Möci úgy indult el reggel, hogy meghagyta, estére készítsek egy nagy lábas lecsót. Való igaz, hogy minden összetevő oda volt készítve az asztalra. Reggeli után elindultam a Rudasba. Ott találkoztam Lacival és az egész délelőttöt a gőzben, a jéghideg kádban, meg a meleg vizes medencékben töltöttük. Jót dumáltunk a világ dolgairól. Hazajövet lementem Emőkével a nyugger kajáért és neki is láttam az ebédnek. Utána mát teli hassal könnyebben álltam neki a nagy lábas lecsó készítésének. Amikor elkészült elindultam a Budapest Bankba, hogy rendezzem az új számla Internet hozzáférését. Az ügyintéző szokatlanul kedves volt. Nem is értem, hogy a többi miért nem ilyen?
Mire hazaértem már Emő is itthon volt. Mind a ketten készülődtünk, hogy megnézzük Áront és a többieket, hogyan szerepelnek a karácsonyi műsoros ünnepségen. Emő előírta, hogy mit vegyek fel és öt előtt pár perccel már indultunk is. Vittem a fényképezőgépet, hátha meg tudok örökíteni egyet, s mást a műsorból és főleg Áronból. A gyerekek nagyon kedvesek voltak, de meg kell, hogy mondjam, hogy az énekkarosok kivételével majdnem mindenki hamisan énekelt. Máskülönben bensőséges karácsonyi hangulat volt. Kár, hogy a rövid színpadi daraboknál a tanítónénik csupán arra törekedtek, hogy a gyerekek tudják a szöveget. Nekem hiányzott némi rendezői instrukció, az előadás módját illetően. Majd jövő ilyenkorra felajánlom a segítségemet. A műsort felkonferáló kislány például nem tudta, hogy magyarul az, amit ő F majornak olvasott fel, egyszerűen F-dúr szonáta.
Amikor hazajöttünk, még beugrottunk a CBA-ba egy nagy palack sörért, majd itthon nekiestünk a lecsónak. Csabiékat nem tudtuk lecsábítani, mert ők rántott camembert készítettek, de ehhez Emő még vitt fel zsemlemorzsát.
Emő és Áron este még nekiálltak sütni egy nagy tepsi diós süteményt, a holnapi osztálykarácsony ünnepre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése