Az már nem is hír, hogy Áron egyedül megy az iskolába. A hír csak az, hogy ma nem késett el. Kényelmesen megreggeliztem és elvitem az autót a mosodába. Ha meggondolom, hogy (nálam) kb. egy hónapos az autó, és most mossa le a gép először, akkor nem túl sűrűn mosatom . Megint beleütköztem abba a technikai problémába, hogy nem tudtam, miként kell az elektronikus kéziféket kiengedni, ha leállítom a motort. Pedig a mosó vonszolójának szüksége lenne arr, hogy az autó gurulni tudjon. A kezelési utasítás természetesen egy szót sem említ erről. Az ellopott autóban maradt egy kezelési könyv, amelyik he nem is jól, de legalább tett erről említést, hogy ha erre szükség van, akkor miként kell eljárni. Abba kézzel be is írtam a helyes eljárást, de ki emlékszik már arra. Nagyon szép lett.
Mint minden hétfőn, ma is a bányában kezdtem. Rövid bent tartózkodásom alatt mindkét igazgatóval volt alkalmam konzultálni a cég jövőjét illetően.
Délután lazítottam és elkezdtem az új TV beprogramozását. Egyelőre automata keresési módban hagytam, hogy az állomásokat rögzítse. Ebből azután az lett, hogy a tíz állomás közül csak ötöt talált meg és az egyik abból is rossz minőségben (szellemképesen) jött be.
Tamással abban állapodtunk meg, hogy 1/2 7-re jön értem, de közbejött neki egy "levél", amit még sürgősen el kellett olvasnia és meg kellett válaszolnia, ezért csak 3/4-re ért ide. Áron közben felment Ilihez, azzal, hogy reggel időben lejön és tesz egy utolsó ellenőrzést az iskolatáskájában.
Kicsit késve érkeztünk S. Laciékhoz, de ettől ugyanolyan kedvesen fogadtak, mintha pontosak lettünk volna. Vittünk egy übeg vörös bort és egy kiló dömsödi almát.
Fruzsi nagyon finom disznótorossal fogadott és csak fél tízkor hagytuk el a terepet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése