Szilveszter

Nyolc körül ébredtünk, de ekkor még úgy gondoltuk, hogy tíz órakor,  nyitásra be fogunk érni a Szivárvány cukrászdába. Komótos reggeli után elkezdtük a pakolást. A kocsonyákra kellett koncentrálnom. Már jócskán tíz után értünk Kiskunlacházára. Áron segített összeválogatni a lakodamas tálcát és még rendeltünk is hozzá egy sütit, meg egy kávét.

Az IGO 2,5 órát jósolt Monoszlóig. Bevezetett egészen Érdig, majd onnan már a Balaton felé vettük az irányt.

Pontban egykor csöngettünk az objektum kapuján. Amikor senki sem válaszolt felhívtuk Lacit. Ők éppen kirándultak és 20 percre taksálták a hazaérkezést. Amikor megjöttek nagy baj történt: a kocsonyás tálca eltört és az összes kocsonya a földön landolt. Szerencsére csak két tányér tört el, de a kocsonya megmenthető volt.

Laciék elvittek a 14-es km kőhöz a kecskés tanyára. Áron rögtön cica dédelgetésbe kezdett. Fruzsi mindenféle szalonnákat és füstölt fejhusokat vásárolt.

Laci ma még 25 %-os ÁFÁ-ért tudott tankolni.

Fruzsi nagyon finom csülkös bablevest tálalt ebédre. Miután degeszre zabáltuk magunkat, előbb bújócskáztunk a kertben, amiben természetesen mindig Áron volt a nyerő, majd elindultunk sétálni, ami közben Áron fogócskára fogott minket, de mindig kicsúszott a kezeink közül. Vittünk Adélkának beiglit és egy kis pezsgőt, hogy neki is Boldog Újévet kívánjunk.

Sajnos visszatérve a bázisra, leragadtunk a TV szilveszteri műsorai előtt. Csak a tormás virsli oldotta egy kicsit a szarabbnál szarabb attrakciókat. Áron nagyon élvezte, hogy ma nem kell normális időben lefeküdnie és fent maradhat éjfélig.

Az eltünt kuka jegyzőkönyve

Nagy reggeli készült és utána nekiálltunk leszedni a kocsonya zsírját. Utána újra felmelegítettem és szeparáltam a csontokat, a húst, a börkét és a levét, majd kiporcióztam tányérokba és ismét berámoltam az istállóba. Délelőtt már nem mentünk sehova. Eszter összepakolt és kiment Áronnal focizni a kertbe.

Délben kiszállítottuk Esztert a buszmegállóba. Utána mentünk volna a Rendőrörsre, hogy jegyzőkönyvezzék a kuka eltünését, de zárt ajtók fogadtak.

Másfél óra múlva Eszter már jelezte a sikeres hazaérkezését. Később telefonálás után sikerült a Rendőrörssel kapcsolatba lépni és mondták, hogy most már fogadóképesek.
Felhívtam a ráckevei ügyeletet, ahol közölték, hogy mire odaérek a dömsödi rendőrörsre, már nyitva lesznek és várják a bejelentést.
Áront hagytam játszani és egyedül mentem az örsre. Az örsön szerény irodai bútorzat, de tartalmilag egy meglepetés fogadott. Miközben vették fel a jegyzőkönyvet, közölték, hogy a rendszerben látható, hogy ránk jár a rúd, mert október 6-án ellopták az autónkat is.
Amíg Áron megnézett egy DVD-t, addig én leáztattam egy adag bélyeget, majd átnéztük  a matek leckéjét, vacsora  és lefekvés.

az a fő, ami a kocsonyában fő

Reggel kiszaladtam a piacra, de ott alig volt élet, ezért visszafele beugrottam a kis boltba. Vettem néhány dolgot, ami az eszembe jutott. Rohantam volna vissza készíteni a reggelit, de láttam, hogy Eszter már kávézik. Nem kis szemrehányással mondtam, hogy mi úgy szoktuk, hogy előbb egymásnak készítjük a reggelit és azt együtt fogyasztjuk el.
Készítettem egy terülj terülj asztalkám-at és megreggeliztünk.
Mire feltettük a kocsonyát főni, addigra megjöttek Ágiék, és hogy nyugodtan tudjanak takarítani, elhúztuk a csíkot, de úgy, hogy a kocsonyás kuktát a lehető legalacsonyabb fokozaton ugyan, de hagytuk főni.. Először lementünk a Tassi zsilipig, majd hosszú csavargás és egy kis pálinkázás utána meglátogattuk Gabikáékat.
Rokkó a szokásos táncával üdvözölt, mert sejtette, hogy hoztam neki csontokat. Gabikáékkal kávézás közben egy jót dumcsiztunk .
Mire hazaértünk Ágiéknak már csak a hűlt helyüket találtuk. Feltettem a maradék csirkelevest melegedni és a kocsonyás kuktába beletettem néhány zöldségfélét.
Cs. Gyula (bánya 2.) felhívott, hogy nem tudnak megoldani egy problémát, legyek a segítségére és mondjam el, miként kell megoldani. Mondtam, hogy most éppen nem érek rá, mert főzök és utána ebédelünk, de küldje át az állományt megnézem.
Az ebéd mindenkinek nagyon ízlett. A nap további részében Eszter és Áron megint KŐ-Papír-Ollóztak, én pedig nekiálltam a probléma megoldásának. Mire a zöldségek is megpuhultak a készülő kocsonyában, kivittem az egészet egyben hűlni az istállóba. Abban egyeztünk meg, hogy amikor megdermed, akkor előbb leszedjük a zsírját, utána visszamelegítjűk és úgy fogjuk tálalni, hogy lesznek tányérok, amiben csak a színhús lesz a kocsonya leve alatt és olyanok is, amiben cupákok is lesznek. Ez a megoldás Eszter kérésére és a legnagyobb megelégedésére született.
A szauna tegnapi sikerének emlékére ma is bekapcsoltuk, de már csak 70 fokra..

Eszter a vendég

Nagyon rossz hírre ébredtem. Tamás felhívott, hogy porig leégett a révfülöpi házuk. Emiatt egész nap nem tudtam teljesen magamhoz térni. Nem is értem, hogy mitől nem volt a háznak biztosítása. Hétkor keltünk és nyolc órakor már meg is reggeliztünk. Éppen hordtuk le az autóba a cuccainkat, amikor Eszter SMS-ezett, hogy tegyük át az indulást fél tízre. Így is lett. Először a TESCO-ban kezdtünk és bár összeadtuk hármunk tudását, de még így is maradt, amit elfelejtettünk venni. Azért egy nagy lazactörzset sikerült kifognunk.
Kiskunlacházán kihasználva, hogy ma munkanap van, bejelentettem, hogy a cirkó új alaplapján, lehet, hogy kellene valamit állítgatni, mert langyos és középmelegnél melegebb vizet nem lehet belőle kicsalni.

Amikor megérkeztünk, már delelőn járt a  nap. A bepakolás után feltettem egy nagy kukta zöldséges csirkelevest és begyújtottam a cserépkályhába.

Áron látta, hogy mindenkinek mennyire ízlik az ebéd, ő is bevágott egy nagy tányérral. Leves után sütöttünk még néhány palacsintát és azt finom mazsolás túróval töltve fogyasztottuk. Áron nekikezdett a leckeírásnak, majd amíg megnézte a kalóz filmjét, addig mi sétáltunk egyet a Duna parton. Később  Eszterrel játszottak egy Kő-Papír-Ollót, én meg előkészítettem egy adag bélyeget áztatásra.

Eszternek készítettem egy Skype account-ot, azután hagytam, hogy nézegesse a leveleit.
Este felé bekapcsoltuk a szaunát 90 fokra állítottuk be és amíg az melegedett, addig mélyhűtésre előkészítettem a lazac darabokat. Egy nagyon jót szaunáztunk. Utána hideg vacsora, narancslé és sör minden mennyiségben.

Eszter kérte, hogy a kevéért a termosztát 19/21 fokos beállítását módosítsuk 20/23-ra.

Hanukkah

Mire felébredtem Áron már a szobájában legózott. Gyorsan elkészítettem a reggelit és leültem a számítógép elé. Igyekeztem minden lemaradást behozni, ami ugyanúgy nem sikerült, mint Áronnak, hogy rendet csináljon a szobájában.
Délben elővettem két szelet lazactörzset. Áron fűszerezte és sütötte meg serpenyőben, amíg én mélyhűtött spenót gombócokat pároltam fokhagymával a mikróban. A finomra sikerült ebédet Karáék csooládés zserbója koronázott .
Nem sokkal ebéd után felkerekedtünk Norciékhoz Hanukkah gyertyagyújtásra. Közkívánatra sültkrumpli volt yoghurtos cukkinivel.
Norciék egy nagy (14 literes) vastagtalpú rozsdamentes fazekat kaptak tőlünk, én Pettik családos naptárt, méz kanalat, Áron pedig egy logikai játékot kappott.
Norci előadta, hogy a korábbi távlati terveiknek megfelelően, de előrehozottan tervezik a jövőjüket. Nagyon jól éreztük magunkat, annyira, hogy Áron alig akart elindulni haza.

Itthon SMS-ben kérdeztem Esztert, hogy mikor szeretne reggel elindulni, de azután lejött, hogy ennek egy-két részletét megbeszéljük.

újra itthon

Ma már csak a reggeli volt hasonló a többi naphoz, mert utána már elkezdtük a pakolászást. Mindenki a saját szobáját rendezgette.

Kijelentkeztünk és 11-kor már ültünk az autóban és gurultunk hazafelé. Az út viszonylag simán ment. Először természetesen Nóra nagyit vittük haza. Útban hazafele vettünk egy vekni kenyeret.
Otthon gyorsan kipakoltunk, elindítottam a nagymosást és kipihentük az út fáradalmait.

Délután nekiálltam főzőcskézni, ami kései ebédet, korai vacsorát jelentett. Kirántottam két csirkecombot és készítettem hozzá egy hagymás almát köretnek. Áron még vacsora előtt építetrt egy csoda helikoptert.
Eszter még tett egy halvány kísérletet, hogy ma lesz-e angol óra, de ebben teljesen készületlen voltam, ezért erről lebeszéltem. Gondoltam inkább szerzek neki egy meglepetést és letöltöm neki a "Ház a tónál" c. filmet, de nem jártam sikerrel. Béla is megpróbált segíteni, de ez most nem ment.
Késő este még kiteregettem ésén is elmentem aludni

Utsó nap Egerben

Mentségem csak annyi volt, hogy mindenki később ment le reggelizni. Reggeli után először felmentünk Mátéék szobájába. Áron megtanított mindenkit SET-ezni és nagyon büszke volt, hogy magasan veri a mezőnyt, engem is beleértve, aki pedig már korábban tanultam meg ezt a játékot.
Nóra nagyi javaslatára tettünk egy nagy sétát az Érsekkertben. Visszatérve a szállóba éppen csak hogy el tudtunk búcsúzni a többiektől, akik már ma elindultak haza.

Déután lementünk az uszodába egy kicsit fogócskázni. Utána vacsoráig szabadfoglalkozás volt. Egyszer csak annyira megszállt az ihlet,hogy Áront félre kellett tóljam a Notebooktól, mert hirtelen meg akartam írni a levelet a Fürdő Igazgatóságnak. Laci biztosan pozitívan fogja fogadni a tervemet.
A vacsoránál nagyi nagyon meglepődött, amikor bejelentettem, hogy úgy egyen mindenki, hogy ez az utolsó vacsora.Valahogy ő elfelejtette, hogy így terveztük, sőt ő is így foglalta le a szobáinkat. Sajnos az utóbbi időben egyre gyakrabban veszem észre, hogy romlik az emlékező tehetsége. Van olyan történet, amit az elmúlt néhány hét alatt ötödször mesélt el, úgy mintha most mondaná ezt először.
Estére Eszter javasolt egy filmet (Ház a tónál), ami tetszett ugyan, de a realista fejem  nehezen fogadta be ezt az időeltolódásos absztrakciót.

Szent este

A nagy közös reggeli után Babette elvitte Mátét és Áront az egri várba. Délelőtt átnéztem a sajtót. Kíváncsi voltam a tegnapi balhé visszhangjára. Utána leültem a Notebookkal és konstatáltam a kedves, szép karácsonyi üdvözleteket. Amíg Áron Nóra nagyival lementek úszni, addig megpróbáltam bepótolni a blogírásban az elmaradásaimat.

Kipróbáltam mind a négy szaunát (száraz, gőz, infra, illatkamra), de a merülőben csak 8-10 fokkal melegebb víz volt, mint a Rudasban.

Átöltözés után ünnepélyes ajándékozás. Áron kapott egy mobiltelefont, amit ambivalens érzelmekkel fogadtam. Attól függetlenül, hogy a kütyüje SIM kártya fogadóképes, ez csak arra való, hogy elveszítse, vagy ellopják. Én egy Spíró könyvet kaptam, amike ugyanúgy örültem, mint a nagyi a Vámos Miklósnak és a fotós naptárnak.

Ferkó kibontott egy üveg whiskyt (egyik kedvencem a Ballantine's), amit a vacsoráig el is kortyolgattunk.

A Karácsonyi vacsora szinte kifogástalan volt. Pisztráng fokhagymásan mandulával előételnek, utána halászlé, majd töltött káposzta és a végén mindenféle beigli.

Az ünnepi vacsora után megnéztem Kenneth Branagh Varázsfuvola film adaptációját. Nekem, aki Bergmann, Milos Forman és Szabó István-on nevelkedtem, Branagh kevésnek bizonyult. Az egész filmen keresztül egyedül Mozart volt hibátlan, de szerintem ő is forgolódott a sírjában. Lehet, hogy Branagh jó filmszínész, de az nem garancia arra, hogy jó rendező is legyen.

Kipróbáltuk a külső fürdőt

Reggeli után Áron azt javasolta, hogy menjünk le az élményfürdős nagymedencébe. Szívesen hajlottam a szóra és jól bebugyolálva őt is meg magamat is szaladtunk végig a szabadéri strandon. A fürdőben egyfolytában bújócskáztunk, fogócskáztunk. Amikor sikerült elkapnom Áront, rögtön szabályt módosított. A vége felé egy kicsit kigúnyolva mondtam, hogy legyen a fogócskában az a szabály, hogy ha elkapom, akkor őt nem ér elkapni. Még jó, hogy nem tanulja el a kormánytól a visszamenőleges hatályú törvénymódosításokat.

Sajnos a sókamra szolgáltatás a nyár óta megszünt, pedig az bizonyára jót tenne a köhögésemnek.

Fürdés után, amíg Áron és Nóra nagyi elmentek a városba sétálni, lementem kipróbálni az infraszaunát és egy negyedórára beálltam a vizi gyógytornások közé.

Délután Áron elkérte a Notebookot, hogy megnézze a kalózhajós DVD-jét. Én helytelenítettem, hogy napközben ezzel tölti az idejét, ahelyett, hogy játszhatna Mátéval.

A vacsoránál azt vettem észre, hogy Áron pontosanúgy tanítgatja Mátét a helyes kés és villa tartására, mint ahogyan én tanítottam őt.

Eger Flóra szálló

Reggel nyugodtan megreggeliztünk és mindent akkurátosan lehordtunk az autóba. Áron felvitte akarácsonyi  ajándékokat Eszternek és Ilinek és mint beszámolt róla mindketten örömmel fogadták. Nagy nehezen elindultunk. Nem kellett kapkodnunk, mert amikor a Nagyi a minap kérdezte, hogy hány órakor induljuk, akkor a párpeszéd az alábbiak szerint zajlott:

- Hogyan tervezitek az indulást, hány órakor induljunk?
- Nagyi, nekünk mindegy, tudunk hozzád alkalmazkodni, akkor indulunk, amikor te szeretnéd.
- Nem, én szeretnék alkalmazkodni hozzátok, te csak mondjd, hogy hány órakor induljunk.
- Rendben, akkor induljunk 8-kor.
- Na nem, az azért túl korán van, nem gondolod?
- OK., akkor induljunk 9-kor.
- Nekem az is korán van. Legyen tíz óra vagy még inkább fél tizenegy.
- Jó, akkor 1/2 11-re ott vagyunk nálad.

Bár nem utaztunk rá, de valamiért pontban 10:30-kor érkeztünk a kapu elé. Nagyi már majdnem teljesen elkészült, de még tett egy halogató kísérletet: "Mi lenne, ha még egy órácskát maradnánk?" Meggyőztük, hogy amíg kijutunk a  városból, az is maga egy óra. Fél 12-kor tankoltunk a városból kivezető úton és megvettük a 10 napos autópálya matricát. Tulajdonképpen Áron javasolta, hogy 10 naposat vegyünk és akkor nem kell újat vennünk, ha lemegyünk Monoszlóra.
Egerben először elfoglaltuk a szobáinkat, becuccoltunk, amit nagyképűen becsekkolásnak is lehet nevezni és azonnal elindultunk a Főtérre. Ott meggypálinkával kezdtünk, majd sültkolbásszal, babos káposztával, sült gesztenyével és forralt borral folytattunk.

Este a közös vacsoránál találkoztunk Sz. Évával és Marival. Vacsi után Áron beavatott a SET nevű társasjátéka rejtelmeibe. Játszottunk is néhány partit, de egyelőre reménytelen volt számomra, hogy akár egyetlenn partiban is nyerjek ellene.

csomagolás minden szinten.

Reggel nagyon taknyosan ébredtem. Készítettem egy kis reggelit, de Áron abból csak a mandarint ette meg.  Sietett az iskolába, ma ugyanis osztály karácsonyi ünnepséget rendeznek. Neki jutott az eszébe, hogy ma a fiúk üditő italt, a lányok pedig sütiket visznek be. . Amikor Áron elindult a suliba, lementem a doktornénihez beszámolni a dolgokról és utána én még egy kicsit gyógyítgattam magam, de 10-re már nekem is drótom volt S. Lacival a Rudasban. Szerintem a száraz gőz és a jéghideg víz csak jót tett.Délig ott voltunk, majd hazajövet itthon megettem a maradék halászlé főzelék felét.

Vettem a patikában Neocitrátot. Az ajándék számítógépet hiába költöztettem be Áron íróasztalára, a szobájában egyetlen konnektor sem működött. Kihívtam egy villanyszerlőt, aki két órai hibakeresés után megállapította, hogy nem találja a hibát. Kifizettem a kiszállási díjat és abban állapodtunk, meg, hogy jövő januárban beszerzi a szükséges nayagokat, megszállja a helyszínt és Áron szobájában újra vezetékezi a konnektorokat.

Amikor Áron megérkezett a suliból, közöltem, hogy az egri kirándulás miatt ő három nappal korábban kapja meg a karácsonyi ajándékát, de a konnektorokban csak jövőre lesz áram. Folytattuk a pakolást és becsomagoltuk a Nóra nagyinak és a Máténak szánt ajándékokat. Vacsorára megettük a halászlé főzelék maradékát és igyekeztünk időben lefeküdni.

Halászlé

Reggel már majdnem elindultam a Rudasba, amikor Laci rám telefonált, hogy ismét a Fruzsinától tudta meg, hogy ma női nap van. Így ezt a programot elhalasztottuk holnapra. Nekiálltam Áron ajándék gépét egy kicsit rendbehozni. Nem sokkal később megjelent Eszter, hogy ő inkább velem és az Ilivel együtt állna neki a lazacfejek bontási feladatának. Hozta a lazacfejeket és egy kést, azzal, hogy Ilinek már szólt. Hármasban végeztük el ezt a nem kellemes munkát. Utána készítettem egy finom halászlét. Sajnos egy kicsit több tésztát főztem bele a kelleténél és bár az íze kíváló volt, a nevét bajai halászlérőll mrg kellett változtani halászlé főzelékre.
Tudtam, hogy Áron ma is fellép az énekkaral, de azért hét óra körül már itthon kellett volna lennie. Ilivel megbeszéltem, hogy ha megjön, akkor fogadja, én pedig elindulok érte az iskolába. Elkerültük ugyan egymást, de legalább hazaért.
Feltálaltam a halászlé főzeléket és vártuk Esztert, hogy hazaérjen, addig csak Áronnak szabadott enni, mert neki le kellett korán feküdnie. Leszámítva a sűrűségét mindenkinek nagyon ízlett. Áron még meg is jegyezte, hogy ő különösebben nem szereti a halászlét, de ez kíváló volt.

lazac

Sikerült Áront az ünneplő ruhás csomaggal útnak indítani és csak utána kezdtem reggelizni.
Reggel a bányában kezdtem. délelőtt egy eredményes táryalás, amit utána nem tudtam megbeszélni a főnökömmel, mert nagyon be volt havazva. Azt kérte, hogy erre térjünk vissza majd januárban.

Áronnak tervezett karácsonyi ajándék gépét megpróbáltam egy kicsit felhízlalni, de ez nem ment. A számítógét nagyon gyenge, de elsőre szerintem jó lesz és amikor már látom, hogy ésszerűen használja, akkor még mindig ráérek egy erősebb, modernebb gépet tenni az asztalára.

Hazafele beugrottam a TESCO-ba, eredetileg csak egy hatos pakk ásványvízért, de azután lett belőle 3 kg lazacfej is.

Eszter angolóráját későbbre tettem, mert délután ötkor kezdődik a sulival szembeni református templomban a karácsonyi műsor, amiben Áron több számban is fellép. Leszámítva a gyenge technikát nagyon jó volt az előadás. Az elfogult apának a IV. C. verses összeállítása teszett a legjobb. Áron az énekkarban is szerepelt. Többször összekacsintottunk.

Hazaérve először megvacsoráztattam és csak utána kezdtünk angolozni Eszterrel. angol után rábíztam a három kiló lazacfejet, részletesn elmagyarázva, hogyan kellene halászlének és rántott lazacnak előkészíteni.

ha velem bármi történne

Ma nagyon jó napunk volt. Semmi kötelezettség, semmi előre megbeszélt program, amihez igazodnunk kellene, csak a laza vasárnap. Ennek ellenére korán keltünk, főleg Áron, metrt akkor még szabadon Internetezhet.
Amikor én keltem, olyan fél nyolc tájban, akkor már csak a reggelire kellett koncentrálnom.. Áron betartotta a házi szabályokat és fogmosás után felöltözött. Még az is lehet, hogy tiszta fehérneműt vett és azzal a meglepetéssel fogadott, hogy szedett a kertben friss almákat egy egész nagy zacskóval.
Reggelire teljesítve a kívánságokat, bundáskenyér volt grillezett csirkemellel és mézes langyos tejjel.Előreggelinek persze egy kávéskanál reszuelt cékla mézzel és citrommal, hogy a téli influenziákat elkerüljük..
Én könyvkötészettel és egyéb politechnikai gyakorlatokkal töltöttem a délelőttöt, miközben Áronnal átvettük a német d-re és t-re végződő lecsupaszított főnévi igenevek igéinek a ragozását.
Ebédre csak egyszerű rizseshúst és csirkemellet ettünk uborkával.
Közben Áron agyon kényeztetett. Készített nekem kávét, behűtött borogatást tett a jobb alsó karomra és részletesen megbeszéltette velem, hogy mi legyen a koerográfiája annak, ha velem bármi történne. Ez a nyílt beszéd szemmel láthatóan megnyugtatta.
Délután elküldtem Eszternek a "Ráchel perbeszáll Istennel" c. Stefan Zweig nvovellát, remélve, hogy neki is tetszik majd.
Berni visszahozta a lapmonitort, ami kellettÁron tervezett karácsonyi konfigurációjához.
Hazaindulás előtt még ebenéztünk M. Marikához, akinek a gépe döglődik, de ez várható volt és Bélával javasoltuk is neki, hogy eljött az idő a frissítésre, mert egy ilyen öreg gép már nem tud megbírkózni a Windpws 7-tel.

ügyvédnél

Reggel nagyon frissek voltunk, mert Bérczi Gábor azt ígérte, hogy már 1/4 9-re jön értem. Áronnal megbeszéltem, hogy nekem délelőtt dolgom van és ő egyedül marad itthon. Rövid eligazítás: a cserépkályhába nem gyújthat be és ha valamit melegíteni szeretne, azt sem a platnin, hanem csak a mikróban teheti meg. Egyébként pedig üljön le megírnia leckéit. Feri bácsit megkértem, hogy 10 óra körül nézzen át Áronhoz, hogy minden rendben van-e.
Gyorsan megreggeliztünk és én már az utcán vártam az autót. Az autó  egy gyönyörű Renault Latitude volt, főleg belül. Na jah, 11 millióért lehet is. Igaz, hogy Gábor 6,6-ért jutott hozzá mert bemutató autó volt. Nemsokára megérkeztünk, ahol már a teljes kompánia csak ránk várt. Ekkor átment a társalgás nyelve ügyvédi sallangokba. Délre visszaérkeztem a bázisra és azonnak  nekikezdtem az ebéd készítésének. Kirántottam a lazac szeleteket és készítettem hozzá egy tojásos galuskát fejes jégsalátával.
Délután backgammonoztunk és sakkoztunk.

00-ás Farina pizzaliszt

Reggel Áront elbúcsúztattam és egy gyors reggeli után nekikezdtem a rendezkedésnek.
Felhívtam K. Szilvit, hogy legalább legyen azzal tisztában, hogy amit és a Kókai ingatlanja kapcsán kavarok, az elsősorban az ő érdekeit szolgálja.
Ezzel kapcsolatban írtam egy levelet a Ferenczi tés Tsa Végrehajtó irodának, amit persze elfelejtettem feladni, de ami késik az nem múlik.
Tamás eljött a Navigon kütyüért, felfüggesztve az extrém digital-lal szembeni hadakozásomat.
Eszter váratlanul telefonált, hogy lehozná az új  a képeit, hogy megnézze mikét harmonizálnak a lakásunk színes falaival. Úgy tettem, mintha nem érteném, hogy ez részéről a nő közeledése, csak én nem vagyok erre vevő. Ettől függetlenül nagyon kedvesen fogadtam és főztem neki egy libanoni kávét.
Ebédre maradékokból állítottam össze egy menüt.
Utána elkezdtem csomagolni és mire Áron hazaérkezett már csak indulnunk kellett.
Kicsit késésben voltunk, ha oda akartam érni az olasz élelmiszer nagykerbe, mert szerettem volna venni 10 kg. 00-ás Farina pizzalisztet.  Szembemenni a dugóval rohantunk a Gyáli útra a 00-ás lisztért. Onnan még benéztünk a TESCO-ba, hogy magunknak vacsorára, meg a keddi pizzához minden meglegyen. Még a Kati néni rendelte tisztítószereket is megvettük, azután indulás Dömsödre.

Canon MP 495

Áron tudta, hogy a tegnap esti vizsgálat eredményével ma megyek a házi orvoshoz és szülői aggodalommal búcsúzott reggel: "Apa nagyon vigyázz magadra." Szerintem mindent vitt magával amit a mai "Csodák Palotája" látogatásra vinnie kellett.
Reggeli után elindítottam a nagymosást. Délelőtt valóban sok mindent intéztem. A házi orvos doktornő a tegnapi vizsgálat eredménye alapján adott egy beutalót a hematológiára. Utána mentem a patikába, hogy a Norcinak félretett szert átvegyem, de a patikában nem tudtak róla, Norci a telefont pedig nem vette fel.
Bementem a Budapest Bankba és ha már ott voltam a közelben, akkor megnézem miért állnak olyan sokan sorba az újonnan épült ALDI bejáratánál. Hát kiderült, hogy ma van az ünnepélyes megnyitó a sok akcióval és egyéb kedvezménnyel. Bent nagy tömeg és minden sarkon kedveskednek valamivel. Vettem néhány apróságot és közben megtetszett egy Canon MP495-ös nyomtató 10.000.-ért. Amúgy is fel kellett mennem az autóért, közben felhívtam Bélát, aki a típusszám alapján rögtön megnézte és az árak összehasonlítássa után azt mondta, hogy bőven megéri. Visszamentem és megvettem, amiből adtak még további 500.- engedményt.
Közben Norci hívott és tisztázódott, hogy nem a Gazdagréti téri patikában van félretéve a nevére a bogyó, hanem a Horváth Katinál. Rögtön odamentem és át is vettem a gyógyszert.
Itthon azután installáltam a nyomtatót, amiben még az a plussz is benne van, hogy wifi-n keresztül is hajlandó nyomtatni.

Angiológia

Reggel arra ébredtem, hogy Áron, annak ellenére, hogy este is kértem nézze át a táskáját órarend szerint, meg reggel is, mégis itthon felejtette a német könyvét. Mire bekaptam a maradék pizzát a kávéval már Tamás jött is értem és ő vitt a Rudasba.
Először bevittük Áron német könyvét. Éppen Judit néninek volt az órája, amikor odaértünk. Áron persze Judit néninek sem vallotta be, hogy nincs is könyve. Utána eszembe jutott, hogy vettem Tamásnak egy kis kakukkfüvet a patikában, így azután ezért még vissza kellett fordulnunk. Nem nagy probléma, mert Lacinak így is csak néhány percet kellett ránk várakoznia.
A Rudasban én nem nagyon merészkedtem se a gőzbe,se a jéghideg medencébe, gondoltam ezzel megvárom, hogy mint mond a doktor bácsi délután az angiológián. De lagalább jót beszélgettünk.
Utána megpróbáltam visszavetetni Tamás Navigonját, amelyik igaz, hogy hangutasításokat fogad el, de magyar nyelven még véletlenül sem. Első nekifutásra ez nem sikerült, de azért még próbálkozom.
Itthon csak annyi időm maradt, hogy bekapjam az utolsó tányér kocsonyát és már rohantam is az angiológiára. A doktor bácsi nem vígasztalt sok jó dologgal. Nagyon alaposan megvizsgált, megállapította azt amitől tartottam (trombózis a jobb karomban) és további alapos vizsgálatokat üzent a házi orvosnak.
Ha már arra jártam, akkor megvettem a Norciék karácsonyi ajándékát. (Egyelőre titok!)
Mire hazaértem Áron már fent volt Ilinél. Lejöttünk, átvettük a tegnap nem sikerült házi német szódolgozatot.
Vacsorára Ili adott egy kis rizses húst és utána lefekvés.

német gyakorlás

Sikerült megszereznem a csatornások telefonszámát és egy óra múlva már fel is hívtak, hogy megoldották a problémát, mert csak egy beállítást kellett átállítaniuk.
Gyorsan eőkészítettem a pizzát.
A német gyakorláson a fiúk olyan ricsajt csaptak, hogy képtelenség volt valamit is haladni. Áron különösen fegyelmezetlen volt ezért háromszor ki is kellett zavarnom a z óráról. Úgy tűnik a rosszasága ragályos volt, mert egyszer a Kamelt is ki kellett küldenem. A csúcs az volt, hogy amikor már javában pizzáztunk akkor csörgött a telefonom, de a zajtól azt sem hallottam, hogy ki keres és nekem kellett bemennem a szobába. A beszélgetés befejeztével visszatérve a könyhába, mondtam Áronnak, hogy a kiabálásától nem hallottam semmit a telefonban. "Miért nem hangosítottad fel?" volt a válasz. Az én válaszom pedig egy tasli volt, amitől egy kicsit megszeppent.
 A német és apizza után a fiúk még egy darabig játszottak. Maradt egy kis pizza, ezért no meg azért, hogy egy kicsit beszélgessünk, lehívtam Esztert.

Adriéknál

A délelőttöt a bányában töltöttem. Hazafele jövet vettem még egy tábla hungarocellt a Baumax-ban, majd kicseréltem a konyhában a régi és az új mikrót. Később lementem a doktornőhöz. Megmutattam a karom, elmondtam, neki, hogy nem javulnak a dolgok  és kértem egy beutalól az Angiológiára.

Délután ötre hazajött Áronés nem sokkal később megérkezett Eszter. Fura, hogy Eszterrel az angolozás valamiért mindig sejtelmes szókincsekre téved. Eszter is veszi a lapot, de még bizonytalan vagyok a dolgok jövőbeli kimenetelében.

Ahogy befejeződött az óra, kabátoltunk és mentünk Adriékhoz. A konyhájuk kicsi, a főzési kedvük nagy. Annyi kaját készítettek, mintha tíz vendéget vártak volna vacsorára. Adri is jól megtermett, Zsolti pedig kifejezetten kövér és ehhez képest Bogi lányuk egy törékeny angyalka testalkatú és állandóan mosolyog. Ha kér valamit, akkor jólnevelten kéri, de úgy ugrál, mintha a testbeszédével szeretne hangosan nyomatékot adni a kérésének. Egyszóval egy tünemény.

Volt tejfölös gombaleves, utána véres és májas hurka serpenyős krumplival és káposztával töltött uborkával, majd kétféle pizza. Olyan jól éreztük magunkat, hogy mire feleszméltem már majdnem fél tíz volt.

Örkény színház és kocsonya

A vasárnap délelőtt már kevésbé volt hektikus. Ebéd előtt átnéztünk Gabikáékhoz, akik konstatálták, hogy tegnap vendégeink voltak és azért nem is zavartak. Nekünk viszont már nagyon hiányoztak és ezért ott kávéztunk .
Szerény ebéd és lecke átnézés következett.
Viszonylag korán értünk Béláékhoz, de amint megmutatta az elkészült Blade-et, máris hívott Laci, hogy volna két jegy az Örkény Szinházba. Onnan felhívtam Esztert, hogy igyekszünk haza, készülődjön. Egy kicsit megrökönyödött azon, hogy meg sem kérdeztem van.e kedve velem színházba jönni, csak utasításokat adtam, hogy kb. negyed hétre legyen készen. Áronnal már hazafel menet megbeszéltem, hogy legkésőbb nyolrcra, fogat mosva feküdjön le és fél kilenckor oltsa el a villanyt.
Semmi perc alatt átöltöztem és két puszi Áronnak után indultunk. Már úgy nézett ki, hogy időben érkezünk, amikor egy csapdába szaladtam. Behajtottam a Petőfi Sándor utcába, ahola kocsik egyhelyben álltak. Nem lassan haladtak, mert digó volt, hanem álltak.
A darab nekem nagyon tetszett. Utána azt mondtam Laciéknak, ha én tudtam olyan rugalmas lenni, hoyg egy telefonra odakanyarítottam az életemet, akkor most őkmis legyenek ugyanolyan rugalmasak és a színház után jöjjenek fel egy tál kocsonyára. Ebben meg is állapodtunk és mindenki elindult. Laciéknak még meg kellett várniuk Tamás fiúkat. aki hozzánk szállította.
Laciék kíváncsian és jól érezték magukat, mert Esztert most látták először egy azstalnál.. A kocsonya mindeknkinek ízlett

S. Laciék Dömsödön.

Nagyok korán indultunk a piacra. Szinte semmit nem vettünk csak a mézes néninek vittünk üres üvegeket. A hentesnél viszont vettünk néhány körmöt és egy vekni burján kenyeret a kisboltban. Amikor hazaértünk nem is a reggelivel kezdtünk, hanem előbb feltettem a körömpörköltöt. Úgy számoltam, hogy mire megérkezik S. Laci és R. Tamás, addigra már kész lesz a kaja.
Áron elkészítette a házifeladát és megnyitottuk a feladat feletti vitát.

Szerencsémre Laciék még benéztek a kiskunlacházi cukrászdába, így ezzel is nyertem egy kis időt. Amikor megérkeztek azonnal elkezdtünk tálalni és nagy sikere volt a körömpörköltnek, burján kenyérrel és savanyúval.
R. Tamás részletesen előadta, milyen irányban változott meg az élete. Késő délutánig maradtak, de Áronnal együtt nagyon élveztük a társaságukat.

Nem kapott a 4. C. kedvezményt.

Reggel már-már úgy nézett ki, hogy Áron minden kérésmnek eleget tett, amikor még kiderült, hogy egy-két füzet nincs is bent a táskájában. Reggelire megettük az utsó Adri féle almás pitét. Az ajtóból még visszaszaladt, mert mára egy másik német könyvet is be kellett vinni a suliba.
Nagy nehezen bekapcsoltam a fűtést Dömsödön.
A Csodapalotából visszaírtak, hogy a 4.C.-nek nem tudtak kedvezményt adni, mert azt csak halmozottan fogyatékosgyerekeknek adnak.
A dömsödi fűtés bekapcsolásánál átmeneti nehézségeim támadtak, ugyanis az új telefonbeszélgetést rögzítő szoftver egyik kapcsolója pont a 3-as számjegyet takarja le és így nem tudom elküldeni a 311-es DTMF kódot.
A jobb könyököm alatt nem akar javulni ez a vérömleny és ahogy tapogatom, úgy érzem, hogy egy kissé gyulladt is. Próbálom borogatni, de ez mégsem megoldás.
Elkezdtem a bepakolást az autóba, hogy mire Áron megérkezik a suliból, máris indulhassunk. Sajnos csak 4 óra után tudtunk indulni és még a TESCO-t is útba kellett ejtenünk. Vettünk is finom kocsonyának valót, meg néhány apróságot.
Dömsödre érkezve azonnal feltettem a kocsonyát, hadd szóljon.

A Rudas megint jól esett

Reggel nagy harmóniában váltunk el, amire még utána is szívesen gondoltam, leszámítva azt, hogy Áron megint itthon felejtette az Üzenő füzetét és elfelejtett fogat mosni. Na csak várj, te csirkefogó, este lesz majd kapsz. Csak az a baj, hogy mire hazajön, addigra már teljesen elmegy a mérgem és annak örülök, hogy egyáltalán itthon van.

Éhgyomorral rohantam a laborba vérvételre, de mire végeztem, már majdnem kilukadt a gyomrom az éhségtől, ezért először is betértem a Fehérvári úti piacra és bekaptam egy májas hurkát mustárral és kenyérrel. Kávézni már nem mertem, mert attól tartottam, hogy akkor nem fogok odaérni a Rudasba 10-re. Minden klappolt, így én már 3/4-kor ott voltam, viszont Laci késett egy negyed órát. Kihasználtam az időt és a bűfében pótoltam a hiányzó reggeli kávémat.
Laci diktálta, hogy most a száraz gőzbe, most a jéghidegbe, utána a forróba, majd a langyosba és ott tudunk beszélgetni, Ez így ment négy-öt cikluson keresztűl.  Ilyen foltos könyökkel nem is gondoltam, hogy ez ilyen jól fog esni.

Hazaérve a kis kínaiban ebédeltem, majd az FHB-vel volt egy kis összetűzésem, mert az online banking nem vette be a jelszavamat, de érdekes módon azt a jelszót se, amit helyette pénzért adtak.

Elintéztem az új (használt) autó KGFB-jét és tisztáztam a Netriskkel, hogy miért is van nekem ugyanarra az autóra két biztosításom. Egy kicsit elkéstem az év utolsó ünnepi brush up-járól.

Itthon nyugodtan elő tudtam készülni Bence matekjára és a korrepetálás is jól ment.

Áronnal azt a falafelt vacsoráztuk, amit még Sawsan hozott Kedden.







Ma nagyon jó napom volt.

egy szerda

Mire felébredtem Áronnak már hűlt helye sem volt. Az íróasztali rendcsinálásból természetesen nem lett semmi, de lagalább megnéztem a Valami Amerika 2-őt mégegyszer..

Hatra jött Enikő a szokásos áztatni való bélyegeiért és hozott Áronnak Mikulásra egy macit, meg Bountit. Mi Áronnal lencsés rizst vacsoráztunk friss hagymával és tejföllel.

Este hét körül még lementem a háziorvosnőhöz, hogy megmutassam neki mi lett az elefántláb könyököm táján. Részben megnyugtatott, de azért adott egy labor beutalót, hogy holnap ott kezdjek protrombin kontrollon. Ha már ott voltam, akkor beoltattam magam influenza ellen is.

levél a fiamtól

Reggel Áron előbb bevonult a szobájába a mikulás csomaggal, majd szomorúan közölte, hogy nem ezt a zársasjátékot szerette volna. Megígértem neki, hogy ki fogom cseréltetni. Az én cipőmben is volt mikulás, de a cipő legmélyén volt a nagy ajándék, egy levél Árontól. A levél nagyon meghatott, mert őszinte volt és szinte alig volt benne helyesírási hiba.

"Kedves Apa!

Tudom, hogy nagyon nehéz a szíved, mert néha konfliktusaink
vannak, de tudd meg, hogy én is nagyon szomorú vagyok
és ha valaha megtudsz bocsátani akkor nagyon boldog leszek,
de addig is SZERETLEK!"

Ezt a levelet el fogom tenni a kincseim közé.
A reggel további része is jó volt, amit a búcsú puszinál szóvá is tett Áron.

Reggel próbáltuk folytatni Bélával a kütyü átparticionálását, de a siker elmaradt, így nem volt más hátra, mint visszatenni az eredeti ROM-ot

11-kor a CITIbankban volt egy rövid megbeszélésem, ami után úgy terveztük S. Lacival, gogy elmegyünk egy órácskára a Rudasba, de rám telefonált, hogy ma nem mehetünk be, mert női nap van.

Jobb is, hogy nem mentünk, mert, akkor nagyon szoros lett volna a napom. Gyorsan elkészítettem a pizzát és négyre vártam a fiúkat. Öten jöttek és jó volt a német gyakorlás. Betettük a pizzát sülni, de még tzálalás előtt beavattam őket a Fibonacci sor rejtelmeibe és ezzel kapcsolatban megtanítottam őket a NIMM játékra.

Estére Áront Ilihez pateroltam albérletbe, én pedig elmentem S. Laciékkal az ÚJ SZÍNHÁZ-ba megnézni a Menzel rendezte: Még egyszer hátúlról c. darabot. Még útközben a színház felé találkoztam P. Annával. Megállapítottuk, hogy milyen kár, hogy már régen nem jött össze a csapat.


Laciék elvittek a 8-as buszig, így már 11 körül hazaértem.

Mikulás

Hétköznap majdnem minden reggel történik valami amin összeütközünk. Ma például már teljesen felöltözött a fiú, amikor kerestem, hogy hova dobálta el a tegnap levetett szennyes fehérneműit. Végül kiderült, hogy nem is vett fel tiszta trikót, alsónadrágot és tiszta zoknit. Az már csak hab a tortán, hogy erre a tegnapi famászásnál használt hosszúnadrágot vette fel. Na ezen kicsit begurultam és megint tartottam egy táskaellenőrzést. Ez sem lett sokkal felemelőbb számomra. Hiába nagy és önálló már a fiam és már önállóan fel tud öltözni, ahhoz még kicsi és önállótlan, hogy egyedül ölözzön fel.

Csak rövid ideig élvezhettem a bánya levegőjét, mert jöttek értem és elvittek valahova a világ végére, hogy ügyvédi segítséggel kössünk egy megállapodást a kölcsön fedezeteként leterhelt ingatlanok felszabadításáról.
Ebéd már ismét a bányában és Áronnak vettem egy gombapörköltet nokedlivel.

Amikor Áron hazajött nagyon mintaszerűen viselkedett, mert tudta, hogy reggel rossz fát tett a tűzre. Kirámolta a mosogatógépet és szótlanul nézte, ahogy Emővel angolozunk. Lement a MATCH-ba tejfölért és felment Ilihez és kis láboskájában kegyelmeséktől elhozta a vacsoránkat. Leila kedvencét, lencsés rizst vacsoráztuk újhagymával és tejföllel. Nagyon finom volt.

Áron közölte, hogy nem csupán a saját cipőjét pucolta ki, hanem az én félciőmet is, sőt már jelentette, hogy az én cipőmbe már tett is valamit a mikulás, nézzem meg. Kitérő választ adtam, miszerint a Mikulást csak reggel szokták megnézni. Ezek után már csak az iránt érdeklődött, hogy éjfél előtt vagy utána szokott jönni a mikulás.

Este megjött Szilvia, akinek beszámoltam az ügyvédnél tett látogatásról. Amikor Áron már mélyen szuszogott, betettem a cipőjébe a mikulás csomagot.
Késő éjszakáig próbáltam Béla segítségével az androidos kütyü újraparticionálását, de nem sikerült.

tavaszias az idő

Ami a vasárnapot illeti, teljesen pihenő nap. Áron még 9-kor sem szólalt meg, hogy most már készül éhenhalni. Nagy nehezen lekászálódtam és elkészítettem mindkettőnknek a reggelit. Már majdnem befejeztük a reggelizést, amikor megjelent a TV szerelő. Közölte, hogy a "Mindig TV" jele itt Dömsödön olyan gyenge, hogy a hét ingyenes földfelszini digitális adás, inkább reklám célokat, mint valódi TV-zést szolgál.

Az idő a kertben napsütéses és meleg volt.
Az ebéd olyan címen maradt ki az életünkből, hogy a reggeli későn lett kész, viszont bőséges volt.
Befejeztem a három kis ablaknak a szilikonozását az északi falon és remélem, hogy ezzel már majdnem teljesen befejezettnek nyílváníthatom a hőszigetelési projektet.

Ebéd helyett áthívtuk M. Marikát egy kis almaszedésre. Áron felmászott a fára és néha megrázta az ágakat, mi meg a földröl kapkodtuk a frissen lehullott gyönyörű almákat. Elvitte Áron kedvenc meleg nadrágját, hogy a térdmagasságban keletkezett szakadást kijavítsa.

Feri bácsi visszahozta a kocsonyás tányérokat és az egyikben hozott egy rúd almásrétest. Adriéknak is szedtünk egy zacskó almát és azt az influenzás család gyógyulására vittük, míg a két tál kocsonyát Adri születésnapjára. A dolgokat csak puszik nélkül, kinyújtott karral adtuk át, mivel az egész család influenzás volt.
A sittes kupac megint csökkent egy kicsit, mert Adriéknál is kiettünk belőle egy keveset.
Útbaejtettük a TESCO-t már csak azért is, hogy kiszagoljam, mit szeretne a fiú kapni Mikulásra.

Itthon először kipakoltuk a csomagtartó felét, majd az ebédet bepótlandó, beültünk a Rustico Pizza Ristorante nevű étkezési intézménybe. Úgy kértük a maxi pizzát, hogy az egyik fele Ananászos, a másik meg Frutti di Mare-s legyen. Egy búzasörrel, egy gyömbérrel és borravalóval együtt 2500.- at perkáltunk, ami ahhoz képest, hogy én képtelen lennék ilyen finom pizzát sütni, nem is volt drága.

Felvittünk Ilinek is két tányér kocsonyát, amit a szemünk láttára olyan jóízűen falatozott be, hogy szinte én is kedvet kaptam, hogy az utolsó tányérnyit bekapjam.

Áron kérte, hogy nyolcig ne adjak parancsokat, de fél kilenc után már elkezdtem türelmetlenkedni, hogy szálljon ki a fürdőkádból, nézze át az iskolatáskáját és feküdjön le.
Áron kérte, hogy nyolcig ne adjak parancsokat, de fél kilenc után már elkezdtem türelmetlenkedni, hogy szálljon ki a fürdőkádból, nézze át az iskolatáskáját és feküdjön le.

finom a kocsonya

Határozottan tél van. Hideg és nyirkos az idő. Úgy döntöttünk, hogy bár csak tojásra van szükség, mégis előbb kimegyünk a piacra. Végül vettünk hordós káposztát, meg piros paprikát is. Közös a reggeli, de mást eszik Áron és mást én. Már alig vártam, hogy megvizsgáljam, milyen lett a kocsonya. Egy tányérral be is küldtem reggelire. Áron nem tudott betelni a bundáskenyerével és a hozzátartozó háziszalámi, kolbásszal és egyebekkel.
Reggeli után Áron folytatta az új könyve olvasását magam pedig nekiláttam a zöldséges csirkeleves készítésének.

Zoli bácsival szolidan bepakoltunk a kuka aljára megint egy adag sittet, de nagyon lassan fogy, pedig jó lenne ha tavasszal már nem csúfolkodna a kert elején ez a nagy kupac.

Begyujtottunk a cserépkályhába, de kint már olyan hideg volt, hogy nem kellett a kéményt külön előmelegíteni.
Az ebéd vagy túl koránra lett készen vagy csak megszokásból Áron bele se kóstólt. Az volt a véleménye, hogy a zöldségek, így megfőzve már nem is tartalmazzák azokat a vitaminokat, amik eredetileg benne voltak. Amúgy pedig érvényesíteni próbálta az akaratát és kivett a hűtőszekrényből egy nyers sárgarépát és azt kezdte majszolni. Természetesen nem eröltettem a főzött levest.

Délután megtanítottam a NIM játékra és ezzel kapcsolatban a Fibonacci sorarozat, aminek ismeretében könnyű kialakítani egy nyerő stratégiát a NIM-ben. Ha már megismerkedtünk a Fibonacci sorral, akkor megnéztük az Interneten, hogy a minket körülvevő világban mik azok, amik Fibonacci szerint alakulnak. Nagyon tetszett Áronnak, hogy még a napraforgók is úgy nővesztik a magjaikat, mintha Fibonacci dirigálná őket.
Norci a Facebookon közzétette a hírt: LÁNY! Ennek azután mindenki örült, én is persze, de azt hiszem, hogy fiúnak ugyanúgy örültem volna.

Átjött Feri bácsi, akivel küldtem két tányér kocsonyát Gabikának és neki, Rokkónak pedig egy nagy adag csontot.
Délután Áron először a német gyakorlatokat nézte át a notebookon, majd valamilyen játékot játszott rajta. Zoli bácsi megint szedett egy nagy zacskó diót. El is kezdtem törni és még az is lehet, hogy az angol brushup Christmas bulijára készítek nekik egy diótortát, hadd tudják meg, mi az igazi

Közben én leáztattam egy adag bélyeget  és újabb kisérletet téve feltálaltam vacsorára is a csirkelevest. Ez alkalommal Áron is megette.

Táskarend

Mindig jó érzéssel tölt el ha körülöttem akár milyen kis lépésekkel, de rendeződnek a dolgok, mint ahogy egészen a pánikigvagyok képes eljutni, ha felhalmozódnak a restanciáim. Ilyenkor sose tudom eldönteni, hogy kevés energiát fordítok-e a dologaim rendben tartására vagy túl sok mindent vállalok és azért van a rumli körülöttem.
Reggel megint összebalhéztam Áronnal. Este hiába kérdeztem többször is, hogy "mindent bepakoltál honapra a táskádba?", "Rend van a táskádban?", "Minden rendben van a tolltartódban?" Ezt reggel is elismételgettem néhányszor, de nem bíztam benne, hogy a bólogatás azt jelenti, hogy minden OK. "Mutasd a táskádat, meg szeretném nézni, hogy mi van benne." Szörnyű látvány fogadott, le sem tudnám írni. Azt mondtam, ilyen táskával nem mehet az iskolába. Ezen azután kitört a balhé.
A délelőttöt elszöszmötöltem a konyhában és az íróasztalomnál. Közben elindítottam a nagymosást.
Délben elindultam a Déli Pályaudvari metró állomásra, hogy a javaslatunkhoz az időadatokat stopperrel lemérjem. Hazafele menet beugrottam a kis kínaiba egy kisadag szecsuáni csirkéért és otthon a tegnapi rizs maradékával azt ebédeltem.
Délután kiteregettem és pontosítottam a BKV-nak szánt levelünket. Mire Áron hazaérkezett, már csak alá kellett neki is írnia és vihettük a postára.
Mindent gyorsan bepakoltunk az autóba és már indultunk is. Megállók nélkül, de már sötétben értünk Dömsödre. Csak egy fél kiló burján kenyérért álltunk meg a kis boltnál. A bázison jó meleg fogadott minket. 
Áron halasztást kért a lecke kezdésére én pedig feltettem a kocsonyát főni. Vacsorára melegszendvicseket készítettem és utána szabad foglalkozás. Áron a leckéjét készítette én pedig a blogomat írtam.  Még leckeírás közben is figyelmességgel kedveskedett: "Apuci meg ne fázz nekem" - mondta  - és betakarta a zsámolyra feltett lábamat.
Amire elkészült a lecke, addigra a kocsonya is megfőtt. Kiporcióztam az istállóba, átnéztük a leckét és Áron rávett, hogy nézzek meg vele egy rajzfilmet a youtube-on. Egy darabig kitartottam, de azután feladtam.
Áron aggódva hívta fel a nagyit a mobilján, mert azt mondta, hogy két hétre bevonul az Irgalmasokhoz a kórházba, de azután kiderült, hogy a hétvégére szabadságot kért és hazament.

Okmányiroda

Reggel hallgatólagosan Áronra bíztam, hogy megy-e iskolába vagy sem. Tapintással úgy éreztem, hogy nincs hőemelkedése, de azért nagyon odafigyeltem, hogy van-e levertsége és milyen az étvágya. Reggelire készítettem neki egy melegszendvicset kaukázusi kefírrel és kikészítettem néhány cikk finom dömsödi almát és egy kávéskanálnyi citromos, mézes céklasűrítményt.
Az erkélyről integetve, örömmel nyugtáztam, hogy Áron a dögnehéz iskolatáskáját a beépített görgőin húzza.
Kényelmesen megreggelizve hozzákezdtem a felhalmozódott teendőimhez. Két hónapi várakozás után megérkezett az ellopott autónkról a nyomozást megszüntető rendőrségi határozat. Mostantól kezdődhet a harc a biztosítóval.
Azzal kezdtem, hogy az Okmányirodában kivonattam a forgalomból az ellopott autót. Ráadásul még a kivonásért is illetéket kell fizetni. A jövő nekem azt sugalljat, hogy mérni fogják a légzésszámot és minden levegővételért kell majd száz forintot fizetni. Ha egy levegővétel kimarad, azért majd csak ötvenet.
Utána hazarohantam és bekaptam egy lazacos almás-hagymás ebédet és már indultam is angolra.
Jó volt a társaság. Laura hozott a saját szülinapjára egy csomó Bauntit és Mars szeletet.
Nem sokkal öt után értem haza. Enikő csak később jött a bélyegekért.

Bence pontosan fél hatra érkezett. Azokat a feledatokat, amiket legutóbb adtam neki nem készítette el, de az óra jó volt. Áron óra közben érkezett meg, de a szobáját sem egy, sem két óra alatt nem sikerült rendbehoznia. Igaz, hogy közben megfürdött, de szerintem az is csak inkább lego hajóúsztatás volt, mint fürdés.
Vacsorára sült lazacot tálaltam majonézes rizzsel. Csak nyolc óra után jutottunk el oda, hogy megnézzem az üzenő füzetét, a tájékoztatót, a leckefüzetét és a leckét.

elefántláb

Hatkor csörgött Áron által beállított ébresztő, amitől én fel is ébredtem és nem tudtam tovább aludni, de ő elzárta az ébresztőt és nyugodtan aludt tovább. 3/4 7-kor azután szóltam, hogy keljen fel és fejezze be a báránykákat.
Reggel megdöbbenve tapasztaltam, hogy a jobb könyökömön egy fél zsemle nagyságú daganat keletkezett.  Emlékeim szerint létezik egy elefántláb nevű betegség. Elhatároztam, hogy ezt meg fogom mutatni egy orvosnak.
Áron nagyon elhúzta az időt a báránykák készítésének a befejezésével. Már-már úgy nézett ki, hogy el fog késni, amikor én is gyorsan felöltöztem és felajánlottam, hogy beviszem autóval. Már lent voltam az autónál, amikor megérkezett télikabát nélkül, de ekkor már csak 3 parc volt 8-ig és én mondtam, hogy most már ne menjen vissza, mert akkor tuti, hogy elkésünk, ugorjon be az autóba és majd én leviszem a télikabátját később a suliba. Pontban nyolckor szállt ki a suli előtt az autóból és rohant be, amit Ági néni később úgy érzékelt, hogy nyolc percet késett. Még az autóban odaadtam neki a 190.- forintot, hogy délelőtt vegye meg a szemben lévő papírüzletben a kék kartont.

Az ajánlott levél, amit a postán kellett átvennem nem kecsegtetett jó hírrel. Amiért két hete, vasárnap este az M0-ásról nem a Budapest felé tartó lehajtón jöttem le, hanem a Győr felé vezetőn, hoába fordultam meg az első leágazásnál, autópálya matrica híjján megbüntettek 13.750.- forint pótdíjra és a levélben meg is fenyegettek, hogy amennyiben 15 napon belül nem fizetem be, úgy ennek mértéke 68.750.- forintra fog emelkedni. Csupa öröm az élet.

Már éppen elindultam Áron télikabátjával a suliba, amikor ÍÁgi néni felhívott, hogy hogyan engedhettem el a fiút egy szál pulloverben az iskolába és miért jött a fiú karton nélkül és miért késett 8 percet. Szerencsére mondhattam, hogy egy perc múlva ott vagyok a télikabáttal, amiért azért nem szaladt vissza, hogy reggel ne késsünk el.

Délelőtt Laci elhívott a Rudas gőzbe. Minden medence váltás előtt megkérdeztem, hogy az én elefántláb könyökömmel nekem szabad-e olyan jéghideg vagy olyan forró vízbe mennem. Utána Laci meghívott ebédelni a FOR SALE-be. Tamás vitt minket oda autóval, Két adag Jókai bablevest és egy adag tatár beefsteak-et ettünk hárman és nagyon jól laktunk vele.

Áron úgy érkezett haza, hogy megméri a lázát, mert izzad és közben fázik. Amíg mi angoloztunk, addig Áron készített citromos mézes teát. Befejeztem Emővel az angolozást sé a fiúnak azonnal adtam vacsorát és ágyba dugtam.

24 bárányka

Még ágyban voltam, amikor még egyszer köszöntöttem az éppen ma tíz éves fiamat. Áron időben indult el, de én csak 10-kor kezdtem el reggelizni. Közben rendbehoztam a TV programozását, legalább is ami a programok szerkesztését illeti. Meg kellett állapítsam, hogy nagyon sokat tud a TV. Milyen kár, hogy alig van benne mit nézni.

Egy órával később már Ellinél landoltam. Belenéztem az új számítógépébe és két problémát megoldva szálltam ki a géből. Elli rendbetett és már indulhattam is a TESCO-ba.

Mindent megvettem volna, ha a kütyümben megtalálom, hogy miket írtam fel, el ne felejtsem megvenni. Kicsit késve érkeztem haza ahhoz, hogy a pizza tészta még a kelesztő tálban volt és csak háromig érek rá, mert akkor jön Bence, hogy matekozzunk. Bencében, mintha megmozdult volna valami, de még most is sok területen bizonytalan. Az egyik iskolai fekladat megoldásában lebukott, hogy azt lemásolta valakiről, mert a közbülső hibás sorok ellenére a végeredmény jó lett.

Négyre már megérkeztek a terroristák, hogy németezzünk és lássuk a pizzát. Az első dolguk az volt, hgy csapatostúl lementek az egyik osztálytársukat, Olivért megkeresni, ez nekem jól jött mert be tudtam fejezni a pizza feldíszítését, viszont a foglalkozás kezdése majdnem egy fél órát csúszott.

A figlakozáson sokat kellett az öt fiút - főleg Áront - fegyelmezni, de a pizza nagy sikert aratott. Este csak véletlenül tudtam meg, hogy holnapra Áronnak el kellene készítenie 24 báránykát, mihez a múlt hét végén megvettük a gyufaskatulyákat és a vattát. 16-tal még este sikerült elkészülnie, de mondta, hogy nyolckor már le kell feküdnie, majd reggel  felkel korábban és akkor folytatja. Azt is csak most tudtam meg, hogy holnapra mindenkinek be kell vinnie egy lap kék kartonpapírt.

Egymással konfliktusba kerültünk. Én azt kértem, hogy próbáljon jobban megfelelkni az iskolai elvárásoknak, ő pedig azt kérdezte, hogy ő miért nem járhat egy olyan iskolába, ahol nem ilyen szigorúak és csak arra kell figyelnie, hogy amit tanulnak, abból okosodjon. Megígéetem, hogy majd körülnézek, hogy milyen lehetőségei vannak a továbbiakra nézve.

disznótoros S. Laciéknál

Az már nem is hír, hogy Áron egyedül megy az iskolába. A hír csak az, hogy ma nem késett el. Kényelmesen megreggeliztem és elvitem az autót a mosodába. Ha meggondolom, hogy (nálam) kb. egy hónapos az autó, és most mossa le a gép először, akkor nem túl sűrűn mosatom . Megint beleütköztem abba a technikai problémába, hogy nem tudtam, miként kell az elektronikus kéziféket kiengedni, ha leállítom a motort. Pedig a mosó vonszolójának szüksége lenne arr, hogy az autó gurulni tudjon. A kezelési utasítás természetesen egy szót sem említ erről. Az ellopott autóban maradt egy kezelési könyv, amelyik he nem is jól, de legalább tett erről említést, hogy ha erre szükség van, akkor miként kell eljárni. Abba kézzel be is írtam a helyes eljárást, de ki emlékszik már arra. Nagyon szép lett.

Mint minden hétfőn, ma is a bányában kezdtem. Rövid bent tartózkodásom alatt mindkét igazgatóval volt alkalmam konzultálni a cég jövőjét illetően.

Délután lazítottam és elkezdtem  az új TV beprogramozását. Egyelőre automata keresési módban hagytam, hogy az állomásokat rögzítse. Ebből azután az lett, hogy a tíz állomás közül csak ötöt talált meg és az egyik abból is rossz minőségben (szellemképesen) jött be.

Tamással abban állapodtunk meg, hogy 1/2 7-re jön értem, de közbejött neki egy "levél", amit még sürgősen el kellett olvasnia és meg kellett válaszolnia, ezért csak 3/4-re ért ide. Áron közben felment Ilihez, azzal, hogy reggel időben lejön és tesz egy utolsó ellenőrzést az iskolatáskájában.

Kicsit késve érkeztünk S. Laciékhoz, de ettől ugyanolyan kedvesen fogadtak, mintha pontosak lettünk volna. Vittünk egy übeg vörös bort és egy kiló dömsödi almát.

Fruzsi nagyon finom disznótorossal fogadott és csak fél tízkor hagytuk el a terepet.

"és beszéld el fiadnak..."

Ma nem kellett a piacra rohannunk, így lustálkodhattunk egy kicsit tovább. Áron a számítógép előtt kezdte a napot, amíg én készítettem a reggelit. Egy nagy kosár almát sikerült még megmenekítenünk a téli fagy elől. Úgy tettük a kosárba, hogy minden sor alma után ráterítettünk egy újságpapírt és mindezt a gardrob szekrénybe tettük, ahol majdnem nulla a fűtés. Még délelőtt telefonált Tamás, hogy van-e kedvünk egy igazi idegenvezetésen résztvenni a VII. kerület zsidónegyedében. Áronnal megbeszéltem, hogy 12-kor indulunk és Samót is megpróbáljuk odahívni. Nem sokkal 1 óra után leparkoltunk a Madách téren és csatlakoztunk a Kazinczy utcában gyülekező csoporthoz. A csoportot Tamás egyik Zoli nevű barátja vezette és csak ahideg idő volt az ami ellenünk dolgozott, mert maga a túra nagyon érdekes volt. Zoli minden olyan érdekes házba bevitt minket, aminek nyitva volt a kapuja, de mint mondta, ha nem lett volna nyitva, ő akkor is bejutott volna, mert a kapukódokat ismerte. Olyan helyeken jártunk, amiért a küldöldiek távolról, néha a tengeren túlról érkeznek ide, hogy megnézzék és mi, aki ebben a városban élünk, még nem láttuk. Ilyen volt például a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belsője. Áronnak a legközelebbi zsidó rokona csak a drága Róza volt, mégis fontosnak tartom, hogy tudjon valamit arról, hogy honnan származik és az ősöknek milyen hagyományaik voltak. "és beszéld el a fiadnak...." A séta közben Áron megkívánt egy kürtős kalácsot, én pedig egy fokhagymás tejfölös lángost.
Eljövet, felhívtuk Samót és megbeszéltünk vele egy talkozót a Moszkván. Onnan hazaautózva itthon a legó kalóz hajóval játszottak.
Fél hét után Samó egyedül ment (139-es, 21-es autóbusszal) haza.
Áron bepakolt az új iskolatáskájába, majd megnézett egy kalózhajós DVD-t.

Szerencsére a szülinapi buli romjainak a nagy részét már tegnap este eltakarítottam, így mára csak annyira kellett szalonképessé tennem a konyhát, hogy ha Kati néni utólagos simításokat akar végezni a lakásban, akkor nehogy kiforduljon. Bekapcsoltam a dömsödi fűtést, ami nem sikerült elsőre, mert lehet, hogy a GSM Pager valamiért rosszalkodik.
Gyorsan bepakoltunk minden szükségest az autóba és indultunk rövidre tervezett weekend-ünkre. Útközben belekóstóltunk a gázolaj  csúcson járó árába. Egy tankolás manapság 20.000.- forint billiger als ein Schachtel Zündholz mondja gúnyosan a német.
Mielőtt a bázisra mentünk volna, azért érintettük a piacot és vettünk disznótoros májashurkát, tojást és fokhagymát. Megérkezésünkkor Zoli bácsi segített bevinni a nem csak dög nehéz, de rossz fogású TV-t, és bár ment a fűtés, de hogy ne kelljen a kazánnak szenvednie begyújtottunk a cserépkályhába. Nekikezdtem az ebédkészítésnek. Amíg az egyik serpenyőben a hurka sült, addig a másikban a felcikkezett alma és a felvágott hagyma párolódott. Áron amúgy is nehezen hagyta abba legó hajójával való játékot, a hagymás alma pedig, mint cikizte, nem tartozik a kedvencei közé.
Ebéd után áthívtuk Gabikáékat egy kávéra, majd feltettem a körömpörköltöt főni, hogy Áronnak is a kedvébe járjak. Négy óra után át is mentem Gabikáékhoz, hogy megnézzem a Forma1 időmérőjét. Áron szívesebben maradt otthon és őrizte a körömpörköltöt.
Visszajövet vacsora és lefekvés.

Áron 10. szülinapi bulija

Reggel nagy balhé alakult ki. A kérdésemre: "Áron az uiskolatáskád rendben be van pakolva?" Határozott "igen" vásasza ellenére azt javasoltam, hogy közösen nézzük meg mégegyszer. Az eredmény elképesztő volt. Összegyűrt fűzetek, Fedél és hátlap nélküli tankönyvek közepette sehol nem találta a tolltartóját. Nagyon haragudtam és összecsomagoltam a fiút és bevittem autóval. Úgy adtam le Áginéninek, hogy rögtön felszólította Áront, kezdje el keresni a tolltartóját. Keresse az osztályban és a napközi teremben. Mindeztt nem tudtam megvárni és csak annyiban maradtam Áronnal, hogy legkésőbb félötre érjen haza.
Elindultam az Auchanba. Megvettem a mától akciós 32"-os LCD TV-t Furcsa módon nem fogadták el a hitelkérelmemet, mondván "nincs vezetékes telefonom". Ez számomra teljesen érthetetlen, amikor tudom, hogy a technika fejlődése arra halad, hogy már mobiltelefon se legyen, csupán egy Bluetooth füles és akkor még feltételként ragaszkodnak a vezetékes telefonhoz. Nem mérgelődtem, hanem mélyebben belenyúlta a zsebembe és kifizettem kp.
Koncentráltam a délutáni születésnapi bulira és megpróbáltam mindent megvásárolni, ami még hiányozhat este. Felhívtam Nóra nagyit, hogy neki tudok-e még segíteni a bevásárlásban, de csak üzenetrögzítővel sikerült beszélnem.
Katika már javában takarított, amikor hazaértem, így nem volt más dolgom, mint hogy elkezdjem a szendvicsek készítését. Pistabácsit megkértem, hogy segítsen levinni a régi TV-t az autóba. Az újat már egyedül is fel tudtam volna hozni, mert az nics 10 kg.
Semmi perc alatt összeszereltem a TV-t és mire Katika végzett a takarítással, addigra már csak a tálalás volt hátra. Amikor kifogytam a tálakból Ilitől kértem egyet. Még megpróbáltam magam az ünnephez méltó öltözetbe tenni és vártam a 20-30 főre tervezett ünneplő sereget.
Áron és Kamel egyszerre érkeztek a suliból. Nem sokkal később elkezdtek csordogálni a vendégek is. Megjött Nóra nagyi és nagy dobozban hozta Áronnak a Lego kalózhajó ajándékot. Norciék almatortával érkeztek és a fiúk azonnal játszani kezdtek.A szendvicsekről kiderült, mindenki a szardiniásat preferálja. Megjöttek Iliék és olyan DVD-t hoztak ajándékba, ami passzolt a kalóz vitorláshajóhoz. Zsolt csak Zsófival jött, Mercit és Mártont otthonhagyták. Amikor nagyjából összeállt az ünneplősereg, akkor elkezdődött a ceremónia. Áron elfújta a diótorta gyertyáit és ömlöttek az ajándékok. Áron szinte mindegyiknél felvisított, de a legjobban a lego vitorlás kalózhajónak örült.
A felnőttek eszegettek, iszogattak és csevegtek, a gyerekek pedig klikkekben játszottak, egészen addig, amíg  Ádám be nem indította a SET nevű kártyajátékot.
Nóra nagyi csak követte az eseményeket és közben ismét konstatáltam, hogy miként romlik az emlékező tehetsége. A dió torta például már 4-5 éve Áron születésnapjának a fénypontja, de ő erre nem emlékezett, hogy ilyet evett volna.
A felnőttek a konyhában trécseltek és eszegettek, míg a gyerekek a szobákban játszottak és csak akkor jöttek ki, amikor megéheztek, megszomjaztak.

VIP rendezvény

Áron csak egy ici-picit igyekezett gyorsabban reggel, mint tegnap. Amikor 3/4 8-kor elindult, nagy levegőt vettem, remélem, hogy nem fog elkésni. Csak egy banánt vitt magával, de mint mondta majd a suliban pótolja.
Kényelmesen megreggeliztem és utána nekiláttam a híres szülinapi diótorta elkészítésének. Viki hiába írta annak idején, hogy csak akkor kezdjek neki, ha rá tudok szánni egy órát, mert ez nekem két órába telt. Fő az, hogy most már készen hever a hűtőszekrényben.

Ebédre lazacsültet készítettem magamnak hagymás almával.

Délután már elkezdtem készülődni a VIP rendezvényre. Ilivel megbeszéltem, hogy mivel nem tudom hány óráig tart a buli, Áron aludjon ott és reggel hét után nem sokkal jelenjen meg, hogy mindent leellenőrizhessek.
Piroska SMS-ezett, hogy nem tud velem tartani, szabad vagyok.
Maga a rendezvény közepes volt. Találkoztam Sz. Lajossal és Évával, valamint S. Laci utódjával a Malév-nél. A kaja minőség és a tálalás módja kifogástalan, a választékok száma végigehetetlen volt.

lezárták a nyomozást

Reggel lassan ment a készülődés és szerintem Áron csak az utolsó pillanatban fog betoppanni az osztályba. Reggeli után telefonálgatással kezdtem a napot. Először Nóra nagyit hívtam fel, akinek sajnos már nem tökéletes az emlékező tehetsége és harmadszor meséli el teljes terjedelmében és részleteiben a Puskás Ferencről megjelent újságcikk visszásságait. Búcsúzóúl még elmondta, hogy a térdfájdalmai miatt hétfőn két hétre be fog vonulni az "Irgalmasok" kórházba.
A BRFK november 4-én pozitív eredmény nélkül lezárta az ellopott autónkkal kapcsolatos nyomozást, de az erről szóló értesítést, a sok ügy miatt még nem tudták elküldeni.
Szilvia napok óta nem hív vissza, pedig azt kérte, hogy a végrehajtási ügyében legyek segítőkész.
A hétfői beszélőn összefutottam Krisztinával, akinek megígértem, hogy hamarosan elküldöm neki az ígért közlekedés szervezési anyagot. Ezt most megtettem.
Ebédre megsütöttem három szelet lazacot benne a gerinccel. Azt láttam, hogy a TESCO észbekapott és felemelte az árát kilónként 149.- forintról 529.- Ft/kg-ra. Ha még arra is rájönnek, hogy a lazac íze  a gerinc mellett a legízletesebb, akkor még ennek az árnak a tízszerese is várható.
Áron ötre, Bence fél hatra érkezett. Először Áron Üzenő füzete, Tájékoztatója, Leckefüzete volt a program. Áron csak jó híreket hozott. Áron azt is kibulizta, hogy amíg tart a matek korrepetálás, addig számítógépezhessen.
Utána megvacsoráztunk. Áron a spenótot választotta keménytojással, így a krunplistészta nekem maradt.
Elli megkapta az új gépét és mindent össze tudott telefonos távirányítással dugdosni.

krákog a fiú

Reggel még vitatott volt, hogy Áron menjen-e iskolába, mert egy kicsit köhögött és érezni lehetett, hogy a torka sérült, vagy inkább pihenjen egy napot itthon. Én azon a véleményen voltam, ha nincs hőemelkedése, akkor menjen. Bekészítettem a fogmosó pohár mellé egy kis langyos Phlogosolos gargalizálót. Főztem neki egy kakukkfű teát mézzel és belediktáltam egy kávéskanál mézes citromos céklareszeléket. Kértem, hogy engedje meg, hogy ma kivételesen autóval vihessem az iskolába. Még az utolsó pillanatban elkértem a Tájékoztatóját és amikor azt mondta, hogy Ági néni beszedte, akkor csak az elveim akadályoztak meg abban, hogy le ne keverjek egy nagy pofont. Kiborítottuk a táskát, belelapoztam a Tájékoztatóba és 29 (azaz Huszonkilenc) bejegyzést kellett aláírnom. Csak annyit mondtam, hogy szeretném, ha ez mégegyszer nem fordulna elő. A suliban Ági nénit megkértem, ha nagyon csípős az idő, akkor a szünetekben Áronnak ne kelljen ma kimennie az udvarra.

Nagyon sűrű volt a napom. Először is tettem még egy kőrt a TESCO-ban. Remélem, hogy most már semmi nem marad ki a péntekre való bevásárolni valók közül.

Ahhoz, hogy Szilviának segíteni tudjak, felhívtam a végrehajtó ügyvédi irodát. Az ügy nem sokat haladt előre és tanácsokat is csak szűkmarkúan tudtak adni.

Nekikezdtem a pizza meggyúrásának és feldíszítésének.

A fiúk kis késésssel négy óra körül érkeztek, és mivel holnap Környezetismeretekből fognak felmérőt írni németül, ezért a szótanulási versenyt a gyümölcsök, zöldségek témaköréből tartottuk. A hagyomány szerint Csanád lett az első, Áron a második és Kamel a harmadik. Ahogy Áron megjegyezte, igaz, hogy csak hárman indultak, de  mind a hárman dobogós helyen végeztek. A fiúk szerint minden idők legfinomabb pizzáját sikerült elkészítenem. Ilit is meghívtuk egy szeletre.

Fogadóóra

Éjjel felébredtem, mert Áron köhögött és egy darabig nem is tudtam elaludni, mert azon gondolkoztam, hogy megfázott-e vagy csak az az oka, hogy visszatértünk a szmogos Budapestre. Reggel viszont még mélyen aludtam, amikor Áron már búcsúzott és csak annyit tudtam knyögni, hogy a gyufaskatulyákat és a vattát se felejtse el bevinni a suliba. Rövid reggeli után elindultam a bányába.
Elindulás után az első dolgom az volt, hogy bedobjam a postaládába az elkészült meghívókat. Utána felvettem a huzika mintának leadott kulcsait, amihez még a nagykerben sem tudtak nyerskulcsokat adni.
A bányában csak rövid ideig tudtam érdemi munkával foglalkozni, de ez még a vezérigazgatót sem zavarta, csak ebéd közben üdvözölt és már ment is tovább.

Belátogattam a Decathlonba, ahol szomorúan tapasztaltam, hogy a tél előtti használt síléc vásár lezárult, se venni, se eladni nem lehet már semmit. Azért egy közepes gördeszka megtetszett és gyorsan, mielőtt még meggondolnám meg is vettem Áronak. Utána a TESCO-ba mentem, mert néhány dolgot időközben feljegyeztem, ami a pénteki bulihoz, még hiányozhat.

Háromkor volt egy találkozóm Szilvia egyik vevőjével, aki azt szerette volna megtudni, hogy milyen áron tudnám felszabadítani a Szilvia egyik ingatlanját a végrehajtási kérelmem alól. Erre csak akkor tudok válaszolni, -mondtam -, ha beszélek a aVégrehajtó Iroda szakembereivel, de arról biztosítottam, hogy ha közvetlen érdekeimmel nem ellenkezik, akkor számíthat a jóindulatú együttműködésemre.
Hazajövet csak rövid időm maradt arra, hogy megdagasszam a holnapra terbezett pizza tésztát és Ilinek felvigyek egy nagy tál dömsödi almát, a szülinapi meghívókkal ergyütt.
Ötre már kellett mennem az Áginéni fogadóórájára. Ott egy csomó rossz hírrel és Áginéni jóinduatával kellett szembesülnöm. Az egyik letolást azért kaptam, mert sorozatosan nemírom alá a Tájékoztató füzetet. Ági néni nagyon csodálkozott azon, hogy amikor én kérem Árontól a Tájékoztatót, akkor Áron mindig azt mondja, hogy Ági néni beszedte.Találkoztam mind a két Krisztával, akik szintén be voltak rendelve a fogadóórára.
Végül fél hétkor tudtam Emővel elkezdeni az angolozást. Emő a belső énjéből fakadóan jobban szereti, ha ez nem olyan szigorúan és vorschriftosan történik. Jobban mondva, neki tetszett, hogy ő is, meg én is kicsit készületlenebbül  foglalkoztunk egymással.
Áron nem sokkal félnyolc után jött le Ilitől, azzal, hogy mérjem meg a hőemelkedését, mert ő az Ilinél is fázott. 37,4-et mérve annyit tudtam mondani, hogy fogmosás után feküdjön le. Rátettem egy kicsit a fűtésre , jól betakartam és majd reggelre meglátjuk.

Zsoltiék Dömsödön

Áron, szokásához híven korán, én egy kicsit későbben keltem. Áron azt javasolta, hogy a reggelivel is várjuk meg Zsoltiékat. Nekikezdtünk a rend csináláshoz. Hoztam be egy újabb adag fát és begyújtottunk a még teljesen ki sem hűlt cserépkályhába. Még a terasz fölötti lámpa felszereléséhez is hozzákészülődtem.  Sehogyan nem tudtam úgy odatámasztani a létrát, hogy se a dryvitnak ne támasszam, se a nagy üvegtáblának, de a szerelni valót is elérjem. Végül egészen lankásan, az ablakkeretnek támasztottam, de ehhez a létra alját levert cölöpökkel kellett kitámasztani, rögzíteni, nehogy elcsússzon. Már éppen fent voltam a létra tetején, amikor megjöttek Zsoltiék.A gyerekek azonnal lázas játszásba kezdtek. Marci csak folyton szaladgált a nagyobbak után. Mi meg hozzákezdtünk a nagy zabálás előkészítéséhez. Zsolti 1,5 kg csirkeszárnyat hozott, amire én azt mondtam, hogy az egy egész kaszárnyának elég lenne, tudván azt, hogy tegnapról még maradt zöldséges csirkeleves és tervezek egy meglepi köretet is készíteni. A fritőz, amit nekünk hoztak, nem volt azonnal bevethető. mert, bár újszerű volt, de többhónapos olaj volt az üstje belső falára száradva. Zsolti nagy elánnal hozzálátott a tisztításához, Merci meg én készítettük a buffallói csípős csirkeszárnyat. Közben Zsófi és Áron almaszedés címén a hideg ellenére a kertben játszottak.
Marci nagyyon drága volt. Amit csak lehetett, mindent bekapcsolt, mindent kirámolt és közben elismerést követelően vigyorgott. Áron a felnőtteket kenterbeverő módon tudott játszani Marcival, aki ezt nagyon is díjazta. Időnként ölbevéve felcipelte az emeletre és ott bújócskáztak.
A meglepetés köret hagymás alma volt, ez esetben sárgarépával, de a kelleténél lassabban párolódott. Zsolt úgy döntött, hogy kivárja, mert megéri. Nem csalódott benne. Nagy sikere volt a kajának. Az adagok (egyenként 5-6 csirkeszárny) gyorsabban fogytak, mint készültek, pedig már előre be voltak panírozva. A futószalag is működött. A panírozott ment a fritőzbe, az olajban sült ment a forró kenőcsbe, a kenőcsös ment a sütőbe, a megsült ment a tányérokba. Természetesen nagyüzemi módon, de kétféle adagok készültek, csípősek és nem csípősek.
Ebéd után Merci kő-papír-ollót játszott Zsófival és Áronnal, amiben Áron győzőtt. Nem csodálom, mert Áron ebben engem is megszokott verni.
A nagy zaba után kávé. Én nekiláttam, hogy befejezzem a terasz lámpa szerelését. A 15 cm-el megnövekedett falvastagság miatt sehogyan nem fértem a csavarokhoz, mert nem volt kicsi, úgy nevezett marokcsavarhúzóm és a normál méretű meg nem fért el. A megoldást végül Áron ötlete adta, vegyem ki a csavarhúzó betétjét és egy kombinált fogó segítségévelvel csavarjam be a csavart. Akinek nincs elég esze, annak legyen legalább egy eszes fia.
Négy óra után Zsoltiék elindultak haza. Annyira jól éreztük magunkat velül, hogy Áron búcsúzóul megkérdezte, jönnek-e a jövő héten is és akkor tudnak-e úgy jönni, hogy itt is alszanak.
Mi is korán indultunk haza, mert voltak még bevásárolni valóink a TESCO-ban. Áronnak holnapra be kellett vinnie 24 gyufaskatulyát és 2 csomag vattát. Ha már ott voltunk, akkor mégegyszer körbesétáltunk a sportosztályon is, hogy megbizonyosodjak arról, valóban vágyik-e Áron egy gördeszkára és ezzel ötletet kapjak a szülinapját illetően. Vásároltunk a bulihoz is nyersanyagokat.
Itthon előkészítettük postázásra és személyes átadásra  a születésnapi meghívókat.

fodrászkodás

Reggel először nekifogtunk a leckének. Áron a lecke írásának, én pedig az ellenőrzésének. Nyolc fele indultunk a piacra és onnan a fodrászatra. Kis vita kerekedett arról, hogy mennyi legyen Áron hajának hosszából levágva, de végül konszenzus született. Áron haja, ha nem is olyan rövid, mint amilyent én szerettem volna, de nagyon szép, igazi születésnapra való frizura kerekedett. Velem már nem volt olyan nagy problémája a fodrásznőnek, való igaz, hogy már nincs is annyi hajam.

Felhívtuk Merciéket, hogy mikorratervezik a holnapi érkezést és adtunk nekik pót feledatot is, mert elfelejtettem fokhagymát venni ami elengedhetetlen a holnapi menü elkészítéséhez.

Csak hazatérve reggeliztünk, de annál bőségesebben. Utána azonnal nekiláttam a triplánozási munkálatokhoz és délre már be is fejeztem a harmadik kisablak munkáinak több mint a felét.

Ebédre a zöldséges csirkeleves volt, de most megpróbáltam a Nóra nagyit utánozni és minden külön volt feltálalva. Külön tálban az aprólék, külön a zöldségek és külön a hús leve, sőt a cérnametélt is külön volt. Áronnak nem nyerte el különösen a tetszését, de azért módjával megkóstolta.
Délután jól begyujtottunk a cserépkályhába. Áron befejezte a lecke írást és utána elkezdtük törni a diót a születésnapi tortához, miközben  jókat beszélgettünk.

szmog riadó Budapesten

Áron reggel komolyra vette a figurát. Azt mondtam, hogy nincs tovább haladék. Ha reggel nem rak rendet a szobájában, akkor délután addignem indulunk Dömsödre, amíg rend nincs. Végül már nekem kellett félbeszakítanom a rendcsinálást, nehogy elkéssen az iskolából.

Ahogy elindult elindítottam a nagymosást és megreggeliztem. Megpróbáltam a mobilon keresztül bakapcsolni a dömsödi fűtést, de valamiért állandóan megszakadt a vonal. Már-már nekikeseredtem, amikor végre sikerült. Béla szerint ez azért fordulhat elő, mert ott nem túl jó a T-Mobil térereje. Az is igaz, hogy a az elérhető térerőnek nem tesz jót a köd, márpedig a téli reggeleken elég jellemző, hogy köd van. Azon gondolkozom, hogy kellene oda egy mobilantennát telepíteni.

Megérkezett a huzika ablakára az árajánlat, így átutalhattam 10 pénzt előlegként. Délelőtt felhívtam a nagyit, hogy ha van kedve lejönni velünk Dömsödre, akkor úgy készüljön, hogy három körül indulunk. Béla már előre boritékolta, hogy akkor sem fog velünk lejönni, ha Budapesten kétszer akkora szmog lesz, mint amekkora most van.

Három órára ígérte Áron, hogy hazaér ezért negyed négy után elindultam érte az iskolába. Ott azt mondták, hogy már elindult haza. Végül Ilitől kellet lehívnom, hogy induljunk, mert félötre időpontunk van a Gumipont.hu- nál a téli kerekek cseréje miatt.

Késve érkeztünk a gumis bácsihoz és már új kuncsaftot (helyesen Kundschaft) vett kezelésbe. Amíg várakoztunk, Áron próbálta elsajátítani a szakmát és meg is beszélte a főnökkel, hogy szombatonként eljön gumit szerelni. A gumis bácsi feltette a szerzeményeimet a centírozóra és meg volt elégedve a minőséggel. Hat óra előtt már Dömsödön voltunk, de kenyeret csak a második üzletben kaptunk.
A reggeli fűtésbekapcsolás sikeresnek bizonyult, mert fincsi meleg fogadott minket.
Kivételesen nem reggelire, hanem vacsorára készítettem bundáskenyeret és sültkolbászt, amihez langyos tejet, illetve Activia kefírt fogyasztottunk.

Mikulás csomag

Időben fel kellett kelnem, mert a "Főnök" tegnap azzal bízott meg, hogy reggel vigyem be az iskolatáskáját a suliba. Ági néni csak rossz dolgokat mondott a fiúról. A legrosszabban az hangzott, hogy amikor Ági néni kérte a leckefüzetét, akkor Áron azt mondta: "nem viszemki, de itt van az üzenőm, írjon be Ági néni." Ezt azért majd nyugodt légkörben megbeszéljük.
Itthon nagy lendülettel kezdtem a restanciáim elvégzéséhez. Ez délig működött is. Közben megrendeltem Ellinek az új gépét a Robohardware-től. Bélával minden részletet egyeztettem és csak arra figyeltem, hogy Ellinek öröme legyen az új szerzeményben.
Felhívtam Nóra nagyit, hogy most nkapcsolja be a számítógépét és  menjen fel az index.hu oldalra, mert ott ma és csak ma megnézhet egy filmet, ami őt valószínűleg nagyon érdekli. Nem ment könnyen a dolog. Nagyi nem hajlandó semmit felírni a "kockás füzetbe", mondván ezt majd megjegyzi. Négy éve van meg a számítógépe, de nem sikerült egy weboldal címét beírni a megfelelő mezőbe és nem tudja, hogy melyik az ENTER billentyű.
Délután majdnem elkéstem az angol klubból, de végül autóval sikerült átvergődnöm a dugókon. Igaz, hogy m,ire kijöttem már várt egy mikulás csomag. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azt hittem ingyenes parkhelyen állok.
Rohantam haza. Kivettem a tengeri halat a mélyhűtőböl , átutaltam a büntetést és vártam Áronra és Bencére.

Majdnem egyszerre érkeztek. Áronnak kiadtam az ukászt, hogy az egész héten halogatott szobai rendcsináláshoz kezdjen végre hozzá. Bencével több-kevesebb sikerrel matekoztunk. Sok luk van a zsákján, de igyekszem egyenként befoltozni. Egyik ilyen gétugrásnál kihívtam Áront a szobájából, hogy ő feleljen a feltett kérdésre. Áron negyedikes Bence nyolcadikos. Ettől megértette, hogy a problémát neki is meg kell tudnia oldani.
Vacsorára sült tengeri halat tálaltam fel serpenyős krumplival, amiben alma is párolódott.

Alufelni

Előbb Áron indult el, majd a reggeli után én is. Jól feltankoltam az UniCreditnél, hátha tetszeni fog az a négy alufelni a téli gumikkal.
Fél tízre érkeztem a gumishoz. Rögtön előhozta a felniket és csak az egyiken láttam egy kis járda sérülést. A gumik, ha nem is 90, de legalább 80 %-osak voltak és a helyszini lecserélést nem vállalták, mert tele voltak melóval. Ezért azután mindegyiket beletették egy nagy fekete műanyag zsákba, kettőt a csomagtartóba, kettőt pedig a hátsó ülésre pakoltak.
A gumivásárlás után a Gömbvillámot látogattam meg. Mit lehetne tenni a következő autólopást megelőzendő. Nem tudtak hirtelen kitalálni valamit, ami 100%-os és nem kerül egy fél vagyonba.

Ebédre megsütöttem egy darab tengeri halat és hozzá hagymás almát készítettem körítésnek.

Nagyi fél ötre érkezett, de Áron csak egy kicsivel később tért haza. Sajnos megint volt egy szomorú bejegyzése az üzenőfüzetbe és a leckefüzetét meg se találta. Nagyit közben mkegkínáltam az újdonsült hagymás almával. Nagyon ízlett neki.
Megbeszéltük, hogy csak akkor mehet a nagyihoz, ha minden leckéje készen van és a szobájában rendet csinált. Hát ilyen csak az elméletben van. Én erősködtem és egy darabig ragaszkodtam a feltételekhez. Egyik oldalról a nagyi presszionált, "ha még sok dolgotok van, akkor el is halaszthatjuk, hogy Áron nálam aludjon", másik oldalon Áron kezdett pityergésbe. Végül feladtam, menjen, majd holnap suli után rendet rak.
Emő lejött, hogy tegyem a gépére a CD-n lévő mp3-as angol hanganyagokat.
Késő este még elkészítettem a bánya2-vel való elszámolásom egyik részét és el is küldtem K. Péternek.

bánya3

Reggel minden rendben, ha azt leszámítom, hogy Áron reggeli nélkül ment az iskolába. Indulás előtt előkészítettem a pizzát, de a feldíszítést nem fejeztem be. Kényelmesen BMV-vel (Busz,Metró, Villamos) mentem a bánya3-ba. A környék 2 osztállyal jobb mint a bánya2-é volt és maga a munkahely öt osztállyal szeb, komfortosabb az előzőnél. A rövid megbeszélés tartalmas volt. Nagyon lehült a város. Visszaúton telefonon egyeztettem a 4 alufelni részleteit és a metróban eszembe villant egy újítási javaslat. Nem mindet szokták elfogadni, de ez nem tart vissza attól, hogy beadjam.
Ebéd a kis kínaiban. Háromra jött Bence matekozni. Egyáltalán nem buta, csak mint bevallotta, egy kicsit lusta. Áronék négyre értek haza. Judit néni üzenetéhez alkalmazkodva jó kis gyakorló óra volt és a pizza is ötös lett. Most nem száradt ki, nem égett oda, puha, omlós és magas volt. Kamel nagy bánatára csak egyszer tudott pepetázni, mert mind az öt gyereknek jó volt az étvágya. Azért Juditnak és Krisztának is tudtunk küldeni egy-egy szeletet.

Ha a migrálás olyan könnyű lenne

Nem megy minden simán. Áron felkelt és engem még kedvesen betakart, miközben csak annyit mondott: Aludjál Apuci. Kicsit még szundiztam és mire én is felkeltem Áron már reggelizett és indulni készült. Mint este, most is megkérdeztem, leellenőrizted az órarend szerint a táskádat? Igen, mondta. Mire elindult a suliba, már én is készítettem a reggelimet. Falatozás és öltözködés után benéztem a szobájába. Rögtön megértettem, hogy miért kezdte az esti lefekvést a saját szobájába és reggel miért nyugtatott kedvesen, hogy én csak aludjak tovább. Hát bent volt a notebookom. Valószínű, hogy este is és reggel is egy kicsit felkapaszkodott a netre. Az íróasztalán beleturkáltam a rendetlenségbe és az órarendben szereplő német füzetét is megtaláltam.

Induláskor magamhoz vettem a füzetet és az első állomásom az iskola volt. Bekopogtam és elnézést kérve nyitottam be az osztályba. Magyarázatként csak annyit mondtam Ági néninek, hogy este is meg reggel is megkérdeztem Áront, hogy mindent bepakolt-e.

A bányában lemértem a huzika ablakméretét (56 x 59 cm), azután felhívtam a Karavándort. Megígérték, hogy szerdán vissza fog hívni az illetéses Úr.
Délután még megvettem a triplánozáshoz az anyagot meg egy aluminium radiátort 19.000.-ért, szerintem nagyon jó áron.

Siettem haza, A kis kínaiban bekaptam egy édes-savanyú levest és ott találkozam B. Marival. Gyorsan elmondtuk egymásnak a legutóbbi találkozás alatti néhány évet és már mentem is haza, mert készülődtem az Emő angol órájára.

Kicsit késett, kicsit exkuzálta magát, hogy mit miért nem tanult meg és hogy miért nincs teljesen készen a házi feladata. Közben hazajött Áron, akit felengedtem Ilihez, hogy ne zavarja az órát. Az óra amúgy jó volt, de legközelebb előveszem a sodrófát.

Amikor végeztünk, felmentem én is Ilihez és bekaptunk egy felest, meg egy-két pohár bort. Áron csak akkor vallotta be, hogy még nincs készen minden házi feladata, amikor lejöttünk. Persze azért nincsen kész - kezdett a hosszú mesébe -, mert a tanítónéniknek tanári értekezletük kezdődött. Fél kilenc is elmúlt, mire elkészült az összes házival.

Megjött a tél

Az új blog második spotja. Visszafogott reggeli után nekikezdtem a betervezett munkáknak. Először az Internet becsatlakozását szereltem végleges állapotúra a dryvit szigetelésen. A kinti munkához kurva hideg van. Még az is lehet, hogy ebből tél kerekedik majd.Közben belenéztem Áron táskájába és ott elkeserítő körülményeket fedeztem fel. Leírhatatlan rendetlenség, gyűrött füzetlapok, az írószerek ömlesztve, a tolltartó pedig ugyanúgy üres, mint a füzeteket és könyveket tartó kemény dobozok.Folytattam a triplánozást. Ma délelőtt az alsó fürdőszoba kisméretű ablakának krszerűsítése került befejezésre. Bea üzent a Skype-on, hogy nagyon jól működik a gép és remélik, hogy ez így is marad.Ebédre a tegnap maradt grillezett csirkealkatrészekhez kipróbáltam a Gabikától tanult hagymás almát. Zseniális íze volt. Való igaz, hogy egy picit javítottam rajta. Nem hámoztam meg az almát, csak kimagoztam és felcikkeztem és diót is tördeltem a készítményre.Felmentem a netrisk.hu-ra és megnéztem, hogy kaphatok-e még jobb ajánlatot az új autó kötelezőjére, mint amennyivel egy hónapja kötöttem. Láss csodát, az éves 30 ezer helyett 20 ezer lett.A Forma1-et nem tudjuk nézni, mert elromlott a TV-nk. Az is lehet, hogy a karácsonyi kiadások közé be kell majd sűríteni egy új TV-t. A probléma csak az, hogy nem szívesen adnánk alább, mint egy LED-es LAN-os, azok meg nagyon drágák és az is meggondolandó, hogy ha ilyen ritkán nézünk TV-t, akkor megéri-e egy ilyen nagy beruházásba nelemenni.Korán indultunk haza, mert útközben le kellett adni a bázis kulcscsomóját Áginak és még Béláékhoz is szerttünk volna beugrani az egyik rúd házi szalámival. Áron nem tud betelni Béláék kutyáival, macskájukkal. Végül csak hat után tudtunk onnan is elindulni.Itthon táska bepakolása és ellenőrzése, majd lefekvés. Közben persze hallom a hírekben, hogy a renitens hajléktalanokra pénzbüntetés vagy szabadságvesztés vár. Nos, akkor ez a probléma kipipálva, mert erre vágytak a hajléktalanok is. Meleg étel, meleg cella és mindez ingyen.Áron a saját szobájába ment lefekvéskor, de nekem nem tűnt fel semmi különös ok, amiért így tett.

Migráltam a freeblog-ról

Tegnap este teljesen el voltam kenődve. Zsolti is meg Béla is jelezték, hogy az augusztus 26-i spot az utolsó bejegyzésem a freeblogon. Közben a gépház is jelezte, hogy a karbantartás során sajnálatos hiba történt és ezek a bejegyzések véglegesen elvesztek. Micsoda egy világ! Ellopják az autót, kitörlik a naplót. Holnap már az embereknek nem lesz saját gondolatuk se. Akkor még arra gondoltam, hogy amit hat éve megírtam, azt megírtam, többé nem fogok blogot írni. Mára egy kicsit puhult a mérgem és két dolgot határoztam el. Egyrészt azonnal elhagyom a freeblogot és átköltözöm máshova, másrészt gyakrabban fogok háttér mentést végezni, hogy ne legyek ennyire kiszolgáltatott. Ide költöztünk, remélve azt, hogy a blogger.hu-nak megbízhatóbb a gépháza. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fogok kisérletet tenni az elmúlt két és fél hónap mintegy 70 spotjának a helyreállítására.Igyekeztem nem megengedni, hogy az a malőr elvegye az összes kedvemet és remélem, hogy amikor már a blogírás beáll a régi megszokott kerékvágásba, addigra már nem fog szúrni ez a szálka.Ma mint minden szombaton, a piaccal kezdtünk. Találkoztunk Juliska nénivel, aki Áront csecsmő kora óta ismeri, kedveli, sőt szereti. Vettünk is tőle egy fél tököt. Szerintem az már a szezon legvége. Krumpli főzeléket még készíthetek decemberben is, de friss tökből tökfőzeléket már az idén nemigen.A piac után természetesen jött a nagy reggeli. Ilyenre a hétköznapokon nincs időnk. Pácolt hering tejföllel és snidlinggel, bundáskenyér angol szalonnával, lapsajttal és majonézzel, langyos tej, illetve tejeskávé.Délelőtt átlátogatott Feri bácsi és Peti. Gabikától tanultam egy új kaját, amit okvetlenül ki fogok próbálni, mert nagyon izgalmas összeállítás: alma hagymával megdinsztelve köretnek. Ma még a korábban tervezett tökfözelék lesz ebédre, a sütőzacskóban grillezett csirkecombokkal és csirkeszárnyakkal. Ebéd után Áron minden ellenállás nélkül nekikezdett a leckéje befejezésének. Tette ezt a szorgalmas, jótanuló módján, mert a feladat számítógép használattal járt. A feladat az volt, hogy keressünk méreg tartalmú növényeket. Hát, ehhez bizony Internetre is szükség van. Este M. Marika jött át a nagy lányával. Hoztak házi készítésű szalámit és finomalmás lepényt. Jót beszélgettünk, majd bepakolták az autójukba a számítógépet és elbúcsúztak.