Alvászavar

Az éjszaka kellős közepén felébredtem és nem sikerült újra elaludnom. Nem vacsoráztunk ezért gondoltam, hogy jogos az éj közepén egy falatot ennem. Kimentem a konyhába és ha már kimentem, akkor bűnöztem is. Egy Unicum és egy szelet főtt, füstölt tarja rásütve egy szelet kenyérre. Ettől az elalvás ugyan nem ment jobban,de legalább olvastam egy órát.

Reggel konstatáltam, hogy Áron időben elindult a suliba. Nyolckor én is felkeltem és bár nem reggeliztem, mégis csak 9 óra körül indultam a Berencsi doktornőhöz INR kontrollra.

Közben felhívtam Nóra nagyit, hogy a kontroll után felugrom hozzá.

A doktornő hamar végzett velem és tíz perc múlva már a nagyival reggeliztem. Megbeszéltem vele, hogy a CitiBank-nál lévő befektetései jól teljesítettek, aminek a hozamát költse el. Adtam néhány ötletet, hogy mikre költheti. Elkértem tőle az asztali gépét, amíg a Dömsödi gépnek rossz a hálókártyája.

Azt is mondta, hogy szeretne minket elvinni egyszer a szülőföldjére Mezőtúrra, ahol még élnek unokatestvérei. Megállapodtunk abban, hogy Áron őszi szünetében (október 23. – november 1.) lemehetnénk. Mi Áronnal aludnánk a lakókocsiban, ő pedig bent az unokatesó házában. A szervezést ráhagytam és ő megígérte, hogy még ma este felhívja az unokatestvérét és megbeszéli a látogatásunkat.

Itthon rendeztem a nem publikált blog bejegyzések elmaradásait.

Ebédre a túrós csusza második felét ettem.

Áron csak rövid időre szaladt haza. Egy kicsit kicsavarta a kezemből a notebookot, azután indult a zongoraórára.

Hazajövet elmondta, hogy kár hogy nem volt ideje egész héten gyakorolni, de azért ügyesen játszott.

Este megettük a zöldséges csirkeleves utolsó maradékát is. Az aprólékot Manna kapta, a többit mi ettük