utsó nap az évből

Csak nyolc után ébredeztünk, Áron pedig még akkor sem. Reggelire a megszáradt tigriskenyérből próbáltam bundáskenyeret varázsolni. Hozzá sült szalonnát és a tegnap elkészített salátát ettük, majd tejeskávét.
Csak fél tízre tudtuk úgy-ahogy összeszedni magunkat, hogy elindulhassunk Ellihez Pátyra. Áron kutyázott, minket pedig Elli pedikürözött. Ellinek vittünk karácsonyra smaragdfa magot. Kérdeztem, hogy hány smaragdfa férne el a telken. Azt mondta maximum kettő. Akkor adok 30 magot. Van még olyan barátod, aki el tudna ültetni? Van, mondta. Akkor adok még harmincat. Feri nem volt otthon, de a szivattyú ott volt számunkra összekészítve.
Hazafele benéztünk a Száki mestrehez, de nem volt otthon. Szemben beültünk egy kapucsinóra, kávéra és krémesre. Onnan már csak az Auchanba mentünk, hogy az útra felkészüljünk. Ott Emő meg én ettünk egy sült csirkecombot és egy sült kolbászt mustárral. Áron nem evett, mert ragaszkodott hozzá, hogy ő majd a Rustico.ban fog enni egy pizzát. Onnan már csak a Shell automosóba mentünk, mert a Scenic elviselhetetlenül koszos volt.
Sajnos a pizzázó ma éppen zárva volt, ezért inkáb otthon nekiláttunk a hagymás alma és a lazac sütésének. Amíg a vacsi készült elültettem újabb három nagy tejfölös pohárba a fa magot. Ha ezek mind megerednének, akkor már egy kisebb erdőre való palántánk lenne. Áthívtuk Emőkét is vacsizni és így négy főre tálaltunk. Ez olyan se ebéd, se vacsora nem volt, hanem inkább valami a kettő között.
Utána átmentünk Hassanékhoz, de már csak hárman, hogy Boldog Újévet kívánjunk. Vittünk nekik is smaragdfa magot. Áron fent játszott a gyerekekkel, mi meg lent jót dumáltunk, miközben finom magokat és keleti édességeket ettünk.
Itthon még vacsoráztunk egy kicsit. Emő felment Csabihoz, hogy neki is BUÉK-ot kívánjon, de ő a tegnap esti ivászat miatt nem volt ünneplő kedvében.
Felbontottunk egy üveg pezsgőt és a TV előtt ülve öregesen vártuk az éjfélt. A TV műsorok felejthetőek voltak. Csupa fiókból előhúzott 20-30 éves felvételről látszott, hogy a TV műsorkészítés is pénzszűkében áll. Az éjféli koccintásból Áron sem szeretett volna kimaradni, de én tudtam, hogy ennek holnap böjtje lesz. Azt kívántuk egymásnak, hogy a 2013-as év se legyen rosszabb, mint a 2012-es volt. Möci már éjfél után lefeküdt. Én még megvártam egy filmnek a végét és utána én is csatlakoztam.

még egy utolsó Dömsöd a sítábor előtt

Nyolc óra körül ébredtünk. Áron még alszik, Möci csendben bemegy hozzá, hogy a számítógép elé ülhessen. Még ír néhány sort Zoli bácsinak a szerelésünkről és a biztosításról. Amikor én is felkelek, kiszellőztetés közben becsületesen megcsinálom a 28 guggolást, hiszen már alig van néhány nap a síelésig és ott bizony helyt kell állni.
Azután mind a ketten lemegyünk. Én kiteregetem a maradék leáztatott bélyegeket és beviszem az istállóba az ötödik fiókot, hogy körbecsiszoljam.
A reggeli elég visszafogott, de azért van benne ruszli, lágy tojás és tejeskávé. Áron készít magának sajtos melegszendvicset és abból, ha szűken is, de azért ad nekünk is.
Reggeli után elrakom a préselőbe a bélyegeket. Emő és Áron, dacolnak a hideggel, mert különben szikrázó napsütés van, és kimennek egy kicsit tollasozni. Mire visszajönnek, Emő szerint már az összes tollaslabda fent pihen az esőcsatornába.
Ebédre megesszük a kotyvasztott leves maradékát, utána pedig túrós csusza szerű főtt, sült tészta, sült szalonna darabokkal, rajta tejföl és túró.
Az angol lecke folytatásaként megnézzük a Cég című filet angol hanggal és magyar felitrozással.
Elültetek további hat tejfölös pohárban előre beáztatott smaragdfa magokat, azt remélve, hogy mire visszajövünk a síelésből, addigra kikelnek.
Pakolás az autóba és hatkor indulás. Többek között hazamentjük az ott felejtett diótortát. Csak a Bureknél állunk meg néhány percre. Kemencés lándos, sajtos rúd és Áronnak almás pite.
Itthon kirámolnak az albán menekültek. Möci készíti a vacsorát, Áron próbál elpakolni a szobájában én pedig leszedem a megszáradt ruhákat a fregoliról. Folytatjuk a céltudatos csomagolást a szerdai indulásra.
Emő megeszi a régi salátát, hoyg attól minket megkíméljen és készít helyette egy új adagot. A salátából és a tortából Emőke viheti haza az 1/5-ét, mert, hogy szűk családban öten vagyunk.

kotyvasztott leves

Reggel elvittem Emőt a kozmetikushoz és egyedül mentem a piacra. 30 Tojás, sütni való szalonna, egy rúd csípős szalámi, újjhagyma és egy fej karfiol, no meg egy fél vekni kárpátkenyér. Utána érte mentem és visszatérve a bázisra már hárman reggeliztünk. Délelőtt nagy sétát tettünk, de Áront büntetésből azért nem hoztuk magunkkal, mert nem csinált rendet a dolgaiban.. Hideg van, de szépen süt a nap. Elmentünk egészen a szabad strandig és onnan vissza több volt mint egy óra.
Visszajövet Emő nekiállt összekotyvasztani a nyuggertől hozott lebbencs levest a borsó főzelékkel, a fej karfiollal és Áron kitermelte saját zellerünkkel. Én közben begyújtottam a cserépkályhába és a lakásban egyre melegebb lett. Csodálatosan finom leves lett a kotyvasztásból. Utána már alig fért belénk a másik fél grillcsirke és a saláta. A hab a tortán a múlt vasárnap itt felejtett diótortából volt egy szelet.
Délután angoloztunk egy órát és levágtam egy nagy adag bélyeget a boritékokról, amit rögtön be is áztattam. Elkészítettem az ötödik fiók utolsó két beragasztandó elemét.
Az esti vacsora előtt bekapcsoltuk a szaunát és egészen a Robin Hood filmig a szaunában élveztük a hétvégét. Vacsorára grillcsirke és saláta, Robin Hood és lefekvés.

Második szállítmány smaragdfa mag

Reggel a felkelés után az első dolgom az volt, hogy bekapcsoljam a fűtést Dömsödön. A reggeli készítése csak utána következhetett.
Délelőtt hozzákezdtem a sítáborra csomagoláshoz. A nagy sporttáskába bekerült mindhármunk síruhája és két bukósisak.
Elintéztem Norcikámnak az Internet Bankingot az új kártyájához. Ehhez egy kicsit túl kellett járjak a bank eszén, de ez nem okozott gondot.
Megjött postán a második adag smaragdfa mag. Rögtön felvittem belőle sok szemet Ilinek is, hogy ő is próbálja meg őket elültetni. Ili mondta, hogy a nagyobb siker reményében ő a holt naptár szerinti időben fogja elültetni.
Áron még dél előtt hazaérkezett. Együtt készülődtünk, de egy kis malőr miatt Emő elvesztette a türelmét és ideges lett. Én a csomagolás közepette mondtam ugyan, hogy most lemegyek a nyugger kajáért és utána a Gyógyszertárba, de ez utóbbi információ nem ment át teljes tartalmában. Emő mindenhol keresett, de csak későn esett le nála a tantusz, hogy a Gyógyszertárba is mentem.
Nagy nehezen elindultunk. Mire a TESCO-hoz értünk, bejelentette, hogy most ő mérgében fel fogja vásároltatni velem az egész TESCO-t. Ebből a nagy méregből szerencsére csak 20.000.- lett, de valóban mindent berakott a bevásárló kosárba, amire csak szükségünk lehet. Volt abban grillcsirke, jégsaláta, tigriskenyér, meg minden finomság. Dömsödre érve bepakoltuk a cuccokat, majd rögtön lefűrészeltem 5 mm-t a visszahozott polcdeszkából. Nekiálltunk a nagy vacsorázásnak. Emő a grillcsirke felét javasolta megmelegíteni és ahhoz ettük a különböző savanyúságokat. Vacsora után még Voice of Hungary. Mire lefeküdtünk, már elég későre járt.

Erzsébet kilátó

Alaposan kialudtuk magunkat. Reggeli után Emő még felment, hogy ott is rendbe tegyen mindent, majd elindultunk a Tschibo üzletbe, hogy Emő érvényesíthesse az értékes pontjait az akciós árleszállítás közepette.
Emőkével még itthon megbeszéltük, hoyg délután teszünk egy kis kirándulást a Normafánál. Nagyon megörült, mert Rudival ők is ugyanezt tervezték mára.
Vettünk Emőnek egy bukósisakot és egy síszemüveget meg egy rádió vezérelt órát, hogy még nagyobb biztonsággal ébredjünk. Telefonon megbeszéltünk egy randit Emőkéékkel és onnan már együtt indultunk a Normafához. Ott elővettük a bejgli készleteinket és a rétesesnél rendeltünk hozzá kávékat és teákat, mejd nekivágtunk a sétának. Vigyázni kellett, hogy hova lépünk, mert néhol jeges és csúszós volt az út.
Egy órán belül fent voltunk az Erzsébet kilátó legmagasabb emeletén. Hideg szél fújt, de a kilátás mindenért pótolt.
Onnan lejövet Emőkéék egyenesen, mi pedig egy kis kerülővel mentünk a Sportmax 1-be. Nekünk azért kellett kerülnünk, mert az uszodacuccokat nem hoztuk magunkkal. A Sportmax előtt nem találtunk üres parkoló helyet, ezért a háta mögé kerülve támadtuk meg a létesítményt. Odaben találkoztunk Emőkéékkel, úsztunk, szaunáztunk és wellneszetünk.
Jól kimerülve tértünk haza és megint egy lazac vacsorával fejeztük be a napot.

Karácsony másnapja nagyinál

Talán ma már egy nyugodtabb töltött káposzta és bejgli mentes nap következik. Áron viszonylag későn ébredt, de attól kezdve egyfolytában azon volt, hogy minket rászedjen egy kis Capitaly társasjátékra. Ez nem sikerült neki elsőre, mivel mind a két lakásban volt mit a helyére rakni, nekem pedig meg kellett írnom S. Lacinak a fényképező géppel kapcsolatos problémákat, úgy hogy lehetőleg a barátság a legkevesebbet sérüljön. Közben én elindítottam a nagymosást és próbáltuk egyenesbe tenni az ünnepektől szétzilált életünket.
Dél körül kortyoltunk egy kis csirkelevest, majd elkezdtünk készülődni Nóra nagyihoz. Már majdnem odaértünk, amikor nagyi felhívott minket, hogy hol járunk.
Nóra nagyinál folytatódott a trakta: Csirke húsleves, tepsiben sült csirke serpenyős krumplival és különböző savanyúságokkal. Közben nagyi hosszasan elmondta, hogy miként jártak el vele az urológián. A következő történet a moszkvai kiküldetésről szólt, de azt már többször hallottuk. Beszélgetés közben még egyszer elmondta az esetét az Urológián, majd elbúcsúztunk. Áron ott maradt és megbeszéltük, hogy vagy csütörtök délután, vagy legkésőbb péntek délelőtt szálljon fel a 139-esre és jöjjön haza.

Andrisék az ünnepi vacsorán

Amíg Emő odafent keltegette Áront és rendezkedett, addig nekem is sikerült felkelnem és ahogy előírta felöltöznöm. Áron lejöttekor elkészítettem  a reggelit. Délelőtt tízkor sikerült elindulnunk Sefiékhez. Emő lekapott egy finomnak ígérkező pezsgőt a polcról és rávarázsolt egy arany szalagot. Nagyon jól éreztük magunkat Sefiéknél. Sokat dumáltunk és még így sem tudtunk mindent megbeszélni. A baj gyökere abból adódik, hogy nagyon ritkán vesszük a fáradtságot, hogy meglátogassuk őket. Sefi rögtön előadta az egyik problémáját, amit én kapásból nem tudtam megoldani ugyan, de felhívtam Bélát Skype-on és a segítségével sikerült megtalálni a megoldást. Áron persze elkábította a családot az ördöglakat kinyitási technikájával  Először normál módon két kézzel, azután egy kézzel, majd csukott szemmel, végül a háta mögötti kinyitással.
Sefi alaposan megnézte a beteg fényképezőgépet és ellátott minket mindenféle jó tanáccsal.

Hazajövet elővettem nyolc nagy tejfölös poharat és gondosan elültettem benne a smaragdfa magokat. Mindegyik pohárba tettem legalább 3 magot és a vízen kívül sok optimizmust. A virágföldet Emőke adta és azt tanácsolta, hogy a mag tetején ne legyen több mint 1 cm föld.

Emő estére meghívta Andrisékat családostól ünnepi vacsorára. (Andris = Emő Andrea nevű húga) Ők négyen voltak, mi meg öten és csak úgy tudtuk megoldani a kérdést, hogy felvittük a szétnyitható asztalt és négy széket. Áron, Emőke és a két fiú azonnal nekikezdtek társasozni, mi meg melegítettük a kajákat és terítettünk. Nagyon sok kaja került az étlapra. Volt abban lazac halászlé, csirkeleves, gombaleves, töltött káposzta, sült lazac krumplisalátával, sóskával és főtt krumplival, hogy a süteményekről és a gyümölcs salátáról ne is beszéljek. Csak ettünk és ittunk, míg majdnem kipukkadtunk.

Amikor mi már mind a ketten kidőltünk lejöttünk és otthagytuk a fiatalabbakat. Áron is csak jóval később jött haza..

Karácsony

A reggeli után a délelőtt azzal telt, hogy behoztam az erélyről az összekötözött fenyőt és belefaragtam a karácsonyfatalpba. Nem volt egyszerű, mert a fenyő lába egy kissé kacska volt és mindenáron el akart dőlni. Amikor végre sikerült egyenesre faragni, Áron azt a feladatot kapta, hogy kezdjen a fa díszítéséhez. Magam is nekiláttam az ajándékok csomagolásának. A nagyi egyik ajándékába, amit Emőtől kapott, még be kellett szabnom a fotót. Délután háromra megérkezett Nóra nagyi. Azonnal behoztuk az erkélyről a halászlét és feltettem melegedni. Nekikezdtünk a nagy karácsonyi véget nem érő zabálásnak. Emő és Nóra nagyi természetesen Beherovkával kezdtek, amihez én nem tudtam hozzászólni, mivel a terv szerint az est végén én fogom hazavinni a nagyit. Utána következett a halászlé. Bevallom, egy kicsit csípősebbre sikerült a tervezettnél, de az íze kifogástalan volt. Áron is megbirkózott a csípősségével, a nagyi pedig nem győzte egyfolytában dicsérni. A töltött káposzta szerintem egy picit sósra sikeredett, mert lehet, hogy szerelmes a szakácsnő. Egy kis tejföllel a tetején rendbe lehetett hozni a dolgot. Már csak a mákos és diós bejglivel kellett megbirkóznunk, mert a vörösbor már könnyen lecsúszott hozzá. A kávénkat Áron készítette, a nagyi pedig majdnem elolvadt a büszkeségtől, hogy neki milyen unokája van.
Alig, hogy befejeztük az ünnepi ebédet, megjött Emőke és kezdődhetett a karácsonyfa kivilágítása, a csillagszórók meggyújtása és az ajándékok kiosztása. Mindenki nagy hűhóval nyugtázta a meglepetését, egy szóval jó buli volt a karácsony.
Este Emő még felment a gyerekeihez, hogy ott is lehessen szűk családi körben. Addig én hazavittem a Nóra nagyit. Nagyi útközben nem győzött áradozni arról, hogy az ünnepi vacsora milyen finom volt és, hogy mi milyen drágák vagyunk, hogy neki egy ilyen szeretetteljes karácsonyt nyújtottunk.  Amikor visszaértem, mi is  felmentünk megnézni őket, milyen ott a karácsonyfa. Csabi nem örült annyira az ajándékának, mert a fényképezőgépen talált néhány hibát. Megígértük, hogy orvosolni fogjuk a problémát, de még magunk sem tudtuk, hogyan. Közben felhívtuk Sefit telefonon, mégis csak ő a legnagyobb Nikon-os öreg róka. Megbeszéltük vele, hogy holnap hármasban meglátogatjuk őket és akkor közelebbről megvizsgálja a gépet.
Mi ketten Emővel lejöttünk kipihenni az ünnep első napjának fáradalmait. Emőke is otthagyta a bulit, meg Manna cicáját, így Áron ott aludt fent a cicával együtt és majd reggel jön.

Karácsonyi idill

Ma végre sikerült időben felkelnünk. Még nem volt nyolc óra, amikor már Emő jelezte, hogy ő nagyon éhes. Persze, hogy éhes volt, mert tegnap este, arra hivatkozva, hogy ő kövér, nem vacsorázott. Alig, hogy ezt bejelentette, apró zajok hallatszottak lentről. Nem telt bele tíz perc, Áron - a meztelen pincér - megjelent egy tálcával, rajta két kávé és hat szelet tigris kenyér rásütött sajttal. Ilyen jó dolga az angol királyi párnak sincsen. Nyolckor az ágyba szolgálják fel az (elő)reggelit.
Mielőtt még felkeltünk volna, Emő bejelentette, hogy nem csak mákos bejglit, hanem diósat is szeretne sütni, ahhoz pedig kellene újabb 40 dkg diót pucolni és darálni. Azt mondtam, hogy ezt még reggeli előtt vállalom, de csak úgy, hogy én töröm a diót, ők pedig ketté válogatják a csonthéjat a dióbéltől és utána én ledarálom. Ez nagyon jó módszernek bizonyult. Fél órán belül, szétválogatásig az egésszel végeztünk, úgy, hogy közben még arra is maradt időm, hogy közben begyújtsak a cserépkályhába.
Utána gyorsan összecsaptam a reggelit, de akkor már nem voltunk farkas éhesek.
Amíg én daráltam a diót, a tűz ropogott a cserépkályhában, odakünn szállingózott a hó, Áron hangosan felolvasott az Ókori görög regék és mondák című könyvből, miközben Emő vágta kezén-lábán a körmeit. Nem is tudnék elképzelni ennél szebb családi idillt.
Becsomagoltam a Gabikának szánt karácsonyi ajándékot és leültem blogot írni. A bélyegeket nem sikerült teljesen eltakarítani az asztalomról.
Áron és én átmentünk Gabikáékhoz, hogy tegyék a fa alá az ajándékunkat. Mindketten azt javasolták, hogy csak reggel induljunk haza, mert ónos esőt jósoltak, ami nagyon csúszik, de mi mégis nekivágtunk.
Mire visszamentünk, Möci mindent (illetve majdnem mindent) összecsomagolt. Nekünk nem volt már más dolgunk, mint bepakolni az autóba és indulni.
Nagyon óvatosan vezettem és állandóan ellenőriztem az út állapotát. Már vagy 20 km-t megtettünk, amikor kiderült, hogy az újonnan készített ünnepi diótortát Möci a hűtőszekrényben felejtette. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy jó lesz az szilveszterre.
Itthon azután nekiálltunk kipakolni. Az életünk legnagyobb részét bepakolással és kipakolással töltjük, de megéri, mert csak így tudunk elmenekülni a város piszkától, zajától. Áron is nagyon élvezi, hogy mi folyton úton vagyunk, mint az albán menekültek.
Felvittük az újonnan készült polcokat, de nem sikerült a helyére illeszteni, mert néhány milliméterrel hosszabbra sikerült, mint amennyit a két fal megengedett. A szerelés a jövő hétvégére halasztva.
Azzal folytattam az ünnepi készülődést, hogy feltettem 4- fej apróra vágott vöröshagymát egy kanál olajon pirulni, majd a piros paprika után beletettem az öt hatalmas lazacfejet főni. Mire minden belekerült és puhára megfőttek a fejek eltelt egy óra is. Megpróbáltam minden csontos részt és esetleges szálkát eltávolítani belőle, hogy a nagyinak se legyen gondja vele. A kész halászlé kikerült az erkélyre.

A lusták reggele

Ennyire még soha nem aludtunk el. Tíz óra is elmúlt, amikor Emő ébresztgetett, hogy már biztosan bezár a piac. Igaz, hogy Áron már kora reggel óta a számítógép előtt ült, de ő meg nem szólt, mert minek. Egyedül Emőnek volt sürgős a piac, mert az ünnepekre még gondolt néhány beszerezni valóra. A Kárpát kenyér természetesen már elfogyott a Dabi Vegyesboltban és a piaci árusok is erősen megritkultak. Azért vettünk tojást a tortához és a bejglihez, csirkeaprólékot, leveszöldséget a holnapi leveshez és egy rúd csípős szalámit, mert azt nagyon szeretjük.
Visszatérve a bázisra, lévén már majdnem dél volt, nagyon bereggeliztünk.
Délelőtt elültettem néhány smaragdfa magot, majd még utána nézek, hogyan kell tartani, mennyire kell locsolni és milyen érzékeny a hőmérsékletre.
Dacolva a hideggel bő másfél órás sétát tettünk, ami azzal kezdődött, hogy megnéztük vajon nyitva  van-e a Gyógyszertár. Később tettünk egy kerülőt a napsütötte Duna parton.
Délután nekikezdtem a karácsonyi diótorta készítésének. Emő közben a töltött káposztát készítette.
Áron sem akart kimaradni a sütés-főzésből, ezért ő tüzet rakott a kúp alatt és kicsalt minket is szalonnát sütni. A diótortának szabtam egy kartondobozt, hogy szállítható legyen, majd az egészet betettük a hűtőszekrénybe.
Közben leszabtam Emőnek a további két polcát és Áronnak a karácsonyi ajándékul készítendő Monopoly táblát. Amíg Áron a Jégkorszakot nézte, fel is ragasztottam rá a Monopolyt.
Emőke hívott és ecsetelte, mennyire sajnálja, hogy nincsen velünk. Kicsit chat-eltünk angolul, csak azért, hogy gyakoroljunk. Este bekapcsoltuk a szaunát.

Finom meleg van a bázison

Arra ébredtünk, hogy Áron a nagyszobában a takarójával bebugyolálva fekszik a zöld székben és Manna körülötte játszik. Elmondása szerint már éjjel kettőkor átjött a nappaliba. Mindig mondtam, hogy az én családom nem teljesen norma.
Első dolgom sz volt, hogy bekapcsoljam a fűtést Dömsödön, mivel most már két hete, hogy ott voltunk és azalatt jól áthűlhetett a bázis. A külső levegő hőmérséklete ugyanis -5 fok.
Elkészítettem a reggelit és elkezdtem a készülődést, hogy tíz óra körül indulhassunk Dömsödre. Emő fölment és ugyanezt tette, készülődött. Áron visszaköltöztette Mannát az infrastruktúrájával együtt Emőkéhez és úgy tett, mintha ő is pakolgatna.
Végül csak 11 fele tudtunk indulni, de nem hajt minket a tatár. Katikának meghagytuk, hogy mire vasárnap este hazajövünk, próbálja meg a csatateret ember formájúra varázsolni.
Amikor már, mint az albán menekültek, mindent bepakoltunk az autóba, először a TESCO-t céloztuk meg. Csak apróságokat vásároltunk, no meg persze alapanyagokat az ünnepi töltött káposztához. Ilyenkor a számla alig haladja meg a 15.000.- forintot. Sanyinak vittünk egy kávét és miközben mondtuk, hogy most nem kérünk semmit a lazacos pultról, Boldog Karácsonyt kívántunk neki. Kiváltottuk a tegnapelőtt megrendelt képeket a digilaborban.
Onnan átmentünk a Praktikerbe, de csak egy szál alumínium távtartót találtunk és ránk nem is volt érvényes a -10 % nyugdíjas kedvezmény, mivel nem szombat-vasárnap mentünk.
Innen a  bázisig meg sem álltunk. Már majdnem három óra volt mire megérkeztünk. A lakásban meleg - és hála Áginak - nagy tisztaság fogadott bennünket. A közös kipakolás után Áron felment a szobájába és lefeküdt aludni. Úgy tűnik az éjszakai műszak Mannával nagyon kimerítette. Áron még akkor sem tért teljesen magához, amikor Emő a nyugger kajákból feljavított vacsorát feltálalta.

Manna nálunk éjszakázik

Áronnak ma még van iskolája. Igaz, hogy már csak karácsonyi buli, de van. Fel is keltette Emőt, hogy segítsen becsomagolni a tegnap megsütött diós süteményt, amit az osztálytársaknak szeretne bevinni.
Megreggeliztünk és utána elkezdtem a dió pucolást, mert a hétvégi diós torta sütéséhez még csak a fele adag dió volt megpucolva.
Még egy utolsó nagyobb feladatom volt: a második függönyszárnyra az akasztó horgok felvarrása. Ez egy elég sziszifuszi munka, de közben nézhettem az EuroNews-t. Még csak félig lettem készen vele, amikor Emő lejött és egy bő órát angoloztunk. Az egyik füzetét ugyan nem hozta, de majd beírok az üzenőjébe.

Az utolsó pillanatban hoztam fel a két nyugger kaját, de meg se néztem, mert a hűtőszekrény is tele volt tegnapi maradékokkal. Ebédre a lecsóból ettem.

Délután tovább rendezgettem a Budapest Bank kártyájának aktiválását és végleges formájában felszereltem a függönyt.

Este Áronnal megettük a krumplis tészta utolsó maradékát. Amikor Emő lejött, jött vele Csabi is és ketten nekiálltunk a konyhaszekrény szoklijának a javításához. Csabi nagyon gyakorlott ilyen bútorok összeszerelésében és rögtön kiderítette, hogy mi lehet a hiba. Mire megjött Emőke, mi már túl voltunk az unicumon és megittunk egy-egy pohár sört is.

Emőke áthozta Manna cicát, azzal, hogy majd reggel korán jön érte. Használati utasításként azt javasolta, hogy Áron szoba ajtaját és a mi hálószobánkat zárjuk be, hogy Manna ne mehessen fel az ágyra. Villanyoltás után azt hallottuk, hogy Manna átrendezi a nappali szobát.

Adventi ünnepség

Möci úgy indult el reggel, hogy meghagyta, estére készítsek egy nagy lábas lecsót. Való igaz, hogy minden összetevő oda volt készítve az asztalra. Reggeli után elindultam a Rudasba. Ott találkoztam Lacival és az egész délelőttöt a gőzben, a jéghideg kádban, meg a meleg vizes medencékben töltöttük. Jót dumáltunk a világ dolgairól. Hazajövet lementem Emőkével a nyugger kajáért és neki is láttam az ebédnek. Utána mát teli hassal könnyebben álltam neki a nagy lábas lecsó készítésének. Amikor elkészült elindultam a Budapest Bankba, hogy rendezzem az új számla Internet hozzáférését. Az ügyintéző szokatlanul kedves volt. Nem is értem, hogy a többi miért nem ilyen?
Mire hazaértem már Emő is itthon volt. Mind a ketten készülődtünk, hogy megnézzük Áront és a többieket, hogyan szerepelnek a karácsonyi műsoros ünnepségen. Emő előírta, hogy mit vegyek fel és öt előtt pár perccel már indultunk is. Vittem a fényképezőgépet, hátha meg tudok örökíteni egyet, s mást a műsorból és főleg Áronból. A gyerekek nagyon kedvesek voltak, de meg kell, hogy mondjam, hogy az énekkarosok kivételével majdnem mindenki hamisan énekelt. Máskülönben bensőséges karácsonyi hangulat volt. Kár, hogy a rövid színpadi daraboknál a tanítónénik csupán arra törekedtek, hogy a gyerekek tudják a szöveget. Nekem hiányzott némi rendezői instrukció, az előadás módját illetően. Majd jövő ilyenkorra felajánlom a segítségemet. A műsort felkonferáló kislány például nem tudta, hogy magyarul az, amit ő F majornak olvasott fel,  egyszerűen F-dúr szonáta.
Amikor hazajöttünk, még beugrottunk a CBA-ba egy nagy palack sörért, majd itthon nekiestünk a lecsónak. Csabiékat nem tudtuk lecsábítani, mert ők rántott camembert készítettek, de ehhez Emő még vitt fel zsemlemorzsát.
Emő és Áron este még nekiálltak sütni egy nagy tepsi diós süteményt, a holnapi osztálykarácsony ünnepre.

Decathlon

Elhatároztuk, hogy Áronnak veszünk a jelenleginél (122-133) egy 20-30  cm-rel nagyobb síruhát, hogy esetleg ne csak idén, hanem még jövőre is jó legyen rá. Tegnap már fáradtak voltunk hozzá, hogy elinduljunk a Decathlonba, de majd ma. Mire Áron bejelentette, hogy ma csak fél nyolc körül ér haza, mert az ünnepség az kétnapos a suliban és ő ráadásul énekkaros. Akkor ma majd elmegyünk nélküle.

Így is történt. Möcivel nem olyan egyszerű a vásárlás. Mindent nagyon alaposan megvizsgál, összehasonlít, majd dönt és később meggondolja magát és kicseréli azt ami az előbb még tetszett, egy másikra. Végül sikerült kiválasztanunk Áronnak egy megfelelő síoverált és két pár síkesztyűt, egyet Áronnak, egyet neki.

TESCO-ba tulajdonképpen csak azért mentünk, hogy az általunk kiválasztott fotókból csináltassunk egy-egy képet, ami majd a Nóra nagyi karácsonyra összeállított albumába fog kerülni. Egyébként csak néhány dolgot vásároltunk, de az éhség miatt vettünk egy egész grillcsirkét és többféle savanyúságot is. Megcsináltattuk a
Itthon azután nekiestünk a csirkének és majdnem az egészet beküldtük. Hozzá kötelező gyakorlatként megettük a nyugger zöldbabfőzelék egy-egy harmadát.
Felhívtuk Ilit, hogy Áron feltehetően korábban fog hazaérni mint mi, legyen szíves fogadja. Otthon Emő felpróbáltatta Áronnal az új síruhát és az csak egy picit volt nagyobb a kelleténél. Ilyenkor jól jön a rég bevált mondat: "nem baj, majd belenő a gyerek".

Függöny varroda

Reggel csak annyi időre ébredtem fel, amíg sikerült a családomat elindítanom a suliba és a munkába. Áron egy darabig keresgélte a tornacuccát, majd rájött, hogy nem hozta haza a suliból. Utána, mint a leglustább, még egy kicsit visszaaludtam és már csak akkor keltem fel, amikor a hasam reklamált, hogy mi lesz a reggelivel. Leszaladtam kenyérért és vettem hozzá egy pár debrecenit.
Möci hagyott hátra egy szerelmes levelet, hogy miket utaljak, telefonon pedig kiadta a parancsot, hogy rakjam tele a mosogatógépet, indítsam el és ha marad egy kis szabadidőm, akkor varrjam fel a függönyre a kampókat.
Ági felhívott, hogy délután menne a bázisra takarítani, indítsam el a fűtést.
Ha már az utalásoknál tartottam, akkor rendeztem a nyugger kaját is. Emőke hozta fel a kaját és odaadtam neki a tepsiben maradt meggyes piskóta felét.
Norci facebook oldalára feltettem két Janka fotót.
Meggettem a nyugger levest és mivel a parancs az parancs, elkezdtem a 24 függönyhorog felvarrását. Az elsőt, ahogy az lenni szokott, rögtön hibásan varrtam fel, de utána az ötödikig már jól ment.
A délutánba még belefért egy online sakkparti is, amit természetesen elvesztettem. Gondoltam jobban teszem, ha most az ünnepek előtt az időmet jobban hasznosítom és ezért nekiláttam a diótortához szükséges diót megtörni. Este már majdnem a felével el is készültem.
Áron negyed hétre ért haza, amit nem is értettem, mert reggel még abban maradtunk, hogy öt óra körül itthon lesz. Elmondta, hogy a suli előtt elbeszélgették az időt Alexszel. Ekkor már Möci is bekapcsolódott a beszélgetésbe és elmagyaráztuk Áronnak, hogy ez miért helytelen.
Később Áron felment Ilihez, de oda is érte kellett menjek, mert már 1/4 9 is elmúlt.

Budapesti vasárnap

Hosszú lustálkodás után nagy nehezen felkeltem és elkészítettem a reggelit. Möci nem vett részt a tőkehalmáj kínálta ínyenckedésbe, Ő csak vajas pirítóst és lágy tojást evett. Reggeli után Áron felpróbálta a síoverallját (122-1 33 cm), de azt mát kinőtte, mert 145 cm magas. Emő közben pakolászott és 10 óra körül már magunkra is hagyott. Áron bemutatta a füzeteit, a tolltartóját és elővettük a Spatzen Post-okat. Be kellene pótolnom a blogbejegyzéseim elmaradásaimat. Vannak napok, ahova csak emlékeztető szavak vannak bejegyezve, de olyan napok is vannak, ahol még az sincs és amelyek már teljesen a feledésbe merültek. Möci elindított egy nagymosást, azután elhúzott valamerre.
Áronhoz jött V. Attila játszani. Utána Áron meghívta Nóra nagyit, hogy nálunk nézzen meg egy videót, amit az index.hu közölt Vándor Kálmánról, ugyanis ők ketten jól ismerik egymást, valamikor kollégák voltak.
Későn ebédeltünk. A mélyhűtőből vettem elő egy adag székelykáposztát és ahhoz tálaltam még egy rántott csirkecombot.
Amikor nagyi megjött, Áron elindította neki a videót. Később hazaért Möci is. Ha már így összegyűltünk, bekaptunk három felest. Nóra nagyi és Möci Beherovkát, én edig Unicumot.
Miután Nagyi elbúcsúzott, Áron lekísérte őt a buszmegállóig.
Möci elkezdett főzni zöldbab főzeléket csirkepörkölttel és sütött egy tepsi meggyes piskótát. Vacsorára , ami nagyon finomra sikerült, betoppant Csabi is és Panninak is tudott felvinni egy porciót.
Együtt néztük az X-Faktort. Áron Oláh Gergőnek drukkol, én meg Timinek.

Smaragd fa

Áronnak ma munkanapja van. Mi még egy picit lustiztunk, azután leszaladtam egy köménymagos cipóért és összecsaptam egy kis reggelit. Reggeli után Möci nagy takarításba kezdett, én pedig rendbe tettem a napelem leelőlegezéséhez szükséges banki átrendezéseket. Nóra nagyitól még igénybe kell vennem két hétre egy nagyobb összegű áthidaló hitelt, hogy még az idén ki tudjam egyenlíteni az akciós árajánlat 50 %-os előlegét. Elküldtem a kért dokumentumokat és várom az előleg számlát.
Norcinak feladtam postán a megbeszélt cuccokat. Emő ugyan neheztelt érte, hogy miért csak simán adtam fel. Szerinte jobb lett volna ajánlva, de legalább elsőbbségivel. Lehet, hogy igaza van, de ezek nem két filléres felárak Angliába címezve. Ezzel egyidejűleg feladtam a válaszborítékokat a "Smaragd" projekthez.

Nóra nagyival lefixáltuk a tervezett ünnepi programot. A terv szerint 24-én nálunk lesz együtt a család, 25-én Nóra nagyinál ebédelünk  majd 26-tól 31.-ig Áron Nóra nagyival megy Egerbe és január 2-án mi hárman indulunk Gerlitzenbe síelni.
Délben tettünk egy kisebb sétát Gazdagréten, majd betértünk a CBA-ba, ahol vettünk négy francia krémest.
Délután Áronhoz feljött az egyik osztálytársa V. Attila és együtt játszottak. Késő délutánra csúszott el az ebéd. Attilával együtt négyen ettünk. A Csabi és Panni készítette nagyon finom paradicsom levest összekevertük a nyugger paradicsom levessel és főfogásnak ettük az általam kirántott csirkecombokat rizzsel és a Möci készítette salátával.
Este kiegészült a csapat Emőkével. Még eszegettünk egy kicsit. Megkóstoltuk a CBA-s francia krémest, ami pont olyan szar volt, mint amennyibe (119.-/db) került.
Együtt néztük az X Faktort és izgulunk, mert holnap lesz a döntő.

KÖZHELY

Mai nap sem kezdődik jól. Áron nagyon nehezen kelt fel a tegnapi késői lefekvés miatt. Reggel 1/4 8 után még a takaró alatt csak azért könyörgött, hogy ne gyújtsam fel a villanyt. A reggeli táskaellenőrzésen kiderült, hogy a tolltartójában egy árva, kitört hegyű ceruza van és még hegyező sincs a tolltartójában. Az utolsó pillanatban indult el, de még kihívta Emőt a folyosóra gondolva arra, hogy vele olcsóbban megússza a problémát, de ez nem ment. Sajnos még alá kellett íratnia velem egy egyest.
Kicsit megzavart, hogy a NYUFIG decemberben a szokása szerint nem 12-e körül, hanem már 4-én utalta át a nyugdíjat.
Mélyebben belemerültem a smaragdfa telepítésének a lehetőségeibe. Kicsit drágállottam a 7500,- Ft/palánta árat, de a fórumban szörfözgetve talán találok egy olcsóbb megoldást.

Délután Emőke ideadta az önkormányzati karácsonyfa utalványát, amire a fát 500.- forintért  még este hat előtt el is hoztam.

Hármasban indultunk a KÖZHELY karácsonyi bulijára. Emőnek és Áronnak is tetszett. Katie, Jane és Lerry hozták a formájukat, nagyon kedvesek voltak. A műsor után süteményezkedtünk, majd felszaladtunk Andrishoz, hogy Emőnek kérjünk kölcsön egy sílécet és sícipőt. Ez az első alkalom, hogy Andrissal (Emő húga és az ő igazi neve Andrea) megismerhettük egymást. Áron hamar összebarátkozott a fiúkkal. Miután kibányásztuk a padlás térből a sílécet, magam is leültem a nagyobbik fiúval játszani egy parti sakkot.

Sportmax

Az egész délelőtt bélyegezéssel telt. Elég nagy mennyiséget szabdaltam le a borítékokról és amíg áztattam, addig a Business English hanganyagát hallgattam.
A mai brushup elmaradt, de azért belenézegettem a tanultakba..

Megint alá kell írnom egy rossz bejegyzést. Áron ugyan megpróbálta kidumálni, de nem mentem bele a témába, nehogy elrontsam az este hátralevő részét. Inkább összecsomagoltunk és elindultunk a
Sportmax 1 uszodába. Jobban tettük volna ha a másik Sportmaxba megyünk, mert pont bekerültünk a csúcsforgalomba és csak lépésben döcögtünk a Csörsz utca felé. Vettünk egy-egy kétórás belépőt. Az én proxy karórám nem nyitotta és nem zárta a szekrényt, ezért ki kellett cseréltetni. Nagyon kellene a kondíció, mert el vagyunk tunyulva és így nem fog menni a síelés. Leúsztam tíz hosszt, ami egy nagy nulla, de több mint a semmi. Utána szaunáztunk egy kicsit, majd bementünk az élmény medencébe. Utána még egyszer rászántam magam az úszásra, majd még egy szauna és lubic.

Hazatérve együtt vacsoráztuk Emő, Emőke, Áron és én. Emőke segített Áronnak a holnapi suli táska becsomagolásához, mert hallotta, hogy a benti problémák egyik része abból ered, hogy Áron itthon felejti a felszerelése egy részét.
Áron csak nagy könyörgésre hajlandó abbahagyni az olvasást és eloltani a villanyt. Már megint nem fogja rendesen kialudni magát.

Advent

Áron nem sokkal 1/4 8 után jött le Ilitől. Még gyorsan megreggeliztünk és már indulhatott is a suliba. Möci egy picit lassabb volt, de ő is beért időben. Átolvastam a leveleimet és nosztalgiával lapozgattam a Lacitól kapott Francia nyelv tankönyvet.

Dél körül lementem Emőke és a saját nyugger kajámért. Megkegyelmeztek, amiért időben nem vittem le a kiürült, kimosott ételhordót és egy kölcsön szettben adták ki az én kajámat.
Beszaladtam az iskolába, hogy bevigyem Zolibácsinak a sítábor utolsó részletét és Áron itthon felejtett német könyvét. Éppen rosszkor érkeztem, mert Áron és Gergő, akkor kapták a letolást Zoli bácsitól és akkor derült ki számomra, hogy ma ünneplőben kellett volna menni, mert délután Advent ünnepség van.
Gyorsan csináltam Áronnal egy oda-vissza fuvart. Áron felöltözött ünneplőbe, de nehezteltem azért, hogy ezt miért csak az utolsó pillanatban tudtam meg.

Ma megérkezett Norcitól a szokásos karácsonyi ajándék, ami egy falinaptár és minden hónaphoz tartozik egy fotó a távolba szakat családomról, az unokáimról. A naptárnak egyetlen egy baja van, az, hogy a 2013-as év is csak 12 hónapból áll.

lazacsütés vendégségben

Hazaérkezéskor az egyik napelemmel foglalkozó cég akciós árajánlata fogadott. Azt írták, hogy ajánlatk december 31-ig érvényes. Ellenajánlatomra, amelyik  100.000.- forinttal alacsonyabb, én is azt írtam, hogy csak december 31-ig érvényes.

Kora délután jöttek az ikrek német gyakorlásra. Az óra jó volt és a  németezés nagy Digit csatával folytatódott.

Délután rákérdeztem S. Lacinál, hogy mi a helyzet a kedd esti vacsorával. Közölte, hogy mára nem készültek kajával és Fruzsina is nagyon fáradt, sőt rossz a kedve. Lacival megbeszéltem, hogy nem azért mennénk, hogy náluk van ingyen vacsora, hanem azért, hogy visszavigyük a Nikon szettet és egy kicsit beszélgessünk. Ok, akkor nagy szeretettel várnak. Na erre felhívtam külön a Fruzsinát is, hogy mit szólna ahhoz, ha vinnénk lazacot, almát, hagymát és elkészíteném nekik a már oly sokszor ígért lazac sültet hagymás almával. Ennek nagyon megörült és mi ehhez igazodva készültünk.
Áron felment Ilihez és megígérte, hogy reggel negyed nyolcra lejön.
Amikor odaértünk, rögtön nekikezdtem a sütés-főzésnek. Közben felhívtuk Tamást, hogy ő is jöjjön.
A vacsora nagyon finom volt, még Lacinak is ízlett, pedig az ő gasztronómiai kutúrája a sült sertés féleségeknél elakadt. Sajnos unicummal nem tudtam emelni a vacsora színvonalát, mert hazafele is nekem kellett vezetni.
Möci és Laci elkezdtek üzletelni a S. Tamás fényképezőgépéről. Később elmesélték a konfliktus helyzetet Zoli körül. Elég sokáig maradtunk, de alapvetően jól éreztük magunkat. Elindulás előtt még segédkeztünk a könyvek selejtezésében és hazavittünk néhány kedvünkre való könyvet.

Manna

Bonyolult volt a reggeli felkelés. Én Emőtől jöttem le és úgy keltegettem Áront. Nagy nehezen fél nyolckor indult el . Az utolsó szava Áronnak az volt, hogy vegyek neki natur activia kefirt és ugyancsak natur kaukázusit.
Utána elindítottam a mosógépet, ami egyáltalán nem lett tele, de valahogyan meg kellett oldanom a Manna jóvoltából macskaszar szagú ágyneműk kimosását.
Reggteli után még gyorsan belenéztem a levelezésembe, azután indultam a bányába. Már szinte íróasztalom sincsen, de a folyosón állva nem tudom támogatni a céget a közreműködésemmel. Átmeneti állapotnak titulálták a kiköltöztetésemet, amit majd megoldanak valahogy. Azt mondtam a főnökömnek, hogy amíg nem szólnak, hogy miképpen sikerült megoldást találni, addig felejtsenek el.
Beugrottam a Tenisz Centrumba, hogy jelezzem, Áron szerdán nem fog tudni edzésre jönni, mert a suliban Advent ünnepség van és azon kötelező a részvétel. Onnan egyenesen a SkyTec irodájába mentem, részben az ott felejett sálamért, másrészt beszélni az ajánlatuk kozmetikázásának lehetőségéről.
Hazafele beugrottam a TESCO-ba és Áron parancsára megvettem a kefíreket, meg egy tigris kenyeret párizsival.
Mire hazajöttem Emőke már elhozta a nyugger ebédet. Gyorsan kiteregettem a kényszer nagymosást és nekiláttam az ebédhez.
Este, amikor már Emő is hazaért, felszereltem nála a polctartó egyik oldalát, a másik oldalt pedig bejelöltem Csabinak fúrásra. Azt mondta majd szerdán megcsinálja.
Vacsorára a maradék cukkinis tekercs és a galuska volt céklasalátával. Frissen kimosott jó illatú ágyban töltöttük az éjszakát.

Cukkinis tekercs és a macskaszar

Reggel arra ébredtünk, hogy a fekete cica nem tágított tőlünk és még mindig az ajtónk előtt nyávogott. Szerintem vemhes is, de ez nem volt elég ahhoz, hogy még egy macskát vegyünk magunkhoz. Emőnek az volt a véleménye, hogy ez Mannának a testvére.
Reggelire nekiláttunk a kocsonyának. Nagyon finom volt, de azt a kissé avas füstölt bordát nem kellett volna beletenni. A kocsonya ízén nem rontott egy cseppet sem, de a bordát nem ettük meg belőle. Délelőtt Átjöttek Gabikáék, mert valamilyen problémája volt Gabikának a számítógépével. Bekaptunk egy-egy kupica Beherovkát és kávézgattunk, beszélgettünk és ők is vittek egy tányér kocsonyát.
Leszabtam és felszerelésre előkészítettem Emő polctartóját. Berámoltam az autóba.
Ebéd előtt még elmentünk sétálni, de annyira fújt a hideg szél, hogy még egy órát sem töltöttünk a szabadban
Ebédre fejedelmi kaját ettünk. Elkészítettem az egyik kedvenc kajámat a sült cukkinis tekercset. Már a sütőből kiáramló illatokra beindult mindenkinek a nyáltermelődése. Röviden csak annyit, hogy abban a tekercsben van füstölt császárhús, kétféle sajt és paradicsom is, a fűszerezéséről nem is beszélve. Möci nagyon finom kapros juhtúrós galuskát varázsolt hozzá köretnek. Ebéd után átszaladtam megnézni Gabikáék gépét. Csak egy egyszerű elállítás volt a probléma.
Korán indultunk haza, mert nagyon rossz útviszonyokra számítottunk. Hazaérve Emőke bevallotta, hogy a hétvégén nálunk nézték az X Faktort és Manna is nálunk volt. Este amikor lefeküdtünk olyan macskaszar szaga volt az ágyneműnek, hogy egyszerűen nem tudtunk benne megmaradni. Nyakunkba vettük a cókmókjainkat és felmentünk Emőhöz aludni.

kis fekete macska

Reggel még elég korán érkeztünk ki a piacra. Sütni való szalonna, egy rúd csípős szalámi és tojás amit vettünk. Kenyerünk volt többféle is, ezért csak egy fél Kárpátkenyérrel toldottuk meg a készletet.
Amikor hazaérkeztünk, először megreggeliztünk, majd  nekiálltam leszedni a fazék kocsonyáról a zsiradékot és újra felmelegítve kiporcióztam tányérokba, majd behordtam az istállóba.

Áront sikerült rábeszélnem, hogy nézzük át az iskolai dolgait.

Egy kis fekete macska nyávogott az ajtónk előtt. Adtam neki egy kis tejet, de csak tovább nyávogott.
Bedurrantottam a cserépkályhába, ami nem ment egyszerűen, mert sehol sem találtam a baltát.

Möci az ebédhez sütött rakott palacsintát, aminek már legutóbb is nagy sikere volt. Ebéd után mindenki félrevonult egy kicsit pihenni.

Estére már jól megdermedt a kocsonya, de Áron nem kért belőle. Möci időben bekapcsolta a szaunát, hogy utána még megnézhessük az X Faktor-t.

A Dominó lejárt

Möci kelt a legkorábban, mert neki le kellett mennie az orvosiba a szokásos labor végett. Áron az utolsó percben indult el az iskolába, mert váratlanul úgy döntött, hogy még reggelizik. Ez a nap rosszul kezdődik, mert szerintem biztosan el fog késni. A folytatás sem tűnik jónak. Próbáltam bekapcsolni mobiltelefonon a Dömsödi Fűtést, de a szerkezet nem veszi fel. Lassan kezd derengeni, hogy a benne lévő SIM kártya valószínűleg lejárt. Be kellene fizetni rá a minimális csomagot 1500.- forintot, de erre most nincs idő, mert indulnunk kell. Möci a munkába, én pedig a 2 GB CF kártyáért a Bemutató terembe. A buszról felhívtuk Bélát és klrtem, hogy töltse fel a SIM kártyánkat legalább 1500.- forinttal és utána küldjön egy SMS-t. Pár percen belül jött két SMS. Az egyik Bélától, a másik maga a Dömsödi Fűtéstől, hogy a kártya feltöltve. Megint megpróbáltam bekapcsolni a fűtést és így már elsőre sikerült. Emőtől a Ferencziek terén búcsúztam és én mentem tovább.
A Bemutató Terem, ahol On line rendeltem meg a CF kártyát, közel a Baross térhez volt és az egész üzlet kellemes benyomást tett rám. A CF memória kártya átvétele szervezetten, simán ment. Onnan trollyval mentem Sanyiikához, de hiába, mert nem volt otthon. Hagytam neki névkártyán egy rövid üzenetet, de nem bíztam benne, hogy erre keresni fog. Sanyika 1-2 évvel idősebb nálam. Tizenöt évet tölltöttünk együtt közös munkahelyen, de idős korára nagyon zárkózott lett.
Hazatérve felhoztam a nyugger kaját és a levest meg is ettem belőle. Az új CBA-ból beszereztem egy nagy adag kocsonyára valót.
Amikor Áron és Möci hazaértek, bepakoltunk az autóba és indulás Dömsödre. Azt beszéltük meg, hogy ezalkalommal nem megyünk a TESCO-ba, mert szinte mindenünk megvan. Áron egész úton az ördöglakatjával játszott.Tankolni meg kellett állnunk, bár még félig volt a tank, de ma volt (december 7.) a literenként - 10.- Ft kuponunk utolsó beválthatósági napja a Shell kútnál. Igen ám, de ott meg adtak egy ma még veáltható 500.- Forintos TESCO utalványt, amit 5000.- forint feletti vásárlásnál lehet beváltani. Meg vagyunk mi áldva ezzel a konzumáló társadalommal és annak mézes madzagjaival. Szigethalomnál gyorsan beugrottunk a TESCO-ba. Möcinek nem jelent nagy problámát 5000.- forintot öt perc alatt elkölteni és már indulhattunk is tovább.
A bázison, hála Bélának, nagyon jó meleg fogadott.
Rögtön nekiálltam a kocsonya főzésnek. Közben vacsoráztunk és szaunáztunk, majd nyugovóra tértünk.

Mikulás

Áronnak tele volt a cipője finomságokkal, de a Mikulás hozott egy virgácsot is neki. Ezen felül kapott egy ördög lakatot is, de azt nem vihette be a suliba. Emő már korábban megkapta az ajándékát, stilszerűen egy mikulásvirágot.
Délig bélyegeztem, sakkoztam, nyuggereztem, majd nekiálltam levelezni a napelem projekt ügyében.
Délután elindultam a brushupra. Katie el volt bűvölve a neki angol nyelven küldött diótorta recepttől és megígérte, hogy jelenteni fogja, miként sikerült elkészíteni.
 Emőke hozott Áronnak Mikulásra egy pár kötött kesztyűt, Áron pedig összeállított neki egy édesség csomagot.
Este négyesben együtt vacsoráztunk, ez olyan meghitt és mindenkinek jó volt.

Norci és Janka

Reggel Áron és Emő elvonulásukkor úgy hagytak engem tovább aludni, hogy Manna cicát bezárták hozzám a hálószobába, nehogy elfogjon a szeparációs depresszió (magánytól való szorongás). Manna úgy döntött, hogy már eleget aludtam és ha már ő felébredt, akkor ébredjek fel én is és játsszak vele. Nem csak az ágyamon, meg rajtam ugrált, hanem a virágállványon is. Ennek következtében az egyik cserép a földre zuhant és a föld kiszóródott belőle. Tíz óra körül Emőke megszabadított a macsektól.
Délig folytattam a napelem projekt részleteiben való munkát.Ebéd után már kezdtem készülődni Norci és Janka fogadására. Felhúztam az új ágyneműt és a régit betettem a mosógépbe. Emő felhívta Nóra nagyit, hogy pontosítsa, hány órára tud jönni. Nagyi először nem is értette, hogy neki miért kellene hozzánk jönnie. Végül örült a meghívásnak és azt mondta, hogy hat óra körül jön.
Először Áron érkezett meg, az első kérdése az volt, hol vannak a Norciék. Mondtam, hogy csak hat utánra ígérte magát Jankával. Tőle is begyűjtöttem a mosni valót, majd elindítottam a nagymosást. Azután megjött Emő és elkezdte szervezni, hogy ki hol fog aludni. Emőkétől felvitt két matracot, mert engem oda tervezett, hogy a Norcinak és Jankának maradjon meg a nagyágy. Az új diótortának készítettem egy méretére szabott kartondobozt, amiben Norci haza tudja majd vinni a fiúknak. Sorban utána érkezett Nóra nagyi, azzal, hogy mit segíthet. Abban segíthetsz - mondtam -, hogy megiszol velünk egy kupica Beherovkát. Közben feltettem a lazacokat sülni és a hagymás almát párolódni. Hét után már nem győztük Norciékat várni, áthívtuk Emőkét és elkezdtünk enni, inni. Mindenkinek, de Nagyinak különösen ízlett a sült lazac hagymás almával. Már majdnem végeztünk, amikor megjött Norci és Janka. Volt nagy ováció, Janka meg mindenkire röhögött. Norcit alig hagytuk enni. Mindenki kérdésekkel ostromolta. Amikor Nagyi elbúcsúzott, Emőke is elment, Áron pedig lefeküdt, Emő felment, magunkra hagyott, hogy egy kicsit tudjunk beszélgetni.
Később Norciék és készülődtek a lefekvéshez, én meg felmentem Emőhöz és ott aludtam.

készülődés Norciékra

Végre rendesen kialudtam magam. Emő meghagyta, hogy vigyázzunk a tisztaságra, legalább amíg Norciék megérkeznek.

Azt írtam a lánynak, hogy:
"Nagyon sajnálnám, ha nem aludnátok itt. A torta megmaradt részét túl kicsinek találtuk, ezért tegnap este sütöttünk egy új tortát. Vacsinak pedig vettem lazacot, csak hogy csábítsalak. Áron ma elkésett az iskolából egy picit, mert reggel még rendet csinált a szobájában, hogy ha jöttök, ne ájuljatok el a rumlitól. Emő úgy tervezte, hogy lehozza az új ágyneműt, hogy felhúzza és ha én fent alszom az ötödiken, akkor ti jól elfértek itt a hálóban. Ma még hazatelefonált , hogy vegyek egy műanyag kádat Janka fürdetéséhez. Egy szó. mint száz, nagyon várunk."

Erre megkegyelmezett írt egy pár sort, hogy fürdőkádra nincsen szükség, majd a nagy kádban fürdik Áronnal együtt, csak az ágy egyik oldalát barikádozzam el, hogy Janka le ne essen. Délután még felhívott minket. Áronnal beszélt és holnap hat körül jönnek. 
A nyugger kajáért egy kicsit kellett vívnom, mert Emőke elfelejtette ideadni az üres ételhordóját.

Délután háromra jöttek az ikrek a német gyakorlásra. Jó hangulatú óra volt, simán ment mert Áron nem volt még itthon. Az óra után elővettük Áron egyik új logikai játékát, amiben Bálint fölényesen megvert minket (Olivért és engem).

Amikor Áron megjött az egyéni sakkversenyről, rögtön eldicsekedett a negyedik helyezésével. A hét partiból  négyet megnyert. Az egyiket szívesen meg is mutatta volna, de hirtelen nem találtuk a táblát.

Már majdnem elkezdtem a nagy tál megtisztított lazac fűszerezését mustárral és kaporral, amikor megjött Emőke és Emő. Megörülve a hóesésnek lementünk egyet hógolyózni. Ahogy lejjebb sétáltunk Gazdagréten, találkoztunk Zéténnyel és Csanáddal. Azután kettéváltak útjaink. Áron ott maradt Csaniékkal, mi meg kerültünk egy nagyot, végül fél nyolcra értünk haza. A család megrendelte a ma esti vacsorát, mondván, ne fáradjak azzal, hogy az összes lazacot mélyhűtésre előkészítem, hanem egy kis részét most süssem meg. Emő készített hozzá köretnek hagymás krumplit. Csabit is meghívtuk vacsorára, de mire megérkezett, a kaja nagy része elfogyott, így neki be kellett érnie tejjel és banánnal, amiből ő turmixot készít.
Emő felhívta Nóra nagyit, hogy a holnapi teniszedzés és Áronnak a Maros utcai alvása elmarad, részint azért, mert holnap lesz a csapat sakkverseny, amiben Áron is szerepel és utána jönnek Norciék. Egyúttal meghívta Nóra nagyit is este fél hatra.

Manna (Emőke kiscicája) Áronnal aludt.

A nagy sikerre való tekintettel új diótorta Artinak

Nagyon rosszul aludtam. Az is zavart, hogy Emő nem volt mellettem és Béláéknál is túl erős volt a késő délutáni kávé. Még reggel négyre sem sikerült elaludnom. Reggel is csak fél szemmel tudtam odafigyelni Áron indulására.
Reggeli után indultam a bányába. Miután mindent megbeszéltünk, készítettem egy nagyobb másolatot Áron Monopoly játéktáblájáról, mert amit kapott, az egy bolhacirkusz és nem férnek el rajta a megvásárolt házak.
Elhoztam K. Zolitól a Jégkorszak 4-et. Az már csak a karácsonyi ajándékot tudja kiegészíteni.
Hazafele be kellett ugranom a TESCO-ba, mert elfogyott a tej és egy új tortával szeretnénk készülni Norciék érkezésére, amihez hiányzik még tojás, porcukor és margarin.. Sanyival kávéztunk és készített egy több mint három kilós lazac csomagot.
Csak egy óra után értem haza, de szerencsémre Emőke felhozta a nyugger kaját.
Áron Csanival együtt érkezett a suliból és megengedtem, hogy játszanak, mert azt mondta, készen van a leckéjével. Csak amikor Csani hazament, akkor derült ki, hogy neki még egy órányi munkája van, mert egy sort sem készített el a napköziben a házi feladatából.
Mire Emő megérkezett, már hozzákezdtem a dió pucolásának. Norci azt írta a távol Angliából, hogy Arti nagyon szeretne kapni a maradék diótortából, de nem biztos, hogy nálunk tudnak aludni, majd még meglátja. Mi minden esetre ezerrel készülődtünk. Főleg az Artinak szánt új diótorta sütésével voltam elfoglalva. Emő sokat segített benne. Szerintem még annál is jobban sikerült, mint a szülinapi. Közben még arra is maradt időm, hogy a nagy csomag lazacot megtisztítsam és feldaraboljam.

kivételes vasárnap Dömsöd nélkül

Jól kialudtuk magunkat. Emő meghagyta, hogy tegyem oda főmi a füstölt oldalast és ő beáztatja a lencsét, majd lement a templomba, mi pedig megreggelizünk Áronnal. Áronnak még van tennivalója a buli utáni rendcsinálásban. Mire Emő hazatért már csak a lencsét kellett odatenni főni. A hagyma dinsztelés, a rámtás és a fokhagymás ízesítés már gyorsan ment.
Délelőtt Áronnak sikerült engem rábeszélnie, hogy játsszunk egy MONOPOLY-t. Nem mondom, hogy nem volt érdekes, de hogy 3-4 óra alatt befejezhetetlen az biztos.
Ebédre nagyon finom lencsefőzelék és stefánia volt. Kora délután még egy kicsit pihiztünk, majd bejelentkeztünk Béláéknál. Közben lejöttek Iliék, mert hoztak egy ráadást Áron születésnapjára. Gyönyörű kevlár mintázatú pehelykönnyű, de meleg dzseki volt az ajándék. Bélának ugyan nagyon sok volt a dolga, de tíz percre azt is meg tudja szakítani. Már régóta készülünk, hogy megnézzük, hogyan rendezték be az életüket az új helyen. A lakás az Orczy úton teljesen rendbe volt. Szép tágas mindennek van helye. Lehet rajta még alakítani, de már ahogy most áll, az is tökéletesen lakható és élhető. A környék szar, de reméljük, hogy az is fog javulni. Minden esetre megszabadultak a deviza hitel nyomasztása alól és az a legfontosabb. Innen kezdve a jövőjük kiszámíthatóbb lett. Áron nagyon jót játszott a kutyákkal, Béla pedig segített a Notebookot letakarítani, hátha akkor megszűnik ez a mérhetetlen lelassulása.
Itthon Lazacot sütöttem vacsorára, Emő pedig lencsét és krumplit tálalt fel hozzá köretnek.
Utána még folytattam a Notebook lassulás mentesítését, de nem lett teljes a siker.
Norci megírta, hogy keddtől szombatig Magyarországon lesznek. Most veszi át a Homeopátiás diplomáját. Ennek nagyon megörültünk és kértük, hogy úgy szervezze az életét, hogy nálunk aludhassanak

Másnapos vagyok

Későn ébredtünk, de megtehettük, mert nem volt semmilyen kötött programunk. Én azt hiszem a kelleténél több unicumot, rozét és sört fogyasztottam, mert eléggé fájt a fejem. Készítettem egy laza reggelit a közepén lágytojással, hozzá tejeskávét.
Reggeli után leszaladtam a postára befizetni a Postatakarék csekket.
Emővel együtt mentünk a Gazdagréti piacra. Emő salátának valókat vett, én pedig egy régi öntöttvas diótörőt (mintha nem venne körül minket már annyi kacatunk).
Áronnal elkezdtünk játszani az egyik szülinapra kapott logokai játékkal, de többnyire Áron nyert.
Felhoztam Emőkének a nyugger kaját, Emő pedig elővett a hűtőszekrényből mindenféle maradékot és készített hozzá egy finom salátát. Áron nem győzte dícsérni az ebédet.
Én lepihentem, Emő és Áron olyan "Gazdálkodj Okosan" félét játszottak, amibe engem is szerettek volna bevonni, de én az ebéd utáni pihenést választottam.
Áron felszaladt Ilihez, hogy játszhasson Leventével, de ő csak minden második szombaton van Iliéknél.
Este együtt néztük meg az X-Faktort.

Áron szülinapi bulija.

Áron időben indult el ugyan, de nem sokkal nyolc előtt még visszarohan, mert itthon felejtette a tornazsákját. Reggel az első volt, hogy elindultam a TESCO-ba minden olyan dolgot beszerezni, ami még hiányzott a születésnapi bulihoz. Emő segített összeállítani a listát és én mentem mint egy tisztességes beosztott, akinek a főnök megmondta, mi a teendője.

Vettem  vajat, citromot, füstölt lazacot, szardíniát, sajtot, tigris kenyeret,
Amikor hazaértem elkezdtem darálni a diót és készíteni a diótortát. Egy óra alatt már majdnem készen voltam mindennel. A futár megjött Norci által Bristolból indított könyv küldeménnyel. Délelőtt még meg kellett kennem az ostya szeleteket, amire Áron nagyon büszke szokott lenni, hogy ez egy apa által készített selfmade nápolyi.
Már csak egy versenyfutás választott el attól, hogy délután ötre el tudok-e készíteni minden szendvicset, mire megkezdődik a buli.

Nóra nagyi szinte óramű pontossággal érkezett és kérdezte is, hogy miben segíthet. Mondtam neki, hogy csak abban, hogy megiszik velem egy Beherovkát.
Lassan beszállingództak a meghívottak. Jöttek az ikrek Krisztáékkal, jött Ili   Leilával.
Amikor már úgy éreztem, hogy mindenki összegyűlt, akkor meggyújtottuk a gyertyákat a diótortán és felköszöntöttük Áront a 11-ik szülinapján.
A kaják és a torták egyaránt nagy sikert arattak. Emő nem győzte elhárítanimagáról az érdemet, pedig ő is sokat segített.
Később megérkezett Emőke és Csabi Pannival. Megjött Judit Zéténnyel Csaniért is. Közben a fiatalok átmentek Emőkéhez, illetve a macskájához játszani.  Egy darabig még iszogattunk, azután mindenki elbúcsúzott.

A bulinak egyetlen hibája volt, hogy még este tíz órakor sem sikerült az ágyba parancsolnom Áront. Judit, Csanád és Zétény voltak , akik utolsónak hagyták el a fedélzeteet és csak akkor kezdődhetett el az igazi alkudozás afelől, hogy Áron végre induljon e fürdeni és fogat mosni.

Áron 11 éves lett

Reggel sokszor próbálgattam felhívni Nóra nagyit a mobilján amikor tudtam, hogy éppen úton vannak a suliba, hogy elsőnek gratulálhassak Áronnak 11-ik születésnapjára, de nem vették fel a telefont. Akár beteg vagyok, akár nem, akár taknyos vagyok, akár nem, fel kell kelnem, hogy elkezdjem sütni a diótortát a holnapi bulira. Emő lejött, hogy segítsen. Tizenegyre nagyjából el is készüt a torta, de azért csak nagyjából, mert a sütőpapír sehogy sem akart lejönni az aljáról.
Emő felvitte Iliéknek Áron meghívóját. Igaz, hogy csak egy nappal a buli előtt, de még mindig jobb, mint egy nappal a buli után.
Ebéd után a tortát addig-addig farigcsáltam, míg végre papírmentessé tudtam tenni. Emő segített takarítani és ünnepelhetővé tenni a lakást.
Délután elmentünk a Judit néni által javasolt játékboltba és megvettük azt a játékot, amit az eladó konkrétan a gyerek koncentrációs képességének a fejlesztésére javasolt. Sikerült egy olyan játékot venni, ami még nekünk is tetszett. A terv szerint még szerettem volna elmenni a bankba és bevinni a sítábor hátralékát a suliba, de ez már nem fért bele a szabaidőmbe. Hazatűztünk, én felkaptam a könyvet, füzetet és már ültem is a 153-asra, hogy az utolsó pillanatban megérkezzek a brushup-ra. Katie nagyon jó órát tartott. Utána loholtam haza és Áronnal együtt öt után mentünk be a kapun. Áron jókedvűen érkezett haza. Rögtön elmesélte az aznapi sikerélményeit. Megkértem, hogy még egy utolsó simítást végezzen a szobáján. Gondoljon arra, hogy holnap itt nagy buli lesz. Korán feküdtünk le.

A villanyszerelő mindent kijavított

Olyan mélyen aludtam, hogy észre sem vettem, amikor Áron elindult a suliba. Talán egy hajszálnyit jobban éreztem magam, amikor a 8 órás hírekre ébredeztem. Gyorsan fel kellett kelnem, mer a villanyszerelő úr felhívott, hogy egy negyedóra múlva érkeznek.Sikerült megjavítaniuk a hibát. Möci javasolta, hogy vegyek a patikában egy 500-as Béres C vitamint és abból vegyek be néha egyet-egyet.
A villanyszerelőnek sikerült megtalálnia a falban a vezeték kontakthibáját és egy óra alatt be is fejezték a javítást. Le kellett mennem, hogy pénzt vegyek ki a falból, mert ami itthon volt, az nem volt elég a javításra. Egyúttal bementem a patikába is. Rögtön sikerült 20.000.- forinttól megszabadulnom.
Az ebédet Emőke hozta fel, nekem csak annyi volt vele a dolgom, hogy megnézzem, mit főztek, mert étvágyam az egy szem se.

Délután majdnem fél négyre értem Áronért a suliba. Nagyi is és Áron is már ott vártak. Éppen az utolsó percben értünk a tenisz edzésre. Nagyon élveztem nézni, hogy Áron hétről-hétre hogyan fejlődik.

Tenisz után hárman együtt indultunk a TESCO-ba, hogy a nagyinak megtöltsük az éléskamráját tartós élelmiszerekkel, anélkül, hogy neki cipekednie kelljen. Nem volt egyszerű vele vásárolni. Hogy semmit nem talált, azon Áron segített, mert ő mindenről tudta, hol kell keresni, de hogy megrettent attól, ha egy palack ásványvíz helyett hatot szerettünk volna venni, már nehéz volt meggyőzni.
Mindezzel együtt Nagyi nagyon meg volt hatva, amikor Áronnal mindent felcipeltünk. Adott egy zacskó szőlőt és ragaszkodott hozzá, hogy azt vigyük haza Emőnek.

A kütyü a dobozba került

Arra ébredtem, hogy nagyon taknyos vagyok és bár úgy éreztem, hogy lázam nincs, de gyenge vagyok. Möci ellátott citromos teával és rám parancsolt, hogy maradjak az ágyban. Közben simított egyet a tegnapi beszélgetésünkön.
Szerencsére mára nincsen sok teendőm. 11 óra után levittem a két ételhordó garnitúrát (Emőkéét és a sajátomat) és felhoztam az ebédeket. Nagyon padlón tudok lenni egy kis nátha miatt.
Délután négyre jöttek az ikrek és Áron is időben hazaért. Megerőltettem magam és egy órán keresztül úgy tettem, mintha makk egészséges lennék. Utána a fiúk még játszottak egy kicsit a számítógépen, majd elindultak haza.
Emő lejött és elkezdtük a vacsora ceremóniáját. Sütöttem egy kis lazacot. Mi Áronnal a nyugger második fogását ettük egy-egy szelet lazaccal, Emő pedig csak lazacot evett salátával.

Áron, bár nem mutatta meg a tájékoztatót és az üzenő füzetet, de csupa jó hírt hozott az iskolából. Az volt az érzésem, hogy Csani jó hatással van rá, mert este leült aszámítógép elé és kutakodott a föniciai ABC után, hogy abból írjon egy szorgalmi dolgozatot, mert most erről tanultak.

Este több részletben ment a lefekvés és amikor már azt hittem, hogy Áron rendben nyugovóra tért, akkor még gyanús hangokat hallottam a szobájából és bemenve láttam, hogy még játszik a kütyüjével. Mivel már majdnem 11 óra volt, nagyon bepöccentem és a kütyü két hétre elkobzásra került

A villanyszerelő lemondta a mai szerelést

Áron nagyon nehezen ébredt, de azért sikerült időben elindítani a suliba. Möci ma nem ment dolgozni, ezért együtt reggeliztünk. Elindultam a bányába, de előtte még beugrottam az Auchanba, hogy megvegyem a szülinapi szendvicsekre elmaradhatatlan füstölt lazacot.
A bányában egy kávé mellett megtárgyaltuk az aktuális problémákat és magánjellegűen megrendeltem Áronnak a Jégkorszak 4.-et K. Zolinál. Amikor panaszkodtam, hogy az NGM meg sem mozdul a javaslatomra, B. úr nagyon lelombozott, hogy a javslatom sért ilyen olyan egyéni érdekeket és ezért ebben nem is szeretnének dönteni.
Felhívtam Nóra nagyit, aki elpanaszolta, hogy a fűtés nála alig megy és a radiátorok csak éppen hogy langyosak. Mondtam neki, hogy levisszük Dömsödre, ahol mindent megtalál a kamrában és hűtőszekrényben és a fűtés is tökéletes, de erről hallani sem akart, csak idegesítette magát, hogy az ő társasházuk milyen szar.

Hazafele a TESCO-ban megreklamáltam, hogy pénteken nem kaptam meg a 4 x 100 forintos láncreakciót és szó nélkül pótolták.

Villanyszerelő nem jött, de megbeszéltünk egy újabb időpontot szerda reggelre. Az még teljeseb belefér, mert csak pénteken lesz a szülinapi buli
Amikor Áron hazajött a suliból, megkérdezte, hogy Csani feljöhet-e hozzánk és amikor igent bólitottam, csak kiszólt a folyosóra, hogy "Csani jöhetsz". Emővel jót mosolyogtunk ezen az előzetes bepróbálkozáson. Egy darabig játszottak a Áron szobájában, azután érzékeny búcsú. Csak utána derült ki, hogy Áron hozott egy egyest , mert nem tanulta meg a Természet Ismeretek leckét. Ezen nagyon bepipultam, hiszen a hét végén bőven lett volna ideje a számítógépezés helyett ezt megtanulni, de sajnos még a leckefüzetében sem volt felírva. Emő mindig mondja, hogy legyek Áronnal szemben szigorúbb és következetes, de amikor arra kerül a sor, akkor meg mindig Áron védelmére siet.

Este felé elkezdtem szipogni és éreztem, hogy valami bujkál bennem. Már a sakk sem megy úgy ahogy kellene. Emő megint rázendített egy féltékenységi jelenetre, mert miközben a telefonomról felhívta Csabit, talált néhány olyan hívást rajta, ami nem nyerte el a teszését. Jól kidumáltuk az egészet, de ez sem tett jót a lelki állapotomnak.

Német és angol óra

Ködös, borongós reggelre ébredtünk. Lementem elkészíteni a királynő kávéját. Möci úgy kezdte a reggelt, hogy megállapította, hízásnak eredt, ezért ő csak egy kávét kér reggelire, meg esetleg egy lágytojást. Na jó, maximum egy sós, kapros túrós rétest, de azután már csak salátát. Hogy a fogyókúrának nyomatékot adjon beiktatott egy reggeli szaunázást is. Emiatt én is visszafogottan reggeliztem. Áron készített magának néhány párizsis, sajtos melegszendvicset.
Reggeli után nekiálltam kiteregetni a tegnap beáztatott bélyegeket. Közben megpróbáltam kiegészíteni és befejezni az elmúlt hét blogbejegyzéseit. Sajnos már a felére sem emlékeztem, hogy mik történtek velünk.
Emő újabb feladatot kapott angol foglalkozás gyanánt. Fordítania kellett egy vadi új olvasmányt. Közben Áront sem kíméltem, mert neki meg komoly elmaradásai voltak németből.
Ebédre a tegnap készült csirkelevest, a tejfölös gombapörkölttel tarkított sertéssültet ettük csigatésztával és utána, akibe még fért, az kaphatott a túrós rétesből.
Egy-egy órát mindenki visszavonult pihenni, majd megnéztük az évad legizgalmasabb Forma1-ét. Áron meg én drukkoltunk és tippeltünk, hogy ki lesz a győztes és ki a 2012-es világbajnok. Este hét után tudtunk csak hazaindulni. Nyolckor Áronnak táskaellenőrzése, fürdés és ágybazuhanás volt a programja. Möci még elrendezte a hazacipelt cuccokat. Vitt fel Csabinak is némi kaját, azután végleg bezártuk a hétvégét.

Görög mítoszok

Reggel csak Áronnal ketten indultunk a piacra. Emő szeretett volna még egy kicsit ejtőzni. Gyorsan bevásároltunk és siettünk vissza reggelizni, mert fél tízre időpontunk volt a fodrásznál.
Mind a kettőnket jól megnyírtak. Érdekes változás, hogy most Áron nem reklamált, hogy neki ne legyen olyan rövid a haja.
Amikorra visszaértünk Emő már elkezdte készíteni az ebédet. Én csak a zöldség pucolásában segítettem. Áron közben lejött és belemerült a görög mítoszok olvasásába, aminek nagyon örültem, mert végre nem azokat a hülye vicc könyveket olvassa, amiből vettek vagy hatot Egerben.
Amíg Emő készítette az ebédet, addig én elkezdtem a konyha ablak balszárnyának triplánozását. Már leszabtam és beragasztottam a távtartókat, majd elgurultam az üvegeshez, hogy vágjon le nekem méretre egy tábla üveget. Már csak az üvegek bezárt oldalait kellett megtisztítani és mehetett a tábla beragasztása. A támasztó lécek beszögezésénél még Emő is segített. Közben Emő megkevergette a sós kapros túrós és az édes vaniliás túrós rétes töltelékét. Betettük a sütőbe és nemsokára leülhettünk a fejedelmi ebédhez. Nagyon keveset töltöttünk a szabadban, mert az idő nem volt igazán barátságos és alkalmas arra, hogy kimenjünk. Áron nagy nehezen leült a leckéjét megírni, én meg levágtam egy csomó bélyeget az áztatáshoz.
Késő délután megnéztük a Forma 1 időmérő edzését és utána szaunáztunk és megnéztük az X Faktort. Végre sikerült az általunk is tehetségtelennek tartott Zámbó Krisztiánt hazaküldeni.

TESCO esti játékvásár

Reggeli után az első dolgom az volt, hogy elindultam a világ végére, hogy megjavíttassam a régi kis box fényképezőgépet. Arra nem   is mertem gondolni, hogy abból még ma használható gép lesz, minden esetre elindultam. Vittem magammal olvasni valót, mert majdnem egy óra az út.  A mester megnézte a gépet és azt mondta, hogy ennek nincs semmi baja, azon kívűl, hogy egy nagyon öreg (hét éves) akkumulátor van benne. 5500.- forintért adott egy újat és a gép 100 %-osan működött.
Hazafele sikerült kifognom egy Almstom metró szerelvényt. Most jobban szemügyre tudtam venni, mint az avatásakor. A Déli Pélyaudvarnál felhívtam Nóra nagyit, hogy ha tudja, mi a száma annak a legó játéknak, amire Áron vágyik, akkor most meg tudom nézni a legó boltban. Sajnos nem találta meg, hogy hova írta fel.
Itthon a kajával együtt felhoztam a méz szállítmányt is és megadtam Ilinek a tartozásunkat..
Elkezdtem az összepakolni, hogy mire megérkezik Áron és Emő hazaérkezik, addigra indulhassunk.
Fél négykor sikeresen elindultunk. Gyanútlanul megálltunk a TESCO-nál némi bevásárlási céllal. A TESCO-ban éppen "Esti Játékvásár"-t tartottak. Hogy lefölözzék a karácsonyra tervezett játék piacot 50 %-os visszatérítéssel kecsegtették a vevőket du. 5 és 6 óra között. Nekünk se kellett több, a nagyi helyett megvettük Áron vágyva vágyott legóját. A baj csak az volt, hogy mi hiába vettünk meg még minden egyebet, még csak 3/4 5 volt és a kedvezmény csak du. 5-től volt érvényes. A pénztárak előtt kígyózó sorok által, de senki nem fizetett, mert várta az 5 órai harangszót. Amikor végre szabadultunk, indulhattunk Dömsödre. Az úton végig tejfehér ködön kellett keresztül autóznunk. Hat óra is elmúlt, mire megérkeztünk. A fűtés és a távbekapcsolás jól szuperált és jó meleg lakásban fogyasztottuk a vacsoránkat. Emő közben bekapcsolta a szaunát. Még megnéztük a Voice of Hungary-t, majd belájultunk az ágyikóba.

készülődés a szülinapra

Áron a Nóra nagyinál aludt. Reggel nagy elánnal elkészítettem a reggelit, de amikor Emő elindult a munkába, akkor szégyenszemre visszafeküdtem egy kicsit.
Még este írt az Áronsílécének eladója,  feladója, hogy megérkezett e a csomag. Lementem hát a postára, hogy jelezzem, semmilyen értesítést nem kaptam a címemre két napja feladott utánvételes küldeményről. Ők se tudtak semmiről. A feladó még ma délelőtt is telefonált, de nyugtattam, hogy legyen türelemmel, előbb-utóbb biztosan megjön.
Délelőtt megdaráltam a második adag diót, mert Emőnek az volt a véleménye, hogy az idén nagyobb lesz az ünnepi vendégsereg.
Felhoztam a nyugger kaját és a levest rögvest meg is ettem.
Ebéd után szabad foglalkozás volt, mert a mai brushup elmaradt.
Délután egy nagyon érdekes riportszerű filmet láttam Töröcsik Marival, ami egy-két évtizeddel ezelőtt készülhetett. A végét sajnos nem láttam, mert csöngettek és tudtam, hogy az Áron új síléce érkezett meg. Gyorsan eldugtam az előszoba szekrénybe, hogy a szülinapig ne lássa Áron.
Amikor Áron hazaért megkértem, hogy címezze meg a szülinapi meghívókat és holnap legalább az osztálytársaknak adja átszemélyesen.

Gyula az edző

A tegnapi babfőzelék és a Balázstól kapott vörösbor nem hagyott éjszaka aludni. Már az elalvással problémáim voltak. A vörösbortól olyan erős savtúltengésem lett, hogy még éjfélkor is ki kellett mennem egy kis kekszért. Most kezdtem el igazán sajálni azokat, akik reflux bántalmatól szenvednek és nem is tudom, hogy van e annak ellenszere, gyógymódja.
Nos a nehéz éjszakától azután reggel csak annyira tértem magamhoz, hogy Áronra rápillantsak, minden rendben van e az indulásához és, hogy Emőtől elbúcsúzzak. Ahogy elmenetek, visszazuhantam az ágyamba és csak tízkoz keltem fel. Mostanában több alvásra van szükségem.

Délután fél négykor pontban ott voltam a sulinál. Nóra  nagyi és Áron is időben jöttek. Kiérve a Tenisz Centrumba először kávéval kezdtünk. Amikor Berci megérkezett előadtam neki az elképzeléseimet a nagy megtakarításra, de mondta, hogy ebbe most ők képtelenek egy fillért is beruházni.

Áronnak szemmel láthatóan egyre jobban megy a tenisz, amiben nagy szerepe van Gyula bácsinak, aki nagyon jó pedagógiai érzékkel megálldott tenisz edző. Nagyon ért a gyerekek nyelvék, akik ezt szintén megérzik.
Hazafele Nóra nagyit és Áront letettem az Eleven Centernél. Ők mentek vásárolni, én meg haza.
Emő a fogorvostól telefonált, hogy egy fél óra múlva ér haza, addig süssek neki lazacot, ő majd készít hozzá hagymás almát köretnek. Nem csak lazacot sütöttem, hanem négy kis keszeget is abból a készletből, amit Áron még vasárnap hozott haza. A lazac finomra sikerült, de a keszeg nem lett olyan finom, mint amilyent a Pista bácsi szokott sütni.
Vacsora után Emő egy kicsit megsértődött, hogy leültem a számítógép elé, de azután hamar megbékélt.

német gyakorlás

Áronnal csak egy pár szót tudtam váltani suliba indulásakor. Minden esetre megállapodtunk, hogy délután négy előtt egy perccel ithon lesz. Reggel nagy elánnal nekikezdtem a villanyszerelésnek. Egy idő után annyira megelégeltem a kudarcokat, hogy úgy döntöttem, ideje megreggelizni. Inkább felhívtam a villanyszerelő urat, elmondtam neki a problémát és megbeszéltem vele, hogy jövő hétfőn eljön és megnézi mi a hiba.
Délután először csak az ikrek érkeztek meg időben, Áron szokása szerint késett. Érdekes dolgot játszottunk. Felovasás után kellett memorizálni mondatokat. A végén a fiúk már szinte öt mondatot mondtak kívülről.
Emő úgy találta helyesnek, ha fent alszik, mert akkor jobban ki tudja pihenni magát. Nekem ez szokatlan volt és ezért csak nagyon nehezen tudtam elaludni.

Eladták a MATCH-ot

Emő reggel szinte rámparancsolt, hogy ilyen borostásan ne menjek a bányába, a minimum, hogy borotválkozzak meg. Így is lett. Áronra nekem kellett rászólnom, hogy melegen öltözzön, mert hideget mondott a rádió. Emő egy kicsit lazára vette a figurát és csak kilenckor indult neki az életnek. A reggelihez még nem kellett semmiért lemenni, de jobb is, mert a MATCH-ot miszlikre szétszedték, mondván ilyen lelakott állapotban nem nyithat ki az új tulajdonos a CBA. A bányában nem történt semmi különös. Én ugyan nem mentem fel a főnökömhöz, ha ő annyit nem mond a levelemre, hogy "mukk". Majd beszélgetünk a témáról, ha úgy látom, hogy érdekli.
Itthon elég korán mentem a nyugger kajáért, ezért volt rá érkezésem, hogy lejátszak egy partit a "sakkozó"-val. Meg is vert annak rendje és módja szerint. Délután kerestem a régi fényképezőgépet javító szervizt, mert a kölcsön Nikont vissza kell adnunk Laciéknak és gép nélkül mégsem maradhatunk. Este vártam a fiút és Emőt.

Forma 1

Áron nagyon drága volt reggel. Kávéval ébresztett minket.  A reggeli készítésében is sokat segédkezett. Olyan gazdag volt a reggei, hogy az angol királynő is megirigyelte volna. Délelőtt kiteregettem a leáztatott bélyegeket, majd átvettünk Emővel egy angol leckét. Meg kellett hogy dícsérjem, mert most mindent tudott. Bár tegnap beígértem, hogy ma  Áronnal is folytatjuk a német tanulást, de azt valahogyan mindig elbliccelte.
Végre egy kicsit kisütött a napocska.  Ebédre csak a csurgatott tojásleves maradékát és a vargabélest ettük. 12 óra fele elindultunk egy nagy sétára. Áron adta meg az útvonalat. Amikor már majdnem hazaértünk, Áron ráköszönt az egyik horgászra és kérte, maradhasson egy negyed órát. Hazatérve Emő összeállította a rakott káőpsztát és be is tette a sütőbe. Áron negyedórájából több mint egy óra lett. Azzal próbált vígasztalni, hogy a bácsitól kapott néhány keszeget. Amikor hozzákezdtem a pucolásukhoz, kiderült, hogy a néhány, az 24 darab. Beleőszültem amíg mindet megpucoltam. Amíg a keszegeket pucoltam, addi Emő és Áron pakoltak. Úgy terveztük, hogy Gazdagréten fogunk vacsorázni és otthon nézzük a Forma 1-et. Már besötétedett, amikor elindultunk. Először át kellett vinnünk a hal hulladékokat Dezsőnek.
Itthon nem vártuk meg, amíg Emőke hazajön, leültünk vacsorázni és a Forma 1-et már egy sörrel kisérve néztem.

szaunában a család

Áron nem vette komolyan, hogy a számítógéptől átmenetileg el van tiltva és kora reggel bekapcsolta a számítógépet. A szokásosnál később indultunk a piacra. Tojás, szalonna, szalámi, méz, paprika, hagyma, kárpát kenyér és citrom, amiket vettünk. Nagyon siettünk haza, mert mindenki éhen akart halni. Közben telefonáltunk a fodrászatba, de csak jövő szombaton tudnak minket fogadni.
Nagy terűlj-terűlj asztalka és egy hosszúra nyúlt reggeli.
Áronnak szigorúan hozzá kellett kezdenie a leckeírásnak. Sajnos itthon is tapasztalom, amikre a tanítónénik panaszkodtak, mármint, hogy Áron nem tud koncentrálni és mindennel foglalkozik, ahelyett, hogy a leckére öszpontosítana.
A szabadfoglalkozás alatt kicseréltem a CO riasztóban az elemet és WD 40-nel és megtisztítottam a fűtés távkapcsoló különböző érintkezőit. Begyújtottam a cserépkályhába.  Odakünn hűvös van, de süt a nap, viszont idebent nagyon jó az idő. Elkezdtem egy újabb adag diót törni a szülinapi tortához.
Emő  főzi az ebédet én pedig levágok egy adag bélyeget áztatásra. Egyszerű, de nagyon finom csurgatott tojásleves volt az ebéd vargabélessel.
Késő délután végre eljutottunk odáig, hogy kikérdezhettem Árontól  a németet, de abban sem volt köszönet. Ezért szigorúbbra vettem a figurát és elkezdtem szavanként vele együtt tanulni.
Hat óra tájban Emő bekapcsolta a szaunát. Nagyon jó kis hármast alkottunk a szaunában. Úgy néztünk ki mint egy jó kis család. Közben Emőke hívott minket Skype-on, mert irigyelte, hogy mi itt ilyen jól érezzük magunkat nélküle.

mehetünk Dömsüdre

Áronnak megint sikerült itthon hagynia a Nyelvtan füzetét és az Üzenő füzetét, pedig reggel kértem, hogy még egyszer ellenőrizze le, mindent bepakolt-e a táskájába. Amíg én a reggelit készítettem, addig Emő megsütötte a varga bélest. A távolból bekapcsoltam a fűtést. A reggelihez leszaladtam 4 darab magos buciért. A MATCH-ot bezárták. Leltár folyik. Azt suttogják, hogy megvette a CBA és a MATCH kivonul.
Reggeli után odatettem a nagymosást és megnéztem a leveleket. Megválaszoltam a SkyTec ajánlat tervezetét.
Felhoztam a nyugger kaját, de csak a levest ettem meg. A második fogást odaadtam Emőkének. Áron és Möci majdnem egyszerre értek haza. Egy fél órán belül mindent bepakoltunk az autóba és már indultunk is, mint akiket ágyúból lőttek ki. Megálltunk a TESCO-ban, mert 15.000.- forint nyomta a zsebünket. Viszonylag korán érkeztünk Dömsödre. A házban nagyzon fincsi meleg volt. Két unicummal kezdtünk. Megmelegítettük a grillcsirkét és bekapcsoltuk a szaunát. Megnéztük a Magyarország Hangja tehetségkutatót a TV-ben.

A leckefüzet üres

Végre sikerült előbb felkelnem mint Emő. Áront rendesen elindítottam az iskolába, abban a reményben, hogy a tegnap esti fejmosás után, ma már minden rendben lesz.
Elkezdtem megírni a Vezérigazgató úrnak a napelem projekt javaslatomat. Dél lett, mire befejeztem és elküldtem, mert többször átolvastam és javítgattam, formázgattam.

Két óra után indultam a Brushup-ra. Emőke nem tudott velem jönni, mert most kedden és csütörtökön dolgozik. Nagyon hasznos volt a brushup és olyan feldobva jöttem onnan haza, hogy elhatároztam megírom angolul a Reader Digest stílusú 150 szavas novellámat. Azt még nem döntöttem el, hogy kijavíttatom e valakivel a hibákat, vagy hagyom, hogy majd Katie javítsa ki.

Áron megmutatta a leckefüzetét. Szinte egész héten nem volt beleírva semmi. Azt mondta, hogy ő minden nap tudta, hogy mi a lecke. Megkértem írja be legalább a mait és meg is néztem a leckét. A német is és a matek is, túl azon, hogy csúnya az írása, hibás volt. Emőnek az a véleménye, hogy ne emeljem fel a hangom, csak szigorúan és következetesen minden nap ellenőrizzem a munkáit.
Vacsorára elosztottuk a nyugger kaját. Én még elvesztettem egy sakkpartit és mire Emő lejött Áron már aludt én pedig készültem a lefekvésre.

beugrató előadás

Reggeli után csak úgy kíváncsiságból elmentem arra a bemutatóra, amire úgymond nyertem egy 50.000.- forintos utalványt. Ezzel nem áltattam magam, mert tudtam, hogy ehhez kell vennem egy lélegeztető gépet, vagy valami hasonló teljesen felesleges cuccot, ami biztosan megvehető a vaterán 20.000.- forintért és én most 100.000.- helyett 50.000.- ért megkapnám. Az oda-vissza úton egy jót olvastam a buszon és különben is fel kellett ugranom Nóra nagyihoz, mert kapott egy levelet a Biztosító Társaságtól, amit nem ért és megkért, hogy segítsem értelmezni. A bemutatón meghallgattam a hegyi beszédet, majd átsétáltam Nóra nagyihoz. Nagyinál átnéztem a Biztosító levelét és megígértem, hogy fel fogom hívni őket, tisztázandó, miket írtak.

Fél négykor találkoztunk Áron meg én és siettünk a tenisz edzésre. Etától kértem egy aktuális villanyszámlát, azzal a hátsó szándékkal, hogy náluk is beindítom a napelem projektet. Ott ültem végig a kispadon és már-már majdnem elkezdtem olvasni, amikor felfigyeltem Gyula bácsi edzői stílusára és szinte le sem tudtam venni róla a szemem. Olyan felkészült edző, hogy csak na. Szigorú a gyerekekhez és mégsem goromba, emiatt azután szeretik a gyerekek.
 Este Emő átvállalta Áront, mert úgy látta, hogy fogytán a türelmem. Mindent rendbe raktak az iskolatáskában, a tolltartóban. Áron átmásolta a történelem füzetét egy új füzetbe. Mindent megbeszéltek és úgy nézett ki, mintha mostantól egy új élet kezdődne..
Közben én leszereltem az új függönykarnist és begurítgattam a 24 darab görgős kocsikat, majd visszaszereltem az egészet. Most már csak a függönyre kell majd felvarrni a kapaszkodó horgokat.

német gyakorlás

Áron egy picit késve indult a suliba. Emő már a munkahelyéről telefonált, amikor én még csak a reggelinél tartottam. Átnéztem a levelezésemet, kiegészítettem a blogomat és nekiálltam a bányában megoldandó napelemes javaslatom megírásának.
Délelőtt még előrendeztem a lepréselt bélyegeket, hogy Dömsödön már ne kelljen vele annyit bíbelődni.

Délután fél négyre jöttek az ikrek és háromnegyedkor már Áron is befutott. Elég jól ment a német gyakorlás, de azért a legtöbbször Áronra kellett szólnom, hogy ne hülyéskedjen, mert ennél komolyabb dolgokról van szó.
3/4 5-kor el kellett indulnom a második napi fogadó órára. Újabb szégyenkezéseknek voltam kitéve. Nóra néni kérte, hogy Áron a történelem füzetét másolja át egy új füzetbe, mert a jelenlegit nem szeretné többé látni.
Amikor hazaértem, először Emőnek panaszoltam el az újabb rossz híreket. Nyugtatott és elsősorban bennünk kereste a hibák okait. Megígértette velem, hogy többet fogok foglalkozni Áronnal.

Fél hétre jött értünk Tamás és mentünk S. Laciékhoz. Áront Emőkére bíztuk. Többfogásos liba kaja fogadott. Amikor végigettük a zseniális menüt, bevonultunk a nappaliba. Laci egy brainstormingot tartott, amiben tőlünk várta, hogy megoldjuk a cigánytúra  problémáit.

Fogadó óra

Emő ezt a hétfőt lecsúsztatta, így azután reggel nem kellett korán kelnünk. Csak Áront kellett idejében elindítani a suliba. Utána nyugodtan megreggeliztünk. Emő felment gályázni, én pedig bementem a bányába. Útközben még megvettem a karnishoz a csavarokat.
Bent csak egy rövid konzultáció a szokásos kávé mellett és már mentem is tovább. Az Auchanban vettem apróságokat, többek között sonkát, tojást és Mörcinek macskakaját. Bementem az ottani óráshoz, hogy tegyenek a karórámba új gombelemet.
Felkerestem Budaörs Ipartelepen a napelem szerelő céget, hogy az árajánlatukat finomítva rendeljem meg a dömsödi házra a napelem rendszert.Az ár tekintetében nem tudtunk közös nevezőre jutni, ezért azt javasoltam, hogy halasszuk el a megrendelést egy hónappal, hátha addig még tovább csökkennek a napelem árak.Az ellenérv az volt, hogy akkor ugyanannyival késik az ELMŰ engedélye is, mert az kétszre 30 nap és nem fogom tudni tavaszra beindítani a rendszert. Erre azt merészeltem javasolni, hogy a cég indítsa el az engedélyeztetési eljárást. Ennek semmi akadálya, ha azt előre kifizetem volt a válasz. Nem, azt csak akkor fizetem ki, ha a bekerülési ár nekem is megfelelő lesz és megrendelem a rendszert. Végül ebben maradtunk.
Itthon nekiálltam a függönykarnis projektnek. Nagyon lassan szántam rá magam, mivel a legrondább művelettel kell kezdeni. Be kell a beton mennyezetbe fúrni négy lukat a tipliknek. Átöltöztem és rajta. Alig, hogy elkészült a négy luk, indulnunk kellett a suliba a fogadóórákra. Áron nem jött meg a megbeszélt 3/4 5-re, de mi indultunk, mert attól tartottunk, hogy nagy sorban állás lesz a tanároknál. Zoli bácsinak elmaradt a fogadó órája, mert sajnálatos módon foci balesetet szenvedett és begipszelték a lábát. Üzentünk neki, hogy jobbulást kívánunk. Judit néni, aki a németet tanítja  drámáról számolt be Áron előmenetelével kapcsolatban. Hat darab egyese van idáig, mert hol a felszerelése, hol a házi feladata hiányzik. Teljesen magam alatt voltam és csak Emő vígasztalása tartott talpon. Miközben a pofámról lesült a bőr, hogy pont az én fiammal történik mindez, aki a német gyakorlásokat tartja ötödik éve. Csanád és Kamel voltak a bezzeg gyerekek. Megígértem Judit néninek, hogy nagyon a körmére fogok nézni a fiúnak. A technika tanára Józsi bácsi csak jókat mondott Áronról. A Környezet Ismeretek tanítónénije, Ildikó néni se panaszkodott nagyon, mert az kiderült a számára, hogy Áron mennyire szereti az állatokat és a természetet, de azt nehezményezte, hogy Áron nem végez gyűjtéseket, nem készített gipsz figurákat, mint a többiek. Attila bácsi, a matek tanár szinte az osztály legjobb matekosának tartja Áront, de a munkájával ő sincs 100 %-osan megelégedve.  Már majdnem nyolc óra volt, amire lógó orral elhagytuk az iskolát. Emő megtiltotta, hogy otthon akár a hangomat is felemeljem, de elhatároztuk, hogy most egy darabig nem lesz se TV, se kompmuter és kütyü mindaddig, amíg Áron suli dolgai nem jönnek rendbe.
Hazafele beugrottunk a MATCH-ba egy kis saláta alapanyagért és amíg Möci összeszedte Áront és saját magát, közösen elkészítették a matek házira kapott téglatestet kartonból én pedig addig megsütöttem tíz szelet lazacot és elkészítettem a salátát. Áthívtuk Emőkét is és négyen vacsoráztunk.

ünnepi ebéd

A vasárnap reggeli lustálkodás most sem maradt el. Felhívtuk Nóra nagyit, hogy jöjjön el hozzánk ebédelni, mert nem mentünk Dömsödre. Áron felment Ilihez, ahol nagyon jól játszott Leventével.
Elindultunk Emőkével a Matrackirályhoz, ahol már kinézett magának egy bió matracot. Miután már korábban döntött, a megérkezésünkkor mondta, hogy még egyszer kipróbálja, addig én nyugodtan vásároljak be a Matrackirály melletti TESCO-ban. Emő telefonon tejet, tehéntúrót, vanília cukrot és cérnametéltet rendelt. A bejáratnál itt is elkapott a kerámia bevonatú késkészletben utazó maffia egy tagja és addig nem hagyott békén, amíg meg nem vettem tőle egy készletet 4.000.- forintért.
Visszatérve a matrac üzletbe Emőke már csak egy órát próbálgatta a matracokat. Egyenesen csodáltam az eladó türelmét, hogy mennyit képes foglalkozni egyetlen vevő kiszolgálásával. Csak azért döntött az egyik mellett, mert már kifutottunk az időből, hogy délre hazaérjünk. Gyorsan felpakoltuk a matracot a tetőre és két mini spaniferrel rögzítettem úgy, hogy az oldalablakokon leengedve egy kis rést hagytam és amikor beültünk, bent feszítettem meg a spanifereket. Ezután már vissza lehetett emelni az ablakokat.
A navigációról odafele és visszafele is azt hittem, hogy egy kicsit megzakkant, mert hibásan navigált, de azután kiderült, hogy hibásan volt beállítva, mert azt hitte, hogy kerékpárral megyünk.
Möci nagy palacsintasütésben volt, amikor megérkeztünk. Szerencsénkre Nóra nagyi egy órát késett és így mindennel el tudtunk készülni. Hozott egy üveg Beherovkát, amit azonnal meg is kóstoltunk. Öten ültünk asztalhoz és mindenkinek nagyon ízlett a leves. Utána feltálaltuk a rakott palacsintát, amiből már alig fért belém, pedig finom volt. Emő kávézás után felvitte Nóra nagyit a lakásába, hogy eldicsekedjen, milyen szép rend van nála a mi lakásunkhoz képest.
Amikor Nagyi elment mindannyian visszavonultunk a nagy zaba után egy kicsit pihenni. Én például több mint kért órát aludtam.

Márton napi libaaprólék leves

Áron időben indult el a suliba. Megbeszéltük, hogy nem kell sietnie haza, mert maradunk Budapesten.
Most, hogy itthon maradunk, Emő adott egy nagy feladatot, készítsek Márton napi libaaprólék levest. Munkába indulása előtt lehozott egy nagy fazekat és a becsomagolt liba aprólékot és zöldségeket, majd mint aki jól végezte a dolgát elhúzott. Reggeli után nekiestem.a munkának. Először is lefaragtam a liba hátáról a hájat és azt feldarabolva kisütöttem töpörtyűnek. hátat és a nyakat kettévágtam, mert be se félt volna a fazékba. A zöldségek közül hiányzott a fehérrépa és a petrezselyem. Gyorsan leszaladtam a MATCH-ba és azt is beszereztem. Két órai főzés után tettem bele a megtisztított zöldségeket.  A csigatésztát egy külön lábosban főztem meg.
Möci kora délután jött meg a munkából és Áron is korán érkezett haza a suliból. Áthívtuk Emőkét is és négyesben fogtunk neki a nagy Márton napi zabálásnak.
Ebéd után Mörci cicát áthoztuk Áronnak és mi elindultunk az IKEÁ-ba. Emő szerint nem mehetünk neki úgy a karácsonynak, hogy még a hálószobában sincs függöny.
Az IKEA parkolóban megtámadott egy kerámiával bevont késkészlet árus és már 20.000.- forintról leengedte volna az árat 4000.- forintra, de mi 3.000.- náé makacs módon megálltunk és így nem jött össze az üzlet. Nekiláttunk hát a függöny projektnek. Először is vettünk két darab 140 cm-es függönykarnist a mennyezetre felerősítő csonkokkal és a görgő garnitúrával. Ha már ott voltunk, akkor vettünk még egy takarót Áronnak, két kispárnát és sajtreszelő.  Sikerült még idejében behúznom a kéziféket, különben Emő az egész IKEÁ-t hazavitte volna. Amikor kifelé mentünk, addigra az árus már két rendőr között volt a lopott árúval együtt.

Nem megyünk Dömsödre

Reggel sikerült Áront lebeszélnem arról a pulcsiról, amit már hétfő óta hord és helyette felvett egy tisztát. Időben indult el a suliba, de sajnos hiába jönne korán haza, nem tudunk menni Dömsödre, mert nekik holnap is lesz tanítás. Emővel megbeszéltük, hogy akkor ezt a hétvégét itt fogjuk tölteni Budapesten, mert annak nincs sok értelme, hogy csak oda-vissza rohanjunk.
Reggeli után levagdostam egy nagy zacskó áztatni való bélyeget és újra átszámoltam a napelem projekt megtérülését. Közben megérkezett az update-elt árajánlat, amelyiknek alacsonyabbnak kellett volna lennie a korábbinál, de miután a cég észlelte, hogy mennyire beindultam 250.000.- forinttal emelte az árat. Na nem, ennyire nem sürgős a legújabb technika. Lehet, hogy csak jövő tavasszal indítjuk el a projektet és még az is lehet, hogy később, de a feasibility study-nak egy pozitív mérleget kell adnia.
Nyuggeréktól felhoztam az ebédet. Kérték, ha lehet, akkor még ma vigyem vissza a kimosott ételhordót.
Délután leáztattam a bélyegeket és ki is teregettem. Möci négy körül ért haza és azt javasolta, hogy tegyünk egy kőrt Gazdagréten. Ez azzal fejeződött be, hogy menjünk be néhány péksüteményért a Spar-ba. Naná, hogy tíz kiló árúval jöttünk ki. Nekem a szemem se rebbent, mivel én ismerve Emőt előre tudtam.
Itthon azután nekiálltunk szendvicseket készíteni. Amikor Áron hazaérkezett a suliból, ő is szívesen csatlakozott.
Én a sok halogatás után végre lekezdtem pucolni a szülinapi buli diótortájához a diót. A probléma csak az volt, hogy Emő és Áron gyorsabban csipegettek a dióból, mint ahogy én pucoltam,
'/4 7-kor Áron menetrend szerint bemutatta a házi feladatát és eelkezdett rendet csinálni a szobájában.
Nem ért ugyan a végére, de legalább időben lefeküdt aludni.

síbakancs

Együtt keltem Áronnal, mert szerettem volna követni, hogyan készül indulni az iskolába. Már csak tíz perc volt az indulásig, amikor tolltartó villám ellenőrzésre vetemedtem. Nem hiába volt az a gyanúm, hogy ott nincs minden rendben. Veszekedés, vita nem volt. Gyorsan kihegyeztem a ceruzákat, beletettem a hiányzó radírt és a hegyezőt és egy fokkal nyugodtabban engedtem el a suliba.
Telefonált a vaterás sícipő eladó, hogy most el tudná hozni a sícipőt, amit Emőnek (500 Ft) leütöttünk. Kicsit izgultam, miként fog tisztázódni az általa elkövetett hiba, hogy 5000.- helyett 500.- forintot írt eladási árnak, de mindegy, most már ezt végig kell csinálni. Mégegyszer felhívott, amikor megérkezett a Gazdagréti térre. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy 500 forintért a posta nem hozza házhoz az egy pár síbakancsot.
Szimpatikus fiatalember jött szembe a két síbakanccsal. Bemutatkoztunk, szemrevételeztem a síbakancsokat és félve átadtam neki az 500-ast. Meglepetésemre a szeme se rebbent. Megköszönte és elbúcsúztunk.
Délelőtt megírtam a levelem a Claims Conference Budapesti iirodájának, amiben felajánlottam a tevőleges segítségemet.
Felhoztam az ebédet, de csak a levest ettem meg. Megkértem Norcit, hogy készítse el Áron szüli napi meghívóját.
Háromra elmentünk Emőkével a Brushupra. Onnan hazaérve még nem jött meg Áron, ezért betűztem az iskolába, ahol kiderült, hogy Márton napi lampionozást tartottak, de Áron elfelejtette mondani. 1/4 8-ra ért haza, úgy hogy már csak egy kis ideje maradt a lefekvés előtt a macskázásra.
Emő mielőtt elment Érdre felpróbálta a sícipőt és pont jó volt a lábára. Utána elindult és csak későre igérte magát haza.
Neki álltam elkészíteni a napelem projekt megtérülési számításait és az eredmények alapján úgy néz ki, hogy belevágunk. Most el kell kezdeni tárgyalni a végleges bekerülési költségekről, az elérhető kedvezményekről és a fizetés ütemezéséről és ha ezek után is úgy néz ki, hogy nyögés nélkül megvalósítható, akkor megrendeljük.

Áron hozott egy egyest

Reggel nagyon kirittyentettem magam. Emő javaslatára még meg is borotválkoztam. Bekaptam a reggelit és futás a 8-as buszhoz. Szó se lehet arróül, hogy egy ilyen helyről, egy ilyen fontos megbeszélésről elkéssek. Ugyanis mára volt időpontom a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A Költségvetésért Felelős Helyettes Államtitkár bokros teendői mellett közel egy órát áldozott a javaslatom megvitatására. Nagyon jó hangulatú volt a megbeszélés. Neki tetszett a javaslatom és annak ellenére bíztatott az ügy forszírozására, hogy emlékezete szerint egyszer a kormányülésen egy az enyémhez hasonló javaslat már nem ment át, megbukott. Mindenestere segített a folytatást illetően.
Nagyon feldobva értem haza. Először elindítottam a nagymosást, meg lementem az ebédért. Az egyszerű csurgatott tojásleves, sok köménymaggal ez egyik kedvenc levesem.
Felhívtam Nóra nagyit, hogy vasárnap óta nem gondolta e meg magát, mert már akkor pedzegette, hogy ő szerdáig nem lesz jól és így nem tud velünk eljönni a tenisz edzésre. Sajnos ma sem érezte elég jól magát. Elindulás előtt még javítgattam a leszakadt fregolin, majd kiteregettem.
Fél négyre mentem Áronért a suliba, hogy vigyem a tenisz edzésre. Akkor még gyanútlanul megkérdeztem, hogy milyen volt a mai napja.
- Nagyon jó.
- Nem volt semmi probléma?
- Nem.
- Beírás a tájékoztatóba, aláírni való?
- Nem semmi.
3/4-re meg is érkeztünk. Végignéztem az edzést. Egy észrevételem volt, hogy az érkező labdához nem korrigálja a fogadó pzicióját, aminek az lenne a lényege, hogy lehetőleg térd és csípő magasság között üsse meg a labdát.
Itthon azután szerettem volna megnézni a tegnap összeírt napirendet, de sehol nem találta és azt mondta, hogy arra emlékszik, hogy 1/4 7-ig szabad foglalkozás volt beírva. Nos addig Emő meg én  intéztünk a lakás körül néhány dolgot. Felmentünk Ilihez, hogy felmondjuk a lazacok mélyhűtő albérletét és készültünk a vacsorára.
Negyed hét után kitört a balhé. A leírt napirend nem lett meg és Áron ránk fogta, pedig tegnap kértem, hogy szögelje ki a parafa táblájára, nehogy elkallódjon. A Tájékoztatóban be volt vésve egy nagy egyes, mivel a német felszerelése a héten már másodszor nem volt vele. Kérdőre vontam, mivel este is kértem, hogy órarend szertintpakoljon be és reggel is, hogy ellenőrizze le. A büntetés szerint menjen át Emőkéhez, de nem menjen be a lakásba és mondja meg, hogy ma este nem tud jönni a cicát simogatni, mert büntiben van.
- De ne menj be a lakásba, hanem a folyosón mond ezt el.
- Jól van, nem vagyok süket.
Ehhez képest öt perc múlva, már bent volt Emőkénél. Na itt elszakadt a cérna és a "süket" kapott egy pofont.

Áron új életet kezd

Éjszaka többször is félálomban sakkállásokkal bíbelődtem. Úgy látszik egy két parti annyira megterhelte az agyamat, hogy még éjszaka sem hagyott békén. Korán ébredtem és gondoltam, hogy amíg a Bartók rádió nem szólal meg, addig az ágyban maradok és olvasok.
Amikor Áron felkelt elővettem a tegnap este, egy külön lapon kijavított házi feladatát. Szomorú volt, hogy olyan sok hibát találtam benne és én is. A tolltartó vizit sem sikerült jobbra. Mindenesetre, most szó nélkül rendbe tette és nem sokkal fél nyolc után idnult a suliba.
Délelőtt folytattam a napelem projektet és már kaptam egy elég kedvező ajánlatot is. A nyugger ebédből egyelőre csak a húslevest ettem meg. Ha arra gondolok, hogy Emő milyen csirkelevest főzött, akkor "mecsoda különbség". Délután elkezdtem készülni a holnapi államtitkári meghallgatásra. Két órára megérkezett a hűtőgép szerelő és rövid idő alatt megállapította a hibát, aminek az alkatrész cseréje és a munkadíja összesen 32.000.- forintba fog kerülni. Szívinfarktus helyett nyeltem egy nagyot és lementem kivenni az automatából pénzt.
Emőke megjött az állatorvostól és a hír az, hogy Pannának (akiről kiderült, hogy nem is lány, hanem kandur) nincs semmilyen komoly baja. Emőke rohant volna a kínaiba, de hogy éhen ne haljon odaadtam neki a maradékokat, meg a mai nyugger kaja második fogását.
Átmentem Laci bácsiékhoz felmondani a mélyhűtő albérletet, majd elkezdtem visszapakolni a mélyhűtőbe a cuccokat. Már majdnem mindennel kész voltam, amikor délután négyre megjöttek a Khürner ikrek német gyakorlásra és Áron még sehol. Elkezdtük nélküle a gyakorlást, de egy fél óra múlva ő is megérkezett. Fél hat után végeztünk és én addigra már én is nagyon megéheztem. Először a maradékokat kezdtük elfogyasztani. Mire Emő betoppant a kajával, mi ketten Áronnal már elkezdtünk falatozni. Végül együtt vacsoráztunk. Az újabb konfliktusok elkerülése érdekében leültünk hármasban és Áron papírra rögzítette, hogy ezentúl mi lesz a napirend, kezdve a felkeléstől, egészen a lefekvésig.

Vívás Áronnal

Áronnal reggel még volt egy menetem, mert a tolltartója nem volt rendben, viszont a pörgettyűt bevitte volna a suliba, ha nem vagyok elég éber. Nem vette nagyon rossznéven, hogy én kerültem ki győztesen a dologból.
Emővel megállapítottuk, hogy a hűtőszekrény mélyhűtő része beszart. Próbáltam újraindítással javítgatni, de nem sikerült.
Munkába menet bementem a Budapest Bankba és megszüntetettem a TESCO vásárló kártyámat, mivel akármennyire kerestem, nem találtam sehol és attól tartottam, hogy előbb-utóbb valaki visszaél vele.
A bányában csak a Főszerkesztővel konzultáltam egy kis ideig, azután indultam haza. Útba ejtettem a barkácsboltot. Vettem elemet a dömsödi szénmonoxid riasztóba meg három kis zacskó szeget a fiókgyártáshoz.
Hazaérve először lementem a nyugger ebédért, majd felhívtam a hűtőgép szervizt, de már csak holnapra vállalták, hogy kiküldik a szerelőt. Kiürítettem a mélyhűtőt és a cuccoknak kerestem albérletet, amíg a hűtőszekrényt meg nem javítják. Egy nagy adagot a szemben lakó Laci bácsiéknál, három kisebb adagot pedig Ilinél, Emőnél és Emőkénél helyeztem el.  Még így is maradt benne egy-két dolog, de arra gondoltam, hogy mivel azok nem húsfélék, kibírnak egy napot.
Délután rászálltam a napelem projektre és készítettem egy árajánlatokat összevető táblázatot. Estenagy meccset vívtam Áronnal, mert se a táskáját nem találtam rendben lévőnek, se a házi feladatát. A tolltartóról már nem is szabadna beszélnem. A húsz ceruzaféléből 12 hiányzik és a meglévőknek is ki van törve a hegye. Hegyező és radír sehol. Egyszóval nincs rend a dolgai körül, miközben önfeledten játszik a pörgettyűjével, amit el kellett, hogy kobozzak. Megkértem, hogy lefekvés előtt tegyen rendet a szobájában, a táskájában és a tolltartójában.

Áron hazajön

Arra ébredtünk, hogy megszólalt a kütyü, amit csak a múlt vasárnapi Forma 1 miatt állítottam be, de elfelejtettem erre a hétre hatástalanítani. A jó hír, hogy ma szikrázó napsütéses a reggel. A kényelmes reggelizés ma is elhúzódik fél tízre. Délelőtt átvittem a rengeteg csirkecsontot Rokkónak és megnéztem miként bővítette Feri bácsi a garázs műhelyt. Emőke elment kiválasztani a hazaviendő kiscicát. Egy kicsit még folytattam a tegnap elkezdett paradicsomos ásását.
Elkezdtünk összepakolni és nem is ebédeltünk, mert akkor nem értünk volna haza a Forma 1 startjára.
Pöttöm Pannát Emőke vigyázta az autóban. A TESCO-nál csak azért álltunk meg, hogy Pannának vegyünk macskakaját és almot. Nem sokkal a rajt után már itthonnézhettük a Forma 1-et. Közben ebédeltünk, mivel a rengeteg kaját is hazahoztuk. Emő Csabinak is vitt föl mindenféle finomságot, hogy ki ne maradjon a buliból. Ekkor konstatáltuk először, hogy a hűtőszekrénnyel valami probléma van.
Már elmúlt öt óra, amikor útra keltünk, hogy hazahozzuk Áront Nóra nagyitól. Nagyinak is vittünk egy üveg csirkelevest, aminek nagyon örült. Áronnak be nem állt a szája annyi mindent szeretett volna elmesélni. Attól nem voltam boldog, hogy Egerben minden szinvonalat alulról megdöntve 5-6 gagyi könyvet vásároltak. Nagyi csak annyit mondott, hogy nem tudott ellenállni Áron kérésének. Ezek olyan könyvek, amiket legszívesebben kidobnék, de Emő nyugtatott, hogy majd lassan, fokozatosan ki fog fejlődni Áron ízlése.
Hazafele Áron nagyon izgatott lett, hogy milyen meglepetés fogja várni Emőkénél. Már a nagyinál olyanokat mondott, hogy állat szagot érez rajtam. Amikor beléptünk Emőke lakásába, akkor határozottan kijelentette, hogy itt macska szag van.