelit készítettünk, mint amikor még volt pénzünk. Egyszer majd csak egyenesbe jövünk.

Ebédre, meg egyáltalán az éléskamra, illetve a hűtőszekrény részére  sóska, zöldbab  szedés volt a program.

A diótörést már csak azért is, mert terveztem egy diótortát sütni.

Möci Access továbbképzése.

Römertopf

Nagyon korán ébredtem. Möcit még hagytam aludni, de magam lementem locsolni. Mannát hiába hívogattam, sehol.  Utána már minden úgy ment, mint a karikacsapás. Möcivel úgy mentünk a piacra, hogy én autóval, ő pedig sportosan kerékpáron. Nagy bevásárlást tettünk, mivel több napra tervezzük ezt az elő nyaralást.

A piacon megismerkedtünk egy fiatalemberrel, aki most jött rá, hogy neki meg kellene jelennie a piacon a kecsketej, kecskesajt és egyéb termékeivel. Vettünk is tőle kecsketejet és fűszeres kecskesajtot.

A pénzünk azonban elfogyott, ezért úgy szerveztük a bevásárlást, hogy ahol csak lehet, ott az egy hónap múlva visszafizetendő hitelkártyát használjuk.

Hazajövet megreggeliztünk. A reggeli fénypontja még mindig a pirítósra kent kőrözött volt.

Folytattam a huzikában a szereléseket, hiányzott néhány rövid csavar. Möcit hívtam, hogy menjünk mind a ketten kerékpárral a csavarszaküzletbe. Oda már úgy mentünk be, hogy az eladónak megmutattuk, hogy mennyi a készpénzünk. Szerencsére itt mindig nagyon olcsón szoktunk vásárolni. Most 280.- forintot virítottunk, de a 3 x 20 darab csavar csak 120.- forintba került.

Itthon huzika szerelés közben elkezdtem az ebédet készíteni. A rőmertopf már régóta be volt áztatva. Megpucoltam az összes zöldséget és megágyaztam vele a két napja bepácolt csirkecomboknak, majd betettem a sütőbe.

Amíg ez sült, teljes gőzzel folyt a szerelés a huzikában. Egy ponton elakadtam, mert a TV antenna rendszerében egy kontakthibára utaló jelenség mutatkozott. Már-már arra gondoltam, hogy az egyik csatlakozási ponton a tűt befogadó felhasított hüvelyben van a kontakt hiba. Felhívtam hát Gáspár urat, hogy az ő szakvéleményét is kikérjem. Az  egyetértésével a fogadó hüvelyen egy kicsit lapítottam, de a hiba nem javult meg. Ekkor végső kétségbeesésemben egy merész lépést tettem és a vadi új TV antenna fogadó hüvelyén is lapítottam egy kicsit. Az eredmény tökéletes lett.

Möci bekavart valamilyen süteménynek valót, nehogy alul maradjon az ebéd készítési versenyben.

Közben elkészült a csirkecomb zöldségágyon és amikor kivettem a római tálat a sütőből, rögtön elfoglalta a helyét a tepsivel.

Nagyon finom lett a csirke, a meggyes süti pedig egyenesen fenomenális volt.

Ebéd után napozás, úszás. Minden nagyon szép, minden nagyon jó, csak Áron hiányát egyre nehezebben viselem. Ha Möci nem lenne velem, nem is bírnám ki.

az istálló megint elárasztva

Reggel, mintha mi sem történt volna úgy jött le Möci köszönteni egy "jó reggelt".  Hát ebben nagyon különbözünk. Möci bölcsessége abban rejlik, hogy a legmélyebb konfliktusból is békét tud varázsolni.

Azután egy szó nélkül elbiciklizik a piacra, hogy a megcsappant tojáskészleteinket pótolja.

Elkezdtem volna locsolni, de a szivattyú alig, hogy beindult, azonnal leállt és nem is indult el újra. Benéztem az istállóba és egy sokkal nagyobb árvíz látványa fogadott, mint két héttel ezelőtt. Ebben én voltam a hibás, mert nem csupán nyitva hagytam a szivattyú légtelenítő csapot, de ki is szereltem, amitől a szivattyú beindításakor, mint egy szökőkút működött az istállóban. Naná, hogy azonnal levágta a fi relét. Nagy bűntudatomban igyekeztem azonnal kiszivattyúzni a vizet az istállóból, hogy mire Möci megjön, már ne lásson nagy árvizet. A szivattyúzás természetesen a felmosó vödörrel és a hozzátartozó feltörlővel történik.

Amikor Möci megjön a  reggeli kőrözöttes kenyér és tejeskávé a kúp alatt.

Tovább folytattam a sárgabarack előkészítése a lekvárkészítéshez. Möci rengeteg baracklekvárt készített, ami Áron egyik kedvence.

Möci intenzíven készült a kiállításra szánt anyagának az összeállításával. A dömsödi házból nagyon hiányzik Áron. Möci nyugtat, hogy biztosan jól érzi magát a táborban.

Ebéd után kimentünk a stégre. A víz még mindig friss volt, de azért úsztam egyet.

Telefonpózna borsó kudarca

Mindig locsolással kezdődik a dömsödi reggel.

Látom, hogy Zsófi néni és Zsolti telkén az egyik sárgabarack fa hullatja a gyümölcsét. Zsófi néni 84 éves és mozgásszervi problémái vannak. Miután tudom, hogy Zsolti  csak péntek délután tud lejöni, átmegyek Zsófi nénihez és felajánlom a segítségünket. Mindent kínálok:
- megyek a piacra, hozzak-e valamit? Köszöni, nem kér semmit.
- ha átjön Zsófi néni és ott leül a kempingszékbe és onnan dirigál, szívesen összeszedem a lehullott barackot Zsófi néninek. Köszöni, de már sokat összeszedett és be is főzött belőle, viszont szívesen odaadja a megmaradt egy vödörnyit, ha Möci nem haragszik, ha van közötte törődött is. Ez az én formám, adni szerettem volna és helyette kaptam.

Egyedül mentem a piacra. Vettem  paradicsomot és  Esztikétől tejet, tehéntúrót, szalonnát és  meggyet.

Bent reggeliztünk, amihez olyan kőrözöttet készítettem,ami hét nyelven beszélt.

Nagy nehezen rászántam magam, hogy elkezdjem a telefonpózna borsó . Mivel magamtól nem tudom megkülönböztetni, hogy melyik a borsó kezdemény és melyik a gaz, rá voltam utalva arra, amit tanult lányom Emőke mondott, hogy annak olyan kis lóheréhez hasonló levele van.

Közel két órai munkámba telt, hogy azon a néhány négyzetmétere csak az a pár kis lóhere alakú maradjon meg. A nagy csalódással akkor szembesültem, amikor észrevettem, hogy a paradicsomosban ugyanilyen kis lóhere alakúak vannak, de százával.

Ahogy Möcinek megígértem nekiálltam a két vödör sárgabarack kimagozásának és szállítottam Möcinek aki nagy lábosokban végezte a lekvár befőzést.

Hetzer úrnak átküldtem KP telefonszámát. Nem sokkal később jött az e-mail, hogy már sikerült is beszélnie vele.

Kis blog írás, néhány online sakkparti és közben egy picit angolozunk is.

A Dunaparton nagy az élet, én pedig úszok egy nagyot. Utána locsolás és foci VB.

Gazdagrét

Felkelés után egyszerű reggelit készítettem.

Eredetileg azt terveztem, hogy ma elviszem az újonnan vett fényképezőgépet garanciális javításra, de mire oda jutottam volna, hogy elinduljak, hívott Tibcsi és olyan problémákkal állt elő, amiket úgy ítéltem meg, hogy fontosabbak, mint a fényképezőgép garanciális javítása.

Közben azt is beterveztem, hogy bemegyek az OTP-be és elintézem Áron gyámsági betétkönyve és az értékpapír számlája felszabadítását, mivel a legutóbbi reklamációmra, aminek voltak fenyegető felhangjai is, egy HATÁROZAT-ban értesítettek, hogy Áron gyámsági betétkönyvével és értékpapír számlájával kapcsolatban hivatalosan is vagyonkezelőnek hatalmaznak fel.

Közben megjött a TESCO házhoz szállítás. Nagyon rendesen hoztak mindent és még tudtam érvényesíteni az 500.- forintos online kedvezményt is. Möci azt mondta, hogy főleg akkor érdemes igénybe venni, amikor nehezebb cuccokat, mint a 6-os ásványvíz, meg a 10-es karton tej van soron.

Möci megbízott egy nagy lába lecsó készítésével. Azt még megcsináltam. Szétosztottuk a gyerekek között. Magunknak is csomagoltunk és 1/2 6-kor el tudtunk indulni Dömsödre.

Azért a TESCO nem úszta meg teljesen, bevittük az összes PET palackot és csak a Mannának vásároltunk valami különlegeset.

Elég későn érkeztünk meg Dömsödre. Igaz, hogy a Bureknél megálltunk némi pékárúért. Itt a bázison nagyon belaktunk a lecsóból.

Möci bekapcsolta a szaunát, majd eltettük magunkat holnapra.

zöldbab

Olyan sűrű az élet, hogy egyszerűen nincs időm blogot írni.

Bár éjszaka félálomban észleltük, hogy milyen nagy zuhé van,mégis nagyon kipihenten ébredtünk. A locsolnom. A zuhé arra volt jó, hogy reggel nem kellett locsolnom.

Egy kávé után rávettem Möcit, hogy jöjjön be velem Dömsöd nagy városába. Először elmentünk a Gazdaboltba, ahol vettem két zacskó zöld hüvelyes zöldbab magot elvetésre. Onnan átnéztünk a szemben lévő szépséghibás készülékeket forgalmazó üzletbe, mert egy jobb BEKO hűtőszekrényre már régóta fáj a fogunk. Volt is ott egy, ami tetszett volna és 179.000.- helyett a szépséghiba miatt 104.000.- forintba került volna, de most ez nem fér bele a keretbe.

Visszafele megvettük Möcinek a vonalas füzetet, az akril festékeket és 1-2 göncikét a kínaiban. A piacon sikerült venni Listerint, mert a fogínyem be van gyulladva és mellesleg egy kiló meggyet.

Möci be volt jelentve a kozmetikushoz, de oda már biciklivel ment. Amíg ő ott szépítkezett, addig én elvetettem a két zacskó zöldbabot.

Kényelmesen megebédeltünk és utána elkezdtünk pakolászni. Korán indultunk haza.

Az úton sikerült úgy összevesznünk, hogy az már előre vetítette annak az árnyékát, hogy az estét külön fogjuk tölteni. Az összeveszés tárgya, mint mindig, természetesen megint a pénz volt.

Már XIV.-ik Lajos felvetette, hogy "Egyáltalán, miért van pénz?" De rögtön utána rákérdezett: "...és ha már van, akkor miért nincs?".

Gyorsan összeállítottam egy online TESCO megrendelést, hogy el tudjuk használni a holnap még érvényes 500,. forintos kedvezmény kupont.

Az esti meccs nézésétől, no meg az unicumoktól nem lett sokkal jobb a kedvem.

Antenna kábel szerelés

Olyan sűrű a nyaralásunk, hogy nem is érek rá arra, hogy blogbejegyzést írjak.
Szinte még hajnal van (5:30), amikor Emőke lelép és  a Duna kapun keresztül megy át Gáborhoz és Klárihoz, akikkel még tegnap délután megbeszélte, hogy korán reggel elviszik őt Budapestre.

Mi csak bő két órával később keltünk. Azonnal kimentem locsolni.

Reggeli a kúp alatt. Tükörtojás, sült szalonna hagymával és tejeskávé.

Kihasználva, hogy ma hétköznap van, elindultam beszerző kőrutamra. Vettem egy TV antenna csatlakozót a huzika szereléséhez és elmentem a vasudvarba a szivattyú légtelenítő konstrukciómhoz venni alkatrészeket.

Visszafele beugrottam Feri bácsihoz, hogy eldicsekedjek Möci angol vizsgájával és a tervezett új konstrukcióval.

Feri bácsi átjött velem. Egy unicummal gratulált Möcinek a vizsgájához. Möci kérte, hogy fűrészeljem ketté a két tábla farost lemezt, mert erre szeretne festeni a július elejére tervezett kiállításukra. Feri felkínált egy kézi körfűrészt az akcióhoz.

Az új cirkulával sikerült mind a két tábla farost lemezt kettévágnom.

Elkészült az új szivattyút légtelenítő konstrukció. Ki is próbáltam, hibátlanul működött. Az való igaz, hogy Möcinek nem mondtam el, hogy amikor valamit locsolni szeretne, akkor a légtelenítő csapnak zárva kell lennie.

Délelőtt még bementem a villamos boltba egy koax kábelért. Möci megbízott azzal, hogy vegyek neki egy vonalas füzetet, de az az egyetlen papír üzlet ami Dömsödön van,az hétfőnként zárva tart. Mire visszatértem az egész istállóban árvíz volt. Möci azzal próbált nyugtatgatni, hogy akkor most legalább rendesen kitakarítjuk az istállót. Ketten egy egész órán keresztül folyt a katasztrófa elhárítás.

Az antenna kábelt  levezettem a huzika padlólemeze alá és ott közvetlenül az alváz mellett vezettem és rögzítettem végig  és ott csatlakoztatva a meghosszabbításhoz egy újabb lukon vezettem fel a TV alá.

Ebédre a tejfölös kapros tökfőzelék volt finom csirkepörkölttel. Ebéd előtt még belefért egy unicum, ebéd után pedig egy sör, mert úgy döntöttünk, hogy csak holnap megyünk haza.

Délután még kimentünk a stégre. Én úsztam is egy jó nagyot, de Möci csak napozott. Az idő ma még kegyes volt hozzánk, mert estére már rosszabb idő jósolnak
.
Leragasztottam a tetőre az antenna rúd gumiharangját. Feri szerint 24 óra múlva már bátran mozgathatom benne a rudat.

Amíg nem megy le a nap, addig még folytatom a talaj előkészítését a holnapi zöldbab vetésére. Csak akkor adtam fel, amikor már nem tudtam minden támadó szúnyogot agyoncsapni.

Este Horvátország - Mexikó ami nagyon izgalmasra sikeredett.

Gulyás családnál

Nyolc óra körül ébredtem. Möci addigra  már lent ült a számítógép előtt. Először meglocsoltam az összes veteményest.

Möci és Emőke 3/4 9-kor elindultak a templomba. Készítettem magamnak egy szerény reggelit, majd kiültem a kúp alá reggelizni és bekapcsoltam a  notebookot.

Közben megjött Ági. Jobb is, hogy nem kell engem kerülgetnie a takarítás közben. Annyit azért besegítettem, hogy Áron helyett, aki most már bizonyára a tábori reggelijét fogyasztja ott valahol Miskolc környékén, kipakoltam a mosogatógépet.

Még gyorsan leolvastam a villanyórát, azután leültem, hogy az utóbbi négy nap blogbejegyzéseit befejezzem.

Felhívtam Gáspár urat, hogy szakmai tanácsaival támogassa a huzika antenna problémáját. Nemsokára
meg is jelent és adott néhány hasznos tanácsot.

Ebédre a tegnapi csirkepörkölt és a slambuc volt  friss uborkasalátával.

Antenna rúd szerelése orrvérzésig,

Délutánra volt egy kávé meghívásunk Gulyás Laciékhoz, de a kávéból mellette baracklekváros piskótatorta kerekedett. Laci új szobába költözött, ahol nagyon megirigyeltem az alkatrész szortírozó sokrekeszes szekrényt. Talán ha egyszer lenne nekem is egy ilyenem, akkor nagyobb rendet tudnék tartani.

Amikor haza jöttünk, még egyet úsztunk a Dunában.

Emőke átment Gáborékhoz és megbeszélte velük, hogy holnap reggel ők viszik majd fel Budapestre,  és bár ők is a Gazdagréten laknak, de ez alkalommal Pesterzsébet felé veszik az irányt.

Vacsorára sült oldalas zsíros kenyér és lekváros palacsinta.

Áron indul a Vándor táborba

Bár 1/2 5-re volt beállítva az ébresztő, de már 1/2 4 előtt felébredtem, hogy megnézzem, nem aludtunk-e el. Végül még valahogyan kihúztam 1/2 5-ig és csak akkor keltem.

Ébresztettem volna Áront, de már ő is ébren volt. Áronnak egy bögre mézes tejet, magamnak pedig egy tejeskávét melegítettem. Még el sem indultunk, máris két homokszem került a gépezetbe. Áron nem találta a két napja készített Arra most már nincs idő, hogy újat készítsek, ezért kockáztattam és odaadtam az eredetit.  A másik probléma, hogy csak most tudtam meg, hogy Áronnak nincsen esőkabátja. Valamit betett helyette a hátizsákjába.
A tervezett 3/4 5 helyett csak öt előtt pár perccel indultunk, de a város annyira kihalt volt, hogy időben odaértünk a találkozóra. A Keleti Pályaudvar órája alatt volt a találkozó meghirdetve 5:25-kor.

Kolláth Erzsi néni és a segédei felmérték a megjelenteket és indulhattunk a külső 1-es peronra.

Áron otthon még egyfolytában puszilgatott és a nyakamon lógott, itt azonban már kibújt az átkarolásom alól, mert azt a többiek is látják.

A Keleti Pályaudvar épülete és környéke az M4-es metró építésével párhuzamosan rendbe tétetett, de belül elkeserítően le van robbanva. Az, hogy a vasúti szerelvények hogyan néznek ki, arról jobb nem is beszélni.

Hosszú búcsúzkodás után Krisztával együtt indultam haza. Őt letettem Gazdagréten és mentem a bányába a huzikáért. A huzika felcsatolása rutinból gyorsan ment. Végül a Gazdagréti téren sikerült egy jó parkolóhelyet találni a szerelvénynek.

Möci és Emőke csak kilencre tudtak elkészülni az indulásra. Az én feladatom az volt, hogy becuccoljak az autóba és Mannát is betegyem a macskahordozójával együtt. Először a Bureknél álltunk meg. Ott kitettem Möcit és Emőkét, de a hosszú szerelvénnyel csak 20 méterrel előrébb a Gumipont szerelőállásánál tudtam félreállni. Beköszöntem a főnöknek és elnézést kértem a betolakodásért, de megnyugtattam, hogy csak pár percre foglalom a munkahelyet, amíg a lányok megveszik a pékárút a szomszédban. Semmi probléma, n-mondta -, sőt jöjjek be, mert van egy kis elszámolni valónk. Sikerült ugyanis eladnia a nála bizományban hagyott két darab acél felnit. A 18.000.- forint soha nem jöhetett jobbkor.

Olyan korán érkeztünk Dömsödre, hogy a piac még javában működött.

Amíg Möci és Emőke piacoztak, addig én elmentem a csavar szaküzletbe, hogy megvegyem az antenna árboctartójához a speciális méretű csavarokat. Mire megvettem az unicumot, a sört és  visszaértem, a lányok már minden szükségest megvettek. Ebben a gumis bácsi mai anyagi támogatása agy segítségre volt.

A bázisra érkezve a kipakolás és Manna kiszabadítása után rögtön meglocsoltam a veteményest, mert már nagyon ki voltak száradva. Egy gyors reggeli és már el is kezdtem az antenna árboc szerelését.

Möci nagy balhét csinált, mivel úgy ítélte a helyzetet, hogy a házban nagy a piszok és a rendetlenség. Engem és Emőkét ez annyira nem izgatott, de azért fülem-farkam behúzva felhívtam Ágit, hogy jöjjön el takarítani. Ági éppen máshol takarított és azt mondta, hogy legkorábban holnap reggel, azaz vasárnap tud csak jönni.

Möci elment egy kőrt bringázni és azzal a hírrel jött vissza, hogy a nyilvános strandon halászlé főző verseny van. Ettől kedvet kapva Möcinek az volt a javaslata, hogy csináljak tüzet a hússütőn a kúp alatt és a csirkéből, amit erre a célra előkészít, készítsek bográcsban egy finom csirke pörköltöt, ő pedig készít hozzá slambucot körítésnek és egy magyaros uborkasalátát.

Közben Emőke learatta a zöldborsót és gyomlálta a veteményest.

Az ebéd a kúp alatt fantasztikus volt. Előtte természetesen unicum, utána pedig sör és kávé.

Az idő nekünk kedvezett. Ki is használtuk és kimentünk a partra és úsztuk a Dunában. Emőke csak napozott. Gábor és Klári horgásztak a szomszéd stégen.

Mi előbb bejöttünk. Emőke később reklamált is, hogy mi nagyon elvoltunk egymással foglalva.

Este, miközben néztem a foci VB-t, máris elkezdtem aggódni, hogy vajon mi lehet most éppen Áronnal.

A tenisz tábor utsó napja

Ma egyszerű nap lesz, csak jól oda kell figyelni mindenre és főleg a sorrendre.

Áront nehezen ébresztettem, pedig én voltam az, aki nagyon hosszúra nyújtottam az estét. Éjjel három is elmúlt, mire ágyba keveredtem és még akkor sem sikerült az elalvás.

Reggelire készítettem magunknak egy kis főtt debrecenit, én mustárral, Áron ketchuppal.

Mire megérkeztek a gyerekek már túl voltunk a reggelin.

1/2 9-re már leadtam őket az edzőknek. Kamel hozott egy szépen becsomagolt ajándékot. Mint mondta, ezt azért kaptam, mert egész héten hurcolásztam őket ide-oda.

Onnan egyenesen az Auchanba mentem, mert mától volt akciós a Fujifilm Finepix S4800-as és arról nem szerettem volna lemaradni. Ha már ott voltam, vettem Áronnak a holnapi útra a szendvicsek mellé Cappy narancslevet és magunknak Tchibo kávékapszulát.

Még egy ugrás az Agip kút felé, mert úgy csak nem szeretném visszaadni Juditnak az autóját, hogy száraz a benzin tank. Tankoltam és irány Páty Ellihez. Közben Möci telefonált, hogy hol vagyok. Amikor mondtam, hogy a benzinkútnál és a parancsára most megyek Ellihez, meg volt sértve, mert ő amikor ezt mondta, úgy gondolta, hogy majd együtt megyünk oda.

Pedikűrözés közben Ellivel jót beszélgettünk. Azután megjött Feri is és meghozta az antenna rúdhoz a távtartó gyűrűt.  szépen megesztergálta pont olyannak, amilyennek megálmodtam, illetve megrajzoltam. Teljesen meg voltam lepve, mert nem fogadott el érte pénzt.

Közben egész nap izgultam, hogy vajon hogy fog sikerülni Möcinek az angol szóbeli vizsgája.

Délután megint kicsit korábban mentem a fiúkért, hogy lássak a játékukból valamit. Amikor már készülődtek én még kértem Etától egy kávét. Amikor ezt Csanád meghallotta, odaugrott és közölte Etával, hogy ő szeretne meghívni. Hiába, a gavallérságot is időben kell elkezdeni gyakorolni.

Hazafele először Kamelt tettem ki és utána Csanádékhoz érkeztünk. Áronnal megbeszéltem, hogy hagyjuk ott Judit autóját, a forgalmit és a kulcsot, mert mi onnan már gyalog is haza tudunk sétálni.

Itthon a finiséhez közeledett a pakolás a vándor táborhoz. Áron csak hangoskodásomra volt hajlandó nekikezdeni a pakolásnak és a fürdésnek. Közben én elkészítettem az útra szánt vajas, tarjás, sajtos szendvicsket és a Cappyvel együtt betettem a hűtőbe.

Igyekeztünk korán lefeküdni.

hosszú nap

Már egészen belejöttünk a korai felkelésbe. Áron átküldte gmail-en a tegnap beszerzett "Vándor Tábor" használati utasítást, amit még reggel két példányban ki is nyomtattam.

Reggelire kínáltam egy szelet pirítós kenyeret rajta tarjával, mellé lágy tojást és utána hideg vagy meleg tejet, de Áron csak a tarjás pirítósra tartott igényt. Kényelmesen reggeliztünk. A kefir projekt most éppen a tíz napos megszakítását tölti és majd csak a jövő héten indul újra.

A gyerekek kevéssel nyolc után érkeztek és már nagy gyakorlattal rendezték soraikat az autóban.

Budaörsről visszafele jövet még egyszer bekanyarodtam Nagy Józsihoz, hogy egy pár apró szakmai tanácsát igénybe vegyem  a huzikába szerelendő antenna rúd installálásához.

Itthon megpróbáltam meghirdetni eladásra a régi digitális kamerát, hogy egy picit tehermentesítsem a házi költségvetést az új kamera árától. Elsőre nem sikerült a projekt, mert az adok-veszek portáloknak nagyon szigorú a feltétel rendszerük. Egyszerűen törölték a hirdetésemet, mert a netről letöltött fotókat használtam benne.

Délben felhoztam Emőke nyugger kajáját.

Kicsit korábban mentem ki Budaörsre, hogy abból is lássak valamit, hogy Áron mennyit fejlődött teniszben. Nem mondom, hogy mindent tökéletesen csinál, de volt néhány dicsérni való ütése. A hazafele vezető úton elmondtam az észrevételeimet a látottakról, de személy szerint csak Csanádot és Kamelt dicsértem meg.

Amikor hazajöttünk Emőke elvitte volna Áront fagyizni, de Möcivel mi is csatlakoztunk.

Este megnéztem az Uruguay-  Görög meccset 0:0.

Azután vesztemre megnéztem még egy filmet, amitől természetesen nem tudtam elszakadni és végül éjjel 3 óra lett, mire ágyba kerültem.

Jana fényképei

Reggel időben keltünk. Áront kínáltam reggelivel, de nem kért. Én is csak egy tejeskávét ittam. Nyolc óra után nem sokkal megjöttek a gyerekek és fél kilenckor már indultunk is Zétény észrevette, hogy a Budaörsi úton éppen előttünk megy Judit a céges autóval.

Hazajövet próbáltam szervezgetni az online Budapest Bank elérésemet, ami azért komplikált egy kicsit, mert közösen használnánk Norcikámmal.

Emőke telefonált, hogy próbáljam előkeríteni a csavargó macskáját Mannát, de ez egy órai keresgélés után sem sikerült.

Amikor felhoztam a nyugger kaját, akkor is hívogattam és mindenkitől, akivel csak találkoztam érdeklődtem, de semmi. Nem is mertem Emőkét azonnal visszahívni.

Végül a harmadik lemenetnél hajlandó volt őfelsége megjelenni és a karomba vételkor dorombolni. Amikor hazajöttünk rögtön befeküdt Áron ágyába és álomba merült. Szerintem azt álmodta, hogy kár volt azt az egeret futni hagyni.

Elmentem az autóért. A klíma úgy működött, mint egy vadi új, az autó viszont kívül-belül olyan tiszta volt, mint talán még új korában sem.

Elindultam Nóra nagyihoz. Elég jó volt a közérzete ahhoz, hogy megkérdezzem, nincs-e kedve megnézni Áront, hogyan teniszezik. Ennyire azért nincs jól, de az is lehet, hogy holnap, vagy legkésőbb pénteken elmegy és megnézi. Odaadta a fényképeket, amiket Jana küldött a Prágai vendégeskedésünkről.

Átmenetileg kisegített és utána már rohantam vissza, hogy legkésőbb 4:00-kor indulni tudjak a gyerekekért Budaörsre.

Leszállva a buszról, fel se mentem a lakásba, indultam Budaörsre. A fiúk már önfeledten társasoztak, amit alig akartak abbahagyni. Fél ötkor végre elindultunk. Az autóban mindenki tartott egy élménybeszámolót a mai napról.

Mindenkit elvittem háztól-házig és elbúcsúztunk a holnapi viszontlátásig.

Möci már otthon várt, hogy beszámolhasson a mai intenzív angolról. Áronnal megmelegítettük a maradék bolognait és tettünk rá feljavításként egy kis sült szalonnát, ketchupot, és reszelt sajtot.

Utána Möcivel egy órát gyakoroltunk főleg a szabad szövegű beszédet illetően. Közben Áron órákon át skype-olt Leóékkal. Kérésemre öt percet gyakorolt is, de nem vitte túlzásba.

S. Lacika hívott, hogy a jövő héten szívesen megünnepeltetné a születésnapját. Áron már nem lesz itthon, mert szombaton táborozni indul, Möcit pedig már nem fogja nyomasztani a vizsgadrukk, mert így vagy úgy, de már túl lesz rajta.

A Spanyolország - Chile focimeccs 0:2 csak annyiban volt érdekes, hogy a VB címvédő kiesett a továbbjutásból.

Készen van a klíma javítása

Ahhoz képest, hogy nyolcra jönnek a gyerekek, fél nyolckor elég későn keltünk. Kis kapkodás, Áron még leszalad egy nagy palack üdítőért és nem is reggelizünk. Nyolc után megérkeznek a tenisz rajongói, bepakolnak az autóba és indul a kis autóbusz.

Elkövettem azt a kis hibát, hogy itthon felejtettem a tárcámat, ami csak akkor lett volna nagyobb baj, ha útközben valamiért kérik az igazolványaimat, de senki sem kérte.

Gyorsan megreggeliztem, majd elindítottam a nagymosást.

Azt, hogy nincs nálam a tárca, csak akkor vettem észre, amikor indultam vissza hazafelé és ekkor még nem tudtam, hogy otthon maradt-e, vagy elvesztettem. Eléggé meg voltam ijedve, hiszen az autó javítása miatt sok pénz és az összes bankkártya benne volt. Amikor hazaértem, nagyon megkönnyebbültem, hogy a tárca ott fekszik az íróasztalon. Jobban oda kell figyelnem ezekre a részletekre.

Az első dolgom az volt, hogy átutaltam Möci rám bízott csekkjeit, mivel az egyik ma határidős. Ha már amúgy is az átutalásoknál jártam, akkor átutaltam Áron Trambulin számlájára egy általa már régóta emlegetett adósságomat.

A Youtube-on találtam egy Popper Péter előadást. Ő olyan okos és széles látókörű tanár volt, hogy még hosszú ideig nem lesz hozzá hasonló.

A rendetlenség a lakásban, de főleg az íróasztalomon olyan méreteket ölt, hogy az már szinte elviselhetetlen. Elhatározom, hogy elkezdem a rendcsinálást. Érzem, hogy már az elhatározástól jobb a lelki közérzetem, ezért nem hagyom ezt az elhatározás síkján, hanem neki is kezdek.

Délután, útban Budaörs Tenisz Centrum felé, telefonált Dénes úr, hogy készen van az autó és a klíma tökéletesen működik. A javítási költség egy horror, így, hogy használt bontott kompresszort építettek be 118.600.- forint. Ha újat tettek volna bele, akkor kb. a duplája lenne.

Ennek ellenére örültem, hogy végre készen van és remélem, hogy jól fog működni.

Először felvettem a gyerekeket és egészen Gazdagrétig hoztam őket. Az Eleven Center mellett kiszálltak és csak Áronnal kettesben mentünk a Renault Baumgartnerhez. Kifizettem a számlát és mondtam, hogy holnap délelőtt tudom elhozni az autót.

Hazajöttünk. Áron azt a feladatot kapta, hogy keresse meg a Vándor Táborral kapcsolatos tudnivalók papírját, hogy elkezdhessük az előkészületeket. Fél órai keresgélés után bevallotta, hogy nem találja. Meghagytam neki, hogy én felmegyek Möcihez segíteni neki, mert 1000-el készül a szombati szóbelire, addig hívja fel a Bálintot, hogy olvassa be a papírról, miket kell vinni a táborba.

Möcivel főleg a jolly jokerként használható mondat paneleket vettük át. Áron táborozásához Möci elővett egy szuper hálózsákot és egy dinamós zseblámpát.

Mire lementem, Áron már elkezdte a cuccok szisztematikus összekészítését, de Bálintot nem sikerült elérnie. Felhívtam Krisztát, hátha ő emlékezetből el tudja mondani, miket kell vinni a táborba.

Áronnal elindultunk a Decathlonba. Nem sok érdekeset találtunk, de legalább vettünk egy túrázáshoz alkalmas kulacsot. A zárásig már nem sok idő volt hátra, így elfogadtam Áron kihívását egy 21-es ping-pong mérkőzésre. A meccs közben Áron többször is vezetett, mert nagyon béna voltam, de végül megtartva az atyai tekintélyt sikerült 21:19-re nyernem.

Visszafele bevittük a TESCO-ba az üres PET palackokat és vettünk vacsorának való Bolognai spagetti alapanyagokat. Jó későn értünk haza, de felosztottuk magunk között a vacsora készítés részeit és egy fél óra alatt készen is lettünk. Áron feladata volt a spagetti megfőzése és az általam fokhagymával, fűszerekkel összekevert darált hús kavargatása a dinsztelt hagymán. Én még megreszeltem a sajtot és már tálaltunk is.

Möci azt mondta, hogy ilyen későn ő már nem eszik, mert kövérnek érzi magát, így csak Emőkével hármasban költöttük el a nagyon finomra sikerült Bolognai-t.

Áron ágyba zavartam, de én még megnéztem a Brazil - Mexico második félidejét, ami gól nélküli unalom volt.

Kezdődik a tenisztábor

A reggel nagyon szervezetten ment. Áron is és én is korán keltünk. Áron talált magának egy másik tornacipőt a teniszhez, ami talán kímélni fogja a tegnap feltört sarkát.

Áron reggel hét után leszaladt a CBA-ba venni valamilyen üdítő italt. Kamel és Klári nem sokkal nyolc óra után érkeztek.

Amíg vártunk Csanádra, Zétényre és Dominikre, addig Áron és Klári megmutatták, hogy miket tudnak előadni a zongorán.

Még gyorsan kinyomtattam a  listát a gyerekekről, ahogy Csoknyai Eta kérte (név, anyja neve, szül. idő, TAJ szám, a szülő elérhetősége stb.) és már indulhattunk is.

A gyerekek (5 fiú és 1 lány) kényelmesen elfértek a 7 személyes Espace-ban és elég hamar kiértünk a Tenisz centrumba.

Elbúcsúzva a gyerekektől a bányába mentem. Megnéztem a huzikát és elkértem a csomagot, amit a Nagy Feri hagyott ott nekem. Benne volt a huzika kulcsa és a forgalmija. Levizsgázott és a műszaki vizsgája érvényes 2016 júniusáig.

A következő állomás a TESCO volt. Megpróbáltam elintézni, hogy a TESCO vásárlókártya hitel késedelmes kiegyenlítése miatt ne büntessenek meg. (Úgy emlékszem 3000.- Ft a bünti) Onnan elhajtottak a Budapest Bankba, ami különben is útba esett hazafelé. Az ügyintéző kedvesen fogadott, azt tanácsolta, hogy ne utalással, hanem kp. egyenlítsem ki és ha mégis beterhelnének a büntivel, menjek vissza és elintézi.

Ha már arra jártam, előre hoztam az ebéd időpontját és vettem egy fél grill csirkés kis menüt.

A Renault Baumgartner-hez már csak azért mentem be, hogy megkérdezzem milyen stádiumban van a klíma ügyem. Dénes úr azzal nyugtatott, hogy szerinte holnap délutánra készen lesz az autó.

Itthon szívesen játszottam volna néhány parti sakkot, de a Windows 7 megint kék halállal megadta magát.

Juhász Ferinek átküldtem a huzika antenna szereléséhez szükséges távtartó pogácsa rajzát.

Lassan mennem kellett a gyerekekért. Az élménybeszámolójukból az derült ki, hogy bár hulla fáradtak, az első nap jól érezték magukat. Kamelt és Klárit a lakásuknál tettem le, Csanád, Zétény és Dominik pedig kérte, hogy nálunk parkoljunk le, ők majd lesétálnak.

Estére diópalacsintát terveztem csinálni, de hova tűnt a dió a frigóból? Möci egyenesen meg volt sértve a kérdéstől, míg Áron csak egy pár szemet vallott be, de azután kiderült, hogy napok óta dézsmálja, mert az új kedvenc csemegéje a diós-mézes yoghurt. Nem nagy probléma, de akkor ma este nem lesz diós palacsinta.

Még megnéztem a Németország - Portugália meccset, azután korán lefeküdtünk.

buszozunk hazafele

Korán ébredtem, de Áron még korábban. Csak beköszöntem egy kurta "Jó reggelt"-tel. A reggel még szorgalmasan ment. Meglocsoltam a veteményest, majd elkezdtem készíteni a reggelit. Áronnak csak akkor szóltam, amikor már lehetett tálalni.

Reggeli után megint mindenki ment a saját dolgára. Áron Skype-olt Leóval és Jukival, én pedig kitettem egy széket a napra és olvasgattam a Susan Howitch könyvet. Néha elővettem a szótárt és felírtam az ismeretlen szavakat.
Délig ment a lógás és a lazulás.

Délben átnéztük Áron tegnapi ötfordulós sakkversenyének a partijait. Nekem Áron bátorsága a sakktábla mellett nagyon tetszett.

Délután még úsztunk egy nagyot a Dunában, azután elkezdtünk hazafele készülődni. Ebbe beletartozott a veteményes késő délutáni locsolása, a bringák, a fűnyíró  és a kisebb létra  elpakolása, a Duna kijárat és az istálló bezárása. Úgy szerettük volna a pakolást befejezni, hogy a 6:57-es buszt még a megtelt hátizsákokkal is elérjük gyalog.

Minden haza viendő kaja: tej, szalonna, tojás, kefir, kenyér, cseresznye, zöldbab és a maradék csirkepörkölt bekerültek a hátizsákokba. Áron ezen kívül még vállalta, hogy egy nagy sporttáskát is hazahoz, hogy a héten abba pakolja a Vándor táborba vinni tervezett cuccokat.

A veteményes locsolását a legutolsó pillanatig halasztgattam, nehogy a nagyon felmelegedett növényeket érje a hideg víz. Még így is próbáltam úgy locsolni, hogy inkább a talajt érje a víz és ne annyira a növény leveleit.

Mindent bezártam (igaz, hogy a nagy kapkodásban elfelejtettem beriasztózni a házat) és úgy indultunk, hogy elérjük a 7 óra előtti autóbuszt. Úgy látszik, hogy elszámoltuk magunkat, mert nem hét előtt öt perccel, hanem 7 után öt perccel értünk a megállóba. Annak viszont örültünk, hogy olyan sokan állnak a megállóban, mert az azt jelentette, hogy a busz még nem jött. Két perc múlva meg is érkezett. Felszálltunk.

Egy jó óra múlva értünk a Népligeti végállomásra. Áron azt az újítást javasolta, hogy ne M3-as metróval és utána 8-as busszal menjünk, hanem a 103-as és a 108-as busszal. Elég nehezen találtuk meg a 103-as busz megállóját, mert a kereszteződés építés alatt állt és minden buszmegállót ideiglenesen máshova költöztettek. Az M3-as metróhoz csak azért mentünk le, hogy megvegyük Áronnak a menetjegyeket. Hazaérve már tudtuk, hogy ezzel az újítással rossz lóra tettünk.

Már a 108-as buszról felhívtuk Juditot, hogy megszervezzük a holnapi teniszező csapat szállítását. Judit azt javasolta, hogy átjön és ketten kimegyünk a saját autójával (Renault Espace)  Budaörs túlsó végére. Ott felvesszük Judit céges autóját, majd mind a kettővel visszajövünk és az Espace-t itt hagyja nekem és én azzal fogom tudni szállítani a gyerekeket a Budaörsi Tenisz Centrumba oda-vissza.

Möci lejött az érkezésünkre és kezelésbe vette a nagy cseresznye szállítmányt, amit a hosszú utazás már egy kissé megviselt.

Áron azt mondta, hogy menjek nyugodtan, ő egyedül meg fog fürödni és lefekszik, mintha itthon lennék és folyton noszogatnám. Ettől azután, amikor Judit megjött, nyugodtan indultunk Budaörsre.

Este tízre már újra itthon voltam és mentem fel, hogy megnézzem Emő hogy áll a jövő heti szóbeli vizsgájára készüléssel. Ott volt Csabi, Ági és mi a "listening" meghallgatásokkal és szemmel láthatóan egymást zavartuk.

A kikérdezés egyre nehezebben ment, mert Möci már nagyon fáradt volt. Én is hulla fáradtan estem az ágyba.

csirkepörkölt

Jól kialudtuk magunkat. Először természetesen a locsolásnak szenteltem ezt az órát és csak utána gondolkoztam a piacon. Áron első szóra jött velem a piacra. Autónk nem lévén biciklivel mentünk mind a ketten. Mondták, hogy a piacon elő szokott fordulni, hogy a bicikli tolvaj kifigyeli, hogy a biciklivel érkezők hova mennek és ha nekik kedvezően olyan a helyzet, akkor elemelik a biciklit. Ezért amikor megérkeztünk, akkor a két biciklinket összelakatoltuk egymáshoz.

A piaci vásárlást az határozta meg, hogy Áron szerette volna ha csirkepörköltet készítünk ebédre. Ehhez a kolbászosnál nem csupán tojást és szalonnát vettünk, ami tulajdonképpen a reggelihez lesz szükséges, de két közepes csirkecombot is. Juliska nénitől vettünk 2 liter tejet és egy nénitől száraz tésztát, amit nagyon dicsért. Áront még beküldtem a piaci vegyesboltba kávéért, de mivel a zsebpénzét már korábban elkérte, vett magának két zacskó nassolni valót is.

Itthon Áron készítette a reggelit, én csak a kefir projektet intéztem. A kúp alatt terítettünk.

Megint gyomláltam egy részt, mert azt látom, hogy a veteményes nagyon meghálálja ha egy picit is mentesítem a gaztól.

Gabika és Feri bácsi áthozták a nagy létra hosszabbítót, ami azért problémás, mert akkor már nincs kifogás, neki kell állnunk cseresznyét szedni, ugyanis félő, hogy a jövő hétvégére már mind megkukacosodik. Gabika egyúttal elpanaszolta, hogy mi nem sikerült a könyvek letöltésénél. Tudom, hogy ez elsőre nem olyan egyszerű feladat, de megígértem, hogy a délutáni úszás után átmegyek és segítek.

Feri bácsi elvitte a kiskapát, mert annak, meg folyton leesik a kapa része.

Összeszereltük a létrát és két állásból is elkezdtük szedni. A nagy létra a kitoló darabbal félelmetesen magasra tud nyúlni. Amikor én mentem föl, akkor Áron izgult, amikor ő, akkor én izgultam.

Amíg Áron Skype-olt a Leóékkal, addig elkezdtem készíteni az ebédet. Közben el kellett pedáloznom sörért, ezért megkértem Áront, hogy figyeljen oda és a pörköltöt kis lángon néha kavargassa meg, a tésztát pedig szűrje le, amikor elkészült.

Nekem messzebb kellett bicikliznem a sörért mint gondoltam, de végre találtam egy éjjel-nappal nyitva tartó vegyesboltot és ott tudtam venni sört.

Mire hazaértem vele a segédkukta kiváló munkát végzett, már csak tálalni kellett az ebédet. Nagyon finomra sikerült és Áronnak is nagyon ízlett.

Az ebéd utáni úszás Áronnak nem jött össze, mert mások is voltak a régi tulajjal közös stégünkön és Áron úgy gondolta, hogy azzal zavarnánk őket. Én nem zavartattam magam és úsztam egy nagyot.

Délután learattam a zöldborsó felét és naplementekor meglocsoltam a veteményest.

Áron egyedül jön Dömsödre

Már hét körül ébredtem. Bár nagyon jó itt, de egyedül mégsem olyan jó, mint a mikor itt van az egész család.
Hiányzik Áron és Möci, akik ilyenkor már ülnek a saját számítógépjük előtt. Nincs itt a Manna se, aki azért ébreszt úgy, hogy odadugja a nedves orrát, hogy engedjem már ki, mert neki kint lenne dolga.

Az idő egy kicsit borúsabb, mint tegnap volt.

Möci telefonált, hogy nagyon ideges a holnapi írásbeli vizsga miatt. Úgy döntött, hogy Áron mégsem holnap reggel, hanem már ma délben indítja útnak, mivel ma már csak négy órájuk van és így korábban tud elindulni.

Addig végeztem a locsolással, amíg nem tűz a délelőtti nap.

Reggelire szívesen megettem volna a maradék lecsót, de ezt előttem már megtette valaki más (kutya vagy macska), mert tegnap kint felejtettem a kúp alatt. Helyette a lecsó készítésből megmaradt lecsókolbászt és egy lágy tojást készítettem magamnak.

Délelőtt átmentem Gabikáékhoz és amíg Feri megjavította a kerékpáromon a baloldali pedált, ami folyton le akar esni, mert a rögzítő csavarja folyton lelazul, addig én Gabikának feltelepítettem az iReadert, mert már régóta szeretne egy E-book olvasót.

Möci ismét hívott, hogy Áron időben elindult, hogy elérve a kétórásit a Népligetben három előtt pár perccel ide érjen. Ennek nagyon megörültem. Igyekeztem befejezni a kert munkát és időben felpattantam a biciklire. Három előtt öt perccel jött is egy busz Budapestről, de a leszállók között Áron sehol. Arra gondoltam, hogy biztosan lekéste és majd egy órával későbbivel érkezik. Szerencsémre még ott tébláboltam, amikor, szinte 2-3 perccel később jött még egy Budapestről indult járat és Áron azon volt.

Nagyon megörültünk egymásnak és úgy ünnepeltük meg, hogy Áron, ott helyben meghívott egy fagyira. A bázis felé mind a ketten gyalog mentünk, a biciklit csak toltam magam mellett. Áron sokat mesélt a napjáról és szemmel láthatóan felszabadult, hogy szeptemberig nincs suli.

A délutáni gazolással egyidejűleg leszedtem egy adag zöldborsót, de nem voltam magamban biztos, hogy attól, hogy már a méretük megfelelően nagyok, elég érettek-e.

Semmit nem főztem, helyette kimentünk a Dunára és úsztunk egy nagyot. Bár előtte Áron mindenfélét kitalált, hogy ne kellejen bejönni a vízbe, de a végén bejött.

Kivettem a mélyhűtőből egy régebben készült csirkeaprólék levest és azt melegítettük meg vacsorára. Nem mondom, hogy megnyertem vele a népszerűségi versenyt, de megettük.

Este megnéztük a Foci VB-t és utána párnára hajtottuk a fejünk.

Napelem bővítése

Már kora reggel éreztem, hogy ez egy izgalmas nap lesz ez a mai. Áron azzal búcsúzott el, hogy megkapta mind a két napra a szabadon elkölthető ebédpénzét. Közben megbeszéltük, hogy a mai zongora órán átmenetileg elbúcsúzik Marianntól. Kifizeti az elmaradt tartozásunkat, megköszöni ezt a tanévet és megbeszéli, hogy az első zongoraóra szeptember 4-én csütörtökön 3/4 4-kor kezdődjön.

Reggel még hívott Dénes úr, hogy közölje a rossz hírt, hogy a kompresszor nem javítható és azt javasolja, hogy inkább nézzünk egyet a bontóban. Neki van bontós ismerőse, majd megpróbál segíteni.

Én is elkezdtem készülődni. Elkészítettem a reggelimet, sőt még az útra is csomagoltam magamnak két szelet vajas kenyeret füstölt tarjával, sajttal és hozzá egy zöldpaprikát is. Nem tudtam a terv szerinti nyolckor indulni, de nem sokkal később már a 108-as buszon ültem. Utána M4, M3 és mire a Népligeti busz pályaudvaron megkérdeztem, hogy mikor indul a busz Dömsödre, nagy szerencsémre mondták, hogy 9:05-kor azaz két perc múlva.

A buszon nagyon kényelmesen utaztam. Olvasgattam az angol nyelvű könyvemet és néhány új szót ki is írogattam a kütyümbe.

Dömsödön leszállva a CBA-ban kezdtem, vettem lecsónak való paprikát és lecsó kolbászt. Paradicsomjuk nem volt, azt a piacon vettem meg. Jobb lett volna ha a paprikát is itt veszem, mert a CBA-ban 89.- forint volt egy darab, a piacon pedig 320.- Ft/kg. Juliska néni szomszédjától vettem egy szép darab sonkát, gondolva arra, hogy abból is finom lesz a lecsóba.

A Dabi Vegyesboltban vettem még egy vekni kenyeret, azután így megpakolva, mint egy málhás szamár mentem a bázisra. Juditot  és Lacit üdvözöltem. Kérdezték, hogy hogyhogy egyedül és gyalog. Röviden elmondtam az autó klímájának a történetét, mire Judit rászólt a Lacira, hogy üljön be az autóba és szállítson engem haza (mármint a bázisra). Szerencsémre a napelem szerelők lassabban jöttek mint én és még nem értek ide.

A legfontosabb dologgal kezdtem. Feri módszerét pontosan követve feltöltöttem a szivattyú rendszerét, amit meghálált és már az első indításra úgy köhögött, hogy éreztem, ebből nemsokára víz lesz. Pár perc múlva teljes nyomással be is indult és locsolhattam a 3-4 nap alatt teljesen kiszáradt veteményeseket.

A múlt vasárnapi gyomlálás meghálálta magát, a zeller és a karfiol is beindulni látszott. Mire befejeztem a locsolást az urak is megjöttek a nagy Ford szekrényes autójukkal. Azonnal munkához láttak.

Elővettem a kerékpárt, lekaptam egy hátizsákot a fogasról és elindultam az Ital Diszkont-ba. Vettem egy nagy kozel sört és egy üveg Unicumot. Möcinek teljesen igaza volt, amikor a biciklik állapotára panaszkodott, mert az enyémnek például állandóan lelazul a bal pedálja és még arra is ügyelnem kell, hogy a csavarját ne veszítsem el.

A mesterek is, én is elfogyasztottuk a tízórainkat és utána kezdődött a telepítési munka. Amiben tudtam vagy kérték abban segítettem, különben meg elkezdtem készíteni az ebédet. Kint a kúp alatt tüzet raktam és a saját technikámmal indult a lecsó projekt.

A mestereknek sem volt egyszerű az életük. Harminc fok fölötti hőmérsékleten a tetőn dolgozni nem könnyű. Időnként beindították a szivattyút és lezuhanyoztak. Szerencsére a hűtőben volt elegendő ásványvíz. Végh úrral kijelöltük az új 1500 W-os inverter helyét a lakásban. Úgy találtuk, hogy az lenne a legjobb, ha a régi 3000 W-os mellé kerülne közvetlenül.

Kora délutánra készült el a lecsó a bográcsban. Négyen ültünk az asztalhoz. Mondhatom, hogy mindenkinek nagyon ízlett a főztöm.

A munkában még hátra volt a kábelezés és végül hat óra után lettek mindennel készen. Ráadásnak kaptam egy rádiós asztali kijelzőt, amivel a lakás bármely pontjáról lehet követni a napelemes rendszer teljesítmény adatait.

Megpróbáltam átutalni Norcikámnak a pénzét, de már csak holnapra vállalta a bank a tranzakciót.

Közben telefonon beszéltem Möcivel. Beszámoltam neki a dolgok állásáról. Möci azt javasolta, hogy Áron inkább szombat reggel jöjjön Dömsödre, mint péntek délután a nagy csúcsforgalomban.

1/2 7-kor búcsúztunk el. Én még próbáltam őket rábeszélni egy úszásra, de már igyekeztek hazafelé. Nekem még hátra maradt a falfúrások okozta romok eltakarítása, de azt én is halogattam és inkább nekiláttam gyomtalanítani, de abban sem voltam elég kitartó, inkább kimentem a Dunára és úsztam egy órát. A víz fantasztikus volt.

Most, hogy már lement a nap, a veteményes kapott még egy kiadós locsolást.

Este megnéztem a labdarúgó VB megnyitóját és a Brazília-Horvátország focimeccset. A megnyitó ünnepségi ceremónia gyönyörű volt. A meccs után kefir ceremónia, zuhanyozás és zuhanás az ágyba.

gombás tészta

Reggel Áron diadalittas örömhírrel kezdett: a rendcsinálás közben meglett a régi személyazonossági igazolványa és diákigazolványa. Az egyiket már központilag érvénytelenítették és kötelező leadni, a másik pedig még a régi iskolájáról tanúskodik. Elindulás előtt megemlítette, hogy ma lézer kardozásra  megy, ne izguljak, ha csak este hat után ér haza.

Igyekeztem több dolgot elrakni a helyére, mint amennyit előveszek, nehogy a rendetlenség az én igazolványaimat is elnyelje, mint ahogy elnyelte Áronét.

Möci késve indult az angolra, de a notebookot meg a nescafe-t lehozta.

Nagy Feri telefonált és azt jósolta, hogy a huzika délutánra megkapja a további két évre a műszaki vizsgáját és akkor visszateszi a bánya parkolójába.

Amíg Dénes úr nem szól vissza, hogy mit lehet tenni a Scenic klíma kompresszorával, addig itt vagyok a nagy bizonytalanságban. Bánatomban nyertem egy sakkpartit online.

Kora délután már vártam Möcit hazajönni, ezért elővettem egy nagy csirkecombot a mélyhűtőből és a mikróban felengedtetve gyorsan kirántottam. Mire Möci megjött, spenótos tésztával és francia salátával tálaltam.

Végh úr telefonált, hogy hatóan várholnap délelőtt 10-11 között érkeznek a bázisra és szerinte még aznap befejezik a napelemes rendszer bővítésének a telepítését. Én minden esetre úgy tervezem, hogy nyolc óra körül elindulok, mert akkor legkésőbb 10-re én is odaérek.

Áron hat után jött haza és nagyon jól érezte magát a Zoliéknál a lézer kardozás alatt. Itthon próbáltam rávenni, hogy rakja el a szanaszét szórt ruháit, de ez csak félig sikerült. Ezzel szemben arra kért, hogy ha még nyitva van a CBA, akkor vásároljak tejfölt, mert tejfölös gombás tésztát szeretne készíteni.

A vacsora készítése azzal kezdődött, hogy levert egy sörös korsót, ami millió apró darabra tört és elborította az egész konyhát. Amikor kértem, hogy függessze fel a vacsorakészítést és helyette fejezze be a ruhák rendbe rakását én pedig lemegyek vásárolni, akkor azon sértődött meg, hogy nem mondtam: "Semmi probléma, majd felszedjük."

Mire meghoztam tejfölt, a tarját és a  friss tejet, Áron már javában készítette a gombás tésztát.

Szép komótosan összeszedtem az üvegszilánkokat, hogy Áront ne zavarjam a főzésben.

Az autó klímája teljesen felmondta a szolgálatot

Korán ébredtünk. Áron már reggel hatkor levitte Mannát, mert a nyávogásából ítélve neki már nagyon ki kellett mennie. Jómagam csak 1/4 8-kor keltem, akkor viszont nagyon, mert siettem a Renault Baumgartenbe. Három témánk volt.

1. A tükör mozgató kapcsoló,
2. A klíma szivárgásának javítása és feltöltés,
3. Külső-belső takarítás

Az elsőre azt mondta Dénes Úr, hogy az anyagköltség 11.500.- forint és a munkadíj... Ne is mondja tovább, Dénes úr, ugorjunk, legrosszabb esetben soha nem lesz a tükörnek mozgató kapcsolója, de az is lehet, hogy a neten találok olcsóbbat.

A másodikra csak annyit mondott, hogy délelőtt lebontják az autó elejét és utána felhív, hogy mennyibe kerül a javítás. Ezt már előre tudom, hogy nem lehet megúszni, mert az autóban ilyenkor elviselhetetlen a hőség.

A harmadik nem került volna sokba (2.380.- Ft, máshol minimum 4-5.000.- Ft.), de azt mondta, azt grátisz megcsinálják.

Onnan átsétáltam a Szabó Ervin könyvtár Nagyszeben téri fiókjába, hogy visszavigyem a ma lejárt könyveket, de az csak 13:00 órától van nyitva.

Közben Emőke hívott, hogy tudom-e hol van a Manna. Mondtam, hogy Áron kora reggel levitte a kutyafuttatóra, mert, hogy ő most ott keresi, de nincs. Jól van, akkor megyek én is arra és majd együtt talán több sikerrel járunk.

Elővettem a legszebb "Mannuska" hívogató szavamat, de Mannát végül Emőke találta meg.

Itthon kényelmesen megreggeliztem és összeállítottam a napi teendőimet.

Utána már csupa rossz hír érkezett. Először Végh úr hívott, hogy mégse holnap mennek a napelemes rendszer bővítését szerelni, hanem majd csak csütörtökön. Ezt még könnyen elviseltem volna, de később Dénes úr hívott, hogy a klíma javítása sem sikerült, mert a klíma kompresszora felmondta a szolgálatot. Utána még mondott csillagászati számokat, de arra már oda se figyeltem. Végül azzal próbált nyugtatgatni, hogy lehetséges, hogy egy külső cég meg tudja javítani ezt a kompresszort, de ezt a hétvégét próbáljuk meg megoldani autó nélkül.

Már az egy megkönnyebbülést jelentett, hogy Möci korán hazajött és neki elpanaszolhattam mindent. Bánatunkra ettünk egy tegnapi csirkés zöldséglevest sok zöldborsóval.

A fiúk pontosan négyre érkeztek, mert tudták, hogy a gyerek német helyett évet záró pizzázás lesz. El is indultunk. Áron mutatta, hogy melyik mostanában a legjobb és legolcsóbb pizzázó. A hely kicsi volt és gyengén felszerelt. Nem is tudtunk egy közös asztalhoz leülni, de amit elénk tettek, az valóban finom és megfizethető volt. Négyünknek itallal együtt fizettem 6800.- forintot. Az enyém akkora volt, hogy amikor eljöttünk, a felét becsomagolva Áronnal küldtem haza Möcinek.

Én megint a könyvtárba igyekeztem, de ismét sikertelenül, mert már bezárt. Otthon azután online hosszabbítottam meg a kölcsönzési időt.

Itthon Möcivel átvettük a legfontosabb szavak szószedetét, de ő nagyon úgy érzi, hogy a körmére égett az idő.

Áron még Mannázott egy keveset Emőkével és ha kicsit későn is de végre lefeküdt.

Forma 1 Montreal

Jól kialudva ébredtem. Möci és Áron már régóta fent voltak. Az első dolgom az lett volna, hogy meglocsoljam a szomjazó növényeket. Hiába próbálkoztam, a szivattyú csak nem akart beindulni. Fejben újra átvettem a módszert és a műveletek sorrendjét, amit a Feri bácsitól tanultam és igyekeztem pontosan úgy eljárni, ahogyan neki már egyszer sikerült a föld mélyéből vizet fakasztani. A kitartás meghozta a gyümölcsét. Egyszer csak elindult a víz. Mindegyik veteményest sikerült jól meglocsolnom.

Áronnak tegnap megígértem, hogy ma készítek a reggelire bundás kenyeret. Lecseréltem a friss és eltenni való kefirt. A reggeli készítésben Áron csak annyit segített, hogy kirámolta a mosogatógépet. Möcit egyáltalán nem engedtük dolgozni, hogy minél többet tudjon tanulni.

Közben beszéltünk Emőkével és próbáltuk rászedni, hogy üljön föl a dömsödi buszra, ha másért nem, de legalább azért, hogy ússzon egy jót a Dunában.

Kint a kúp alatt reggeliztünk.

Reggeli után Möci elindult, hogy tegyen egy nagyobbacska kört biciklivel. Nekem kiadta a feladatot, hogy főzzek egy sok zöldséges csirke levest, mert annak a tartalma majd szükséges lesz a francia salátához.

Áron legózott a bélyegező szobában, de ő is úgy, hogy bekapcsolta a klímát, jómagam pedig nekiláttam a gyomtalanításnak. Tudtam, hogy erre nem lesz egy nap elegendő, de akkor is el kell kezdeni.

Közben megjött Miskolczi úr és beszélgettünk mindenféle térkövezésről. Abban maradtunk, hogy én elküldöm neki az általam tervezett beépítést, amire ő küld egy árajánlatot.

Először Möci is a kúp alatt talált annyi árnyékot, hogy tanulgasson. Azután elkezdett sürgetni, hogy menjünk már ki a partra.

Két  paradicsom palánta elültetésével átmenetileg befejeztem a mezőgazdasági munkálatokat és jelentettem, hogy kész vagyok.

Áron is velünk tartott, sőt kihozta a horgász felszerelését is, hogy fogjon a Mannának kis halakat.

A Duna ma is fantasztikusan finom volt. Legalább egy órát úszkáltunk benne.
Möci szakmai utasításai alapján elkészítettem egy nagy adag francia salátát.

Este megnéztük a Forma 1 Montreali futamát.

nyár

Nagyon frissen ébredtünk. Legelőször meglocsoltam a veteményest és elszaladtam a kárpát kenyérért. Látva, hogy Möci rendesen tanul, megszerveztem Áronnal mind a ketten, hogy azzal kényeztessük, hogy  neki n e kelljen semmit csinálnia, majd mi elkészítjük a reggelit. Amíg Áron készítette az ő híres rántottáját, addig én terítettem a kúp alatt.

Reggeli után Möci mellé ültem és segítettem a tanulásában. Amikor láttam, hogy már zúg a feje, elmehettek Áronnal bicajozni.

Olyan kánikulával tört be a nyár, hogy azt már csak a Duna hűsítő vizében lehet kibírni. Kimentünk hát és ott úszkáltunk egy nagyot.

Délután még tanulgattunk egy kicsit, de azért nem vittük túlzásba.

ismét működik a szivattyú

Reggel a szokásos piac. Felsorolni is rengeteg amiket összevásároltam. Tej, tojás, szalonna, spenót és egyebek. Még azt sem felejtettem el, hogy Béni unszolására be kell szerelnem egy zárat a villanyóra szekrény ajtajába, hogy ősszel a szél ne csapkodja. A barkácsboltban vettem egy beszerelhető cilinder zárat két kulccsal. Vannak néha árucikkek, amik számomra érthetetlenül alacsony árúak. Ilyen volt például ez a zár két kulccsal, mindössze 350.- forintért.árpát kenyeret.

A Dabi Vegyesboltba csak 15 dkg füstölt tarjáért, no meg azért ugrottam be, hogy holnap tegyenek félre nekünk egy k

Hazafele jövet beugrottam Gabikáékhoz. Vittem nekik egy USB kábelt és megkérjem, nézzen rá a szivattyúnkra. Möci elindított egy nagymosást.

Kipakoltam, illetve a helyére bepakoltam a nagy bevásárló szatyor tartalmát.

Feri bácsi átjött. Egy unicummal indítottunk és utána semmi perc alatt elindította a szivattyút

Áron készítette a reggelit, én pedig locsoltam.

Rendbe hoztam a belső szárító kötélzetét és kiteregettem. A nagyobb darabokat kint teregettem a kúp alatt, hogy a nap süsse, a kicsiket pedig a szauna előtti fregoli madzagra.

két új paradicsom palántának készítettem gyom mentes ágyást és el is ültettem azokat.

Megnéztük a Forma 1 időmérő edzését és utána pihenésképpen beszereltem a villanyóra szekrény új zárját.

Möci szakmai irányítása mentén elkészítettem a sült spenótos  tésztát olaszosan.  A spenót leveleket Áron segített megfosztani a szárától. Amíg a nagy leveles tészta fő, addig egy fej fokhagyma dinsztelődik olíva olajon, majd rákerül az összes spenót, hogy dinsztelődjön. A kifőtt tészta rétegenként kerül a tepsibe (olíva olaj, tészta, spenót, reszelt sajt, majd megint tészta, megint spenót és ismét sajt, majd ugyanígy harmadszor és mehet be a sütőbe.

Ebéd után mind a hárman kimentünk a Dunára úszni. Szerintem ezzel az élménnyel majd csak a tenger versenghet.

Gábor fogott  a Mannának egy kis halat, amitől Manna nagyon boldog volt és evés után felment az ágyunkba aludni.

Möci kiment egy kőrt biciklizni én meg egy kicsit elálmosodtam, ezért kértem Mannát, hogy húzódjon odébb, hogy én is elférjek.

Estig Áron legó csatahajót épített, mi pedig még angoloztunk.

Duna

Végre itt az igazi nyár. Dömsödre készülődve nem kell bekapcsolni a fűtést.

Reggelire kitunkoltam a nagy pörköltes lábast és főztem egy lágy tojást.

9-re kellett mennem Norcikám pénzéért. Onnan felhívtam Nóra nagyit, hogy volna-e kedve, hogy valahol együtt kávézzunk, de azt mondta, hogy ahhoz nem érzi magát elég jól.

Itthon tovább csiszolgattam a kütyün az iReader-t és rögtön tettem is bele néhány száz könyvet.

Möci és Áron is korán érkeztek haza, úgy tűnt, hogy nincs komoly akadálya annak, hogy korán induljunk Dömsödre.

Az első állomás a TESCO. Mind a hárman bementünk. Áron azért, hogy visszaadja az ezer üveget, Möci pedig azért, mert, mint mondta sok mindenre szüksége volt.

Csak tankolni álltunk meg és persze még a bureknél. Ott mindenki bekapott valamit kedve szerint.

Még javában tűzött a nap amikor leértünk, ezért azonnal ledobtunk magunkról mindent és rohantunk a partra. A víz 24 fokos volt, de ennek ellenére csak én úsztam. Még így is több mint egy hónapos lemaradásban voltam a szokásos Duna felavatásában. A stég mellett kicsit sok volt a hínár, de a víz beljebb nagyon kellemes volt.

Egy nagy zuhany és egy kis unicum jót tett az úszás után.Vacsorára megmelegítettük a grillcsirkét és hozzá különféle savanyúságokat majszoltunk.

Naplemente után meglocsoltam volna a veteményest, ha jött volna a víz. A szivattyú nem akarta felkapni a vizet. Már négy vödör vizet töltöttem egymás után a légtelenítőbe, de nem és nem. Pedig a veteményes teljesen ki van száradva és a smaragd fa is nagyon szomjas. Ilyen későn már nem szerettem volna zavarni a Feri bácsit, de holnap megkérem, hogy segítsen.

Este még egy jót szaunáztunk, azután lefekvés.

Béláéknál

Amilyen későn feküdtem este, olyan későn keltem reggel. Áront még tudtam emlékeztetni, hogy ma zongora órája van, de az óradíjat nem tudtam odaadni neki, majd a jövő héten bepótoljuk.

Reggelire a tegnapi lecsó maradékát és egy kis kefirt ettem.

Be kellett mennem a városba és arra gondoltam, hogy egyúttal meglátogatom Béláékat. Egyáltalán nem zavart a tömegközlekedéssel való utazás, csupán a 24-es villamos közönsége tűnt nekem idegennek, de olyannyira, hogy időnként megtapogattam a pénztárcámat, hogy megvan-e még.

A Béláéknál eltöltött rövid idő jól esett. Régóta nem láttam őket. Megbeszéltünk néhány apróságot a Samsung GALAXY S5 környékéről, kávéztunk, azután igyekeztem haza.

Hazaérve felhoztam Emőke nyugger kajáját és rendezkedtem a lakásban.

Áron váratlanul hazaérkezett fél négykor, amikor 3/4 4-kor már kezdődik a zongora órája. Azonnal indult tovább, én meg izgultam, hogy elkésik-e vagy sem.

Nekem csak ötre kellett mennem a "Vándor tábor" szülői értekezletre. Ott kaptunk néhány fontos információt, amiből fel tudunk készülni a június 21-i indulásra. Azt egy kicsit brutálisnak tartom, hogy az indulás, illetve a gyülekező hajnali 5:25-kor van a Keleti Pályaudvaron.

Hazaérkezve már mindenki itthon volt. Áron bemutatta a jelenlegi zongora tudását. Voltak benne hibák, de összességében nekem tetszett.

Mire hazaértem megérkezett Bélától az iReader egy régebbi (de a legjobb) verziója. Rögtön fel is telepítettem a kütyüre.

Felmentem Möcihez, hogy kikérdezzem a ma tanultakból.

Áront megkértem, hogy a CBA-ból hozzon két csirkecombot, meg egy pohár tejfölt, hogy készíthessek egy finom csirke pörköltöt. Emőkével együtt mentek le vásárolni.

A csirkepörkölthöz kifőztem egy adag spagettit és amikor már minden elkészült, lehívtuk Möcit, hogy vacsorázzon velünk. Tálaltam mellé CBA-s céklát, ami nem volt elég puhára főzve, viszont a csípős cseresznye paprika ment hozzá. Mindenkinek nagyon ízlett. Egy adagot küldtem fel Csabinak is, de Möci végül úgy döntött, hogy Csabi inkább egyen pizzát és ő ezt majd holnap beviszi a suliba magának ebédre.

A tanulási módszerekben vannak nézeteltéréseink ami abban áll, hogy én azt szeretném, ha Möci megtanulna angolul, ő pedig azt, hogy sikeresen levizsgázzon.

Áron ELINDULT

Ma Áronnak 1/4 8-ra a Kongresszusi Központ előtti parkolóban kell lennie. Onnan indul az egész iskola Ópusztaszerre. Úgy érzékeltem, hogy mind a ketten eléggé izgultunk, hogy Áron le ne késse a találkozót, illetve a negyedórával későbbi indulást.

Onnan is érzékelhető volt az izgulás, hogy reggel 1/2 6-tól, már egyikünk sem tudott aludni.
Áron átjött az én ágyamba, odabújt, beszélgettünk. Nagyon jó nekem, hogy ő még tud kisgyerek lenni, (ha akar!)

Annak külön örült, hogy odaviszem autóval, mert tömegközlekedéssel, egyedül még sohasem ment a Kongresszusi parkolójához.

3/4 7-kor indultunk. Kis hátizsákjában vitte a saját maga készítette szendvicseket és 7 óra után nem sokkal már oda is értünk. A parkolóba nem lehetett behajtani, mert beton tankcsapdák állták el a bejáratokat, de a csoportosulást, olyan 50-60 méterre már lehetett látni. Nekem az volt a szándékom, hogy odakísérem Áront a többiekhez, de erről Áron határozottan lebeszélt és egy sebtében adott puszival már le is zárta az ügyet és ment a többiek felé. Most éreztem először, hogy el kell vágnom a köldökzsinórt. Ha megértem, ha nem, tudomásul kell vennem, hogy Áron már nem kisgyerek, egyre önállóbb lesz és ha érzelmileg még kötődik, azt egyre kevésbé fogja, főleg másik előtt kimutatni.

Egy pillanatig szomorú lettem, mint akit készülnek megfosztani valamitől, azután hirtelen eszembe jutott egy negyed évszázaddal ezelőtti kép, amikor Ginger-re a kismacskánkra az anyja fújt egy haragosat, mint aki azt mondja, hogy most már ne gyere hozzám szopizni, menj és fogjál magadnak egeret. Nőjél fel és állj a saját lábadra.
Ginger anyjától tanultam meg akkor, hogy a köldökzsinórt el kell tudni vágni még akkor is, ha ez egy szomorú aktus.

Áron elindult és ezen az 50-60 méterem vissza se nézett, ami nekem szokatlan volt, mert ilyen még soha nem fordult elő és én tudtam, hogy ELINDULT.

Kicsit szégyellem magam, hogy most amikor ezeket a sorokat írom, elhomályosul a látásom, mert eljut a tudatomig, hogy akkor ennyi volt. Tizenkét év és ezentúl ő már nem mindig az enyém. Néha saját maga lesz, az is lehet, hogy egyszer majd másé és nekem majd a maradékkal kell beérnem. Ez az élet rendje.

Itthon betértem a CBA-ba és vettem reggelinek valót, amit fönt azonnal el is fogyasztottam.

Az asztali számítógép egyre gyakrabban felmondja a szolgálatot. Most például a Windows 7 üzemmódban elég gyakran bejön a "kék halál". Ha ez olyankor történik, amikor valamit írok és még nem mentettem el, akkor az addigi iromány elveszett. Egyébként mindig nagyon gyakran elmentem a munkáimat írás közben. De például a sakknál, ha bejön a "kék halál", akkor amire újra feláll a rendszer és be tudok lépni, addigra idő túllépés miatt vesztesnek nyilvánítanak.

Beborítékoltam és ajánlva feladtam a napok óta készülő levelemet Varga Mihály Nemzetgazdasági Miniszter Úrnak. A levél tartalma olyan, hogy amellett nem lehet elmenni válasz nélkül. Ráadásul, szándékaimtól és tőlem teljese függetlenül éppen a napokban nagy belpolitikai vihart kavart az általam is megírt téma.

Az új Samsung GALAXY S5-re feltöltöttem a legfrissebb IGO térképeket és POI-kat. és lassan készülődtem elindulni a Renault Baumgarten-hez a visszapillantó tükör mozgatás és a klíma javítása ügyében. Dénes Úr megvizsgáltatta a problémát és kedd reggel 8 órára adott egy időpontot.

Itthon megmelegítettem egy nyugger kaját (valamilyen sertés pörkölt szerűség volt rizzsel) és meg is ettem.

Már éppen ideje volt, hogy itthon foglalkozzak egy kicsit a bélyegekkel. Le is vágtam egy jó nagy adagot a borítékokról és beáztattam.

Emőke azzal jött át, hogy Mannát este levitte a kutyafuttatóra és reggel hiába hívogatta, hiába kereste, egy órán keresztül nem jött elő. Én a hallottak alapján jobban izgultam mint Emőke.

Amikor Möci hazaért, hallva a Manna ügyét, azt javasolta, hogy menjünk le, mert az én "Mannuska!" hívogatásomra Dömsödön is elő szokott jönni.

Lementünk a kutyafuttatóra és valóban, az első "Mannuska" hívogató szóra előbújt az egyik bokor mögül.

Möci elkezdett tanulni, én pedig lementem bevásárolni a CBA-ba és mindent összevásároltam, ami egy lecsóhoz kellhet.

Már elkezdtem készíteni, amikor Áron megérkezett és azonnal nagy élménybeszámolóba kezdett.

Amíg a lecsó rotyogott, addig Möcivel angoloztunk. Csak a vacsora idejére szakítottuk meg a tanulást. Áron négyünknek terített. A lecsónak akkora sikere volt, hogy Csabinak nem is hagytunk belőle.

Az angol tanulást csak tíz óra után hagytuk abba, mert Möci már nem látta a betűket a fáradtságtól.

Este még 10 óra után eltettem a hűtőbe a kész kefírt és az új adagot kitettem a konyhaablak elé a kefir gombával.

A német órák ma elmaradnak.

Áron reggel csak azért keltett fel, hogy elbúcsúzzon és, hogy kérjen 500.- forintot, miután az ebédje nincs befizetve.
Möci azzal indult el az angolra, hogy szerinte minél jobban közeledik a nyelvvizsga időpontja, annál kevesebb a tudása.

Ma nagyon laza a délelőtt. Nincsenek kiírt teendők, nincsenek határidők és nincsenek megbeszélt találkozók. Már a reggeli sem volt olyan kapkodós. Későn reggeliztem és utána hosszúra nyúlt laza fürdőszoba.

Közben azért elindítottam a nagymosást. Annyi piszkos ruha volt, hogy alig lehetett becsukni a mosógép dobjának az ajtaját.


A reggeli után folytattam az új kütyün a telepítéseket. Kicseréltem a benne lévő 16 GB-s kártyát egy 32 GB-sre és legnagyobb örömömre a kütyü látta a 32 GB-os kártyát teljes terjedelmében.

Délután hiába készültem a gyerek német órára, Áron egyszer csak felhívott és egyoldalúan közölte, hogy a mai gyerek német elmarad. Utána azért úgy találta helyesnek, ha elmondja, hogy ma bent a suliban Gála műsor van, amiben ő is szerepel, de ezt elfelejtette tegnap említeni. Nem bántam nagyon mert akkor legalább a felnőtt németre jobban fel tudok készülni.

Áron azzal jött haza, hogy a Gála műsoron végrehajtott jó szerepléséért kapott egy kis ötöst.

Később, amikor már hat óra is jócskán elmúlt, kiderült, hogy a felnőtt bémet órák is el fognak maradni, ugyanis senki nem jelent meg. Ezen már bepipultam és megírtam a tabítványoknak, hogy  renitencia miatt emelni fogom az óradíjat (0 Ft-ról 0 Ft-ra).

Kifúrták az antenna árboc helyét

Úgy indult a reggel, hogy amikor Áron és Möci is elhagyták a fedélzetet, lementem friss tejért és debreceniért, majd kicseréltem a megtermelt kefirt megtermelendőre és nyugiban megreggeliztem, majd lementem a postára a lejárt kincstár jegyet kicseréltetni egy újra.

Feljöve elindítottam a nagymosást. Utána felhívtam Nagy urat a Hollakótól, hogy beugorhatok-e az antenna rúd kupakjáért.
Ha már felhívtam, akkor szívességet kérve kérdeztem, ha arra mennék a huzikával, akkor kifúrná-e az antenna rúd helyét. Ezt teljesen elutasította, mert mint mondta nagyon el vannak foglalva. Azért én a tutira menve úgy érkeztem hozzá, hogy már alkoholos filc tollal be volt jelölve, hogy hol kellene kifúrni. A kupakot ki is készítette nekem és az ellentmondása is ott már alább hagyott és mondta, hogy tolassak be és az egyik szakembere kifúrja.

A többi már ment simán. Tolatni ugyan nem mertem az úttesten keresztbe, de gondoltam, orral bemegyek és majd ott leakasztva, orral fogok kijönni. Egy nagyon precíz szakember lépett a huzikába és néhány ellenőrző mérés után ki is fúrta a huzika mennyezetét ott, ahol ki szeretném tolni az antenna árbocot. Az eső ellen még le is ragasztottuk a lukat.

Innen a bánya parkolójába vittem a huzikát és leadtam a forgalmit és a huzika kulcsait, hogy Nagy Feri elvihesse a műszaki vizsgára.

Még megebédeltem a bánya éttermében. A frankfurti leves kifogástalan volt, a marha tokány annál kevésbé, mert a rizibizi körete kiszáradt volt.

Még átgurultam (de most már a huzika nélkül) a BTC-be, hogy megbeszéljem a fiúk tenisz táborának a részleteit.

Itthon elkezdtem összeállítani a Varga Mihály miniszter úrnak tervezett levelet. Már a felével majdnem elkészültem, amikor megérkezett Bence. Megtartottam a tanév utolsó matek óráját, de ebben már több volt a nem szigorúan vett matematika és inkább társ tudományok felé kalandoztunk. Bence nagyon hálás közönség és látszott rajta az őszinte érdeklődés. Tipikusan az a rossz tanuló, akinek a tanára nem volt képes felkelteni az érdeklődését.

Áron és Möci is hazaérkeztek. Möci készített egy túrós csusza szerűséget Áron pedig leült Emőkével közösen gyakorolni.

Befejeztem a levelet és felvittem Möcihez, hogy sorról-sorra beszéljük meg a benne javítani valókat.

Áron Mannázással fejezte be az estét, de közben majdnem egy órát gyakoroltak Emőkével közösen. Én még próbáltam sakkozni, de az asztali gép XP-jével nem lehet, mert valamilyen sérülés miatt az egérrel nem lehet a figurákat mozgatni.

Hazavisszük a huzikát

Ébredés közben rájöttem a legoptimálisabb megoldásra, hogy hol fogom a huzikában elvezetni az antenna kábelt. Az ugyanis nagyon zavart volna, ha a közbülső felső szekrényeket mind át kellett volna fúrni. Nekem mindig hajnaltájt jönnek a probléma megoldásaim.

 Reggel felmentettem Möcit is és Áront is a  reggeli készítése alól. Elszaladtam a kárpát kenyérért és Áron kérésére  vettem még 15 dkg. füstölt tarját is.

Möci bár fel volt mentve, de azért odakészített egy nagy lábas lecsót. Nekem már csak a paradicsomot kellett hozzátennem és ellátni fűszerekkel.

A reggelire bundás kenyeret készítettem Áronnak. Möci meg én megkóstoltuk a lecsót.

Az időjárás egy kissé javulni látszik.

Átmentem Gabikához, főleg azért, hogy Ferit áthívjam kiszabadítani a huzikát mert Nagy Feri bejelentette műszaki vizsgára. A huzikának annyira be voltak süllyedve a  kerekei, hogy a mover egyedül nem bírta kimozdítani, csak úgy, ha mi öten (Béni, Feri, Áron, Zoli bácsi meg én rásegítettünk. Végül sikerült kitenni a szűrét az utcára.

Möci megint learatta a sóska termést.

Elpakoltam a bringákat az istállóba és még utoljára meglocsoltam a veteményest.

Möcivel megírtuk a házi feladatát. Úgy érzem, hogy amikor neki segítek, az az én angolomnak is jót tesz

Ebédre Möci feltálalta a csirke aprólék nélküli zöldborsó levest és utána a csirkehúsokkal díszített sóskát. Mindkettő nagyon finom volt.

Délután felakasztottam a huzikát a Scenicre és elindultunk vele Budapestre.

Útközben hívott minket Nóra nagyi, hogy beszámoljon arról, milyen jól érzi magát Egerben, csak egyedül mi hiányzunk neki. Jövő hét szerdára tervezi a hazajövetelét.

Itthon kerestünk egy megfelelő helyet, ahol a hosszú lakókocsis szerelvénnyel le tudunk parkolni. Azért nem akasztottam le a lakókocsit, mert reggel két helyre is kell vele mennünk. Nagy Józsinál (Hollakó) kifúratom a tetőt az antenna számára és utána peparkolom a huzikát a bánya parkolójába.

Kicsit még angoloztunk, azután lefekvés.