Reggel először nekifogtunk a leckének. Áron a lecke írásának, én pedig az ellenőrzésének. Nyolc fele indultunk a piacra és onnan a fodrászatra. Kis vita kerekedett arról, hogy mennyi legyen Áron hajának hosszából levágva, de végül konszenzus született. Áron haja, ha nem is olyan rövid, mint amilyent én szerettem volna, de nagyon szép, igazi születésnapra való frizura kerekedett. Velem már nem volt olyan nagy problémája a fodrásznőnek, való igaz, hogy már nincs is annyi hajam.
Felhívtuk Merciéket, hogy mikorratervezik a holnapi érkezést és adtunk nekik pót feledatot is, mert elfelejtettem fokhagymát venni ami elengedhetetlen a holnapi menü elkészítéséhez.
Csak hazatérve reggeliztünk, de annál bőségesebben. Utána azonnal nekiláttam a triplánozási munkálatokhoz és délre már be is fejeztem a harmadik kisablak munkáinak több mint a felét.
Ebédre a zöldséges csirkeleves volt, de most megpróbáltam a Nóra nagyit utánozni és minden külön volt feltálalva. Külön tálban az aprólék, külön a zöldségek és külön a hús leve, sőt a cérnametélt is külön volt. Áronnak nem nyerte el különösen a tetszését, de azért módjával megkóstolta.
Délután jól begyujtottunk a cserépkályhába. Áron befejezte a lecke írást és utána elkezdtük törni a diót a születésnapi tortához, miközben jókat beszélgettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése