Nagy mennydörgésre és esőre ébredtem. Legalább a növényeink kapnak egy kis
májusi esőt.
A reggel nagyon nehezen indult be. Áront többször kellett még az ágyból
nógatnom, hogy keljen fel, mosson fogat és vigyen magával az iskolába egy
banánt és egy narancsot. Azután magam is felkeltem, hogy készítsek neki
valamilyen tízórait. Ő a konyhában nyugodtan reggelizett (7:28), miközben jó
lenne, ha 7:12-kor elindulna és a konyhaasztalon, pedig 100-zal ment a
bekapcsolt notebook. Áron nem engedte, hogy én készítsem a tízórait. Ha nem
szólók még egyszer az indulás előtt, akkor nem is mos fogat és végül 7:35-kor
indult el.
Én sem voltam jó passzban, mert ma reggel kell mennem a második kemóra.
Fürdőszoba után bekaptam egy falatot és kicsit késve indultam a klinikára. A
Betegfelvételi után láttam, hogy milyen sokan várakoznak a 2-es ajtó előtt és
el voltam készülve arra, hogy csak délután kerülök sorra, de szerencsém volt,
mert egyszer csak behívott Erika nővér, hogy essünk túl az „aktus”-on. Pedig
akkor még nem is tudta, hogy hoztam neki egy nagy zacskó Mozart Kugel-t.
Nem volt kellemes a beadagolás, de mintha egy kissé könnyebben vettem volna
a gátat, mint első alkalommal.
A hazafele út valamiért mindig kellemesebb, mint az odaút.
Hazaérve Manna feljött velem a délelőtti csavargásából. Evett egy kicsit.
Pontosan betartottam a Norci által küldött homeopátiás bogyók szedését.
Kádár úrral megbeszéltem egy holnap 10 órás találkozót.
Nóra nagyit felhívtam telefonon, de nem tetszett a hangja. Nem is
dicsekedett arról, hogy jól lenne, de a Csák doktornőt sem hívta fel, pedig megígérte.
Blogot írtam és elvégeztem a Duolingó napi adagját.
Amikor Áron hazaért a suliból, megpróbáltam 100 %-osan felkészülni a
gyerek-németre. Találtam egy Hippolit a lakáj című új feldolgozást, amiben
német hang és magyar felirat is szerepelt.
Ezt terveztem a gyerek-német új óráin gyakoroltatni.