Ahhoz képest, hogy nyolcra jönnek a gyerekek, fél nyolckor elég későn keltünk. Kis kapkodás, Áron még leszalad egy nagy palack üdítőért és nem is reggelizünk. Nyolc után megérkeznek a tenisz rajongói, bepakolnak az autóba és indul a kis autóbusz.
Elkövettem azt a kis hibát, hogy itthon felejtettem a tárcámat, ami csak akkor lett volna nagyobb baj, ha útközben valamiért kérik az igazolványaimat, de senki sem kérte.
Gyorsan megreggeliztem, majd elindítottam a nagymosást.
Azt, hogy nincs nálam a tárca, csak akkor vettem észre, amikor indultam vissza hazafelé és ekkor még nem tudtam, hogy otthon maradt-e, vagy elvesztettem. Eléggé meg voltam ijedve, hiszen az autó javítása miatt sok pénz és az összes bankkártya benne volt. Amikor hazaértem, nagyon megkönnyebbültem, hogy a tárca ott fekszik az íróasztalon. Jobban oda kell figyelnem ezekre a részletekre.
Az első dolgom az volt, hogy átutaltam Möci rám bízott csekkjeit, mivel az egyik ma határidős. Ha már amúgy is az átutalásoknál jártam, akkor átutaltam Áron Trambulin számlájára egy általa már régóta emlegetett adósságomat.
A Youtube-on találtam egy Popper Péter előadást. Ő olyan okos és széles látókörű tanár volt, hogy még hosszú ideig nem lesz hozzá hasonló.
A rendetlenség a lakásban, de főleg az íróasztalomon olyan méreteket ölt, hogy az már szinte elviselhetetlen. Elhatározom, hogy elkezdem a rendcsinálást. Érzem, hogy már az elhatározástól jobb a lelki közérzetem, ezért nem hagyom ezt az elhatározás síkján, hanem neki is kezdek.
Délután, útban Budaörs Tenisz Centrum felé, telefonált Dénes úr, hogy készen van az autó és a klíma tökéletesen működik. A javítási költség egy horror, így, hogy használt bontott kompresszort építettek be 118.600.- forint. Ha újat tettek volna bele, akkor kb. a duplája lenne.
Ennek ellenére örültem, hogy végre készen van és remélem, hogy jól fog működni.
Először felvettem a gyerekeket és egészen Gazdagrétig hoztam őket. Az Eleven Center mellett kiszálltak és csak Áronnal kettesben mentünk a Renault Baumgartnerhez. Kifizettem a számlát és mondtam, hogy holnap délelőtt tudom elhozni az autót.
Hazajöttünk. Áron azt a feladatot kapta, hogy keresse meg a Vándor Táborral kapcsolatos tudnivalók papírját, hogy elkezdhessük az előkészületeket. Fél órai keresgélés után bevallotta, hogy nem találja. Meghagytam neki, hogy én felmegyek Möcihez segíteni neki, mert 1000-el készül a szombati szóbelire, addig hívja fel a Bálintot, hogy olvassa be a papírról, miket kell vinni a táborba.
Möcivel főleg a jolly jokerként használható mondat paneleket vettük át. Áron táborozásához Möci elővett egy szuper hálózsákot és egy dinamós zseblámpát.
Mire lementem, Áron már elkezdte a cuccok szisztematikus összekészítését, de Bálintot nem sikerült elérnie. Felhívtam Krisztát, hátha ő emlékezetből el tudja mondani, miket kell vinni a táborba.
Áronnal elindultunk a Decathlonba. Nem sok érdekeset találtunk, de legalább vettünk egy túrázáshoz alkalmas kulacsot. A zárásig már nem sok idő volt hátra, így elfogadtam Áron kihívását egy 21-es ping-pong mérkőzésre. A meccs közben Áron többször is vezetett, mert nagyon béna voltam, de végül megtartva az atyai tekintélyt sikerült 21:19-re nyernem.
Visszafele bevittük a TESCO-ba az üres PET palackokat és vettünk vacsorának való Bolognai spagetti alapanyagokat. Jó későn értünk haza, de felosztottuk magunk között a vacsora készítés részeit és egy fél óra alatt készen is lettünk. Áron feladata volt a spagetti megfőzése és az általam fokhagymával, fűszerekkel összekevert darált hús kavargatása a dinsztelt hagymán. Én még megreszeltem a sajtot és már tálaltunk is.
Möci azt mondta, hogy ilyen későn ő már nem eszik, mert kövérnek érzi magát, így csak Emőkével hármasban költöttük el a nagyon finomra sikerült Bolognai-t.
Áron ágyba zavartam, de én még megnéztem a Brazil - Mexico második félidejét, ami gól nélküli unalom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése