almás süti

Viszonylag időben keltünk fel. Áronnal úgy egyeztettem, hogy előbb megreggelizünk, és csak utána megyünk a piacra. 

A reggeli nagyon gazdag volt. A bagel egy nagy, magos zsemléből készült. Mellé egy szalonnás tükörtojás tejeskávé és kakaó volt. Ha ilyen tele hassal megyünk a piacra, az garancia arra, hogy alig vásárolunk a piacon valamit. Áron azt javasolta, hogy én menjek autóval és ő inkább kerékpárral követ a piacra. A bőséges reggeli ellenére vettünk tojást, füstölt tarját és szőlőt.

Emőke hívott telefonon és elmondta a nagy örömhírt, aminek Áron és én is nagyon örültem. Egy régóta dédelgetett álma valósult meg, a Gyógynövény kutatás területén fog dolgozni és ott fogja kamatoztatni és növelni a tudását. Közben távutasításokkal rendelt a Dömsödi sajtokból.

Otthon véglegesre szereltem az előszobai ülőkét. Még egy ici-pici finomításra van szükség, de azt ma még megcsinálom.

Áront főleg Leóval kommunikál, de nagy nehezen rá tudom beszélni, hogy foglalkozzon a felvételi feladatsorral is. 

Ahhoz, hogy a tegnap kapott recept alapján megsüssem az almás sütit, kellene még 20 dkg zsír.

½ 1 után indulok el, remélve, hogy a hús-hentes üzlet még nyitva van. Szerencsém volt és a ½ kiló zsír mellé vettem még egy darab oldalast is.

Közben jött Levente és a fenti bélyegező szobában kezdtek a számítógépen játszani. Nagyon határozottan kértem, hogy játszanak inkább a kertben, amíg ilyen szépen süt a nap. Ebből egy 20 perces frizbizés lett.

Amikor Levente elbúcsúzott, Áron nagyon odaadóan segédkezett az almás süti készítésében.

Vacsorára végleg kivégeztük a paradicsomos káposztát és hozzá a sült oldalasból ettünk.

Este még csapatostul becsöngettek Gulyás Laciék, aminek nagyon örültünk. A látogatásuk fő célja az volt, hogy Mónika lányuknak és párjának adjak némi útbaigazítást, hol szereltettem be az autómba a rablás hátlót, mert ők most vettek egy Ford combit és szeretnék, ha az autó tolvajok nem járnának annak ellopásában eredménnyel. 

Megmutattam a Scenicben, hogyan működik a szerkezet és megígértem, hogy Lacinak át fogom küldeni a szakműhely elérhetőségét.

Áron közben mindenkit megkínált a frissen készült almás süteménnyel, ami annyira ízlett a vendégeknek, hogy Judit rögtön el is kérte a receptjét.

Lefekvéskor Áron szeretett volna velem egy ágyban aludni.

Repeater

A reggelihez egy túl száraz zsemléből találtam Áronnak készíteni a bagelt, de a reklamáció után azonnal készítettem egy másikat, amivel  viszont már teljesen elégedett volt. Mellé készült egy tükörtojás szalonnával és hozzá kakaó és tejeskávé.

A reggeli után arra kértem Áront, hogy a megbeszélt napirend szerinti sorrendben végezzen mindent, amíg én elmegyek az Imréhez.

Imre bent volt az üzletben és megbeszéltem vele, hogy  kora délután eljön és hoz egy TP LINK repeteart, vagy ahogy a dobozán írják Range Extender-t.

Utána elmentem a vasudvarba és vettem még egy csuklópántot, mert úgy döntöttem, hogy nem a tegnapit fogom ketté fűrészelni, hanem inkább veszek még egyet és akkor az egész ülőke sokkal masszívabb és stabilabb lesz.

Hazafele vettem még hozzá M5-ös kapupánt csavarokat.                                                                           

Hazamenet megállapítottam, hogy Áron semmit nem tartott be a megállapodásból és a napirend első tíz sorából semmit nem végzett el csak felkapaszkodott az Internetre és ott játszott. 

Elkezdtem az ülőkelábak készítését.

Közben megjött Imre és pikk-pakk beüzemelte a Wi-Fi repeatert.

Délután meghozta Marika Áronnak a nadrágjait és kérte, hogy az ideadott pénzét utaljam át. Közben lediktált egy nekünk alkalmas sütemény receptet, amihez fel tudjuk használni az alma túltermelésünket.

Amikor elment leszereltem az ülőkét és egészen a festéséig befejeztem az átalakítást. Holnapra már csak annyi marad, hogy a hat csavarjával felszereljem a helyére.

Feltettem a mintegy tíz napos blog bejegyzés elmaradásaimat a netre.

Vacsorára a tegnapi főzelékeket esszük egy kis baconben sült csirkemájjal, amiből azért még marad holnapra is.

A nagyit feltettük a buszra

Nagyon nehezen indult a reggel, mert Nóra nagyi úgy döntött, hogy hazamegy, de ehhez csak nagyon lassan készülődött.

A reggelinél, ami persze bőséges volt, történt egy kis perpatvar, mert Áron úgy gondolta, hogy több mindent tettem a bageljébe, mint amennyit rendelt.

Nagyit persze nagyon bántotta, hogy mi ezen össze tudunk veszni.

Mire Nóra nagyi mindent összecsomagolt már elmúlt 11 óra és akkor még nem találta a lakáskulcsát.

Végül, mire kiértünk a piacra, piac már nem volt.

Nagyit fel tudtuk tenni a 11:30-as buszra és izgultunk, hogy mit fog kezdeni lakáskulcsa nélkül. 

Végül jól sült el a dolog, mert Ica ( atakarítőnő) ott volt a lakásában amikor megérkezett és nagyi a lakáskulcsát is megtalálta a táskájában.

Délután átjött Levente Áronhoz és játszottak a számítógépen.

A Gumipontban lecseréltettem a nyári gumit a téli garnitúrára, mert az időjárás fenyegetően tart arrafele, hogy bármikor eshet a hó.

Még 5 óra előtt megérkeztem Imréhez, aki nyomban betette a notebookba a 4 GB RAM bővítést és már jöhettem is haza.

Levente még este is átjött. Én egy picit túlzásba vittem az unikumozást a nehéz nap után, ezért ők már csak kettesben vacsoráztak, mert én hamar elmentem aludni.

Nekik azért még feltálaltam egy kis tökfőzeléket sertés pörkölttel és paradicsomos káposztát sült virslivel.

Aqualand Ráckeve

Még reggel 9-re sem sikerült életet lehelni a családomba. Már Levente is megérkezett, de a Nóra nagyi még csak ott tartott, hogy amíg nem reggeliztünk, addig ne sürgessem, hogy készülődjön.

Hirtelen sütöttem hat szelet bundás kenyeret és mindenféle finomságot (kolbász, felvágott, tarja, sajt, kakaó és tejeskávé, szőlő) tálaltam az asztalra, amivel le tudtam csalni Áront és Nóra nagyit.

Levente nagyon figyelmes volt, mert nem felejtette el, hogy Áronnak is hozzon át egy fürdőnadrágot és így tíz óra után már indulhattunk. Először a Református Gyülekezeti Ház Nagytermében megrendezett Mözsi-Szabó István festőművész festmény kiállítását néztük meg. 

Nóra nagyi rendre mindig más festményt nézett, mint amiről a tárlatvezető beszélt, mert nem jól hall. 

A kiállítás és a tárlatvezetés is nagyon érdekes volt. Onnan már nem jöttünk haza, hanem egyenesen mentünk Ráckevére.

Az Aqualand-ban Nóra nagyi vendégei voltunk két diák és két nyugdíjas belépő erejéig.

A Wellness nagyon rendesen van összerakva. Az uszodarészben sikerült leúsznom negyven hosszt, ami némileg pótolta a Duna hiányát.

Áron sem unatkozott, mert Leventével, hol úszkáltak, hol labdáztak a medencében, vagy csak egyszerűen lubickoltak és kora délután behamburgereztek.

Végül, de már ½ 4 fele a hotel éttermébe mentünk, ahonnan Nóra nagyi hisztérikusan azonnal ki akart fordulni, mert, hogy az egész étterem üres volt és ő ezt jelzés értékűnek tartotta (ahova egyetlen 

vendég se tér be, az egy rossz étterem). A személyzet ezt meghallva próbálta győzködni, hogy ½ 12 és 3 óra között ez tele volt, de az ebédidőnek már vége. Végül maradtunk. 

Áron és Levente már nem voltak éhesek és így ők csak 2-2 baracklekváros palacsintát kértek. Nóra nagyi egy tárkonyos csirkeragu levest kért, amiről azt mondta, hogy ilyen finomat és ilyen nagy adagot még életében nem evett, miközben az ára nevetségesen alacsony volt. 

Én már régóta vágytam egy igazi halászlére, amit meg is kaptam. Nagyival egyre nehezebb az élet. Utána csak annyit mondott, hogy ide máskor is jöjjünk el, mert ilyen jól még Egerben sem érezte magát.

Hazafele jövet betértünk egy TESCO-ba, ahol tudtam venni 4 hamburger zsömlét, sajtot, krémsajtot, sonkát és meglepetésemre még rukkolát is.

A Gumipontban lecseréltettem a nyári gumit a téli garnitúrára, mert az időjárás fenyegetően tart arra fele, hogy bármikor eshet a hó.

Még 5 óra előtt megérkeztünk Imréhez, aki nyomban betette a notebookba a 4 GB RAM bővítést és már jöhettünk is haza.

Séta a napsütésben

Későn reggeliztünk. Sütöttem néhány bundás kenyeret, volt hozzá néhány szelet tarja és mellé almakompótot tálalt Áron.

Áron már korán reggel a számítógéphez ült, de erről hamar sikerült lebeszélnem. Átment Leventéhez és meghívta, tartson velünk Ráckevére a wellness fürdőbe. Leventének ma délelőtt más programja volt és kérte, hogy ezt tegyük át holnapra.

Nagyi még rajtam is túltett a szemüvege eldugásában. Egy órán keresztül mind a hárman kerestük eredménytelenül. 

Délután a gyönyörű októberi napsütésben tettünk egy másfél órás sétát. A mi utcánkon mentünk egészen a Petőfi fáig és onnan végig a Duna parton vissza.

Közben találkoztunk Zborovszky Gáborral és Klárival, később pedig Zacher Palival.

Nagyi egyfolytában csodálkozott azon, hogy nekünk milyen sok barátunk van Dömsödön.

Vacsorára a megmaradt, illetve dogibag-ben hazahozott juhtúrós csirkemellet és a marhapofát tálaltam.

szabad-foglalkozás

Mindenki sokáig lustálkodott. A késői reggelire még maradta a krémsajtból annyi, hogy tudtam készíteni néhány csökkent értékű (a rukkola ugyanis már elfogyott) bagel-t a tükörtojásokhoz, a kakaóhoz és a tejeskávéhoz, meg a nagy szemű szőlőhöz.

Délelőtt szabad-foglalkozás. Áron a számítógép előtt ül, ami miatt állandósul a nézeteltérés.

A kertben megint összeszedtem néhány frissen lehullott almát és diót, amikről azt terveztük, hogy elvisszük M. Marikának, amikor megyünk a nadrágokért.

A látogatásunkkor Marika ugyan otthon volt, de a nadrágok javításához még nem volt hozzáférése.

Nem probléma, de azért mondta, hogy a héten majd áthozza. Az almáknak és a sok diónak örült, mert mint mondta, éppen most készít egy vitaminpótló egyveleget.

Vissza úton beugrottunk a Gazdaboltba és vettünk egy zacskó rukkola vetőmagot, amit ugyan csak márciusban kell majd elvetni, de azért 5 nagy tejfölös pohárban már most is elültettem 2-2 szemet, hátha a lakásban kikel.

Már jóval elmúlt dél, amikor elindultunk ebédelni. A közelünkben lévő új étterem hétfőn-kedden zárva tart, ezért elindultunk Kiskunlacháza felé, hogy a "mosolygós" bácsinál,- aki egyébként már nincs ott, mert az egész személyzet csajosodott -, ebédeljünk.

Áron javaslatára vittük a sakk készletet is, hogy amíg várunk a kajára, addig tudjunk sakkozni. A három partiból (igaz, hogy huszár előnnyel) egy partit meg is nyert, mert nem voltam felkészülve az elhárított királycselből.

Nagyi grillezett csirkemellet rendelt krumplipürével és tejfölös uborkasalátával, Áron a szokásos rántott sajtot hasábburgonyával és tartár mártással, én pedig rántott borjúlábat szerettem volna, de mivel az nem volt, helyette rántott marhapofát ajánlottak, mondván, hogy a hasonló. Hát nem volt az.

A nagyié és az enyém nem voltak a konyhaművészet díjnyertes termékei, viszont olyan nagyok voltak az adagok, hogy azokkal csak Áron tudott megbirkózni.

Visszafele jövet kerestünk egy nyitva tartó cukrászdát, de sehol sem találtunk, ezért itthon bemondtam a google keresőjébe, hogy "almás, diós sütemény, ami azonnal kiadott néhány receptet és azonnal el is kezdtem a sütését.

Levente és Judit meglátogattak

Az óraátállítás miatt nem is tudjuk, hogy tulajdonképpen mikor is keltünk. Reggel még kicsit borús és nagyon ködös az idő.

Áron feljön és odabújik hozzám. Manna, amint észleli, ő is felugrik az ágyra. Megint együtt a család.

Felkelés után mosdás és fogmosás nuku, mert el van zárva a víz. Nem elég, hogy tegnap ki kellett kapcsolni a szennyvíz csatorna szivattyúját, mert sípolással hibajelzést adott, most még víz sincs.

Felöltözöm és elindulok a vasárnap is nyitva tartó Doboshoz. Végre valahol lehet kapni zsömlét. (4 zsömle, egy palack sör, krémsajt, sonka, trappista és debreceni.)

Hazafele szembe találkozom Gulyásékkal, éppen most mennek a templomba. Az autóban az óra 10:00-et mutat, de valójában most még csak kilenc óra van.

Otthon azonnal nekikezdek a reggeli készítésének. A bagelhez most hiányzik a rukkola, de remélem, hogy a nélkül is jó lesz. 

A bőséges reggeli után szabad foglalkozás. Én leülök angolozni és nagy nehezen Áront is ráveszem, hogy a feladatsorból legalább egy magyart és egy matekot vegyen át. A magyar után tart egy kétórás pihenőt és csak utána kezdi el a matekot.

Nagyi pihen, jobban mondva szundikál. Kimegyek a kertbe, összeszedem a frissen lehullott almákat és a diókat. Nagyi rögtön hozzálát egy almakompót készítésének.

Készítem a zöldbab főzeléket, sült debrecenivel. Először csak a mosás, darabolás, később a főzés.

Egyszer csak jön Levente és Judit. Ez mindenkit kimozdít a tunyulásból. Judit hozott nekünk is, meg Emőének is néhány üveg befőzött paradicsomot.

A fő téma a kamaszkorban lévő fiúk kordában tartása.

Áron felviszi Leventét és a (számítógépen) játszanak egy sakkpartit. Közben Manna kedve szerint ki-be járkál, kifejezve ezzel azt, hogy azt parancsolja, hogy alkalmazkodjunk az elképzeléseihez.

A zöldbab főzelék félúton jár a fövésben. Ilyenkor szoktam hozzáadni a mélyhűtőből elővett kaprot apróra vágva.

+Még mindig tart a megbeszélés a kamaszok helyes neveléséről és az Internet függőség megszüntetéséről. 

Közben behabarom a zöldbabot egy kis tejfölös, fokhagymás rántással.

Kicsit belenézünk a Forma 1 időmérő edzésébe. Már késő délután van, mire az asztalhoz ülünk ebédelni.

Nagyon finomra sikerült a tejfölös, kapros zöldbab főzelék.

Demencia

Nagyival nehéz elindulni a piacra. Először is nem tudtunk rendesen megmosdani, mert központilag el volt zárva a víz. 

Hiába keltünk fel még nyolc óra előtt, sőt én még kimentem a kertbe is, hogy szedjek össze néhány szem frissen lepotyogott almát és diót Imre feleségének, Zitának. Mire kiértünk a piacra már 11 óra is elmúlt.

Odafele integettünk Tassi Juditnak, hogy délután majd látogassanak meg Leventével egyetemben. 

Azzal kezdtünk a piacon, hogy bevittük a notebookot Imrének. Ő rögtön kinyitotta az alsó deklit és megállapította, hogy szerencsések vagyunk, mert a 4 GB RAM nem 2 x 2 GB, hanem 1 x 4 és így tud mellé tenni egy másik 4 GB-s RAM modult, amitől feltehetően meg fog gyorsulni a Windows 10. Azt mondta, hogy igyekszik hétfőre megvenni a modult és akkor majd hív. Zita örült és köszönte az almát és a diót.

Utána bekaptunk egy-egy tejfölös, sajtos lángost. Nagyi meg én kértünk rá fokhagymát is, de Áron nem. 

A piaci reggeli után Juliska nénitől vettünk egy nagy doboz (15 db) tojást és a húsosnál egy szál csemege kolbászt és szőlőt. Még a piaci kocsmába is benéztünk, de csak egy kávéra.

Áron elment a CBA-ba zsemléért és krémsajtért a bagelhez, de zsemlét nem kapott.

Visszafele jövet benéztünk a Dabi Vegyesboltba, de zsemle ott sem volt.  

Gulyás Judit invitált, hogy ő is főzne nekünk egy kávét, ugorjunk be. Abból persze nem csak kávé, lett abból egy kis pálinka is, meg egy jót beszélgettünk. A beszélgetés közben szó terelődött nagyi korára. Meglepetésemre azt mondta, hogy ő 86 éves. Én gondoltam, hogy nem arról van szó, hogy fiatalítani szeretné magát, egyszerűen csak a demencia nála már olyan mértékű, hogy mindent elfelejt. Próbáltam kiigazítani:

- Nagyi miért mondod, hogy 86 éves vagy, amikor már elmúltál 88?

- Miért hányban születtem?

- 1927-ben.

- és most mennyi van?

- 2015.

- Jó, hát számtanban soha nem voltam túl jó.

Lacitól kaptam tekerőgombot a Gazdagréti kis grillező órájának 6 mm-es tengelyére. Eljövet Jutka becsomagolt egy kis zacskó pacsnit, hogy nehogy már üres kézzel jöjjünk el.

Megérkeztünk Dömsödre

Reggel Adri hívott, hogy mielőtt lemennénk Dömsödre szeretne még egyszer látni. mert annak nem örülne, ha az új korona egy kicsit is magas lenne és emiatt terhelődnének a tartóoszlopok. 

Bekapcsoltam a Dömsödi fűtést és felhívtuk Nagyit, hogy akkor 9-re mennénk érte, legyen készen. Mondta, hogy lassabban menjünk, mert neki még fel kell öltöznie és be kell pakolnia mindent az útra.

Mire mi is mindent összepakoltunk és Mannát is beköltöztettük a hordozókájába, lett abból még tíz is mire elindultunk és akkor Áronnal először még az Adrihoz mentünk a fogorvosi rendelőbe.

Velem egy tizenöt perc alatt végzett és utána Áron fogkövét vette kezelés alá.

Mire a nagyihoz odaértünk, már 11 óra lett és akkor még le kellett ülnünk vele reggelizni. Nem bántuk, mert a nagyinál mindig finom főtt virslit kapunk mindenféle finomsággal és utána még kávéztunk is.

Szerencsére sehol nem kellett megállnunk, mert ünnep lévén minden üzlet zárva volt.

Gyönyörű napsütéses időben érkeztünk, de azért már hűvös volt.

Áron elrendezte, hogy ki hol fog aludni.

Rögtön kipróbáltuk az új éttermet. Sokat kellett várni a kajára, de megérte. Áron rántott camembert rendelt sült krumplival és tartár mártással. Nagyi juhtúrós csirkemellet zöldségágyon, de azután sokszor megkérdezte tőlünk, hogy ő mit is rendelt, még akkor is, amikor már kihozták. Én egy egyszerű rántott harcsával beértem. Nagyon finom volt.

Lecseréltük Egert Dömsödre

Mire felébredtem Áron már elment a suliba.

Reggelire készítettem magamnak egy bagel-t és egy lágy tojást, mellé pedig tejeskávét.

Felhívtam Tamást szülinapján gratulálni neki, mert ma 62 éves. Érdeklődtem, hogy miként haladnak az építkezéssel. Panaszkodott, hogy minden csúszik és lehet, hogy a napelem rendszerre már nem is fog telni.

Nagyit is hívtam, hogy megbeszéljük, tudunk-e indulni holnap reggel Egerbe. Mondta, hogy jó, de előbb felhívja az Egri Flóra szállót. Nem sokkal utána visszahívott, hogy a rossz hír, hogy már nincsen üres szobájuk.

Na, erre nekiláttam keresgélni a neten, hogy merre van még elérhető wellness lehetőség az országban. Az eredmény a megjósolt volt. Hiába olyan magasak az árak, hogy a hat napra két szoba (félpanzióval) 3-500.000.- Forint, sehol nem volt már üres hely. 

Nagyit azzal biztatták Egerből, hogy délután még próbálkozzon telefonon, hátha valaki lemondja a szobát, de az is 484.000.- Forint lenne.

Még a Kuháékkal is beszéltem, de feléjük (Zebegény) meg nincsen a közelben gyógyfürdő, vagy wellness. Ekkor bekattant egy ötlet, miért nem megyünk mi Dömsödre, ahol mindenünk megvan, és onnan naponta átmehetnénk Ráckevére a Gyógyfürdőbe. Rögtön fel is hívtam Nóra nagyit és neki is tetszett az ötlet.

Amikor Áron hazaért elmondtam neki a történteket, de ő csak a miatt aggódott, hogy mi a nagyival, meg Emőke Angélával nem fogjuk-e egymást zavarni. Miután ez összesen öt fő és Dömsödön kilenc alvóhely van, csak szervezés kérdése az egész.

Az ATM-ben feltankoltam anyagilag is a végleges koronámra. Adri azt kérte, hogy számoljunk el azokkal a dolgokkal, amiket Kínából rendeltem nekik. Mondtam, hogy majd később, mert ehhez nekem le kell ülnöm és minden összeszednem. Este 1/2 6-ra kellett mennem Adrihoz, hogy az ideiglenes koronát kicserélje véglegesre. Nagyon nehezen indultam el, mert a fogorvosi székben gyáva vagyok.

Adri Bogit is hozta és elkezdődött a kínpadi szertartás. Közel egy órai munkájába telt Adrinak, amíg minden a helyére került. Arra kért, hogy ma este még ne törjek ezzel diót és ha lehet, akkor holnap reggel ejtsem útba, hogy a finomítási csiszolásokat elvégezze.

Vizsgázik az autó

Áron rendben elindult és Mannát is levitte. Talán még almát is vitt magával. Vele azt beszéltem meg, hogy a suli után egyenesen megy a Nóra nagyihoz és a brushup után kb. 5-kor én is csatlakozom.

Reggelire egy hamandeggs-et készítettem.

Most, hogy visszaszereztem a notebookot, megírtam az elmúlt három nap blog bejegyzéseit.

A Windows 10 elviselhetetlenül lassú. Vagy vissza fogom állítani a W7-et, vagy valamilyen nagytakarítással vagy RAM bővítéssel javítok a helyzeten.

Délután időben indultam a brushupra. Larrynek rögtön a megérkezésem után átadtam a neki vásárolt Lackfi könyvet azzal a megjegyzéssel, hogy szerintem fogja élvezni. Vele megint nagyon mozgalmas volt a kiscsoportos foglalkozás.

Utána rögtön felhívtam Nóra nagyit, hogy Áron vajon már megérkezett-e. Amikor mondta, hogy még nem, akkor Katikát hívtam, hogy nézzen már be a lakásba, mert ½ 5 van és a Nóra nagyi ½ 3-ra várta Áront. Katika közölte, hogy Áron kb. egy fél órája elindult, mert vele záratta be a lakást.
   

A 18-as villamossal mentem a (nekem még mindig) Moszkvára és onnan kényelmesen felsétáltam a Nagyihoz. Áron már ott volt. A nagyi virslivel kényeztetett, amiből Áron kvázi hotdog-okat készített.

Amikor ¼ 8 körül eljöttünk, akkor még a nagyi nem volt biztos abban, hogy a becsípődése holnapra megjavul-e vagy sem és eltudunk-e menni Egerbe a Fürdő szállóba. Én csak azzal riogattam, hogy ha a szálláshelyet eddig nem foglalta le, akkor ne is reménykedjen abban, hogy ezt holnap is megteheti, mert szerintem az iskolai szünet miatt, holnaptól az egész ország útra kel és ezt már hetekkel ezelőtt lefoglalta.

Áronnal együtt mentünk a Moszkva térig. Ő onnan 139-essel haza, én pedig a 6-os villamossal és HÉV-vel Csepelre mentem az autóért. 

Este nyolc óra után az utca, ahol a műhely van nem túl barátságos. Posta Laci átadta a méregdrágán le-műszaki-vizsgázott Scenic-et azzal, hogy most újabb két évig erre nem lesz gondom.

Amikor onnan – de már autóval – hazaértem, még vettem egy kis üveg vodkát, mert unikum egy szem sem volt.

Vacsorára a nyugger lencselevest és a tarhonyát ettük pörkölttel és kovászos uborkával.

Hasi ultrahang

Felkelés után, no reggeli csak víz ivás és vizelés. Szemerkélő esőben indultam el. Manna nem is értette, hogy ilyen szar időben miért viszem le. Ilyenkor nem szeret csavarogni.

A múltkori tévedés miatt meg sem próbáltam elérni a 154-es buszt, ami amúgy is csak fél óránként indul. Egyszerűen 8-as busz és a Kelenföldi végállomásról egy megálló az M4-essel és onnan séta. Nem volt kellemes a teli hólyaggal sétálni, de az vígasztalt, hogy tíz perc múlva már a vizsgáló asztalon fekszem.

Nem így lett. 9-re voltam berendelve. Oda is értem és ott vártam a soromra, miközben már 9:20 volt. A többi várakozó is hasonló cipőben járt és panaszkodtak a csúszás miatt.

Végre behívtak és bár a hólyagom még feszült, de már az egy megkönnyebbülés volt, hogy itt tartunk. Amikor befejezte a vizsgálatot azt mondta, hogy megírja az eredményt, de ne várjam meg, menjek, és majd szólít. Az élet mégis szép!

Hazajövet, tanulva a múltból, csak egy megállót mentem a 154-essel és átmenve a Kelenföldi Pu. metrómegállón a 8-as busszal jöttem haza.

Egy kis ebéd a kínaiban és lassan már indulhattam Adrihoz a végleges korona próbájára.

Nagyon ki vagyok készülve ezektől az orvosi beavatkozásoktól. Sikeresen megszabadulva Adritól itthon már egy picit megnyugodtam.

Befejeztem a Norcinak küldendő dolgok (Samó féle dió, diótorta, Leó bögréje, Lackfi könyv) csomagolását.

Emőke egy nagy lelki fröccsel kombinálva, segített rendet tenni Áron szobájában. Remélem, hogy mind a kettő hatni fog egy darabig.

Vacsorára bagel.

Este nyolc után jött Zsolt a Norci csomagjaiért és azt mondta, hogy várhatóan csütörtökön kézbesíti Norciéknak Bristolban. 

Az autó a szervizben

Hajnalban Manna látva, hogy a nyávogásával nem ér el eredményt, új fegyvernemhez folyamodott. A padlóról nekirugaszkodva ugrott a testemnek. Belátva, hogy ez a macsek addig úgy sem fog békén hagyni, amíg le nem viszem, engedtem az erőszaknak, felvettem a fürdőköpenyem és egy papucsot és levittem a bejárati kapuhoz, megtanítva ezzel arra, hogy mindig csak legyen erőszakos, ha szeretne elérni valamit is.

Megpróbáltam visszaaludni és több-kevesebb sikerrel ment is, amíg a Bartók rádió 7:00-kor rá nem zendített.

Áront azzal indítottam útnak, hogy vegyen magához 1-2 szem almát az erkélyről, ami sikerült is, majd letette az előszobai kisasztalra és ott is felejtette.

Lassan nekem is fel kellett kelnem, mert ma kell vinni az autót Csepelre a Posta Lacihoz, hogy e műszaki vizsgára felkészítse és le is vizsgáztassa, mert már csak egy hete van hátra az előző vizsga érvényességéből.

Szörnyű, hogy milyen dugó volt a Budaörsi úton. Féltízre oda is értem, de senki nem volt a műhelyben, így telefonon megbeszéltem Posta Lacival, hogy az autó Forgalmi Engedélyét, a KGFB papírt és a kulcsát bedobom a postaládába.

Hazafele a HÉV-en, a villamoson, az M4-en és a 8-as buszon jót tudtam olvasgatni.

Hazaérve vettem két krémsajtot a CBA-ban, négy zsömlét a kis kuckóban, hogy tudjak készíteni bagel-t Áronnak és vettem ki pénzt a falból. Itthon bevágtam egy adagot a hazahozott csirkelevesből és leültem megírni az elmúlt négy nap történéseit.

Amikor Áron hazajött a suliból már a karján hozta Mannát.

Kérésemre néhány percet gyakorolt, majd ¾ 4-kor elindult a zongoraórára.

Mariannál bevallotta, hogy egy hete megint nem gyakorolt, amire Mariann úgy reagált, hogy akkor ne ½ óra legyen a napi gyakorlás, csak ¼ óra, de minden nap gyakoroljon. Én is elmondtam Áronnak, hogy ennek nincs értelme csak akkor, ha rendszeresen gyakorol. Én sajnálnám, ha nem tanulna zongorázni, de nem erőszakolom. Ha nincs hozzá kedve, akkor ne csinálja.

Este bagel kényeztetés volt, majd lementek Emőkével és a Mannával egyet sétálni.

Már este elkezdtem az ivászatot, hogy a holnapi hasi ultrahangnál a doktornő ne tudjon reklamálni.

Egy kis kerti munka

Hajnalban Áron beengedte Mannát és egyúttal közölte vele, hogy ma már nem mehet ki.

Délelőtt kerestem a találkozást Gulyás Lacival, de senkit nem találtam otthon. Juditéknál is csak Leventével tudtam beszélni. Hívtam őket, hogy ha van kedvük, akkor jöjjenek át hozzánk kora délután, de azt vegyék figyelembe, hogy délután háromkor mi már elkezdjük a készülődést hazafelé.

Még arra is maradt időm, hogy Benézzek Gabikáékhoz.

Áron egész nap csak a számítógépen lóg. Engem nagyon elszomorít, hogy nem foglalkozik az iskolai dolgaival, nem gyakorol a zongorán, nem duolingózik és nem végzi el a felvételi feladatsorokból a megállapodott napi egy feladatot. Arról már nem is beszélve, hogy ilyenkor, amikor nem esik, akkor jobban tenné, ha egy kicsit a levegőn lenne, mozoghatna, kerékpározhatna, de legalább csinálna néha néhány fekvőtámaszt, felülést, hogy jó legyen a testi kondíciója.

Kimegyek a kertbe és kiszedem az egyik paradicsomosból a karókat és a csicsókákat és elkezdem felásni, majd kigereblyézni a felásott részből a gyomokat. Az idő erre kiváló, mert langyos a levegő, néha még a nap is kisüt és az elmúlt napok esőzése jól fellazította a talajt.

Később megkérdeztem Zoli bácsit, hogy elfogadna-e egy kis csirkelevest. Áthozott egy jó nagy edényt, aminek örültem, mert ennyivel mi nem tudnánk megbirkózni. Amíg szedtem a nagy fazékból a levest, addig azt mondta, hogy helyettem folytatja az ásást.

Megint szedek egy kis diót és almát otthonra.

Gondosan futárszállításra alkalmas módon becsomagolom Norcikám diótortáját és a Samó diófájáról összegyűjtött összes diót. A Samó féle diót könnyű megkülönböztetni az összes többitől, mert amíg a többi alakra inkább hasonlít egy rögbi labda formájára, addig a Samó féle szinte szabályos gömb alakú.

Jutka és Levente csak jóval három után jöttek át, ezért velük már csak futtában tudtunk beszélgetni, mert készülődtünk a haza indulásra.

Végül 4 óra előtt öt perccel tudtunk elindulni, ami majdnem időben van, de útközben még meg kellett állnunk az ENVI kútnál tankolni.

Hazaérve Áron még felment a lakásba és csak onnan ment Krisztáékhoz angol órára. Sorban felcipekedtem. Nyolc órakor megjött.

Emőkének nem tudtuk átadni a neki hozott dolgokat (Mannát, LED izzókat, mézpumpát és a neki szedett diót és almát), mert csak később jött haza, mint ahogyan mi lefeküdtünk.

Torta sütés

Kilenc óra körül keltünk és megállapítottuk, hogy az idő csak alig javult valamelyest.

Norcinak írtam egy szülinapi üdvözletet Viber-en. Szinte hihetetlen, hogy ma negyven éves az én pici lányom. 

Elmentünk a piacra, de ott nem vettünk csak 20 tojást a készítendő tortákhoz és főtt füstölt tarját, mert az nagyon szükséges volt a bagel reggelihez, meg méz kiemelő pumpát Emőkének.

A piacon találkoztunk Miskolczi Marikával és megbeszéltük vele, hogy a piac után készültünk hozzá menni. Visszük Áron nadrágjait, meg az én egyik sínadrágomat javíttatni és egy adag frissen szedett almát

Kivételesen nem látogattunk se a csavarszaküzletbe, se a villamos szerelékek üzletébe.

Visszatérve azonnal hozzáláttam az új kedvenc a bagel készítéséhez, de Áront arra kértem, hogy mellőzze a számítógépet és kezdjen el az iskolai dolgaival foglalkozni.

Reggelihez ülve Áron nem győz hálálkodni a bagel miatt. Azt mondta, hogy ez lesz a bundás kenyér helyett az új kedvence. Ezen magam sem csodálkozom, mert nagyon finom.

Először a nagy fazékba egy kevés vízben elkezdtem főzni az összes aprólékot, majd amikor úgy ítéltem, hogy az megfőtt beleöntöttem az összes Emőkétől kapott nyugger levest és összefőztem.

Áron kihalászott belőle a Mannának egy tálra való aprólékot és amikor kihűlt odaadta neki.

Közben felszereltem a kis szekrény belsejébe az egyik 12 Volt 6 W-os vonal LED-et, de úgy látszik, hogy az egyik 12 Voltos trafó üresjárati feszültségét nem bírta és kiégett.

Áron abban segítette a diótorta sütést, hogy ő ellenőrizte, nem került-e a dióbelek közé héja vagy kocsány és ő darálta a diót. Úgy tűnt, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás és az első torta, amelyik kedden indul Bristolba, hibátlanul lett kész. A másodiknál, azonban nem vettem észre, hogy a dupla falú edényből kifőtt a víz és ezért a kenőcs (tojás sárgája, cukor, kakaó, margarin) egy kicsit megégett, ami miatt a második torta, amelyiket magunknak készítettünk, nem sikerült tökéletesre.

2:0 az ellenség javára, kiégett és megégett.

Sötétben, esőben vezetek

A frissen beállított konyhai ébresztő órán szólalt meg a Bartók rádió. Azt hittem, hogy Áron elaludt, de amikor bementem hozzá, mondta, hogy „nyugi Apa, időben fogok elindulni.” Ma délután kerületi matekversenyre mennek az Arany János Gimnáziumba.

Az első dolgom az volt, hogy bekapcsoltam a Dömsödi fűtést.

Reggeli után megint próbálkoztam a Windows 10-zel, de még nagyon álmos volt. Beindulni még csak-csak beindult, de onnan tovább sehova.

Később odaadtam neki a Canon M 495 Printer Jet nyomtatót, hogy ki tudjam nyomtatni az Áron fizika órájára szánt 20 sorszámozott feladatlapot, amiken különböző értékű ellenállások vannak sorba és párhuzamosan kötve. Ehhez még tervezem, hogy Áronnal összeforrasztatom a kapcsolási rajzokon feltüntetett különböző értékű ellenállásokat.

A Windows 10 Gépháza segítségével kényelmesen fel tudtam tenni a felkínált nyomtató illesztőt (Printer driver). Utána kinyomtattam az ellenállások kapcsolási rajzát 20 példányban. Terveim szerint mindegyiken más-más értékű ellenállások lesznek feltüntetve és mellékletben összeforrasztva.

Mire Áron ½ 4-kor megérkezett a matek versenyről, már nagyjából minden össze volt csomagolva.

Mannát már nem engedtem ki csavarogni, mert attól tartottam, ha most még kiengedem, akkor az induláskor nem fogom tudni beterelni.

Emőke hozott át mindenféle nyugger levest és azt is betettük a Dömsödi kosárba.

Áron nagyon céltudatosan összerakta azokat a dolgokat, amikre a hétvégén szüksége lesz. Mannát betettük a hordozókájába és indultunk.

A TESCO-ban nem volt sok dolgunk. Áron leadta a PET palackokat, amíg én vettem 2 x 6 ásványvizet, sajtot és sok csirkeaprólékot, mert Manna azt nagyon szereti.

Az úton végig szakadt az eső, ráadásul a szélvédő belső párátlanítója feladta a szolgálatot. Szerintem nem működik a párátlanító ventilátor. Egyébként sem helyes, hogy sötétedés után indulunk. Kiguvadt a szemem, hogy lássak valamit, de azért szerencsére hibátlanul leérkeztünk.

Áron közölte, hogy ő fáradt és felmegy pihenni, ami persze azt jelenti, hogy bekapcsolja a számítógépet, én először feldobtam az összes hűtőszekrényben található paprikát és paradicsomot és készítettem egy finom lecsót. Amíg az főtt, nekiálltam diót törni.

Lazacsült és hagymás alma

Hajnalban (3:45) arra ébredtem, hogy a Windows 10 Upgrade készen van és csak arra vár, hogy néhány beállítást tegyek. 

A megjelenése tetszik, de most,  - legalább is a rendezgetés közben - tetű lassú. A legfontosabb eredmény, hogy ettől az Upgrade-től egyelőre úgy tűnik,hogy meggyógyult a Notebook és már be tudok a Felhasználói fiókomba jelentkezni.

5 óra körül sikerült egy kicsit visszaaludni és hétkor csak annyira ébredtem fel, hogy szóljak Áronnak, hogy az almát és a 2000.- forintot a zongora órára ne felejtse el magával vinni.

Tízkor azután végleg felébredtem. Áron mind a kettőt itthon felejtette.

Gyorsan bekaptam a késői reggelit és megnéztem, hogy mit csinál a W 10. A biztonsági beállítások előkészítése közben egy helyben állt. Gondoltam nem várok rá, inkább elindulok a mára tervezett dolgaimra. 

Két dolgom volt előjegyezve: A háziorvosnál kérni egy Lescol receptet és egy kismedence ultrahang beutalót, valamint el kellene mennem az ÁRKÁD-ba a két darab Lackfi könyvért.

Emőke bedobta Mannát. Itt a lakásban ugyanis lényegesen jobb idő van, mint odakint.

A háziorvosnál alig kellett várnom tíz percet, Lenke kijött és mindent elintézett.

Útban az ÁRKÁD fele olvastam és szótáraztam. A 8-as buszon és az M2-es metrón nagyon jól ki tudtam használni az úton töltött időt. Egy újabb kiegészítő tanulási módszert is kidolgoztam, amit még Áronnak is át fogok adni. 

Megvettem a két könyvet, ittam egy kávét és visszafele is olvastam és tanulgattam.

A Gazdagréti téren kiváltottam a gyógyszert és a kis kínaiban megebédeltem.

Otthon megnéztem, hogy hol tart a Windows 10, ami szép és még az is lehet, hogy jó (lesz), de hogy egyelőre tetű lassú az biztos. Időnként teljesen érthetetlen okból és módon leáll és se előre, se hátra, azután nagyon vonakodva továbbmegy. Megnéztem a feladatkezelőt, de az sehol nem mutat túlterheltséget, ami a lassúságát indokolhatná.

Elkészítettem PaintBrush-ban az Áron fizika órájára szánt, soros és párhuzamos ellenállások eredője kiszámításához a feladatlapokat.

Áron ½ 3 előtt ért haza és nem sokkal később, már indult is a zongorára. Sajnos most, amikor megbeszéltük, hogy a sikeres felvételi érdekében csak ötösöket hozzon, ma hozott három darab négyest (Magatartás, Történelem, Matek).

Közben játszottam egy parti sakkot, amiben az ellenfél már majdnem teljesen a padlóra küldött, amikor egy nagyon pici hibát követett el, amit rögtön ki is használtam és néhány lépésen belül a játszma feladására kényszerítettem.

A zongoraóráról hazajövet a délutáni programja emiatt egy picit feszesebb lett. Bár Áron azt mondta tíz perc tanulás után, hogy ő mindennel készen van, de Emőke ezt nem fogadta el és arra kérte, hogy akkor végezzen egy matematika felvételi feladatlappal.

Én közben arra szántam el magam, hogy ma mustáros kapros lazacsült lesz a vacsora hagymás almával. Fel is tettem mind a kettőt sülni és párolódni és csak utána ültem le a számítógéphez.

Áron közben elvégzett egy matematikai felvételi (a Klett könyvben lévő 1.) feladatsort. Az idővel nem volt problémája, mert a 45 perc helyett 43 perc alatt végzett, de a 10 feladatból többet is hibása oldott meg.

Még nem tudtuk közösen átnézni az összes megoldást, mert Áronnak sürgős Manna sétáltatásra kellett mennie.

Amire megjöttek a Mannasétáltatásból már készen volt a vacsora, csak teríteni kellett. Áron büszkén dicsekedett, hogy a hagymás alma apa találmánya. Nagyon jóízűen ettük a vacsorát, bár Áron és Emőke utána még bekaptak egy prágai sonkás kenyeret is uborkával. Úgy látszott, hogy a főztöm túl light-osra sikeredett és így nem laktak jól.

Én még gyorsan leszaladtam a CBA-ba egy unikumért és sörért. Áronnak pedig hoztam müzli szeleteket, hogy tudjon magának csomagolni holnapra tízórait.

Emőke Áront 10 órakor már beterelte az ágyba és utána hazament. 

Vacsora után egy kis takarítást végeztem a konyhában és belenéztem a Notebookon a Windows 10-be, de éjfélkor már én is elmentem aludni.

Windows 7 Upgrade Windows 10-re

Miután tegnap majdnem hajnalig fent voltam, csak nagyon későn ébredtem.

Reggeli után felvarrtam két leszakadt gombot az ingemre azután elindítottam a notebookot. Ugyanaz a hiba megint. Béla azt javasolta, hogy távolítsam el a felhasználói fiókokhoz tartozó jelszavakat és akkor talán megjavul. El is indítottam a gyógyítást, de nem tudtam végigcsinálni, mert Áron fiókjához is kellene tudnom a jelszót, de ő most a suliban van.

Felmerült bennem a gondolat, hogy vajon nem most kellene Windows 7-ről Windows 10-re váltani?

Megírtam, illetve közzétettem ötnapos blog bejegyzés elmaradásomat.

Az ebéd valamiért kimaradt, de kettő után elindultam a brushupra. Végre egyszer nem kellett izgulnom, hogy odaérek-e vagy sem. A közös foglalkozás már lerágott csont, de a kiscsoportos Larryvel az mindig nagyon jó. Larry nagyon szereti a jobbnál jobb kütyüket és azokat tudja is használni. Volt két vendégünk is Karie és Eric Michigan államból.

Hazafele bementem az Alle-ba, hogy megvegyem Norcinak és Larrynek a Homo Hungaricus-t, de már nem volt egy darab sem. Az eladó megnézte a számítógépben és azt mondta, hogy az Árkádban van. Holnap elmegyek érte.

Onnan haza elkövettem azt a hibát, hogy a 154-es buszra szálltam, mert az esőben csábító volt, hogy azzal majd átszállás nélkül tudok eljutni a Gazdagréti térre. Nagy hiba volt, mert Őrmező körül egy csomót tekergett.

A kis kínaiban vettem meg a vacsorát: Csipős savanyú levest és kétféle amerikai mézes csirkét sült tésztával.

Áronnak hiába volt új napirend, mert ¼ 5-re ért haza és ¼ 7-ig csak lógott a számítógépen, majd átment Emőkéhez. Azután belátta, hogy valami nincsen rendben, ezért leült a zongorához gyakorolni és vacsora után nagyon szépen felmondta az Őrizem a szemedet c. Ady verset.

Kinyomtattam Bálintnak és Olivérnek az informatika órára szükséges Excel segédletet.

Nagy levegőt vettem és elindítottam a Win 7 > Win 10 Upgrade projektet. Először egy külső merevlemezre elmentettem a Notebook teljes tartalmát és RAJT. A mentés is hosszú ideig tartott, de az Upgrade még tovább és már olyan sokáig, hogy közben le kellett feküdnöm.

Hasi ultrahang

Ma már könnyebben ment a felkelés. Reggelizni nem szabad, mert így írja elő a mára tervezett hasi ultrahang, viszont sok vizet kell inni.

Más ember színházba, moziba, esetleg lóversenyre jár, én meg fogászatra, az urológiára és hasi ultrahangra.

9 óra után elindultam, de miután megtaláltam a Vahot u. 1-et, rájöttem, hogy jobban tettem volna, ha nem 8-as busszal és az M4-es metróval mentem volna, hanem rögtön a 154-es busszal, ami igaz, hogy csak félóránként indul, de egyenesen odavisz.

9:20-ra voltam kiírva és 10 perccel korábban oda is értem, de végül csak ¾ 10-kor kerültem sorra. A doktornő látni vélt néhány 2-3 mm nagyságú homokszemet, de kérte, hogy egy hét múlva egy jobban megtelt hólyaggal és egy kismedence beutalóval ismét jelenjek meg.

Hazaérve vettem a CBA-ban főző tejszínt, császárszalonnát, szezámmagot, sört és AAA elemeket.

Elkezdtem készíteni az ebédet, meg a vacsorát. Brokkolit pároltam a mikróban, majd ráolvasztottam sajtot és sütöttem hozzá kövön baconbe tekert csirke májat.

Először Áron érkezett haza. Bement a szobájába a notebookkal pihenni. Egy nagy tányéron vittem be neki cikkekre vágott almát, mézben fürdetett diót és szőlőt, hogy egy kicsit kényeztessem.

Mire megjöttek a fiúk, addigra én is befejeztem az ebédet.

A német gyakorláson véget vetettem annak a korszaknak, amikor szavakat és nyelvtani szabályokat kell megtanulniuk. Ez alkalommal németül beszélgettünk arról, hogy ki mivel szeretne foglalkozni, milyen egy álomállás, mit tart fontosnak egy állásban, a fizetést, vagy a munka eredményességét, netán a munkakörnyezetet, vagy a továbbképzést. 

Már nagyon tudnak a fiúk, már lehet velük németül társalogni.

.

Amikor elmentek a fiúk, Áronnal megint összekaptam, de annyira, hogy sírva ment át Emőkéhez.   Amikor ketten visszajöttek, elmondtam, hogy mi az ami nem tetszik Áron viselkedésében és most már jó lenne, ha összeszedné magát, mert már csak három hónap van a felvételi vizsgákig. Vacsorára megettük a maradék brokkolit a bacones csirke májjal.

A notebookon valószínűleg megbetegedett a Windows 7, mert minden újraindításnál a személyre szabott beállításokat újra készíti és az asztalt folyton átrendezi. Szerintem néhány fontos állomány el is veszett a gépről. Minden esetre a külső merevlemezre készítettem egy acer_C_20151014 könyvtárat és a notebook egész tartalmát oda mentettem.

10 óra után Áron fogat mosott és elment lefeküdni.

Emőkére még sikerült rátukmálnom néhány almát. 

A jövőre nézve megállapodtunk egy feszesebb napirendben, amit éjfélig még begyömöszöltem egy Excel fájlba és az érintetteken (Hadas Emőke, Pacher Áron) kívül még Rita néninek is elküldtem véleményezésre. Azután én is eltettem magam, de már hajnalban holnapra.

Délelőtt fogorvosnál, délután Szülői Értekezlet

Már hét óra előtt felkeltem. Bár nem volt nagy kedvem a ma délelőtti programhoz, de tudtam, hogy túl kell essek rajta. Adri ma délelőttre rendelt be , hogy az ideiglenes koronát leszedje, kicsit még köszörülgessen, szadizzon, majd a végleges koronához új lenyomatot vegyen. Előtte persze el kell mennem, csináltatni egy fogröntgent.

Sokszor seggbe kellett rugdosnom magam, hogy menjek már, ne tötyörögjek.

Én csak 7:20-kor szálltam fel a 8-as buszra, de Áron még később, szerintem 7:22-kor a 7:12 helyett.

A fogröntgenen hamar sorra kerültem és maga a felvétel már a kínzások előjátékának is beillett. Utána még maradt annyi időm, hogy a Fogröntgennel szemben reggeli címén vegyek egy sonkás, krémsajtos, rukkolás bagelt. (Budapest Bagel VIII. Baross u. 4.) és majd otthon még egyszer fogat mosok. Tisztában voltam azzal, hogy az életnek 9:30-kor van vége és akkor még utoljára legalább egyek egy jót.

Pontban 9:30-kor megjelentem Adrinál, hogy az asszisztensével kezdhessék rajtam a szadizást. Az ott töltött 1-2 óra nem tartozik az életem legkellemesebb időtöltései közé. Igyekeztem keveset nyavalyogni, de Adrinak még így is sok voltam.

Utána a sok injekció miatt az egész arcom elzsibbadva már teljesen használhatatlan lévén tettem néhány kőrt az inverterrel, hogy Balázs javaslatára ki tudna készíteni hozzá egy fojtótekercset, de nem jártam sikerrel, mert a mester, aki tudna, azt mondta mivel ő nem ért az inverter-hez, valaki mondja meg neki a megrendelni kívánt fojtótekercs pontos paramétereit (huzal átmérő, menetszám, tekercsméret stb.)

.

A Banggod 5:6 arányban bírt ellenállni a reklamációmnak, de végül feladta és közölte, hogy visszafizeti a reklamált termék árát.

Hazaérve felvittem Ilinek a mézpumpát és lehoztam az öt üveg mézet.

Áron időben érkezett haza és rögtön beszámolt a suliban történtekről

.

Lassan el kellett indulnom a rendhagyó Szülői Értekezletre, amit a Rita néni (osztályfőnök) helyett az iskola Igazgató helyettese tartott a Középiskolai felvételi rendszerről való tudnivalókról. A két órás előadásból szinte mindent megértettem, de még a felét sem tudtam megjegyezni. Igyekeztem azonban minden fontost lejegyezni és Áron kérésére egy hangfelvételt is készítettem.

Itthon vacsorára a hétvégi tökfőzeléket és a rántott csirke combok maradékát ettük.

Áron még ½ 9-kor lement Emőkével és Möcivel megsétáltatni Mannát, de remélem, hogy legkésőbb 9-re ágyba kerül.

MLM

Hajnalban átmentem Áronhoz az ágyába, amire Manna úgy reagált, hogy akkor ő is befeküdt az ágyba harmadiknak. Áron nagyra értékelte, hogy egy ágyban lustálkodik a család.

Gábor, ahogyan ígérte elkészítette a bootolható DOS lemezt, rajta az ORCAD programmal és reggel már át is hozta. Örültem neki, de emiatt a reggeli elég későre tolódott. Gábor még a TV-t is visszakonfigurálta, hogy tudjuk nézni délután a Forma 1-et.

A reggeli nagyon színesre sikerült. A tarja szeletekkel és sajttal megrakott bundás kenyér mellé lágy tojás, szőlő, dió és méz volt terítéken.

Áron szinte egész nap a számítógép előtt ült. Nehezteltem is érte és újabb ütközetet helyeztem kilátásba az Internet függősége ellen.

Amíg a Forma 1 ment, addig hozzáláttam a tökfőzelék és rántott csirkecombok elkészítéséhez.

Az ebéd a késői reggelizés miatt elmaradt.

Elkezdtem a 220V-os áram kivezetését az éléskamrából, mert tervezem, hogy a lépcső melletti szekrény belső LED világítását megoldom.

Babett felhívott, hogy késő délután meglátogatna két férfi kiséretével. Hét óra felé meg is jelentek és hosszú előadást tartottak egy utazási MLM rendszer (www.dreamtrips.com) népszerűsítésére. Én mondtam, hogy szívesen végighallgatom a műsort, de nekünk a lakókocsi (később a majdani lakóautó) miatt kissé speciálisak az utazási szokásaink.

Nyolc órakor már be kellett rekesztenünk a szeánszot, mert ha most indulunk, akkor Áron már csak ½ 10-re kerül az ágyba.

Amikor hazaértünk, először elbűvölt minket a gyönyörűen kitakarított lakás látványa. Emőke akkor még nem volt otthon, így nélküle vacsoráztunk. Az ő vacsoráját csak 10 órakor tudtuk átadni.

A router felkonfigurálva

Váratlanul korábban érkezett a nyugdíj.

Az idő a tegnapihoz képest semmit sem javult. Indulás a piacra. A Gombasoft-nál kezdünk. Zitának viszünk diót meg almát. Zita örül is neki, de Imrének sajnos hirtelen el kellett ugrania egy beteg számítógéphez.

Mi megyünk vásárolni a piacra és utána otthon várjuk Imrét. Vettünk Ilinek folyékony szappan módjára működő méz kitöltőt, magunknak pedig főtt füstölt tarját és egy csomag (öt darab) falusi csirkecombot, meg egy zacskó gyalult tököt kaporral.

Hazafele jövet találkoztunk Levi anyukájával és meghívtuk őket holnapra.

Itthon azonnal hozzákezdtem a reggeli készítéséhez, oly annyira, hogy amikor Imre megérkezett, akkor három bundás kenyér az egyik oldalán oda is égett.

Imre mindent szuper mód felkonfigurált, így azután megint élvezhettük, hogy van Internetünk.

Reggeli után már kezdhettem is az ebéd készítéséhez. A változatosság kedvéért bőségesen zöldséges csirke aprólék leves. Áron néha már egy kicsit unja, de hetenként egyszer ki lehet bírni.

Menet közben készítek mély hűteni való dobozokban megtisztított és felaprózott leveszöldségeket is.

Az ebéd nem csak nekünk ízlett, hanem Mannának is.

Az alma- és a diószedés mostanában minden hétvégén program.

Áron elkezdett az iskolai feladataival is foglalkozni. miközben azért mással is színesítette a programját.

Délután rám csörgött Gábor, hogy ha átmegyek, összeállított nekem egy ORCAD DOS-os programot, amivel talán tudok magamnak kapcsolási rajzokat. Elsőre nem sikerült összeállítani a DOS-os indító lemezt, de mondta, hogy hagyjam ott a PEN drive-omat és még fog próbálkozni.

Klári vodkával és saját termésű szőlővel kínált, sőt eljövet Áronnak is küldött szőlőt.

Itthon megmelegítettem a maradék rántott csirke mellett és utána szőlő és lefekvés.

Szeretünk Dömsödre menni

Ahogy Áron kitette a lábát, felkeltem. Reggeli készítés közben még a konyha kinézésén is igazgattam egy kicsit. Nagyon szeretném, ha Katika nem hátrálna ki a lakásból a hétvégi takarítás alkalmával.

Emőke hangtalanul bedobta Mannát

Elkezdtem a Dömsödi bepakolást és közben elindítottam a fűtést.

Sok nagyon jó apróság érkezett Kínából. A legjobban a notebook billentyűzetét megvilágító USB-s LED lámpának örültem.

Még egy kis pakolászás a lakásban. Mindent a hétvégi takarításért.

Délben visszavittem a Dragomár könyvet a könyvtárba. Amikor szembesültem a ténnyel, hogy nem is 12-kor, hanem csak egykor nyitnak, akkor átmentem a kínai üzletbe. Megvettem Áronnak az Emőke javasolta pamut zoknikat és az Eleven Gusto-ban megebédeltem. Mire mindevvel végeztem már kinyitott a könyvtár. Még egyszer kivettem a Lackfi: Homo hungaricus-t.

Mire hazaértem Áron is megjött a suliból és gyorsan lehordtunk mindent és indultunk.

Első állomás a TESCO. Leadtuk a PET palackokat. Csak sajtot, sört, porcukrot, Mannának nedves kaját és kenyeret vettem, miközben Áron már ki is tolatott az autóhoz.

Útközben a Gyümölcshalomnál vettem tejfölt és leveszöldségeket, majd a Szigethalmi hentesnél egy készre csomagolt csirkeaprólékot.

Az idő szomorkás, de a bázison már jó meleg van. Gyorsan mindent bepakoltunk. Manna nekiindult  a terepet bejárni.

Emőke hosszú SMS-t írt a vélt sérelmeiről.  Holnap valószínűleg részletesen válaszolok neki.

Csak egy hideg vacsora és már fekszünk is le. Abban még nincs teljes egyetértés, hogy akkor Manna kint töltse az éjszakát vagy bent. Nekem az a véleményem, hogy ezt ne mi döntsük el, hanem Manna.

A bázison szuper a hőmérséklet, nem úgy, mint Gazdagréten.

A lakás egy csatatér

Áron azzal ébresztett, de már ¾ 8-kor, hogy nem érzi jól magát és nagyon fáj a feje. Megijedtem, magam mellé fektettem, de láttam, hogy semmilyen egyéb tünete (láz, köhögés, taknyosság) nincs nyolckor azt javasoltam, induljon el a suliba, a második órára be fog érni és ha rosszabbul érzi magát, akkor jöjjön haza és délután elmegyünk a Sinkó doki nénihez.

Elindultam Adrihoz, de szerencsémre ott derült ki, hogy nem ma fog szadizni, hanem csak hétfőn. Közben megkérdezte, hogyan tud szerezni anyósának, apósának egy hónapra egy albérletet, hogy a lakásuk felújításakor ne otthon lábatlankodjanak. Rögtön felajánlottam, hogy arra a hónapra költözzenek le a Dömsödi házunkba. Adrinak tetszett az ötlet, csak az volt a probléma, hogy ők ezért fizetni szeretnének, miközben mi meg nem szeretnénk ezért semmilyen ellenszolgáltatást elfogadni.

A Gazdagréti lakás mostanra már olyan mértékű csatatérré alakult, hogy abban nem hogy takarítani,de lassan már lakni sem lehet. Áthívtam Katikát, aki ezzel teljesen egyetértett és azt mondta, ha ma meg holnap lényegesen tudunk csökkenteni ennek a kupinak a mértékén, akkor a hétvégén átjön takarítani.

Egyre inkább az az érzésem, hogy nálunk több területen van egyensúly probléma. Egyre több cucc van a lakásban, miközben, ahogyan a külkereskedelemben figyelik az export és az import egyensúlyát, úgy nekünk is kellene figyelni arra, hogy az új beszerzések mellett, hogyan lehetne megszabadulnunk a bármilyen okból (kinőttük, meguntuk, elavult, tönkrement) már nem használt dolgainktól. El kellene ezeket adni, el kellene ajándékozni, vagy egyszerűen ki ellene dobni, de ehhez előbb mentálisan kellene megváltoznom. Persze vannak olyan kötődések, mint például a könyvek, ahol ez emocionális okokból nem oldható meg egykönnyen.

Hiába tudom egy kedvenc könyvemről, hogy soha a büdös életben nem fogom még egyszer elolvasni, mert arra sincs elég időm, hogy az újakat elolvassam, mégis ragaszkodom hozzá, hogy itt legyen látótávolságban a könyves polcon, ahova már nem fér egyetlen új kötet sem.

A másik dolog, hogy egyre-másra új projektekbe kezdek, miközben még a régieket sem fejeztem be. Ezért azután elönt a feladat, a hozzávaló eszköz, elönt a cucc és elönt a szar.

Posta Lacival megbeszéltem, hogy 19-én (hétfőn) reggel fogom odavinni az autót a műszaki vizsgára való felkészítésre, hogy ha mi az Áron őszi szünetére már szeretnénk használni, addigra készen legyen.

Közben megjött Kínából a 10000 mAh-s Power Bank, aminek nagyon örültem. Megint egy kütyüvel több, amit ide-oda fogunk tenni a lakásban, mert új helyet például nem szállítottak hozzá.

Mielőtt nekikezdenék a rend csinálásának egy-két vigasztaló sakkparti.

Bár még nem olvastam ki teljesen  a Dragomár György: A máglya c. könyvet, de levittem volna a Nagyszeben téri Könyvtárba, mert ma jár le a kölcsönzési ideje. Már zárva volt, ma csak 16:00 óráig van nyitva tartás.

Bementem a kínai boltba és vettem Áronnak két trikót, hogy tudjon mit felvenni az ingek alá, mert már nem lesz nyár és egyre jobban hűvösödik.

Mire hazaértem, már Áron is otthon volt. Végül nem lett beteg és a suliban nem is vették észre, hogy az első óráról hiányzott. Fel is próbálta a trikót és most még pont jó rá.

Vacsorára, amit hárman (Emőke, Áron és én) fogyasztottunk tarjás sajtos meleg szendvicseket készítettem főtt  füstölt tarjával és rajta füstölt sajttal, hozzá, paradicsom, retek, paprika és mellé almadarabokkal feltöltött actívia kefir.

Felhasználói név és jelszó

Áronnal együtt keltem, de én 10 perccel később indultam. Vittem magammal a Dragomár könyvet is, hogy az úton ne unatkozzak. Csak a 9:05-ös buszt értem el és már a buszon rá kellett jönnöm a hülyeségemre, hogy a Dömsödi kulcsokat otthon felejtettem. Bíztam a szerencsémben, hogy Ági szabadnapos és akkor az ő kulcsával Imrével bejutunk a házba.

Fel is hívtam Ágit és mázlim volt. Azt mondta, hogy 10-kor áthozza a kulcsokat. Imrét is hívtam, hogy a buszon ülök és pár perccel  10 óra után érkezem.

A Gombasoftnál kézbe vehettem a Dell Latitude E 5410-es gépet és 3000.-ért megvettem a kis bluetooth-os hangfalat. Idáig minden klappolt, és Ági is odahozta a kulcsokat, mielőtt elindult volna dolgozni.

Sajnos a routert nem sikerült installálni, mert sehova nem volt felírva az Inviteles felhasználói név és a jelszó, ezért ezt a munkát szombatra halasztjuk.

Mielőtt elhagytuk volna a helyszínt, bementem az istállóba, lefűrészelni 1 mm-t az itthoni kis grill tekerőgombjáról és felkaptam a kis zöld kosarat, amiben a hétvégén szedett almák is diók voltak.

Imre visszavitt a boltba, illetve a buszmegállóhoz. Zitának küldtem két szép nagy piros almát.

Éppen elértem a 11:05-ös buszt, ami nem sokkal 12 óra után érkezett a Népligeti pályaudvarra.

A MOM parkban 13:00 –ra volt időpontom K. Viktorhoz, de korábban érkezve még maradt arra időm, hogy a Telekomnál tegyek 1500.- forintot a Dominó prepaid kártyámra, amit még Erdős Bélától örököltem és most az van a Dömsödi Fűtés távkapcsoló automatikájában.  Az ügyintéző lány le”aranyos”-ozott, ezért ő is kapott egy szép almát.

K. Viktornál nem töltöttem többet húsz percnél, így még időben hazaértem, hogy a brushupra átöltözzek.

Az utolsó percben estem be a brushupra. Az első fél óra dedós ismétlés volt, de a kiscsoportos foglalkozáson Larry olyan dolgot magyarázott el (will versus I am going to..), amit hiába próbálnak definiálni a tankönyvek, igazán csak az angol anyanyelvűek éreznek, hogy mikor melyiknek a használata helyes. Larry mindenkit megnyugtatott, hogy az sem nagy hiba, ha ezeket egymással felcserélve használjuk. Megvettem az English Workbook-ot, bár már régóta tudom, hogy az idegen nyelv tudása és a hozzá vásárolt tankönyvek száma közelítőleg sincs lineáris korrelációban.

Eljőve, Bori a kezembe nyomott három könyvet, amik közül az egyiket már a buszon elkezdtem olvasni.

Itthon rögtön kipróbáltam az új bluetooth-os szerzeményt, ami kiválóan működött.

Áron nem találta azt az Excel.8 segédletet, amit kinyomtattattam neki és a holnapi informatika órára kellene bevinni, ezért, most, hogy már van színes tóner a nyomtatóban, újra kinyomtattam.

Vacsorára Áron Emőkétől kapott krumplifőzeléket evett, én pedig túrós csuszát.