Hajnalban Áron beengedte Mannát és
egyúttal közölte vele, hogy ma már nem mehet ki.
Délelőtt kerestem a találkozást
Gulyás Lacival, de senkit nem találtam otthon. Juditéknál is csak Leventével
tudtam beszélni. Hívtam őket, hogy ha van kedvük, akkor jöjjenek át hozzánk kora délután, de
azt vegyék figyelembe, hogy délután háromkor mi már elkezdjük a készülődést
hazafelé.
Még arra is maradt időm, hogy
Benézzek Gabikáékhoz.
Áron egész nap csak a számítógépen
lóg. Engem nagyon elszomorít, hogy nem foglalkozik az iskolai dolgaival, nem
gyakorol a zongorán, nem duolingózik és nem végzi el a felvételi
feladatsorokból a megállapodott napi egy feladatot. Arról már nem is beszélve,
hogy ilyenkor, amikor nem esik, akkor jobban tenné, ha egy kicsit a levegőn
lenne, mozoghatna, kerékpározhatna, de legalább csinálna néha néhány
fekvőtámaszt, felülést, hogy jó legyen a testi kondíciója.
Kimegyek a kertbe és kiszedem az
egyik paradicsomosból a karókat és a csicsókákat és elkezdem felásni, majd kigereblyézni
a felásott részből a gyomokat. Az idő erre kiváló, mert langyos a levegő, néha
még a nap is kisüt és az elmúlt napok esőzése jól fellazította a talajt.
Később megkérdeztem Zoli bácsit, hogy elfogadna-e egy kis csirkelevest. Áthozott egy jó nagy edényt, aminek örültem, mert ennyivel mi nem tudnánk megbirkózni. Amíg szedtem a nagy fazékból a levest, addig azt mondta, hogy helyettem folytatja az ásást.
Később megkérdeztem Zoli bácsit, hogy elfogadna-e egy kis csirkelevest. Áthozott egy jó nagy edényt, aminek örültem, mert ennyivel mi nem tudnánk megbirkózni. Amíg szedtem a nagy fazékból a levest, addig azt mondta, hogy helyettem folytatja az ásást.
Megint szedek egy kis diót és
almát otthonra.
Gondosan futárszállításra alkalmas
módon becsomagolom Norcikám diótortáját és a Samó diófájáról összegyűjtött
összes diót. A Samó féle diót könnyű megkülönböztetni az összes többitől, mert amíg
a többi alakra inkább hasonlít egy rögbi labda formájára, addig a Samó féle
szinte szabályos gömb alakú.
Jutka és Levente csak jóval három után
jöttek át, ezért velük már csak futtában tudtunk beszélgetni, mert készülődtünk
a haza indulásra.
Végül 4 óra előtt öt perccel
tudtunk elindulni, ami majdnem időben van, de útközben még meg kellett állnunk
az ENVI kútnál tankolni.
Hazaérve Áron még felment a
lakásba és csak onnan ment Krisztáékhoz angol órára. Sorban felcipekedtem. Nyolc órakor megjött.
Emőkének nem tudtuk átadni a neki
hozott dolgokat (Mannát, LED izzókat, mézpumpát és a neki szedett diót és almát), mert csak később jött haza,
mint ahogyan mi lefeküdtünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése