utsó nap az évből

Csak nyolc után ébredeztünk, Áron pedig még akkor sem. Reggelire a megszáradt tigriskenyérből próbáltam bundáskenyeret varázsolni. Hozzá sült szalonnát és a tegnap elkészített salátát ettük, majd tejeskávét.
Csak fél tízre tudtuk úgy-ahogy összeszedni magunkat, hogy elindulhassunk Ellihez Pátyra. Áron kutyázott, minket pedig Elli pedikürözött. Ellinek vittünk karácsonyra smaragdfa magot. Kérdeztem, hogy hány smaragdfa férne el a telken. Azt mondta maximum kettő. Akkor adok 30 magot. Van még olyan barátod, aki el tudna ültetni? Van, mondta. Akkor adok még harmincat. Feri nem volt otthon, de a szivattyú ott volt számunkra összekészítve.
Hazafele benéztünk a Száki mestrehez, de nem volt otthon. Szemben beültünk egy kapucsinóra, kávéra és krémesre. Onnan már csak az Auchanba mentünk, hogy az útra felkészüljünk. Ott Emő meg én ettünk egy sült csirkecombot és egy sült kolbászt mustárral. Áron nem evett, mert ragaszkodott hozzá, hogy ő majd a Rustico.ban fog enni egy pizzát. Onnan már csak a Shell automosóba mentünk, mert a Scenic elviselhetetlenül koszos volt.
Sajnos a pizzázó ma éppen zárva volt, ezért inkáb otthon nekiláttunk a hagymás alma és a lazac sütésének. Amíg a vacsi készült elültettem újabb három nagy tejfölös pohárba a fa magot. Ha ezek mind megerednének, akkor már egy kisebb erdőre való palántánk lenne. Áthívtuk Emőkét is vacsizni és így négy főre tálaltunk. Ez olyan se ebéd, se vacsora nem volt, hanem inkább valami a kettő között.
Utána átmentünk Hassanékhoz, de már csak hárman, hogy Boldog Újévet kívánjunk. Vittünk nekik is smaragdfa magot. Áron fent játszott a gyerekekkel, mi meg lent jót dumáltunk, miközben finom magokat és keleti édességeket ettünk.
Itthon még vacsoráztunk egy kicsit. Emő felment Csabihoz, hogy neki is BUÉK-ot kívánjon, de ő a tegnap esti ivászat miatt nem volt ünneplő kedvében.
Felbontottunk egy üveg pezsgőt és a TV előtt ülve öregesen vártuk az éjfélt. A TV műsorok felejthetőek voltak. Csupa fiókból előhúzott 20-30 éves felvételről látszott, hogy a TV műsorkészítés is pénzszűkében áll. Az éjféli koccintásból Áron sem szeretett volna kimaradni, de én tudtam, hogy ennek holnap böjtje lesz. Azt kívántuk egymásnak, hogy a 2013-as év se legyen rosszabb, mint a 2012-es volt. Möci már éjfél után lefeküdt. Én még megvártam egy filmnek a végét és utána én is csatlakoztam.

még egy utolsó Dömsöd a sítábor előtt

Nyolc óra körül ébredtünk. Áron még alszik, Möci csendben bemegy hozzá, hogy a számítógép elé ülhessen. Még ír néhány sort Zoli bácsinak a szerelésünkről és a biztosításról. Amikor én is felkelek, kiszellőztetés közben becsületesen megcsinálom a 28 guggolást, hiszen már alig van néhány nap a síelésig és ott bizony helyt kell állni.
Azután mind a ketten lemegyünk. Én kiteregetem a maradék leáztatott bélyegeket és beviszem az istállóba az ötödik fiókot, hogy körbecsiszoljam.
A reggeli elég visszafogott, de azért van benne ruszli, lágy tojás és tejeskávé. Áron készít magának sajtos melegszendvicset és abból, ha szűken is, de azért ad nekünk is.
Reggeli után elrakom a préselőbe a bélyegeket. Emő és Áron, dacolnak a hideggel, mert különben szikrázó napsütés van, és kimennek egy kicsit tollasozni. Mire visszajönnek, Emő szerint már az összes tollaslabda fent pihen az esőcsatornába.
Ebédre megesszük a kotyvasztott leves maradékát, utána pedig túrós csusza szerű főtt, sült tészta, sült szalonna darabokkal, rajta tejföl és túró.
Az angol lecke folytatásaként megnézzük a Cég című filet angol hanggal és magyar felitrozással.
Elültetek további hat tejfölös pohárban előre beáztatott smaragdfa magokat, azt remélve, hogy mire visszajövünk a síelésből, addigra kikelnek.
Pakolás az autóba és hatkor indulás. Többek között hazamentjük az ott felejtett diótortát. Csak a Bureknél állunk meg néhány percre. Kemencés lándos, sajtos rúd és Áronnak almás pite.
Itthon kirámolnak az albán menekültek. Möci készíti a vacsorát, Áron próbál elpakolni a szobájában én pedig leszedem a megszáradt ruhákat a fregoliról. Folytatjuk a céltudatos csomagolást a szerdai indulásra.
Emő megeszi a régi salátát, hoyg attól minket megkíméljen és készít helyette egy új adagot. A salátából és a tortából Emőke viheti haza az 1/5-ét, mert, hogy szűk családban öten vagyunk.

kotyvasztott leves

Reggel elvittem Emőt a kozmetikushoz és egyedül mentem a piacra. 30 Tojás, sütni való szalonna, egy rúd csípős szalámi, újjhagyma és egy fej karfiol, no meg egy fél vekni kárpátkenyér. Utána érte mentem és visszatérve a bázisra már hárman reggeliztünk. Délelőtt nagy sétát tettünk, de Áront büntetésből azért nem hoztuk magunkkal, mert nem csinált rendet a dolgaiban.. Hideg van, de szépen süt a nap. Elmentünk egészen a szabad strandig és onnan vissza több volt mint egy óra.
Visszajövet Emő nekiállt összekotyvasztani a nyuggertől hozott lebbencs levest a borsó főzelékkel, a fej karfiollal és Áron kitermelte saját zellerünkkel. Én közben begyújtottam a cserépkályhába és a lakásban egyre melegebb lett. Csodálatosan finom leves lett a kotyvasztásból. Utána már alig fért belénk a másik fél grillcsirke és a saláta. A hab a tortán a múlt vasárnap itt felejtett diótortából volt egy szelet.
Délután angoloztunk egy órát és levágtam egy nagy adag bélyeget a boritékokról, amit rögtön be is áztattam. Elkészítettem az ötödik fiók utolsó két beragasztandó elemét.
Az esti vacsora előtt bekapcsoltuk a szaunát és egészen a Robin Hood filmig a szaunában élveztük a hétvégét. Vacsorára grillcsirke és saláta, Robin Hood és lefekvés.

Második szállítmány smaragdfa mag

Reggel a felkelés után az első dolgom az volt, hogy bekapcsoljam a fűtést Dömsödön. A reggeli készítése csak utána következhetett.
Délelőtt hozzákezdtem a sítáborra csomagoláshoz. A nagy sporttáskába bekerült mindhármunk síruhája és két bukósisak.
Elintéztem Norcikámnak az Internet Bankingot az új kártyájához. Ehhez egy kicsit túl kellett járjak a bank eszén, de ez nem okozott gondot.
Megjött postán a második adag smaragdfa mag. Rögtön felvittem belőle sok szemet Ilinek is, hogy ő is próbálja meg őket elültetni. Ili mondta, hogy a nagyobb siker reményében ő a holt naptár szerinti időben fogja elültetni.
Áron még dél előtt hazaérkezett. Együtt készülődtünk, de egy kis malőr miatt Emő elvesztette a türelmét és ideges lett. Én a csomagolás közepette mondtam ugyan, hogy most lemegyek a nyugger kajáért és utána a Gyógyszertárba, de ez utóbbi információ nem ment át teljes tartalmában. Emő mindenhol keresett, de csak későn esett le nála a tantusz, hogy a Gyógyszertárba is mentem.
Nagy nehezen elindultunk. Mire a TESCO-hoz értünk, bejelentette, hogy most ő mérgében fel fogja vásároltatni velem az egész TESCO-t. Ebből a nagy méregből szerencsére csak 20.000.- lett, de valóban mindent berakott a bevásárló kosárba, amire csak szükségünk lehet. Volt abban grillcsirke, jégsaláta, tigriskenyér, meg minden finomság. Dömsödre érve bepakoltuk a cuccokat, majd rögtön lefűrészeltem 5 mm-t a visszahozott polcdeszkából. Nekiálltunk a nagy vacsorázásnak. Emő a grillcsirke felét javasolta megmelegíteni és ahhoz ettük a különböző savanyúságokat. Vacsora után még Voice of Hungary. Mire lefeküdtünk, már elég későre járt.

Erzsébet kilátó

Alaposan kialudtuk magunkat. Reggeli után Emő még felment, hogy ott is rendbe tegyen mindent, majd elindultunk a Tschibo üzletbe, hogy Emő érvényesíthesse az értékes pontjait az akciós árleszállítás közepette.
Emőkével még itthon megbeszéltük, hoyg délután teszünk egy kis kirándulást a Normafánál. Nagyon megörült, mert Rudival ők is ugyanezt tervezték mára.
Vettünk Emőnek egy bukósisakot és egy síszemüveget meg egy rádió vezérelt órát, hogy még nagyobb biztonsággal ébredjünk. Telefonon megbeszéltünk egy randit Emőkéékkel és onnan már együtt indultunk a Normafához. Ott elővettük a bejgli készleteinket és a rétesesnél rendeltünk hozzá kávékat és teákat, mejd nekivágtunk a sétának. Vigyázni kellett, hogy hova lépünk, mert néhol jeges és csúszós volt az út.
Egy órán belül fent voltunk az Erzsébet kilátó legmagasabb emeletén. Hideg szél fújt, de a kilátás mindenért pótolt.
Onnan lejövet Emőkéék egyenesen, mi pedig egy kis kerülővel mentünk a Sportmax 1-be. Nekünk azért kellett kerülnünk, mert az uszodacuccokat nem hoztuk magunkkal. A Sportmax előtt nem találtunk üres parkoló helyet, ezért a háta mögé kerülve támadtuk meg a létesítményt. Odaben találkoztunk Emőkéékkel, úsztunk, szaunáztunk és wellneszetünk.
Jól kimerülve tértünk haza és megint egy lazac vacsorával fejeztük be a napot.

Karácsony másnapja nagyinál

Talán ma már egy nyugodtabb töltött káposzta és bejgli mentes nap következik. Áron viszonylag későn ébredt, de attól kezdve egyfolytában azon volt, hogy minket rászedjen egy kis Capitaly társasjátékra. Ez nem sikerült neki elsőre, mivel mind a két lakásban volt mit a helyére rakni, nekem pedig meg kellett írnom S. Lacinak a fényképező géppel kapcsolatos problémákat, úgy hogy lehetőleg a barátság a legkevesebbet sérüljön. Közben én elindítottam a nagymosást és próbáltuk egyenesbe tenni az ünnepektől szétzilált életünket.
Dél körül kortyoltunk egy kis csirkelevest, majd elkezdtünk készülődni Nóra nagyihoz. Már majdnem odaértünk, amikor nagyi felhívott minket, hogy hol járunk.
Nóra nagyinál folytatódott a trakta: Csirke húsleves, tepsiben sült csirke serpenyős krumplival és különböző savanyúságokkal. Közben nagyi hosszasan elmondta, hogy miként jártak el vele az urológián. A következő történet a moszkvai kiküldetésről szólt, de azt már többször hallottuk. Beszélgetés közben még egyszer elmondta az esetét az Urológián, majd elbúcsúztunk. Áron ott maradt és megbeszéltük, hogy vagy csütörtök délután, vagy legkésőbb péntek délelőtt szálljon fel a 139-esre és jöjjön haza.

Andrisék az ünnepi vacsorán

Amíg Emő odafent keltegette Áront és rendezkedett, addig nekem is sikerült felkelnem és ahogy előírta felöltöznöm. Áron lejöttekor elkészítettem  a reggelit. Délelőtt tízkor sikerült elindulnunk Sefiékhez. Emő lekapott egy finomnak ígérkező pezsgőt a polcról és rávarázsolt egy arany szalagot. Nagyon jól éreztük magunkat Sefiéknél. Sokat dumáltunk és még így sem tudtunk mindent megbeszélni. A baj gyökere abból adódik, hogy nagyon ritkán vesszük a fáradtságot, hogy meglátogassuk őket. Sefi rögtön előadta az egyik problémáját, amit én kapásból nem tudtam megoldani ugyan, de felhívtam Bélát Skype-on és a segítségével sikerült megtalálni a megoldást. Áron persze elkábította a családot az ördöglakat kinyitási technikájával  Először normál módon két kézzel, azután egy kézzel, majd csukott szemmel, végül a háta mögötti kinyitással.
Sefi alaposan megnézte a beteg fényképezőgépet és ellátott minket mindenféle jó tanáccsal.

Hazajövet elővettem nyolc nagy tejfölös poharat és gondosan elültettem benne a smaragdfa magokat. Mindegyik pohárba tettem legalább 3 magot és a vízen kívül sok optimizmust. A virágföldet Emőke adta és azt tanácsolta, hogy a mag tetején ne legyen több mint 1 cm föld.

Emő estére meghívta Andrisékat családostól ünnepi vacsorára. (Andris = Emő Andrea nevű húga) Ők négyen voltak, mi meg öten és csak úgy tudtuk megoldani a kérdést, hogy felvittük a szétnyitható asztalt és négy széket. Áron, Emőke és a két fiú azonnal nekikezdtek társasozni, mi meg melegítettük a kajákat és terítettünk. Nagyon sok kaja került az étlapra. Volt abban lazac halászlé, csirkeleves, gombaleves, töltött káposzta, sült lazac krumplisalátával, sóskával és főtt krumplival, hogy a süteményekről és a gyümölcs salátáról ne is beszéljek. Csak ettünk és ittunk, míg majdnem kipukkadtunk.

Amikor mi már mind a ketten kidőltünk lejöttünk és otthagytuk a fiatalabbakat. Áron is csak jóval később jött haza..

Karácsony

A reggeli után a délelőtt azzal telt, hogy behoztam az erélyről az összekötözött fenyőt és belefaragtam a karácsonyfatalpba. Nem volt egyszerű, mert a fenyő lába egy kissé kacska volt és mindenáron el akart dőlni. Amikor végre sikerült egyenesre faragni, Áron azt a feladatot kapta, hogy kezdjen a fa díszítéséhez. Magam is nekiláttam az ajándékok csomagolásának. A nagyi egyik ajándékába, amit Emőtől kapott, még be kellett szabnom a fotót. Délután háromra megérkezett Nóra nagyi. Azonnal behoztuk az erkélyről a halászlét és feltettem melegedni. Nekikezdtünk a nagy karácsonyi véget nem érő zabálásnak. Emő és Nóra nagyi természetesen Beherovkával kezdtek, amihez én nem tudtam hozzászólni, mivel a terv szerint az est végén én fogom hazavinni a nagyit. Utána következett a halászlé. Bevallom, egy kicsit csípősebbre sikerült a tervezettnél, de az íze kifogástalan volt. Áron is megbirkózott a csípősségével, a nagyi pedig nem győzte egyfolytában dicsérni. A töltött káposzta szerintem egy picit sósra sikeredett, mert lehet, hogy szerelmes a szakácsnő. Egy kis tejföllel a tetején rendbe lehetett hozni a dolgot. Már csak a mákos és diós bejglivel kellett megbirkóznunk, mert a vörösbor már könnyen lecsúszott hozzá. A kávénkat Áron készítette, a nagyi pedig majdnem elolvadt a büszkeségtől, hogy neki milyen unokája van.
Alig, hogy befejeztük az ünnepi ebédet, megjött Emőke és kezdődhetett a karácsonyfa kivilágítása, a csillagszórók meggyújtása és az ajándékok kiosztása. Mindenki nagy hűhóval nyugtázta a meglepetését, egy szóval jó buli volt a karácsony.
Este Emő még felment a gyerekeihez, hogy ott is lehessen szűk családi körben. Addig én hazavittem a Nóra nagyit. Nagyi útközben nem győzött áradozni arról, hogy az ünnepi vacsora milyen finom volt és, hogy mi milyen drágák vagyunk, hogy neki egy ilyen szeretetteljes karácsonyt nyújtottunk.  Amikor visszaértem, mi is  felmentünk megnézni őket, milyen ott a karácsonyfa. Csabi nem örült annyira az ajándékának, mert a fényképezőgépen talált néhány hibát. Megígértük, hogy orvosolni fogjuk a problémát, de még magunk sem tudtuk, hogyan. Közben felhívtuk Sefit telefonon, mégis csak ő a legnagyobb Nikon-os öreg róka. Megbeszéltük vele, hogy holnap hármasban meglátogatjuk őket és akkor közelebbről megvizsgálja a gépet.
Mi ketten Emővel lejöttünk kipihenni az ünnep első napjának fáradalmait. Emőke is otthagyta a bulit, meg Manna cicáját, így Áron ott aludt fent a cicával együtt és majd reggel jön.

Karácsonyi idill

Ma végre sikerült időben felkelnünk. Még nem volt nyolc óra, amikor már Emő jelezte, hogy ő nagyon éhes. Persze, hogy éhes volt, mert tegnap este, arra hivatkozva, hogy ő kövér, nem vacsorázott. Alig, hogy ezt bejelentette, apró zajok hallatszottak lentről. Nem telt bele tíz perc, Áron - a meztelen pincér - megjelent egy tálcával, rajta két kávé és hat szelet tigris kenyér rásütött sajttal. Ilyen jó dolga az angol királyi párnak sincsen. Nyolckor az ágyba szolgálják fel az (elő)reggelit.
Mielőtt még felkeltünk volna, Emő bejelentette, hogy nem csak mákos bejglit, hanem diósat is szeretne sütni, ahhoz pedig kellene újabb 40 dkg diót pucolni és darálni. Azt mondtam, hogy ezt még reggeli előtt vállalom, de csak úgy, hogy én töröm a diót, ők pedig ketté válogatják a csonthéjat a dióbéltől és utána én ledarálom. Ez nagyon jó módszernek bizonyult. Fél órán belül, szétválogatásig az egésszel végeztünk, úgy, hogy közben még arra is maradt időm, hogy közben begyújtsak a cserépkályhába.
Utána gyorsan összecsaptam a reggelit, de akkor már nem voltunk farkas éhesek.
Amíg én daráltam a diót, a tűz ropogott a cserépkályhában, odakünn szállingózott a hó, Áron hangosan felolvasott az Ókori görög regék és mondák című könyvből, miközben Emő vágta kezén-lábán a körmeit. Nem is tudnék elképzelni ennél szebb családi idillt.
Becsomagoltam a Gabikának szánt karácsonyi ajándékot és leültem blogot írni. A bélyegeket nem sikerült teljesen eltakarítani az asztalomról.
Áron és én átmentünk Gabikáékhoz, hogy tegyék a fa alá az ajándékunkat. Mindketten azt javasolták, hogy csak reggel induljunk haza, mert ónos esőt jósoltak, ami nagyon csúszik, de mi mégis nekivágtunk.
Mire visszamentünk, Möci mindent (illetve majdnem mindent) összecsomagolt. Nekünk nem volt már más dolgunk, mint bepakolni az autóba és indulni.
Nagyon óvatosan vezettem és állandóan ellenőriztem az út állapotát. Már vagy 20 km-t megtettünk, amikor kiderült, hogy az újonnan készített ünnepi diótortát Möci a hűtőszekrényben felejtette. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy jó lesz az szilveszterre.
Itthon azután nekiálltunk kipakolni. Az életünk legnagyobb részét bepakolással és kipakolással töltjük, de megéri, mert csak így tudunk elmenekülni a város piszkától, zajától. Áron is nagyon élvezi, hogy mi folyton úton vagyunk, mint az albán menekültek.
Felvittük az újonnan készült polcokat, de nem sikerült a helyére illeszteni, mert néhány milliméterrel hosszabbra sikerült, mint amennyit a két fal megengedett. A szerelés a jövő hétvégére halasztva.
Azzal folytattam az ünnepi készülődést, hogy feltettem 4- fej apróra vágott vöröshagymát egy kanál olajon pirulni, majd a piros paprika után beletettem az öt hatalmas lazacfejet főni. Mire minden belekerült és puhára megfőttek a fejek eltelt egy óra is. Megpróbáltam minden csontos részt és esetleges szálkát eltávolítani belőle, hogy a nagyinak se legyen gondja vele. A kész halászlé kikerült az erkélyre.

A lusták reggele

Ennyire még soha nem aludtunk el. Tíz óra is elmúlt, amikor Emő ébresztgetett, hogy már biztosan bezár a piac. Igaz, hogy Áron már kora reggel óta a számítógép előtt ült, de ő meg nem szólt, mert minek. Egyedül Emőnek volt sürgős a piac, mert az ünnepekre még gondolt néhány beszerezni valóra. A Kárpát kenyér természetesen már elfogyott a Dabi Vegyesboltban és a piaci árusok is erősen megritkultak. Azért vettünk tojást a tortához és a bejglihez, csirkeaprólékot, leveszöldséget a holnapi leveshez és egy rúd csípős szalámit, mert azt nagyon szeretjük.
Visszatérve a bázisra, lévén már majdnem dél volt, nagyon bereggeliztünk.
Délelőtt elültettem néhány smaragdfa magot, majd még utána nézek, hogyan kell tartani, mennyire kell locsolni és milyen érzékeny a hőmérsékletre.
Dacolva a hideggel bő másfél órás sétát tettünk, ami azzal kezdődött, hogy megnéztük vajon nyitva  van-e a Gyógyszertár. Később tettünk egy kerülőt a napsütötte Duna parton.
Délután nekikezdtem a karácsonyi diótorta készítésének. Emő közben a töltött káposztát készítette.
Áron sem akart kimaradni a sütés-főzésből, ezért ő tüzet rakott a kúp alatt és kicsalt minket is szalonnát sütni. A diótortának szabtam egy kartondobozt, hogy szállítható legyen, majd az egészet betettük a hűtőszekrénybe.
Közben leszabtam Emőnek a további két polcát és Áronnak a karácsonyi ajándékul készítendő Monopoly táblát. Amíg Áron a Jégkorszakot nézte, fel is ragasztottam rá a Monopolyt.
Emőke hívott és ecsetelte, mennyire sajnálja, hogy nincsen velünk. Kicsit chat-eltünk angolul, csak azért, hogy gyakoroljunk. Este bekapcsoltuk a szaunát.

Finom meleg van a bázison

Arra ébredtünk, hogy Áron a nagyszobában a takarójával bebugyolálva fekszik a zöld székben és Manna körülötte játszik. Elmondása szerint már éjjel kettőkor átjött a nappaliba. Mindig mondtam, hogy az én családom nem teljesen norma.
Első dolgom sz volt, hogy bekapcsoljam a fűtést Dömsödön, mivel most már két hete, hogy ott voltunk és azalatt jól áthűlhetett a bázis. A külső levegő hőmérséklete ugyanis -5 fok.
Elkészítettem a reggelit és elkezdtem a készülődést, hogy tíz óra körül indulhassunk Dömsödre. Emő fölment és ugyanezt tette, készülődött. Áron visszaköltöztette Mannát az infrastruktúrájával együtt Emőkéhez és úgy tett, mintha ő is pakolgatna.
Végül csak 11 fele tudtunk indulni, de nem hajt minket a tatár. Katikának meghagytuk, hogy mire vasárnap este hazajövünk, próbálja meg a csatateret ember formájúra varázsolni.
Amikor már, mint az albán menekültek, mindent bepakoltunk az autóba, először a TESCO-t céloztuk meg. Csak apróságokat vásároltunk, no meg persze alapanyagokat az ünnepi töltött káposztához. Ilyenkor a számla alig haladja meg a 15.000.- forintot. Sanyinak vittünk egy kávét és miközben mondtuk, hogy most nem kérünk semmit a lazacos pultról, Boldog Karácsonyt kívántunk neki. Kiváltottuk a tegnapelőtt megrendelt képeket a digilaborban.
Onnan átmentünk a Praktikerbe, de csak egy szál alumínium távtartót találtunk és ránk nem is volt érvényes a -10 % nyugdíjas kedvezmény, mivel nem szombat-vasárnap mentünk.
Innen a  bázisig meg sem álltunk. Már majdnem három óra volt mire megérkeztünk. A lakásban meleg - és hála Áginak - nagy tisztaság fogadott bennünket. A közös kipakolás után Áron felment a szobájába és lefeküdt aludni. Úgy tűnik az éjszakai műszak Mannával nagyon kimerítette. Áron még akkor sem tért teljesen magához, amikor Emő a nyugger kajákból feljavított vacsorát feltálalta.

Manna nálunk éjszakázik

Áronnak ma még van iskolája. Igaz, hogy már csak karácsonyi buli, de van. Fel is keltette Emőt, hogy segítsen becsomagolni a tegnap megsütött diós süteményt, amit az osztálytársaknak szeretne bevinni.
Megreggeliztünk és utána elkezdtem a dió pucolást, mert a hétvégi diós torta sütéséhez még csak a fele adag dió volt megpucolva.
Még egy utolsó nagyobb feladatom volt: a második függönyszárnyra az akasztó horgok felvarrása. Ez egy elég sziszifuszi munka, de közben nézhettem az EuroNews-t. Még csak félig lettem készen vele, amikor Emő lejött és egy bő órát angoloztunk. Az egyik füzetét ugyan nem hozta, de majd beírok az üzenőjébe.

Az utolsó pillanatban hoztam fel a két nyugger kaját, de meg se néztem, mert a hűtőszekrény is tele volt tegnapi maradékokkal. Ebédre a lecsóból ettem.

Délután tovább rendezgettem a Budapest Bank kártyájának aktiválását és végleges formájában felszereltem a függönyt.

Este Áronnal megettük a krumplis tészta utolsó maradékát. Amikor Emő lejött, jött vele Csabi is és ketten nekiálltunk a konyhaszekrény szoklijának a javításához. Csabi nagyon gyakorlott ilyen bútorok összeszerelésében és rögtön kiderítette, hogy mi lehet a hiba. Mire megjött Emőke, mi már túl voltunk az unicumon és megittunk egy-egy pohár sört is.

Emőke áthozta Manna cicát, azzal, hogy majd reggel korán jön érte. Használati utasításként azt javasolta, hogy Áron szoba ajtaját és a mi hálószobánkat zárjuk be, hogy Manna ne mehessen fel az ágyra. Villanyoltás után azt hallottuk, hogy Manna átrendezi a nappali szobát.

Adventi ünnepség

Möci úgy indult el reggel, hogy meghagyta, estére készítsek egy nagy lábas lecsót. Való igaz, hogy minden összetevő oda volt készítve az asztalra. Reggeli után elindultam a Rudasba. Ott találkoztam Lacival és az egész délelőttöt a gőzben, a jéghideg kádban, meg a meleg vizes medencékben töltöttük. Jót dumáltunk a világ dolgairól. Hazajövet lementem Emőkével a nyugger kajáért és neki is láttam az ebédnek. Utána mát teli hassal könnyebben álltam neki a nagy lábas lecsó készítésének. Amikor elkészült elindultam a Budapest Bankba, hogy rendezzem az új számla Internet hozzáférését. Az ügyintéző szokatlanul kedves volt. Nem is értem, hogy a többi miért nem ilyen?
Mire hazaértem már Emő is itthon volt. Mind a ketten készülődtünk, hogy megnézzük Áront és a többieket, hogyan szerepelnek a karácsonyi műsoros ünnepségen. Emő előírta, hogy mit vegyek fel és öt előtt pár perccel már indultunk is. Vittem a fényképezőgépet, hátha meg tudok örökíteni egyet, s mást a műsorból és főleg Áronból. A gyerekek nagyon kedvesek voltak, de meg kell, hogy mondjam, hogy az énekkarosok kivételével majdnem mindenki hamisan énekelt. Máskülönben bensőséges karácsonyi hangulat volt. Kár, hogy a rövid színpadi daraboknál a tanítónénik csupán arra törekedtek, hogy a gyerekek tudják a szöveget. Nekem hiányzott némi rendezői instrukció, az előadás módját illetően. Majd jövő ilyenkorra felajánlom a segítségemet. A műsort felkonferáló kislány például nem tudta, hogy magyarul az, amit ő F majornak olvasott fel,  egyszerűen F-dúr szonáta.
Amikor hazajöttünk, még beugrottunk a CBA-ba egy nagy palack sörért, majd itthon nekiestünk a lecsónak. Csabiékat nem tudtuk lecsábítani, mert ők rántott camembert készítettek, de ehhez Emő még vitt fel zsemlemorzsát.
Emő és Áron este még nekiálltak sütni egy nagy tepsi diós süteményt, a holnapi osztálykarácsony ünnepre.

Decathlon

Elhatároztuk, hogy Áronnak veszünk a jelenleginél (122-133) egy 20-30  cm-rel nagyobb síruhát, hogy esetleg ne csak idén, hanem még jövőre is jó legyen rá. Tegnap már fáradtak voltunk hozzá, hogy elinduljunk a Decathlonba, de majd ma. Mire Áron bejelentette, hogy ma csak fél nyolc körül ér haza, mert az ünnepség az kétnapos a suliban és ő ráadásul énekkaros. Akkor ma majd elmegyünk nélküle.

Így is történt. Möcivel nem olyan egyszerű a vásárlás. Mindent nagyon alaposan megvizsgál, összehasonlít, majd dönt és később meggondolja magát és kicseréli azt ami az előbb még tetszett, egy másikra. Végül sikerült kiválasztanunk Áronnak egy megfelelő síoverált és két pár síkesztyűt, egyet Áronnak, egyet neki.

TESCO-ba tulajdonképpen csak azért mentünk, hogy az általunk kiválasztott fotókból csináltassunk egy-egy képet, ami majd a Nóra nagyi karácsonyra összeállított albumába fog kerülni. Egyébként csak néhány dolgot vásároltunk, de az éhség miatt vettünk egy egész grillcsirkét és többféle savanyúságot is. Megcsináltattuk a
Itthon azután nekiestünk a csirkének és majdnem az egészet beküldtük. Hozzá kötelező gyakorlatként megettük a nyugger zöldbabfőzelék egy-egy harmadát.
Felhívtuk Ilit, hogy Áron feltehetően korábban fog hazaérni mint mi, legyen szíves fogadja. Otthon Emő felpróbáltatta Áronnal az új síruhát és az csak egy picit volt nagyobb a kelleténél. Ilyenkor jól jön a rég bevált mondat: "nem baj, majd belenő a gyerek".

Függöny varroda

Reggel csak annyi időre ébredtem fel, amíg sikerült a családomat elindítanom a suliba és a munkába. Áron egy darabig keresgélte a tornacuccát, majd rájött, hogy nem hozta haza a suliból. Utána, mint a leglustább, még egy kicsit visszaaludtam és már csak akkor keltem fel, amikor a hasam reklamált, hogy mi lesz a reggelivel. Leszaladtam kenyérért és vettem hozzá egy pár debrecenit.
Möci hagyott hátra egy szerelmes levelet, hogy miket utaljak, telefonon pedig kiadta a parancsot, hogy rakjam tele a mosogatógépet, indítsam el és ha marad egy kis szabadidőm, akkor varrjam fel a függönyre a kampókat.
Ági felhívott, hogy délután menne a bázisra takarítani, indítsam el a fűtést.
Ha már az utalásoknál tartottam, akkor rendeztem a nyugger kaját is. Emőke hozta fel a kaját és odaadtam neki a tepsiben maradt meggyes piskóta felét.
Norci facebook oldalára feltettem két Janka fotót.
Meggettem a nyugger levest és mivel a parancs az parancs, elkezdtem a 24 függönyhorog felvarrását. Az elsőt, ahogy az lenni szokott, rögtön hibásan varrtam fel, de utána az ötödikig már jól ment.
A délutánba még belefért egy online sakkparti is, amit természetesen elvesztettem. Gondoltam jobban teszem, ha most az ünnepek előtt az időmet jobban hasznosítom és ezért nekiláttam a diótortához szükséges diót megtörni. Este már majdnem a felével el is készültem.
Áron negyed hétre ért haza, amit nem is értettem, mert reggel még abban maradtunk, hogy öt óra körül itthon lesz. Elmondta, hogy a suli előtt elbeszélgették az időt Alexszel. Ekkor már Möci is bekapcsolódott a beszélgetésbe és elmagyaráztuk Áronnak, hogy ez miért helytelen.
Később Áron felment Ilihez, de oda is érte kellett menjek, mert már 1/4 9 is elmúlt.

Budapesti vasárnap

Hosszú lustálkodás után nagy nehezen felkeltem és elkészítettem a reggelit. Möci nem vett részt a tőkehalmáj kínálta ínyenckedésbe, Ő csak vajas pirítóst és lágy tojást evett. Reggeli után Áron felpróbálta a síoverallját (122-1 33 cm), de azt mát kinőtte, mert 145 cm magas. Emő közben pakolászott és 10 óra körül már magunkra is hagyott. Áron bemutatta a füzeteit, a tolltartóját és elővettük a Spatzen Post-okat. Be kellene pótolnom a blogbejegyzéseim elmaradásaimat. Vannak napok, ahova csak emlékeztető szavak vannak bejegyezve, de olyan napok is vannak, ahol még az sincs és amelyek már teljesen a feledésbe merültek. Möci elindított egy nagymosást, azután elhúzott valamerre.
Áronhoz jött V. Attila játszani. Utána Áron meghívta Nóra nagyit, hogy nálunk nézzen meg egy videót, amit az index.hu közölt Vándor Kálmánról, ugyanis ők ketten jól ismerik egymást, valamikor kollégák voltak.
Későn ebédeltünk. A mélyhűtőből vettem elő egy adag székelykáposztát és ahhoz tálaltam még egy rántott csirkecombot.
Amikor nagyi megjött, Áron elindította neki a videót. Később hazaért Möci is. Ha már így összegyűltünk, bekaptunk három felest. Nóra nagyi és Möci Beherovkát, én edig Unicumot.
Miután Nagyi elbúcsúzott, Áron lekísérte őt a buszmegállóig.
Möci elkezdett főzni zöldbab főzeléket csirkepörkölttel és sütött egy tepsi meggyes piskótát. Vacsorára , ami nagyon finomra sikerült, betoppant Csabi is és Panninak is tudott felvinni egy porciót.
Együtt néztük az X-Faktort. Áron Oláh Gergőnek drukkol, én meg Timinek.

Smaragd fa

Áronnak ma munkanapja van. Mi még egy picit lustiztunk, azután leszaladtam egy köménymagos cipóért és összecsaptam egy kis reggelit. Reggeli után Möci nagy takarításba kezdett, én pedig rendbe tettem a napelem leelőlegezéséhez szükséges banki átrendezéseket. Nóra nagyitól még igénybe kell vennem két hétre egy nagyobb összegű áthidaló hitelt, hogy még az idén ki tudjam egyenlíteni az akciós árajánlat 50 %-os előlegét. Elküldtem a kért dokumentumokat és várom az előleg számlát.
Norcinak feladtam postán a megbeszélt cuccokat. Emő ugyan neheztelt érte, hogy miért csak simán adtam fel. Szerinte jobb lett volna ajánlva, de legalább elsőbbségivel. Lehet, hogy igaza van, de ezek nem két filléres felárak Angliába címezve. Ezzel egyidejűleg feladtam a válaszborítékokat a "Smaragd" projekthez.

Nóra nagyival lefixáltuk a tervezett ünnepi programot. A terv szerint 24-én nálunk lesz együtt a család, 25-én Nóra nagyinál ebédelünk  majd 26-tól 31.-ig Áron Nóra nagyival megy Egerbe és január 2-án mi hárman indulunk Gerlitzenbe síelni.
Délben tettünk egy kisebb sétát Gazdagréten, majd betértünk a CBA-ba, ahol vettünk négy francia krémest.
Délután Áronhoz feljött az egyik osztálytársa V. Attila és együtt játszottak. Késő délutánra csúszott el az ebéd. Attilával együtt négyen ettünk. A Csabi és Panni készítette nagyon finom paradicsom levest összekevertük a nyugger paradicsom levessel és főfogásnak ettük az általam kirántott csirkecombokat rizzsel és a Möci készítette salátával.
Este kiegészült a csapat Emőkével. Még eszegettünk egy kicsit. Megkóstoltuk a CBA-s francia krémest, ami pont olyan szar volt, mint amennyibe (119.-/db) került.
Együtt néztük az X Faktort és izgulunk, mert holnap lesz a döntő.

KÖZHELY

Mai nap sem kezdődik jól. Áron nagyon nehezen kelt fel a tegnapi késői lefekvés miatt. Reggel 1/4 8 után még a takaró alatt csak azért könyörgött, hogy ne gyújtsam fel a villanyt. A reggeli táskaellenőrzésen kiderült, hogy a tolltartójában egy árva, kitört hegyű ceruza van és még hegyező sincs a tolltartójában. Az utolsó pillanatban indult el, de még kihívta Emőt a folyosóra gondolva arra, hogy vele olcsóbban megússza a problémát, de ez nem ment. Sajnos még alá kellett íratnia velem egy egyest.
Kicsit megzavart, hogy a NYUFIG decemberben a szokása szerint nem 12-e körül, hanem már 4-én utalta át a nyugdíjat.
Mélyebben belemerültem a smaragdfa telepítésének a lehetőségeibe. Kicsit drágállottam a 7500,- Ft/palánta árat, de a fórumban szörfözgetve talán találok egy olcsóbb megoldást.

Délután Emőke ideadta az önkormányzati karácsonyfa utalványát, amire a fát 500.- forintért  még este hat előtt el is hoztam.

Hármasban indultunk a KÖZHELY karácsonyi bulijára. Emőnek és Áronnak is tetszett. Katie, Jane és Lerry hozták a formájukat, nagyon kedvesek voltak. A műsor után süteményezkedtünk, majd felszaladtunk Andrishoz, hogy Emőnek kérjünk kölcsön egy sílécet és sícipőt. Ez az első alkalom, hogy Andrissal (Emő húga és az ő igazi neve Andrea) megismerhettük egymást. Áron hamar összebarátkozott a fiúkkal. Miután kibányásztuk a padlás térből a sílécet, magam is leültem a nagyobbik fiúval játszani egy parti sakkot.

Sportmax

Az egész délelőtt bélyegezéssel telt. Elég nagy mennyiséget szabdaltam le a borítékokról és amíg áztattam, addig a Business English hanganyagát hallgattam.
A mai brushup elmaradt, de azért belenézegettem a tanultakba..

Megint alá kell írnom egy rossz bejegyzést. Áron ugyan megpróbálta kidumálni, de nem mentem bele a témába, nehogy elrontsam az este hátralevő részét. Inkább összecsomagoltunk és elindultunk a
Sportmax 1 uszodába. Jobban tettük volna ha a másik Sportmaxba megyünk, mert pont bekerültünk a csúcsforgalomba és csak lépésben döcögtünk a Csörsz utca felé. Vettünk egy-egy kétórás belépőt. Az én proxy karórám nem nyitotta és nem zárta a szekrényt, ezért ki kellett cseréltetni. Nagyon kellene a kondíció, mert el vagyunk tunyulva és így nem fog menni a síelés. Leúsztam tíz hosszt, ami egy nagy nulla, de több mint a semmi. Utána szaunáztunk egy kicsit, majd bementünk az élmény medencébe. Utána még egyszer rászántam magam az úszásra, majd még egy szauna és lubic.

Hazatérve együtt vacsoráztuk Emő, Emőke, Áron és én. Emőke segített Áronnak a holnapi suli táska becsomagolásához, mert hallotta, hogy a benti problémák egyik része abból ered, hogy Áron itthon felejti a felszerelése egy részét.
Áron csak nagy könyörgésre hajlandó abbahagyni az olvasást és eloltani a villanyt. Már megint nem fogja rendesen kialudni magát.

Advent

Áron nem sokkal 1/4 8 után jött le Ilitől. Még gyorsan megreggeliztünk és már indulhatott is a suliba. Möci egy picit lassabb volt, de ő is beért időben. Átolvastam a leveleimet és nosztalgiával lapozgattam a Lacitól kapott Francia nyelv tankönyvet.

Dél körül lementem Emőke és a saját nyugger kajámért. Megkegyelmeztek, amiért időben nem vittem le a kiürült, kimosott ételhordót és egy kölcsön szettben adták ki az én kajámat.
Beszaladtam az iskolába, hogy bevigyem Zolibácsinak a sítábor utolsó részletét és Áron itthon felejtett német könyvét. Éppen rosszkor érkeztem, mert Áron és Gergő, akkor kapták a letolást Zoli bácsitól és akkor derült ki számomra, hogy ma ünneplőben kellett volna menni, mert délután Advent ünnepség van.
Gyorsan csináltam Áronnal egy oda-vissza fuvart. Áron felöltözött ünneplőbe, de nehezteltem azért, hogy ezt miért csak az utolsó pillanatban tudtam meg.

Ma megérkezett Norcitól a szokásos karácsonyi ajándék, ami egy falinaptár és minden hónaphoz tartozik egy fotó a távolba szakat családomról, az unokáimról. A naptárnak egyetlen egy baja van, az, hogy a 2013-as év is csak 12 hónapból áll.

lazacsütés vendégségben

Hazaérkezéskor az egyik napelemmel foglalkozó cég akciós árajánlata fogadott. Azt írták, hogy ajánlatk december 31-ig érvényes. Ellenajánlatomra, amelyik  100.000.- forinttal alacsonyabb, én is azt írtam, hogy csak december 31-ig érvényes.

Kora délután jöttek az ikrek német gyakorlásra. Az óra jó volt és a  németezés nagy Digit csatával folytatódott.

Délután rákérdeztem S. Lacinál, hogy mi a helyzet a kedd esti vacsorával. Közölte, hogy mára nem készültek kajával és Fruzsina is nagyon fáradt, sőt rossz a kedve. Lacival megbeszéltem, hogy nem azért mennénk, hogy náluk van ingyen vacsora, hanem azért, hogy visszavigyük a Nikon szettet és egy kicsit beszélgessünk. Ok, akkor nagy szeretettel várnak. Na erre felhívtam külön a Fruzsinát is, hogy mit szólna ahhoz, ha vinnénk lazacot, almát, hagymát és elkészíteném nekik a már oly sokszor ígért lazac sültet hagymás almával. Ennek nagyon megörült és mi ehhez igazodva készültünk.
Áron felment Ilihez és megígérte, hogy reggel negyed nyolcra lejön.
Amikor odaértünk, rögtön nekikezdtem a sütés-főzésnek. Közben felhívtuk Tamást, hogy ő is jöjjön.
A vacsora nagyon finom volt, még Lacinak is ízlett, pedig az ő gasztronómiai kutúrája a sült sertés féleségeknél elakadt. Sajnos unicummal nem tudtam emelni a vacsora színvonalát, mert hazafele is nekem kellett vezetni.
Möci és Laci elkezdtek üzletelni a S. Tamás fényképezőgépéről. Később elmesélték a konfliktus helyzetet Zoli körül. Elég sokáig maradtunk, de alapvetően jól éreztük magunkat. Elindulás előtt még segédkeztünk a könyvek selejtezésében és hazavittünk néhány kedvünkre való könyvet.

Manna

Bonyolult volt a reggeli felkelés. Én Emőtől jöttem le és úgy keltegettem Áront. Nagy nehezen fél nyolckor indult el . Az utolsó szava Áronnak az volt, hogy vegyek neki natur activia kefirt és ugyancsak natur kaukázusit.
Utána elindítottam a mosógépet, ami egyáltalán nem lett tele, de valahogyan meg kellett oldanom a Manna jóvoltából macskaszar szagú ágyneműk kimosását.
Reggteli után még gyorsan belenéztem a levelezésembe, azután indultam a bányába. Már szinte íróasztalom sincsen, de a folyosón állva nem tudom támogatni a céget a közreműködésemmel. Átmeneti állapotnak titulálták a kiköltöztetésemet, amit majd megoldanak valahogy. Azt mondtam a főnökömnek, hogy amíg nem szólnak, hogy miképpen sikerült megoldást találni, addig felejtsenek el.
Beugrottam a Tenisz Centrumba, hogy jelezzem, Áron szerdán nem fog tudni edzésre jönni, mert a suliban Advent ünnepség van és azon kötelező a részvétel. Onnan egyenesen a SkyTec irodájába mentem, részben az ott felejett sálamért, másrészt beszélni az ajánlatuk kozmetikázásának lehetőségéről.
Hazafele beugrottam a TESCO-ba és Áron parancsára megvettem a kefíreket, meg egy tigris kenyeret párizsival.
Mire hazajöttem Emőke már elhozta a nyugger ebédet. Gyorsan kiteregettem a kényszer nagymosást és nekiláttam az ebédhez.
Este, amikor már Emő is hazaért, felszereltem nála a polctartó egyik oldalát, a másik oldalt pedig bejelöltem Csabinak fúrásra. Azt mondta majd szerdán megcsinálja.
Vacsorára a maradék cukkinis tekercs és a galuska volt céklasalátával. Frissen kimosott jó illatú ágyban töltöttük az éjszakát.

Cukkinis tekercs és a macskaszar

Reggel arra ébredtünk, hogy a fekete cica nem tágított tőlünk és még mindig az ajtónk előtt nyávogott. Szerintem vemhes is, de ez nem volt elég ahhoz, hogy még egy macskát vegyünk magunkhoz. Emőnek az volt a véleménye, hogy ez Mannának a testvére.
Reggelire nekiláttunk a kocsonyának. Nagyon finom volt, de azt a kissé avas füstölt bordát nem kellett volna beletenni. A kocsonya ízén nem rontott egy cseppet sem, de a bordát nem ettük meg belőle. Délelőtt Átjöttek Gabikáék, mert valamilyen problémája volt Gabikának a számítógépével. Bekaptunk egy-egy kupica Beherovkát és kávézgattunk, beszélgettünk és ők is vittek egy tányér kocsonyát.
Leszabtam és felszerelésre előkészítettem Emő polctartóját. Berámoltam az autóba.
Ebéd előtt még elmentünk sétálni, de annyira fújt a hideg szél, hogy még egy órát sem töltöttünk a szabadban
Ebédre fejedelmi kaját ettünk. Elkészítettem az egyik kedvenc kajámat a sült cukkinis tekercset. Már a sütőből kiáramló illatokra beindult mindenkinek a nyáltermelődése. Röviden csak annyit, hogy abban a tekercsben van füstölt császárhús, kétféle sajt és paradicsom is, a fűszerezéséről nem is beszélve. Möci nagyon finom kapros juhtúrós galuskát varázsolt hozzá köretnek. Ebéd után átszaladtam megnézni Gabikáék gépét. Csak egy egyszerű elállítás volt a probléma.
Korán indultunk haza, mert nagyon rossz útviszonyokra számítottunk. Hazaérve Emőke bevallotta, hogy a hétvégén nálunk nézték az X Faktort és Manna is nálunk volt. Este amikor lefeküdtünk olyan macskaszar szaga volt az ágyneműnek, hogy egyszerűen nem tudtunk benne megmaradni. Nyakunkba vettük a cókmókjainkat és felmentünk Emőhöz aludni.

kis fekete macska

Reggel még elég korán érkeztünk ki a piacra. Sütni való szalonna, egy rúd csípős szalámi és tojás amit vettünk. Kenyerünk volt többféle is, ezért csak egy fél Kárpátkenyérrel toldottuk meg a készletet.
Amikor hazaérkeztünk, először megreggeliztünk, majd  nekiálltam leszedni a fazék kocsonyáról a zsiradékot és újra felmelegítve kiporcióztam tányérokba, majd behordtam az istállóba.

Áront sikerült rábeszélnem, hogy nézzük át az iskolai dolgait.

Egy kis fekete macska nyávogott az ajtónk előtt. Adtam neki egy kis tejet, de csak tovább nyávogott.
Bedurrantottam a cserépkályhába, ami nem ment egyszerűen, mert sehol sem találtam a baltát.

Möci az ebédhez sütött rakott palacsintát, aminek már legutóbb is nagy sikere volt. Ebéd után mindenki félrevonult egy kicsit pihenni.

Estére már jól megdermedt a kocsonya, de Áron nem kért belőle. Möci időben bekapcsolta a szaunát, hogy utána még megnézhessük az X Faktor-t.

A Dominó lejárt

Möci kelt a legkorábban, mert neki le kellett mennie az orvosiba a szokásos labor végett. Áron az utolsó percben indult el az iskolába, mert váratlanul úgy döntött, hogy még reggelizik. Ez a nap rosszul kezdődik, mert szerintem biztosan el fog késni. A folytatás sem tűnik jónak. Próbáltam bekapcsolni mobiltelefonon a Dömsödi Fűtést, de a szerkezet nem veszi fel. Lassan kezd derengeni, hogy a benne lévő SIM kártya valószínűleg lejárt. Be kellene fizetni rá a minimális csomagot 1500.- forintot, de erre most nincs idő, mert indulnunk kell. Möci a munkába, én pedig a 2 GB CF kártyáért a Bemutató terembe. A buszról felhívtuk Bélát és klrtem, hogy töltse fel a SIM kártyánkat legalább 1500.- forinttal és utána küldjön egy SMS-t. Pár percen belül jött két SMS. Az egyik Bélától, a másik maga a Dömsödi Fűtéstől, hogy a kártya feltöltve. Megint megpróbáltam bekapcsolni a fűtést és így már elsőre sikerült. Emőtől a Ferencziek terén búcsúztam és én mentem tovább.
A Bemutató Terem, ahol On line rendeltem meg a CF kártyát, közel a Baross térhez volt és az egész üzlet kellemes benyomást tett rám. A CF memória kártya átvétele szervezetten, simán ment. Onnan trollyval mentem Sanyiikához, de hiába, mert nem volt otthon. Hagytam neki névkártyán egy rövid üzenetet, de nem bíztam benne, hogy erre keresni fog. Sanyika 1-2 évvel idősebb nálam. Tizenöt évet tölltöttünk együtt közös munkahelyen, de idős korára nagyon zárkózott lett.
Hazatérve felhoztam a nyugger kaját és a levest meg is ettem belőle. Az új CBA-ból beszereztem egy nagy adag kocsonyára valót.
Amikor Áron és Möci hazaértek, bepakoltunk az autóba és indulás Dömsödre. Azt beszéltük meg, hogy ezalkalommal nem megyünk a TESCO-ba, mert szinte mindenünk megvan. Áron egész úton az ördöglakatjával játszott.Tankolni meg kellett állnunk, bár még félig volt a tank, de ma volt (december 7.) a literenként - 10.- Ft kuponunk utolsó beválthatósági napja a Shell kútnál. Igen ám, de ott meg adtak egy ma még veáltható 500.- Forintos TESCO utalványt, amit 5000.- forint feletti vásárlásnál lehet beváltani. Meg vagyunk mi áldva ezzel a konzumáló társadalommal és annak mézes madzagjaival. Szigethalomnál gyorsan beugrottunk a TESCO-ba. Möcinek nem jelent nagy problámát 5000.- forintot öt perc alatt elkölteni és már indulhattunk is tovább.
A bázison, hála Bélának, nagyon jó meleg fogadott.
Rögtön nekiálltam a kocsonya főzésnek. Közben vacsoráztunk és szaunáztunk, majd nyugovóra tértünk.

Mikulás

Áronnak tele volt a cipője finomságokkal, de a Mikulás hozott egy virgácsot is neki. Ezen felül kapott egy ördög lakatot is, de azt nem vihette be a suliba. Emő már korábban megkapta az ajándékát, stilszerűen egy mikulásvirágot.
Délig bélyegeztem, sakkoztam, nyuggereztem, majd nekiálltam levelezni a napelem projekt ügyében.
Délután elindultam a brushupra. Katie el volt bűvölve a neki angol nyelven küldött diótorta recepttől és megígérte, hogy jelenteni fogja, miként sikerült elkészíteni.
 Emőke hozott Áronnak Mikulásra egy pár kötött kesztyűt, Áron pedig összeállított neki egy édesség csomagot.
Este négyesben együtt vacsoráztunk, ez olyan meghitt és mindenkinek jó volt.

Norci és Janka

Reggel Áron és Emő elvonulásukkor úgy hagytak engem tovább aludni, hogy Manna cicát bezárták hozzám a hálószobába, nehogy elfogjon a szeparációs depresszió (magánytól való szorongás). Manna úgy döntött, hogy már eleget aludtam és ha már ő felébredt, akkor ébredjek fel én is és játsszak vele. Nem csak az ágyamon, meg rajtam ugrált, hanem a virágállványon is. Ennek következtében az egyik cserép a földre zuhant és a föld kiszóródott belőle. Tíz óra körül Emőke megszabadított a macsektól.
Délig folytattam a napelem projekt részleteiben való munkát.Ebéd után már kezdtem készülődni Norci és Janka fogadására. Felhúztam az új ágyneműt és a régit betettem a mosógépbe. Emő felhívta Nóra nagyit, hogy pontosítsa, hány órára tud jönni. Nagyi először nem is értette, hogy neki miért kellene hozzánk jönnie. Végül örült a meghívásnak és azt mondta, hogy hat óra körül jön.
Először Áron érkezett meg, az első kérdése az volt, hol vannak a Norciék. Mondtam, hogy csak hat utánra ígérte magát Jankával. Tőle is begyűjtöttem a mosni valót, majd elindítottam a nagymosást. Azután megjött Emő és elkezdte szervezni, hogy ki hol fog aludni. Emőkétől felvitt két matracot, mert engem oda tervezett, hogy a Norcinak és Jankának maradjon meg a nagyágy. Az új diótortának készítettem egy méretére szabott kartondobozt, amiben Norci haza tudja majd vinni a fiúknak. Sorban utána érkezett Nóra nagyi, azzal, hogy mit segíthet. Abban segíthetsz - mondtam -, hogy megiszol velünk egy kupica Beherovkát. Közben feltettem a lazacokat sülni és a hagymás almát párolódni. Hét után már nem győztük Norciékat várni, áthívtuk Emőkét és elkezdtünk enni, inni. Mindenkinek, de Nagyinak különösen ízlett a sült lazac hagymás almával. Már majdnem végeztünk, amikor megjött Norci és Janka. Volt nagy ováció, Janka meg mindenkire röhögött. Norcit alig hagytuk enni. Mindenki kérdésekkel ostromolta. Amikor Nagyi elbúcsúzott, Emőke is elment, Áron pedig lefeküdt, Emő felment, magunkra hagyott, hogy egy kicsit tudjunk beszélgetni.
Később Norciék és készülődtek a lefekvéshez, én meg felmentem Emőhöz és ott aludtam.

készülődés Norciékra

Végre rendesen kialudtam magam. Emő meghagyta, hogy vigyázzunk a tisztaságra, legalább amíg Norciék megérkeznek.

Azt írtam a lánynak, hogy:
"Nagyon sajnálnám, ha nem aludnátok itt. A torta megmaradt részét túl kicsinek találtuk, ezért tegnap este sütöttünk egy új tortát. Vacsinak pedig vettem lazacot, csak hogy csábítsalak. Áron ma elkésett az iskolából egy picit, mert reggel még rendet csinált a szobájában, hogy ha jöttök, ne ájuljatok el a rumlitól. Emő úgy tervezte, hogy lehozza az új ágyneműt, hogy felhúzza és ha én fent alszom az ötödiken, akkor ti jól elfértek itt a hálóban. Ma még hazatelefonált , hogy vegyek egy műanyag kádat Janka fürdetéséhez. Egy szó. mint száz, nagyon várunk."

Erre megkegyelmezett írt egy pár sort, hogy fürdőkádra nincsen szükség, majd a nagy kádban fürdik Áronnal együtt, csak az ágy egyik oldalát barikádozzam el, hogy Janka le ne essen. Délután még felhívott minket. Áronnal beszélt és holnap hat körül jönnek. 
A nyugger kajáért egy kicsit kellett vívnom, mert Emőke elfelejtette ideadni az üres ételhordóját.

Délután háromra jöttek az ikrek a német gyakorlásra. Jó hangulatú óra volt, simán ment mert Áron nem volt még itthon. Az óra után elővettük Áron egyik új logikai játékát, amiben Bálint fölényesen megvert minket (Olivért és engem).

Amikor Áron megjött az egyéni sakkversenyről, rögtön eldicsekedett a negyedik helyezésével. A hét partiból  négyet megnyert. Az egyiket szívesen meg is mutatta volna, de hirtelen nem találtuk a táblát.

Már majdnem elkezdtem a nagy tál megtisztított lazac fűszerezését mustárral és kaporral, amikor megjött Emőke és Emő. Megörülve a hóesésnek lementünk egyet hógolyózni. Ahogy lejjebb sétáltunk Gazdagréten, találkoztunk Zéténnyel és Csanáddal. Azután kettéváltak útjaink. Áron ott maradt Csaniékkal, mi meg kerültünk egy nagyot, végül fél nyolcra értünk haza. A család megrendelte a ma esti vacsorát, mondván, ne fáradjak azzal, hogy az összes lazacot mélyhűtésre előkészítem, hanem egy kis részét most süssem meg. Emő készített hozzá köretnek hagymás krumplit. Csabit is meghívtuk vacsorára, de mire megérkezett, a kaja nagy része elfogyott, így neki be kellett érnie tejjel és banánnal, amiből ő turmixot készít.
Emő felhívta Nóra nagyit, hogy a holnapi teniszedzés és Áronnak a Maros utcai alvása elmarad, részint azért, mert holnap lesz a csapat sakkverseny, amiben Áron is szerepel és utána jönnek Norciék. Egyúttal meghívta Nóra nagyit is este fél hatra.

Manna (Emőke kiscicája) Áronnal aludt.

A nagy sikerre való tekintettel új diótorta Artinak

Nagyon rosszul aludtam. Az is zavart, hogy Emő nem volt mellettem és Béláéknál is túl erős volt a késő délutáni kávé. Még reggel négyre sem sikerült elaludnom. Reggel is csak fél szemmel tudtam odafigyelni Áron indulására.
Reggeli után indultam a bányába. Miután mindent megbeszéltünk, készítettem egy nagyobb másolatot Áron Monopoly játéktáblájáról, mert amit kapott, az egy bolhacirkusz és nem férnek el rajta a megvásárolt házak.
Elhoztam K. Zolitól a Jégkorszak 4-et. Az már csak a karácsonyi ajándékot tudja kiegészíteni.
Hazafele be kellett ugranom a TESCO-ba, mert elfogyott a tej és egy új tortával szeretnénk készülni Norciék érkezésére, amihez hiányzik még tojás, porcukor és margarin.. Sanyival kávéztunk és készített egy több mint három kilós lazac csomagot.
Csak egy óra után értem haza, de szerencsémre Emőke felhozta a nyugger kaját.
Áron Csanival együtt érkezett a suliból és megengedtem, hogy játszanak, mert azt mondta, készen van a leckéjével. Csak amikor Csani hazament, akkor derült ki, hogy neki még egy órányi munkája van, mert egy sort sem készített el a napköziben a házi feladatából.
Mire Emő megérkezett, már hozzákezdtem a dió pucolásának. Norci azt írta a távol Angliából, hogy Arti nagyon szeretne kapni a maradék diótortából, de nem biztos, hogy nálunk tudnak aludni, majd még meglátja. Mi minden esetre ezerrel készülődtünk. Főleg az Artinak szánt új diótorta sütésével voltam elfoglalva. Emő sokat segített benne. Szerintem még annál is jobban sikerült, mint a szülinapi. Közben még arra is maradt időm, hogy a nagy csomag lazacot megtisztítsam és feldaraboljam.

kivételes vasárnap Dömsöd nélkül

Jól kialudtuk magunkat. Emő meghagyta, hogy tegyem oda főmi a füstölt oldalast és ő beáztatja a lencsét, majd lement a templomba, mi pedig megreggelizünk Áronnal. Áronnak még van tennivalója a buli utáni rendcsinálásban. Mire Emő hazatért már csak a lencsét kellett odatenni főni. A hagyma dinsztelés, a rámtás és a fokhagymás ízesítés már gyorsan ment.
Délelőtt Áronnak sikerült engem rábeszélnie, hogy játsszunk egy MONOPOLY-t. Nem mondom, hogy nem volt érdekes, de hogy 3-4 óra alatt befejezhetetlen az biztos.
Ebédre nagyon finom lencsefőzelék és stefánia volt. Kora délután még egy kicsit pihiztünk, majd bejelentkeztünk Béláéknál. Közben lejöttek Iliék, mert hoztak egy ráadást Áron születésnapjára. Gyönyörű kevlár mintázatú pehelykönnyű, de meleg dzseki volt az ajándék. Bélának ugyan nagyon sok volt a dolga, de tíz percre azt is meg tudja szakítani. Már régóta készülünk, hogy megnézzük, hogyan rendezték be az életüket az új helyen. A lakás az Orczy úton teljesen rendbe volt. Szép tágas mindennek van helye. Lehet rajta még alakítani, de már ahogy most áll, az is tökéletesen lakható és élhető. A környék szar, de reméljük, hogy az is fog javulni. Minden esetre megszabadultak a deviza hitel nyomasztása alól és az a legfontosabb. Innen kezdve a jövőjük kiszámíthatóbb lett. Áron nagyon jót játszott a kutyákkal, Béla pedig segített a Notebookot letakarítani, hátha akkor megszűnik ez a mérhetetlen lelassulása.
Itthon Lazacot sütöttem vacsorára, Emő pedig lencsét és krumplit tálalt fel hozzá köretnek.
Utána még folytattam a Notebook lassulás mentesítését, de nem lett teljes a siker.
Norci megírta, hogy keddtől szombatig Magyarországon lesznek. Most veszi át a Homeopátiás diplomáját. Ennek nagyon megörültünk és kértük, hogy úgy szervezze az életét, hogy nálunk aludhassanak

Másnapos vagyok

Későn ébredtünk, de megtehettük, mert nem volt semmilyen kötött programunk. Én azt hiszem a kelleténél több unicumot, rozét és sört fogyasztottam, mert eléggé fájt a fejem. Készítettem egy laza reggelit a közepén lágytojással, hozzá tejeskávét.
Reggeli után leszaladtam a postára befizetni a Postatakarék csekket.
Emővel együtt mentünk a Gazdagréti piacra. Emő salátának valókat vett, én pedig egy régi öntöttvas diótörőt (mintha nem venne körül minket már annyi kacatunk).
Áronnal elkezdtünk játszani az egyik szülinapra kapott logokai játékkal, de többnyire Áron nyert.
Felhoztam Emőkének a nyugger kaját, Emő pedig elővett a hűtőszekrényből mindenféle maradékot és készített hozzá egy finom salátát. Áron nem győzte dícsérni az ebédet.
Én lepihentem, Emő és Áron olyan "Gazdálkodj Okosan" félét játszottak, amibe engem is szerettek volna bevonni, de én az ebéd utáni pihenést választottam.
Áron felszaladt Ilihez, hogy játszhasson Leventével, de ő csak minden második szombaton van Iliéknél.
Este együtt néztük meg az X-Faktort.