BUÉK

Az év utolsó napján megfogadom, hogy a jövőben sem fogok korábban felkelni, mint azt eddig tettem. LUSTASÁG FÉL EGÉSZSÉG!

Reggeli után lemegyek az Eleven Centerbe elkészíttetni az utazáshoz szükséges igazolványképeket.

Közben állandóan csörög a telefon és jönnek az Újévi jókívánságok. Kamarás Lalival hosszabban beszélgettem. Jancsi hívott Skype-on és érdeklődött a készülődésemről, mert már csak 12 nap van hátra az indulásig.

Mire leértem az Eleven Centerbe már zárva volt a fotós. Még felültem a 139-es buszra, hogy tegyek egy kísérletet a MOM plázában, de már ott is korán kezdték a szilveszterre való készülődést. Majd 2020-ban megcsináltatom az igazolványképeket. :-)

A CBA-ba még bejutottam zárás előtt, hogy vegyek egy doboz tejet, egy nagy csomag bécsi virslit, egy fél kilós cipót és egy palack Törley pezsgőt.

Látom, hogy már Áron is nagyon készülődik az esti bulijára.

Magamnak megfőzök néhány szál virslit, bekapok egy-két Unicumot és megnézem, hogy mit kínál a szilveszteri TV.

Holnapra tervezem, hogy találkozom L. Pistivel.

Még csak este 7 óra van, de az emberek már élvezik, hogy valamilyen – akármilyen primitív is – de lőfegyver van a birtokukban, amit akkor süthetnek el, amikor a kedvük tartja.

A kutyák, a macskák meg az ijedősebb emberek le vannak szarva.

Bank

7-kor ébredtem, de a felkelést 8 óra utánra halasztottam.

Lemegyek tejért és megreggelizem. Utána indulás a bankba. Jancsi azt javasolta, bankkártya ide – bankkártya oda, vigyek magammal 1000 $ cash-t.

A bankban olyan nagy volt a sorban állás, mintha kihirdették volna, hogy "ma minden pénzt ingyen adunk".

Felvettem a pénzt, de a második feladatot, hogy a Telekom és a TELENOR számláim csoportos beszedéssel kerüljenek kiegyenlítésre, azt otthon intézzem a Netbank-on keresztül.

Otthon se ment simán, mert amíg a Telekomot, mint szolgáltatót azonnal elfogadta a rendszer, addig a Telenor-ral már nem volt ilyen engedékeny.

Dálután Béla segített a lejárófélben lévő Office fiatalításában.

Vacsorára vettem egy nagy lapát csirkecombot és azt próbáltam megfűszerezés után kirántani.

A vacsorakészítés eleje még simán ment, de a végén már Áronnak is be kellett avatkoznia, mert a rántott csirke és a zöldség köret egy kissé odaégett.

Áron bejelentette, hogy a Szilvesztert a barátainál tölti és ott is alszik majd.

A vízóra fagytalanítása

Már hajnalban felébredtem. 

Hogy ne érezzem hiába, foglaltam egy időpontot az Oltóközpontba: 2020.01.04 kedd 9:00 1134 Bp. Váci út 70. Azután visszaaludtam és a következő ébredés már 10 órára tolódott.

A hideg ellenére gyönyörű napsütéses idő van. Kell is, hogy legyen, mert azt tervezem, hogy átmegyek a Zoli bácsi féle telekre és onnan áthozok a hungarocell táblákból és azokkal lefedem a vízórát, nehogy befagyjon. Délután 1 órára már be is fejeztem a vízóra bebugyolálását. Éppen ideje volt, mert most már éjszakánként - 6° C-ra is lehűlhet a levegő. Persze feladat van még bőven, mert a másik két vízórát is be kellene ugyanígy bugyolálni. Az egyiket lehet, hogy majd Andrásra bízom.

Csomagolás előtt még beállítom a fűtést és elindítok egy mosogatást.

Hazafele egy kis autóstop, hogy a buszmegállóig se kelljen gyalog menni, Volánbusz, 1-es villamos, M4-es metró, 8 E autóbusz. Teljesen bejáratott ingyenes tömegközlekedés Gazdagréti tér és a Dömsödi bázis között. Igaz, hogy majdnem két óra, de kényelmes.

Közben a Bikás parki átszállásnál a kolbász Box-nál vettem egy sült kolbászt, kenyérrel házi csípős szósszal. A felét hazahoztam Áronnak.

Már 6 óra előtt otthon voltam Itthon. Jó meleg és Áron sütötte kétféle sütemény fogadott.

Tél van

Nagyon jól aludtam és 8-kor ébredtem.

Az angol videók letöltése közben ráakadtam egy startup hírre. Egy magyar vállalkozó nyert meg egy pályázatot az aeroponiás vállalkozásával.

Ez a tipikus poligámia. Az egyikből (Aquapónia) még ki sem ábrándultam a másikba (Aeropónia) már bele is szerettem. Azért az aquapóniát is ki fogom próbálni.

Szinte már ebédidőben mentem le reggelizni. A pizza lepényt úgy melegítettem meg a mikróban, hogy előtte ráreszeltem egy darab sajtot, utána pedig meglocsoltam ketchup-pal.

Délután ½ 5 tájban átmentem Gabikáékhoz. Ferivel bekaptunk két kupica barackpálinkát. Boldog Újévet kívántunk egymásnak és 6-ra már haza is jöttem.

Bár a házban jó meleg van, de odakint nagyon beindult a tél. A hőmérő kijelzője a 0°C körül táncol.

Itthon még olvasgattam egy kicsit, majd amikor elálmosodtam eltettem magam holnapra.

legyen a kégli szabad

Éjjel ½ 3 körül felébredtem. Ez számomra azért ismeretlen, mert általában jó alvó vagyok. Talán késő este nem kellett volna töltött káposztával befejeznem a napot. Sokkal egészségesebb lett volna, ha inkább lemegyek egyet sétálni.

Na, mindegy, ha már felébredtem, akkor kimegyek, iszom egy pohár sört és a notebookon megnézem, mi történt közben a világban. Utána még visszaalszom.

A felkelés a második kísérletre ½ 9-kor megtörtént.

Áron lement az ALDI-ba némi reggelihez valókért, én pedig elkezdtem a pakolászást.  Közben Áron sürgetett, hogy fejezzem be a reggelit, mert szeretné kitakarítani a konyhát. Beteg?

Nekem ½ 12-kor sikerült elindulnom és így a 13:05-ös Volánbuszt Dömsöd felé el is értem.

Délután ½ 3-kor már a bázison voltam. A házban jó meleg van.

Próbáltam megkeresni a repülőjegyemet, amivel online be-checkolhatok majd, de nem sikerült megtalálnom Jancsi levelei között. Még jó, hogy ezt nem az utolsó pillanatban próbálom.

Jancsit majd meg fogom csörgetni valamilyen emberi időben Viber-en vagy Skype-on, mert ott most még nagyon korán van, és még biztosan alszik. (Sydney-ben 10 órával előbb jár az idő, mint nálunk.)

Tudtam beszélni Pistivel az utazásunkkal kapcsolatban és a jövő hétre tervezünk egy személyes találkozót is.

 

Még mindig karácsony

Hatkor ébredek.

9-kor két helyen is beleszaladtam az ünnepekbe. Először csak a CBA-ba mentem volna le tejért, de ott azzal szembesültem, hogy még karácsony van és hiába van kiírva a szlogen, hogy "Mi mindig nyitva vagyunk." zárva van.. 

A második egy telefonhívás volt a Nissan Gablini munkafelvételére, de ott is csak széttárták a karjukat, hogy ünnepek alatt nem jött alkatrész.

Egyedül a Misivel tudtam telefonon értekezni, hogy az angol DVD nézés nem náluk, hanem Dömsödön lesz szombatonként.

Reggelire egy kis főtt kolbász hagymás kenyérrel és krumpli salátával. Utána tej híján citromos tea.

Áronnak letöltöttem és átküldtem Kosztolányi Dezső: Pacsirta c. művét, hogy mint a karácsonyi szünetre kötelező olvasmányt, azt olvassa.

Ebédre megettem egy fél üveg halászlét, de utána még Ili szólt, hogy volna egy kis töltött káposzta. Felmentem érte és hálásan megköszöntem, mert amúgy semmivel nem készültem vacsorára.

Ebből egyelőre csak magamnak melegítettem. a többit betettem a hűtőbe Áronnak, Emőkének és Andrásnak.

Magam is elkezdtem olvasni a Pacsirtát és nagyon tetszik.

Családi kőrben

A karácsony tiszteletére lustálkodási rekordot döntök. Egy versenyző (Áron) még küzd a címért, én feladom. 11 óra van, amikor kimegyek reggelizni. 

A halászléből melegítek egy tálkával.

A nyomkövetőn úgy látom, hogy a gearbest-en megrendelt hátizsák már dec. 22.-e óta a posta csomagkicserélő központban van.

Próbálom összeszedni az utazáshoz a dokumentumokat. A notebookon működő Office a legrosszabbkor jelenti be, hogy a licence lejárt.

Estére készítek egy nagy tál krumpli salátát. (tojás, tejföl, majonéz, mustár, erős pista, olíva olaj, bor, só, őrölt fehér bors, fokhagyma, főtt krumpli és lila hagyma). Az egész bekerül estig a hűtőbe.

Ebédre megfőzök egy karikákra vágott sárgarépát, és amikor már csak zubog a víz, beleteszek egy zacskós japán levest. Utána kisütök két szelet panírozott halat.

Áron a levesből csak keveset kért, inkább a kisütött halból és a krumpli salátából szedett és azt is bevitte a szobájába.

Áron nagy kegyesen megnézte a karácsonyi ajándékát. Azt hittem, hogy visítozni fog örömében, de nem, kinyitotta a panaszládát. A kütyü nem fogadja be a korábban használt SIM kártyáját, nincs rajta fülhallgató csatlakozási hely, a wifi-je nem találja a routert. (Persze később minden meglett.)

Emőke és András délután ötre jelentik be magukat, hogy átjönnek megkóstolni a sült halat. A halak mellé kisütök a padlizsánból is.

Áront kérem, hogy segítsen a konyhában rendet és tisztaságot csinálni, hogy illő körülmények között tudjuk majd Emőkééket fogadni. Áron ebben nem tud segédkezni, mert minden testrésze fáj, ugyanis a hétfői röplabdázásból még mindig izomláz gyötri.

Emőke és András időben meg is jöttek. Hoztak fehér bort. A frissen kisütött hal és padlizsán egy picit odaégett, de finom volt. Emőke nem kért a krumpli salátából a benne lévő lila hagyma miatt, ő inkább hozott anyagból (francia saláta) dolgozott. 

Elmesélték, hogy ma merre jártak, közben iszogattunk. Kellemes volt velük tölteni az estét, de Áron ki se jött a szobájából.

Karácsony

Hiába mentem le halért. Bent a CBA-ban közölték, hogy az tegnap befejezte a működését. Nem volt mit tennem Mirelit halárukat vettem. Egy nagydoboz halászlét és többféle előre panírozott fagyasztott halat. Vettem még egy padlizsánt és Gerbaud szeleteket, no meg egy nagy tejfölt.

Felérve rögtön feltettem főni a halészlét. Tettem bele egy kis Erős Pistát és, hogy rácosabb legyen tésztát, a végén pedig egy kis tejfölt.

Reggelire megsütöttem néhány szelet füstölt szalonnát és azt ettem a nem csípős csípős paprikával. J Utána természetesen tejeskávé.

Áron tegnap megígérte, hogy ma reggel fog segíteni a karácsonyfa talp megtalálásában. Most, hogy már elmúlt dél elárulta, hogy az éléskamrában a falap mögött van.

Kivittem a fát az erkélyre és rövid idő alatt belefaragtam a törzsét a talpba.

Meghámoztam a padlizsánt és felszeletelve megsóztam. Amikor már a sótól nedvedzett, bepaníroztam.

Elkezdtem a szaloncukrokat párban kötözgetni, de az olyan unalmas volt, hogy inkább átvittem a lányomnak, magamnak pedig más feladatot kerestem. Estére kellenének karácsonyi dalok.

Áron segített előkeresni a karácsonyfa LED világítását és azt javasolta, hogy mi csak a halászlével kezdjünk és a sülteket csak akkor készítsük el frissen, amikor már Emőke is megjön. Ő most a nagynénjénél (becenevén Andris) karácsonyozik és majd csak 9 óra fele tér haza.

Közben késztettem majonézes krumpli salátát, amiben lila hagyma darabkák is kerültek,

Áron még lement a Penny-be egy flakon olajért. Végül a rántott halból csak ketten vacsoráztunk.

Emőke és András este 10-kor kerültek elő. Emőke hozta az ajándékokat és a maga sütötte mákos bejglit. Természetesen nem bírtam megállni és megkóstoltam a beiglit. Ahogy Róza mondta volt, hosszú í-vel íííísteni.  

Áron miatt kell izgulnom.

Arra ébredtem, hogy már 7:40 van és Áron még nem indult el az iskolába. Berohantam hozzá, hogy ébresszem, de mondta, hogy ma nincs iskola. Én is tudhattam volna, de ő is mondhatta volna, hiszen tegnap még arra kértem, hogy ha ma 3-ra hazaér a suliból…, de akkor se mondta, és amikor elkészítettem a tízóraiját és szóltam, hogy a kilincsen van, itthon ne felejtse, akkor se mondta, sőt vasárnap még arról beszélt, hogy azért kell hazajönnünk Dömsödről, mert hétfőn röplabda van a suliban.

¼ 10-kor én is felkelek, lemegyek a CBA-ba és reggeli után elindulok a MOM plázába (Telenor. Telekom, Budapest Bank) utazással kapcsolatos ügyeket intézni.

Még mielőtt felszálltam volna a buszra, visszavittem a hegyes paprikát a CBA-ba azzal a reklamációval, hogy szerintem a paprika nem attól lesz csípős, hogy ráírják az ártáblájára.

Mire a vezető:

-          Csak nem képzeli. hogy én majd minden egyes darabot meg fogok kóstolni, mielőtt kitetetem a pultra?

-        

-   Azt nem, de legalább egyet igen, amikor központi utasításra lecserélteti az ártáblát

o   „Csípős paprika 49,. Ft/db”-ról   „Csípős paprika 119,. Ft/db”-ra.

Megint sikerült szereznem egy fekete pontot a vezetőnél.

A MOM-ban fél siker. Azt szerettem volna elkerülni, hogy az öt hetes távollétem alatt a számlák be nem fizetése miatt büntető kamat vagy kikapcsolás legyen. A Telenor-t el tudtam intézni, de a Telekomnál elhajtottak, hogy álljak át csoportos beszedésre.

A Budapest Banknál azért nem tudtam felvenni $-t, mert le volt kötve, az Erste Bank pedig délben bezárt.

Hazajövet még sikerült vennem egy fenyőfát, de a fenyőtalpat nem találom sehol.

Online indítottam el a Revolut kártya feltöltését próbaképpen 10 +12 $-ral és ha az első banki munkanapon megjelenik a kártyán az összeg, akkor még teszek rá.

Áron azt ígérte, hogy este 10-re hazaér, de most már elmúlt ½ 11. Megpróbálok nem izgulni miatta.

Áron egyre megbízhatatlanabb. 

Már készültem, hogy 11-kor felhívom a mentőket és utána a rendőrséget, amikor 5 perccel 11 előtt megjött.

Nem akarom sajnáltatni magam, de messze vagyok a BOLDOG apától. Miért ver engem a Jóisten? Az az én bűnöm, hogy szeretem a gyerekeimet és folyton aggódom miattuk?

Amikor megjött, kértem, hogy segítsen előkeresni a karácsonyfa talpat. Azt mondta, majd reggel.

Hazafele Dömsödről

½ 9 előtt ébredtem.

Elindítottam néhány angol anyag letöltést.

Ahelyett, hogy elkészítettem volna a reggelit, Áronnal közöltem, hogy a tegnap történtek miatt ez ma az ő feladata. Neki nem fogok készíteni reggelit, de elmondom, hogy a szükséges alapanyagokat hol találja meg.

Az olasz Duolingó lépett egyet előre és most a kérdőmondatokat gyakoroltatja velem. Ezek nekem jól mennek és ez egy újabb lökést ad az előrehaladásban.

Egyebekben az volt a javaslatom, hogy mielőbb csomagoljunk össze és a buszmegálló felé menet még délben beugorhatnánk egy rövid ebédre a Mizseihez. Áron ezzel egyetértve azt mondta (8:30kor), hogy tőle hamarosan indulhatunk.

Gyorsan összepakoltam, kicsit rendet csináltam a szobámban és lent a konyhában, elindítottam egy full-ra megrakott mosogatógépet és du. 1-kor közöltem, hogy én elindultam. 

A kertkapu zárva volt, de Áron nem említette, hogy bezárta, ezért vissza kellett mennem a kulcsért. Kértem Áront, hogy jöjjön le a kulcsért, hogy miután kinyitottam, kaput, át tudjam neki adni, de nem ért rá, így ötször tettem meg ezt a távot. 

A Mizsei felé mentem. Áronnak is hoztam haza egy kis kaját. Egy busz éppen az orrom előtt ment el, de nem nagy probléma, mert egy óra múlva jött a következő.

Áron a CBA-nál szállt fel ugyanerre a buszra. Egészen a Népliget végállomásáig együtt mentünk, de ő onnan nem haza jött, mert találkozója volt a barátaival a belvárosban.

Én 1-es villamos, M4 metró és 8E busszal jöttem haza.

A Budapesti tömegközlekedés szerintem nagyon jó. A járművek viszonylag újak, gyorsak, belül is tiszták, nem úgy, mint a MÁV szerelvényei.

Itthon másfél órát töltöttem a konyha rendbehozatalával. Utána elkészítettem Áron holnapi tízóraiját, amit felakasztottam a kilincsre.

½ 10-kor arra kértem Áront, hogy lassan kapcsolja ki a számítógépét, készítse össze az iskolatáskáját és a holnap felveendő ruháit. Holnapra, vonatkozólag pedig ha 3 óra körül hazaér, jöjjön el velem és segítsen a karácsonyfa megvásárlásában. Azt mondta, hogy ő ebben nem tud segíteni, mert csak este 10 körül ér haza és csukjam be az ajtót.

Már látom, hogy körülöttem egy embertelen világ kezd körvonalazódni.

Rossz kedv

Késő reggel ébredtem.

Rögtön lementem (de nem hajnalban) elkezdtem készíteni a terülj-terülj asztalkát, hogy Áront már az első reggelén kényeztetéssel kezdjem és szóltam, hogy "Reggeli!". Azt mondta, majd jön, de most nem tud. Délig vártam, majd az enyémet kiöntöttem a WC-be és elindultam sétálni. :-(

Odakint barátságtalan idő volt szemerkélt az eső, ezért hamar visszataláltam.

Az asztalról eltűnt Áron reggelije. Valószínű, hogy a rossz szokásához híven felvitte a szobájába és ott ette meg.

Egész nap rossz volt a kedvem.

Áron is megjött

8-kor ébredtem, de csak egy órával később mentem le, hogy a cserépkályhába begyújtva rásegítsek a fűtésre.

Reggelire a serpenyőben szalonna és füstölt tarja maradékok sültek az apróra vágott hagyma társaságában és arra ütöttem tojást.

Az angol anyagok letöltésével telik a délelőtt.

Addig nem szeretném elkezdeni az ebéd és a vacsora készítését, amíg Áron nem érkezik meg, mert az lenne majd a javaslatom, hogy sétáljunk el Klári által is dicsért Mizsei kajáldába.

Végül kétszer mentem ki Áron elé a buszmegállóhoz. ½ 4-kor és 21:05-re.

Áron a második időpontban pontosan érkezett. Örülök, hogy kimentem elé és nem kellett a rossz közvilágítás mellett, a sötét utcákon, kutyaugatással kisérve egyedül jönnie.

Díjazta, hogy milyen jó meleg van a házban és rögtön megkérdezte, hogy mi a Wifi jelszó, mert az új notebookjával itt még nem ment fel a netre.

Áron nem volt éhes, mert otthon megette az összes rakott kelkáposztát, aminek örültem, de itt egyedül kellett vacsoráznom. (sült szalonna, csípős paprika és friss kenyér.)

Áront megkérdeztem, hogy a Karácsonyi szünetben mi lesz a kötelező olvasmány. Azt mondták, hogy mindenki választhat magának egy Kosztolányi művet. Tudom, hogy az „Édes  Anna”-t már olvasta, ezért a „Pacsirta”-t fogom ajánlani, de előbb meg fogom nézni még egyszer a filmet (Nagy Annával), hogy vajon még ma is úgy tetszik, mint egykoron.

Csütörtöki indulás

Áront csak ¾ 8-kor kérdeztem, hogy mikor tervezi elindulni a suliba. Mondta, hogy ne aggódjak, mert az első órája elmarad.

Végül ½ 9 után indult el. A szobájába bepillantva már nagyon I’am looking forward the dating (már alig várom a randevút) hangulat érződik, mert, talán életében először úgy hagyta el a helyszínt, hogy előbb rendet csinált.

A Nissan szervizt felhívtam, de közölték, hogy nem érkezett meg a tegnapra várt alkatrész.

Reggelire a maradékokból falatoztam, majd kora délután elkezdtem pakolni, hogy mire Áron hazaér, már ne zavarjak.

½ 3 előtt sikerült elindulnom, úgy hogy sikerült elérnem a 3:05-kor induló buszt és ½ 5 kor már a házban voltam, ahol csak 17,5 °C fogadott, de rátettem egy lapáttal és így 8-ra már 19-20 ° C lett, de a villanykazán még tovább fűt.

Lementem és megmelegítettem a háti tatyómban otthonról hozott nagy adag rakott káposztát és (aki nem dolgozik, ne is egyék) ledaráltam a megszáradt hagymás kenyeret prézlinek.

KÖZHELY karácsony

Reggelire átsütöttem a rakott káposztában ragadt darált húst és ráütöttem egy tojást.

A készülődés azzal folytatódott, hogy Jancsival mail-en keresztül egyeztettem az érvényes őtlevelem számát, nehogy valami gubanc legyen.

Ebéd után generál szépítkezésbe kezdtem, mert este hatkor KÖZHELY Karácsony. Se Emőke se Áron nem tudnak velem tartani. Bár Áron felajánlotta, hogy a tegnap sütött mézeskalácsból vihetek a KÖZHELY-be is, de ez elmaradt.

Indulás előtt még igyekeztem abból a nagy rumliból, amit Áron a konyhában hátrahagyott valamit csökkenteni.

Meghitt zenés összejövetel volt. Meg kellett állapítanom, hogy Larry-nek nagyon jó énekhangja van.

Hazajövet Áron eléggé körmönfontan fogalmazta meg, hogy holnap kellene neki a kégli. Azt mondta, ha holnap (csütörtökön) lemegyek Dömsödre, akkor pénteken utánam jön. Ha csak pénteken megyek, akkor nem tud lejönni.

Elkészítem Áron holnapi tízóraiját és közben én is bekapok egy szendvicset.

Rakott káposzta

11 óra után lementem a háziorvosi rendelőbe. Megkértem Lenkét, hogy írasson fel nekem a doktornővel Alfugent és adjon egy időpontot, amikor a doktornővel megbeszélhetem a gyógyszer kiviteli engedélyeimet. A január 3.-a ½ 9-et javasolta.

Kiváltottam a gyógyszert és a „Szomszédok”-ban ettem egy finom zöldborsó levest.

Nagyon termelékeny voltam az angol anyagok letöltését illetően.

A Banggood-nál megrendeltem a Jozsóéknak a Teclast 30-as tabletet, de az valószínűleg csak újév után érkezik majd meg.

Délután tanácstalanságomban elfogadtam Bélától a tippet, hogy mit készítsek vacsorára. Részletesen elmagyarázta, hogy ő hogyan készíti a rakott káposztát.

Lemenve a CBA-ba, kis pályamódosítással nem káposztát vettem, mert azok túl nagyok voltak, hanem kelkáposztát, rizst, darált sertés combot és tejfölt.

Nekem nem sikerült fél óra alatt elkészíteni, mint Bélának, de elkészült.

A rakott káposzta rétegei a következők: Legalul dinsztelt hagyma, egy kis víz, utána apróra vágott kelkáposzta, majd főtt rizs, rajta darált fűszerezett (só, vöröshagyma, fokhagyma, őrölt fehér bors, őrölt fekete bors) sertéscomb. Azután újra előröl (egy sor nád, egy sor fing). A legtetején lett tejföl és reszelt sajt. 

Mindezt a mikróban jól összefőztem és utána a sütőben kapott felülről egy grillt.

Áron telefonált, hogy kb. 10-re ér haza és ne aggódjak.

Emőkével ketten láttunk a vacsorához, ami nagyon finom lett. Egy kis Egri Bikavért ittunk hozzá  

Decathlon

Ébredés a szokott időben.

Reggelire, ham and eggs, de ahhoz előbb kellett vennem egy hagymás cipót, és ha már úgyis ott vagyok, akkor egy 1,5 literes palack tejet.

Felhívtam a Nissan Gablini munkafelvételét, hogy mik a kilátásaim az autó javításával kapcsolatban. 

Szerdára várják az alkatrészt és utána azonnal elkezdik a javítást.

Megnéztem, hogy a házi orvosnő ma mikor rendel, de a délutánom sűrű, a recept felíratás meg ráér holnap.

Emőke lányom felajánlotta, hogy 6 óra fele elvinnének a Decathlonba, hogy megvegyük a nagy útra a ruházati felszereléseket. Így is történt. A Pafikával mentünk és egy jó órát vásárolgattunk. Emőke nagyon körültekintően válogatott. Ha úgy látta, hogy a ruhadarab anyaga, színe, minősége, mérete és az ára is megfelelő, akkor beküldött vele a próbafülkébe, hogy vegyem fel és majd megnézi. A túracipőt is fel kellett próbálnom. Végül egy nagy halom ruhával mentünk a pénztárhoz. 42 ezer forintból kijött a bevásárlás.

 

Manna hagyatéka

Arra ébredtem, hogy már csak egy hónap van az utazásig, ezért el kell kezdeni koncentráltan készülődni. Ezt több síkon képzelem el, úgymint: Ügyintézések, Pénzügyek, Útipoggyász összeállítása, Dokumentumok. és erről egy külön dokumentum készül.

Áron írt a Viberen, hogy ne nagyon igyekezzek haza, mert még csak félig van készen a rendcsinálással és nemsokára indul a táncpróbára. A legjobb az lenne, ha csak holnap jönnék.

Reggelire kolbászt sütöttem, savanyúság, kenyér, tejeskávé.

Elindítottam a mosogatógépet.

11 óra után csöngettek Gáborék. Odaadtam nekik Manna összes macskakaja hagyatékát és persze megint bőgtem egy sort.  Hogy ez mikorra múlik el, azt még nem tudom.

Ők még elmentek bevásárolni a Mizseihez, de utána visszajöttek értem és végül ők hoztak haza Gazdagrétre.

Itthon az a rendetlenség fogadott, amivel Áron, már jó előre fenyegetett.

Lustaság miatt a piac elmarad

Elmaradt a mai piacozás. Szinte semmi vásárolni való nem volt mára.

Reggelire egy kis sült kolbász volt mustárral.

A cserépkályha még délelőtt is langyos volt. 

Sokat sikerült behozni az olasz elmaradásból.

Nekiláttam egy nagymosásnak. Közben telefonon adtam a tanácsokat Pizsuéknak, hogyan álljanak ki az érdekeikért a Sonyt kezelő informatikus szemben.

Stefikének távoktatással segítettem a német nyelvtani problémáiban. Sok, a német igeidőkkel foglalkozó anyagot küldtem neki mailen csatolva.

Ebédre megmelegítettem egy a mélyhűtőből elővett babgulyást, de közel sem volt olyan finom, mint friss korában.

Délután olvasgattam a Secret Garden-t és közben angol anyagokat töltöttem le.

Este a panírozott hal rudacskákból sütöttem vacsorára.

A Sony VAIO új gazdához kerül

Még meg sem reggeliztem, amikor hívott Pizsu, hogy eljönne a Sony VAIO-ért, de az még jobb lenne, ha megtudnánk felezni az utat.

Megbeszéltük, hogy 10-kor találkozunk a Baross utcai Bégel előtt. Elmagyaráztam neki, hogy az hol van és már kezdtem is csomagolni és szedelődzködni. Úgy gondoltam, hogy onnan én már nem jövök vissza, hanem egyenesen megyek Dömsödre.

Amikor felszálltam a 8E buszra, eléggé úgy néztem ki, mint egy málhás szamár, mert ugyebár egy táska, amiben a Sanyo van a töltőjével, egy táska, amiben az én DELL-em van a tartozékaival és még egy tatyó, amiben az egyebeket viszem majd Dömsödre.

Hamar megtaláltuk egymást. Zsuzsi nem volt elég jól felöltözve, én meg túl jól voltam, ezért bementünk a Bégel-be, ahol nagy volt a tumultus, ott levettem a télikabátom alatti pulcsit és odaadtam Zsuzsinak, hogy vegye fel.

Átadtam a Sony VAIO notebookot. Még ittam egy kávét és az M3-as metrónál elbúcsúztunk. Ő ment Úlpest felé én meg a Népligeti buszvégállomás felé.

A 11:05-ös busszal indultam. A buszról felhívtam Bélát, hogy miként segítsek Zsuzsinak megtisztítani a gépet a volt felhasználótól és, hogy történjen a W8 lecserélése W7-re. Béla nem sok jóval biztatott a gép jövőjét illetően, mert ez nem egy egyszerű feladat.

Egy óra múlva már a Dömsödi CBA-tól sétáltam a bázishoz.

A házban jó meleg volt, de azért befűtöttem a cserépkályhába is.

Mire kipihentem az utazást, már hívott Zsuzsi, hogy egy guru 5.000.- forintért mind a két problémát megoldotta gépen és már otthon csodálja a család a notebookot, kivéve Rózácska, mert neki hozza majd a Jézuska a gépet.

Német társalgás

Áron időben elindult. Nekem csak annyira kell igyekeznem, hogy ½ 11-re érjek be a német társalgásra. Majdnem sikerült. A csapat teljes volt. Szinte mindenki szereti ezt a másfél órát. Zsuzsa ezeket a csütörtök délelőtti foglalkozásokat jül csinála, én pedig nagyon őrködöm afölött, hogy a meglévő német tudásomból, minél kevesebb vesszen el.

Reggel felhívtam a Sony szervizt, hogy a szakembertől megkérdezzem, hogy a Sony VAIO-nál az indításkor milyen billentyű kombinációval érhetem el a BIOS-t.

Hazafele a Márton Áron téren megszakítottam az utat és vettem egy csülkös babgulyást. Itthon a CBA-ban vettem tejfölt, angol szalonnát és hagymás cipót. A bableves melegítésekor tettem bele egy mokkás Erős Pistát, tálaláskor pedig egy evőkanál tejfölt.

Áron négy óra előtt érkezett haza, de csak az Internet érdekelte. Háromféle kaja van a hűtőben, ő döntheti el, hogy melyikből vacsorázik.

Emőke átjött, hogy beszéljen vele a szobájában fellelhető rendetlenségről, de az majd csak később fog kiderülni, hogy milyen eredménnyel.

Vacsorára megettem a maradék túrós csuszát a sült angol szalonna kockákkal.

8 óra után még megnéztem az M1-et, de minek.

Utazási megbeszélés

Reggel igyekeznem kellett, mert azt ígértem L. Pistinek, hogy 8-kor elindulok felé.

Hát mire megreggeliztem, lett ebből ½ 9 is.

A Kelenföldi pályaudvarról felhívtam Pistit és ő segített abban, hogy merre találom a 101 E buszt.

Úgy szólt a parancs, hogy a Rákóczi utcánál száljak le. Pisti már ott várt a megállóban. 

Felérve a lakásba rögtön főzött nekem egy kávét. Pisti nekem is vett egy sivatagi sityakot.

Utána felhívtuk Jancsit Skype-on (Ausztrália). Mindenki elmondta, hogy hol tart az utunk szervezésében. Jancsi áll az első helyen, én meg az utolsón.

Jancsi osztotta a parancsokat, mi ketten a Pistivel meg csak jegyzeteltünk.

Már jóval elmúlt dél, amikor Pisti lekísért a buszmegállóhoz és hazajöttem.

Itthon egy kicsit foglalkoztam a Sony VAIO op. rendszerének újratelepítésével, de lassan indulnom kellett a brushup-ra.

Ma csak Katie foglalkozott velünk, se Manna, se Larry nem volt.

Nekem még hiányzott Misi és Tünde is.

Hazajövet csak egy darab szalonnáért ugrottam be a CBA-ba, mert túrós csuszát terveztem készíteni vacsorára. A mai csusza különlegessége az volt, hogy a tejfölös túróba még újhagyma apróra vágott zöldjét és fokhagymát is belekevertem.

Áron nem jött ki vacsorázni, Emőkének viszont vittem át egy tányérral.

Az újabb VAIO

Félálomban még hallani véltem az ajtó csukódását, de mire 8-kor felébredtem Áron már biztosan az iskolában volt. Ennek ellenére elkéshet, mert ma „0”-adik óra a tesi.Igyekeztem behozni a 

Duolingóban a múlt heti elmaradásaimat.

Közben megérkezett egy újabb Sony VAIO.

Már az előzőt is irigyeltem Árontól, de azt nem tehettem meg, hogy a szülinapja előtt lenyúlom tőle.  Most viszont csak a potenciális vevőktől kell megtagadnom, hogy az ár kétszereséért megvegyék. 

Egyszerűen nem eladó!

A rajta lévő Windows 8-at tervezem lecserélni W 7-re, de ehhez először szeretnék normál módon belépni a gépbe, viszont a jelszót nem tudom.

Lementem a CBA-ba. Vettem két csirkecombot és ketté vágva azokat megfűszerezve, fokhagymával megtűzdelve, bepanírozva kirántottam. Áront is hívtam vacsorázni, de ő inkább Internetezett.

Előtte egy unikum, utána egy sör.

A Dömsödi kulcscsomó átadva.

Korai ébredés után kijavítottam a szombati blogspot hibáját, amire Béla hívta fel a figyelmem.

Szerintem Áron későn indult el a suliba, de majd a digitális naplóból meglátom, hogy késett-e vagy sem.

Lementem a postára az értesítéssel. Jó hír / rossz hír. A jó, hogy megjött a LEGGOO S 10, a rossz, hogy egy hónappal ezelőtt Szalkszentmárton felé menet átléptem Pest megye határát és ezért 14.500.-forint büntetést kell fizetnem.

Elővettem az olaszt, mert ezt a múlt héten elhanyagoltam. Kicsit döcög is emiatt, de úgy látom, hogy a többiek is átadták magukat az ünnepi hangulatnak és emiatt elfogyott a szorgalmuk.

Felhívtam az Equilor-t és a szabad pénzből belenyúltunk a BALL Corp részvényekbe.

Áron azt írta Viberen, hogy 7 és 8 között fog hazaérni, de végül korábban jött. mert a barátnője elment a színház tüntetésre. 

Abból is látszik, hogy egy aggódó apa típus vagyok, hogy kivételesen nem is bánom, hogy Áron nem ment vele.

Vacsorára Áron a tegnapi rizses csirke maradékát fogja enni, én pedig valami hideget (pörc, zöldséges túró, rozskenyér, tej).

Emőkének odaadtam a Dömsödi kulcscsomót és leírtam a részletes használati utasítást hozzá, mert lehet, hogy holnap lemennek és kicserélik a a nyári kerekeket a télire a Pafikán. 

Hazafelé

A ham and eggs-szel kezdődik a reggel.

Ha lehet, akkor az asztalról minden kerüljön a helyére. A kővé száradt hagymás cipó véget ledarálom és bekerül a prézlis üvegbe, a zacskója pedig a begyújtós papírok közé. Csak így lehet némi rendet tartani.

A tejeskávét még felviszem magammal.

A tél elkezdte csikorgatni a fogát, de a nap átvigyorgott rajta.

Mindjárt dél van, el kell kezdenem pakolni. Nem szeretnék késő este érni haza.

Kisétáltam a buszmegállóhoz és végül a 13:57-es busszal vágtam neki Budapestnek.

Négy óra előtt már a Gazdagréti téri CBA-ban morfondíroztam azon, hogy mi legyen a vacsora.

Áron közben elindult táncpróbára és csak 8 óra körül tért haza,

Végül sült csirkecomb készült zöldséges rizzsel.

Áron elvonási tünetek

9-kor ébredtem. A mai piacozás lustasági okokra való hivatkozás miatt elmarad. Hideg van és nincs autóm. Helyette még reggeli előtt egy begyújtás a cserépkályhába, ami az elektromos kazánt tehermentesíti.

Reggelire egy nagy szelet sült sertéssonka ráütve egy tojás. Utána tejeskávé.

Áron nagyon hiányzik, de hogy addig se nélkülözzön, amíg vasárnap este hazaérek átutaltam neki 20 pénzt. Azt tudomásul kell vennem, hogy azért mert nekem ő hiányzik, abból értelemszerűen nem következik az, hogy ez kölcsönös.

Délig csak olvasgattam és leveleztem.

Ebédre nagyon megkívántam egy levest, ezért kinéztem az ÉHSZAKOK-ból a csurgatott tojásleves receptjét és azt készítettem.

A délután az angol anyagok letöltésével és hallgatásával telt.

A barátságtalan kinti időt egy szaunázással próbáltam kompenzálni.

A vacsora egy egyszerű túrós csusza lett.

Hosszú az út Dömsödig.

A reggel már ½ 7-kor kezdődött, mert tegnap este elfelejtettem elkészíteni Áronnak a sajtkrémes sonkás szendvicsét. Gyorsan pótoltam, majd visszabújtam az ágyba.

Másodszorra 8:30-kor ébredtem. Akkor még úgy terveztem, hogy már délelőtt elindulok Dömsödre, de azután úgy elnotebookoztam az időt, hogy abból csak kora délután lett.

Az út a Népligeti autóbusz pályaudvarig simán ment. Ott kiváltottam a „0”-ás jegyet és felszálltam a 15:05.kor induló buszra.

A mai út a Népligeti távolsági busz-pályaudvarról Dömsödre a szokásos egy óra helyett több mint három órába tellett. Útközben ugyanis kiderült, hogy Taksonynál egy nyerges vontató állt keresztbe, miközben lerohadt és mozgásképtelen lett.

Dunaharasztinál kezdődött a probléma.

Ahogyan lassan araszoltunk a csomópont felé, három mentőautó és két rendőrségi autó szirénázott el mellettünk a helyszínre sietve.

Én felbiztattam a busz vezetőjét, hogy szabálytalanul ugyan, de mi lenne, ha a szembejövő, de üres sávot használná  a csomópont megközelítésére.

Nemsokára odaértünk. 

Hamar megtaláltam a probléma szervezőjét és megkérdeztem, hogy a mentők és a rendőrség helyett mit gondol arról, nem lenne e célravezetőbb, ha a lerobbant nyerges vontató üzembentartóját kérnénk fel, hogy küldjön ki egy vontató járművet.

- Ki maga? És miért avatkozik bele a hibaelhárítási akciónkba?

- Közlekedésmérnök vagyok és segíteni szeretnék.

15 percen belül megjelent a vontató jármű és elhárult a három órás akadály.

Én ezért nem várok el senkitől semmilyen elismerést, de azt javaslom, hogy minden posztra a megfelelő ember kerüljön és az nem nagy baj, ha az éppen nem Fideszes.

Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!

Jóval elmúlt este hat óra, amikor leszálltam a buszról és sétálva indultam a házhoz.

A Bucsi közben kijött Gulyás Judit, hogy világítson nekem, mert az út teljes szélességében fel volt szedve és alig lehetett rajta közlekedni. Közben elmondta, hogy átépítik a fürdőszobájukat, mert kád helyett zuhanyozó lesz és már megvették hozzá az üvegtéglákat. Hívtam, hogy jöjjenek át és nézzék meg, hogy a miénk milyen.

Megérkezve a bázisra, a házban jó meleg volt.

Egy kupica unicum to begin with, majd sült szalonna és újhagyma friss kenyérrel.

Nemsokára megjöttek Gulyásék. Hoztak három szelet pizzát és sütőtököt. A pizza szeleteket megmelegítettem a mikróban és őket körtepálinkával kínáltam. Két kör után megnézték az üvegtéglás zuhanyzónkat, még egy kicsit beszélgettünk, majd elbúcsúztak.

  

Mikulás

Meg se vártam a 8:30-as ébresztőt, mát 8-kor felkeltem.

Reggelire megmelegítettem egy adagot a csirkés lecsóból és utána tejeskávé.

Amikor lementem a postámért, nem voltam rest a kidobott könyvek közül (erre van ott egy külön rekesz rendszeresítve), magamhoz venni egyet, ami először csak a külső állapotát tekintve látszott újnak.

Rachel Bridge: MY BIG IDEA (30 Successful Entrepreneurs Revail How They Found Inspiration). Mindez a THE SUNDAY TIMES Kogan Page kiadásában. Az árcimke szerint 20 $-os áron.

Rögtön elkezdtem olvasni és már a Bevezető nagyon izgalmasnak tűnt. Utána következett a 30 sikeres vállalkozó sikerének a története. A könyvet alig lehet letenni.

Áron háromkor hazaérkezett a suliból, de nem tudta megmondani, hogy hova tette a vízórákat leolvasó papírját, úgyhogy azt újra kellett kezdeni.

Közben hozzánk megérkezett a Mikulás bácsi Emőkéhez és Áronhoz is.

Lássuk be, hogy a világhálón keresztül mindent sokkal egyszerűbben, gyorsabban és könnyebben tudunk intézni, mint előtte, amikor ez még nem volt.

Áron elvállalta, hogy ő készíti a mai vacsorát. Rántott halrudacskákat sütött és hozzá gszdag zöldségiöretet tálslr. Igyekeztem hozzájárulni, legalább azzal, hogy a majonézes céklát megcsinálom.

Kíváncsi vagyok arra, hogy Emőke is megkapta-e a rántott halat és a cékla salátát. 

Teázás az olvasó csoportban

A 8:30-as csengőhang ébresztett fel. 

Újra előjöttek a tegnapi találkozó pillanatai. Jó volt azzal a néhány volt kollégával együtt tölteni azt a négy órát. Újfent megerősödött bennem a meggyőződés, hogy ebben a durván elanyagiasodott világban az egyik legnagyobb érték a barátság, az emberi kapcsolatok. Erre vigyázni kell. Azon leszek, hogy hamarosan újra találkozzunk.

B. Imrének frissiben átküldtem s tegnap ígért Aquapóniás anyagokat, illetve egyelőre csak egyet, mert a gmail nem hajlandó 25 MB-nál nagyobb állományokat postázni.

Délután időben elindultam a brushup-ra. 

Csak nagyon keveset késtem, de a foglalkozás elejére odaértem. Mindez azzal kezdődött, hogy Larry kiosztotta a Mikulási ajándékokat. Nekem természetesen egy virgács jutott, mert én sose készítem el a házi feladatot. Azután Larry megsajnált és azt mondta, ha visszaadom a virgácsot, akkor vehetek a kosárból egy csokit.

Az egész brushup nagyon jó hangulatú volt.

Az olvasó csoport alatt nem csak magamnak, hanem a Tündének is készítettem egy gyümölcs teát, de mondtam neki, hogy ezt maximum kedveskedésnek vegye, leánykérésnek semmi esetre se.

Hazajövet még beugrottam a CBA-ba némi vacsorának valóért.  Vettem 3 csirkecombot, lecsókolbászt és egy üveg kész lecsót.

Áron nem kért a vacsorából, Emőke pedig, már az anyukájánál vacsorázott.

é

Találkozó

Amikor 7:33-kor ébredtem Áron már nem volt itthon.

Megnéztem a SUN CONTRACTING befektetést, de úgy láttam, hogy a tegnapi befizetést még nem könyvelték le.

Reggelire egy főtt debreceni mustárral és utána tejeskávé.

A saját hülyeségem miatt még augusztusig kell fizetnünk a UPC Internet TV telefon szolgáltatást, pedig már semmi szükség rá.

Végre megrendeltem a januári útra a hátizsákot. Pont fele annyiba kerül, mint a Decathlonban.

Délután 4-kor elindultam a K. István által szervezett találkozóra, ahol olyan volt kollégákkal tudtunk egy asztalhoz ülni, akikkel körülbelül 50 évvel ezelőtt dolgoztunk együtt a Teherautó Javító Vállalatnál. 

Sajnos a kinyomtatott listából már sokan nem tudtak ott lenni, nevük után ott volt a kereszt.

Majd mindenki előadott egy-egy neki kedves történetet az együtt töltött évekből és röviden elmondta, hogy azóta mi történt vele. Közben ettünk és ittunk is. Én egy sült pisztrángot rendeltem zöldségkörettel és utána megittam két pohár sört.

Este 10-re értem haza.  

pizza vacsora

Úgy érzékeltem, hogy Áron elindult.

Lemegyek friss pékáruért és felteszek egy szál debrecenit reggelire.

Utána elindulok a Nissan Gablini-be a PPZ 012 javításának ügyét intézni. .

Budaörs lakótelepig a 40-es busszal. Sajnos onnan majdnem egy óra gyalogút vezetett a Nissan irodáig, de úgy tekintettem erre, hogy kell egy kis séta a jó levegőn.

A munkafelvevő elpanaszolta, hogy amióta importőr váltás volt, azóta nagyon akadozik az alkatrész beszerzés, de amint tud valamit, jelentkezik. Megrendeltem a javítást.

Visszafele sem volt rövidebb az út. Sikerült megtalálnom a TESCO busz megállóját. 

Ott megismerkedtem Ilaval, aki Ukrajnából települt Budapestre. Megértettük egymást, miközben szembesülnöm kellett azzal, hogy már milyen gyenge az orosz tudásom.

A busz elhozott a Kelenföldi pályaudvarig. Ott elbúcsúztam Ilától (Ő, hogy súlyt adjon a hosszú barátságunknak küldött velem két mandarint Áronnak) és a 8E busszal jöttem haza.

A CBA-ban vettem egy pizzát, tejet, sajtot és abált szalonnát.

Áron bekapcsolta a sütőt 220°C előmelegítésre, én pedig megreszeltem a sajtot.

A kész pizzát három részre vágtam. Emőke, Áron és én együtt vacsoráztunk. Emőke és én Egri Bikavért kortyoltunk hozzá.

Tömegközlekedéssel haza

Reggel 8-kor ébredtem.

Hiába tudom az eszemmel, hogy Manna nincs, azért mégis vetek egy pillantást, hogy nem fekszik-e ott a lábamnál, ahol szokott. Azután rögtön rájövök, hogy ez egy hülyeség, mert akkor már ő ébresztett volna, hogy: „Hékás, felkelés, menjünk le, adjál valamit enni meg inni és engedj ki, mert odakint süt a nap, csiripelnek a madarak és nekem ott dolgom van.”

Kimegyek a fürdőszobába és ott találom a fehér tálkáját, amiben utoljára vizet adtam, amikor a sarokba húzódva a hideg kövön feküdt, de nem teszem el, mert ez egy mementó. Hiába tudom, hogy nem kellene, de sírok.

Hirtelen József Attila két sora jut az eszembe a „Kései sirató”-ból:

„A gyereknek kél káromkodni kedve -
nem hallod, mama? Szólj rám!”

Elutaltam a SUN Contracting AG-nek az 1000 €urót.

Délután gyalog, illetve tömegközlekedéssel indultam Budapestre. Alul-öltözve fáztam is egy kicsit.

Áron megelégelte a szobájában a kuplerájt és átköltözött a nappaliba. Ott megágyazott magának és most ott vannak a tányérok és a palackok. Kérte, hogy most ott ne nézzem meg a TV híradót, mert pihenni, gyógyulni szeretne.

A konyhában megpróbáltam némi rendet csinálni. Kirámoltam a mosogató gépet és elindítottam egy új mosogatást.

Áron készített egy új adag teát (nekem is). Nagyon finom volt.

Vacsorára megettem az Áronnak és Emőkének itthon hagyott tejfölös csirke pörköltöt, amihez hozzá se nyúltak.